Több mint 40 millió különböző módon kitöltött szelvény mindenképpen főnyereményt eredményez a legnépszerűbb szerencsejátéknak számító ötös lottón. A telitalálat egészen csekély valószínűsége ugyan sokakat elriaszt a játéktól, de a hónapokon át halmozódó mesés összeg már azokat is a lottózókba csalja, akik ritkán vagy más módon keresik Fortuna kegyeit. Vajon kizárólag a szerencsén múlik-e a boldogság, vagy tudatosan is lehet javítani a halovány esélyen? Érdemes-e bíznunk a „biztos sikert” ígérő megoldásokban, statisztikákban és kombinációkban, vagy egyszerűen hallgassunk a megérzéseinkre?

Kis hazánkban a legnagyobb kifizetett lottónyeremény egy átlagember számára szinte felfoghatatlan vagyont jelent. Pedig alighanem mindenki eljátszott már a gondolattal: mit tenne akkor, ha telitalálatot érne el a legnagyobb nyereményalappal működő ötös lottón. Rendszerint egy-egy világ körüli utazás, tengerparti álomotthon, egyedi sportkocsi, s persze a szédületes gazdagsággal járó luxusérzés vágya tör elő ezekben a képzelgésekben, amelyeket természetesen hétről hétre lerombol a  „könyörtelen” sorsolás, és az élet ismét a régi kerékvágásban halad tovább. Az ábrándokat azonban nem lehet könnyen elfelejteni, így óhatatlanul is újra meg újra feltámad a remény, amikor a várható főnyeremény már megint a milliárdos határokat feszegeti… S ezzel együtt mind gyakrabban merül fel a kérdés: hogyan érdemes növelni a nyerés esélyét, illetve lehet-e egyáltalán egy apró lépéssel, megfelelő szisztémával és átgondolt stratégiával közelebb férkőzni Fortuna kegyeihez?

Garantált siker

A valószínűségszámítás szabályai alapján az ötös lottón pontosan 43 949 268 szelvényt kell eltérő módon kitölteni ahhoz, hogy egy játékos garantáltan megüsse a főnyereményt. Ez majdnem kilencmilliárd forintba kerülne, s még úgy sem lenne kifizetődő vállalkozás, ha a rengeteg négyes, hármas és kettes találatot is beleszámítjuk. Arról nem beszélve, hogy ha másodpercenként egy számot ikszelünk be, akkor is éppen hét év alatt végeznénk a szelvényekkel.

Az esély növelését – kiábrándító módon – a statisztika sem segíti, amely ugyan elgondolkodtató adatokat mutat, de valójában nem más, mint játszadozás a számokkal. Az 1957-ben lezajlott első sorsolás óta alig több mint 2700 számhúzásra került sor, amely a 44 millió lehetséges variációhoz képest elenyészően kevés kombinációt jelent. Érdekességként említhető, hogy az elmúlt fél évszázadban minden nyerőszám átlagosan 146 alkalommal fordult elő, nagyjából egyenletes eloszlásban. A leggyakrabban a 29-es és a 75-ös, míg a legritkábban a 63-as szám került ki a gömbből, és egyetlen ötös kombináció található, amely kétszer is főnyereményt jelentett: 21, 42, 48, 73, 87.

Megfontolt esélynövelés

Bizonyára mindenki megfigyelte, hogy egy-egy találat összege erősen függ a kihúzott számoktól. A legtöbb játékos ugyanis – tudatosan vagy tudat alatt – valamilyen rendszert, különböző tulajdonságokkal „felruházott” számokat visz a fogadásba. Ezért egyáltalán nem mellékes, hogy milyen számokat játszunk meg, hiszen kettő vagy több öttalálatos sorsjegy esetén a nyereményt igazságosan elosztja a szerencsejátékot szervező cég.

Matematikailag ugyan valamennyi számhalmaz egyenlő eséllyel kerülhet ki a gépből, de néhány tipp segíthet abban, hogy a megnyerhető összeg a lehető legnagyobb legyen. S ha ugyanakkora eséllyel lehet kevesebb vagy több pénzt nyerni, miért ne válasszuk a nagyobb pénzzel kecsegtető kombinációkat? Ehhez pedig a lehető legkisebb valószínűséggel kell beikszelni olyan számokat, amiket a többi fogadó megtett. Érdemes tehát kerülni a „népszerű” kombinációkat: az egymás utáni számokat és a szerencseszámokat, a számtani képleteket és sorozatokat, a leggyakrabban és legritkábban előforduló, valamint a közelmúltban kihúzott számokat, a szelvényen „mutatós” esztétikai alakzatokat, és nem utolsósorban a családi vagy születési dátumokat. E néhány jellemző „hiba” elkerülésével, véletlenszerűen bejelölt – és hétről hétre megváltoztatott – öt szám sokat segíthet a várható nyeremény maximalizálásában. Ezután nem marad más hátra, mint reménykedni, hogy éppen ezekre a számokra adja majd áldását a szerencse istennője... De valóban áldást hoz a nyertes szelvény, vagy a pénz tényleg nem boldogít?

Veszélyes gazdagság

Az akár több milliárd forintos nyeremény, amellyel egy csapással be lehet kerülni a száz leggazdagabb magyar közé, könnyen beindítja az örömmámorban úszó játékos fantáziáját. A legtöbb nyertes először azt gondolja, hogy az ölébe pottyant elképesztő összeg és a pénz által képviselt hatalom minden problémáját megoldja majd. Pedig a legcsekélyebb fáradság nélkül megszerzett mesés vagyon nem feltétlenül jelent életre szóló boldogságot és nyugodt jövőt. A korábban elképzelhetetlen anyagi szabadság hatalmas trauma elé állítja a nyertest, aki nem látja át az irreális költekezés és ajándékozás súlyos kihatásait.

Az átlagember hónapról hónapra elköveti az alapvető pénzügyi „bűnöket”: rendszeresen elkölti mindazt, amit keres, ráadásul hiteleket vesz fel, és nem tanul meg befektetni. S mi a helyzet akkor, ha egy ilyen „bűnökkel terhelt” ember váratlanul nyer a lottón? Hirtelen megtanul bánni a pénzzel? Nyilván nem, sőt nem is érzi szükségét, hogy ezzel foglalkozzon, hiszen a korábbi életmódjához képest felfoghatatlan összeghez jutott. Ekkor követi el a legnagyobb hibát, mert nem gondolja végig, hogy a több százmillió forintot érő ingatlant vagy luxusautót később fenn is kell tartania. A nyeremény azonban egyszeri összeg, amely – rendszeres jövedelem híján – folyamatosan csökken, míg végül teljesen kimerül a kassza… Bármilyen meglepő, a legtöbb „szerencsés” lottónyertes két-három év alatt feléli a gyorsan érkezett milliókat, sőt, rosszabb élethelyzetbe kerül, és még mélyebbre süllyed az adósságokban, mint korábban. Pedig az anyagi katasztrófa könnyen megelőzhető: aki úgy dönt, hogy pénzét inkább befekteti, és a nyeremény hozamából él, havonta akár több tízmillió forinttal is gyarapíthatja a számláját úgy, hogy a tőke érintetlen marad. Egy biztos: a helyes választáshoz öt szám megtippelésén keresztül vezet az út – és Ön is boldog lottómilliomos lehet, ha a nyeremény felvételét követően is a megfelelő döntéseket „ikszeli be” az élet szelvényein.

PRUSINSZKI ISTVÁN

EREDETILEG MEGJELENT
A HIHETETLEN! MAGAZIN 2009. OKTÓBERI SZÁMÁBAN

Ötszáz éves lottóláz

A mai lottó ősének tekinthető „parlamenti sorsolás” a 16. századi Genovában terjedt el, ahol a városi tanács öt tagját kilencven polgár közül sorsolták ki, s a nép fogadást kötött a személyükre. Az anyagi nehézségekkel küzdő elöljáróság 1620-ban intézményesítette az egyre kedveltebb foglalatosságot, és a genovai rendszerű lottó rövidesen Európa több országában is meghonosodott. Mária Terézia 1762-ben állami monopóliummá nyilvánította, és Magyarországon is engedélyezte a lutri vagy lottéria néven ismert szerencsejátékot, amelyet 1897-ben az osztálysorsjáték váltott fel. A második világháború után a totó jött divatba, a lottó ismételt bevezetéséről csak hatvan év szünet után született döntés: az első sorsolást 1957. március 7-én tartották.

Milliárdos főnyeremény

A magyar lottó történetének legnagyobb nyereményét 2003. november 29-én fizették ki, összesen 5 092 890 758 forintot. A szerencsés nyertes a száz leggazdagabb magyar listájára is felkerült – s nem is kell az utolsó helyen szerénykednie –, de még így is sokkal kisebb az esély lottózásból milliárdossá válni, mint munkával megszerezni egy ilyen hatalmas vagyont. A közelmúltban az olaszországi lottóláz váltott ki nemzetközi érdeklődést: a heti háromszori húzással működő hatos lottón januártól augusztusig halmozódó főnyereményt, mintegy 40 milliárd forintot egy apró toszkánai faluban feladott szelvény tulajdonosa viheti haza. A rendkívüli összeg egész Európában rekordot döntött, de a világrekordhoz még ez is kevés volt: az amerikai MegaMillions nevű szerencsejáték főnyereménye 2007 márciusában több mint 42 milliárd forintot ért.

Gazdátlan százmilliók

Magyarországon kilencven nap áll az újdonsült milliomos vagy milliárdos rendelkezésére, hogy jelentkezzen a „nagy nyeremény vonalon”, majd be kell bizonyítania, hogy valóban ő adta fel a telitalálatot érő szelvényt. Fortuna kiválasztottja természetesen nem személyesen, bankjegyekben kapja meg a pénzét, hanem – biztonsági okokból – több különböző számlaszámra utalva. Olykor azonban hiába várják a szerencse fiait: 1999-ben például senki nem jelentkezett egy 137 milliós nyereményért, 2000-ben pedig nem került elő egy 214 milliót érő szelvény tulajdonosa. Évente mintegy 800 millió forint értékű nyeremény marad gazdátlanul, amely általában kettes és hármas találatokból áll össze. A játékalap legtovább az 52. hétig halmozódhat, és ha továbbra sincs nyertes, akár a hétmilliárd forintot is elérheti a főnyeremény.