A nemzetközi gyakorlatban is rendkívül ritka, hogy a kutatók olyan esettel kerüljenek kapcsolatba, mint az alábbi történet, amelyben a különböző típusú találkozások szinte valamennyi jellemzője megtalálható – az UFO-észleléstől az idegen lényeken át az elveszett időig, sőt, a nyomtalan eltűnésig –, és amelynek során egy szemtanú arról számol be, hogy látta a földönkívülieket, amint éppen eltérítenek valakit, majd ezt követően ő is különös eseményeket élt át.

Az eset meglehetősen régen, több mint húsz évvel ezelőtt történt, és csak a véletlennek köszönhetően jutott a tudomásunkra 2000-ben Novák Lászlónak, a Magyar UFO Kutatási Központ ausztráliai partnerének köszönhetően. Novák Lászlóval a X. Magyar UFO Kongresszus vendégeként kerültünk kapcsolatba, és már az első személyes találkozásunkkor beszámolt arról, hogy Budapesten sikerült beszélgetnie egy régi magyar eset szemtanújával, Orosz István vállalkozóval, aki rendkívül figyelemre méltó esetről számolt be neki. Mint kiderült, Orosz István 1992-ben egy tipikusnak tűnő országúti eltérítés során került kapcsolatba a földönkívüliekkel. Természetesen a történet felkeltette az érdeklődésünket, de magunk sem gondoltuk volna, hogy ennyi év elteltével is sikerül megismernünk egy összetett, rendkívül komoly ügy részleteit.

Közel hat hónapig tartó kutatásainkat a már meglévő adatok birtokában két szálon, párhuzamosan indítottuk útjára. Az egyik ág a gyakorlati kutatásra, vagyis a szemtanú megkeresésére és beszámolójának rögzítésére irányult, míg a másik – az elméleti kutatás keretein belül – az adott időszak eseményeinek vizsgálatával és a beszámoló részleteinek rekonstruálásával foglalkozott.

Orosz István 50 éves, barátságos, szerény ember, távol áll tőle, hogy UFO-s élményeivel bármilyen módon feltűnést keltsen. Kiegyensúlyozott életet él, nincsenek anyagi nehézségei, így semmilyen motivációt nem találtunk arra vonatkozóan, hogy valótlanságot állítson vagy félrevezesse a kutatókat. Hívő ember, és amikor először találkozott az idegen lényekkel, a hit csak megerősödött benne, sőt, azóta az UFO-k és a misztikus jelenségek iránt is komolyabban érdeklődik. A következőkben Orosz István személyes beszámolóját olvashatják a történtekről saját megfogalmazásában.

Eltérítés az autópályán?

1992 kora tavaszán történt, február végén vagy március elején, egy vasárnapi napon. Nagyon hideg idő volt, ónos eső szemerkélt. Debrecenből Budapestre szerettem volna eljutni Dacia személyautómmal. Estefelé, szürkületkor indultam el, hogy még aznap Pestre érjek, hiszen másnap reggel már munkába kellett állnom. Gond nélkül ki is értem a városból, és egészen Tiszafüredig semmi probléma nem volt. Azonban nem sokkal azután, hogy átmentem a Tiszán, észrevettem, hogy halványodni kezd a reflektor fénye, és elérve a Besenyőtelek nevű falut, teljesen ki is aludt az első lámpa. Megálltam, hogy keressek egy szerelőt, de nem jártam sikerrel, így kénytelen voltam – immár teljesen kivilágítatlanul – továbbmenni, a három kilométerre fekvő Dormándig. Az első utcában bekopogtam egy ismeretlen, nálam valamivel idősebb középkorú férfihoz. Elmondtam neki, hogy az autóm sürgős javításra szorul, különben nem érek haza időben. A férfi felajánlotta, hogy ott aludhatok náluk, ha nem járnánk sikerrel, de végül, este fél tíz körül sikerült egy autóvillamossági szerelőt találnia. A szerelő órákon keresztül kereste a hibát, de egyszerűen képtelen volt megtalálni annak okát. Egész éjszaka dolgozott: először kint, a szabadban, majd a nagy hideg miatt a kocsit betolta a garázsba, és ott folytatta a javítást. Csak hajnali fél háromkor készült el, így négy óra előtt nem sokkal indulhattam tovább.

Úgy fél órát mehettem a régi M3-as autópályán, de közben egyetlenegy másik járművel sem találkoztam. Mivel időben meg akartam érkezni a fővárosba, 120-130 kilométer/órás sebességgel vezettem, amikor egyszer csak vakítóan fehér, hatalmas fénycsóvákat pillantottam meg, amelyek az ég felé irányultak. A fények körülbelül egy kilométerre voltak előttem, amikor már azt is láttam, hogy egy helyről indulnak ki. Hamarosan közelebb értem. Nagyjából 150-200 méterre lehettem tőlük, amikor az autóreflektort kíváncsiságból egy pillanatra a fényjelenség felé irányítottan, majd rögtön ki is kapcsoltam. Csak ezután vettem észre, hogy valójában nem az útról, hanem az út mellett, bal oldalról erednek a fények. Már az észlelés első pillanatában elfogott a kíváncsiság: vajon mi okozhatja a furcsa világosságot? Először azt hittem, talán filmforgatás zajlik, ám csak amikor a közvetlen közelébe értem, pillantottam meg egy földön fekvő, nagy méretű objektumot. Ekkor már tudtam, hogy ez egy UFO, vagyis egy idegen űrhajó! Ebből a nagy, szivar alakú objektumból indultak felfelé a fénysugarak! Ezeket láttam már egy kilométerről is. Az arasznyi átmérőjű fénycsóvák a talajra merőlegesen indultak ki – de szabálytalanul helyezkedtek el egymás mellett –, és egymással párhuzamosan az égre irányultak.

Ekkor már éreztem, hogy nem fordulhatok vissza. Ezért úgy mentem el az objektum mellett, hogy szándékosan nem hívtam fel magamra a figyelmet, eszembe sem jutott, hogy megálljak. Abban a pillanatban a tárgyat sejtelmes, halványsárga fény vette körül, amely egyértelműen a belsejéből áradt. Világosan meg lehetett azonban különböztetni a szivar alakú UFO első és hátsó részét, amely sötétbarnává, füstszínűvé változott. A tárgyon át lehetett látni, akár egy sötétített üvegen, közepén pedig három-négy alacsony alakra lettem figyelmes, akik valamilyen tevékenységet végeztek.

Nagyon féltem, remegő kezekkel fogtam tovább a kormányt, de tudtam, hogy nem szabad megállnom. Körülbelül 100-150 méterre hagytam el a tárgyat, amikor az út jobb oldalán egy álló, fehér színű Skodát vettem észre. Változatlan sebességgel, tehát elég gyorsan elszáguldottam a jármű mellett. Egy dolgot azonban egyértelműen meg tudtam figyelni. Az álló autóban egy ember ült megmerevedve, míg az átellenes ajtó nyitva volt, és egy kis lény hajolt be rajta, körülbelül félig – ha ember lett volna, derékig. A behajoló lény mögött közvetlenül egy ugyanolyan, nagyjából 120-130 centiméter magas alak állt. Továbbhajtottam, de a félelmem attól, hogy ezek a lények utánam jönnek, nem szűnt meg. Mintegy hét-nyolc kilométerre hagyhattam el a Skodát, amikor a visszapillantó tükörben észrevettem, hogy az UFO-ból két vakító fény száll ki.

Ezt követően csak arra emlékszem, hogy ismét vezettem az autómat, de már közvetlenül Budapest határában. Egyszerűen nem tudom, hogyan haladtam keresztül több falun és Gyöngyösön, amely elég nagy város, tehát semmiképpen sem kerülhettem el. Érdekes az is, hogy itt már rengeteg autóval találkoztam, pedig előtte egyetlenegy sem jött szembe! Két kilométert mentem még, megálltam a legközelebbi Shell benzinkútnál, és elmondtam a kutasnak, hogy mit láttam. A kezelő nem nevetett ki látványosan, de látszott rajta, hogy egy szót sem hisz el abból, amit mondtam. Mindez reggel fél hat körül történt. Nemsokára beértem Pestre, és reggel a páromnak, majd a munkatársaimnak is elmondtam a különös éjszakai kalandot.

Évekig foglalkoztatott a gondolat, hogy a történtekről másnak is be kellene számolnom, de csak három éve mentem el Nagymarosra, Gyurcsok Józsefhez. Itt a regressziós hipnózis során fény derült arra a néhány órára, amiről addig nem tudtam számot adni. Visszaemlékeztem, hogy bent vagyok az objektumban, két-három lény áll körülöttem, s közülük egy biztosan csak velem foglalkozik. Valamilyen műszerrel vizsgál a mellkasom környékén. Ezután – a regressziós hipnózis alatt előkerült emlékeim szerint – a lények egy időalagúton át elvittek egy nagy terembe, ahol több magasabb lény tartózkodott. Elég meglepő volt számomra, hogy mindeközben valójában tovább vezettem az autót, és a szélvédőn felpillantva egész idő alatt észleltem egy különös, kékesfehér színű, hatalmas körszeletet – talán az idegen űrhajó kísért a magasban –, közvetlenül a jármű fölött! Ezt követően tértem magamhoz, és érkeztem meg a benzinkúthoz.

El kell mondanom, hogy a dormándi férfi – aki nagyon segítőkész volt, és megjavította az autómat – szintén találkozott már földönkívüliekkel, neki is voltak megmagyarázhatatlan élményei. Néhány héttel később ugyanis visszamentem hozzá, hogy megköszönjem a segítségét. Ekkor meséltem el neki, mi is történt velem az első találkozásunkat követően, így szóba kerültek ezek a témák.

Rekonstruált események

Mint láthattuk, az eset szinte minden olyan jellegzetességet tartalmaz, amelyek a „hagyományos” első, második, harmadik és negyedik típusú találkozások kapcsán már ismertté váltak az UFO-kutatók előtt.

Orosz István esete az országúti UFO-észlelések, eltérítések tipikus példája is lehetne. A hajnali órákban először csak az UFO fényeit pillantotta meg nagyjából egy kilométerről, majd az út szélén leszállt objektumot is meglátta. Először filmforgatásra gondolt, de 150-200 méterről már egyértelműen be tudta azonosítani a tárgyat, amely rendkívüli módon hasonlított egy, az ufológiában már jól ismert UFO-típushoz.

Ezt követően félelem lett úrrá rajta, és megpillantotta a járműben tartózkodó lényeket, amelyek a leírás és Orosz István rajzai alapján egyértelműen beazonosíthatók a 120 centiméter magasságú kis szürkékkel. Miután elhaladt az UFO mellett, az út túloldalán észrevette a fehér Skodát, amelyben egy férfi ült, és egy idegen lény hajolt be hozzá. Fel kell tételeznünk, hogy Orosz István külső szemlélőként volt szemtanúja egy eltérítésnek, vagy ami valószínűbb, egy elrablásnak. Ez a momentum viszont már egyedülálló az ufológiában. Eddig csak nagyon kevés olyan eset ismert, amikor valaki azt figyelhette meg, hogy embertársát földönkívüli lények rabolják el.

Persze az idegenek sem késlekedtek, hiszen tevékenységük lelepleződött. Ezért mielőtt még elmenekülhetett volna, eltérítették Orosz Istvánt is, bár fizikai eltérítés feltehetően nem történt, csupán egy gyors, mentális tudatbefolyásolás. Ez valószínűleg távolról, valamilyen energiasugár révén történhetett, mert az elveszett időn, a pillanatnyi emlékezetvesztésen és az Óz-tényezőként ismert megváltozott környezeten és tudatállapoton kívül más hatást nem ért el. Mihelyt Orosz István magához tért, azonnal tudatában volt annak, amit látott, és erről beszámolt a benzinkutasnak is. Amennyiben az idegenek fizikailag is eltérítették volna őt, úgy feltehetően alaposan kitörölték volna emlékképeit, és nem emlékezett volna semmire. Mivel erre nem került sor, fel kell tételeznünk, hogy esetében az idegenek távolról történt tudatmanipulációja sikertelen volt, és az idegenek sokkal inkább a fehér skodás eltérítésének eredményes befejezésére koncentráltak.

Természetesen hosszasan elmélkedhetnénk a beszámoló hátteréről, az idegenek szándékairól és eredetéről, de nekünk, kutatóknak az egyik legfontosabb feladatunk a tények további vizsgálata.

Mindenekelőtt az ügyben érintett személyeket igyekeztünk beazonosítani. A dormándi férfi esetében sikerrel jártunk, E. Gábor alátámasztotta a beszámoló hitelességét. Sajnos a benzinkutas és a fehér Skoda vezetőjének nyomára nem sikerült rábukkannunk, bár utóbbiról állítólag a tévéhíradó is beszámolt, feltehetően március első hetében. Az MTV archívuma viszont csak akkor tudna segítségünkre lenni, ha pontosan ismernénk az időpontot, amikor a fehér Skoda eltűnt utasáról szóló beszámolót leadták. Erre viszont Orosz István nem emlékezett.

Munkákat a helyi média átvizsgálásával folytattuk, és annak megállapításával, hogy az esemény feltételezett időpontjában történt-e esetbejelentés Gyöngyösről. A sajtótermékek áttanulmányozása nem hozott eredményt, mivel a térségből 1991. december végén és 1992. január végén történt UFO-bejelentés, vagyis túlságosan távol attól az időintervallumtól, amit Orosz István megjelölt. Ugyanakkor egy ellentmondásra is felfigyeltünk. Ez nem gyengíti a beszámoló hitelességét, de tisztázása közelebb visz a történtek megértéséhez, részletes feltárásához.

Orosz István elmondása szerint a szerelő hajnali fél háromkor végzett a javítással, és ő négy óra előtt nem sokkal indult el Besenyőtelekről a régi M3-as autópályán Budapest felé. Eszerint a Besenyőtelek–Dormánd–Füzesabony–Kerecsend–Kápolna–Gyöngyös – mintegy 46 kilométer hosszú – útvonalon haladt, ám a Gyöngyösön való áthaladásra már nem emlékezett, tehát mentális eltérítése minden bizonnyal Gyöngyös előtt volt a fenti útvonal mentén. De pontosan hol történhetett az eltérítés?

Erre vonatkozóan mindössze Orosz István elmondására hagyatkozhatunk, amely szerint körülbelül fél órát mehetett 120-130 km/órás tempóval. Ez az autópályán elfogadható sebességnek tűnik, viszont ebben az esetben fél óra alatt legalább 60 kilométert kellett volna megtennie. Ez alapján tehát a helyszín 12 kilométerre Gyöngyöstől, valahol a régi 3-as autópálya és az új M3-as kereszteződésénél – az Atkár–Ecséd–Nagyréde alkotta háromszögön belül – kellene, hogy legyen, de akkor mindenképpen emlékeznie kellett volna arra, hogy áthalad Gyöngyösön. Ez viszont nem így történt, tehát Orosz István vagy nem 120-130 km/órás sebességgel haladt, vagy nem félórás út végén pillantotta meg az UFO-t, hanem csak 20-25 percnyi autózás után: 120-130 km/órás tempóval ugyanis ennyi idő alatt lehet 46 kilométert megtenni. Egy harmadik lehetőség szerint nem pár perccel négy előtt indult el Dormándról, hanem hajnali háromnegyed négy körül. Ezt nyugodtan megtehette, hiszen a szerelő már hajnali fél háromkor elkészült az autóval, a búcsúzkodás és a köszönetnyilvánítás pedig nyilván nem vett igénybe másfél órát. Tehát a beszámolóban szereplő öt-tízpercnyi eltérést nyugodtan ennek számlájára írhatjuk.

Amennyiben az időpontokról és az útvonalról szóló beszámoló igaz – márpedig az elmondottakból ez valószínűsíthető –, úgy az eseményre alig néhány kilométerrel Gyöngyös előtt került sor. Azon a környéken, ahol egy 20 kilométeres körön belül található a visontai hőerőmű, az abasári katonai laktanya és lőtér, valamint ebben a térségben található Karácsond, a híressé vált magyar Mária-jelenés helyszíne, és egy másik, UFO-s szempontból érdekes térség, Nagyréde, ahol korábban – Gyöngyöshöz hasonlóan – több UFO-eset is történt. Orosz István találkozása az UFO-val tehát valahol az ezen települések által határolt körön belül történt, Gyöngyös közelében.

Vizsgálataink következő része arra vonatkozott, mely napon történt pontosan az incidens. Erre vonatkozóan két adat állt a rendelkezésünkre: a február végére, március elejére eső vasárnap és az esős időjárás. Ezekből az adatokból valószínűsíthetően Orosz István esete március 1-jén hajnalban történt. Ezen a napon volt ugyanis esős az időjárás. Február 23-án – tehát egy héttel korábban – csípős hideg, derült időjárás volt, amely február 28-ig tartott. Az 1992-es február szökőhónap volt, így február 29-e szombati napra esett.

A következőkben azt vizsgáltuk, voltak-e hasonló bejelentések az adott időszakban – plusz-mínusz egy hét eltéréssel – az országnak ezen a területén, illetve voltak-e olyan UFO-esetek, amelyek paramétereikben hasonlók Orosz István esetéhez, így elképzelhető-e bármilyen párhuzam.

Archívumunk szerint az adott időszakban kilenc UFO-esetről érkezett bejelentés az alábbiak szerint (dátum, időpont, esettípus, helyszín, leírás):
– 1992. 02. 26. 20:32 – CE-II., Domaháza – UFO-leszállás vörös fényoszlop megfigyelésével együtt
– 1992. 02. 26. 21:00 óra körül – CE-II., Győr–Kismegyer – Hologram a csempén – Zöldes-barnás fényű UFO a ház fölött
– 1992. 02. 26. 21:00 óra körül – CE-I., Tamási–Iregszemcse – Vörös fénylő gömb a busz mellett
– 1992. 02. 28. 00:50 – CE-I., Balatonvilágos – Fényes UFO
– 1992. 02. 28. 02:00 – CE-PARA, Kondoros – Lebegő fénymassza
– 1992. 03. 08. 24:00 – CE-II, Kondoros – Manőverező UFO-k
– 1992. márciusában, éjjel – CE-II., Nyírtelek – 30 méteres fényes gömb a laktanya felett – Katonai riadó
– 1992. március közepe-vége, éjjel – CE-IV., Hortobágy – Hálószobai látogatók
– 1992 tavaszán, 04:00 – CE-IV., Veszprém – Kék szemű, fekete hálószobai látogató

Amint a fenti összesítésből jól látható, számunkra a február 26-28-i események lehetnek a leginkább mérvadóak. Ezek az esetek állnak a legközelebb az általunk keresett március 1-jei dátumhoz. Nem szabad figyelmen kívül hagynunk azt a tényt sem, hogy a kiválasztott öt eset mindegyikében szerepel UFO-észlelés, fényekről szóló beszámoló, és érdekes módon két olyan eset is, amelyeknél második típusú találkozásra került sor, vagyis az UFO-esetnek mérhető fizikai hatásai, anyagvizsgálatra alkalmas nyomai voltak. Mind a két esetet a Magyar UFO Kutatási Központ tagjai vizsgálták ki.

Február 26-án este Domaházán figyeltek meg egy vörös fényoszlopból aláereszkedő, a hegyre leszálló, majd onnan felemelkedő és nyugatra száguldó UFO-t. A vörös fényoszlopot több egymást követő napon is megfigyelték, és erről, illetve a leszállásról – amelyet személyesen vizsgáltunk ki – egy hónappal később publikációban is részletesen beszámoltunk. A domaházi eset után, egy órával később egy hasonló UFO-t láttak Győr–Kismegyer egyik falusi házából. Ezt az esetet a RYUFOR helyi tagja, a Győri Hírlap munkatársa vizsgálta ki elsőként, majd később több hazai kutató is részt vett az események elemzésében és publikálásában.

Az UFO ezt követően valószínűleg továbbszállt dél felé, és fél órával később már vörös gömbként észlelték a Tamási és Iregszemcse között menetrend szerint közlekedő buszról. Ezt követően az UFO eltűnt egy teljes napra valahol Tamási és Balatonvilágos között. Talán leszállt a Balaton partján vagy eltűnt a Balatonban?... Csupán annyi bizonyos, hogy másnap Balatonvilágoson figyeltek meg egy újabb ismeretlen objektumot, és legközelebb másfél órával a balatonvilágosi észlelés után Kondoroson történt újabb észlelés, amelyhez még parajelenség is társult. Ha feltételezzük, hogy az összes helyen ugyanazt az objektumot figyelték meg, és hogy az UFO Kondorosról északi irányba, Domaháza felé haladt, úgy nem zárható ki, hogy egy nappal később, február 29-én éjjel ismételten leszállt. Ezúttal viszont az autópálya mellett, Gyöngyös határában. Ezúttal viszont az autópálya mellett, Gyöngyös határában. Itt történt a Skoda vezetőjének eltűnése és Orosz István esete.

Különös párhuzamok

Bár sokak számára meglepő és talán még tudománytalan is lehet, hogy a földrajzilag ennyire eltérő, jellegükben különböző esetek között párhuzamot vélünk felfedezni, de erre minden okunk megvan. Ugyanis a domaházi UFO-leszállás során gyűjtött minták és az onnan közel 250 kilométerre fekvő Kismegyerről származó anyagminták elemzése meglepően nagy hasonlóságot mutatott. Mi több, erre az azonosságra a minták elemzésében közreműködő debreceni HUFON akkori vezetője külön is felhívta a figyelmünket, így az esetek közötti összefüggés lehetőségét nem zárhatjuk ki.

Már csak azért sem, mert a domaházi, kismegyeri, iregszemcsei, balatonvilágosi és kondorosi esetek mindegyikében külön is szerepel a fényekről szóló jelzés, s mivel Orosz István beszámolójában ez szintén domináló tényező, nem lennénk meglepve, ha ez az eltérítés része lenne egy olyan UFO-aktivitásnak, amelynek során egy vagy több UFO 1992. február 26. és március 1. között szisztematikus és szabályos felfedezőkörutat tett hazánkban. Ennek során többször is leszállt az ország északkeleti, északnyugati, nyugati és keleti térségeiben. Nem minden alkalommal sikerült megfigyelni ezt az UFO-t vagy UFO-kat, de érdemes ezt a hipotézist megvizsgálni az említett esetek földrajzi eloszlása szempontjából is.

Amint az az első pillanatban kiderül, a fenti települések földrajzi eloszlása szinte teljesen szabályosnak mondható. Ha a településeket egy térképen az észlelések sorrendjében egyetlen vonallal összekötjük, akkor egy szabályos trapézt kapunk, amelynek jobb felső sarkában található Domaháza, bal felső sarkában Győr–Kismegyer, bal alsó sarkában Balatonvilágos, majd lejjebb Tamási és Iregszemcse, és végül a jobb alsó sarkában Kondoros. Figyelemre méltó az is, hogy a Domaháza–Győr egyenes megközelítőleg párhuzamos a Tamási–Kondoros egyenessel, és még légvonalban is szinte azonos a távolság. Ugyanígy megközelítő párhuzamot mutatnak a Győr–Tamási és a Kondoros–Domaháza egyenesek, de itt a távolság esetében mintegy 10-15 százalékos eltérés tapasztalható. Érdekes viszont, hogy a Győr–Tamási egyenes mentén található Iregszemcse és Balatonvilágos is. És vajon mi található a Domaháza–Kondoros egyenes mentén?... Ez az egyenes pontosan metszi azt az alig negyven kilométeres útszakaszt, amely Gyöngyöst összeköti Besenyőtelekkel – vagyis azt a területet, ahol Orosz István esete, a fehér skodás elrablása történt!

Mit mondhatnánk még ezek után? Azt, hogy mindez fantáziálás csupán, és egyelőre semmi sem bizonyítja az említett esetek közötti összefüggést, vagy azt, hogy a figyelemre méltó azonosságok is egyértelműen bizonyítják az ufonauták intelligens tevékenységét.

A döntést önöknek, olvasóknak kell meghozniuk. Mi csak egyet állíthatunk biztosan: Orosz István esete egy rendkívül tanulságos, nemzetközi téren is figyelemre méltó magyarországi UFO-eset, amelynek hitelességéhez semmi kétség nem férhet, és amelynek több mint hat hónapig tartó kivizsgálása és részletes kutatása közelebb vitt minket egy jelenség megértéséhez. Az idegenek intelligens és szisztematikus tevékenységének feltárása felhívta a figyelmet arra, hogy a mai magyar UFO-kutatásban a széthúzás helyett elengedhetetlen a gyakorlati és elméleti kutatások komoly összehangolása, ahogy az jelen esetben a Magyar UFO Kutatási Központ égisze alatt is történt.

KRISTON ENDRE ÉS PRUSINSZKI ISTVÁN

EREDETILEG MEGJELENT A SZÍNES UFO
2001. JÚLIUS–AUGUSZTUSI SZÁMAIBAN