SZEPTEMBER 1. – SZÁZHETVENÖT ÉVES A SZOLNOKI VASÚTVONAL

Pestről 175 évvel ezelőtt már nem csak Vácra lehetett vasúton utazni, ugyanis 1847. szeptember 1-jén átadták a forgalomnak az ország második vonalát, a 99 kilométer hosszú Pest–Cegléd–Szolnok vasútvonalat. A Nyugati pályaudvar helyén álló pesti indóháztól Kőbánya, Vecsés, Üllő, Monor, Pilis, Albertirsa, Bercel, Cegléd és Abony állomások érintésével, három és fél óra alatt lehetett eljutni Szolnokra. A Magyar Középponti Vasút által kiépített vonal pesti megnyitóünnepségéről 8 órakor indult el az első szerelvény, 16 kocsival és 600 utassal. Köztük volt az új királyi helytartó, István főherceg, Kossuth Lajos, Jókai Mór és Zichy Ferenc vasúti főigazgató. 1848. december 31-én történelmi szerep jutott a vonalnak: a szabadságharc során székhelyét áttevő magyar kormány tagjait és az osztrák csapatok elől menekülő pesti és budai lakosokat szállította Szolnokig.

SZEPTEMBER 30. – GUTENBERG 42 SOROS BIBLIÁJA

Ötszázhetven évvel ezelőtt, 1452. szeptember 30-án készült el Mainz városában az emberi civilizáció történetében új fejezetet nyitó, mozgatható és cserélhető betűkkel való könyvnyomtatás feltalálójának 42 soros Bibliája. Johannes Gutenberg valószínűleg 180 példányt nyomtatott a latin nyelvű, 1282 kéthasábos oldalt tartalmazó, két kötetbe kötött Szentírásból, amelyből 45 borjúbőr kötésben, 135 pedig papírkötésben jelent meg. A nyomtatás után kézzel vörös színnel emelték ki a címeket, és iniciálékat rajzoltak hozzá, ezért minden példány egyedi volt, és kódex benyomását keltette. Az igazi kuriózumnak számító történelmi emlékből napjainkra csupán 49 példány – ebből 21 sértetlen és hiánytalan – maradt fent, amelyeket különleges biztonsági intézkedések mellett őriznek világhírű múzeumokban és könyvtárakban.

NOVEMBER 4. – TUTANHAMON SÍRJÁNAK FELFEDEZÉSE

Igazi szenzációra figyelt a világ száz évvel ezelőtt: Howard Carter brit régész hosszas és kitartó keresés után, 1922. november 4-én megtalálta Tutanhamon fáraó sírjának az ókorban lepecsételt bejáratát a Királyok völgyében, az újbirodalmi fáraók thébai királyi nekropoliszában. A bejárathoz vezető lépcsősor és az onnan induló folyosó megtisztítását követően, november 26-án Carter, az ásatást szponzoráló Lord Carnarvon, Arthur Callender brit mérnök és régész, valamint a lord lánya, Lady Evelyn Herbert gyertyájuk fényénél megpillanthatták az előkamra hihetetlenül gazdag leletanyagát. A Kr. e. 1335 és 1325 között uralkodó, legfeljebb 19 évesen elhunyt fáraó a felfedezés következtében hamarosan világhírű lett, az összesen négy szobából álló síremlék ugyanis 3000 év után szinte teljes épségben várta a modern kor látogatóit. Az elképesztő mennyiségű, felbecsülhetetlen értékű lelet feltárása, restaurálása és dokumentálása tíz évig tartott, a fáraó halotti maszkja pedig a gízai szfinx és a piramisok mellett Egyiptom jelképe lett.

NOVEMBER 25. – KÉTSZÁZHÚSZ ÉVES A SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR

Széchényi Ferenc gróf kétszázhúsz éve, 1802. november 25-én ajánlotta fel magángyűjteményét a nemzetnek, megalapítva a mai Országos Széchényi Könyvtárat. A bibliotéka 1803. augusztus 20-án nyílt meg a pesti pálos kolostor épületében, ünnepélyes felavatására 1803. december 10-én került sor, amikor Széchényi személyesen adta át a könyvtárát József nádornak. A gyűjtemény ekkor mintegy 12 ezer nyomtatott könyvet, 1200 kéziratot, sok száz térképet, címerképet, metszetet és pénzérméket tartalmazott, akkor igen komolynak számító 160 ezer forint értékben. A napjainkban több mint nyolcmillió egységgel rendelkező OSZK feladata a magyar és magyar vonatkozású írott kulturális örökség gyűjtése, feldolgozása, megőrzése és hozzáférhetővé tétele a kéziratos kódexektől a nyomtatott dokumentumokon keresztül az elektronikus kiadványokig.