Már csupán alig néhány klasszikus hírlapárusító pavilonban lehet újságot vásárolni Budapesten. Az elmúlt két évtizedben, a nyomtatott sajtó iránti kereslet folyamatos csökkenése miatt, sorra bezártak vagy más funkciót kaptak az egykori városképet meghatározó újságosbódék, így 2024-ben már a hírlapárusok utolsó mohikánjai szolgálják ki a régi vágású olvasókat.

A mai fiatalok számára hihetetlennek tűnhet, de az országos napilapok még a rendszerváltás után, a kilencvenes évek elején is közel egymillió példányban fogytak, a megyei napilapok összpéldányszáma ugyancsak meghaladta az egymilliót, s még az ezredfordulón is két-három kiadvány tudta hozni a politikai hetilapok és a különböző magazinok jelenlegi összesített eladási számait. Az internet egyre szélesebb körű elterjedése azonban alapjaiban átrendezte a „tartalomfogyasztási szokásokat”: a digitális forradalom hatásaként néhány év alatt töredékére zuhant a nyomtatott sajtó iránti kereslet, ami értelemszerűen az eladási helyek számának drasztikus csökkenését hozta magával.

A Lapker Zrt. honlapja szerint 2024-ben már csupán 41 hírlapárusító egység szolgálja ki a vásárlói igényeket Budapesten. Különböző üzletközpontokban tizenegy, földszinti üzlethelyiségekben tíz, aluljárókban kilenc, a ferihegyi repülőtéren öt egység működik. Ezeken felül mindössze négy lapkeres hírlapárusító pavilon és két asztali árushely maradt a fővárosban.

Pedig nem is olyan régen még bőven volt létjogosultságuk a klasszikus hírlapárusító helyeknek, amelyek évtizedeken keresztül fontos információs állomások voltak, és éppúgy hozzátartoztak a városképhez, mint a telefonfülkék, a neonreklámok vagy a köztéri órák. A kisebb-nagyobb, takarosabb és kevésbé mutatós standok roskadoztak a napi sajtótól, a különféle magazinoktól. A szocreál rányomta bélyegét a formatervezők és az építészek munkáira, így az 50-es, 60-as, 70-es években nem éppen a legszebb pavilonok készültek: változatos formatervű, csiga vagy trapéz alakú bádog- és vasépítmények várták az újságolvasókat. A 80-as években beköszöntött a trafikok korszaka, amikor az újságok mellett édességet, dohányárut is árultak a múltból megmaradt egységekben, de készültek valamivel nagyobb, fekete-piros és sárga pavilonok is. A 90-es évek végétől kezdve, az internetes lapoknak köszönhetően drámaian csökkenni kezdett az újságeladás, ezért a Magyar Posta kénytelen volt lebontani vagy más célra kiadni a tulajdonában lévő hírlappavilonok többségét.

2002-ben a Lapker Magyarországi Lapterjesztő Rt. vásárolta meg a hírlapárusítás jogát, s ezzel a régmúltból visszamaradt és az újabb pavilonok is egy kézbe kerültek. A Városháza főépítészi irodájával közösen pályázatot írtak ki a városképbe illeszkedő, a korábbiaknál esztétikusabb kioszkok tervezésére. A tervpályázat eredményeként több típusú, részben modern, részben nosztalgikus elemekre épülő árushelyek jelentek meg a város legforgalmasabb pontjain. A belső kerületekben rozsdamentes acélból készült, sötétzöldre és barnára festett építmények, a külső városrészekben egyszerű, vasszerkezetű pavilonok váltották az elavult újságosstandokat. Ekkor még összesen 300 újságárus pavilonja volt a Lapkernek a főváros különböző pontjain, több mint ezer sajtóterméket forgalmaztak, és a lapok harmadát ezeken az árusítóhelyeken adták el. Forgalmuk azonban továbbra is folyamatosan csökkent, mivel a nyomtatott sajtótermékek olvasói már a legtöbb kisboltban, benzinkúton, plázában is hozzáférhettek a kiadványokhoz, és nem minden újságosstandot lehetett felruházni olyan pluszszolgáltatásokkal, amelyek életben tartották volna.

Ennek következtében számos kioszkot elbontottak az elmúlt években, de még így is bőven maradtak bontásra váró vagy felújításra szoruló létesítmények. Városszerte akadnak új funkciót kapott pavilonok is: néhány bódéba virágárus költözött, és a városon átsöprő gasztroforradalom sem hagyta érintetlenül őket. Az eredeti funkciójukat vesztett kioszkok között találunk utcai ételeket, kürtőskalácsot, édességkülönlegességeket áruló üzleteket, de bonsai fákat árusító pavilon is működik Budapesten. A nyomtatott lapok piacának egyre drasztikusabb csökkenése miatt néhány éven belül valószínűleg a hírlapárusok utolsó mohikánjai is eltűnnek a budapesti utcákról – akárcsak a valódi olvasók.

Folyamatosan apadó olvasótábor

Jelenleg öt országos napilap létezik Magyarországon: a Népszava, a Magyar Nemzet, a Blikk, a Bors és a Nemzeti Sport. Budapest és Pest vármegye kivételével minden vármegyében megjelentet napilapot a kormányközeli médiumokat tömörítő KESMA, és egyetlen városi napilap létezik, a Dunaújvárosi Hírlap. A Magyar Terjesztés-ellenőrző Szövetség 2023 második negyedévére vonatkozó jelentése alapján folyamatosan zsugorodik a nyomtatott lapok piaca: a bulvárlapok példányszáma 49 százalékkal, a megyei lapok példányszáma 39 százalékkal, a női lapok példányszáma 36 százalékkal, a közéleti lapok példányszáma 32 százalékkal csökkent 2019 óta. A legkeresettebb nyomtatott napilap a 41 ezer példányban terjesztett Blikk és a 27 ezer példányban megjelenő Kisalföld. A Bors átlagosan 21 ezer példányban, a Nemzeti Sport 17 ezer példányban, a Népszava 12 ezer példányban jelenik meg, a Magyar Nemzet példányszámát nem auditáltatják. A női lapok szegmensében kiemelkedik a 119 ezer példányban terjesztett Nők Lapja és a 102 ezer példányban megjelenő Kiskegyed, a legnépszerűbb bulvárlap a 64 ezer példányos Story, a közéleti lapok kategóriájában a Szabad Föld tartja az első helyet 33 ezer példánnyal.