NOVEMBER 1. – HUSZONÖT ÉVES AZ IRIDIUM RENDSZER
Negyed évszázaddal ezelőtt, 1998. november 1-jén kezdte meg kereskedelmi működését az első globális műholdas telefon- és adatszolgáltatás. Az Iridium rendszert az irídium elemről nevezték el, amelynek magja körül 77 elektron kering. A végleges rendszert 66 működő és 6 tartalék műhold szolgálta ki, de az Iridium név megmaradt A Motorola mérnökei által megálmodott hálózat egyedülálló módon az egész Földet, tehát a kontinenseket, az óceánokat és a pólusokat egyaránt teljesen lefedő műholdas telefonszolgáltatást biztosít. Az alacsony Föld körüli pályán, 780 km magasan keringő, 1997 és 2002 között felbocsátott műholdak tervezett élettartama mindössze nyolc év volt, 2017-től 2019-ig az Iridium Next műholdcsalád 75 tagjára cserélték őket.
NOVEMBER 13. – VÉGET ÉRT A HAZAI 3G-KORSZAK
A Magyar Telekom és a Vodafone után a Yettel Magyarország is nyugdíjazta az utolsó harmadik generációs mobilcelláit, ezzel lezárult a 2005-ben kezdődött 3G-korszak Magyarországon. A 3G vezeték nélküli mobilinternet-szabványnak köszönhetően vált lehetővé a hétköznapokban is megfelelő sebességű és minőségű mobilinternetezés, de a technológia elavulása miatt egyre több országban döntenek a kivezetése mellett. Az így felszabaduló frekvenciasávokon, a korszerűbb 4G- és 5G-hálózat fejlesztésével és bővítésével tovább javul a hangszolgáltatás minősége, gyorsul az adatátviteli sebesség, megbízhatóbb és stabilabb a kültéri lefedettség, emellett a hálózatok üzemeltetése is olcsóbb és energiahatékonyabb. A legfeljebb 3G-képes készülékkel rendelkező ügyfelek hangforgalmát a meglévő 2G-hálózat veszi át.
NOVEMBER 17. – BUDAPEST SZÁZÖTVEN ÉVES
Buda és Pest szabad királyi város, valamint Óbuda mezőváros és a Margitsziget egyesülését a „Buda-Pest fővárosi törvényhatóság alakításáról és rendezéséről” szóló 1872. évi XXXVI. törvénycikk rendelte el, amelyet I. Ferenc József 1872. december 23-án szentesített. Így az 54 ezer lakost számláló Buda, a 200 ezer lakosú Pest és a 16 ezer lakossal rendelkező Óbuda egy 270 ezer fős nagyváros lett, megteremtve ezzel a lehetőséget a világvárossá váláshoz. A városegyesítését először Széchenyi István vetette fel az 1830-as években, ő javasolta a Budapest nevet, és a Lánchíd megépítése is többek között ennek érdekében történt. A törvénycikkel megerősített egyesítési folyamatot az 1873. november 17-i díszközgyűlés zárta le, amikor is megkezdte működését a Fővárosi Tanács. Ennek emlékére a Fővárosi Közgyűlés 1991-ben Budapest ünnepnapjává nyilvánította november 17-ét. A főváros 2023. november 17. és 19. között látványos programsorozattal ünnepelte Pest, Buda és Óbuda egyesítésének 150. évfordulóját.
NOVEMBER 30. – TERMÉSZETJÁRÓ VISSZATEKINTÉS
A fizikai és mentális egészséghez egyaránt hozzájáruló túrázás szakmai alapjait a 19–20. század fordulóján tették le Magyarországon. Éppen 150 évvel ezelőtt, 1873. augusztus 10-én alakult meg Tátrafüreden az ország első, egyúttal a világ hetedik turistaklubja, a kezdetben főként a Magas-Tátrára összpontosító Magyarországi Kárpátegylet – később Magyarországi Kárpát Egyesület –, amely az első szövetség alapításában is jelentős szerepet vállalt. A századfordulón megszaporodó turistaegyesületek, szakosztályok többszöri próbálkozás és hosszas szakmai viták után 1913. november 30-án, a Sándor utcai régi Képviselőház, a mai Bródy Sándor utcai Olasz Kultúrintézet nagytermében alakították meg a Magyar Turista Szövetséget. A szervezet hatékonyan képviselte a turistatársadalom érdekeit, 1945-ben azonban jogutód nélkül megszüntették. A következő évtizedekben többször is új ernyő alá tömörítették a turistaegyesületeket, többek között Magyar Természetbarát Szövetség néven, majd ezek közül az utolsót 2012-ben Magyar Természetjáró Szövetségre nevezték át. Az MTSZ jelenleg is a 110 évvel ezelőtt létrehozott Magyar Turista Szövetség által lefektetett hagyományok szellemében, az akkori feladatokat folytatva próbálja képviselni a túrázók egyre népesebb közösségének érdekeit – olvasható a Turista Magazin évfordulós visszatekintésében.
