Orosz atomreaktorokból származó, radioaktivitással szennyezett jéghegyek fenyegetik az Atlanti-óceán élővilágát. Az egykori Szovjetunió északnyugati partjainál legalább húsz reaktorból zúdítottak rendszeresen a tengerbe sugárzó hulladékot, amely jéghegyekké fagyott, majd megállíthatatlanul nyugat felé kezdett sodródni, és felbecsülhetetlen környezeti katasztrófát okozhat.

A hidegháború időszakában az atom egyszerre volt a két világrendszer csatájának és az apokalipszis modern vízióinak jelképe. S bár a rettegés, a kölcsönös gyanakvás és a bizalmatlanság jegyében folyó, egymás titkait fürkésző láthatatlan háború évtizedekkel ezelőtt véget ért, az atomenergia a mai napig kényes téma maradt Nyugaton éppúgy, mint az egykori szovjet blokk országaiban. Az atomóra rettegéssel és eufóriával, hallgatással és őszinteséggel, utópiával és realitással együtt ketyeg tovább, és az egész világon egyre komolyabb aggodalomra ad okot. Elmerült atom-tengeralattjárók, elveszített atomfegyverek és felelőtlenül elsüllyesztett atomhulladékok veszélyeztetik a tengerek és az óceánok környezetét, korábban elképzelhetetlen katasztrófával fenyegetve az élővilágot.

Nukleáris veszélyzóna

A rémisztő figyelmeztetés Per Strand norvég tudóstól ered, aki szerint a cenzúra és a szakma által betegesen titkolt szovjet atomörökséget már nem lehet tovább rejtegetni a nyilvánosság előtt. A norvég nukleáris biztonsági hivatal munkatársának birtokába került dokumentumok alapján a volt Szovjetunió mintegy húsz reaktorból származó, 17 ezer konténer atomhulladékot süllyesztett el a Kara-tengerben, az Oroszországtól északra elhelyezkedő Novaja Zemlja nevű földterület közvetlen közelében. A legnagyobb veszélyforrást az ország északnyugati részén fekvő Kola-félsziget jelenti, ahol a világon a legmagasabb a hasadóanyagok koncentrációja. A félszigeten található az orosz északi flotta bázisa, amelynek felügyelete alá tartozik a hadrendből kivont ötvenkét atommeghajtású tengeralattjáró, fedélzetükön hatalmas mennyiségű nukleáris fűtőanyaggal.

Az egykori Szovjetunió – több más országhoz hasonlóan – a kiselejtezett sugárzó hulladékokat, használt fűtőelemeket és haditengerészeti reaktorokat acélhordókban vagy betonszarkofágokban a környező tengerekbe és óceánokba süllyesztette. Az elrejtett „nukleáris csomagok” bevonata azonban legfeljebb 10-15 évig áll ellen a tengervíz hatásainak, ezután a szivárgó hasadóanyag közvetlen kapcsolatba kerül a könnyen sebezhető tengeri ökoszisztémával.

Radioaktív jéghegyek

Per Strand szerint a Kara-tengerben felhalmozódott radioaktivitás jéghegyekké fagyva a szomszédos Barents-tengerbe sodródhat, ahonnan az Atlanti-óceán északi részére jut. „A szennyező anyagoknak ezt az útvonalát eddig senki nem vette figyelembe – jelentette ki a norvég szakember. – A Szovjetunióban úgy gondolták, hogy a reaktorokból származó radioaktív hulladék legfeljebb a Kara-tengert és a keletre elterülő vizeket érinti. A közelmúltban készített műholdfelvételek alapján azonban a jég folyamatosan nyugat felé tart, ahol az olvadást követően rettenetes pusztítást végezhet a táplálékláncban.”

S bár az orosz atomügyi hivatal vezetői a világ legbiztonságosabb létesítményeinek tartják az országban működő erőműveket, az újrahasznosítás célját szolgáló, illetve a tárolási technológia az ötven évvel ezelőtti fejlettségi szintet idézi. A nemzetközi környezetvédő szervezetek teljes joggal aggódnak az orosz flotta kimustrált atom-tengeralattjáróiban és hajóiban lévő reaktorok katasztrofális állapota, valamint a sugárzó területek kezelése miatt, hiszen a nukleáris energiát felhasználó üzemek továbbra is úgy szabadulnak meg az atomhulladéktól és a kiégett fűtőelemektől, hogy a veszélyes anyag azonnal a tavakba és a Kara-tengerbe ömlő folyókba kerül. A radioaktivitással szennyezett, vándorló jéghegyek pedig akár több ezer kilométerrel távolabb is halálos veszélyt jelentenek a növényekre, az állatokra és az emberekre egyaránt: a lassan feledésbe merülő hidegháború alattomos öröksége tovább szedi áldozatait.

PRUSINSZKI ISTVÁN

EREDETILEG MEGJELENT
A HIHETETLEN! MAGAZIN 2009. JÚNIUSI SZÁMÁBAN