A Keszthelytől 10 kilométerre, Balatonederics határában található Afrika Múzeum és Állatkert áprilistól októberig várja a látogatókat. Dr. Nagy Endre vadászati és néprajzi gyűjteményének nagy részét 1984-ben hozta haza Tanzániából. A családi kúriából kialakított múzeumot árnyas park és állatkert veszi körül, remek kikapcsolódást nyújtva a család minden tagja számára.

Az Afrika Múzeum és Állatkert alapítója, dr. Nagy Endre vadász és zoológus 1913. november 12-én született Szőnyben. Keszthelyen érettségizett, Pécsett jogi doktorátust szerzett. Kamaszkorában nagy hatással volt rá távoli rokona, Kittenberger Kálmán, aki vadásztörténeteivel keltette fel figyelmét Afrika iránt. Érdeklődésének középpontjában a természet, a vadgazdálkodás és a vadászat állt. Katona-, majd csendőrtiszt lett, de báró Hatvany Alexandrával kötött titkos házassága miatt 1944-ben börtönre ítélték. A háború után a kormányvadászatok vezetője lett, ám a politikai viharok 1952-ben menekülésre kényszerítették: családjával együtt Németországban telepedett le. Itt vadmesteri képesítést szerzett, és a Frankfurt melletti Opel Zoo igazgatója, illetve az 1954-es düsseldorfi vadászati világkiállítás szervezője és egyik vezetője volt.

Három afrikai gyűjtőútja után, 1958-ban végleg elhagyta Európát, és Tanganyikában – a mai Tanzániában – telepedett le, ahol vadbefogóként és gyűjtőként tartotta fenn családját. Az észak-tanzániai Meru-hegy vadászterületén állatkertet és vadasparkot alapított, a külföldi vendégek számára vendégházakat építtetett. A tanzániai kormány megbízásából az otthona közelében fekvő, mintegy 25 ezer hektárnyi vadrezervátumot felügyelte. Mindvégig tartotta a kapcsolatot szülőhazájával, lakásában számos magyar kutatót, vadászt, írót, művészt fogadott. Tevékenyen részt vett az 1971-es budapesti vadászati világkiállítás megszervezésében, ahol a tanzániai pavilon vezetője volt. Közbenjárására került a híres Windischgrätz-trófeagyűjtemény a keszthelyi Vadászati Múzeumba. Felesége halála után, 1978-ban másodszor is megnősült Magyarországon, és hazatelepült. Vadászati és néprajzi gyűjteményének nagy részét 1984-ben Balatonedericsre, családi kúriájába hozta, ahol haláláig élt. A 71-es főút mellett, a balatongyöröki Becehegy szomszédságában fekvő birtok 1988-ban tárta szélesre kapuját a természetbarátok, vadászok és a nagy utazásokról, kalandokról álmodozó érdeklődők előtt.

A nemzetközi hírű szakember több vadásztársaság tagja, a Véreb- és Agarászegylet elnöke volt, számos publikációja jelent meg külföldi és belföldi szaklapokban. Magas kitüntetésekben részesült Tanzániában és Magyarországon: 1986-ban a Magyar Népköztársaság Csillagrendjével ismerték el munkásságát, 1992-ben a keszthelyi Agrártudományi Egyetem életművéért díszdoktori címet adományozott neki, és posztumusz megkapta a Hubertus-kereszt aranyfokozatát.

Dr. Nagy Endre éppen 30 évvel ezelőtt, 1994. július 12-én hunyt el Tapolcán. Hamvait Balatonedericsen és Tanzániában helyezték örök nyugalomra. Tanzániában tavat neveztek el róla, afrikai otthona napjainkban hotelként üzemel. Emlékét itthon – a népszerű és folyamatosan fejlődő múzeum mellett – kopjafa, klub és a nevét viselő balatonedericsi általános iskola, négy vadásztársaság és kitüntető emlékérem őrzi. Halála után második felesége, Berecz Katalin, majd lánya, Diana vezette és bővítette az Afrika Múzeumot és Állatkertet, jelenleg unokái viselik gondját nagyapjuk örökségének.

A mesebeli Afrika hangulatát idéző, kisgyermekes családok körében igen népszerű hely mindenkinek tartogat érdekességeket. A múzeum épületében, magyar vagy német idegenvezetéssel megtekinthető dr. Nagy Endre dolgozószobájának rekonstrukciója, személyes tárgyai, íróasztala és könyvtára, vadászfelszerelése és négy évtized gyűjtőmunkájának eredményei. A néprajzi kiállítás keretében megcsodálhatunk különböző afrikai vadászati, harci és használati eszközöket, bútorokat és népművészeti relikviákat, szobrokat és faragványokat, míg a helyiségek falait és a folyosókat értékes trófeák és preparátumok díszítik.

A hatalmas birtokon elterülő szabadtéri vadasparkban hazánk jellegzetes állatai mellett az afrikai élővilág számtalan fajával találkozhatunk: watusi marhát, jávorantilopot, dámszarvast, kameruni juhot, vietnámi csüngőhasú disznót, vaddisznót, házi vízibivalyt, zebrát, struccot, tevét, mosómedvét, gyűrűsfarkú makit, papagájt és számos más állatot is szemügyre vehetünk. Az állatkert különleges lakója a Hululu nevű idős fülesbagoly, aki 1968-ban került dr. Nagy Endréhez. Az idén 55 éves uhu matuzsálemi kort élt meg, hiszen a faj átlagos élettartama 30-40 év. A parkban maszáj kunyhókat is építettek, a gyerekeket minidzsungel, pónilovaglás, légvár és játszótér várja, emellett ajándékboltot és kávézót is üzemeltetnek. A nyári hónapokban a szenegáli Abdoul Camara és csapatának dob- és táncbemutatói is szórakoztatják a látogatókat. Az Afrika Múzeum és Állatkert aktuális nyitvatartásáról, jegyárairól és szolgáltatásairól honlapjukon lehet tájékozódni.

Már csupán alig néhány klasszikus hírlapárusító pavilonban lehet újságot vásárolni Budapesten. Az elmúlt két évtizedben, a nyomtatott sajtó iránti kereslet folyamatos csökkenése miatt, sorra bezártak vagy más funkciót kaptak az egykori városképet meghatározó újságosbódék, így 2024-ben már a hírlapárusok utolsó mohikánjai szolgálják ki a régi vágású olvasókat.

A mai fiatalok számára hihetetlennek tűnhet, de az országos napilapok még a rendszerváltás után, a kilencvenes évek elején is közel egymillió példányban fogytak, a megyei napilapok összpéldányszáma ugyancsak meghaladta az egymilliót, s még az ezredfordulón is két-három kiadvány tudta hozni a politikai hetilapok és a különböző magazinok jelenlegi összesített eladási számait. Az internet egyre szélesebb körű elterjedése azonban alapjaiban átrendezte a „tartalomfogyasztási szokásokat”: a digitális forradalom hatásaként néhány év alatt töredékére zuhant a nyomtatott sajtó iránti kereslet, ami értelemszerűen az eladási helyek számának drasztikus csökkenését hozta magával.

A Lapker Zrt. honlapja szerint 2024-ben már csupán 41 hírlapárusító egység szolgálja ki a vásárlói igényeket Budapesten. Különböző üzletközpontokban tizenegy, földszinti üzlethelyiségekben tíz, aluljárókban kilenc, a ferihegyi repülőtéren öt egység működik. Ezeken felül mindössze négy lapkeres hírlapárusító pavilon és két asztali árushely maradt a fővárosban.

Pedig nem is olyan régen még bőven volt létjogosultságuk a klasszikus hírlapárusító helyeknek, amelyek évtizedeken keresztül fontos információs állomások voltak, és éppúgy hozzátartoztak a városképhez, mint a telefonfülkék, a neonreklámok vagy a köztéri órák. A kisebb-nagyobb, takarosabb és kevésbé mutatós standok roskadoztak a napi sajtótól, a különféle magazinoktól. A szocreál rányomta bélyegét a formatervezők és az építészek munkáira, így az 50-es, 60-as, 70-es években nem éppen a legszebb pavilonok készültek: változatos formatervű, csiga vagy trapéz alakú bádog- és vasépítmények várták az újságolvasókat. A 80-as években beköszöntött a trafikok korszaka, amikor az újságok mellett édességet, dohányárut is árultak a múltból megmaradt egységekben, de készültek valamivel nagyobb, fekete-piros és sárga pavilonok is. A 90-es évek végétől kezdve, az internetes lapoknak köszönhetően drámaian csökkenni kezdett az újságeladás, ezért a Magyar Posta kénytelen volt lebontani vagy más célra kiadni a tulajdonában lévő hírlappavilonok többségét.

2002-ben a Lapker Magyarországi Lapterjesztő Rt. vásárolta meg a hírlapárusítás jogát, s ezzel a régmúltból visszamaradt és az újabb pavilonok is egy kézbe kerültek. A Városháza főépítészi irodájával közösen pályázatot írtak ki a városképbe illeszkedő, a korábbiaknál esztétikusabb kioszkok tervezésére. A tervpályázat eredményeként több típusú, részben modern, részben nosztalgikus elemekre épülő árushelyek jelentek meg a város legforgalmasabb pontjain. A belső kerületekben rozsdamentes acélból készült, sötétzöldre és barnára festett építmények, a külső városrészekben egyszerű, vasszerkezetű pavilonok váltották az elavult újságosstandokat. Ekkor még összesen 300 újságárus pavilonja volt a Lapkernek a főváros különböző pontjain, több mint ezer sajtóterméket forgalmaztak, és a lapok harmadát ezeken az árusítóhelyeken adták el. Forgalmuk azonban továbbra is folyamatosan csökkent, mivel a nyomtatott sajtótermékek olvasói már a legtöbb kisboltban, benzinkúton, plázában is hozzáférhettek a kiadványokhoz, és nem minden újságosstandot lehetett felruházni olyan pluszszolgáltatásokkal, amelyek életben tartották volna.

Ennek következtében számos kioszkot elbontottak az elmúlt években, de még így is bőven maradtak bontásra váró vagy felújításra szoruló létesítmények. Városszerte akadnak új funkciót kapott pavilonok is: néhány bódéba virágárus költözött, és a városon átsöprő gasztroforradalom sem hagyta érintetlenül őket. Az eredeti funkciójukat vesztett kioszkok között találunk utcai ételeket, kürtőskalácsot, édességkülönlegességeket áruló üzleteket, de bonsai fákat árusító pavilon is működik Budapesten. A nyomtatott lapok piacának egyre drasztikusabb csökkenése miatt néhány éven belül valószínűleg a hírlapárusok utolsó mohikánjai is eltűnnek a budapesti utcákról – akárcsak a valódi olvasók.

Folyamatosan apadó olvasótábor

Jelenleg öt országos napilap létezik Magyarországon: a Népszava, a Magyar Nemzet, a Blikk, a Bors és a Nemzeti Sport. Budapest és Pest vármegye kivételével minden vármegyében megjelentet napilapot a kormányközeli médiumokat tömörítő KESMA, és egyetlen városi napilap létezik, a Dunaújvárosi Hírlap. A Magyar Terjesztés-ellenőrző Szövetség 2023 második negyedévére vonatkozó jelentése alapján folyamatosan zsugorodik a nyomtatott lapok piaca: a bulvárlapok példányszáma 49 százalékkal, a megyei lapok példányszáma 39 százalékkal, a női lapok példányszáma 36 százalékkal, a közéleti lapok példányszáma 32 százalékkal csökkent 2019 óta. A legkeresettebb nyomtatott napilap a 41 ezer példányban terjesztett Blikk és a 27 ezer példányban megjelenő Kisalföld. A Bors átlagosan 21 ezer példányban, a Nemzeti Sport 17 ezer példányban, a Népszava 12 ezer példányban jelenik meg, a Magyar Nemzet példányszámát nem auditáltatják. A női lapok szegmensében kiemelkedik a 119 ezer példányban terjesztett Nők Lapja és a 102 ezer példányban megjelenő Kiskegyed, a legnépszerűbb bulvárlap a 64 ezer példányos Story, a közéleti lapok kategóriájában a Szabad Föld tartja az első helyet 33 ezer példánnyal.

NOVEMBER 1. – HUSZONÖT ÉVES AZ IRIDIUM RENDSZER

Negyed évszázaddal ezelőtt, 1998. november 1-jén kezdte meg kereskedelmi működését az első globális műholdas telefon- és adatszolgáltatás. Az Iridium rendszert az irídium elemről nevezték el, amelynek magja körül 77 elektron kering. A végleges rendszert 66 működő és 6 tartalék műhold szolgálta ki, de az Iridium név megmaradt A Motorola mérnökei által megálmodott hálózat egyedülálló módon az egész Földet, tehát a kontinenseket, az óceánokat és a pólusokat egyaránt teljesen lefedő műholdas telefonszolgáltatást biztosít. Az alacsony Föld körüli pályán, 780 km magasan keringő, 1997 és 2002 között felbocsátott műholdak tervezett élettartama mindössze nyolc év volt, 2017-től 2019-ig az Iridium Next műholdcsalád 75 tagjára cserélték őket.

NOVEMBER 13. – VÉGET ÉRT A HAZAI 3G-KORSZAK

A Magyar Telekom és a Vodafone után a Yettel Magyarország is nyugdíjazta az utolsó harmadik generációs mobilcelláit, ezzel lezárult a 2005-ben kezdődött 3G-korszak Magyarországon. A 3G vezeték nélküli mobilinternet-szabványnak köszönhetően vált lehetővé a hétköznapokban is megfelelő sebességű és minőségű mobilinternetezés, de a technológia elavulása miatt egyre több országban döntenek a kivezetése mellett. Az így felszabaduló frekvenciasávokon, a korszerűbb 4G- és 5G-hálózat fejlesztésével és bővítésével tovább javul a hangszolgáltatás minősége, gyorsul az adatátviteli sebesség, megbízhatóbb és stabilabb a kültéri lefedettség, emellett a hálózatok üzemeltetése is olcsóbb és energiahatékonyabb. A legfeljebb 3G-képes készülékkel rendelkező ügyfelek hangforgalmát a meglévő 2G-hálózat veszi át.

NOVEMBER 17. – BUDAPEST SZÁZÖTVEN ÉVES

Buda és Pest szabad királyi város, valamint Óbuda mezőváros és a Margitsziget egyesülését a „Buda-Pest fővárosi törvényhatóság alakításáról és rendezéséről” szóló 1872. évi XXXVI. törvénycikk rendelte el, amelyet I. Ferenc József 1872. december 23-án szentesített. Így az 54 ezer lakost számláló Buda, a 200 ezer lakosú Pest és a 16 ezer lakossal rendelkező Óbuda egy 270 ezer fős nagyváros lett, megteremtve ezzel a lehetőséget a világvárossá váláshoz. A városegyesítését először Széchenyi István vetette fel az 1830-as években, ő javasolta a Budapest nevet, és a Lánchíd megépítése is többek között ennek érdekében történt. A törvénycikkel megerősített egyesítési folyamatot az 1873. november 17-i díszközgyűlés zárta le, amikor is megkezdte működését a Fővárosi Tanács. Ennek emlékére a Fővárosi Közgyűlés 1991-ben Budapest ünnepnapjává nyilvánította november 17-ét. A főváros 2023. november 17. és 19. között látványos programsorozattal ünnepelte Pest, Buda és Óbuda egyesítésének 150. évfordulóját.

NOVEMBER 30. – TERMÉSZETJÁRÓ VISSZATEKINTÉS

A fizikai és mentális egészséghez egyaránt hozzájáruló túrázás szakmai alapjait a 19–20. század fordulóján tették le Magyarországon. Éppen 150 évvel ezelőtt, 1873. augusztus 10-én alakult meg Tátrafüreden az ország első, egyúttal a világ hetedik turistaklubja, a kezdetben főként a Magas-Tátrára összpontosító Magyarországi Kárpátegylet – később Magyarországi Kárpát Egyesület –, amely az első szövetség alapításában is jelentős szerepet vállalt. A századfordulón megszaporodó turistaegyesületek, szakosztályok többszöri próbálkozás és hosszas szakmai viták után 1913. november 30-án, a Sándor utcai régi Képviselőház, a mai Bródy Sándor utcai Olasz Kultúrintézet nagytermében alakították meg a Magyar Turista Szövetséget. A szervezet hatékonyan képviselte a turistatársadalom érdekeit, 1945-ben azonban jogutód nélkül megszüntették. A következő évtizedekben többször is új ernyő alá tömörítették a turistaegyesületeket, többek között Magyar Természetbarát Szövetség néven, majd ezek közül az utolsót 2012-ben Magyar Természetjáró Szövetségre nevezték át. Az MTSZ jelenleg is a 110 évvel ezelőtt létrehozott Magyar Turista Szövetség által lefektetett hagyományok szellemében, az akkori feladatokat folytatva próbálja képviselni a túrázók egyre népesebb közösségének érdekeit – olvasható a Turista Magazin évfordulós visszatekintésében.

Éppen hatvan évvel ezelőtt, 1963. november 22-én gyilkolták meg az Egyesült Államok 35. elnökét, John Fitzgerald Kennedyt a texasi Dallasban. Kennedy halála a történelem egyik leghíresebb és legjobban feldolgozott, mégis legrejtélyesebb politikai merénylete, amelynek elvarratlan szálai napjainkban is élénken foglalkoztatják a közvéleményt, és számtalan összeesküvés-elmélet megszületését eredményezték. A Kennedy-gyilkosság kapcsán a mai napig kerülnek nyilvánosságra titkosítás alól feloldott dokumentumok, és a korabeli események egyik koronatanúja is nemrégiben törte meg hat évtizedes hallgatását.

KENNEDY ELNÖKI LIMUZINJA ELINDUL A VÉGZETES ÚTRA DALLASBAN, 1963. NOVEMBER 22-ÉN

Magyarország legidősebb, mintegy 400 ezer éves régészeti lelőhelye tekinthető meg a Magyar Nemzeti Múzeum Vértesszőlősi Régészeti Bemutatóhelyén, ahol édesvízi mészkőrétegekbe zárva maradtak meg az ősember mindennapi életének nyomai. Vértesszőlős leghíresebb lelete Samu, akinek tarkócsontját 1965-ben Vértes László régész találta meg.

A Gerecse lábánál fekvő Vértesszőlős mésztufabányájában 1962-ben Pécsi Márton földrajztudós megpörkölődött csontokat és pattintott köveket talált. Az édesvízi mészkő által megőrzött leleteket megmutatta Vértes Lászlónak, a Magyar Nemzeti Múzeum régészének, aki felismerte bennük egy ősi telep nyomait, és munkatársaival együtt feltárásokba kezdett. Az 1963 és 1968 között folytatott ásatások során egy Közép-Európában egyedülálló, 315–330 ezer éves őskori települést tártak fel. Az előemberi telephely legnagyobb szenzációját az 1965. augusztus 21-én, Sámuel napján megtalált tarkócsont jelentette. A Samuként elhíresült lelet érdekessége, hogy anatómiai jegyei alapján még épphogy heidelbergi, de még nem Neander-völgyi: félúton áll két faj között az ember evolúciójában. A régészek feltételezései szerint Samu 1300 köbcentis agytérfogatával már „intelligens” ember volt, használta a tüzet, kavicseszközöket készített, és elsősorban vadászattal szerzett élelmet. A felbecsülhetetlen értékű leletet Budapesten őrzi a Nemzeti Múzeum, a vértesszőlősi kiállítóhelyen Samu sérülékeny nyakszirtcsontjának másolata látható.

A páratlan lelőhely feltárása során, Vértes László kezdeményezésére őskori bemutatóhely építésébe kezdtek, amely 1967-ben nyitotta meg kapuját. A Magyar Nemzeti Múzeum szabadtéri kiállítóhelye a különleges régészeti, embertani és őslénytani maradványokat, azok képződési környezetét mutatja be. A két feltárt és bemutatott lelőhely kilenc kultúrrétegéből több ezer pattintott kőeszköz, mintegy száz csonteszköz, tűzrakó helyek maradványai, kihalt állatoktól származó csontok és emberi tejfogtöredékek is előkerültek, amelyek vizsgálatából az előember étkezési és vadászati szokásaira lehet következtetni. Az egykori dagonyázó- és itatóhelyen összegyűlt állatok – orrszarvú, szarvas, medve, bölény – megkövült lábnyomai, valamint a meszes iszap által megőrzött falevelek és termések lenyomatai pedig a korabeli természetes környezetről adnak képet.

A vértesszőlősi telep Samu őstörténeti kontextusának bemutatása mellett a feltárásnak és az 1968-ban elhunyt Vértes László munkásságának is emléket állít. Az 1976-ban természetvédelmi területté nyilvánított, kerítéssel óvott parkban, 14 ezer négyzetméteren elterülő bemutatóhely átfogó képet nyújt a Neander-völgyi emberek korát megelőző időszakról. Vértes László emlékére 2000 óta évente megrendezik a Kavicsösvény-túrát a tatabányai Turul-emlékmű és a vértesszőlősi kiállítóhely közötti távon, míg a tarkócsont megtalálásának évfordulóján 2015-től minden évben Samu-napot szerveznek családi és szakmai programokkal. Az MNM Vértesszőlősi Régészeti Bemutatóhelye április 1. és október 31. között várja a látogatókat.

Borongós kora őszi időben, szemerkélő esőben látogattunk el Magyarország legjelentősebb római katolikus zarándokhelyére. A csodálatos természeti környezetben, csendes völgyben fekvő Mátraverebély-Szentkút Nemzeti Kegyhely azok számára is érdekes úti cél lehet, akik nem hívőként érkeznek ide.

A Cserhát keleti peremén, Mátraverebély határában elhelyezkedő Szentkút évszázadok óta az ország leglátogatottabb katolikus búcsújáró helye, napjainkban évente 200 ezer zarándokot fogad. A lankás, árnyas domboldalon található kálvária stációival szemben az öltöztethető Szűz Mária-kegyszobrot rejtő, basilica minor rangú barokk kegytemplom két tornya feszül az égboltnak. A templom mellett tágas szabadtéri misézőhely fegyelmezett rendben álló padsorai a mesterséges barlangfülkében kialakított oltár felé néznek. Maga a szent kút egy nyolcszögletű kőépítmény, a tetején látható kompozíció a Szűzanyának köszönhető csodálatos gyógyulásokra emlékeztet. Az oldalsó domborművek a hét szentség kiszolgálását ábrázolják, a csapok minden oldalon a szent kút vizét adják. A kút melletti lourdes-i barlang a francia kegyhely forrása és a mátraverebélyi szent kút felfakadásának történeti párhuzamait erősíti.

A népi hagyomány szerint 1091-ben Szent László király lova patájának nyomából fakadt a mai szent kút forrása, és később számos csodás esetet feljegyeztek ezen a helyen. Az egyre növekvő számban érkező zarándokok miatt 1210-ben Verebélyen templomot emeltek, s ettől kezdve rendszeresen indultak körmenetek a szentkúti völgy forrásához, amely rövidesen Magyarország egyik legnagyobb búcsújáró helyének számított, ennek megfelelő egyházi kiváltságokkal.

A csodálatos gyógyulásokat 1700-ban XI. Kelemen pápa kivizsgáltatta, és valódinak találta azokat. Nem sokkal később, 1705-ben felépült Szentkúton az első kőkápolna. A mai kegytemplomot és kolostort Almásy János építtette hálából 1758 és 1763 között, amiért a szent kút vizének segítségével kigyógyult betegségéből. A 18. századtól ferences szerzetesek állnak a szent kút és az ide érkezők szolgálatában. Közel két évszázados otthonukból 1950-ben az állam elűzte őket, államosították és szociális otthonná alakították a kolostort. A rendszerváltás óta ismét ferencesek szolgálnak itt, és az 1990-es évek elejétől fokozatosan megerősödött a gyalogos zarándoklatok hagyománya.

A Mátraverebélyre érkező zarándokok és turisták felkereshetik a Szentkúti-patak völgyében csordogáló forrásokat, a Meszes-tető oldalában pedig remetebarlangok homlokzata tűnik elő a fák közül. Már a 13. századtól éltek itt remeték, akik kis fülkéket vájtak a sziklafalba, némelyiket kápolnaként, másokat lakásként használva. Közülük az utolsó, Dobát Jozafát 1767-ben halt meg, a bazilikában temették el.

Erdő Péter bíboros, prímás 2006-ban Nemzeti Kegyhellyé nyilvánította a búcsújáróhelyet, amelynek főbúcsúját a Nagyboldogasszony ünnepéhez legközelebb eső vasárnapon tartják. A legendákkal átszőtt történetű kegyhely 2015-ben nyerte el jelenlegi, rendezett formáját. Megszépült a kegytemplom, a rendház, a templomkert, a szabadtéri misézőhely, a zarándokház, új zarándokszállásokat és fogadóépületet hoztak létre, rendezték a szent kút környezetét. A kegyhely szabadtéri része egész évben látogatható, a bazilika napkeltétől napnyugtáig tart nyitva.

Nem mindennapi látványt nyújt a Cserhátot és a Mátrát elválasztó Zagyva völgyében, Tar község határában emelt, vakítóan fehér buddhista Békesztúpa. A mára igen forgalmassá vált 21-es út mentén kialakított Kőrösi Csoma Sándor Emlékparkban megtekinthető a világhírű tibetológus életművét bemutató kiállítás, és itt található hazánk egyik legjelentősebb buddhista temploma is.

„The truth is out there” – Az igazság odaát van. Éppen 30 évvel ezelőtt hangzott el először ez a mondat a televízióban, az X-akták főcímében. Az Egyesült Államokban 1993. szeptember 10-én – Magyarországon szinte napra pontosan két évvel később – került adásba az összesen tizenegy évadot megélt misztikus sorozat, amely teljesen új műfajt teremtett, és világszerte ismertté tette főszereplőit és alkotóit.

MÁJUS 20. – ŐSTÖRTÉNETI KONFERENCIA KÖRMENDEN

Országos érdeklődés övezte a Móricz János Őstörténeti Konferenciát, amelyet május 20-án Körmenden, a Batthyány Örökségközpont színháztermében rendezett meg a Körmendi Kulturális Központ és a Körmendi Kulturális Műhely. A megemlékező konferenciával a Tayos-barlang kutatásaival nemzetközi elismertségre szert tett magyarság- és őstörténet-kutató, a száz évvel ezelőtt született Móricz János emléke előtt tisztelegtünk. Török Csenge és Török József táltos dobos hangutazással nyitotta meg a rendezvényt, majd Ulicska Tamás, a Körmendi Kulturális Műhely elnöke köszöntötte a résztvevőket. Perlaki Zsuzsanna Éva a barlangrendszerek titkairól, Prusinszki István az ázsiai és kárpát-medencei halomsírokról, Gaál Attila a piramisok energetikájáról tartott előadást. Eőri Szabó Ferenc a negyedik faj óriásairól és leszármazottjaikról, Eőry Szabó Ferenc a földönkívüli és földi hosszúkás koponyájú lényekről szóló ismereteit osztotta meg a hallgatósággal. A Tayos című ecuadori dokumentumfilm vetítését követően Varga Zoltán, a Móricz János Kulturális Egyesület elnöke foglalta össze az elmúlt tíz év eredményeit, majd Amerika és az ókori civilizációk kapcsolatát vizsgálta a tudomány mai állásától eltérő szemszögből. Az egész napos rendezvény végén Ulicska Tamás pódiumbeszélgetésre hívta az előadókat, amelyen a nézők is feltehettek kérdéseket. A Móricz 100 Őstörténeti Konferenciát a Bozsik Yvette Társulat fellépése zárta, és a Tayos darabból bemutatott részlet méltóképpen megkoronázta a rendkívül tartalmas és izgalmas előadássorozatot.

JÚLIUS 2. – ROBBANTÁS AZ ARANYKÉZ UTCÁBAN

Huszonöt évvel ezelőtt, 1998. július 2-án Budapest turisták által kedvelt központjában, az Aranykéz utcában hajtották végre a magyar maffiaháború legbrutálisabb leszámolását, amikor 12 óra előtt néhány perccel bomba robbant egy utcán parkoló Polski Fiatban. A hatalmas erejű detonációban négy ember vesztette életét, köztük Boros József vállalkozó, aki rendszeresen szivárogtatott információkat a rendőrségnek a hazai alvilág olajügyekből és más bűncselekményekből meggazdagodott vezéralakjairól az úgynevezett Energol-ügyben. Először fordult elő hazánkban, hogy ártatlan civilek, vétlen járókelők is áldozatul estek egy pokolgépes leszámolásnak, és több mint húsz ember megsebesült az alvilági akcióban. Az Aranykéz utcai robbantás ügyében az olajmaffia-botrány egyik kulcsszereplője, Portik Tamás felbujtóként 13 évig tartó fegyházbüntetést kapott, míg a szlovák állampolgárságú Jozef Rohácot az Aranykéz utcai robbantás és a Fenyő-gyilkosság tetteseként életfogytiglani szabadságvesztésre ítélte a bíróság.

AUGUSZTUS 18. – NEGYVENÉVES AZ ISTVÁN, A KIRÁLY

Negyven éve, 1983. augusztus 18-án – I. István szentté avatásának 900. évfordulója alkalmából – mutatták be Koltay Gábor rendezésében az István, a király című rockoperát a városligeti szánkózódombon, amely ekkor kapta a Királydomb nevet. Az egyik legnépszerűbb magyar rockopera zenéjét Szörényi Levente szerezte, szövegét Bródy János írta Boldizsár Miklós Ezredforduló című drámája alapján. A darab négy jól elkülöníthető részben dolgozza fel a Géza fejedelem halála utáni időszakot, István és Koppány hatalmi harcát. Zenéje ötvözi a populáris zene, a népzene és az egyházi gregorián zene elemeit, megtörte a rock- és a popzene képviselőivel szembeni ellenállást a hagyományos színházi gyakorlatban. Ezt fejezte ki a szereposztás is: Pelsőczy László, Berek Kati, Sára Bernadette, Hűvösvölgyi Ildikó, Balázs Péter, Balázsovits Lajos színészek mellett rockénekesek – Varga Miklós, Vikidál Gyula, Nagy Feró, Deák Bill Gyula – is főszerepet kaptak, közülük akkor többen „lázadónak” számítottak. Az ősbemutatón 120 ezer néző látta a művet, ezzel megkezdődött az István, a király immár négy évtizede tartó sikersorozata.

AUGUSZTUS 19. – PILISMARÓTTÓL A TITANIC VÉGZETÉIG

Közterületet neveztek el és emlékművet avattak dr. Lengyel Árpád, a Titanic túlélőinek mentésében kulcsszerepet játszó RMS Carpathia hajóorvosának tiszteletére szülőfalujában, Pilismaróton, a Rév utca és a Duna-part sarkán – tudósított a kemma.hu. Az önkormányzat nevében Hunyadi Balázs, Pilismarót polgármestere köszöntötte a jelenlévőket, köztük Romanek Etelkát, Komárom-Esztergom vármegye önkormányzatának alelnökét, Erős Gábort, a térség országgyűlési képviselőjét, Völgyi Péterné dr. Reich Mártát, dr. Lengyel Árpád unokáját és családtagjait, Tasnádi Sándort, az alkotás elkészítésében közreműködő Relabor Kft. ügyvezetőjét, Ákos Györgyöt, a TIT Hajózástörténeti, -Modellező és Hagyományőrző Egyesület Hajózástörténeti Tagozatának vezetőjét, valamint a Magyar Tengerészek Egyesületének képviselőit. Ákos György laudációjában kiemelte, hogy a település a saját lakosainak kezdeményezésére, a képviselő-testület egyhangú támogatásával nevezett el közterületet az óceán legnagyobb magyar hőséről. Említette, hogy a magyar hajóorvosnak a Titanic katasztrófája után pillanatok alatt kellett meghatároznia a 705 túlélő állapotát és a számukra szükséges ellátást. Dr. Lengyel Árpádot posztumusz díszpolgári címmel tüntette ki az önkormányzat, melyet unokája vehetett át az ünnepség keretében. Völgyi Péterné dr. Reich Márta úgy fogalmazott: büszke nagyapjára, aki az egész életét az emberéletek mentésére tette fel, és családja számára nagyon sokat jelent ez az elismerés. Ezt követően Bauer József nyugalmazott tengerészkapitány elmondta a Tengerész imát, majd a meghívott vendégek leleplezték az emlékművet. A koszorúzás után a jelenlévők megtekinthették a dr. Lengyel Árpád küzdelmes életét bemutató kiállítást. Az eseményen készített felvétel visszanézhető a Gran TV honlapján, a fotót az emlékműavatás után egy nappal készítettem. Dr. Lengyel Árpád életéről és munkásságáról részletesen korábbi blogbejegyzésemben írtam.

A 20. század elején még a legismertebb magyar orvosok között emlegették dr. Lengyel Árpádot, aki nem egy felfedezéssel, hanem megfeszített, szinte emberfeletti munkájával vívta ki a világ tiszteletét. Az elsőként a helyszínre érkező Carpathia hajóorvosaként a Titanic 705 utasának életét mentette meg, miután korának legnagyobb óceánjáró utasszállító gőzhajója 1912. április 14-én jéghegynek ütközött, és a hullámsírba veszett. A Kresz Géza Mentőmúzeum új időszaki kiállítása bemutatja a példamutatóan helytálló orvos életét és munkásságát, akinek sorsa örökre összeforrt a legendás óceánjáró tragédiájával.

DR. LENGYEL ÁRPÁD ÉS A LIVERPOOLI TÚLÉLŐK ÁLTAL ADOMÁNYOZOTT OKLEVÉL

Fél évszázaddal ezelőtt új korszak indult a kommunikációban: 1973. április 3-án zajlott le az első „igazi” mobilhívás, melyet valóban szabadon hordozható készülékről indítottak. A Motorola úttörő telefonjának kereskedelmi változata 1984-ben került forgalomba, és a mobiltechnológia azóta alapjaiban átalakította az életünket.

Stílusos módját választotta Martin Cooper, a mobiltelefon prototípusának fejlesztője a találmány világhódító útjára indításának 1973. április 3-án. A Motorola főmérnöke a New York-i Sixth Avenue-ról, riporterekkel körülvéve felhívta a konkurens Bell Labs tervezési vezetője, Joel S. Engel vezetékes telefonját, és elújságolta neki, hogy a beszélgetést egy hordozható készülékről kezdeményezte. Ezzel történelmet írt, ez volt ugyanis a világ első olyan telefonhívása, amelyet egy valódi mobilról, azaz nem egy autóba épített telefonról indítottak.

Cooper első mobilja, a DynaTAC 8000X prototípusa több mint egy kilót nyomott, és az antennát nem számítva 25 cm hosszú, 9 cm széles és 4,5 cm vastag volt, ezért alkotói is a „The Brick”, azaz „a tégla” becenevet adták neki. A mai készülékekhez képest gigantikus méretű telefon mindössze 30 percnyi beszélgetési időt biztosított, az akkumulátor feltöltése pedig tíz óráig tartott. A tizenkét gombos numerikus billentyűzettel, kilenc funkciógombbal és egysoros LED-kijelzővel ellátott mobiltelefon harminc telefonszámot tudott tárolni.

A technológia ugyanakkor ezen a ponton még távolról sem állt készen a kereskedelmi bevezetésre. A szabályozási akadályok elhárítása, a technikai problémák kezelése és a prototípus továbbfejlesztése elképesztő összegbe, csaknem százmillió dollárjába és tíz évébe került a Motorolának. A DynaTAC 8000X nagyközönség számára történő forgalmazását 1983. szeptember 21-én engedélyezte az amerikai Szövetségi Hírközlési Bizottság. Az első kereskedelmi és egyben nemzetközi mobilhívást 1983. október 13-án Chicagóban Bob Barnett, az Ameritech Mobile Communications akkori elnöke kezdeményezte, aki Alexander Graham Bell Németországban tartózkodó unokáját hívta fel.

A mobiltelefon kifejlesztésének elsődleges célja az orvosok és a kórházi személyzet kommunikációjának javítása volt, de rövid idő alatt luxuscikké vált a lakosság körében. Szinte megfizethetetlenül drágán lehetett kapni: csaknem 4000 dollárba – mai árfolyamon mintegy 4,2 millió forintba – került, és még így is több ezres volt a várólista. Az első igazi Motorola-mobil a prototípushoz hasonló képességekkel rendelkezett, a mérnököknek azonban sikerült leszorítani a készülék tömegét 790 grammra. A DynaTAC-széria később, a hálózatok fokozatos kiépülésével komoly sikernek mutatkozott, a telefon számtalan variációja került forgalomba 1994-ig.

Cooper – akit a „mobiltelefon atyjának” kereszteltek el – úgy véli, ha a Motorola nem mutatja be hordozható készülékét 1973-ban, a mobilforradalom húsz évet késett volna, mert a Bell Labs autóban elhelyezhető készülékeket fejlesztett, és azokkal nem lehetett volna járkálni az utcán. Cooper összesen tizenegy fontos, telekommunikációs találmányt szabadalmaztatott, a Times pedig minden idők száz legfontosabb felfedezése közé sorolta a mobiltelefont. A mobilhívások alapja az elmúlt fél évszázadban sem változott számottevően, a készülékek viszont annál inkább, s természetesen a mobilhálózatokba begyűrűző digitális technológiák is egészen új távlatokat nyitottak. A mobilkészülékek ma már inkább kis számítógépek a zsebünkben, amelyek alaposan átalakították az életünket.

Az idén 94 éves Cooper azt remélte, hogy az eszközök fokozzák az emberek biztonságát, és több szabadságot biztosítanak számukra, de az esetleges társadalmi következmények öt évtizeddel ezelőtt még fel sem merültek. Az idős mérnök ma már Apple Watch okosórát visel, és iPhone-t használ, ezen nézi a fotóit, e-mailezik, youtube-ozik, de ma is elsősorban arra használja a mobilt, amire feltalálta: hogy másokkal beszéljen vele. „Sosem fogok úgy érteni a mobiltelefon használatához, mint az unokáim és a dédunokáim” – nyilatkozta. Cooper szerint a mobiltechnológia fejlődése összességében pozitívan hat a társadalomra, mert kényelmesebbé teszi az életet, jól használható tanulásra, szórakoztat, és többnyire produktívabbá tesz. Emellett aggodalmának is hangot adott azzal kapcsolatosan, hogy az okostelefonok milyen kockázatot jelentenek a fiatalokra és a magánéletünkre. Cooper egyébként úgy gondolja, hogy a mai okostelefonok még mindig nem érték el az optimális formájukat, szerinte ugyanis a jövőben a mindenki zsebében ott lapuló készülékek helyett a fülünkbe épített implantátumokon keresztül kommunikálunk majd.

DECEMBER 3. – SZÁZHATVAN KARAKTERES SIKER

Harminc évvel ezelőtt, 1992. december 3-án küldte el a világ első rövid szöveges üzenetét Neil Papworth brit informatikus számítógépéről az angol Vodafone vállalat igazgatója, Richard Jarvis Orbitel 901 típusú GSM-telefonkészülékére: „Merry Christmas”, azaz boldog karácsonyt. Az SMS-technológiát 1985-ben német–francia együttműködéssel kezdték kifejleszteni. Egy rövid szöveges üzenet kezdetben 128 karakter hosszú lehetett, ebből lett később 140, majd a ma is használatos 160 karakter. Hamarosan elképesztően népszerű kommunikációs formává vált: nemcsak üzenetküldésre, hanem kapcsolattartásra, hírszolgáltatásra, politikai agitációra, sőt esztétikai információk küldésére, megosztására is alkalmazták. Bár az SMS népszerűsége a közösségi oldalak és az azonnali üzenetküldésre szolgáló online alkalmazások miatt csökken, biztosan még jó ideig az egyetlen olyan adatalapú mobil kommunikációs forma marad, amellyel minden mobilozó elérhető, és amellyel minden mobilkészülék kompatibilis. A világ első SMS-ét továbbító eredeti kommunikációs protokoll részletes és egyedi másolata 2021-ben kelt el egy párizsi aukción: a digitális műtárgy 107 ezer euróért talált gazdára.

DECEMBER 27. – SZÁZ ÉVE ALAKULT MEG A BESZKÁRT

Éppen száz éve, 1922. december 27-én alakult meg az első olyan fővárosi tulajdonú cég, amely a teljes budapesti tömegközlekedést egyben üzemeltette: a Budapest Székesfővárosi Közlekedési Részvénytársaság, a BSZKRT avagy Beszkárt – olvasható a pestbuda.hu összefoglalójában. A fővárosi vállalat alapításakor csak a villamosüzemet vette át az akkor leginkább meghatározó közlekedési eszközöket üzemeltető két nagy társaságtól. A Beszkárt 1926-ban magába olvasztotta a fogaskerekű vasutat, 1932-ben a budavári siklót, a HÉV-eket, illetve 1932 és 1934 között az autóbuszüzemet is, és ez a cég építette ki és üzemeltette Budapest első trolibuszvonalát, az óbudai trolivonalat 1933-tól 1944-ig. A vállalatot 1949-ben feldarabolták, és közel 20 évig, 1967-ig önálló üzemként működött a Fővárosi Villamosvasút, a Fővárosi Autóbuszüzem és a Budapesti Helyiérdekű Vasút, majd az egész rendszert újra egyesítették, amikor 1968-ban megalakult a Budapesti Közlekedési Vállalat, azaz a BKV.

JANUÁR 5. – SZÁZÖTVEN ÉVES A NÉPSZAVA

Pontosan 150 évvel ezelőtt, 1873. január 5-én jelent német nyelven a Munkás Heti Krónika első lapszáma, évfolyamszámozásában is innen datálja az alapítását a Népszava. A legnagyobb múltú hazai napilap 1877-től jelenik meg Népszava néven, kezdetben hetente több alkalommal, majd 1905. április 1-jétől napilapként került utcára. Az indulásától kezdve hangsúlyosan a demokratikus baloldalt támogató lapban számos híres költőtől, publicistától jelent meg írás az elmúlt másfél évszázadban. Többek között Ady Endre, Faludy György, Gelléri Andor Endre, Illyés Gyula, József Attila, Kaffka Margit, Kassák Lajos, Kosztolányi Dezső, Nagy Lajos, Radnóti Miklós soraival találkozhattak az olvasók. Mintegy 14 ezer naponta eladott példánnyal jelenleg is a Népszava a legolvasottabb politikai napilap a magyar lappiacon.

JANUÁR 22. – HALHATATLAN KÖLTEMÉNY

Az 1815-től Szatmárcsekén élő Kölcsey Ferenc a nemesi ellenállási mozgalom időszakában írta a magyar hazafias költészet egyik legszebb és legfelemelőbb alkotását, a Himnuszt, amelynek kéziratát pontosan 200 évvel ezelőtt, 1823. január 22-én fejezte be. A költeményt nyomtatásban először 1829-ben az Aurora közölte, és 1844-ben Erkel Ferenc, a pesti Nemzeti Színház karmestere zenésítette meg. A szabadságharc leverését követő elnyomás időszakában a magyarok nemzeti imádsága lett, de csak az 1989. évi XXXI. törvény iktatta nemzeti jelképeink sorába, és ettől az évtől kezdve ünnepeljük január 22-én a magyar kultúra napját. A romantikus stílusú, keretes szerkezetű verset sokan „halhatatlan költeménynek” nevezik. Kölcsey egy nemzet nevében szól Istenhez, védelmet kérve tőle. A Himnuszban szakrális és nemzeti elemek fonódnak össze, felidézi a magyar történelmi múltat, miközben Kölcsey letisztultan és szemléletesen párhuzamba állítja az ellentétes képeket, és megjeleníti benne a nemzetért, népért való aggódását is.

Életemben először készítettem „interjút” mesterséges intelligenciával (MI), az OpenAI új chatbotjával. Ezt a logikusan „gondolkodó”, lényegre törő és minden témában jártas virtuális beszélgetőtársat arra tervezték, hogy egy intelligens és tanult emberhez a végletekig hasonlító beszélgetőpartnert imitáljon. A ChatGPT semmire nem mutat érdektelenséget, s mindenre megpróbál választ adni, az általa fellelhető források és a korábbi tapasztalatai alapján. Így hát „beszélgettünk” szakdolgozati témáimról, információelméletről és álhírekről, a Földön kívüli életről és az ufójelenségekről, s persze szóba került az élet értelme, az emberiség jövője és a halál utáni élet kérdése is. Szándékosan rövid kérdéseket tettem fel, de természetesen tetszőlegesen és a végletekig lehet kérdezni az MI-t. Számomra rendkívül érdekes volt a válaszokból sugárzó „embertelen emberség”.

SZEPTEMBER 1. – SZÁZHETVENÖT ÉVES A SZOLNOKI VASÚTVONAL

Pestről 175 évvel ezelőtt már nem csak Vácra lehetett vasúton utazni, ugyanis 1847. szeptember 1-jén átadták a forgalomnak az ország második vonalát, a 99 kilométer hosszú Pest–Cegléd–Szolnok vasútvonalat. A Nyugati pályaudvar helyén álló pesti indóháztól Kőbánya, Vecsés, Üllő, Monor, Pilis, Albertirsa, Bercel, Cegléd és Abony állomások érintésével, három és fél óra alatt lehetett eljutni Szolnokra. A Magyar Középponti Vasút által kiépített vonal pesti megnyitóünnepségéről 8 órakor indult el az első szerelvény, 16 kocsival és 600 utassal. Köztük volt az új királyi helytartó, István főherceg, Kossuth Lajos, Jókai Mór és Zichy Ferenc vasúti főigazgató. 1848. december 31-én történelmi szerep jutott a vonalnak: a szabadságharc során székhelyét áttevő magyar kormány tagjait és az osztrák csapatok elől menekülő pesti és budai lakosokat szállította Szolnokig.

SZEPTEMBER 30. – GUTENBERG 42 SOROS BIBLIÁJA

Ötszázhetven évvel ezelőtt, 1452. szeptember 30-án készült el Mainz városában az emberi civilizáció történetében új fejezetet nyitó, mozgatható és cserélhető betűkkel való könyvnyomtatás feltalálójának 42 soros Bibliája. Johannes Gutenberg valószínűleg 180 példányt nyomtatott a latin nyelvű, 1282 kéthasábos oldalt tartalmazó, két kötetbe kötött Szentírásból, amelyből 45 borjúbőr kötésben, 135 pedig papírkötésben jelent meg. A nyomtatás után kézzel vörös színnel emelték ki a címeket, és iniciálékat rajzoltak hozzá, ezért minden példány egyedi volt, és kódex benyomását keltette. Az igazi kuriózumnak számító történelmi emlékből napjainkra csupán 49 példány – ebből 21 sértetlen és hiánytalan – maradt fent, amelyeket különleges biztonsági intézkedések mellett őriznek világhírű múzeumokban és könyvtárakban.

NOVEMBER 4. – TUTANHAMON SÍRJÁNAK FELFEDEZÉSE

Igazi szenzációra figyelt a világ száz évvel ezelőtt: Howard Carter brit régész hosszas és kitartó keresés után, 1922. november 4-én megtalálta Tutanhamon fáraó sírjának az ókorban lepecsételt bejáratát a Királyok völgyében, az újbirodalmi fáraók thébai királyi nekropoliszában. A bejárathoz vezető lépcsősor és az onnan induló folyosó megtisztítását követően, november 26-án Carter, az ásatást szponzoráló Lord Carnarvon, Arthur Callender brit mérnök és régész, valamint a lord lánya, Lady Evelyn Herbert gyertyájuk fényénél megpillanthatták az előkamra hihetetlenül gazdag leletanyagát. A Kr. e. 1335 és 1325 között uralkodó, legfeljebb 19 évesen elhunyt fáraó a felfedezés következtében hamarosan világhírű lett, az összesen négy szobából álló síremlék ugyanis 3000 év után szinte teljes épségben várta a modern kor látogatóit. Az elképesztő mennyiségű, felbecsülhetetlen értékű lelet feltárása, restaurálása és dokumentálása tíz évig tartott, a fáraó halotti maszkja pedig a gízai szfinx és a piramisok mellett Egyiptom jelképe lett.

NOVEMBER 25. – KÉTSZÁZHÚSZ ÉVES A SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR

Széchényi Ferenc gróf kétszázhúsz éve, 1802. november 25-én ajánlotta fel magángyűjteményét a nemzetnek, megalapítva a mai Országos Széchényi Könyvtárat. A bibliotéka 1803. augusztus 20-án nyílt meg a pesti pálos kolostor épületében, ünnepélyes felavatására 1803. december 10-én került sor, amikor Széchényi személyesen adta át a könyvtárát József nádornak. A gyűjtemény ekkor mintegy 12 ezer nyomtatott könyvet, 1200 kéziratot, sok száz térképet, címerképet, metszetet és pénzérméket tartalmazott, akkor igen komolynak számító 160 ezer forint értékben. A napjainkban több mint nyolcmillió egységgel rendelkező OSZK feladata a magyar és magyar vonatkozású írott kulturális örökség gyűjtése, feldolgozása, megőrzése és hozzáférhetővé tétele a kéziratos kódexektől a nyomtatott dokumentumokon keresztül az elektronikus kiadványokig.

JÚNIUS 5. – TÁVÍRÓGÉPES INFORMÁCIÓCSERE

Napjainkban is szívesen játsszák be szignálnak vagy háttérzajnak a rádiós, televíziós hírműsorok a hírügynökségi telexgépek egy egész korszakot meghatározó, jellegzetes hangját, a gyors kattogást és zümmögést. Az angol teletypewriter exchange, azaz távírógépes információcsere kifejezés előtagjainak összevonásából alkotott telex – hivatalos megnevezéssel távgépíró – nyilvános kapcsolt hálózaton működő távközlési rendszer géppel írt szövegek valós idejű átvitelére. A telex- és telefonhálózat egymástól függetlenül működött, eltérő szabványokkal és hívószámrendszerrel. A telefonnal ellentétben a telex nem analóg, hanem digitális jeleket használt az információ továbbítására. Az irodai írógépektől csak kis mértékben különböző billentyűzettel ellátott távgépíró készülékek könnyen kezelhetőek voltak, sebességük elérhette a 400 szót percenként. A világon az első hálózatszerű telexszolgáltatást – a távíróhálózat továbbfejlesztésével – 1933-ban a német birodalmi posta vezette be, Magyarországon 1939-ben helyezték üzembe a rendszert. A telex mint távközlési szolgáltatás 1945 után világszerte gyorsan teret hódított, s a 80-as évek végéig az elektronikus szövegtovábbítás gyakorlatilag egyeduralkodó módja lett. Hazánkban a 100. telexállomást 1950-ben, az ezrediket tizenöt évvel később helyezték üzembe; 1991-ben több mint 14 ezer hazai vállalat és cég rendelkezett telexkészülékkel. A 90-es években a telexet gyorsan háttérbe szorították a korszerűbb távközlési formák, a telefax, majd az e-mail. Magyarországon a nyilvános telexszolgáltatást húsz évvel ezelőtt, 2002-ben szüntette meg a Matáv: a februárban még fennálló 83 előfizetést a szlovák hálózatra kapcsolták át, és június 5-én az utolsó hazai telexközpontot is nyugdíjazták.

JÚNIUS 17. – ÖTVEN ÉVE ROBBANT KI A WATERGATE-ÜGY

Fél évszázaddal ezelőtt robbant ki az Egyesült Államok 20. századi történelmének legnagyobbra dagadt politikai botránya. 1972. június 17-én éjszaka a washingtoni Watergate irodaházban öt személyt értek tetten a rendőrök, akik a Demokrata Párt választási főhadiszállásán, Larry O’Brian pártelnök irodájában éppen lehallgatóberendezéseket szereltek fel – mint később kiderült, Richard Nixon amerikai elnök személyes utasítására. Másnap a The Washington Post napilap mínuszos hírként tudósított az eseményről, majd két oknyomozó újságíró, Carl Bernstein és Bob Woodward hatalmas port felvert tényfeltáró cikksorozatában a Nixon-adminisztráció számára egyre kellemetlenebb információkat közölt a Watergate-ügy néven elhíresült lehallgatási botrány hátteréről. A később „Mély Torokként” emlegetett informátor – akiről 30 évvel a botrány után kiderült, hogy valójában Mark Felt, az FBI akkori igazgatóhelyettese volt – számos, később perdöntőnek bizonyult tényt osztott meg az újságírókkal. A Watergate-botrány következtében végül 48 kormánytisztviselőt találtak bűnösnek, börtönbe került a Nixon-adminisztráció igazságügyi minisztere, az államügyész, több elnöki tanácsadó és Nixon kabinetfőnöke is. Az elnök csak úgy úszta meg az elmozdítását és a felelősségre vonását, hogy 1974. augusztus 9-én lemondott a hivataláról, utódja, Gerald Ford elnök pedig kegyelemben részesítette.

AUGUSZTUS 18. – NEGYVENÉVES A LEGENDÁS SZÁMÍTÓGÉP

Negyven évvel ezelőtt, 1982 augusztusában kezdte el a kultikus Commodore 64 személyi számítógép értékesítését a Jack Tramiel által alapított Commodore Business Machines. Az Egyesült Államokban 595 dolláros – mai áron mintegy 680 ezer forintos – áron került piacra, és egészen 1993-ig gyártották. A 8 bites számítógép nevét a 64 kilobájt RAM-ról kapta, processzora pedig egy 1 MHz-es MOS 6510-es volt. Grafikusan a többszínű sprite-ok kezelésének képessége és az akkoriban lenyűgöző minőségű hangok képzéséért felelős SID chip magasan a konkurencia felé emelte a gépet. A Commodore 64 sikerét jelentős részben köszönhette annak, hogy nagyobb áruházakban is lehetett kapni, nemcsak számítástechnikai szaküzletekben. Több mint tízezer programot írtak hozzá, a felhasználói szoftverektől a játékokon át a programozást elősegítőkig. A C64 igazi generációs élmény lett a nyolcvanas években és a kilencvenes évek elején, és a platformot ma is életben tartja egy aktív közösség: 2022-ben is jelennek meg új C64-játékok és kiegészítők, a neten bőven találni emulátorokat, játékgyűjteményeket, sok demópartin pedig a mai napig külön kategóriát kap a platform. A Commodore 64 volt az első olyan gép is, amely meghonosította a demoscene mint művészeti ág fogalmát, és erre a célra a mai napig használják. Az 1980-as évek kultikus típusa a Guinness Rekordok Könyvébe is bekerült, mint a valaha volt legnagyobb számban – több mint 12,5 millió példányban – értékesített számítógép.

AUGUSZTUS 20. – KOZMIKUS PALACKBA ZÁRT ÜZENET

Újabb mérföldkőhöz érkezett a két űrszondából álló projekt, amely a leghosszabb ideje tartó űrmisszió, s az egyetlen eddigi, amely a csillagközi térben is méréseket végez. A Voyager–2 űrszonda 1977. augusztus 20-án indult, a Voyager–1 pedig mintegy két héttel később, szeptember 5-én, és – folyamatosan csökkenő teljesítménnyel – a mai napig működnek. E két szonda jutott el elsőként a Naprendszer külső régióiba, felmérték a korábban csak távcsöveken át megfigyelt bolygókat és azok holdjait, s alapvető fontosságú ismeretekhez juttatták az emberiséget a Naprendszerről. Koruk csúcstechnológiáját képviselve száguldanak a csillagközi térben, és nagyköveti feladatot is ellátnak: elhelyeztek rajtuk egy-egy aranyból készült lemezt, amelyeken a Föld természetes és emberi hangjait, zenéit, köszöntéseit, illetve bolygónk képeit bemutató adatok találhatók.

AUGUSZTUS 31. – HUSZONÖT ÉVE HUNYT EL DIANA HERCEGNÉ

Diana walesi hercegné mindössze 36 éves volt, amikor 1997. augusztus 31-én autóbalesetben életét vesztette párjával, az egyiptomi Dodi al-Fayeddel és sofőrjükkel egy párizsi alagútban. Dianát a baleset után kórházba szállították, kétórás életmentő műtétet hajtottak végre rajta, de az orvosok nem jártak sikerrel, és a hercegné belehalt sérüléseibe. A hivatalos vizsgálat szerint a sofőr ittassága, valamint közvetve a limuzinjukat üldöző paparazzik okozták a tragédiát, de utóbbiak közül senkit nem vontak felelősségre. Az eset után számos összeesküvés-elmélet is elterjedt arról, hogy a hercegnőt meggyilkolták, mert legitimációs kockázatot jelenthetett volna, ha a jövendő király anyja férjhez megy egy muzulmán férfihoz, és esetleg gyermeket is szül neki. Diana szeretőjének apja, Mohamed al-Fayed továbbra is kitart a politikai gyilkosság feltevése mellett, és mindent megtesz ennek bizonyítása érdekében.

JANUÁR 31. – BÚCSÚ A NYOMTATOTT TELEFONKÖNYVEKTŐL

Idén már nem kötelező a távközlési szolgáltatóknak papíralapú telefonkönyvet megjelentetniük, a hangalapú és online tudakozók, illetve a netes keresők és közösségi oldalak szinte teljesen megszüntették a kiadványok iránti keresletet – hívta fel a figyelmet közleményében a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság. Az NMHH piackutatása alapján 2017-ben még közel 60 ezer telefonkönyvet nyomtattak, 2020-ban azonban már 17 ezernél is kevesebbet, és felére esett vissza a fogyasztók által átvett névjegyzékek száma. Az NMHH szerint a telefonkönyvek kivezetése környezeti és gazdasági szempontból is pozitív esemény, a papíralapú és a CD-formátumú adatbázisok költségét ugyanis végső soron a fogyasztók fizették meg a szolgáltatások díjaiban. A csökkenő tendenciákat figyelembe véve is évi 30-40 tonna fát és 7-800 ezer liter vizet lehet megspórolni a telefonkönyvgyártással felhagyva.

FEBRUÁR 3. – TÍZ ÉVE SZÁLLT EL A MALÉV

Éppen tíz évvel ezelőtt, 2012. február 3-án reggel 6 órakor döbbenetes hír rázta meg az országot, amikor a Malév utolsó vezérigazgatója, Limburger Lóránt bejelentette, hogy a magyar nemzeti légitársaság – több mint hat és fél évtizedes működés után – végleg felfüggeszti a repülési tevékenységét. A Malév utolsó járata, az MA745-ös Helsinkiből háromnegyed tízkor landolt Budapesten. A leállás közvetlen előzménye az volt, hogy az Európai Bizottság a Malév számára nyújtott, összesen mintegy 100 milliárd forintnyi összeegyeztethetetlen állami támogatás visszafizetésére szólította fel Magyarországot, és megtiltotta a magyar államnak a további támogatást. Befektető ilyen körülmények között nem érkezett, ezért az Orbán-kormány vagyonkezelőt nevezett ki a leállás rendezett formában történő levezénylésére. Február 2-án a Fővárosi Bíróság csődvédelem alá helyezte a céget, ennek hatására a partnerek és a repülőterek csak azonnali fizetés esetén biztosítottak volna szolgáltatást, így a Malév a kár minimalizálása érdekében leállította üzemszerű működését. Magyarországnak azóta sincs nemzeti légitársasága. A Malév generációk egész sorát ajándékozta meg a repülés semmihez sem hasonlító élményével: közel 3 millió utast szállított évente 23 ezer járatpáron, és 45 városba repült közvetlenül. Az évforduló okán még mindig könnyes, kisírt szemmel emlékeznek a Malévra egykori dolgozók, családtagok, utasok.

MÁRCIUS 1. – ÉRINTETLEN ÖKOSZISZTÉMA

Ulysses S. Grant, az Amerikai Egyesült Államok 18. elnöke pontosan 150 évvel ezelőtt, 1872. március 1-jén írta alá azt a törvényt, amellyel nemzeti parkká nyilvánította az USA Wyoming, Montana és Idaho szövetségi államaiban, a Sziklás-hegységben fekvő, 8980 négyzetkilométeres területet. Az átlagosan 2400 méter magasságban elterülő Yellowstone Nemzeti Park híres gejzíreiről, hőforrásairól és egyéb geotermikus jelenségeiről, valamint gazdag állatvilágáról. A világ legrégibb nemzeti parkja bolygónk utolsó nagy, érintetlen ökoszisztémáinak egyike.

ÁPRILIS 14. – SZÁZTÍZ ÉVE SÜLLYEDT EL A TITANIC

Ünnepelten futott ki a southamptoni kikötőből első útján, 1912. április 10-én a világ akkori legnagyobb és elsüllyeszthetetlennek tartott utasszállító hajója. Az Angliából New Yorkba tartó Titanic április 14-én érte el az Atlanti-óceán jégzajlással érintett területét, és 23:40-kor, Új-Foundland partjaitól 375 tengeri mérföldnyire délre jéghegynek ütközött. Az „álmok hajóját” április 15-én 02:20-kor, az ütközés után két és fél órával örökre elnyelte az óceán. A White Star Line óriásgőzöse több mint 1500 embert vitt magával a hullámsírba, és 710-en élték túl a balesetet, akiket a Cunard Line utasszállítója, a brit Carpathia mentett meg. A Titanic segítségére siető hajó orvosa magyar volt: dr. Lengyel Árpád, akinek sírja a Fiumei úti Nemzeti Sírkertben található. A Titanic roncsait Robert Ballard és Jean-Louis Michel találta meg 1985-ben, s azóta számos megkérdőjelezhető expedíció is indult az elsüllyedt értékek „megmentésére”. Az UNESCO 2012-ben védetté nyilvánította a roncsot, amely jóvátehetetlenül pusztul, és kiemelni sem lehet, mivel süllyedéskor kettétört.

MÁJUS 5. – VIRTUÁLIS KÜLDETÉS

Három évtizeddel ezelőtt, 1992. május 5-én jelent meg DOS operációs rendszerre minden idők első széles körben elterjedt belső nézetű, lövöldözős – First Person Shooter, FPS – játéka, a Wolfenstein 3D. Kezdetben csak PC-n volt elérhető, később azonban számos más platformra elkészítették a játékot. A menetét és technológiai megvalósítását tekintve forradalminak számító játék tette ismertté a koncepció továbbfejlesztéseként létrejött Doom és Quake sorozatokat is jegyző id Software nevét. A második világháború idején játszódó Wolfenstein a maga egyszerű módján, mégis realisztikusan ábrázolt egy háborús szituációt. Főhőse William B. J. Blazkowicz, egy szövetségesek oldalán álló kém, aki egy kastélyból próbál elmenekülni, majd a nácik terveit igyekszik meghiúsítani. Az összesen hat epizód egyenként tíz pályát foglal magába, így 60 különböző küldetésben lehet részt venni. A Wolfenstein 3D a kritikusok és a közönség körében egyaránt hatalmas sikert aratott, és nagyban hozzájárult az FPS-műfaj PC-n való elterjedéséhez.

Európa egyik legnagyobb sztúpája Zalaszántón a Keszthely környéki kirándulások kihagyhatatlan célpontja. A falu fölött magasodó Kovácsi-hegyen színes imazászlókkal körülvéve, egzotikus füstölők illatába burkolózva tornyosodik a vakítóan fehér buddhista szentély, a béke jelképe.

A természeti látnivalókban és épített örökségekben bővelkedő Balaton-felvidék egyik kedvelt látnivalója a 30 méter magas és 24 méter átmérőjű zalaszántói Béke Sztúpa. Az Országos Kéktúra útvonala által is érintett, 316 méter magas Kovácsi-hegyen, az Emberi Jogok Parkjában található buddhista építmény a béke, a boldogság és a megvilágosodás jelképe. Színes imazászlók lengenek körülötte, mantrazene szól, és füstölő illata vegyül a levegőbe. A sztúpa építését Bop Jon koreai buddhista szerzetes, a magyarországi Buddhista Béke-Szentély Alapítvány elnöke kezdeményezte 1990-ben, és Zalaszántó Önkormányzata is támogatta.

Az építkezéshez szükséges közel 40 millió forint európai országokból, illetve döntően Dél-Koreából érkező adományokból jött össze. Az 1992-ben felépült sztúpát és a környező erdőt 1993. június 17-én Tibet száműzött vallási vezetője, a XIV. Dalai Láma, Tendzin Gyaco szentelte fel nagy ünnepség keretében.

A sztúpa Buddha szellemét, bölcsességét, minden élőlényhez fűződő együttérzését és szeretetét is jelképezi. A délkelet felé néző, hófehér építményt kör alakú, lépcsőzetes talapzat övezi, amely a rituális körüljárást szolgálja. A tiszteletadás jeleként úgy kell körbehaladni, hogy a sztúpa tőlünk jobbra legyen. A belsejében Buddha tanításait, Európában egyetlenként eredeti Buddha-ereklyéket és egy 24 méter magas életfát állítottak, továbbá a szentély központjában egy – Dél-Koreából származó – Buddha-szobrot is emeltek. A két szerzetes által őrzött, zárt építmény talapzatába növényi magvakat, vallási dokumentumokat, tibeti könyveket helyeztek.

A sztúpa történetét az érdeklődők a szentély melletti háromnyelvű emléktáblán ismerhetik meg. Rajta ez áll: „Sugározzon ez a Béke Sztúpa innét, az Emberi Jogok Parkjából mindent átható békeszerető gondolkodást az egész világba!” A sztúpa 2014-es felújításakor egy mindenki által szabadon látogatható meditációs házat és egy ajándékboltot is építettek a parkban.

Zalaszántó a Keszthelyt Sümeggel összekötő út mentén, a két várostól nagyjából egyenlő távolságra fekszik. A Béke Sztúpát Keszthely vagy Hévíz felől haladva, a falu után balra található bekötőúton lehet megközelíteni: a közelmúltban felújított aszfaltúton mintegy két kilométert, majd az erdei úton újabb másfél kilométert kell megtenni, míg elénk tárul a szokatlan, egzotikus építmény.

A Zalavár és Balatonmagyaród közötti útszakaszról megközelíthető Kányavári-sziget az egyetlen olyan terület a Kis-Balaton térségében, amely vezető nélkül, egész évben szabadon látogatható. Különlegesen ívelt, faszerkezetű hídon lehet átsétálni a szigetre, ahol másfél kilométer hosszú, 15 állomásból álló tanösvény információs táblái mutatják be a Kis-Balaton különleges madárvilágát. Az ide kirándulók megfigyelhetik a vízimadarak fészkelését, hallhatják a békák „hangversenyét”. A sziget kedvelt horgászhely is, de ha nem ennek a szenvedélynek hódolunk, akkor is érdemes lesétálni a partra, biztosan nem üres víztükröt találunk.

Siralmas állapotban várja sorsának jobbra fordulását az egykor szebb napokat látott balatonedericsi Fekete-kastély. A nevéhez méltóan gyászos időszakokat átélt rezidencia lassan az enyészeté lesz: parkját birtokba vette a növényzet, a romos épületet életveszélyes megközelíteni. Ez azonban nem riasztja vissza a kísértethistóriák kedvelőit. Legenda ugyanis akad bőven: a kastélyhoz és a hajdan benne élőkhöz tragikus történetek fűződnek.

Az alföldi táj egyhangúságát megtörő, természetvédelmi oltalom alatt álló halmok, a kurgánok tájképi és régészeti értékeikkel, valamint állat- és növényviláguk egyediségével tűnnek ki környezetükből. Az öt–tíz méter magas és húsz–ötven méter kerületű, kúp vagy félgömb alakú képződmények keletkezése különböző korokra vezethető vissza a honfoglalás előtti időkből.

A jellegzetes, természetes vagy mesterséges eredetű földhalmokat lakóhelyként vagy temetkezési helyként, később az itt letelepedett lovasnomád népek őrhelyként és határjelzésként használták. Az elmúlt évszázadokban a halmok döntő többségét felszántották, befásították vagy elhordták, sokukra ráépítettek. Egykor 40 ezer kurgán állhatott az Alföldön, a hivatalos nyilvántartásban ma már csak 1500 szerepel. Az elmúlt napokban három nevezetes halmot kerestünk fel az Alföld különböző pontjain.

GÖDÉNY-HALOM BÉKÉSSZENTANDRÁSON

Magyarország legnagyobb kurgánja Békés megyében, Békésszentandrás közigazgatási területén, a településtől 7 kilométerre délre, a rendkívül rossz állapotú régi szentesi út mellett található. A Hármas-Körös árterében már a régi időkben is állandóan szárazon maradó terület volt, ahol sűrűn tanyáztak gödények, a nevét is innen kapta. A mintegy 12 méter magas, 160 méter kerületű halom felületét összefüggő gyep, délkeleti oldalának alsó részét fiatal akácerdő borítja, tetején térképészeti jel található. A Gödény-halom hármas határdomb is: Békés, Jász-Nagykun-Szolnok és Csongrád-Csanád megye határát jelzi. Feltehetően a rézkorból származó kurgán, és méretei alapján bizonyára nagy tekintélyű ember temetkezési helyéül szolgált. Egykori magassága valószínűleg a 15 métert is meghaladta, de később megbontották, az északi oldalából út- és gátépítésre hordtak el földet. 1735-ben a Péró-féle parasztfelkelés idején itt tartották a parasztok a gyűléseiket, ezért is nevezték „Péró halmának”, illetve „Vértessy pihenőjének”, mert Péró alföldi szövetségese, Vértessy Mihály ide hívta össze a környék felkelőit.

KÁLVÁRIA-DOMB FEGYVERNEKEN

A Szolnoktól 35 kilométerre található Fegyvernek külterületén található Kettős-halom egyik tagja a középkortól gyógyerejű helyként számon tartott Kálvária-domb. A dombon magassági pont és egy mészkőből készült feszület található, amelyet a talapzaton olvasható felirat szerint 1847-ben állítottak. A dombot korábban Akasztó-halomnak is nevezték, mivel a hagyomány szerint itt fogták el Zöld Marci betyárt és társait. Emellett egy régi magyar szokás, a sólyomröptetés is kötődik ehhez a helyhez. Az 1267-es Kassai Kódex szerint ebből a szóból ered a karácsony szavunk is. Őseink a kerecsensólymot a fény madarának tartották, és a téli napforduló idején a sötétség legyőzésére reptették.

SZÉLMALOM A KENGYELI HALMON

A Jász-Nagykun-Szolnok megyei Kengyel és Martfű városa között, a Tisza magas árterének peremén található Bagimajor. Az egykor uradalmi cselédek által lakott kis telep felett, egy halmon őrködik az Alföld egyik legszebb és legépebben megmaradt szélmalma. A kengyeli Szélmalom-domb a megye halmai közül elsőként, 1980-ban helyi jelentőségű védett természeti terület lett. A jellegzetes, zsindelytetős, 15 méter magas téglaépületet 1850 körül az Almásy család építtette, majd a Baghy család vásárolta meg. Egészen a második világháborúig malomként üzemelt, ezt követően alkotóházként működött. A közelmúltban felújított épület műemléki védelem alatt áll, s madármegfigyelő toronyként működik.

Beteljesületlen szerelem és egy tragikus öngyilkosság ihlette Magyarország egyetlen kőpiramisát, amely a Bakony keleti kapujában található. Kora tavasszal elzarándokoltunk Iszkaszentgyörgyre az egyedülálló építményhez.

Kényelmes, panorámás sétaúton, az Amadé-Bajzáth-Pappenheim-kastély kertjéhez csatlakozó kirándulóerdőben jutunk fel a Piramita-hegyre, ahol az 1900-as évek elejétől a Pappenheim Siegfried gróf által építtetett piramis állt. A kastély mögötti területen magasodó Piramiták kedvelt kirándulóhelye volt a grófi családnak, lenyűgöző látványt kínált a parkra, a kastélyra és az egész környékre. A legenda szerint Pappenheim Siegfried egyik unokaöccsének állított emléket, aki beleszeretett egy cselédlányba, de mivel a szerelmet a főúri család nem nézte jó szemmel, a férfi önkezével véget vetett életének. Az ókori kultúra iránt rajongó gróf arra a helyre emeltette a 10 méter magas piramist, ahol a végzetes lövés eldördült.

Pappenheim Siegfried 1938-ban elhunyt, a második világháborút követően pedig a család elveszítette minden vagyonát, beleértve az iszkaszentgyörgyi kastélyt és parkot is. A háborúban jelentősen megrongálódott különleges piramis szintén gondozó és tulajdonos nélkül maradt. Az 1960-as években a szomszédos falvak lakói széthordták az építmény kőanyagát, így már csak korabeli fotók emlékeztettek az egykor gyönyörű kilátópontra. A piramist végül 2014-ben a terület új gondnoka, a VERGA Veszprémi Erdőgazdaság Zrt. építette újjá a helyi tanösvény részeként, egy pihenőhellyel kiegészítve. Míg az eredeti piramis tömörebb elemekből készült, és minden élét gyönyörű vasalás, a tetejét pedig egy kis gömb díszítette, addig a jelenkori műalkotás alapja beton, és kisebb kövekből rakták körbe a piramisformát. Az egyedi építmény belsejébe az ünnepélyes avatáskor egy időkapszulát is elhelyeztek, így talán az utókor számára is sikerül misztikussá tenni a kirándulóhelyet.

Különleges, két egymásnak fordított csónakot szimbolizáló kilátó és négy „lábasház” is helyet kapott a Tisza-tónál múlt nyáron átadott kiskörei MAHART-bázison. A 19 méteres kilátó a környék egyik legmagasabb pontja, ahonnan a Tisza-tó egy részét, az Abádszalóki-öblöt és a Kiskörei vízerőművet is látni lehet.

A 700 millió forintból megvalósult, négy épületegyüttesből álló komplexumot egy kis, vízre benyúló, nádasokkal szegélyezett földnyelvre tervezték, a Köre Kikötő partjának egy alacsonyabban fekvő részén. Az összesen 130 lábon álló, hídon keresztül megközelíthető épületegyüttes már messziről felhívja magára a figyelmet. Az itt található épületekben irodahelyiségek, étterem, közösségi vizesblokk és a vízi rendőrség bázisa kapott helyet. Az őselemek színeire festett lábasházak a Tisza-tó legnagyobb kilátóját fogják közre: 19 méter magasból lehet a természetet pásztázni. A fémszerkezetű, faborítású emelvény tervezői a tiszai élet és építészet előtt szerettek volna tisztelegni a két egymásnak fordított csónak formájával. Az egyik csónak egy klasszikus tiszai horgászladikot szimbolizál, a másikat pedig a Felső-Tisza-vidéken található Szatmárcseke református temetőjének különleges, csónakformájú fejfái ihlették. Hiába magas az új kilátó, a tó medencéire jellemző nagy kiterjedésű vízfelület így is rejtve marad. Cserébe az élő Tiszában gyönyörködhetünk, ahogy méltóságteljesen halad el a kilátó mellett, szemünkkel balról a kiskörei strandtól egészen a jobbra látható vízerőműig kísérhetjük a folyót.

A Tisza-tó legdélebbi pontján, Heves megyében található Kisköre 2005-ben kapott városi rangot, a régió egyik legnagyobb települése. Kisköre életében döntő változást jelentett a vízlépcső megépítése 1973-ban, amely nemcsak a település, hanem az egész Közép-Tisza-vidék, az Alföld életét is megváltoztatta. A Tisza-tó – 1988-ig Kiskörei víztározó – Magyarország negyedik legnagyobb tava, a Hortobágyi Nemzeti Park bemutatóterületeként 1999-től az UNESCO világörökség része. Területe 127 négyzetkilométer, melyen mozaikosan váltakoznak a nyílt vízfelületek, szigetek, holtágak, sekély csatornák. Hossza – a Tisza folyása mentén mérve, vagyis nagyjából észak-déli irányban – 27 kilométer, átlagos mélysége 1,3 méter, a legmélyebb pontján azonban 17 méter mély. A Tisza-tó rengeteg izgalmas lehetőséget és programot tartogat azok számára, akik szeretnék megismerni ezt a különleges, mesterségesen kialakított, mégis saját ökoszisztémával rendelkező környezetet.

Éppen egy évtizeddel ezelőtt indítottam el a Prusi Dossziét, amelynek virtuális hasábjain eddig megjelent 630 bejegyzésem több mint egymillió lapletöltésnél tart. Az elmúlt tíz évben megannyi változáson, arculati frissítésen átesett komplex blogon a legkülönbözőbb, engem érdeklő témákkal foglalkozom számos műfajban.

A 2012. március 14-én, a – monogramomra utaló – nemzetközi π-napon indult Prusi Dosszié létrehozásával kettős cél vezérelt: utánközlések formájában elérhetővé tenni az ezredfordulótól kezdve nyomtatásban – a helyi, regionális és országos sajtóban – megjelent érdekesebb írásaimat, illetve „klasszikus posztokban” aktuális véleménycikkekkel, újabb tanulmányokkal, fotóalbumokkal színesíteni a személyes tartalmat. Az elmúlt években kapott olvasói visszajelzések igazolták, hogy megérte a blog indítása mellett dönteni, ahol a mindenkori újságírói, szerkesztői munkáimtól függetlenül, szabadon publikálhatok, és természetesen az arculati, grafikai elemeket is magam tervezem.

A Prusi Dosszié szerteágazó tematikájú komplex blog, afféle egyszemélyes webújság, amelyre tökéletesen illik a webkettes definíció: „a szerző egy blog alá integrálja különféle tevékenységét, ugyanott – csak más rovatba sorolva – teszi közzé például személyes, magánéleti bejegyzéseit, szakmai jellegű cikkeit, fotóit, netán közéleti, politikai észrevételeit”.

Eddigi tíz legnépszerűbb bejegyzésem között megtalálható az 1987-es nagy havazást felidéző fotóalbum, az „elfeledett” budapesti metróállomást bemutató képriport, a Kőbánya–Kispest vasútállomáson uralkodó balkáni állapotokról szóló jegyzet, a nyilvánosságra hozott ufóaktákról, valamint a katonai és polgári pilóták ufóészleléseiről írt tanulmányaim, a kőbányai hidegháborús óvóhely bemutatása, a dr. Almár Iván csillagász–űrkutatóval készített interjú a SETI-kutatásról, a Pomáz környékén tett egyik gyalogtúrám „képes itinere”, a szégyenletes hazai kátyúhelyzet miatti bosszankodás, és a Pilismaróti-öbölben található egykori hajótemető bemutatása.

A Prusi Dosszié alapítása után egy évvel, 2013. január 5-én két másik, kifejezetten tematikus blogot indítottam Idegen Zóna és Misztikus Zóna címmel, ezeken a felületeken nyújtottam válogatást a határtudományos és szórakoztató témákkal foglalkozó, eredetileg különböző réteglapokban megjelent cikkeimből, tanulmányaimból, összeállításaimból. Ez a megoldás azonban nem váltotta be a hozzá fűzött reményeimet, így – az időközben megszüntetett – két blogot 2019-ben ebbe a blogba integráltam: az Idegen Zóna és a Misztikus Zóna a Prusi Dosszié egy-egy rovataként él tovább, és Tiltott Zóna címmel új, kapcsolódó rovatot is létrehoztam.

Az Idegen Zóna keretein belül – a bulvármételybe süllyedt, lejáratott „ufókutatás” helyett – elsősorban a földönkívüli létformák és intelligens idegen civilizációk keresésének valós alternatíváival, űrkutatási és csillagászati aktualitásokkal foglalkozom: az irányvonalat az Álhírektől a tudományig az ufókutatásban című bejegyzésemben vázoltam. Hasonlóan „ingoványos” terepen, a Misztikus Zóna és a Tiltott Zóna rovatban pedig a tudományosan nem vizsgált, megmagyarázatlan jelenségekkel, titkokkal és rejtélyekkel, összeesküvés-elméletekkel kapcsolatos írásaimat jelentetem meg.

Blogom egészen 2020-ig hirdetésmentes volt, csak újabban megosztott hirdetéses, mert ez az egyik alapfeltétele annak, hogy az Index címlapján, a blogketrecben kiemeljenek bejegyzéseket. Egy-egy kiemelt posztomra általában eleve több mint tízezren kattintanak.

Köszönöm olvasóim érdeklődését és biztató visszajelzéseit, tartsanak velem továbbra is!

PRUSINSZKI ISTVÁN

A Főváros Napján, november 17-én Budapestért díjat vehetett át Mihály Tibor, a Külker Evezős Klub Óbuda elnöke, a Magyar Evezős Szövetség örökös tiszteletbeli elnökségi tagja a budapesti evezős sportéletben, illetve a Római-part épített és természeti értékeinek védelmében végzett kiemelkedő szakmai és közösségi tevékenysége elismeréséül. Az evezősklubot immár ötven éve, 1972 óta vezető Mihály Tiborral az óbudai klub múltjáról, küzdelmeiről és sikereiről, valamint a római-parti evezősélet népszerűsítéséről beszélgettünk.

Mint ahogyan várható volt, semmilyen nagy meglepetést nem tartalmazott az a 2021 júniusában közzétett „ufójelentés”, amelyben a Pentagon az amerikai kongresszusnak adott számot az Egyesült Államok területe felett észlelt azonosítatlan repülő objektumokról. A rejtélyes légi jelenségekről szóló dokumentum szerint nem találtak magyarázatot a vizsgált esetekre, és bizonyítékot sem arra, hogy földönkívüliek látogatására utalnának. Pedig a légtérben mozgó ismeretlen eredetű objektumok komoly nemzetbiztonsági kockázatot jelentenek, s így volt ez már bőven azelőtt is, hogy a jelentés elkészült, hiszen az amerikai kormány titokban számos, ufóészlelések kivizsgálására szakosodott testületet üzemeltetett valamilyen formában az elmúlt évtizedekben. Éppen ezért is számít történelmi fordulatnak, hogy az USA végre hivatalosan is beismerte: védelmi minisztériumában léteznek kutatási anyagok a fizika ma ismert törvényeivel dacolni látszó légköri jelenségekről.