Egyedülálló balatoni panoráma tárul elénk a közelmúltban megújult Szaplonczay sétányról. A fonyódi löszfal pereméről, mintegy 70 méteres magasságból páratlan látványt nyújtanak a kékeszöld magyar tenger mögött sorakozó tanúhegyek, tiszta időben Keszthelytől Tihanyig ellátni.
Az év minden napján gyönyörű, és minden nap új arcát mutatja Fonyód egyik legkedveltebb nevezetessége, a Szaplonczay – más néven Panoráma – sétány. Egyik oldalról a Balaton és a tanúhegyek látványa, másik oldalról pedig a terebélyes, százéves fákkal övezett villasor szépsége varázsolja el az idelátogatót. A romantikus sétány névadója, dr. Szaplonczay Manó 1891-től 25 éven át Somogy vármegye tiszti főorvosa volt – és a Balaton szerelmese. Orvosi tevékenysége mellett a balatoni fürdőkultúra fellendítése terén szerzett érdemei őrizték meg a nevét.
Gróf Zichy Béla földbirtokos uradalmának jószágigazgatója, Perlaky József családjával és barátaival az 1860-as évektől kezdődően rendszeresen szervezett hintókkal kirándulásokat Fonyódra, miközben a lengyeltóti uradalmi major ügyeit intézte. Az úri társaság kellemes nyári napokat töltött a ma is a tó egyik legszebb strandjául szolgáló partszakaszon, ahol az 1861-ben átadott vasútvonal 103-as, a fonyódi Várhegy tövében levő őrházát használták öltözőnek. Később egyre több vendég csatlakozott a fürdőző társasághoz, mígnem az egyik barát, Szaplonczay Manó zseniális ötlettel állt elő: ismertessék meg másokkal is a hely páratlan adottságait: a balatoni fürdés, úszás egészségre gyakorolt jótékony hatását, a Várhegy kristálytiszta levegőjét meg a gyönyörű kilátást, és hozzanak létre itt egy nyaralótelepet.
Szaplonczay kezdeményezésére Zichy gróf mérsékelt áron felparcellázott 29 telket a hegyen levő birtokán, és a tiszti főorvos vezetésével megalakult Fonyódi Fürdőtársaságnak ajándékozott 70 holdnyi erdőt, melyből 16 holdnyi park létesült a Várhegy északi oldalában. A Zichy Béla tiszteletére Bélatelepnek elnevezett villasoron 1894-ben elsőként a Szaplonczay-villa épült fel a mai Bartók Béla út 24. szám alatt. Előkelő, jómódú kaposvári és budapesti családok építtettek maguknak itt villát: jogászok, orvosok, földbirtokosok, vármegyei és minisztériumi tisztviselők. A későbbi tulajdonosok között találunk kereskedőket, művészeket, közéleti személyiségeket is. Az akkori normáknak megfelelően még szellősen elszórt villákkal kiépült Bélatelep ideális környezetet teremtett a pihenésre; a kor művészei, arisztokratái és politikusai is gyakran látogatták. Évtizedeken keresztül nyaralt itt Huszka Jenő zeneszerző, a magyar operettmuzsika klasszikusa és Ripka Ferenc, Budapest 1925 és 1932 közötti főpolgármestere, de a pezsgőgyáros Törley családnak is volt villája a hegyen. Többször vendégeskedett Bélatelepen Bethlen István miniszterelnök, valamint az Albrecht és a Habsburg család több tagja is. Szinyei Merse Pál 1916 és 1917 nyarán Velics Antal villáját bérelte ki, amely ma a Fonyódi Múzeumnak ad otthont. Az itt megfestett tíz képének egyikén sem szerepel a legkézenfekvőbb és legmeghatározóbb látvány: a túlparti Badacsony, amelyet a túloldalon kellemetlenül pöffeszkedő, formátlan koporsónak talált, és egyszerűen „nagy dögnek” nevezett. Az 1945-ös átépítéseket követően valódi nevezetességgé vált a telep, amely 2011-ben elnyerte az Örökségünk – Somogyország Kincse elismerést.
A villasorhoz tartozó sétány – ahogy a bélatelepesek hívták, eszplanád – tervezése már az alapítás után megkezdődött. Zichy Béla a Széchenyi család somogyvári birtokán és a balatonföldvári nyaralótelep kiépítésénél nevet szerzett Schilhán Józsefet bízta meg azzal, hogy alakítsa ki megfelelő formára a magasparti sétányt és a Várhegy kirándulóútjait.
A telepalapítóról elnevezett Szaplonczay sétány egyedülálló rálátást kínál a magyar tengerre és az északi partra. A Balaton széles víztükre felett mint egy képeskönyv lapjain tárulnak fel a szemközti magaslatok és tanúhegyek, amelyek felismerésében információs táblák segítenek. Látványosan kirajzolódik a Keszthelyi-hegység és az előtte elterülő öböl, a szigligeti Kamon-kő, a Várhegy és az Antal-hegy, a messze földön híres Badacsony, a szinte tökéletesen szimmetrikus Gulács, az egykor erődített Csobánc trapéz alakja, a Tóti-hegy határozott kúpja, az Örsi-hegy és a Tapolcai-medence hajdani vulkáni kúpjainak ölelésében fekvő Ábrahám-hegy, végül a tavat két medencére osztó Tihanyi-félsziget. Tiszta időben a Balaton teljes szélessége belátható, a távoli kenesei partok is feltűnnek a horizonton.
A partfal tetején futó, korláttal határolt sétány 800 méteres szakaszát 2023-ban teljesen felújították: műgyantás kavicsburkolatot kapott, megszépültek az oroszlános kőpadok, új padokat, asztalokat, hulladékgyűjtőket, tájékoztató és információs táblákat helyeztek ki, a sétány felénél esőbeállót építettek, és a közvilágítást is korszerűsítették.
Az elképesztő kilátást nyújtó sétaút mentén több szobor és emléktábla is figyelmet érdemel. A múzeum épületénél gróf Zichy Béla mellszobra és az 1900-ban állított Mária-szobor, majd a közelmúltban nyílt kávéház és Szaplonczay Manó félköríves emlékműve előtt haladunk el. Séta közben megcsodálhatjuk Pál Mihály Balatoni szél című szobrát, majd Ripka Ferenc 2023-ban felavatott mellszobra, a megújult Ripka-kút és egy geodéziai alappont mellett vezet az út. A sétány végén a 18 méter magas Millenniumi Apostoli Kettős-kereszthez érkezünk, amelynek felállítását Ripka Ferenc már 1942-ben javasolta, de az emlékmű létesítésére csaknem hat évtizedet, egészen 2001-ig kellett várni. A sétány megújult szakaszának végén található – mára igencsak megkopott – emléktáblát gróf Zichy Béla születésének 150. évfordulóján, 2001-ben állították Bélatelep névadójának tiszteletére, aki „a fonyódi Várhegyen lévő 100 holdas erdejének egy részét átengedve az 1890-es évek elején felkarolta a Balaton-kultusz eszméjét, és lehetővé tette a legszebb balatoni villatelep felépítését”.
A festői sétaút kiválóan alkalmas romantikus sétákra, fotózásra, de akár egy kellemes piknikre is. A Szaplonczay sétány gyalogosan, kerékpárral és autóval egyaránt elérhető a fonyódi vasútállomásról, kikötőből és a bélatelepi megállóhelyről.
