Éppen hatvan évvel ezelőtt, 1963. november 22-én gyilkolták meg az Egyesült Államok 35. elnökét, John Fitzgerald Kennedyt a texasi Dallasban. Kennedy halála a történelem egyik leghíresebb és legjobban feldolgozott, mégis legrejtélyesebb politikai merénylete, amelynek elvarratlan szálai napjainkban is élénken foglalkoztatják a közvéleményt, és számtalan összeesküvés-elmélet megszületését eredményezték. A Kennedy-gyilkosság kapcsán a mai napig kerülnek nyilvánosságra titkosítás alól feloldott dokumentumok, és a korabeli események egyik koronatanúja is nemrégiben törte meg hat évtizedes hallgatását.

KENNEDY ELNÖKI LIMUZINJA ELINDUL A VÉGZETES ÚTRA DALLASBAN, 1963. NOVEMBER 22-ÉN

Sok szeretettel várjuk az érdeklődőket a Magyarországon először megrendezendő exkluzív aranylemez-konferenciára, 2020. október 10-én 10 és 17 óra között a KMO Művelődési Központban, a Meridián Csoport szervezésében!

Az indulás óta eltelt hét évben összesen több mint 900 ezren olvasták a blogjaim virtuális hasábjain megjelent közel 600 bejegyzést. A Prusi Dosszié 2019-ben újabb mérföldkőhöz érkezett: a korábban önálló címeken elérhető tematikus blogjaim beolvadását követően három új rovattal bővült, így immár valódi komplex blogként, a korábbiaknál jóval szélesebben tükrözi az érdeklődési körömet.

A 2012. március 14-én, a – monogramomra utaló – nemzetközi π-napon indult Prusi Dosszié létrehozásával kettős cél vezérelt: utánközlések formájában elérhetővé tenni az ezredfordulótól kezdve nyomtatásban – a helyi, regionális és országos sajtóban – megjelent érdekesebb írásaimat, illetve „klasszikus posztokban” aktuális véleménycikkekkel, újabb tanulmányokkal, fotóalbumokkal színesíteni a személyes tartalmat. Az elmúlt években kapott olvasói visszajelzések igazolták, hogy megérte a blog indítása mellett dönteni, ahol a mindenkori újságírói, szerkesztői munkáimtól függetlenül, szabadon publikálhatok, és természetesen az arculati, grafikai elemeket is magam tervezem.

A Prusi Dosszié szerteágazó tematikájú komplex blog, afféle egyszemélyes webújság, amelyre tökéletesen illik a webkettes definíció: „a szerző egy blog alá integrálja különféle tevékenységét, ugyanott – csak más rovatba sorolva – teszi közzé például személyes, magánéleti bejegyzéseit, szakmai jellegű cikkeit, fotóit, netán közéleti, politikai észrevételeit”.

Eddigi tíz legnépszerűbb bejegyzésem között megtalálható az 1987-es nagy havazást felidéző fotóalbum, az elfeledett kőbányai metróállomást bemutató képriport és a Budapest legnagyobb óvóhelyrendszeréről írt tudósítás, a Kőbánya–Kispest vasútállomáson uralkodó balkáni állapotokról szóló jegyzet, a dr. Almár Iván csillagász–űrkutatóval készített interjú a SETI-kutatásról, a Pomáz környékén tett egyik gyalogtúrám „képes itinere”, forgalomból rejtélyesen kivont autóm története, a szégyenletes hazai kátyúhelyzet és a vasúthálózat gyalázatos állapota miatti bosszankodás, valamint a Pilismaróti-öbölben található egykori hajótemető bemutatása.

Az elmúlt hét évben számos változáson, arculati frissítésen átesett blog a kezdetektől hirdetésmentes és nonprofit, s ezen egyelőre nem kívánok változtatni. „Cserébe” le kellett mondanom arról, hogy az Index címlapon ajánlja ki egy-egy érdekesebb bejegyzésemet – amire amúgy számos példa akadt –, ezt a lehetőséget ugyanis újabban csak a megosztott hirdetéses blogok szerzői számára biztosítják.

A Prusi Dosszié alapítása után egy évvel, 2013. január 5-én két másik, kifejezetten tematikus blogot indítottam Idegen Zóna és Misztikus Zóna címmel, ezeken a felületeken nyújtottam válogatást a határtudományos és szórakoztató témákkal foglalkozó, eredetileg különböző réteglapokban megjelent cikkeimből, tanulmányaimból, összeállításaimból. Ez a megoldás azonban nem váltotta be a hozzá fűzött reményeimet, így – az időközben megszüntetett – két blogot 2019-ben ebbe a blogba integráltam: az Idegen Zóna és a Misztikus Zóna a Prusi Dosszié egy-egy rovataként él tovább, és Tiltott Zóna címmel új, kapcsolódó rovatot is létrehoztam. Az archívum feltöltését követően mindhárom rovatban friss tartalommal, aktuális bejegyzésekkel jelentkezem.

Az Idegen Zóna keretein belül – a bulvármételybe süllyedt, lejáratott „ufókutatás” helyett – elsősorban a földönkívüli létformák és intelligens idegen civilizációk keresésének valós alternatíváival, űrkutatási és csillagászati aktualitásokkal foglalkozom: az irányvonalat az Álhírektől a tudományig az ufókutatásban című bejegyzésemben vázoltam. Hasonlóan „ingoványos” terepen, a Misztikus Zóna és a Tiltott Zóna rovatban pedig a tudományosan nem vizsgált, megmagyarázatlan jelenségekkel, titkokkal és rejtélyekkel, összeesküvés-elméletekkel kapcsolatos írásaimat jelentetem meg.

Blogom megújulásának részét képezi az Idegen Zóna Facebook-oldalának átnevezése, amely a továbbiakban Prusi Dosszié néven található meg a közösségi oldalon, így ezen a felületen is a korábbinál jóval szélesebb körű válogatást tudok nyújtani a „blogtermésből”.

Köszönöm olvasóim érdeklődését és biztató visszajelzéseit, tartsanak velem továbbra is!

PRUSINSZKI ISTVÁN

Az Egyesült Államokban az elmúlt huszonöt évben kivégzett közel hétszáz elítélt bírósági tárgyalása idején még nem állt rendelkezésre a DNS-vizsgálat, amely napjainkban egyre látványosan javítja a törvénykezés munkáját. A legmodernebb eljárás bevezetése óta átlagosan „mindössze” kétszázból egy halálraítéltről derült ki a kivégzést követően, hogy valójában ártatlan volt az őt érintő ügyben, a szerencsésebb rabokat pedig akár az utolsó pillanatban is kiszabadíthatja a börtönből a fejlett technológia. De az igazságszolgáltatás azért továbbra is fenntartja a tévedés jogát…

Egyiptomban a közelmúltban állt munkába az a DNS-labor, ahol akár az összes ismert fáraómúmia pontos identitását meg lehet határozni. Az eddigi kutatási eredményeket azonban „nemzetbiztonsági okokra” hivatkozva a mai napig nem hozta nyilvánosságra az egyiptomi régészeti hatóság. E szokatlan titkolózás valódi okait ugyan homály fedi, de több neves egyiptológus is azt gyanítja, hogy a vizsgálatsorozat sorra döntheti meg a korábbi elméleteket, így meglehetősen kényesen érinti a konzervatív régészeket…

Kevés olyan távközlési berendezés található a világon, amelyről a hidegháború évtizedeiben annyi szó esett volna, mint a Moszkvát és Washingtont összekötő speciális távíró-, majd telefonvonalról. A „vörös telefonként” elhíresült forródrót eredetileg azért jött létre, hogy minimálisra csökkentse egy nukleáris katasztrófához vezető tévedés valószínűségét. S bár e célból szerencsére soha nem volt szükség a különleges kapcsolatra, a később műholdakkal felváltott rendszer számos ellentét elsimításában segített a két szuperhatalom között, és a világ fajsúlyosabb konfliktusai láttán biztosra vehető, hogy a forródrótra a jövőben is szükség lesz…

A Szentföldről Isztambulon át Amerikába vezetett egy ősi pergamen lapjaira írt imakönyv kalandos útja, amely görög nyelvű sorai alatt szabad szemmel láthatatlan tudást örökített meg, de a kézirat kiemelkedő jelentőségéről csupán a legmodernebb technológia révén szerezhetett tudomást a közvélemény. Ekkor derült fény arra, hogy az eredeti pergamen a híres görög matematikus, Arkhimédész korábban ismeretlen tanulmányát tartalmazza, amely egészen más megvilágításba helyezi a napjainkban alkalmazott tételeket, és talán a történelem menetét is megváltoztathatta volna…

Egy brazil tudományos kutatóintézet eredetileg magasabb mézhozamot remélt az Afrikából Dél-Amerikába telepített méhektől, ám az ígéretesen induló genetikai kísérletezés éppen ellenkező eredménnyel – és jóvátehetetlen következményekkel járt. Az európai és az afrikai méh keresztezése révén egy új, rendkívül agresszív hibrid faj alakult ki, amely elszabadult a laboratóriumból, és északi irányban kezdett terjeszkedni. Az elmúlt ötven évben több száz halálesetet okozó gyilkos méh vándorlása napjainkban is elképesztő iramban tart, így már az Egyesült Államokban is hatalmas területeket veszélyeztet a megállíthatatlan invázió…

A legtöbb tizenéves naponta használja az internetet, virtuálisan társalog barátaival, a közösségi oldalakon pedig akár ezer ismerőssel is büszkélkedhet, ugyanakkor számos neves szakember hívja fel a figyelmet az ebben rejlő veszélyekre. A szinte korlátlan élményeket kínáló világháló által „felnevelt” generáció ugyanis valóságos stresszhelyzetként éli meg a személyes kommunikációt, ahol a problémákat nem lehet néhány kattintással elintézni, ezért még gyakrabban menekül a digitális világba. A „hálózat csapdájából” adódóan viszont egyre több fiatal olyan mértékben idegenedhet el környezetétől, hogy felnőttként talán az élet alapvető kihívásaival is képtelen lesz megbirkózni.

A tudomány számára felbecsülhetetlen jelentőséggel bír egy-egy olyan különleges helyzet, amelyben „emberi léptékkel” figyelhető meg az evolúció munkája, hiszen a természetes szelekció a valóságban évezredeken keresztül zajló folyamat. Egy közelmúltban bizonyítást nyert elmélet szerint azonban a fejlődés mesterségesen is felgyorsítható, ha az adott faj populációja megváltozott életkörülményekkel szembesül vagy a kihalás szélére kerül. De vajon hogyan lehet befolyásolni az ember evolúcióját, és milyen előnyös vagy végzetes, reális és utópisztikus következményekkel járhat az „élet rendjébe” történő biológiai beavatkozás?

A közelmúltban kirobbant hazai „őssejtbotrányt” követően ismét az érdeklődés középpontjába kerültek az új orvosi készítményekkel és kezelésekkel kapcsolatban végzett emberkísérletek. A szakmailag, erkölcsileg és etikailag is vitatható kutatások gyakran beláthatatlan következményekkel járnak a kísérleti alanyok számára, akik – csodával határos gyógyulás helyett – az életükkel is fizethetnek egy-egy ígéretes terápiáért. Számos elrettentő példa bizonyítja, hogy a világméretű gyógyszeripar már régen kilépett a törvényes ellenőrzés alól, és a hatalmas nyereség az „orvosi maffia” bankszámláit gazdagítja – legyen szó akár egy új tabletta vagy vakcina kifejlesztéséről, akár a még mindig misztikusan hangzó őssejtkutatásról vagy a klónozás futurisztikus lehetőségéről.

Több mint 40 millió különböző módon kitöltött szelvény mindenképpen főnyereményt eredményez a legnépszerűbb szerencsejátéknak számító ötös lottón. A telitalálat egészen csekély valószínűsége ugyan sokakat elriaszt a játéktól, de a hónapokon át halmozódó mesés összeg már azokat is a lottózókba csalja, akik ritkán vagy más módon keresik Fortuna kegyeit. Vajon kizárólag a szerencsén múlik-e a boldogság, vagy tudatosan is lehet javítani a halovány esélyen? Érdemes-e bíznunk a „biztos sikert” ígérő megoldásokban, statisztikákban és kombinációkban, vagy egyszerűen hallgassunk a megérzéseinkre?

Egy közelmúltban napvilágot látott tanulmány szerint átültethető a valóságba a képregényekből és a mozi világából ismert Pókember-öltözet, és viselője különösebb erőfeszítés nélkül képes lesz a legsimább, függőleges falak megmászására is. Az izgalmas ötlet a gekkók és a pókok természetes kapaszkodási technikáját veszi alapul, amellyel akár testsúlyuk több százszorosát is megtarthatják. A kiszivárgott információk szerint már el is kezdték a „valódi pókemberek” ruháinak tesztelését…

Egy brit tudóscsoport évtizedek óta ígéretes kísérleteket folytat a férfiak megtermékenyítésével kapcsolatban. A meglehetősen szélsőséges érzelmeket kiváltó, utópisztikus elképzelés szerint a hormonkezeléssel megvalósított terhességet császármetszéshez hasonló szülés követi majd, és már arra is kidolgozták a módszert, hogy az „édesapa” is tudjon „anyatejet” termelni. Vajon tényleg valóra válhat több világhírű sci-fi regény és film elképesztő alapötlete, az áldott állapotba került férfi?

Orosz atomreaktorokból származó, radioaktivitással szennyezett jéghegyek fenyegetik az Atlanti-óceán élővilágát. Az egykori Szovjetunió északnyugati partjainál legalább húsz reaktorból zúdítottak rendszeresen a tengerbe sugárzó hulladékot, amely jéghegyekké fagyott, majd megállíthatatlanul nyugat felé kezdett sodródni, és felbecsülhetetlen környezeti katasztrófát okozhat.

Új programot indított a Pentagon annak megoldására, hogy az amerikai katonák minél hosszabb ideig maradhassanak ébren. A fáradt harcosok eddig serkentő hatású kábítószereket kaptak a hadseregtől, de ez a módszer az elmúlt években számos bírálatot kapott. A legújabb elképzelés szerint az alváshiányért felelős agysejteket elektromágneses impulzusokkal „semlegesítenék”, így az ébrenlétre ítélt katonák megállás nélkül képesek lennének harcolni – ezzel pedig alapjaiban változtatnák meg a hadviselés szabályait.

Míg a szegényebb társadalmi rétegek tagjai közül viszonylag gyakran kerülnek az érdeklődés középpontjába veszélyes bűnözők, addig a felső tízezer előkelőségeit csak a legritkább esetben láthatjuk viszont egy-egy gyilkosság gyanúsítottjaként. Pedig a több milliárd forintnak megfelelő vagyonnal rendelkező üzletemberek között is akadnak elvetemült gazemberek, akik erőszakkal próbálják megoldani párkapcsolati problémáikat vagy éppen átmeneti anyagi gondjaikat.

Évről évre több turista látogat az 1986-ban felrobbant csernobili atomerőmű körül elkülönített, 30 kilométeres „tiltott zónába”. A még mindig sugárszennyezett területre számos utazási iroda szervez teljes körű ellátással csábító, egyéni és csoportos kirándulásokat. A helyiek nem lelkesednek túlságosan az új turisztikai szenzációért, az ukrán kormány azonban kiváló propagandalehetőséget lát a világ egyik legborzalmasabb nukleáris katasztrófájának helyszínében.

Időről időre szenzációként röppen fel a hír, amikor olyan rejtett indián törzsre bukkannak a dél-amerikai esőerdők mélyén, amely évszázadok óta tudatosan kerüli a kapcsolatot a civilizációval. Az Amazonas vidékén élő nomádok közül sokan látták már meghalni társaikat idegenek fegyvereitől vagy a tőlük elkapott betegségekben, esetleg hallották, milyen sorsra jutottak azok a törzsek, amelyek megpróbáltak betagozódni a civilizációba. A hagyományos életformát követő indiánokat profitra vágyó olajcégek, illegális favágók és vakbuzgó hittérítők fenyegetik, létért folyó küzdelmüket pedig halálos pontossággal célba juttatott dárdák és az égen felbukkanó repülőgépek felé rázott nyilak jelzik.

A számítások szerint a Föld mágneses védőpajzsa az elmúlt évtizedekben soha nem tapasztalt gyorsasággal veszített erejéből, és rövidesen akár teljesen meg is szűnhet. A korábbi geológiai kutatások alapján bolygónk mágneses pólusai már többször is eltűntek, közvetlenül az északi és a déli pólus megcserélődése előtt. Bár a sarkok „átfordulásai” átlagosan mintegy 250 ezer évenként következnek be, immár több mint 780 ezer éve nem történt ilyen esemény. A következő pólusváltás tehát bármikor bekövetkezhet – és katasztrofális hatásokkal járhat mind a földi élővilágra, mind az emberi civilizációra nézve…

A Földön termesztett összes mezőgazdasági növény vetőmagját őrzik majd Norvégiában, a sarkkörön túl felépített földrengés- és atombiztos „ítéletnapi tárolóban”. A közelmúltban megnyitott gigantikus magtár elsődleges célja, hogy egy globális katasztrófa esetén újra lehessen telepíteni a kipusztult haszonnövényeket.

Gondolkozott már azon, vajon milyen lenne egy fogdában éjszakázni anélkül, hogy előtte bűncselekményt követett volna el? Akik hajlandóak komoly összegeket áldozni erre a célra, azoknak természetesen mindez nem jelent akadályt: a legújabb trendet követve ugyanis egyre több börtönt építenek át luxusszállóvá a nagyvilágban. Első hallásra persze meglehetősen bizarr ötletnek tűnik a jól megérdemelt szabadságot egy barátságtalan cellában tölteni, holott az egykori fegyházakból kialakított hotelek éppen hátborzongató múltjuknak köszönhetik népszerűségüket.

Madagaszkár piros-fehér-zöld nemzeti lobogóját csupán a színek elrendezése különbözteti meg a magyar zászlótól. Micsoda véletlen! Vagy mégsem? Erre alighanem gróf Benyovszky Móric tudna csak meggyőző választ adni… A 18. századi utazót a leghíresebb magyar hajósnak tartják, és Madagaszkár „királyaként” tisztelik, hiszen nagy megbecsülést szerzett a bennszülöttek körében, amikor több éven keresztül kormányozta a távoli országot.

Eddig legfeljebb tudományos-fantasztikus filmekben láthattunk különleges képességű embereket, akik szükség esetén újra tudják növeszteni saját csontjaikat. A közelmúltban azonban több nemzetközi kutatócsoport is elképesztő eredményeket ért el olyan eljárások kifejlesztésében, amelyeknek köszönhetően rövidesen valósággá válhat az emberiség régi vágya: a csontnövesztés!

A lottómilliomosok egyik pillanatról a másikra gazdagodnak meg, mégsem élvezhetik minden esetben Fortuna kegyeit. A telitalálatos szelvények kitöltői közül többen önkezükkel vetettek véget életüknek, de bűnözők és gyilkosok is akadnak a balszerencsés nyertesek sorában.