Prusi Dosszié

Prusi Dosszié

FEKETE NÖVÉNYEK EGY IDEGEN BOLYGÓN

2014. március 12. - Prusi

A Sötétségben – Star Trek rendkívül látványos nyitójelenetében Kirk és Bones egy rikító vörös erdőben menekülnek a bennszülöttek elől. Az alkotók jól ábrázolták, hogy egy másik, élettel teli bolygón nem feltétlenül zöldek a növények, és a látvány akár egészen szokatlan is lehet. Egy új tanulmány szerint a valóság ennél is szürreálisabb – jó esély van rá, hogy máshol a növények feketék.

20140312_illusztracio_1.jpg

De kezdjük az elején! Teljesen természetesnek vesszük, hogy a fű, illetve a fák és a bokrok levéltakarója zöld. Itt, a Földön a növények egy fotoszintézis nevű folyamat segítségével nyerik ki az energiát a Nap fényéből. A fotoszintézis során cukor termelődik, és nem mellékesen számunkra létfontosságú oxigén szabadul fel. Mi ezt belélegezzük, majd szén-dioxidot lélegzünk ki, amelyet aztán a növények használnak újra.

A zöld növények tartalmaznak egy úgynevezett klorofill nevű pigmentet, amely kulcsszerepet játszik a fotoszintézis során. Pontosabban a klorofill sokkal hatékonyabbá teszi a folyamatot, mert segíti a csillagfény elnyelését az elektromágneses spektrum kék és piros hullámhosszú tartományában. Ugyanakkor a zöld színű tartományt visszaveri, ezért látjuk zöldnek. De az univerzum többi részében ennek egyáltalán nem muszáj így lennie.

Arról nem is beszélve, hogy a csillagfény színe is eltérő lehet, a csillag hőmérsékletétől, tömegétől, a hullámhossztól és a kibocsátott fotonok számától függően. Már most számos különböző színű napot ismerünk a világegyetemben. A körülöttük keringő exobolygók a saját napjuk hatásainak következtében akár teljesen más irányba is fejlődhetnek.

Míg a vörös törpe csillag lehet a legelterjedtebb típusú nap az egész univerzumban, a legtöbb tudós szerint a bolygóik nem hordozhatnak a földihez hasonló életet. Ha egy ilyen planétán mégis lennének növények, több kihívással is szembe kellene nézniük. Először is az ilyen csillagok nagyon halványak, a legtöbb energiát az infravörös tartományban bocsátják ki. Másodszor megeshet, hogy a bolygó mindig az egyik felét fordítja a napja felé – ahogy mi is mindig a Hold egyik oldalát látjuk. Ebben az esetben a planéta egyik felén örök nappal, míg a másik felén örök éjszaka uralkodik. Mivel a csillag felé néző, nappali oldalon a növényeknek a túlélés érdekében a kevés látható fény teljes spektrumát el kellene nyelniük, a színük minden bizonnyal fekete lenne.

20140312_illusztracio_2.jpg

De ennél sokkal extrémebb variációk is elképzelhetőek. A másik véglet, ha a bolygó egy ikercsillag körül kering – mint a Tatuin a Csillagok háborújában –, hiszen ilyenkor rengeteg fény és energia éri a növényeket. Nem lehetetlen, hogy ilyen helyzetben saját UV-védelmi rendszert alakítanának ki, ami megvédi őket a veszélyes sugárzástól, illetve az intenzív napkitörésektől. Ebben az esetben akár változhat is a színük a fény erősségétől függően. Végül is az sem lehetetlen, hogy a végén az Avatarban látott, éjszaka világító növényekbe fogunk botlani…

Persze mindez csak spekuláció, hiszen egyelőre nincs meggyőző bizonyítékunk arra vonatkozóan, hogy lenne a földihez hasonló élet más bolygókon. De mivel a fotoszintézis a felelős a légkörünkben található hatalmas mennyiségű oxigénért és ózonrétegért, ugyanez igaz lehet az exobolygókra is. Legalábbis kénytelenek vagyunk ebből kiindulni, amikor a Föld 2.0-t keressük.

FORRÁS: GALAKTIKA.HU 

 

süti beállítások módosítása