Prusi Dosszié

Prusi Dosszié

ÖRÖKMOZGÓ HADSEREG

2015. január 27. - Prusi

Új programot indított a Pentagon annak megoldására, hogy az amerikai katonák minél hosszabb ideig maradhassanak ébren. A fáradt harcosok eddig serkentő hatású kábítószereket kaptak a hadseregtől, de ez a módszer az elmúlt években számos bírálatot kapott. A legújabb elképzelés szerint az alváshiányért felelős agysejteket elektromágneses impulzusokkal „semlegesítenék”, így az ébrenlétre ítélt katonák megállás nélkül képesek lennének harcolni – ezzel pedig alapjaiban változtatnák meg a hadviselés szabályait.

20150127_illusztracio_1.jpg

Az amerikai védelmi minisztérium által kezdeményezett különleges program célja, hogy a katonák „kockázatok és mellékhatások nélkül” viseljék el a folyamatos ébrenlétet, és akár egy hétig is kibírják alvás nélkül. A Megnövelt Teljesítményű Harcos nevet viselő – kissé talán futurisztikusan hangzó – projekt elindításáról azt követően született döntés, hogy két amerikai pilóta drog hatása alatt hajtott végre téves bombatámadást.

 

Drogozás parancsra

A William Umbach parancsnoksága alatt, vele együtt őrjáratozó Harry Schmidt 2002. április 17-én egy F-16-os vadászgépről egy 230 kilogrammos lézervezérlésű bombát dobott az afganisztáni Kandahár közelében éjszakai lőgyakorlatot végző kanadai egységre, mert ellenséges támadásnak vélte a földön látott torkolattüzet. Az „önvédelemből” végrehajtott akcióban négy szövetséges katona meghalt és nyolc megsebesült. A kanadai hadsereg először szenvedett emberveszteséget a koreai háború óta, így az incidens komoly vitákat váltott ki, sőt egyes szakértők az ország szerepét is megkérdőjelezték a terrorizmus elleni háborúban.

Az amerikai légierő által lefolytatott vizsgálat megállapította, hogy a két őrnagy súlyosan megszegte az előírásokat, ezért több rendbeli, gondatlanságból elkövetett emberöléssel, kötelességmulasztással és súlyos testi sértés vádjával állították őket hadbíróság elé. Umbach és Schmidt ügyvédje ellenben azzal érvelt, hogy védencei a „hajrá pirulának” becézett, amfetamintartalmú élénkítőszer befolyása alatt hoztak végzetes döntést. David Beck szerint a légierő a tabletták folyamatos szedésére kényszeríti a pilótákat, különösen az éjszakai bevetések előtt, pedig a kizárólag receptre kapható medicina jelentősen csökkenti az ítélőképességet.

20150127_illusztracio_2.jpg

A Pentagon elismerte, hogy a kérdéses gyógyszert valóban alkalmazzák, mint „fáradtságot kezelő eszközt”, mert a pilótákat a hosszú bevetéseken is ébren tartja. A légierő szóvivője ugyanakkor hozzátette, hogy a katonákat nem kötelezik a szer használatára, ráadásul a pirulák hatékonyságát évtizedek óta vizsgálják. A megdöbbentő nyilatkozatot követően a két pilótát végül mégsem hadbíróság vonta felelősségre – amely egyébként akár 60 év börtönbüntetést is kiszabhatott volna rájuk –, „csupán” pilóta státuszuktól fosztották meg őket. A hatalmas médiavisszhangot és nemzetközi felháborodást kiváltó téves támadás következményeként pedig újra fellángolt a hadseregben legálisan alkalmazott serkentőszerek körüli vita.

 

Ébren töltött háború

Az első szintetikus élénkítőszert, az amfetamint 1887-ben állították elő, és kezdetben depresszió, asztma, valamint kóros aluszékonyság kezelésére alkalmazták. Az amfetaminszármazékokat tartalmazó gyógyszerek „jótékony hatása” 1938-ban a Harmadik Birodalom tábornokainak érdeklődését is felkeltette, akik a német katonák teljesítményét kívánták fokozni a különböző drogokkal. Az „energiatabletta” intézményes alkalmazása rövidesen világszerte általánossá vált, és – a „győzelemért mindent” jelszava alatt – szinte az összes fegyveres alakulat rendszeresen erősítette a katonák harci morálját egy kis amfetaminnal – a mai nevén speeddel.

20150127_illusztracio_3.jpg

A becslések alapján a brit haderő a második világháború alatt legalább 70 millió tablettát fogyasztott, az amerikai fegyveresek pedig több mint 200 millió (!) pirulát szedtek be. A legszélesebb körű amfetaminhasználat Japánban terjedt el, ahol a hadiüzemek és a légierő alkalmazottait arra hivatkozva utasították a drogfogyasztásra, hogy a szer „inspirálja a harcoló lelket”. S valóban, az ellátmány részét képező amfetaminnal kezelt katonák akár napokon keresztül is leküzdötték a fáradtságot, és már-már elviselhetetlen körülmények között is szembeszálltak az ellenséggel. S bár a harciassággal és az eufóriával járó „előnyöket” súlyos mellékhatások követték – a háború után több tízezer drogfüggővé vált veterán szorult elvonókúrára és pszichiátriai kezelésre –, az amerikai hadsereg az elmúlt évtizedekben is előszeretettel alkalmazott különböző drogokat a teljesítmény fokozására, ráadásul dollármilliókkal finanszírozta a hasonló célú kutatások folytatását.

 

Szuperharcosok klubja

A védelmi minisztérium csak a tragédiával végződött, és hatalmas megbotránkozást keltő afganisztáni támadást követően döntött úgy, hogy – a hadsereg elmaradhatatlan „drogellátmányának” biztosítása helyett – felgyorsítja az alváshiány problémájának más típusú rendezésére irányuló kísérleteket, és több támogatást biztosít a nemes egyszerűséggel „embertudományként” emlegetett területnek. A Pentagon által indított Megnövelt Teljesítményű Harcos program fejlett neurológiai és genetikai eszközökkel kívánja megoldani az alváshiány kérdését. „Egy sikeres kísérlet alapjaiban megváltoztathatja a hadviselés szabályait, és elképesztő, forradalmi újítást jelentene” – nyilatkozta Jan Walker, a Védelmi Fejlesztési Ügynökség (DARPA) szóvivője.

20150127_illusztracio_4.jpg

Az egyik lehetséges megoldást Yaakov Stern, a Columbia Egyetem neurológiai tanszékének vezetője dolgozta ki. A kutatócsoport elképzelése szerint a katonák elektromágneses impulzusokkal befolyásolhatják majd agyuk alvásközpontját, és szükség esetén egy speciális eszközzel egyszerűen „kisüthetik” az alváshiányért felelős agysejteket. Stern az elmúlt éveket az agyműködés feltérképezésével töltötte, és pontosan meghatározta az egyes területek funkcióját. „Hatékonyan segíthetjük a Pentagon terveit. Tudjuk, melyik terület felelős az alváshiány érzetéért, amit megfelelő módszerekkel irányítás alá vonhatunk. Ha a hadsereg vezetői olyan katonát akarnak, aki akár egy hetet is kibír alvás nélkül, teljesítjük a kívánságukat” – ígérte a szakember.

A problémára a közeljövőben genetikai megoldás is születhet. A haditengerészet legújabb programja keretében a csaknem örökké ébren lévő delfineket tanulmányozzák, és azt tervezik, hogy a korábban tengeri aknák telepítésére kiképzett emlősök szervezetéből kivonják az alvást szabályozó gént. „A delfinek megtalálták a módszert arra, hogyan birkózzanak meg az álmatlansággal. Ez pedig felveti azt a kérdést, vajon az emberekben is megtalálható-e ez a kiaknázatlan lehetőség” – utalt a kutatás céljaira Jerome Siegel, a Los Angeles-i California Egyetem professzora. A kísérletek eredményeként rövidesen – talán már a következő évtizedben – olyan genetikailag módosított szuperharcosokat „állíthatnak elő”, akik megállás nélkül tudnának harcolni – és a háború végén is ráérnének szundítani egyet.

PRUSINSZKI ISTVÁN

EREDETILEG MEGJELENT
A HIHETETLEN! MAGAZIN 2009. MÁJUSI SZÁMÁBAN

 

Végtelen erő a harcban

20150127_illusztracio_5.jpg

A második világháború alatt a náci hadsereg egy rendkívül hatásos „csodaszert” is létrehozott, amelytől azt remélték, hogy végtelen harci erőt kölcsönöz a német katonák számára – állítja Wolf Kemper bűnügyi kutató. Az 1944-ben gyártott, D-IX kódnevű tabletta kokainból, amfetaminból és egy morfium alapú fájdalomcsillapító keverékéből állt. A rendkívül erős narkotikumot a koncentrációs táborok foglyain próbálták ki, akik a szer hatására több mint 100 kilométert gyalogoltak pihenés nélkül, 20 kilogrammos csomaggal a hátukon. A náci orvosokat elragadtatta a felfedezés, de a háború véget ért, mielőtt a pirula tömeges gyártását megkezdhették volna, a pontos „recept” pedig elveszett.

 

Orrspray álmosság ellen

20150127_illusztracio_6.jpg

A Pentagon megbízásából a közelmúltban olyan szert fejlesztettek ki, amely semlegesíti a fáradtságérzetet az agyban, így hatékonyan segítheti a katonák ébrenlétének fenntartását célzó kutatásokat. Az orrspray formájában használható anyagot – amely egy orexin nevű hormont tartalmaz – egyelőre mellékhatások nélkül tesztelték a laborokban. A készítmény csökkenti az álmosságérzetet, de nem okoz hangulati ingadozásokat vagy függőséget. „Az alvás mellőzésének hosszú távú hatásait továbbra sem ismerjük, de az agyban található vegyületek összetevőinek megváltoztatása közelebb vihet a probléma megoldásához” – jelentette ki a kutatást vezető Jerome Siegel.

süti beállítások módosítása