Kifogástalanul üzemel és kategóriájában szinte minden rekordot megdöntött az egy évvel ezelőtt pályára állt első magyar fejlesztésű kisműhold, a Masat-1 – hangzott el a budapesti „születésnapi” sajtótájékoztatón.
MA ESTÉTŐL ANDROIDOS MOBILOKON IS ELÉRHETŐ A VALÓS IDEJŰ TELEMETRIA-MEGJELENÍTÉS. AZ ELSŐ MAGYAR MŰHOLD AKTUÁLIS STÁTUSZA: „HAPPY BIRTHDAY!” FOTÓMONTÁZS: PRUSINSZKI ISTVÁN
A Masat-1 a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) két villamoskari tanszéke, valamint űrkutató csoportja hallgatóinak, doktoranduszainak és oktatóinak munkájával, közel ötéves fejlesztés eredményeként született. Az űreszköz – amelynek neve a magyar és a satellite szavakból származik – egy kisméretű, úgynevezett pikoszatellit. A CubeSat szabvány szerint készült – 10x10x10 centiméteres, kocka alakú, egy kilogramm alatti össztömegű – műhold az Európai Űrügynökség (ESA) Vega hordozórakétája fedélzetén, nyolc másik műholddal együtt 2012. február 13-án startolt a kouroui (Francia Guayana) űrközpontból. Építése elsősorban oktatási célt szolgált, pályára állása óta gyűjti a saját állapotára és környezetére vonatkozó adatokat, amelyeket a BME csapata által e célra kialakított földi állomásra továbbít későbbi feldolgozásra. A fedélzeten elhelyeztek egy félaktív mágneses stabilizáló rendszert, ennek segítségével a Földről távirányítással lehet a műhold orientációját befolyásolni.
A műhold egy év alatt ötezerszer kerülte meg a Földet, és több mint ötmillió adatcsomagot küldött a világűrből. A kezdetben 300 kilométeres földközeli és 1450 kilométeres földtávoli ponttal rendelkező, elliptikus pályán keringő űreszköz pályája módosult az elmúlt egy év alatt: 200 kilométerrel közelebb került a Földhöz, így a számítások szerint akár további két évig keringhet még az űrben és küldheti tovább az adatokat. A pályára állítás első évfordulóján a műhold minden redundáns alrendszerében az elsődleges áramkör dolgozik, így nagy az esély a további hosszú távú kifogástalan működésre – részletezte Horváth Gyula projektmenedzser.
HORVÁTH GYULA PROJEKTMENEDZSER, A BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM MÉRNÖKE A MASAT-1 REPLIKÁJÁVAL A BME ELEKTRONIKUS ESZKÖZÖK TANSZÉKÉNEK MŰHELYÉBEN. FOTÓ: INDEX
A műholdon helyet kapott egy 640x480 képpont felbontású kamera is, amellyel 2012. március 8. óta több mint 150 felvételt készített. A kamera segítségével a fejlesztők egyedülálló háromdimenziós űrfelvételeket is készítettek Afrika déli része fölött. További újdonság az úgynevezett mozaikkép, amely hét darab, egymást átfedő felvételből áll, ezeket sorozatfelvételként a műhold egy áthaladása során készített a Föld egy adott területéről. Ez a módszer a Föld nagyobb területéről a kamera felbontásánál jóval nagyobb felbontású kép készítését tette lehetővé.
A magyar és nemzetközi sikereken felbuzdulva az elmúlt fél évben megkezdődött a Műegyetem és a projektet támogató ipari partnerek között a folytatási alternatívák kidolgozása. Vajta László, az Irányítástechnika és Informatika Tanszék dékánja kiemelte, hogy az egyetem két éve intézményi stratégiává emelte a kormányzattal és a vállalatokkal való együttműködések kiépítését és összefogását.
A Masat-1 alkotóközössége 2012-ben elnyerte a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala által adományozott Millennium-díjat és a főváros Pro Urbe díját. A Magyar Posta emlékbélyeget, a Magyar Nemzeti Bank pedig emlékérmet bocsátott ki a fejlesztés elismeréseként. Az első magyar műhold 2012. február 16-án megkapta az M0-72 nevet és besorolást, azaz a Masat-1 a 72. üzembe lépett szatellit a rádióamatőr műholdak között a világon.
AZ MTI HÍRADÁSA NYOMÁN
SZERKESZTETT ÖSSZEFOGLALÓ
