Életemben először készítettem „interjút” mesterséges intelligenciával (MI), az OpenAI új chatbotjával. Ezt a logikusan „gondolkodó”, lényegre törő és minden témában jártas virtuális beszélgetőtársat arra tervezték, hogy egy intelligens és tanult emberhez a végletekig hasonlító beszélgetőpartnert imitáljon. A ChatGPT semmire nem mutat érdektelenséget, s mindenre megpróbál választ adni, az általa fellelhető források és a korábbi tapasztalatai alapján. Így hát „beszélgettünk” szakdolgozati témáimról, információelméletről és álhírekről, a Földön kívüli életről és az ufójelenségekről, s persze szóba került az élet értelme, az emberiség jövője és a halál utáni élet kérdése is. Szándékosan rövid kérdéseket tettem fel, de természetesen tetszőlegesen és a végletekig lehet kérdezni az MI-t. Számomra rendkívül érdekes volt a válaszokból sugárzó „embertelen emberség”.

Bővített és megújult terekkel, frissített könyvállománnyal várja olvasóit augusztus 16-tól a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár (FSZEK) Békásmegyeri Könyvtára. A Füst Milán utca 26. szám alatt működő bibliotéka egy 50 négyzetméteres rendezvény- és kiállítóteremmel gazdagodott, a legkisebbek részére mesesarok, a 14 év felettiek számára pedig olvasósarok áll rendelkezésre. Őri Melinda könyvtárvezetővel a könyvtár régi-új szolgáltatásairól, a járványhelyzet okozta kihívásokról és közösségépítő programjaikról beszélgettünk.

Negyven évvel ezelőtt, 1980. május 26-án indult el történelmi küldetésére a Szojuz–36 fedélzetén Farkas Bertalan. Az első és eddig egyetlen magyar űrhajós csaknem nyolc napot töltött a kozmoszban, és június 3-án tért vissza a Szojuz–35 űrhajóval. Évfordulós összeállításomban arra is visszatekintek, hogyan számoltak be az 1980. június 4-én megjelent napilapok a sikeres küldetésről, és felidézem azt az interjút, amelyet Farkas Bertalannal készítettem az információk hitelességéről szóló egyetemi szakdolgozatomhoz.

VALERIJ KUBASZOV ÉS FARKAS BERTALAN A SZALJUT–6 ŰRÁLLOMÁS FÖLDI MÁSÁNAK PARANCSNOKI EGYSÉGÉBEN. FOTÓ: NÉMETH FERENC, MTI

Dr. Almár Iván csillagász–űrkutató nevét mindenki ismeri hazánkban, aki egy kicsit is érdeklődik az égbolt tudománya iránt. Neve összeforrott a magyarországi űrkutatás történetével, közérthető és élvezetes ismeretterjesztő cikkeinek, előadásainak köszönhetően sokan kerültek közelebb a világűr titkaihoz. A nemzetközi hírű tudóssal – egyetemi szakdolgozatom témájához kapcsolódóan – az űrkutatási és csillagászati információforrások hitelességéről, valamint a SETI-kutatás jövőjéről, ufóészlelésekről és a Mars-utazás lehetőségeiről beszélgettünk.

Az emberi hiszékenységnek, tájékozatlanságnak, elfogultságnak és az internetes közösségi oldalaknak köszönhetően soha nem látott mértékben terjednek az álhírek és az áltudományos nézetek a világhálón. Az ELTE BTK informatikus könyvtáros hallgatójaként írt diplomamunkámban – amelynek első része itt, második része itt olvasható – az elmúlt évtizedekben világszerte népszerű áltudománnyá vált ufológiát vetettem alaposabb vizsgálat alá ezen a téren. Különböző szakterületeken illetékes interjúalanyaim személyes tapasztalataikkal, véleményükkel járultak hozzá ahhoz, hogy minél pontosabb, hitelesebb képet lehessen nyújtani a sok esetben összetett, több tudományterületet érintő kérdésekben.

Az ELTE BTK informatikus könyvtáros hallgatójaként „Információk hitelességének mérlegelése hagyományos könyvtári és hálózati környezetben” címmel írtam diplomamunkát. Az alapszakos szakdolgozatot – sikeres védését követően – szerkesztett formában, több részben közlöm a blogon. Az előző rész itt olvasható.

Az ELTE BTK informatikus könyvtáros hallgatójaként „Információk hitelességének mérlegelése hagyományos könyvtári és hálózati környezetben” címmel írtam diplomamunkát. Az alapszakos szakdolgozatot – sikeres védését követően – szerkesztett formában, több részben közlöm a blogon.

Évekkel ezelőtt személyes érdeklődéstől hajtva kutattam fel és fotóztam végig a „neonfényes Budapest” hírmondóit. Várostörténeti dokumentációs munkám dr. Fodor János adjunktus úrnak és hallgatótársaimnak köszönhetően az elmúlt tanévben izgalmas és tartalmas – a témában egyedülálló – egyetemi projektté nőtte ki magát. Gyűjteményünket, a projekt hátterét és eredményeit május 26-án szakmai rendezvény keretein belül mutattuk be az ELTE BTK Könyvtár- és Információtudományi Intézetében.

A Neon Budapest című webprojekt alapgyűjteményemre építve, az ELTE BTK Könyvtár- és Információtudományi Intézet Tartalomszolgáltatás-kutató Műhelyének két féléves munkájával készült el. A Budapesten még látható neonokat megörökítő, néhány éves fotósorozat témáit BA és MA hallgatótársaim ősszel újrafotózták, helyszínrajzot készítettek, regisztrálták a változásokat blogban, térképen és adattáblában. 2017 tavaszán gazdag információs kontextust gyűjtöttünk várostörténeti, kulturális, technikai területen, országos, nemzetközi és múltbéli szakirodalmi kitekintéseket állítottunk össze, a honlap arculatát Patkós Luca tervezőgrafikussal véglegesítettük.

A projektbemutatón is a téma komplexitásának érzékeltetésére törekedtünk: tanulságos nemzetközi összehasonlításra adott módot David S. Hill, a varsói Neonmúzeum igazgatója, a történészi, várostörténeti, bölcsész nézőpontot Zeke Gyula író képviselte. A technológia múltjáról dr. Antal Ildikó, az Elektrotechnikai Múzeum igazgatója tartott előadást, érdekes adalékokat mutatva még a rendezvényünket megtisztelő neonkészítő mestereknek is. Az új honlap oktatási és tartalomszolgáltatási hátteréről a projektet vezető Fodor János adjunktus tartott prezentációt, az adatbázis felépítését én mutattam be. Az intézet folyosóján ezen a délelőttön lekapcsoltuk a villanyt: csak az egyik utolsó neonkészítő manufaktúra egyedi neonja világított, megidézve a Deák tér sarkán sok nemzedék számára emlékezetes Főz-süt-fűt reklámot.

Az Index.hu eseményen részt vett képszerkesztőjének tollából már másnap nagy terjedelmű, részletes helyszíni tudósítás jelent meg intézetünk projektbemutatójáról. Június 1-jén a Kossuth rádió Napközben című műsora is tartalmas blokkot szentelt a témának. Velem – mint az alapgyűjtemény összeállítójával – Farkas Szabolcs szerkesztő–riporter készített helyszíni riportot a budapesti neonreklámokról, az élő adásban pedig dr. Fodor Jánost és Patkós Lucát kérdezte további érdekes részletekről és a projektről Kránitz Balázs műsorvezető.

Egész napos rendkívüli nyitvatartással, negyedéves ingyenes beiratkozással, retrókiállítással, játékokkal és 1976-os slágerekkel, valamint különleges tombolával és zenés születésnapi műsorral ünnepelte alapításának 40. évfordulóját a kispesti Üllői úti könyvtár.

DR. FODOR PÉTER, A FSZEK FŐIGAZGATÓJA AZ ÜNNEPSÉGEN. FOTÓ: ERDŐS LÁSZLÓ

Napjainkban Izlandon a legmagasabb a világon az egy főre jutó könyvolvasók száma, és az e-könyvek megjelenése sem csökkentette a hagyományos könyvet olvasók számát. Ez megfelel annak a ténynek is, amely szerint az országban gyakorlatilag száz százalékos az írás- és olvasástudás. Izland az egy főre jutó publikált könyvek listáján is világelső, minden tizedik lakosa adott már ki saját könyvet.

A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Üllői úti fiókkönyvtárában nem csupán a könyvek szeretete jelenti az összekötő kapcsot az olvasók között. A hagyományos könyvtári szolgáltatások mellett gyermekfoglalkozásokkal, kulturális és ismeretterjesztő programokkal várja a kispestieket az idén 40 éves intézmény, amely Holnapló címmel rendhagyó vetélkedősorozatot szervez, és falai között még a kertészkedésnek is helyet biztosít. Popovics Beatrix könyvtárvezetővel az olvasói szokások változásáról, a könyvtár közösségi szerepéről és hagyományteremtő kezdeményezéseiről beszélgettünk.

A ferences templom és a mai Reáltanoda utca közötti területen egészen 1784-ig a ferences rend egyemeletes kolostora állt. Ebben az évben döntött úgy ugyanis II. József császár, hogy ide költözteti a Pázmány Péter által Nagyszombaton alapított, majd 1777-ben Budára helyezett királyi egyetemet. A rendház déli szárnyában a mérnökiskola, a nyugatiban a könyvtár kapott új otthont, a veteményes kertet pedig a botanikus kert számára sajátították ki. A ferences barátoknak így csupán a keleti szárny maradt meg.

A VASÁRNAPI UJSÁG 1875-ÖS RAJZA BUDAPEST ÚJ NEVEZETESSÉGÉRŐL

Hármas kerek évfordulót ünnepel az idén a tömegkommunikáció: 50 éve, 1964-ben vizionálta Marshall MacLuhan a „globális falu” elméletét a világ összezsugorodásáról, még ugyanabban az évben az amerikai Syncom műhold révén öt kontinens láthatta a tokiói nyári olimpiát, és 25 évvel később, 1989. március 12-én született meg az a kommunikációs rendszer, amelyből kialakult az egész Földet és mindennapjainkat beborító háló: a World Wide Web – írja a Népszava.

Buda elfoglalásának évében, 1541-ben a sárvári nyomdában jelent meg az első Magyarországon nyomtatott magyar nyelvű könyv, Sylvester János Újtestamentum-fordítása. Az 1536-ban alapított nyomda másik fennmaradt kiadványa a Grammatica Hungarolatina, Sylvester latin nyelven írt magyar nyelvtana, amelyben elsőként tette tudományos vizsgálat tárgyává nyelvünket. A XVI. század első felének egyetlen magyarul nyomtató műhelyének anyagi fedezetét Nádasdy Tamás biztosította, aki tehetséges politikusként a kultúra pártolását is kiemelt feladatának tekintette. A Nádasdy család mecénási tevékenységének eredményeit mutatja be a sárvári Nádasdy Ferenc Múzeum 2013-ban nyílt időszaki kiállítása, amit – dolgozatom anyaggyűjtéséhez kapcsolódóan – személyesen is megtekintettem.

SYLVESTER JÁNOS EMLÉKPADJÁNÁL A SÁRVÁRI VÁRKERTBEN

Az amerikai titkosszolgálat adatgyűjtési módszereit leleplező fiatal informatikus, Edward Snowden története egy hidegháborús kémregényre emlékeztet. Az Egyesült Államokban kirobbant megfigyelési ügyben szinte az összes nagyhatalom érintett, és a nemzetközi diplomáciát is megrázó botrány napról napra újabb fordulatokat tartogat. Várhatóan még hosszú ideig folytatódnak a megdöbbentő leleplezések, s a világsajtó bőven válogathat az amerikai kiszivárogtató által nyilvánosságra hozott titkos dokumentumok közül.

A Rába két partján fekvő nyugat-dunántúli kisváros nevét a vizekkel, mocsarakkal körülvett Árpád-kori földváráról kapta. Sárvár első okleveles említése 1288-ból származik. A vár uradalmát és Sársziget mezővárost Kőszegi János nádor hozta létre. Az 1532-ben sikeresen visszavert török ostrom után a a humanista műveltségű Nádasdy Tamás a pusztuló ország egyik kulturális központját hozta létre a mezővárosban, iskolát és nyomdát alapított. A nyomda első fennmaradt terméke a Sylvester János által írt latin–magyar nyelvtankönyv, a Grammatica Hungarolatina 1539-ből. A Sylvester János által magyar nyelvre fordított Újtestamentum, az első hazánkban nyomtatott magyar nyelvű könyv 1541-ben jelent meg a sárvár-újszigeti nyomdában. Az Újszövetség kiadásának nyomdai munkálatait az első képzett magyar nyomdász, Abádi Benedek végezte. Sárváron halt meg 1556-ban a végvári harcokat megéneklő Tinódi Lantos Sebestyén.

Tételezzük fel, hogy az összes betűt és karaktert összekeverve, végtelen mennyiségű variáció lehetőségét felhasználva megalkotunk egy hatalmas könyvtárat, amely egy élet alatt sem bejárható, azonban rengeteg, felfoghatatlanul sok hajszálra egyforma terjedelmű és külsejű kötetet tartalmaz. Ez a könyvtár mindazt őrzi, amit valaha leírtak, elmondtak vagy ki fognak gondolni; minden nyelvet, amit beszélnek és amit már elfeledtek. És ez a hatalmas könyvtár az egész világ.

Ezúttal nem túrázás, hanem „múzeumlátogatás” céljából utaztam Zircre – a Bakony fővárosába –, ahol egymás közvetlen közelében található a ciszterci apátság közelmúltban megnyílt látogatóközpontja, a XVIII. században épült kolostorhoz kapcsolódó templom, a Reguly Antal Műemlékkönyvtár és a Bakonyi Természettudományi Múzeum.

Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar
Társadalomtudomány képzési terület, informatikus könyvtáros alapképzés

A teológia és a társadalomtudományok szakirodalmát, a Dunamelléki Református Egyházkerület hivatalos iratait és családi letéteket, valamint a református egyházművészet emlékeit mutatja be a könyvtári, levéltári és múzeumi egységekből álló Ráday Gyűjtemény, amelynek kiemelkedő muzeális értéke a Ráday család egykori magánkönyvtárának különgyűjteménye és a család teljes fennmaradt irattára.