Túraútvonal az országos kék jelzésen: Pilisszentlászló – Rózsa-hegy – Szarvas-szérű – Szent László-hegy oldala – Pap-rét – Pálócki-rét – Úrasztal-oldal – Vízverés-nyerge – Őr-hegy – Barát-halom – Moli-pihenő – Borjú-fő kilátóhely – Visegrádi-kapu – Nagy-Villám – Fellegvár – Kálvária – Visegrád, komp; összesen: 14,3 km

• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 

Mindannyian tudjuk, hogy egyszer elérkezik az idő, amikor megszűnik ránk nézve a világ, és örökre eltávozunk a földi életből. A halál folyamata általában olyan képekkel társul tudatunkban, amikor egy kórházi ágyon fekvő beteg már-már elviselhetetlen fájdalmak között várja a közeledő véget, vagy egy baleset áldozata vérben úszik a szerencsétlenség helyszínén. Pedig ez még nem a halál, ezek még az élet jelei. De valóban szenvedés-e az élet utolsó felvonása? Tényleg olyan nyomasztó és rettenetes az elmúlás, mint képzeljük – vagy csupán belső félelmeinket kell legyőznünk ahhoz, hogy átértékelhessük a halálról alkotott képünket?

Túraútvonal: Nagyirtás vá. – Sas-hegyi-nyereg – Nagy-Sas-hegy – Sós-hegy – Lengyel-rétek – Galambos-rét – Sarok-rét – Márianosztra

• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 

Az UFO-kutatók legfontosabb feladata a valódi, hiteles bizonyítékok feltárása, azok megszerzése, amelyek mindenki számára egyértelműen arról árulkodnának, hogy idegen civilizáció lényei, illetve űrjárművei a Földön jártak vagy éppen itt tartózkodnak. Miközben világszerte folyamatosan gyűlnek az újabb és újabb beszámolók, újra aktuálissá vált a kérdés: vajon a magyar hivatalos szervek és a levéltárak őriznek-e úgynevezett X-aktákat, amelyekre a mai napig nem tudtak magyarázatot adni az illetékesek?

A két kőszobor 1894 óta őrzi a belvárosi Kossuth Lajos utca 14–16. számú lakóház bejáratát, egyben az első tulajdonos, Wagner János (1813–1904) építész munkásságának emlékét. A kapu felett, az első emeleti ablakok között látható angyalkák egyike tervrajzot ábrázoló táblát, társa a mérnöki pontosságot szimbolizáló vonalzót és körzőt tart a kezében.

Wagner János hajdanán e két alakot használta fel arra, hogy ország-világgal tudassa foglalkozásának fél évszázados jubileumát. Ha a jeles építési vállalkozó még élne, minden bizonnyal megdöbbenve méregetné egykori otthonának üzletportálokkal elcsúfított földszinti homlokzatát.

A XIX. század második felében középületek tervezésével ismertté vált mérnök Berlinben és Bécsben végezte iskoláit. Nagyrészt mások terveinek kivitelezésében működött közre, de saját elképzelései szerint is emeltek épületeket, többek között 1866-ban az első lóvasút végállomását a mai Váci út 201. szám alatt, 1868-ban pedig az ELTE Vegytani Intézetének épületeit a Múzeum körút és a Puskin utca között. Wagner családja részére két házat is építtetett: a Múzeum körút 9. szám alatti lakóházat, illetve a Kossuth Lajos utcai négyemeletes bérpalotát.

E ház homlokzatának legfelső traktusát – az első tatarozáskor készült felvételek tanúsága szerint – a két világháború között még a família vezetéknevének kőbe faragott kezdőbetűje foglalta el, jobb és bal oldalán egy-egy szárnyas oroszlán szobrával. Egészen az 1991-es felújításig díszítették a palota oromzatát, amikor leszerelték őket. Maguk a lakók sem tudják, megvannak-e még egyáltalán, avval azonban mindenki egyetért, hogy a szobrok elszállítását semmi nem indokolta. Előkelő helyen ékesítették a több mint százéves, patinás lakóház oromzatát.

PRUSINSZKI ISTVÁN

EREDETILEG MEGJELENT
A NÉPSZABADSÁG 2004. JANUÁR 12-I SZÁMÁBAN

A József Attila utca 24-es számú házának sarkán, az első emelet magasságában különleges, színes mozaikkép vonja magára a gyanútlan szemlélődők figyelmét. Rajta arannyal bevont ruhát viselő angyal nyújtja óvó kezét egy asszony és kislánya fölé, a mozaik két oldalán pedig egy-egy életnagyságú női fejszobor tekint szomorúan a távolba.

Talán a környékbeli idős lakók közül is kevesen tudnának választ adni arra, mióta ékesíti a közelmúltban felújított sarokház homlokzatát a gyönyörű mozaik és a két, füzéres díszítéssel körbefont szobor, és miért éppen ezen az épületen helyezték el őket. Pedig még az 1940-es évek elején is több ezren fordultak meg abban a földszinti gyógyszertárban, amely a második világháború idején zárta be örökre kapuját, s egészen addig a sarkon látható őrangyal mozaikját használta cégéréül.

Bár a patikáról csak néhány szűkszavú – és ma már nehezen ellenőrizhető – adattal szolgálnak a régi gyógyszerészévkönyvek, szinte bizonyosra vehető, hogy 1805-ben ezen a helyen nyílt meg Pest kilencedik patikája, a Magyar Király. Spetz József, a korabeli városi gyógyszerészek egyike ugyanis 1804-ben kért és kapott engedélyt a Helytartótanácstól az apothéka megnyitására a Marokkói-udvarnak nevezett kétemeletes barokk bérházzal átellenben, az akkori Három Korona és Marokkói utca sarkán. Az 1840-es évek derekára elkészült a patika berendezése is: a biedermeier stílusú, diófagyökérrel gazdagon furnérozott bútorzatot gyönyörűen faragott pénztárasztal, ülőgarnitúra és kisasztal egészítette ki.

Az évtizedek során kisebb-nagyobb üzletek váltották egymást az időközben Gyógyszerészházként ismertté vált épületben: 1868-tól például az országos hírű Táborszky és Parsch-féle könyvkereskedés működött itt, elfoglalva a földszint egy részét. A közkedvelt patikának pedig – amely megnyitásának centenáriumát már a szecessziós stílusban újjáépített sarokházban ünnepelte – egyre nőtt a jelentősége: itt alakult meg 1918-ban a Gyógyszerészsegédek Szakszervezete, az elegánsan bútorozott helyiségekben nem egyszer fordultak meg neves magyar és külföldi gyógyszerészek.

A Magyar Király majd’ fél évszázadon át, a világháborúig működött a háromemeletes lipótvárosi bérház falai között. S bár az épület azóta többször átalakított földszintje jelenleg bankfióknak ad helyet, az első emeleti sarokhomlokzat színes mozaikja ma is őrzi az egykori hírneves lipótvárosi patika emlékét.

PRUSINSZKI ISTVÁN

EREDETILEG MEGJELENT
A NÉPSZABADSÁG 2002. MÁJUS 28-I SZÁMÁBAN

Világszerte egyre több város, kulturális vagy természeti nevezetesség válik turistalátványossággá egy-egy nagyobb szabású mozifilm bemutatóját követően. A filmek jeleneteiben látható helyszíneken sok esetben szabályos invázió kezdődik, hatalmas bevételhez juttatva azokat az utazási irodákat, amelyek az éppen aktuális sikerfilmek szerint alakítják kínálatukat. Nem meglepő, hogy a felmérések szerint egy-egy népszerű film évekig többszörösére emelheti a forgatási helyekre kíváncsi rajongók számát.

Túraútvonal az országos kék jelzésen: Dobogókő, hegytető – Kerek-bükk – Király-kút – Király-völgy – Sikárosi-rét – Sikárosi erdészház – Kárpát-forrás – Bükkös-patak – Öreg-nyílás-völgy – Pilisszentlászló, összesen: 10,7 km

• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 

Több ezer mitológiai teremtményt tart nyilván a tudomány, melyek többségének eredete a történelem előtti időkbe vész. Az emberi fantázia a legmeglepőbb variációkat hozta létre, s az összkép még vegyesebb, ha jellemvonások, szokások és helyszínek alapján csoportosítjuk e különös lényeket. Akad azonban néhány köztük, amely mintha nem a képzelet terméke lenne, hanem az emberek közé látogató idegen civilizációk képviselőinek tulajdonságait viselné magán.

Európa egyik legismertebb misztikus helye, a Párizstól délre fekvő fontainebleau-i erdő a mai napig számos érdekes középkori legendát őriz az itt megrendezett boszorkányszombatokról, fel-felbukkanó vadászfantomokról, mozgó kövekről és rejtélyes sziklarajzokról, amelyek évente turisták tízezreit vonzzák az egykori királyi rezidencia vidékére.

Száznegyven évvel ezelőtt, 1874-ben született Charles Hoy Fort, akit a mai napig az UFO-kutatás és a paleoasztronautika „atyjaként”, legkorábbi úttörőjeként tartanak számon. A paranormális jelenségekről szóló beszámolókat rendszerező kutató első könyve 1919-ben jelent meg, s ha ma is élne, minden bizonnyal Erich von Dänikennel együtt nyomozna az ősi űrhajósok és az idegen civilizációk nyomai után.

Túraútvonal: Dobogókő, Két-bükkfa-nyereg – Mexikó-pusztai szálalóerdő – Hoffmann-kunyhó – Szakó-nyereg – Szakó-hegy – Hosszú-hegy – Pilismarót

• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 

Csak aki felemelt fejjel sétál végig a Váci utcán – és ne tagadjuk, van ebben némi kockázat –, fedezi, fedezheti fel a reneszánsz öltözékbe bújtatott szoborlovag daliás alakját a magasban, ahová már bizonnyal csak bátortalan hangfoszlányok jutnak el a korzózó város zsivajából. Ránk szegezi szúrós tekintetét, már-már lépésre emeli súlyos kőlábait, talán hogy leereszkedjen az emberek közé, és meséljen az elmúlt évtizedekről.

Múlt héten három napot töltöttem a Bükkalján, Bogács és Cserépfalu környékén. Félnapos kirándulásaim során elsősorban a két falu és a környék nevezetességeit – például az Ördögtorony nevű kaptárkövet, Kis-Amerika barlanglakásait és az ősemberleletéről híres Suba-lyukat – tekintettem meg. S bár az időjárás lehetett volna kegyesebb is, végül egyetlen látnivalót sem kellett kihagynom a szakadó eső miatt.

Az elhagyatott bányák környékén napjainkban is számtalanszor látják azoknak a bányászoknak a szellemeit, akikkel egykor beomlás, sújtólégrobbanás vagy vízbetörés végzett. A sötét tárnákban bujkáló kísértetek olyan természetfeletti lényekkel osztják meg föld alatti rejtekhelyeiket, amelyek szükség esetén a veszélybe került munkások segítségére sietnek, de akár halálos kimenetelű szerencsétlenségeket is előidézhetnek.

A Váci utca 10. számú ház lépcsőházának földszintjén fején kosarat tartó, hófehérre festett szoborlány tekint ki a vasráccsal lezárt kapun. Több évtizeden át formálódott a belvárosi épület, amelynek első emelete 1800 körül készült el, a második és harmadik emeletet pedig valamikor az 1840-es években építették rá.

Az Univerzum távoli pontjairól érkező lények számtalan, előttünk rejtett módon megismerhetik életünket, mindennapjainkat, viselkedésünket és társas kapcsolatainkat. Emberi alakot felvéve könnyedén elhitethetik velünk azt, hogy valójában semmivel sem különböznek tőlünk, a láthatatlanná válással pedig végképp becsaphatják az érzékeinket. Vajon felismerhetjük-e – s ha igen, miről – az emberiség soraiba beépült, velünk együtt élő idegeneket?

MÁRCIUS 8. – DIGITÁLIS HELYESÍRÁSI VERSENY

Hatodik helyezett lettem az ELTE Egyetemi Anyanyelvi Napok keretein belül megrendezett – szavazógéppel lebonyolított – digitális helyesírási versenyen, ahol holtversenyben hárman is 85,94%-os eredményt értünk el. Az egyik szemem sír, a másik nevet. Hiszen tudom, hogy képes vagyok ennél jobb teljesítményre is, de a számomra szokatlan „szavazógépes megoldás” miatt – ahol elméletileg csak pontegyenlőség esetén számított volna az időeredmény – a kelleténél jobban siettem a válaszadásokkal. De levontam a tanulságot, jövőre is mindenképpen indulok, és nem fogom zavartatni magam az idő miatt. Örülök viszont annak, hogy a versenyt az egyik informatikus könyvtáros csoporttársam nyerte meg, a díjakat pedig Antalné dr. Szabó Ágnes tanárnő, a zsűri elnöke adta át. Tőle éppen 15 évvel ezelőtt, 1998-ban a Simonyi Zsigmond Helyesírási Verseny országos döntőjében vehettem át az első helyezésért járó oklevelet.

 

MÁRCIUS 10. – DÍSZES MOZAIK AZ ÓRÁSISKOLÁN

A világhírű üvegfestő, Róth Miksa műhelyében készült velencei üvegmozaik díszíti a Tavaszmező utca 15. szám alatti, eklektikus stílusú épület homlokzatát, amelyet Pártos Gyula tervei alapján 1901-ben emeltek. A kétemeletes, díszes téglával burkolt palota hajdan a Magyar Királyi Állami Mechanikai és Órásipari Szakiskolának adott otthont, ahol kiválóan felszerelt termek – köztük egy 320 négyzetméteres, 60 főre berendezett műhely – várták a hallgatókat. De a századfordulón tervezett épület rövidesen szűknek bizonyult, ezért 1937-ben új szárnnyal bővítették. Falai között négy évvel később megnyílt a villamosipari középiskola, és Kandó Kálmán nevét vette fel. Az intézmény 2000-től Budapesti Műszaki Főiskolaként működött tovább, majd 2010-ben – Óbudai Egyetem néven – összeolvadt a Bánki Donát Műszaki Főiskolával és a Könnyűipari Műszaki Főiskolával.

 

MÁRCIUS 12. – SOROKBA SZORÍTVA

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéhez beérkezett adatok szerint 164 pénzügyi szervezetből 154 áthárította ügyfeleire a csekkadóként ismert tranzakciós illetéket, vagyis ezzel összefüggő díjmódosítást hajtott végre valamely termékén – derült ki a PSZÁF által készített, tegnap nyilvánosságra hozott háttéranyagból. „Ez borítékolható volt” – tehetjük hozzá.

Korábban korlátlan alkalommal ingyenesen vehettem fel készpénzt a bankom automatáiból. Február 1-jétől alkalmanként 210 Ft-ért juthatok hozzá a saját pénzemhez. Jelenleg a „havi zárlati díj” 567 Ft, az eseti átutalásokért 0,35%-ot, de legalább 225 Ft-ot kell fizetnem, míg egy-egy számlainformációs sms díja 36 Ft. Ennek megfelelően az elmúlt hónapban a havi számlavezetési díjért, egyetlen ATM-es kifizetésért, négy internetes átutalásért és a számlainformációs sms-ekért összesen 2145 Ft-ot (!) számított fel a bank.

Ettől függetlenül egyelőre nem szeretnék bankot váltani, viszont – első lépésben – módosítottam a tarifacsomagot. Havi 899 Ft-os csomagra váltottam át, ahol az első – és számomra egyetlen – készpénzfelvétel, valamint egy eseti átutalás ingyenes. Ezzel a lépéssel máris száz forintot spóroltam. Látványosabb – az eddigiekhez képest akár 900 Ft-os (!) – megtakarítást azonban csak az utalások csökkentése jelenthet.

Ősszel döntöttem úgy, hogy kényelmi szempontból a továbbiakban elektronikusan – eseti átutalásokkal – fizetem a közüzemi számláimat. Ezt azonban a továbbiakban nem engedhetem meg magamnak. Így „vissza a középkorba”, marad a sorban állás sárga csekkekkel a postán minden hónap elején. Erről jut eszembe „a sorban állás lélektana”… De legalább ingyen kivehetem az automatából azt a pénzt, amiért egész hónapban dolgoztam…

 

MÁRCIUS 16. – PUSKÁS TIVADAR SÍRJÁNÁL

Százhúsz évvel ezelőtt, 1893. március 16-án halt meg Puskás Tivadar, és a szomorú hírt – ironikus módon – az általa feltalált Telefonhírmondó tudatta először a világgal.

Puskás Tivadar 1844. szeptember 17-én született Pesten. Mérnöki tanulmányait Bécsben kezdte, majd a Műegyetemen tanult. Családja elszegényedése miatt azonban nem tudta befejezni tanulmányait, 1866-ban Londonba utazott, később Bécsben vállalt állást. 1874-ben Amerikában próbált szerencsét, majd visszatért Európába, ahol a legújabb távírógépekről és a városon belüli távíróhálózat kiépítéséről folytatott tárgyalásokat. Bell találmányának hírére ismét az Egyesült Államokba utazott, ahol később Edison munkatársa, 1877 és 1886 között Edison európai képviselője volt. Edison szerint a telefon tesztelésénél Puskás Tivadar használta elsőként a – magyar „hallom” szóból származó – „hallót”, amely azóta az egész világon elterjedt.

Puskás Tivadar elvei szerint valósultak meg az első telefonközpontok Bostonban és Párizsban. Hazatérése után, 1881-ben öccsével, Puskás Ferenccel megkezdte a telefonközpontok kiépítését a monarchia területén. Öccse halála után, 1884-ben átvette a pesti telefonhálózat fejlesztésének irányítását, és felszereltette Budapest első nyilvános telefonállomásait. Puskás Tivadar 1892-ben szabadalmaztatta legjelentősebb találmányát, a Telefonhírmondót, amely a mai rádió elődjének számít. A Telefonhírmondó adásának megkezdését alig egy hónappal élte túl, 1893. március 16-án a Hungária szállóban bérelt lakásában elhunyt.

 

MÁRCIUS 25. – JÖVEDELMEZŐ DALLAM

Titokzatos kotta olvasható az egyemeletes, romantikus stílusú Vajdahunyad utca 7. számú ház oromzatán, amelyet még muzsikáló puttók is őriznek. A szerény épület első tulajdonosa a 19. század végén Schauer Ferenc (1855–1913), a Kerepesi úti első Nemzeti Színház szerzője volt, akinek 1881-ben mutatták be az első operáját. Az Atala című darab olyan sikert aratott, hogy három évadon át nem vették le a Nemzeti repertoárjáról, sőt még zongorakivonatát is kiadták. Schauer az ebből szerzett jövedelemből építhette fel az akkori külvárosban álló kicsiny házat, és hálája jeleként a jövedelmező dallam egy részlete is felkerült a homlokzatra.

 

ÁPRILIS 3. – NEGYVENÉVES A MOBILTELEFON

Ma ünnepli 40. születésnapját a mobiltelefon. Első készülékem „természetesen” egy Nokia 3210-es volt, amit 2000-ben vettem. Nem meglepő, hogy „a Nokia egyik legsikeresebb néptelefonja, a rejtett antennás korszak egyik úttörője minden idők legsikeresebb és legnagyobb példányszámban eladott mobiltelefonjává vált”. Nem lehetett megunni, főleg a kígyós játékot... De azért „időnként” telefonáltam is, és persze rengeteget sms-eztem. Még 0660-as (!) számokat is hívtam róla, emlékszem a kegyetlen hangminőségre... Később cserélhető előlapokkal „bolondítottam”. És ezt a telefonomat tartottam meg a leghosszabb ideig.

 

ÁPRILIS 4. – ISTEN HOZOTT MAGYARORSZÁGON!

Ha a szerencsétlen barát, rokon, ismerős – netán „eltévedt” külföldi turista – gépe késő este száll le Ferihegyen (pardon: a Liszt Ferenc Airport 2-n), akkor szinte biztosan nem éri el az utolsó, 22.52-kor (!) induló 200E jelű buszt. Így lemarad arról az élményről is, amikor az „expressz” nevezetes helyszíneken, például a Felsőcsatári úton vagy a Csévéző utcánál megáll. Bizonyára „luxus” lenne valódi gyorsjáratot biztosítani a nemzetközi repülőtérről a főváros központjába, avagy legalább a metró végállomásáig. Éjjel-nappal, Budapesten.

De a BKK úgy döntött, hogy 23 órától másnap reggel 4 óráig nem kell busz a repülőtérig, sem oda, sem vissza, sem gyorsjárat, sem közvetlen, és punktum. Igaz, nagylelkűen felajánlják, és büszkén hirdetik kétnyelvű „bejutási tájékoztatójukban” az éjjeli alternatívát: szállj fel a 900-as buszra, aztán szállj át a 950-esre, a XVIII. kerületi Bajcsy-Zsilinszky útnál. Hogy hol szálljak át?... (Hát a Selmecbánya utca után!) És miért kell egyáltalán átszállnom – a bizalomgerjesztő külvárosban – egyik éjszakai buszról a másikra ahhoz, hogy eljussak a repülőtérről a belvárosba? Nyilván azért, hogy még egy jegyet kelljen lyukasztanom. Isten hozott Magyarországon!

 

 

ÁPRILIS 23. – ÉJSZAKAI FÖLDRENGÉS

Fél egy előtt két perccel, 00:28-kor 4,8-as erősségű földrengés rázta meg az országot, a centruma Heves város térségében, mintegy 10 km-es mélységben lehetett az MTA szeizmológiai obszervatóriumának adatai alapján. Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság tájékoztatása szerint a földmozgás csak kisebb károkat okozott: a legtöbb bejelentés a Heves megyei Tenkről érkezett, ahol mintegy háromszáz épület rongálódott meg kisebb-nagyobb mértékben.

A földrengést Kispesten is lehetett érezni, enyhén megremegett a harmadik emeleti lakásom fala. Eddig egy alkalommal, 2006. december 31-én éreztem földrengést, amikor 13:39-kor Budapesttől 25 kilométerre, Maglódhoz közel volt egy 4,1-es erősségű remegés epicentruma.

 

ÁPRILIS 24. – NYUGDÍJBA MEHET AZ IFJÚMUNKÁS?

„Bár a kifejezést a második világháború előtt elsősorban a fiatal ipari munkások megnevezésére használták (például Európai Keresztény Ifjúmunkás Szövetség, illetve Keresztény Ifjúmunkások Internacionáléja), a második világháború után a kifejezés a közterek és közintézmények elnevezésében a kommunista diktatúrának a munkásosztály vezető szerepét deklaráló, hivatalos ideológiájának hatására terjedt el. A kifejezés a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 14. § (2) bekezdése szerint XX. századi önkényuralmi politikai rendszerre közvetlenül utal, így köztéri elnevezésként használata nem javasolt.” A Magyar Tudományos Akadémia állásfoglalása Magyarország önkormányzatai közterületeinek elnevezéseiről (MTA BTK-T/1833-2-1/2013), bővebben az Indexen.

 

ÁPRILIS 28. – NYÁRIAS HÉTVÉGE PILISMARÓTON

Virágba borultak a körtefák a pilismaróti Dobozi Mihály utcában: a természet alig két hét leforgása alatt, látványosan behozta a „tavaszi lemaradást”. Az első nyárias napot töltöttem tegnap Pilismaróton, és kihasználtam a jó időt egy kis biciklizésre, még ebéd előtt felkerekeztem a Hamvas-kői vadászházhoz, de jártam a Duna-parton is.

 

MÁJUS 4. – LESZÁMOLÁS AZ INDEXEKKEL

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem vezetősége úgy döntött, hogy a 2013/2014-es tanév első felétől a hosszú múltra visszatekintő hagyományos leckekönyv helyét átveszi az E-index, az eddig ismert index teljesen megszűnik az egyetemen. Az ELTE sajátos elektronikus indexét az összes karon egységesen bevezetik, és természetesen felmenő rendszerben is alkalmazni fogják – számolt be az örvendetes újításról az ELTE Online.

 

MÁJUS 6. – BIBERVÁR ÓRIÁSAI

A Kóspallag déli határában található Bibervár a Kis-Hanta-patak és a Korompa-patak találkozása felett emelkedő dombtetőre épült. Az egykori őrtorony maradványa a községtől három kilométerre, a Kismaros felé vezető út bal oldalán áll. Az 1980-as években végzett ásatás szerint kis méretű, lakótoronyból és udvarból álló erődítmény volt, amely az 1260-as években épülhetett. A várat egyszerűen Toronynak nevezték. Pusztulását ellenséges támadás okozhatta a XIII. század végén vagy a XIV. század elején. A Pusztatorony-dűlőben talált leletek korabeli településre utalnak, amit feltehetően Toronyaljának hívtak.

A népi emlékezet szerint a Torony lakói óriások voltak. Utolsóként egy Mnyi nevű öregember és leánya élt itt. Hatalmas étvágyukkal egy egész ökröt meg tudtak enni. A lány sokat sétált a környéken, és egyszer meglátott egy szántóvető embert. Nemigen ismerte a halandó embereket, így kötényében hazavitte új játékszerét. Az apja azonban ráparancsolt, hogy vigye vissza szekerestül a rémült parasztembert, és ne bántsa többé sem őt, sem társait, mert az ő munkájuk tartja el mindkettőjüket. Forrás: Kóspallag község honlapja

 

MÁJUS 8. – PARKERDŐ TERMÉSZETESEN

Több mint 230 millió forint uniós támogatásból valósul meg természetvédelmi rehabilitáció a Pilisi Parkerdő Zrt. három erdészetének területén – Pilismarót, Pilisszentkereszt és Bajna környékén – 2012 és 2015 között. A „Természetvédelmi fejlesztések a Pilisi Parkerdőben” című projekt keretében vizes élőhelyek rekonstrukcióját, erdei kistavak rehabilitációját, invazív fafajok visszaszorítását végzi az erdőgazdaság, az illegális hulladéklerakást pedig sorompók kihelyezésével próbálja megakadályozni.

A Pilisi Parkerdő Zrt. az élőhely-megőrzési projekt keretében kitakarítja a kétéltű fajok számára fontos erdei kistavakat, a pilismaróti Miklós deák-völgyben elbontja a tájat régóta elcsúfító betongátakat, és helyettük a vízi élőlények mozgását lehetővé tevő vízrendszert épít ki. Jelentős, nagy szakmai kihívást jelentő feladat az őshonos erdőtársulások létét fenyegető, agresszívan terjedő fafajok – elsősorban a bálványfa és az akác – visszaszorítása a Bajnai Erdészet területén. A tájkép helyreállítását szolgálja egy funkcióját vesztett mezőgazdasági épület maradványainak elbontása és elszállítása Nyergesújfalu határában. Szintén pályázati forrásból számos sorompó kerül az országos védettségű erdőkbe vezető utak bejáratához.

 

MÁJUS 11. – INDULÁSRA KÉSZEN

 

MÁJUS 15. – FEJLESZTÉS ELŐTT AZ ORSZÁGOS KÉKTÚRA

Három éven belül közel kétezer kilométernyi túraösvényt, valamint kerékpáros és túrasíútvonalat újítanak fel európai színvonalon – adta hírül a Turista Magazin. A Magyar Természetjáró Szövetség milliárdos nagyságrendű uniós pályázati támogatást nyert el konzorciumi formában, hét regionális és egy kiemelt pályázati program keretében. A támogatás 1964 kilométer turistaút felmérésére, felújítására, jelzésfestésére és kitáblázására ad lehetőséget, így 2015 márciusára szerte az országban színvonalas pihenőhelyek, források és kilátóhelyek épülnek.

Az MTSZ immár 50 éve emblematikus programja a legnépszerűbb hazai jelvényszerző túramozgalom, az Országos Kéktúra szervezése, koordinálása, népszerűsítése, útvonalának karbantartása és fejlesztése. Az Írott-kőtől Hollóházáig tartó, középhegységeinken áthaladó, 1128 kilométer hosszú útvonal Európa első hosszú távú turistaútja.

 

MÁJUS 19. – MATRICA

– Jó reggelt kívánok. Piliscsabára kérek egy diákjegyet, Budapest-bérlettel.
– Száznyolcvanöt forint. A diákigazolvány matricáját is mutassa.
Nagy nehezen kiszedem a – nem átlátszó – tokból.
– Rendben – mondja a Volán sofőrje.
– Tessék?... – kérdezek vissza.
– Rendben – ismétli a sofőr.
– De azért nézze meg alaposabban, maga akarta látni a matricát, akkor nézze.
– Látom, rendben.
– Akkor jó – válaszolom fenyegető tekintettel. Majd leülök a második ajtónál, de csak nem hagy nyugodni a dolog. Engem, Prusinszki Istvánt azzal gyanúsítanak, hogy jogosulatlanul veszem igénybe az utazási kedvezményt? Ráadásul szemeszter végén?... Az isten verje meg, tényleg, ezzel kell szórakozni vasárnap hajnalban, a kibaszott matricával.
Úgy tűnik, kissé hangosabban gondolkodtam a kelleténél… A sofőr bezárja a vezetőfülke ajtaját, és hátrajön hozzám.
– Mi a gond? – kérdezi.
– Hát az, hogy mit gondol rólam, egész félévben mindenhol blicceltem?...
– Azt.
– És honnan tudja a matricáról, hogy nem hamis? Lehet, hogy hamis a matrica.
– Ugyan, egy ilyen jóarcú fiatalemberről ezt nem tudom elképzelni – mondja békülékenyen, teljes komolysággal.
– Bezzeg azt el tudta képzelni, hogy nincs matrica a diákigazolványon.
Erre már nem tud mit mondani. Hátat fordít, visszaül a vezetőfülkébe, indulunk.
Két perc késéssel. Persze „miattam”.

 

MÁJUS 20. – ZERIND VEZÉR UTCÁJA

Tegnapi túrám Budaliget határában, a Zerind vezér utcában ért véget. Bevallom, erről a vezérről most hallottam először, így utánanéztem a Wikipédián.

Tar Zerind Szent István király rokona, a fellázadt Koppány somogyi vezér apja volt, 971 körül halt meg. Szent István és Zerind rokonsági foka bizonytalan, a rokonság azonban bizonyosra vehető, mert fia, Koppány csak erre alapozhatta trónigényét. Hóman Bálint történész szerint Zerind Árpád fejedelem dédunokája volt. Taksony fejedelem idején a Duna alsó szakaszán és a bihari dukátusban rendelkezett szállásokkal. Neve a Duna bal partján innen a Dráva torkolatáig fordul elő helynevekben. Dukátusi szálláshelyét az Arad megyei Zerind község őrzi.

Túraútvonal az országos kék jelzésen: Hűvösvölgy, gyermekvasút vá. – Hármashatár-hegyi repülőtér – Vadaskerti emlékmű, katonasír – Határ-nyereg – Oroszlán-szikla – Kecske-hegy – Látó-hegy – Árpád-kilátó – Fenyőgyöngye – Hármashatár-hegy – Vihar-hegy – Virágos-nyereg – Csúcs-hegy – Solymári téglagyár, összesen: 13,9 km

• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 

A Veres Pálné utca 17-19. számú épület díszes kapubejárata fölött latin és cirill betűs felirat hirdeti, hogy hajdanán ezen a helyen működött a Magyarországon élő szerb ifjak kollégiuma, a Tökölyanum. A szerb templomtól néhány lépésnyire található ház múltjának egy-egy szelete – három domborműnek köszönhetően – a homlokzatról is leolvasható. A második és harmadik emeleti ablakok között még az építéskor helyezték el azt a három reliefet, amely egy-egy nevezetes eseményt idéz fel az intézet több mint másfél évszázados történetéből.

Zátonyra futott óceánjárók, hadihajók, vitorlások és halászhajók utasainak csontvázai borítják a világ talán legveszélyesebb és legkietlenebb tengerpartját, a namíbiai Skeleton-partot. Vérfagyasztó történetek keringenek a szerencsétlenül járt hajótöröttek százairól, akik itt vergődtek partra, majd a kíméletlen dél-afrikai homoksivatag fogságában töltötték utolsó napjaikat…

A tudományos kutatók többsége néhány évtizeddel ezelőtt még egyetértett abban, hogy az evolúció az univerzumban mindenütt hasonló formák kialakítására készteti az élőlényeket. Napjainkban azonban egyre több bizonyíték cáfolja meg a korábbi nézeteket, és utal olyan földönkívüli civilizációk létezésére, amelyek az emberekre legkevésbé sem emlékeztető teremtményekből: gigantikus méretű égitestekből állnak.

Túraútvonal az országos kék jelzésen: Piliscsaba – Kőris-völgy – Erzsébet-kút – Nagy-szénás, turistaház-emlékfal – Felső-Zsíros-hegy – Alsó-Zsíros-hegy, volt turistaház romja – Tovább a sárga jelzésen: Kerek-hegy – Középső-Jegenye-völgy – Budaliget, összesen: 15,7 km

• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 

Tegnap kaptam egy nagy borítékot az UniCredit Banktól, ebben egy kisebb boríték volt, amit a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Informatikai Intézetének Banki Pénzforgalmi Tisztázó Osztálya (!) küldött a bankomnak.

Amikor megtudtam, hogy világhírű magyar termékekről, fejlesztésekről kell referenciamunkát készítenem, néhány pillanatig azon gondolkodtam, hogy „hagyományos” eszközzel, a Bíró László által kifejlesztett golyóstollal vessem papírra dolgozatomat – s csak ezt követően gépeljem be a szöveget –, vagy a Neumann János érdemeit dicsérő számítógépet használjam erre a célra.