A természetfeletti jelenségek sorában előkelő helyet foglalnak el az állati alakban felbukkanó kísértetekről szóló történetek, amelyek száma a „hagyományos” szellemekre vonatkozó beszámolók nagyságrendjét is megközelíti. Egyes kutatók szerint a kegyetlenül elpusztított állatok lelkei – az emberi kísértetekhez hasonlóan – a bosszúvágytól és az elkeseredettségtől vezérelve jelennek meg a földön, de gyakran az elhunyt emberek szellemei is különböző állatok képében térnek vissza a túlvilágról.
Manapság egy vásárcsarnokban az áru mozgatása már nem olyan nehéz, mint régebben. Bár a rekeszeket, dobozokat, zsákos krumplit stb. most is meg kell fogni, de a szállítást már elektromos targonca végzi, jól kiépített utak segítik a haladást.
A FŐVÁM (DIMITROV) TÉR 1965-BEN, SZEMBEN A VÁMHÁZ (TOLBUHIN) KÖRÚT ÉS A KÖZPONTI VÁSÁRCSARNOK. FORRÁS: FORTEPAN
A józsefvárosi Vas utca 12. számú ház a Festetics família megbízásából épült 1912-ben. Bár a neves grófi család – melynek sarja volt György (1754–1819), a keszthelyi Georgikon alapítója is – csak a század első felében birtokolta az épületet, címerük ma ugyanúgy díszíti a bejárat fölötti részt, mint évtizedekkel ezelőtt. A vasba öntött nemesi jelképet azonban – a kapu rácsozatával együtt – a közelmúltban feketére mázolták, így a címer motívumai és a család jelmondata sajnos már alig kivehető.
Őseink megszámlálhatatlan talányos, a mai ember számára érthetetlennek tűnő alkotást hagytak maguk után. A világ különböző pontjain rejtőző titokzatos szobrokat, templomokat vagy piramisokat csodálva csupán találgatni tudjuk, kik és milyen céllal készítették őket. A kutatók pedig egyre gyakrabban szembesülnek a kellemetlen kérdéssel: elképzelhető, hogy az emberi történelem folyamán más, eddig ismeretlen, fejlett civilizációk is léteztek?
Ismét búcsúzni kellett egy villamosvonaltól – szerencsére csak a számától. A Frankel Leó utcában és a Bécsi úton a pályakorszerűsítés után is közlekedik majd a villamos, a 17-es járatszám azonban 2014. április 13-án üzemzáráskor megszűnt. Az utolsó kocsi 23:48-kor indult a Bécsi úttól, és 00:12-kor érkezett a Széll Kálmán térre, ahol én szálltam le „menetrend szerinti” utolsó utasként. Az alábbiakban az iho.hu beszámolójával és fotóival emlékezem arra a vonalra, amelyhez engem is több személyes emlék fűz.
UTOLJÁRA LÁTJUK ITT EZT A SZÁMOT ÉS A HUROK MARADVÁNYÁT VILLAMOSSAL.
A MAI NAPRA KÜLÖNLEGES VISZONYLATTÁBLÁK IS KÉSZÜLTEK.
FOTÓ: BERKY DÉNES, IHO.HU
A szokás hatalma nagy úr, de nemcsak Londonban, ahol a magyar turista reflexszerűen balra néz a járdáról lelépni készülődve – örülhet, ha megússza a „balra hajts” szigetországi gyakorlatát. A szokás hatalma sokáig befolyásolta a belvárosi régi évjáratú mamákat és nagymamákat, akik húsért a „Brauch”-hoz, felvágottért a „Meinl”-hez,, szögért a „Zirkelbach”-hoz, virágért pedig a „Gelb Malvin”-hoz jártak vagy küldtek engem, pedig akkor már régen államosították ezeket az üzleteket.
A természet megszámlálhatatlan látványos és félelmetes jelenséggel bizonyítja rendkívüli erejét, azonban csak kevés ér fel a tornádó intenzitásával és pusztító hatásával. Az elmúlt évtizedekben több ezer fénykép- és videofelvételt készítettek a Föld legerősebb viharairól, de mindössze két amerikai farmernek adatott meg, hogy belülről is megfigyelje a feje fölött végigsöprő tornádó tölcsérét!
Az ufológia egyik leghátborzongatóbb rejtélyét képezik azok az ötödik típusú találkozások, amelyek során nagy testű háziállatok, főként szarvasmarhák megcsonkított tetemére bukkannak a szántóföldeken. Számos esetben figyelték már meg az állatokat elragadó ismeretlen repülő szerkezeteket, és arra is akadt példa, hogy egy-egy eltérített az idegen űrjármű fedélzetén tanúja volt a földönkívüliek által véghezvitt, horrorfilmbe illő állatcsonkításoknak.
Két évszázaddal ezelőtt Lipótváros széles házsorait még igencsak átjárta a Duna felől fújó csípős nyugati szél. Nem véletlenül nevezték a rakparttal párhuzamos, a mai Kossuth térre vezető Nádor utcát Szél utcának. 1826. október 5-én azonban fogadó nyílt a ma 5. számmal jelölt házban: a Tigris, amely rövidesen az utca új névadójaként is bevonult Budapest névtárába.
A Pilisi Parkerdő Zrt. március 28-án átadta a pilismaróti Miklós-deák-völgyi tavak vizes élőhelyének gátrendszerét. A rekonstrukcióra 90 millió forintot fordítottak, a beruházás egy 240 millió forintos természetvédelmi program része volt – írja közleményében a Pilisi Parkerdő.
FOTÓ: PILISI PARKERDŐ ZRT.
Negyed századdal ezelőtt, 1991. november 5-én jelentették be a megdöbbentő hírt, amely szerint Robert Maxwell üzletember, sajtómágnás és többszörös milliárdos eltűnt a Kanári-szigetek közelében hajózó jachtjáról, s nem sokkal később megtalálták holttestét a tengerben. Máig nem sikerült végérvényesen megállapítani, hogy Maxwell – aki a brit gazdaságtörténet legnagyobb csődjét hagyta maga után – öngyilkosságba menekült, meggyilkolták, vagy esetleg rosszul lett, s azért esett a vízbe éjnek évadján.
A mindennapi életünket végigkísérő csillogó-villogó neonreklámok és óriásplakátok mellett szinte elbújhatnak a Fő utca 10. számú épület és a Bajcsy-Zsilinszky út 3. számú lakóház apró díszítései. Pedig az alig észrevehető kovácsoltvas ékességek egy régen megszűnt, hajdan országszerte ismert cég, a Pesti Első Hazai Takarékpénztár szolgáltatásait hirdetik jóval megszűnése után is. A két tekintélyes vízivárosi és terézvárosi palota lelkiismeretes tervezőinek köszönhető, hogy a méhkaptárra emlékeztető faragványok és a kapuk fölött elhelyezett monogramok az utókornak is mesélnek a híres takarékpénztár múltjáról.
Húsz éve, 1994 márciusában indult el Magyarországon a GSM-rendszerű digitális mobilszolgáltatás. Az egységes nemzetközi szabványon alapuló GSM – Global System for Mobile Communication – rendszernek számos előnye volt a korábban már működő analóg rádiótelefon-hálózatokkal szemben, így például a jobb minőségű beszédkódolás és a nagyobb hálózati kapacitás. Emellett a GSM tette lehetővé a nemzetközi roamingolást.
Dél-Amerika legszegényebb országa, a kokacserje termesztéséről híres Bolívia hegyvidéki népei a mai napig kitartóan őrzik az évezredes indián hagyományokat. A világ legmagasabban fekvő nagyvárosa, La Paz vitathatatlanul legmisztikusabb látványossága a főtéren található „boszorkányvásár”, a különleges amulettek, varázsitalok és gyógyfüvek egyedülálló piaca.
Budapest fennállása óta összesen hétszer esett át nagyobb közterület-átnevezési kampányokon, amelyek szinte kivétel nélkül valamilyen jelentősebb politikai vagy történelmi változáshoz, eseményhez kapcsolódtak. A rendszerváltást követően a Fővárosi Közgyűlés száműzte a szocializmus ideológiájának jelképeit, szobrait és neveit a budapesti utcákról és terekről. Egy-egy elfeledett – vagy éppen szándékosan a házfalakon hagyott – utcanévtábla azonban a mai napig emlékeztet az 1990 előtti elnevezésekre Majakovszkijtól a Népköztársaság útján át a Vörös Hadsereg útjáig.
Leonardo da Vinci, a valaha élt legnagyobb polihisztor éveken keresztül tanulmányozta a madarak repülési tudományát, és tucatnyi rajzot készített róluk, mielőtt megtervezte volna különböző szerkezeteit. Vajon valóban a madarak röptének vizsgálata késztette Leonardót „repülőgépeinek” megalkotására, vagy az a meglepő eset, amelynek során, 1501 nyarán fénylő UFO-kat látott a Firenze környéki dombok fölött?
Úgy hatvan évvel ezelőtt egy nagy víztároló volt a Károlyi-kert közepén. A mi gyerekkorunkban ezt már nem használták semmire, a víz lent a mélyben zöldült, ha szárazság volt, még jobban apadt a vízszint, kilátszottak a rozsdás vasak, amik ismeretlen módon kerültek a betonteknőbe.
ILLUSZTRÁCIÓ FORRÁSA: INDAFOTO.HU
Az Operaház mögötti Hajós utcában sétálgatók gyakran tekintgetnek felfelé, megcsodálva a 25-ös számú épület falfülkéjében elhelyezett egyetlen budapesti Napóleon-szobrot. A híres hadvezér csaknem egy évszázada áll jellegzetes pózban, összefont karral a róla elnevezett udvar oromzatán, és pillant le méltóságteljesen a ház előtti keskeny sétálóutcára.
FOTÓ: HARTYÁNYI NORBERT, WELOVEBUDAPEST.HU
A halhatatlanság elérése ősidők óta foglalkoztatja az emberek képzeletét. A sci-fi írók számtalan műben játszadoztak el az öregedési folyamat visszafordításának, illetve teljes megszüntetésének a gondolatával, miközben a „vaskalapos” tudósok vállukat vonogatva mosolyogtak a fantasztikusabbnál fantasztikusabb elképzeléseken. Az idők azonban gyorsan változnak: az elmúlt években az orvostudományé lett a főszerep, s egyre több szakember vélekedik úgy, hogy lényegét tekintve csak egyetlen igazi megbetegedés létezik: az öregedés.
Hármas kerek évfordulót ünnepel az idén a tömegkommunikáció: 50 éve, 1964-ben vizionálta Marshall MacLuhan a „globális falu” elméletét a világ összezsugorodásáról, még ugyanabban az évben az amerikai Syncom műhold révén öt kontinens láthatta a tokiói nyári olimpiát, és 25 évvel később, 1989. március 12-én született meg az a kommunikációs rendszer, amelyből kialakult az egész Földet és mindennapjainkat beborító háló: a World Wide Web – írja a Népszava.
A Sötétségben – Star Trek rendkívül látványos nyitójelenetében Kirk és Bones egy rikító vörös erdőben menekülnek a bennszülöttek elől. Az alkotók jól ábrázolták, hogy egy másik, élettel teli bolygón nem feltétlenül zöldek a növények, és a látvány akár egészen szokatlan is lehet. Egy új tanulmány szerint a valóság ennél is szürreálisabb – jó esély van rá, hogy máshol a növények feketék.
Az idősebbek bizonyára emlékeznek még Kazal László híres kupléjára, melyben a jónevű komikus végigdalolta az egész telefonkönyvet Grábertől Grumholzig és vissza. Az a dalocska, melyet a fél ország dúdolt akkoriban, szép példája volt a tételnek, miszerint nincs unalmas téma, csak unalmas feldolgozás. Mindenről lehet érdekfeszítően szólni.
A 2004-ES ÉS A 2013-AS KIADÁS BORÍTÓJA
A tünetek gyakran egy súlyos betegség szimptómáit mutatják – ám a pánik gyorsabban és szélesebb körben terjed, mint bármely ismert fertőzés. A legújabb kutatások szerint a tömeghisztériának nevezett megmagyarázhatatlan viselkedés olyan „pszichikai járvány”, amely nemcsak a kollektív tudatra és a csoportos ösztönre vezethető vissza, hanem feltehetően az érzékszerveken túli észleléssel is szoros kapcsolatban áll.
Az ufológia szélsőséges irányzatai meglepő hatást gyakorolnak a régimódi, bevált dogmáknak hangot adó UFO-kutatókra. Az idegen világokat kutatók között egyre többen vallják magukénak a mágia és a sámánizmus tanításaiból ismert nézeteket. Egyes – önmagukat „kiválasztottnak” tartó – csoportok például úgy próbálják megközelíteni a spirituális szférákat, hogy közben hallucinogén füvek és gombák segítik őket a transzállapot elérésében.
Mint tudjuk, Vlagyimir Iljics szerint „az összes művészetek közül számunkra legfontosabb a film”, amiből következik, hogy a nagy háború után sok mozi újranyílt, újak épültek, hiszen a szovjet filmeket valahol be kellett mutatni, egyszóval mi, gyerekek tobzódtunk a lehetőségek között. (Már úgy értem, hogy a mozik között, a filmekről most nem beszélünk.)
