Budapesten már a két világháború között is neonreklámok ezrei emelték a világváros esti hangulatát, majd a hatvanas, hetvenes években ismét fogalommá vált a „neonfényes Budapest”. A rendszerváltás után folyamatosan épült le a fővárost oly meghatározó neonkultúra, köszönhetően az új, könnyedén változtatható cégtábláknak, reklámfeliratoknak. Több mint kétezer neonreklám pusztult el alig húsz év alatt, a neonmentésre szövetkezett civilek önkéntes munkája csak töredéküket tudta és tudja megmenteni. Az egykor reklámozásra hivatott neonmonstrumokból napjainkra alig kétszáz maradt a fővárosi épületek homlokzatain, s ezek töredéke működőképes csupán: többségükből funkció nélküli, omladozó vasszerkezet maradt. Sorozatom célja, hogy a város különböző pontjain készített saját fotókkal dokumentáljam a 2013-ban még látható egykori neonreklámokat és régen világító cégtáblákat – egy letűnt korszak jelképeit.

Amikor a török hódoltság alatti időszakban a budai Várba igyekvő utas elérkezett a város egyik fontos kereskedelmi csomópontjánál épült Bécsi kapuhoz, nem mindennapi látvány tárult a szeme elé. A szigorú őrséggel védett, boltozott vaskapun bámulatra méltó fegyverek és szerszámok csüngtek lefelé: buzogányok, pajzsok, sarkantyúk, parittyakövek, egy hatalmas páncél és lándzsával átlyukasztott ekevas.

A mandragóra emberi alakra emlékeztető gyökerére már évezredekkel ezelőtt babonás tisztelettel tekintettek: nemcsak általános, minden betegséget gyógyító orvosságnak ajánlották, hanem titokzatos varázserővel is felruházták. Nem meglepő, hogy oly gyakran felbukkant a mágikus szertartások során: hol afrodiziákum gyanánt, hol pedig kábítószerként alkalmazták, hogy szükség szerint izgassa vagy nyugtassa a testet és lelket egyaránt.

A Ferenciek terén álló templomban mintha megállt volna az idő. XVIII. század elején épült tekintélyes falai, homlokzati szobrai és barokk stílusú díszei alig változtak valamit az elmúlt három évszázad folyamán. Története visszanyúlik a XIII. századra, felszentelésére azonban csak 270 évvel ezelőtt került sor.

FORRÁS: A REFORMKORI BUDA-PEST CÍMŰ KÖNYV

Magyarországon az elmúlt években több száz embernek veszett nyoma megmagyarázhatatlan módon, rejtélyes körülmények között. Igazat állíthatnak tehát azok az UFO-témájú könyvek és tudományos-fantasztikus regények, amelyek történeteiben az idegenek rövidebb-hosszabb időre kölcsönvesznek, néha véglegesen el is rabolnak embereket orvosi, genetikai kísérletek és megfigyelések céljából. A rendőrség és a titkosszolgálatok pedig világszerte – így hazánkban is – tehetetlenek, hiszen egyszerűen képtelenek az eltűntek nyomára bukkanni.

Ezúttal nem túrázás, hanem „múzeumlátogatás” céljából utaztam Zircre – a Bakony fővárosába –, ahol egymás közvetlen közelében található a ciszterci apátság közelmúltban megnyílt látogatóközpontja, a XVIII. században épült kolostorhoz kapcsolódó templom, a Reguly Antal Műemlékkönyvtár és a Bakonyi Természettudományi Múzeum.

Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar
Társadalomtudomány képzési terület, informatikus könyvtáros alapképzés

A várbéli Lovas út 37-es számú házával szemközt két embernagyságú emléktábla is beékelődik az Esztergomi rondella falába. Az egyik mészkőből készült domborművet még 1934-ben, Buda töröktől való visszafoglalásának két és fél százados évfordulóján állították. Felirata két nyelven hirdeti, hogy 1686. szeptember 2-án éppen ezen a helyen nyomult be a várba a Buda felszabadításáért harcoló háromszáz spanyol hős. A szöveg fölött három kőből faragott címer – egy spanyol, egy budai és egy magyar – ékesíti a gazdagon díszített, borostyánnal félig benőtt reliefet. Az Esztergomi rondella e falrészlete egy másik, 2000-ben elhelyezett kőtáblát is őriz, amellyel a magyar és az autonóm katalán kormány a Buda visszavívásában részt vett katalán harcosoknak állít emléket.

Szinte hihetetlen, de a történelem sodrásában nemcsak megrögzött gonosztevők, rablók, gyilkosok vagy csalók kerültek a vádlottak padjára, hanem kísértetek is helyet követeltek maguknak az igazságszolgáltatás történetében. Bár a szellemeket egyszer sem idézték be vallomástételre, több alkalommal is különös ítéletek születtek a „túlvilági” elkövetők miatt kirobbant perekben.

Napjainkra bizonyossá vált, hogy a világ nagyhatalmai a második világháború óta a legtitkosabb nemzetbiztonsági problémák egyikeként kezelik a földönkívüli technológiák földi alkalmazásainak lehetőségét. Több ezer kiszivárogtatott, valamint – részben a nemzetközi UFO-kutató szervezetek nyomására – hivatalosan nyilvánosságra hozott írásos dokumentum, kép- és hangfelvétel bizonyítja, hogy az Egyesült Államok hadserege és titkosszolgálatai az 1947-es roswelli UFO-katasztrófa óta tanulmányozzák az idegen technológiákat, sőt, az így szerzett tapasztalatokat be is építik a katonai célú fejlesztési programokba.

Túraútvonal az országos kék jelzésen: Felsőpetény – Róka-völgy – Alsópetény – Kékesi vadászház – Romhányi-hegy – Gesztenyés – Romhány – Rákóczi-törökmogyorófa – Felsőbodony – Kétbodony – Cser-hát – Büdös-tó-hegy – Galga-patak – Eresztvény – Becske – Becske alsó vasúti megállóhely; összesen 21,4 km

JÚNIUS 2. – DÍJCSÖKKENTÉS MÁSKÉNT

Budapesttől Nyíregyházáig – a többletszolgáltatást nem nyújtó gyorsvonati pótjegy miatt – immár 410 Ft-tal kerül többe az utazás, ezzel a retúrjegy ára meghaladta a „lélektani” 10 ezer Ft-os határt. Számos európai fővárosba ennél jóval olcsóbban, gyorsabban és kényelmesebben el lehet jutni – repülőgéppel!... Ez jellemző a Magyar Államvasutakra. Az MTV tegnap esti híradója „természetesen” az aktuális vasúti „díjcsökkenést” (!) emelte ki.

Ismerem például az Esztergom–Almásfüzitő vonalat, az ominózus 42 kilométert 72 perc alatt (!) teszi meg a vonat, és a pályaszakasz már húsz évvel ezelőtt is balkáni állapotban volt. Június elsejétől itt ugyan kicsit kevesebbet kell fizetni – és még országosan további 500 kilométeren –, de a korábban látványosan beharangozott „árcsökkenés” eltörpül a gyorsvonati pótjeggyel álcázott áremelés mellett. Érdekes módon az utóbbi egészen másként lett „tálalva”!...

JÚNIUS 5. – VÖRÖS HADSEREGTŐL A FELSZABADÍTÓKIG

Vöröshadsereg, Felszabadítók és Zalka Máté – ma is használatos „kommunista” utcanevek a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Bogács községben. Feltehetően már nem sokáig maradnak így...

JÚNIUS 6. – ERDÉSZETI ÚTON PILISMARÓTRA

A Duna áradása miatt Dömös és Visegrád, valamint Esztergom és Pilismarót között ma délelőtt lezárták a 11-es főutat. Pilismarót és Dömös áru- és személyforgalmának ellátására a Pilisi Parkerdő Zrt. megnyitotta a Pilismarót és a Két-bükkfa-nyereg közötti, Pilisszentlélek és Pilisszentkereszt irányába vezető erdészeti utat. Az ún. Hoffmann-kunyhói úton személygépkocsik és 7,5 tonnánál kisebb tehergépjárművek haladhatnak. A sofőröktől azonban fokozott óvatosságot kér az erdőgazdaság, hiszen a keskeny, kanyargós üzemi úton vadon élő állatok felbukkanására lehet számítani. Az erdészeti út teljes hosszán 30 km/óra a megengedett maximális sebesség. Az érintett útszakaszon a 11-es főút újbóli megnyitásáig a Pilisi Parkerdő Zrt. erdőrendészete és a helyi rendőrség fokozott ellenőrzést végez – adta hírül az erdészet honlapja.

JÚNIUS 9. – TETŐZÉS ELŐTT A PESTI RAKPARTON

Az előrejelzések szerint ma késő este várható a Duna tetőzése Budapesten, minden eddigi szintet meghaladó mértékben, 890 centiméteres vízállásnál, amely 30 centiméterrel több az eddigi rekordot jelentő 2006-os vízszintnél. Az Erzsébet híd pesti hídfőjéről készítettem fotókat olyan látványról, amelyben még soha nem volt – és remélhetőleg soha többet nem is lesz – részem.

JÚNIUS 11. – ÖRKÉNY ISTVÁN: INFORMÁCIÓ

„Tizennégy éve ül a kapubejáratban, egy kis tolóablak előtt. Mindössze kétfélét kérdeznek tőle.
– Merre vannak a Montex irodái?
Erre így válaszol:
– Az első emeleten, balra.
A második kérdés így szól:
– Hol található a Ruggyanta Hulladék Feldolgozó?
Amire ő így felel:
– Második emelet, jobbra a második ajtó.
Tizennégy év óta még sohasem tévedett, mindenki megkapta a kellő útbaigazítást. Egyszer történt csak, hogy ablakához odaállt egy hölgy, és föltette a szokásos kérdések egyikét:
– Kérem szépen, merre van a Montex?
Erre ő kivételesen elnézett a messzeségbe, aztán így szólt:
– Mindnyájan a semmiből jövünk, és visszamegyünk a nagy büdös semmibe.
A hölgy panaszt tett. A panaszt kivizsgálták, megvitatták, aztán elejtették.
Tényleg, nem olyan nagy eset.”

JÚNIUS 18. – ISMÉT MEGKÖZELÍTHETŐ PILISMARÓT

A dunai áradás levonulása után Pilismarót és Dömös ismét megközelíthető a 11-es főúton. A közút megnyitásával párhuzamosan a Pilisi Parkerdő Zrt. megszüntette az erdészeti út ideiglenes megnyitását, amely tizenhárom napon keresztül a két település egyetlen megközelítési lehetőségét jelentette.

A kéthetes időszakban az erdőgazdaság munkatársai a helyi rendőrség segítségével irányították a napi öt-hatszáz jármű áthaladását a mintegy 10 kilométeres útszakaszon. Az ún. Hoffmann-kunyhói úton bonyolódott az árvízi védekezés forgalma, amely nem egy esetben nehézgépjárművekből álló konvojok áthaladását jelentette. Szintén ezen az úton érkezett az élelmiszer, a posta és az egyéb alapvető ellátás is a két településre, amelyek lakosai szintén az erdei úton keresztül juthattak ki a közúton nem megközelíthető településekről.

A Pilisi Parkerdő Zrt. munkatársai már a megnyitás előtti napokban több napon át dolgoztak az út járhatóvá tételén, levágták a belógó ágakat, 56 tonna zúzalék felhasználásával kijavították a nagyobb kátyúkat. A javítás az elmúlt két hét erős forgalma, különösen a nehézgépjárművek közlekedése miatt ismét szükséges lesz – olvasható az erdőgazdaság honlapján.

JÚLIUS 3. – EGYÜTTMŰKÖDÉS A TERMÉSZETJÁRÓKKAL

Együttműködési megállapodást kötött a magyar kormány és a Magyar Természetjáró Szövetség, amelynek köszönhetően hamarosan európai színvonalú turistautak és turistaházak lehetnek Magyarországon. A dokumentumot július 3-án Orbán Viktor miniszterelnök és Garancsi István, az MTSZ elnöke látta el kézjegyével az ország első turistaháza, a dobogókői Báró Eötvös Loránd Menedékház előtt. A kormányfő ígéretet tett arra, hogy az MTSZ fejlesztéséhez szükséges, állami tulajdonban lévő területeket, létesítményeket megkaphatja a szövetség, sőt, azok felújítását, karbantartását is támogatja a kormány. A természetjáráshoz kapcsolódó jelrendszer kiépítéséhez nélkülözhetetlen jogszabályok megalkotásában, valamint a kerékpárutak rendbetételében is számíthat központi segítségre a szövetség – olvasható a Turista Magazin honlapján.

JÚLIUS 6. – AZ ORSZÁG LEGIDŐSEBB BLOGGERE

Tegnap találtam rá Antalffy Tibor honlapjára, egyszerűen szenzációs. Az ország legidősebb bloggere túl a nyolcvanon is fiatalosan és szórakoztatóan „mondja meg a frankót” a legkülönbözőbb témákban, nehéz abbahagyni az olvasást.

Tibor bácsi 1933-ban született, az ’56-os forradalom után elhagyta az országot. Hat évet töltött Ausztráliában, majd visszatért Magyarországra. A Kádár-korszak alatt évtizedeken át műszaki és tudományos munkákat fordított magyarra. Egész életében szabadúszó volt, 57 évesen írta meg első könyvét – amit később több hasonló, „tudományosan szórakoztató olvasmány” követett –, jelenleg az interneten folytatja az írást. „Eredeti egyéniség. Nézeteivel olykor vitába lehet szállni, általában nem is örökérvényű, általános igazságokat hangoztat, hanem sajátos véleményt, de az biztos, hogy mindig állásfoglalásra késztet” – írja bemutatkozásában. Érdemes olvasgatni a honlapját, amit naponta frissít.

JÚLIUS 9. – PIHENŐ A KAÁN-FORRÁSNÁL

Előző túrám során, Pilisszentlászlóról Visegrád felé tartva a Kaán-forrást is érintettem. Kaán Károly (1867–1940) erdőmérnök, gazdaságpolitikus, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja volt. Nevéhez fűződik az országos erdőgazdálkodás újjászervezése, az Alföld fásítási programja és a korszerű állami természetvédelem megszületése. Erőfeszítéseinek köszönhetően született meg 1935-ben az erdő- és természetvédelemről szóló első törvény. Nevét viseli a Nagy-Hárs-hegy csúcsán álló Kaán Károly-kilátó és a Visegrád közelében található Kaán-forrás.

JÚLIUS 12. – NÉGYMILLIÓAN SZEGÉNYSÉGBEN

Mint a Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb adataiból kiderül, az egyedül élőknek legalább 85 960 forintra, míg a kétgyermekes családoknak 250 ezer forintra volna szükségük a létminimumhoz. Ezzel szemben a minimálbér nettó összege 25 ezer forinttal marad el az egyedül élőkre vonatkozó adattól. Az MSZP üdvözölte a KSH publikációját, amelyből kiderül, hogy több mint négymillióan élnek az egy főre jutó létminimum alatt – írja a Népszava.

A KSH 1991 óta közli évente a számított létminimumértéket. Meghatározásuk szerint ez egy olyan összeg, amely biztosítja a háztartásokban élőknek a folyamatos életvitellel kapcsolatos szerény – a társadalom adott fejlettségi szintjén alapvetőnek minősülő – szükségletek kielégítését. A szakmunkás-minimálbér nettója 70 740 forint volt, tehát több mint 15 ezer forinttal maradt el a létminimum összegétől. A statisztika ezúttal is önmagáért beszél...

JÚLIUS 15. – BEZÁRT A VILÁG UTOLSÓ TÁVÍRÓCÉGE

Újabb technikatörténeti korszak zárult le: két évvel az utolsó írógépgyár megszűnése után, 2013. július 14-én a világ utolsó távírócége is befejezte működését – adta hírül az Index. Az indiai állami telefonvállalat, a BSNL azért hagyott fel a 160 éves múltra visszatekintő távírószolgálat üzemeltetésével, mert a fenntartása évente 23 millió dollár veszteséget termelt. 1985-ben még napi 60 millió üzenetet küldtek villamos távíróval, ez a szám 2013-ra ötezerre csökkent. Harminc évvel ezelőtt több mint 45 ezer távíróállomás működött az országban, de napjainkra mindössze 75 maradt.

A világ első táviratát Samuel Morse továbbította 1838-ban, de az első indiai táviratot csak a brit orvos és feltaláló, William O’Shaughnessy küldte el 1850-ben. Bár a hálózatot folyamatosan karbantartották, és az üzeneteket ma már számítógéppel írják morzekód helyett, a klasszikus távirat modellje véglegesen elavult, amely az internet, a mobiltelefonok és a szöveges üzenetküldő rendszerek elterjedését ismerve nem meglepő.

AUGUSZTUS 3. – MADAS LÁSZLÓ EMLÉKEZETÉRE

Legutóbbi túrámon, Pilisszentlászló és Visegrád között félúton, a Vízverés-nyergében Madas László emlékművének közelében pihentem néhány percet. Dr. Madas László (1920–2009) vasdiplomás, Európa-díjas erdőmérnök, az Országos Erdészeti Egyesület tiszteletbeli tagja, Visegrád díszpolgára, a közjóléti és természetvédelmi szempontú erdőgazdálkodás egyik hazai úttörője 1969-től 1983-ig volt a Pilisi Állami Parkerdőgazdaság igazgatója.

AUGUSZTUS 10. – VILÁGVÉGE KEDVEZMÉNNYEL

Az Esztergom és Almásfüzitő közötti szárnyvonalon 2009-ben – „gazdaságossági okokra” hivatkozva – megszüntették a személyszállítást, de az új kormány egy évvel később újranyitotta a vonalat. Esztergom és Komárom között jelenleg mindössze két vonatpár, Bzmot motorvonat szállít utasokat, a pálya rossz állapota miatt Esztergom–Kertváros és Almásfüzitő között 15 százalékos kedvezménnyel, ún. regionális menetjeggyel. Tegnap – kizárásos alapon – 06:56-kor indultunk Komáromba, és a 14:31-es vonattal mentünk vissza Esztergomba. Az oda-vissza mintegy 100 kilométer megtételéhez három óra (!) kellett… Fenti képeken: balra az „elképesztő forgalmat lebonyolító” esztergomi vasútállomáson várakozó motorkocsi, jobbra mutatom a vonat kihasználtságát… Ez nem is meglepő, hiszen napjainkra a mellékvonal által érintett szinte összes településen megszűnt az ipari termelés. Az egykor virágzó Duna-parti iparvidék sorsukra hagyott, elhanyagolt régi üzemépületei világvége-hangulatot idéző környezetben várják a végső pusztulást. Mindez „kedvezményesen” megtekinthető a Fidesz-kormány „vasútfejlesztésének” egyik példájaként felhozott Esztergom–Almásfüzitő közötti szakaszon döcögve…

AUGUSZTUS 22. – CSOBÁNKA SZENT KÚTJA

Messze földön híres gyógyító vizéről. Eredetileg az ortodox szerbek búcsújáró helye volt. Évszázadokkal ezelőtt „lázkutacska” néven ismerték, egy Mária-jelenés után kapta a Mária-kút, Szent-kút nevet. A legenda szerint 1842-ben egy nyáját legeltető pásztor előtt a forrás közelében jelent meg Szűz Mária. A látomás után a falusiak ivásra és mosakodásra használták a forrás vizét, s a víztől többen csodálatos módon meggyógyultak. Hálából 1844-ben a mocsaras területet kitisztították, kutat ástak és fölé kápolnát emeltek, amit július 2-án, Sarlós Boldogasszony tiszteletére szenteltek fel. A nyitott forrás fölé 1913-ban lourdes-i barlangot emeltek, ahová hamarosan sok hálatábla került az első világháborús katonákért. Itt áll a szerbek keresztje is, amelyen egykor Illés próféta képe volt látható. A kápolna általában zárva tart, csak búcsú idején vagy különleges alkalmakkor nyitják ki.

AUGUSZTUS 23. – TURISTAHÁZ A KEVÉLY-NYERGEN

Tegnapi túrám során a Csobánka közelében található Kevély-nyerget is érintettem. Mint az itt elhelyezett ismertető táblán olvasható, a múlt században ezen a – 430 méter magasan fekvő – tisztáson állt a Kevély-nyergi menedékház, amely az 1920-as években épült. A Természetbarátok Turista Egyesületének tagjai vasárnaponként hátizsákban hordták fel az építőanyagot, és kétkezi munkával építették fel a házat. Az öt hálószobás, manzárdos, ebédlős, 60 férőhelyes épület öt év alatt készült fel. Felépülésében jelentős szerepe volt Redlinger Adolfnak, a TTE akkori elnökének. A turistaházat 1928-ban avatták fel, nevét Stromfeld Aurélról kapta, aki nagyon sokat tett a természetbarátok képzéséért és a turista-útjelzések felfestéséért. Pad őrzi emlékét itt a tisztáson.

1992-ben – egy nappal azelőtt, hogy az épületet a Pilisi Parkerdőgazdaságtól a Budapesti Természetbarát Szövetség átvette volna – a ház tisztázatlan körülmények között porig égett. Évekig csúfította a területet az üszkös rom, végül 2000-ben eldózerolták. A ház emlékét ma már csak néhány régi fénykép és a Másfélmillió lépés Magyarországon című filmsorozat őrzi.

AUGUSZTUS 24. – AZ EGRI VÁR ROMJAI A PILISBEN

A látogató számára úgy tűnhet, valódi középkori várromhoz érkezett, pedig az „egri vár” az 1968-ban forgatott Egri csillagok című filmhez épült. Gárdonyi Géza 1901-ben írt regénye, amely a forgatókönyv alapjául szolgált, az egri vár legendás ostromát örökíti meg, amelynek során 1552-ben Dobó István várkapitány a harmincszoros túlerőben lévő török hadsereggel szemben győzedelmeskedett. Várkonyi Zoltán filmrendező a látványos, több ezer statisztát felvonultató csatajelenetekhez választotta a Nagy-Kevély lábánál, Pilisborosjenő és Csobánka között húzódó völgyet a film egyik helyszínéül. A forgatások alatt a nagyrészt fából készült vár egy része leégett, de rögtön újjá is építették. Sajnos a film elkészülte után a vár magára maradt, így az ember és a természet romboló hatása mára romossá tette. A forgatás 40. évfordulójára, 2008 nyarán a vár környékét a Pilisborosjenői Önkormányzat rendbehozatta – olvasható a várfalon elhelyezett ismertető táblán.

Pilismarót központjában, a Rákóczi út 19. szám alatt található Heckenast Gusztáv romantikus stílusú villája, amit 1860 körül a kor egyik legjelentősebb építésze, Feszl Frigyes tervezett. Különös furcsasága a sorsnak, hogy – a hagyomány szerint – éppen itt, a forradalmi Nemzeti dal nyomdászának udvarában fogalmazta meg Deák Ferenc a kiegyezés tervezetét. Heckenastnál megfordult többek között Arany János, Vörösmarty Mihály, Jókai Mór, Eötvös József és Gyulai Pál is.

A kiszáradt fák csontkezekre emlékeztető, görcsös ágai rendszerint aggasztó rémlátomásként kísérik végig az éjszakai utazókat. A sejtelmesen zizegő levelek vagy a viharban üvöltő lombkorona hangja olyan, mint a túlvilág csalogató, fenyegető üzenete. Nem véletlen tehát, hogy számos hátborzongató kísértethistória fűződik a fák szellemeihez, amelyek halálra rémítik az őket megpillantó erdőjárókat.

Túraútvonal az országos kék jelzésen: Pilisszentkereszt, pilisszántói elágazás – Pilisszentkereszti Szurdok – Dera-patak – Buzsák – Csobánka, Szent-kút – Macska-völgy – Csobánkai-nyereg – Ózon kemping – Kevély-nyereg – „Egri vár” – Magas-erdő – Teve-szikla – Pilisborosjenő, kálvária – Köves-bérc – Budapest, Bécsi út; összesen 18,3 km

Még napjainkban is folyik a találgatás arról, mi történt a századelőn a szibériai Tunguzkában. 1908. június 30-án reggel a Bajkál-tótól mintegy 800 kilométerre északra iszonyatos erejű robbanás rázta meg a vidéket. A detonáció hatására egy negyven mérföld széles területen szinte minden fa kidőlt és szénné égett. Mikor hosszú idő után sikerült megközelíteni a Tunguzka folyó partjának kietlen, letarolt vidékét, a kutatók évekig azzal a magyarázattal tértek vissza, hogy az elképesztő pusztítást egy gigantikus aszteroida okozta. De a legújabb feltételezések egészen más megvilágításba helyezik az esetet.

Tegnap reggel emlékszalagot helyeztem el Rockenbauer Pál halálának helyszínén, a Nógrád megyei Szendehely közelében, a Naszály tövében állított kopjafánál. Rockenbauer Pál az Országos Kéktúrát bemutató Másfélmillió lépés Magyarországon című televíziós sorozattal vált ismertté, az ő hatására veszek részt én is hazánk legnagyobb jelvényszerző túramozgalmában.

Túraútvonal az országos kék jelzésen: Szendehely – Katalinpuszta – Nagy-Szál-erdő – Bik-kút – Naszály csúcs, geodéziai torony – Násznép-barlang – Kopasz-tető – Török-rét – Agárdi-út – Farkas-bérc – Ősagárd – Galamb-hegy – Lókos-patak – Felsőpetény; összesen 18,7 km

Túraútvonal az országos kék jelzésen: Nógrád – Várhegy – Újtelep – Hosszú-bérc – Nagy-kő-hegy – Magas-hegy – Kő-hegy – Nagy-berek – Magyarkút – Irma-forrás – Keskeny-bükki-patak – Kápolna-oldal – Szendehely; összesen 16,3 km

Túraútvonal az országos kék jelzésen: Kóspallag, templom – Kisinóci turistaház – Inóci-vágás – Luczenbacher út – Gács-nyereg – Nagy-Hideg-hegy – Rakodó – Csóványos – Három-hárs – Fultán-kereszt – Saj-kút-bérc – Saj-kút, Semmelweis-forrás – Cseresnyés-völgy – Béla-rét – Szőlős-mező – Kálvária – Csurgó-forrás – Nógrád vá.; összesen 23,2 km

A 11. században alapított Észak-Komárom – Öreg-Komárom vagy Révkomárom – járási székhely és a Nyitrai kerület harmadik legnépesebb városa, a szlovákiai magyarság legfontosabb kulturális és politikai központja. A Magyar Királyság idejében Komárom vármegye székhelye volt, a városi rangot 1265-ben kapta meg. A város a török hódoltság idején végvárként funkcionált, az 1594-es sikertelen török ostrom után kezdődött meg a komáromi erődrendszer kiépítése. Az erődök fontos szerepet játszottak az 1848–49-es szabadságharcban is. Az első világháború után az újonnan megalapított Csehszlovákia határát a Duna folyása közepén húzták meg, ezzel elválasztva a város északi és déli részét. A város fejlődése csak a szocializmus évtizedeiben, az iparosítás révén gyorsult fel.

A tengerjárók sok-sok nemzedékének szívébe költözött rémület már a Sargasso-tenger nevének hallatán is: évszázadokon át hátborzongató történetek keringtek a lebegő hínárba gabalyodott hajókról és a feneketlen mélységbe rántott matrózokról. Az Atlanti-óceán áramlatai által körülvett tengeri dzsungel napjainkban is számos rejtélyt tartogat…

Az ezredfordulón néhány lelkes amerikai és magyar tudós úgy döntött, közös űrhajózási magánintézetet hoz létre a gravitáció tudományos kutatására. Az 1998-ban létrejött Gravity Control Technologies (GCT) az úgynevezett nulla pontos energiamező, más néven a kvantumvákuum segítségével juttatna járművet az űrbe – nem kevesebb, mint egy évtizeden belül. Antigravitációs kutatásokkal persze rajtuk kívül több tucat kisebb-nagyobb cég foglalkozik világszerte. De Magyarországon, a budai hegyekben található kutatóközpontban, minden idők legnagyobb technológiai áttörésének küszöbén – egyedül magyar és amerikai kutatók.

A 700 méter magas Dobogókő a Magyarországi Kárpát Egyesület Budapesti Osztályának, majd az abból alakuló Magyar Turista Egyesületnek is egyik kedvenc kirándulóhelye volt. A nagy forgalom miatt már 1889-ben felmerült a menedékház építésének gondolata ezen a helyen. Prokop Géza erdész telkén 1897-ben épült a Pfinn József által tervezett kétszobás, 10-14 személy befogadására alkalmas faház, amelyet 1898. június 5-én avattak fel. A turistaházat az egyesület elnökéről, báró Eötvös Lorándról nevezték el.

Túraútvonal az országos kék jelzésen: Nagymaros – Templom-völgy – Hegyes-kő – Köves-mező – Csernák-kút – Czerovszki-kő – Törökmezői turistaház – Hét-vályús-forrás – Békás-rét – Korompai-erdő – Kóspallag; összesen 17,9 km