Prusi Dosszié

Prusi Dosszié


IDŐUTAZÁS SAMU BIRODALMÁBAN

2023. október 08. - Prusi

Magyarország legidősebb, mintegy 400 ezer éves régészeti lelőhelye tekinthető meg a Magyar Nemzeti Múzeum Vértesszőlősi Régészeti Bemutatóhelyén, ahol édesvízi mészkőrétegekbe zárva maradtak meg az ősember mindennapi életének nyomai. Vértesszőlős leghíresebb lelete Samu, akinek tarkócsontját 1965-ben Vértes László régész találta meg.

A Gerecse lábánál fekvő Vértesszőlős mésztufabányájában 1962-ben Pécsi Márton földrajztudós megpörkölődött csontokat és pattintott köveket talált. Az édesvízi mészkő által megőrzött leleteket megmutatta Vértes Lászlónak, a Magyar Nemzeti Múzeum régészének, aki felismerte bennük egy ősi telep nyomait, és munkatársaival együtt feltárásokba kezdett. Az 1963 és 1968 között folytatott ásatások során egy Közép-Európában egyedülálló, 315–330 ezer éves őskori települést tártak fel. Az előemberi telephely legnagyobb szenzációját az 1965. augusztus 21-én, Sámuel napján megtalált tarkócsont jelentette. A Samuként elhíresült lelet érdekessége, hogy anatómiai jegyei alapján még épphogy heidelbergi, de még nem Neander-völgyi: félúton áll két faj között az ember evolúciójában. A régészek feltételezései szerint Samu 1300 köbcentis agytérfogatával már „intelligens” ember volt, használta a tüzet, kavicseszközöket készített, és elsősorban vadászattal szerzett élelmet. A felbecsülhetetlen értékű leletet Budapesten őrzi a Nemzeti Múzeum, a vértesszőlősi kiállítóhelyen Samu sérülékeny nyakszirtcsontjának másolata látható.

A páratlan lelőhely feltárása során, Vértes László kezdeményezésére őskori bemutatóhely építésébe kezdtek, amely 1967-ben nyitotta meg kapuját. A Magyar Nemzeti Múzeum szabadtéri kiállítóhelye a különleges régészeti, embertani és őslénytani maradványokat, azok képződési környezetét mutatja be. A két feltárt és bemutatott lelőhely kilenc kultúrrétegéből több ezer pattintott kőeszköz, mintegy száz csonteszköz, tűzrakó helyek maradványai, kihalt állatoktól származó csontok és emberi tejfogtöredékek is előkerültek, amelyek vizsgálatából az előember étkezési és vadászati szokásaira lehet következtetni. Az egykori dagonyázó- és itatóhelyen összegyűlt állatok – orrszarvú, szarvas, medve, bölény – megkövült lábnyomai, valamint a meszes iszap által megőrzött falevelek és termések lenyomatai pedig a korabeli természetes környezetről adnak képet.

A vértesszőlősi telep Samu őstörténeti kontextusának bemutatása mellett a feltárásnak és az 1968-ban elhunyt Vértes László munkásságának is emléket állít. Az 1976-ban természetvédelmi területté nyilvánított, kerítéssel óvott parkban, 14 ezer négyzetméteren elterülő bemutatóhely átfogó képet nyújt a Neander-völgyi emberek korát megelőző időszakról. Vértes László emlékére 2000 óta évente megrendezik a Kavicsösvény-túrát a tatabányai Turul-emlékmű és a vértesszőlősi kiállítóhely közötti távon, míg a tarkócsont megtalálásának évfordulóján 2015-től minden évben Samu-napot szerveznek családi és szakmai programokkal. Az MNM Vértesszőlősi Régészeti Bemutatóhelye április 1. és október 31. között várja a látogatókat.

ZARÁNDOKLAT A MÁTRAI SZENT KÚTHOZ

2023. szeptember 21. - Prusi

Borongós kora őszi időben, szemerkélő esőben látogattunk el Magyarország legjelentősebb római katolikus zarándokhelyére. A csodálatos természeti környezetben, csendes völgyben fekvő Mátraverebély-Szentkút Nemzeti Kegyhely azok számára is érdekes úti cél lehet, akik nem hívőként érkeznek ide.

A Cserhát keleti peremén, Mátraverebély határában elhelyezkedő Szentkút évszázadok óta az ország leglátogatottabb katolikus búcsújáró helye, napjainkban évente 200 ezer zarándokot fogad. A lankás, árnyas domboldalon található kálvária stációival szemben az öltöztethető Szűz Mária-kegyszobrot rejtő, basilica minor rangú barokk kegytemplom két tornya feszül az égboltnak. A templom mellett tágas szabadtéri misézőhely fegyelmezett rendben álló padsorai a mesterséges barlangfülkében kialakított oltár felé néznek. Maga a szent kút egy nyolcszögletű kőépítmény, a tetején látható kompozíció a Szűzanyának köszönhető csodálatos gyógyulásokra emlékeztet. Az oldalsó domborművek a hét szentség kiszolgálását ábrázolják, a csapok minden oldalon a szent kút vizét adják. A kút melletti lourdes-i barlang a francia kegyhely forrása és a mátraverebélyi szent kút felfakadásának történeti párhuzamait erősíti.

A népi hagyomány szerint 1091-ben Szent László király lova patájának nyomából fakadt a mai szent kút forrása, és később számos csodás esetet feljegyeztek ezen a helyen. Az egyre növekvő számban érkező zarándokok miatt 1210-ben Verebélyen templomot emeltek, s ettől kezdve rendszeresen indultak körmenetek a szentkúti völgy forrásához, amely rövidesen Magyarország egyik legnagyobb búcsújáró helyének számított, ennek megfelelő egyházi kiváltságokkal.

A csodálatos gyógyulásokat 1700-ban XI. Kelemen pápa kivizsgáltatta, és valódinak találta azokat. Nem sokkal később, 1705-ben felépült Szentkúton az első kőkápolna. A mai kegytemplomot és kolostort Almásy János építtette hálából 1758 és 1763 között, amiért a szent kút vizének segítségével kigyógyult betegségéből. A 18. századtól ferences szerzetesek állnak a szent kút és az ide érkezők szolgálatában. Közel két évszázados otthonukból 1950-ben az állam elűzte őket, államosították és szociális otthonná alakították a kolostort. A rendszerváltás óta ismét ferencesek szolgálnak itt, és az 1990-es évek elejétől fokozatosan megerősödött a gyalogos zarándoklatok hagyománya.

A Mátraverebélyre érkező zarándokok és turisták felkereshetik a Szentkúti-patak völgyében csordogáló forrásokat, a Meszes-tető oldalában pedig remetebarlangok homlokzata tűnik elő a fák közül. Már a 13. századtól éltek itt remeték, akik kis fülkéket vájtak a sziklafalba, némelyiket kápolnaként, másokat lakásként használva. Közülük az utolsó, Dobát Jozafát 1767-ben halt meg, a bazilikában temették el.

Erdő Péter bíboros, prímás 2006-ban Nemzeti Kegyhellyé nyilvánította a búcsújáróhelyet, amelynek főbúcsúját a Nagyboldogasszony ünnepéhez legközelebb eső vasárnapon tartják. A legendákkal átszőtt történetű kegyhely 2015-ben nyerte el jelenlegi, rendezett formáját. Megszépült a kegytemplom, a rendház, a templomkert, a szabadtéri misézőhely, a zarándokház, új zarándokszállásokat és fogadóépületet hoztak létre, rendezték a szent kút környezetét. A kegyhely szabadtéri része egész évben látogatható, a bazilika napkeltétől napnyugtáig tart nyitva.

BUDDHISTA KÖZPONT PALÓCFÖLDÖN

2023. szeptember 20. - Prusi

Nem mindennapi látványt nyújt a Cserhátot és a Mátrát elválasztó Zagyva völgyében, Tar község határában emelt, vakítóan fehér buddhista Békesztúpa. A mára igen forgalmassá vált 21-es út mentén kialakított Kőrösi Csoma Sándor Emlékparkban megtekinthető a világhírű tibetológus életművét bemutató kiállítás, és itt található hazánk egyik legjelentősebb buddhista temploma is.

Tovább

BUDDHISTA SZENTÉLY ZALASZÁNTÓN

2022. május 09. - Prusi

Európa egyik legnagyobb sztúpája Zalaszántón a Keszthely környéki kirándulások kihagyhatatlan célpontja. A falu fölött magasodó Kovácsi-hegyen színes imazászlókkal körülvéve, egzotikus füstölők illatába burkolózva tornyosodik a vakítóan fehér buddhista szentély, a béke jelképe.

A természeti látnivalókban és épített örökségekben bővelkedő Balaton-felvidék egyik kedvelt látnivalója a 30 méter magas és 24 méter átmérőjű zalaszántói Béke Sztúpa. Az Országos Kéktúra útvonala által is érintett, 316 méter magas Kovácsi-hegyen, az Emberi Jogok Parkjában található buddhista építmény a béke, a boldogság és a megvilágosodás jelképe. Színes imazászlók lengenek körülötte, mantrazene szól, és füstölő illata vegyül a levegőbe. A sztúpa építését Bop Jon koreai buddhista szerzetes, a magyarországi Buddhista Béke-Szentély Alapítvány elnöke kezdeményezte 1990-ben, és Zalaszántó Önkormányzata is támogatta.

Az építkezéshez szükséges közel 40 millió forint európai országokból, illetve döntően Dél-Koreából érkező adományokból jött össze. Az 1992-ben felépült sztúpát és a környező erdőt 1993. június 17-én Tibet száműzött vallási vezetője, a XIV. Dalai Láma, Tendzin Gyaco szentelte fel nagy ünnepség keretében.

A sztúpa Buddha szellemét, bölcsességét, minden élőlényhez fűződő együttérzését és szeretetét is jelképezi. A délkelet felé néző, hófehér építményt kör alakú, lépcsőzetes talapzat övezi, amely a rituális körüljárást szolgálja. A tiszteletadás jeleként úgy kell körbehaladni, hogy a sztúpa tőlünk jobbra legyen. A belsejében Buddha tanításait, Európában egyetlenként eredeti Buddha-ereklyéket és egy 24 méter magas életfát állítottak, továbbá a szentély központjában egy – Dél-Koreából származó – Buddha-szobrot is emeltek. A két szerzetes által őrzött, zárt építmény talapzatába növényi magvakat, vallási dokumentumokat, tibeti könyveket helyeztek.

A sztúpa történetét az érdeklődők a szentély melletti háromnyelvű emléktáblán ismerhetik meg. Rajta ez áll: „Sugározzon ez a Béke Sztúpa innét, az Emberi Jogok Parkjából mindent átható békeszerető gondolkodást az egész világba!” A sztúpa 2014-es felújításakor egy mindenki által szabadon látogatható meditációs házat és egy ajándékboltot is építettek a parkban.

Zalaszántó a Keszthelyt Sümeggel összekötő út mentén, a két várostól nagyjából egyenlő távolságra fekszik. A Béke Sztúpát Keszthely vagy Hévíz felől haladva, a falu után balra található bekötőúton lehet megközelíteni: a közelmúltban felújított aszfaltúton mintegy két kilométert, majd az erdei úton újabb másfél kilométert kell megtenni, míg elénk tárul a szokatlan, egzotikus építmény.

ZÖLDELLŐ SZIGET A KIS-BALATONBAN

2022. május 08. - Prusi

A Zalavár és Balatonmagyaród közötti útszakaszról megközelíthető Kányavári-sziget az egyetlen olyan terület a Kis-Balaton térségében, amely vezető nélkül, egész évben szabadon látogatható. Különlegesen ívelt, faszerkezetű hídon lehet átsétálni a szigetre, ahol másfél kilométer hosszú, 15 állomásból álló tanösvény információs táblái mutatják be a Kis-Balaton különleges madárvilágát. Az ide kirándulók megfigyelhetik a vízimadarak fészkelését, hallhatják a békák „hangversenyét”. A sziget kedvelt horgászhely is, de ha nem ennek a szenvedélynek hódolunk, akkor is érdemes lesétálni a partra, biztosan nem üres víztükröt találunk.

ELÁTKOZOTT KASTÉLY BALATONI PANORÁMÁVAL

2022. május 07. - Prusi

Siralmas állapotban várja sorsának jobbra fordulását az egykor szebb napokat látott balatonedericsi Fekete-kastély. A nevéhez méltóan gyászos időszakokat átélt rezidencia lassan az enyészeté lesz: parkját birtokba vette a növényzet, a romos épületet életveszélyes megközelíteni. Ez azonban nem riasztja vissza a kísértethistóriák kedvelőit. Legenda ugyanis akad bőven: a kastélyhoz és a hajdan benne élőkhöz tragikus történetek fűződnek.

Tovább

AZ ALFÖLD PIRAMISAI

2022. április 11. - Prusi

Az alföldi táj egyhangúságát megtörő, természetvédelmi oltalom alatt álló halmok, a kurgánok tájképi és régészeti értékeikkel, valamint állat- és növényviláguk egyediségével tűnnek ki környezetükből. Az öt–tíz méter magas és húsz–ötven méter kerületű, kúp vagy félgömb alakú képződmények keletkezése különböző korokra vezethető vissza a honfoglalás előtti időkből.

A jellegzetes, természetes vagy mesterséges eredetű földhalmokat lakóhelyként vagy temetkezési helyként, később az itt letelepedett lovasnomád népek őrhelyként és határjelzésként használták. Az elmúlt évszázadokban a halmok döntő többségét felszántották, befásították vagy elhordták, sokukra ráépítettek. Egykor 40 ezer kurgán állhatott az Alföldön, a hivatalos nyilvántartásban ma már csak 1500 szerepel. Az elmúlt napokban három nevezetes halmot kerestünk fel az Alföld különböző pontjain.

 

GÖDÉNY-HALOM BÉKÉSSZENTANDRÁSON

Magyarország legnagyobb kurgánja Békés megyében, Békésszentandrás közigazgatási területén, a településtől 7 kilométerre délre, a rendkívül rossz állapotú régi szentesi út mellett található. A Hármas-Körös árterében már a régi időkben is állandóan szárazon maradó terület volt, ahol sűrűn tanyáztak gödények, a nevét is innen kapta. A mintegy 12 méter magas, 160 méter kerületű halom felületét összefüggő gyep, délkeleti oldalának alsó részét fiatal akácerdő borítja, tetején térképészeti jel található. A Gödény-halom hármas határdomb is: Békés, Jász-Nagykun-Szolnok és Csongrád-Csanád megye határát jelzi. Feltehetően a rézkorból származó kurgán, és méretei alapján bizonyára nagy tekintélyű ember temetkezési helyéül szolgált. Egykori magassága valószínűleg a 15 métert is meghaladta, de később megbontották, az északi oldalából út- és gátépítésre hordtak el földet. 1735-ben a Péró-féle parasztfelkelés idején itt tartották a parasztok a gyűléseiket, ezért is nevezték „Péró halmának”, illetve „Vértessy pihenőjének”, mert Péró alföldi szövetségese, Vértessy Mihály ide hívta össze a környék felkelőit.

 

KÁLVÁRIA-DOMB FEGYVERNEKEN

A Szolnoktól 35 kilométerre található Fegyvernek külterületén található Kettős-halom egyik tagja a középkortól gyógyerejű helyként számon tartott Kálvária-domb. A dombon magassági pont és egy mészkőből készült feszület található, amelyet a talapzaton olvasható felirat szerint 1847-ben állítottak. A dombot korábban Akasztó-halomnak is nevezték, mivel a hagyomány szerint itt fogták el Zöld Marci betyárt és társait. Emellett egy régi magyar szokás, a sólyomröptetés is kötődik ehhez a helyhez. Az 1267-es Kassai Kódex szerint ebből a szóból ered a karácsony szavunk is. Őseink a kerecsensólymot a fény madarának tartották, és a téli napforduló idején a sötétség legyőzésére reptették.

 

SZÉLMALOM A KENGYELI HALMON

A Jász-Nagykun-Szolnok megyei Kengyel és Martfű városa között, a Tisza magas árterének peremén található Bagimajor. Az egykor uradalmi cselédek által lakott kis telep felett, egy halmon őrködik az Alföld egyik legszebb és legépebben megmaradt szélmalma. A kengyeli Szélmalom-domb a megye halmai közül elsőként, 1980-ban helyi jelentőségű védett természeti terület lett. A jellegzetes, zsindelytetős, 15 méter magas téglaépületet 1850 körül az Almásy család építtette, majd a Baghy család vásárolta meg. Egészen a második világháborúig malomként üzemelt, ezt követően alkotóházként működött. A közelmúltban felújított épület műemléki védelem alatt áll, s madármegfigyelő toronyként működik.

KŐPIRAMIS A BAKONY KAPUJÁBAN

2022. április 09. - Prusi

Beteljesületlen szerelem és egy tragikus öngyilkosság ihlette Magyarország egyetlen kőpiramisát, amely a Bakony keleti kapujában található. Kora tavasszal elzarándokoltunk Iszkaszentgyörgyre az egyedülálló építményhez.

Kényelmes, panorámás sétaúton, az Amadé-Bajzáth-Pappenheim-kastély kertjéhez csatlakozó kirándulóerdőben jutunk fel a Piramita-hegyre, ahol az 1900-as évek elejétől a Pappenheim Siegfried gróf által építtetett piramis állt. A kastély mögötti területen magasodó Piramiták kedvelt kirándulóhelye volt a grófi családnak, lenyűgöző látványt kínált a parkra, a kastélyra és az egész környékre. A legenda szerint Pappenheim Siegfried egyik unokaöccsének állított emléket, aki beleszeretett egy cselédlányba, de mivel a szerelmet a főúri család nem nézte jó szemmel, a férfi önkezével véget vetett életének. Az ókori kultúra iránt rajongó gróf arra a helyre emeltette a 10 méter magas piramist, ahol a végzetes lövés eldördült.

Pappenheim Siegfried 1938-ban elhunyt, a második világháborút követően pedig a család elveszítette minden vagyonát, beleértve az iszkaszentgyörgyi kastélyt és parkot is. A háborúban jelentősen megrongálódott különleges piramis szintén gondozó és tulajdonos nélkül maradt. Az 1960-as években a szomszédos falvak lakói széthordták az építmény kőanyagát, így már csak korabeli fotók emlékeztettek az egykor gyönyörű kilátópontra. A piramist végül 2014-ben a terület új gondnoka, a VERGA Veszprémi Erdőgazdaság Zrt. építette újjá a helyi tanösvény részeként, egy pihenőhellyel kiegészítve. Míg az eredeti piramis tömörebb elemekből készült, és minden élét gyönyörű vasalás, a tetejét pedig egy kis gömb díszítette, addig a jelenkori műalkotás alapja beton, és kisebb kövekből rakták körbe a piramisformát. Az egyedi építmény belsejébe az ünnepélyes avatáskor egy időkapszulát is elhelyeztek, így talán az utókor számára is sikerül misztikussá tenni a kirándulóhelyet.

KISKÖREI KILÁTÁS A TISZA-TÓRA

2022. április 08. - Prusi

Különleges, két egymásnak fordított csónakot szimbolizáló kilátó és négy „lábasház” is helyet kapott a Tisza-tónál múlt nyáron átadott kiskörei MAHART-bázison. A 19 méteres kilátó a környék egyik legmagasabb pontja, ahonnan a Tisza-tó egy részét, az Abádszalóki-öblöt és a Kiskörei vízerőművet is látni lehet.

A 700 millió forintból megvalósult, négy épületegyüttesből álló komplexumot egy kis, vízre benyúló, nádasokkal szegélyezett földnyelvre tervezték, a Köre Kikötő partjának egy alacsonyabban fekvő részén. Az összesen 130 lábon álló, hídon keresztül megközelíthető épületegyüttes már messziről felhívja magára a figyelmet. Az itt található épületekben irodahelyiségek, étterem, közösségi vizesblokk és a vízi rendőrség bázisa kapott helyet. Az őselemek színeire festett lábasházak a Tisza-tó legnagyobb kilátóját fogják közre: 19 méter magasból lehet a természetet pásztázni. A fémszerkezetű, faborítású emelvény tervezői a tiszai élet és építészet előtt szerettek volna tisztelegni a két egymásnak fordított csónak formájával. Az egyik csónak egy klasszikus tiszai horgászladikot szimbolizál, a másikat pedig a Felső-Tisza-vidéken található Szatmárcseke református temetőjének különleges, csónakformájú fejfái ihlették. Hiába magas az új kilátó, a tó medencéire jellemző nagy kiterjedésű vízfelület így is rejtve marad. Cserébe az élő Tiszában gyönyörködhetünk, ahogy méltóságteljesen halad el a kilátó mellett, szemünkkel balról a kiskörei strandtól egészen a jobbra látható vízerőműig kísérhetjük a folyót.

A Tisza-tó legdélebbi pontján, Heves megyében található Kisköre 2005-ben kapott városi rangot, a régió egyik legnagyobb települése. Kisköre életében döntő változást jelentett a vízlépcső megépítése 1973-ban, amely nemcsak a település, hanem az egész Közép-Tisza-vidék, az Alföld életét is megváltoztatta. A Tisza-tó – 1988-ig Kiskörei víztározó – Magyarország negyedik legnagyobb tava, a Hortobágyi Nemzeti Park bemutatóterületeként 1999-től az UNESCO világörökség része. Területe 127 négyzetkilométer, melyen mozaikosan váltakoznak a nyílt vízfelületek, szigetek, holtágak, sekély csatornák. Hossza – a Tisza folyása mentén mérve, vagyis nagyjából észak-déli irányban – 27 kilométer, átlagos mélysége 1,3 méter, a legmélyebb pontján azonban 17 méter mély. A Tisza-tó rengeteg izgalmas lehetőséget és programot tartogat azok számára, akik szeretnék megismerni ezt a különleges, mesterségesen kialakított, mégis saját ökoszisztémával rendelkező környezetet.

FÉNYKERESZT VONYARCVASHEGYEN

2021. június 25. - Prusi

Meredek erdei ösvényen lehet megközelíteni a vonyarcvashegyi Csándor-hegy tetején álló, 2010-ben állított fénykeresztet, a tetőről pedig pazar balatoni panorámában gyönyörködhet a kiránduló.

20210625_illusztracio.jpg

Kármelhegyi Boldogasszony ünnepén, 1996. július 16-án a franciaországi Grenobléban indult el a ma már világszerte ismert fénykeresztállító mozgalom. A 7,38 méter magas kereszt a jeruzsálemi Golgota-hegy magasságának egy százada, két vízszintes szára egyenként 1,23 méter, és kelet–nyugati irányba mutat. A kereszt szimbólumok sorozatát foglalja magában: a fehér a feltámadás, a kék Mária iránti tisztelet, az alsó részen felcsillanó négy fehér fény Jézus megtestesítője, míg a kereszt felső végénél lévő három kék fény a Szentháromság jelképe.

Világszerte jelenleg már több mint nyolcezer fénykereszt áll. II. János Pál pápa 2000-ben apostoli áldását adta mindazokra, akik e kereszteket felállítják. Magyarországon 2002-ben állították fel az elsőt Debrecenben. Vonyarcvashegy kis Golgotáján 2010. július 18-án Salgó Ferenc kanonok, esperes, pápai plébános szentelte fel a Nagy Zoltán és családja által készített fénykeresztet és a 15 stációból álló keresztutat, amely Simon András grafikusművész munkája.

NAPLEMENTE A VONYARCI BERZSENYI-KILÁTÓBÓL

2020. július 29. - Prusi

Csodálatos körpanorámában gyönyörködhetnek azok, akik felkapaszkodnak a 355 méteres vonyarcvashegyi Pető-hegyen, az erdő mélyén megbúvó Berzsenyi-kilátóhoz. Észak felé a Keszthelyi-hegység erdős hegyvidéke terpeszkedik, dél felé a Balaton és a Keszthelyi-öböl a Zala torkolatával, s tiszta időben szinte a fél Dunántúl látszik. A sötét fából ácsolt építményt 2002-ben újították fel, Vonyarcvashegyről a piros jelzést követve lehet megközelíteni.

PANORÁMA A VIZEK VÁROSÁRA

2020. július 10. - Prusi

Pazar kilátásban lehet része annak, aki elég erőt érez magában, hogy megmássza a tatai Fellner Jakab-kilátó 175 lépcsőfokát. A 40 méter magas épület egyike az országban még álló két söréttoronynak. Tetejéről az egész környék – Dunaalmástól Tatabányáig, a Gerecsétől az Öreg-tavon át a környező szántóföldekig, tiszta időben akár Pannonhalmáig is – belátható.

A Kálvária-dombon található területet Stieber Antal sörétgyár építését tervezve bérelte ki 1934-ben Tata községtől harminc esztendőre, évi tíz pengőért. A sörétöntő torony 1939-re készült el, és Turul Sörétöntöde néven kezdte meg működését. A sörétöntés nagyon jó üzletnek bizonyult a két világháború közötti Magyarországon, ugyanis az iparnak és a vadászoknak nagy mennyiségű sörétre volt szüksége, amit addig csak külföldről lehetett beszerezni.

A sörét golyó alakú, 1,5–15,5 milliméter átmérőjű, ólomötvözetből vagy acélból készült lövedék. A sörétet hagyományosan söréttoronyban készítik. A gyártás során a középen üres, többemeletes torony felső szintjén lévő tégelyből a megolvasztott ólomötvözetet lecsepegtetik. A cseppek a toronyban aláhullva a felületi feszültségtől gömb alakot vesznek fel, majd kihűlve megszilárdulnak.

A módszert az 1960-as években felváltotta egy másik gyártási technika, így ezután már nem építettek sehol a világon újabb söréttornyokat. Ez a magyarázata annak is, hogy ettől kezdve a tatai torony más hasznosítási formát kapott. A kilátó neve a település barokk hangulatú városképének kialakításában nagy szerepet játszó Fellner Jakab uradalmi építőmester emlékét őrzi. A másik ilyen ipari műemlék a Tolna megyei Borjád településen található.

SZÖVEG: A FELLNER JAKAB-KILÁTÓ ISMERETTERJESZTŐ TÁBLÁJA

NYÁRI NAPFORDULÓ A BALATONNÁL

2020. június 22. - Prusi

Idén június 20-án, pontosan 21 óra 44 perckor volt a nyári napforduló. Bár az időjárás igyekezett letagadni, az év leghosszabb nappalával és legrövidebb éjszakájával elkezdődött a csillagászati nyár. Az erős szél miatt elmaradt a hagyományos Szent Iván-éji tűzgyújtás a vonyarcvashegyi Lidó stradon. Baráti körben a saját tüzünket meggyújtottuk, szert tartottunk, meditáltunk és megtisztultunk, hajnalban pedig a szemerkélő eső sem tántorított vissza attól, hogy a balatongyöröki Szépkilátótól köszöntsük a Napot.

KOCSIMÚZEUM A PARÁDI CIFRA ISTÁLLÓBAN

2019. november 17. - Prusi

Az 1880-ban gróf Károlyi György által építtetett parádfürdői Cifra istálló napjainkban a Kocsimúzeumnak ad helyet, ahol 19-20. századi hintókat, fogatokat, szánokat, konflisokat, fiákereket állítottak ki. Betekintést nyerhetünk az egykor világhírű magyar kocsikészítés történetébe, és megszemlélhetjük az 1800-as évek legszebb fogatolt járműveit.

Az Ybl Miklós tervei alapján emelt, eklektikus stílusú épületben 1971-ben megnyílt – jelenleg a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeumhoz tartozó – kiállítóhelyen látható kocsik nagy része az 1800-as évek végén, a Kölber testvérek műhelyében készült. A kocsiszín múzeumnak berendezett termeiben a magyar kocsigyártás emlékei mellett végigkövethetjük a kocsiépítés teljes folyamatát is, a kerék feltalálásától a kárpit varrásán át az elkészült díszes, főúri hintókig. Bepillanthatunk a kapcsolódó szakmák fortélyaiba, a kerékgyártó, bognár, kovács, lakatos, szíjgyártó, nyerges, kárpitos és fényező mesterségekbe. Emellett lószerszámok és a paraszti világ szállítóeszközeit bemutató makettek, illetve szekerek gazdagítják a kiállítást.

PÁLOS KOLOSTOR A „CSEND HONÁBAN”

2019. szeptember 10. - Prusi

A mezővárossá kinevezett Vázsonyba 1478-ban Kinizsi Pál telepített pálosokat. A pálos rendi Szent Mihály-kolostort a legendás törökverő hadvezér és apósa, Magyar Balázs, a fekete sereg híres hadvezére alapította a Bakony ősrengetegében, a „csend honában”, Vázsony várától nyugatra 1483-ban.

A mondai hagyomány szerint a nagyvázsonyi pálos kolostor Kinizsi Pál egyik török rabjának váltságdíjából épült. Szent Mihály tiszteletére felszentelt templomában temették el 1494-ben Kinizsi Pált és 1508-ban felesége, Magyar Benigna második férjét, Horváth Márkot. Az 1543-ban elnéptelenedett kolostor sorsát megpecsételte Veszprém várának török kézre kerülése. Az itteni magyar várőrség 1552-ben – a többi környékbeli kolostorral együtt – felrobbantotta az épületet, nehogy a törökök erődítménnyé alakítsák, s ezzel fenyegethessék a közeli vázsonyi végvárat. Köveit részben a vázsonyi vár 16-17. századi építkezéseihez, részben a 18. századi falu házainak építéséhez hordták el. A falutól viszonylag távol eső templom helyreállítását plébániatemplom céljára nem találták alkalmasnak, helyette a település központjában épült barokk plébániatemplom. A kolostor romjainak állagmegóvására, kisebb kiegészítésekre 1959-ben került sor.

A kolostorban élő, művelt szerzetesek munkálkodásának gyümölcsei közül máig fennmaradt négy kézzel írott kódex. Az egyik a veszprémvölgyi apácamonostor számára íródott, az 1494 körül alkotott Festetich-kódex és az 1513-ban írt Czech-kódex Magyar Benigna számára készült, a Peer-kódexet a feltételezések szerint a szomszédos Csepely faluban élt, Simon nevű kisnemes kapta 1518 körül. Középkori írásos emlékeinkből meglehetősen kevés maradt ránk, ezért különleges értéket képviselnek a vázsonyi pálos kolostorban íródott kódexek. Az ásatások tanúsága szerint egykor magas művészi szinten dolgozó könyvkötők is tevékenykedtek itt.

KŐTENGER A KÁLI-MEDENCÉBEN

2019. szeptember 09. - Prusi

A Káli-medence leglátványosabb természeti nevezetessége a Szentbékkálla község melletti kőtenger. A hatalmas kőtömbökkel borított, ligetes erdőben fekvő terület a Balaton-felvidék egyik legfontosabb geológiai kincse. Igazi élmény a látványos sziklaalakzatok közötti séta, fel is lehet mászni az impozáns homokkő formációkra, sőt a híres ingókövet még billegtetni is tudjuk.

A Balaton-felvidéki Nemzeti Parkhoz tartozó Káli-medence kiemelkedő természeti értékei a Szentbékkállai-kőtenger kövei. Az itt fekvő, kisebb ház nagyságú és furcsa formájú sziklák a Pannon-tengerben lerakódott homokból képződtek, melyet idővel a feltörő kovasavas oldatok átjártak, összecementáltak. A szilícium-dioxid-tartalmú, nagyon kemény kőzetekből az évmilliók alatt az erózió szép lassan eltüntette a puhább részeket, így jöttek létre a ma is látható, változatos formák.

Az egyedülálló geológiai formakincs beleékelődik az Országos Kéktúra útvonalába Badacsonytördemic és Nagyvázsony között. Az egyik közismert, gigantikus kőtömb a Kelemen-kőnek keresztelt ingókő, amelyet képesek billegtetni a látogatók, mivel a csak három ponton nyugvó monstrum valójában egy tíztonnás kőpad. A természetvédelmi terület mintegy védeni látszik nemcsak az itt élő flórát és faunát, de magukat a szinte eredeti épségükben megmaradt köveket is. Egészen a 19. század végéig malomköveket vágtak a kőtenger „gyümölcseiből”, a közeli Kővágóörs is innen kapta nevét.

HALÁSZKÁPOLNA A SZENT MIHÁLY-DOMBON

2019. szeptember 08. - Prusi

A 136 méter magas vonyarcvashegyi Szent Mihály-domb tetején a 13. században kis vár épült, amely a történelem viharában szinte teljesen megsemmisült. A néphit szerint a kápolnát 1729-ben építtette az a 40 halász, akik szerencsésen megmenekültek egy pusztító balatoni viharból. A műemlék jellegű épület Magyarország egyetlen halászkápolnája, környékéről gyönyörű kilátás nyílik a Keszthelyi-hegységre és a Balatonra, a keszthelyi öböltől a berényi partokig, csodálatos a panoráma a „tanúhegyekre” Szigligettől Badacsonyig.

A dolomitdombot egykor víz választotta el a környező földterületektől, szigetként emelkedett ki a Balatonból. Már a kora bronzkorban lakott terület volt, a középkorban pedig vár állt a mai kápolna helyén. Az épület 1946-os restaurálása során bukkantak azokra a barokk freskótöredékekre, melyekből kiderül, hogy már 1622-ben is a ma is látható épület volt a minden irányban gyönyörű kilátással rendelkező magaslaton. E táj csodálatos szépsége, a kápolna és legendája sok írót és költőt megihletett.

A restaurálás évében tűnt el az eredeti fogadalmi kép, amely egy úszó jégtáblán szorongó embereket ábrázol a következő szöveggel: „A jó Isten segedelmével negyven ember egy jégdarabrul megmenekült 1739.” A korabeli feljegyzések szerint 46 halász ment ki a viharos, téli Balatonra halászni, közülük hatan a jeges vízbe vesztek, de negyvenen megmenekültek. Szerencséjükre a szél a part felé fújt, így egy úszó jégtáblán sodródtak ki a szárazföldre.

A néphittel ellentétben nem ők építették a kápolnát, azonban hálájuk jeléül megfestették a megmenekülésük történetét, és a már álló épületet is kijavították. Ma az eredeti fogadalmi kép másolata látható itt. A természet erőivel küzdő, halászokat ábrázoló domborművet a régi halottasház fejújított fülkéjében helyezték el. Később, 1776-ban remeték laktak itt a barlangjaikban, erre utal a „remetekert” elnevezés is a domb alján, de a nagy balatoni utazó, Eötvös Károly 1885-ben már a nyomukat sem találta. A kápolna körüli romantikus hangulatú sírkert az 1950-es évekig a vashegyi polgárok temetkezési helye volt. Napjainkban hagyományosan minden év augusztusában megemlékezést tartanak a legendáról, egyben tisztelegnek a régi és a mai halászok előtt.

SZÖVEG FORRÁSA: VONYARCVASHEGY.HU,
ISMERTETŐ TÁBLA A KÁPOLNA MELLETT

KIRÁNDULÁS A VÁLLUSI PÁLOS KOLOSTOR ROMJAIHOZ

2019. július 26. - Prusi

Kellemes erdei sétával lehet eljutni Balatongyörökről a Keszthelyi-hegységben fekvő Vállushoz közel, a Szent Miklós-forrás felett található egykori pálos rendi kolostor romjaihoz, ahol idén folytatódnak az ásatások és a több mint 600 évvel ezelőtt épült templom feltárása.

A 15. századból ismert leírás szerint a település felett, a mai szentmiklósi völgyben kis pálos kolostor állt. Az egyetlen magyar alapítású rend itteni kis rendházát a források alapján Szent Miklós tiszteletére szentelték, s a völgy is feltehetően a kolostorról kapta a nevét. Mellette templom helyezkedett el, nyomaik még ma is felfedezhetők az erdőben. Az 1930-as években az épületek maradványa kőrakásszerű romhoz hasonlított, mely mára szinte teljesen eltűnt. A pálos kolostor régészeti kutatása 2016-ban kezdődött meg. A Göcseji Múzeum régészei a második ásatási évadot követően a falakat visszatemették, de a remények szerint 2019-ben már megkezdődhet a templom konzerválása.

A keszthelyi dolomittömb északi és déli részei közötti vízválasztó gerincének két oldalán források fakadnak. A vízválasztótól délre ered a Büdöskúti-forrás, északra pedig a Szent Miklós-forrás, amely egykoron a kolostor és halastavának vizét is adta. A legenda szerint Szent Miklós lelkét 342. december 6-án angyalok vitték végső nyughelyére, ahol egy tiszta forrás eredt. Ebből a tiszta forrásból áradó szeretettel küldi a magyar gyerekekhez utódját, akit Mikulásként ismerünk.

ARANYHÍD A MAGYAR TENGER FELETT

2019. július 25. - Prusi

Korszerű installációval, újszerű szemléletmóddal tárja a látogatók elé a „magyar tenger” jelenkori és régi világát a keszthelyi Balatoni Múzeum 2011-ben nyílt, Aranyhíd című állandó kiállítása. A múzeum római és középkori kőtára a Balaton-felvidékről és a Kis-Balaton környékéről származó leletekből nyújt ízelítőt.

A Balaton mindenkinek mást és mást jelent: egy felejthetetlen nyaralást, a bor zamatát, a csodálatos tájat, nagy kirándulásokat, hegyek ormán trónoló várakat, sportélményeket… A Balatoni Múzeum állandó kiállítása is ezt a sokféleséget ragadja meg és tárja a látogató elé, tizenegy termen keresztül kíséri végig a tó és környékének történetét.

Az első terem a Balaton keletkezését és geológiáját mutatja be, az elmúlt évtizedek több új, jelentős kutatási eredményét felvonultatva, amelyek új megvilágításba helyezték a tó születésének kérdését. A második terem a Balaton és ember kapcsolatát elemzi a tó környéke benépesedésének és szabályozásának tükrében. A harmadik terem nagy diorámákon keresztül a Balaton élő- és növényvilágát tárja elénk, a témát három tematikus egységre osztva (víz alatti világ, vízpart, hegyvidék). A negyedik és ötödik teremben a Balaton környékének őskori, római kori és középkori váraival, erődjeivel ismerkedhet meg a látogató. A hatodik terem „virtuális tudáspontként” szolgálja a látogatókat, akik számítógépek segítségével mélyülhetnek el a tó történetében. A hetedik terem a balatoni ember egyik legősibb élelemszerzési módjával, a halászattal foglalkozik. Diorámák jelenítik meg a nyári kisvízi halászatot és a téli jeges nagyhalászatot. A vitrinekben az őskortól a 19. század végéig használt halászeszközök láthatók. A terem közepén egy lélekvesztőnek nevezett bödönhajó várja a látogatókat.

A nyolcadik és kilencedik teremben az újkori balatoni fürdőélet alakulásával és a sokak számára a legutóbbi évtizedekre jellemző helyszínekkel ismerkedhet a látogató. A Balaton felfedezésétől és az üdülőtelepek kialakulásától kezdve több, hazai viszonylatban is ritkán bemutatott téma kerül elő: sportok, gyermektáborok, vendéglátás, szüret és szőlőhegyek, népművészet és emléktárgyak, szállók és üdülők, fizetővendéglátás. A fürdőruhák évszázados divatját egy, az egykori keszthelyi Szigetfürdőt megidéző épített fa fürdőházban lehet megtekinteni, körülötte a sétányon a nyaralóhelyi kirakatokkal és jelenetekkel.

A tizedik és tizenegyedik terem a balatoni hajózás múltjával foglalkozik. Az őskortól napjainkig tartó áttekintést sok fénykép és illusztráció teszi szemléletessé, és más, hajózási témájú kiállításokhoz képest a teherszállítás és a révátkelés is bekerült a témák közé. A hajómodellek bemutatják a Festetics-gályáktól kezdve a klasszikus lapátkerekes és csavaros gőzhajókat, de nem maradnak ki a motoros hajók sem. A balatoni sportok közül itt tanulmányozható a vitorlázás története. A teljes kiállítás végére érve a forgatható kormánykerékkel és kivetítővel élményszerűvé tett fedélzeten lehet pihenni és összegezni. Az Aranyhíd című állandó kiállításához kapcsolódik a tó élővilágát bemutató akvárium.

SZÖVEG FORRÁSA: BALATONIMUZEUM.HU
FOTÓK: PRUSINSZKI ISTVÁN

ŐSBUDA FELTÉTELEZETT ROMJAINÁL

2019. július 07. - Prusi

Mai napig rengeteg vita övezi az egyes középkori legendák szerint Attila hun király által alapított Sicambria létezését. Már a turistatérképen is megtalálunk egy feltételezett helyszínt a Budakalásztól a Kevély-nyereghez vezető zöld jelzés mentén, amely azok érdeklődését is felkeltheti, akik korábban még nem hallottak az ősi városról szóló elméletekről.

Manapság egyre többet hallani a misztikus Ősbudáról, amelyet Sicambriaként vagy Etzelburgként is emlegetnek az amatőr történelemkutatók. Ősbuda sokak számára Attila hun király elfeledett, megsemmisített pilisi városát, egyben a magyar kultúra és az állam bölcsőjét is jelenti. Egyesek kutatják, mások tudni vélik hollétét, a történelemtudomány viszont kritikus Attila városával, illetve Árpád vezérünk nyughelyével kapcsolatban. Noha az összeesküvés-elméletektől sem mentes elképzelések egyre népszerűbbek a történelem iránt érdeklődők körében, ezek a teóriák gyakran teljes egészében figyelmen kívül hagyják a tudományos tényeket, és állításaikat pusztán „kitalálójuk” véleményével vagy más megalapozatlan hipotézisekkel támasztják alá.

A középkori magyar elbeszélő források nyomán egyesek úgy vélik, hogy Sicambria – amely azonos az ősi Buda városával – valahol Budapesttől északnyugatra vagy a Pilis hegységben található. Sashegyi Sándor amatőr régész Pomáz határában, a Klissza-dombon lévő romokban vélte felfedezni az ókori, majd középkori város maradványait. Noszlopi Németh Péter újságíró Pilismarót közelében vélte megtalálni Ősbudát és Sicambriát, amit a település közelében lévő Castra ad Herculem római romjaival azonosított. Könyvének posztumusz megjelenését követően számos teória látott napvilágot Sicambria hollétét illetően. Lánszki Imre ökológus az egykori Sicambriát Budakalász határában, a Nagy-Kevély oldalában véli megtalálni, és várat, kolostort, templomot, királyi fürdőt, temetkezési helyet feltételez a helyszínen, amely 1256-ig a magyar királyság székhelye lehetett. Meglátása szerint Árpád fejedelem nem véletlenül települt ide, hanem tudatosan kereste azt a helyet, ahol egykor Attila palotája állt.

Sicambria feltételezett romjainak egyik helyszíne, a Nagy-Kevélytől keletre található, 274 méter magas Monalovac Üröm Sadove városrésze felől vagy Budakalászról a zöld turistajelzésen közelíthető meg. Az erdészeti sorompótól meredek ösvény vezet a hegytetőre, ahol meglehetősen érdekes, hatalmas kövekkel, sziklákkal tarkított, ritkásabb fenyőerdős területen néhol egészen nagy, függőleges sziklafalak alatt vagy éppen azok tetején sétálhatunk. Mindenfelé szokatlanul nagy kövek és kétségtelenül valamikor, valamilyen céllal emberkéz által összehordott kőhalmok hevernek, már-már szürreális látványt nyújtva az idetévedt kirándulóknak. A Monalovac tetején – egyértelműen a közelmúltban – még egy kövekből kirakott „zarándokhelyet” is kialakítottak. Bár a „budakalászi Ősbuda” helyszíne inkább egy felhagyott kőbányának tűnik, mintsem királyi vár vagy város maradványának, érdemes körülnézni a területen: egy rövid, kényelmes túrát mindenképpen megér.

HOSSZÚ HÉTVÉGE A KAKASTARÉJNÁL

2019. április 27. - Prusi

Feleségemmel és kutatótársainkkal közösen április első hétvégéjén ismét visszatértünk Perlaki Zsuzsanna Éva „A jel” című, 2018-ban bemutatott dokumentumregényének helyszínére. Immár ötödik alkalommal jártunk itt a sok szempontból egyedülálló, szerteágazó nyomozáshoz kapcsolódóan.

Ismerős vidéken kalandoztunk az erdélyi Máramaros megyében, de Kapnikbánya környéke ezúttal szomorú arcát mutatta: a múlt ősszel erre tomboló, teljes erdőrészeket letaroló szélvihar kegyetlen pusztítására gyökerestől kifordult és lombjuktól megfosztott fák emlékeztettek. Helyenként több mint félméteres hóval borított turistautakon és meredek ösvényeken kaptattunk felfelé a Keleti-Kárpátok vonulataira páratlan panorámát biztosító Gutin északi lejtőin, ahol már kibújtak a földből a tavasz első hírnökei. Hosszú idő után végre ismét csend, békesség és nyugalom vett körül minket, kellően távol a civilizáció háttérzajaitól és negatív energiáitól. Az 1438 méter magas Kakastaréj alatti, hófödte dombokon spirituális töltődéssel, közös meditációval hangolódtunk rá egy újabb kozmikus kapcsolatfelvételre és következő küldetéseink céljaira.

ŐSZI TÚRA A NAGY-KEVÉLYRE

2018. november 18. - Prusi

Késő őszi vasárnap reggelen, csípős időben indultunk Üröm Sadove városrészéről, és a Budakalásztól nyugatra fekvő Monalovac oldalában – jelzetlen erdészeti és jelzett turistautakon – jutottunk el az 534 méter magas Nagy-Kevély oldalában található fedett pihenőhelyig, ahonnan nyugati és déli irányba, Pilisvörösvár, Solymár, a budai hegyek és Budapest felé nyílik kilátás.

 

BARANGOLÁS AZ ŐSBORÓKÁSBAN

2018. november 12. - Prusi

A csévharaszti erdőőri laktól a sárga jelzésű turistaút vezet a Buckás-erdőn át Magyarország egyetlen megmaradt ősborókásához. A 105 hektáron elterülő, nyáras borókással váltakozó homoksztyepp – tölgyes foltjaival, gyepjeivel, aljnövényzetével együtt – 1940-től áll természetvédelmi oltalom alatt, a Natura 2000 hálózat része.

KÖDFÁTYOLBAN AZ URAK ASZTALÁNÁL

2018. november 11. - Prusi

Ködös reggelen indultunk a pilisszentlászlói hegytetőről, és a Pap-réti erdészház érintésével, gomolygó párafelhőbe burkolózó erdészeti úton jutottunk el az 593 méter magasan található Urak asztalához. A több mint 30 hektáros területen, Dunabogdány és Visegrád határán működött a nyolcvanas években a Budapest környéki légvédelmi gyűrűhöz tartozó 11/1. honi légvédelmi tüzérosztály rakétabázisa.

Az Urak asztala szépen csengő és beszédes nevét a hajdan erre vadászgató nemes urak étkező- és pihenőhelyéről kaphatta. Egy másik értelmezés szerint a név valamikor inkább „Úr asztala” lehetett, és az Úr megnevezés Istent, a hely pedig Isten asztalát jelenti. Ezt az elképzelést a csúcs keleti oldalán húzódó „Úrasztaloldal” megnevezés, valamint a hasonló hangzású, szintén a Pilisben található Prédikálószék hegycsúcs támaszthatja alá.

Az 1970-es években a legmagasabb pontján még fából ácsolt kilátó állt, majd 1980-tól az egész hegytetőt a turizmus elől elzárt, katonai területté minősítették, itt alakítva ki a Budapestet körülvevő légvédelmi gyűrű egyik állomását. Az 1980-as években, a bős–nagymarosi vízlépcsőrendszer tervezett építéséhez kapcsolódva egyes elképzelések szerint a hegy tetején szivattyús energiatározót létesítettek volna, de a környezetvédők tiltakozása miatt ezeket a terveket elnapolták.

Az Urak asztalán kialakított, MN2124 fedőszámú, „Cenzor” hívójelű légvédelmi rakétabázist 1980 márciusában hozták létre, az azonos fedőszámmal korábban Nógrádverőcén telepített 11/1. honi légvédelmi tüzérosztály átköltöztetésével, és Sz-75M3-OP Volhov (SA-2E) típusú közepes hatótávolságú rakétákkal szerelték fel. A bázison a szentendrei laktanya katonái teljesítettek szolgálatot. A rakétabázis – az összes többi bázissal együtt – 1995-ben szűnt meg, a teljes rekultivációra szoruló egykori honvédségi terület napjainkban ismét szabadon látogatható.

FELLEGVÁR A BÜKK ÉS A MÁTRA HATÁRÁN

2018. november 10. - Prusi

Első házassági évfordulónkon a Mátrában tettünk egynapos kirándulást: a parádsasvári Köszörű-völgyi víztározó és a parádfürdői Károlyi-kastély után a siroki várat tekintettük meg a ködös őszi időben. A Bükk és a Mátra határán, a Tarna-patak észak felé kiszélesedő völgye felett álló vár a középkorban a Tarna völgyében észak felé vezető utak lezárására és ellenőrzésére alkalmas helyen épült, bár elsősorban földesúri magánvár volt, stratégiai szerepet alig játszott.

A honfoglalás után a Mátra vidékét az Aba nemzetség uralta, és a birtok elosztásakor a nemzetség egyik ága, a Borh-Bodon ág vette birtokba az ősi pogány várat a mai fellegvár helyén. A név akkor csak a várra vonatkozott, magát a települést Sirokaljának nevezték. A község későbbi eredetű, mint a vár, mert a várat a régi feljegyzések először 1267-ben említették, míg a község első írásos említése 1302-ben történt Sirák névalakban, később 1389-ben nevezték meg egy oklevélben.

Károly Róbert a várat királyi várrá nyilvánította. Az 1400-as évek végétől egy évszázadon át az Országh család uralta a térséget. A család legjelentősebb tagja Országh Kristóf – aki Nógrád megye főispánja és országbíró is volt –, akinek kedvelt tartózkodási helye volt Sirok. Ide hozta ifjú feleségét is, Zrínyi Ilonát, a szigetvári hős lányát. Ez idő tájt nőtt meg a vár katonai jelentősége.

Az 1555. évi gönci részleges országgyűlés elrendelte váraink megerősítését. Országh Kristóf 1561-ben megerősítette a felső várat, megépítette az ó-olasz bástyát és az alsó várat, az őrséget pedig száz lovasra egészítette ki. Sirok beépült a végvári rendszerbe, mint Eger legerősebb, legjelentősebb elővára Cserép és Szarvaskő mellett. A siroki várnak különösen nagy jelentősége volt, mivel a hódoltság peremvonalán állt, és közvetlen érintkezésben volt a törökökkel. Országh Kristóf halálával 1567-ben kihalt a család fiúága, az utódok pedig nem fordítottak figyelmet a vár állapotának megőrzésére.

1596 őszén a törökök elfoglalták a siroki várat. A várat 1687-ben foglalták vissza, a törököktől elhagyott vár a kincstár rendelkezése alá került. A Rákóczi-szabadságharc bukása után a várat még rövid ideig meghagyták, de a haditanács elvben már hozzájárult a lerombolásához. 1713-ban a többi magyar várral együtt végleg lerombolták. A falak leomlottak, a kazamaták összedőltek, eltűntek a falak magasítására mélyített árkok, a törmelék több méter magasan feltöltötte a várudvart. A falu életét, sorsát meghatározó szerepe véglegesen megszűnt.

Az alsó vár 2012 őszén, kétéves felújítást követően nyitotta meg újra kapuit, és a kilátóteraszok mellett egy kiállítás is helyet kapott az épületben. A vár körül panoráma-sétaösvény épült, a várba felvonóhídon át lehet belépni. Akinek pedig este visz arra útja, díszkivilágításban csodálhatja meg a várat.

SZÖVEG FORRÁSA: A SIROKI VÁR INFORMÁCIÓS KIADVÁNYA

süti beállítások módosítása