A sumér és a babilóniai mitológiában számos helyen találunk említést sajátságos, emberszerű állatokról és különböző mutáns élőlényekről. A több száz ókori leírás alapján joggal feltételezhetjük, hogy földönkívüliek által végzett genetikai kísérletek eredményeivel állunk szemben. Olyan mutációs programokkal, amelyek évezredekkel ezelőtt kezdődtek, és bizonyíthatóan napjainkban is tartanak.
A Birminghamtől 100 kilométerre északra elhelyezkedő Peak District Nemzeti Park évtizedek óta vonzza az Anglia középső vidékeit meglátogató turistákat. A régi korok emlékei iránt érdeklődőket különös érzés keríti hatalmába, amikor először jutnak el Derbyshire környékére, az Arbor Low-i kövekhez. Pontosan ötven mészkőtömb áll egymás mellett, szabályos kört alkotva. Mintha Stonehenge-ben járnánk: szikladarabok, emberi csontok, pattintott eszközök és sírmaradványok, amerre csak a szem ellát.
Amikor 1865-ben Jules Verne Utazás a Holdba című regénye megjelent, még senki sem gondolta volna, hogy a jövőbe látó francia író elképzelései száz év múlva már a mindennapok részét képezik majd. A híressé vált mű és Utazás a Hold körül címmel megjelent folytatása ma is a legismertebb 19. századi tudományos-fantasztikus regények közé tartozik. Kevesen tudják azonban, hogy három évtizeddel e könyv első kiadása előtt az egyik népszerű divatlapban, a Rajzolatokban is napvilágot látott egy hasonló témájú elbeszélés, amelyben két vakmerő magyar férfi holdbéli kalandjaival ismerkedhetünk meg.
Az éjszakai égbolton felvillanó „hullócsillagok”, a szétrobbanó meteorok és az időnként feltűnő tűzgömbök tanúsítják, hogy Földünk igen gyakran ütközik össze „kozmikus kavicsokkal”. Bolygónk nagy meteorkráterei bizonyítják, hogy az ilyen ütközések alkalmasint katasztrofális méreteket ölthetnek. De vajon milyen módon és mennyivel előbb tudjuk észlelni ma a felénk közeledő óriásmeteorokat? Kiépítettek-e már olyan nemzetközi űrfigyelő rendszert, amely időben azonosítja a Föld számára veszélyes testeket? S ha már csak órák maradtak az elkerülhetetlen becsapódásig, eltitkolnák-e az érintett terület lakossága elől a közelgő katasztrófa hírét? A téma kapcsán felmerülő aktuális kérdésekre Zombori Ottó, a budapesti Uránia Csillagvizsgáló igazgatója válaszolt.
A nemzetközi gyakorlatban is rendkívül ritka, hogy a kutatók olyan esettel kerüljenek kapcsolatba, mint az alábbi történet, amelyben a különböző típusú találkozások szinte valamennyi jellemzője megtalálható – az UFO-észleléstől az idegen lényeken át az elveszett időig, sőt, a nyomtalan eltűnésig –, és amelynek során egy szemtanú arról számol be, hogy látta a földönkívülieket, amint éppen eltérítenek valakit, majd ezt követően ő is különös eseményeket élt át.
Kifogástalanul üzemel és kategóriájában szinte minden rekordot megdöntött az egy évvel ezelőtt pályára állt első magyar fejlesztésű kisműhold, a Masat-1 – hangzott el a budapesti „születésnapi” sajtótájékoztatón.
MA ESTÉTŐL ANDROIDOS MOBILOKON IS ELÉRHETŐ A VALÓS IDEJŰ TELEMETRIA-MEGJELENÍTÉS. AZ ELSŐ MAGYAR MŰHOLD AKTUÁLIS STÁTUSZA: „HAPPY BIRTHDAY!” FOTÓMONTÁZS: PRUSINSZKI ISTVÁN
A Masat-1 a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) két villamoskari tanszéke, valamint űrkutató csoportja hallgatóinak, doktoranduszainak és oktatóinak munkájával, közel ötéves fejlesztés eredményeként született. Az űreszköz – amelynek neve a magyar és a satellite szavakból származik – egy kisméretű, úgynevezett pikoszatellit. A CubeSat szabvány szerint készült – 10x10x10 centiméteres, kocka alakú, egy kilogramm alatti össztömegű – műhold az Európai Űrügynökség (ESA) Vega hordozórakétája fedélzetén, nyolc másik műholddal együtt 2012. február 13-án startolt a kouroui (Francia Guayana) űrközpontból. Építése elsősorban oktatási célt szolgált, pályára állása óta gyűjti a saját állapotára és környezetére vonatkozó adatokat, amelyeket a BME csapata által e célra kialakított földi állomásra továbbít későbbi feldolgozásra. A fedélzeten elhelyeztek egy félaktív mágneses stabilizáló rendszert, ennek segítségével a Földről távirányítással lehet a műhold orientációját befolyásolni.
A műhold egy év alatt ötezerszer kerülte meg a Földet, és több mint ötmillió adatcsomagot küldött a világűrből. A kezdetben 300 kilométeres földközeli és 1450 kilométeres földtávoli ponttal rendelkező, elliptikus pályán keringő űreszköz pályája módosult az elmúlt egy év alatt: 200 kilométerrel közelebb került a Földhöz, így a számítások szerint akár további két évig keringhet még az űrben és küldheti tovább az adatokat. A pályára állítás első évfordulóján a műhold minden redundáns alrendszerében az elsődleges áramkör dolgozik, így nagy az esély a további hosszú távú kifogástalan működésre – részletezte Horváth Gyula projektmenedzser.
HORVÁTH GYULA PROJEKTMENEDZSER, A BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM MÉRNÖKE A MASAT-1 REPLIKÁJÁVAL A BME ELEKTRONIKUS ESZKÖZÖK TANSZÉKÉNEK MŰHELYÉBEN. FOTÓ: INDEX
A műholdon helyet kapott egy 640x480 képpont felbontású kamera is, amellyel 2012. március 8. óta több mint 150 felvételt készített. A kamera segítségével a fejlesztők egyedülálló háromdimenziós űrfelvételeket is készítettek Afrika déli része fölött. További újdonság az úgynevezett mozaikkép, amely hét darab, egymást átfedő felvételből áll, ezeket sorozatfelvételként a műhold egy áthaladása során készített a Föld egy adott területéről. Ez a módszer a Föld nagyobb területéről a kamera felbontásánál jóval nagyobb felbontású kép készítését tette lehetővé.
A magyar és nemzetközi sikereken felbuzdulva az elmúlt fél évben megkezdődött a Műegyetem és a projektet támogató ipari partnerek között a folytatási alternatívák kidolgozása. Vajta László, az Irányítástechnika és Informatika Tanszék dékánja kiemelte, hogy az egyetem két éve intézményi stratégiává emelte a kormányzattal és a vállalatokkal való együttműködések kiépítését és összefogását.
A Masat-1 alkotóközössége 2012-ben elnyerte a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala által adományozott Millennium-díjat és a főváros Pro Urbe díját. A Magyar Posta emlékbélyeget, a Magyar Nemzeti Bank pedig emlékérmet bocsátott ki a fejlesztés elismeréseként. Az első magyar műhold 2012. február 16-án megkapta az M0-72 nevet és besorolást, azaz a Masat-1 a 72. üzembe lépett szatellit a rádióamatőr műholdak között a világon.
AZ MTI HÍRADÁSA NYOMÁN
SZERKESZTETT ÖSSZEFOGLALÓ
A 19. században megjelenő pest-budai napilapok rendszeresen számoltak be a két város felett megjelenő hullócsillagokról, meteorokról, különös „természeti tüneményekről”. Ma már nem tudjuk, hogy e jelenségek mekkora részére adtak egyértelmű magyarázatot az 1815-től már működő gellérthegyi csillagvizsgáló tudósai. De annyi bizonyos, hogy a korabeli lapokban megjelent cikkek írói csak egy-két esetben fűztek kommentárt a beszámolókhoz. Így a régi, megsárgult újságok tudósításai okkal kelthetik fel a mi érdeklődésünket is: vajon minden alkalommal természetes eredetű, valóságos objektumokat figyeltek meg a korabeli emberek?
Az UFO-jelenség napjainkban szinte mindenki számára ismert és természetes – de számos újságcikk, sajtóbeszámoló és korabeli forrás bizonyítja, hogy évszázadokkal ezelőtt sem volt ez másképp. Már az első magyar nyelvű magyar napilapokban és folyóiratokban is olvashatunk tudósításokat „levegői tüzekről”, furcsa „természeti tüneményekről”, vagyis a nappali vagy az esti égbolton megfigyelt, általában nem megmagyarázott jelenségekről.
Jules Verne zseniális ötletei máig foglalkoztatják a tudósokat. A tudományos-fantasztikus regény egyik megteremtőjének tartott világhírű francia író a 19. századi tudományos eredmények ismeretében próbálta megjósolni az elkövetkezendő évtizedek technikáját. A mai sci-fi ősének tekintett Utazás a Holdba című regénye 1865-ben jelent meg – egy évszázaddal azelőtt, hogy az ember a Holdra lépett.
