Prusi Dosszié

Prusi Dosszié

ELFELEJTETT TÖRTÉNELEM

2014. április 15. - Prusi

Őseink megszámlálhatatlan talányos, a mai ember számára érthetetlennek tűnő alkotást hagytak maguk után. A világ különböző pontjain rejtőző titokzatos szobrokat, templomokat vagy piramisokat csodálva csupán találgatni tudjuk, kik és milyen céllal készítették őket. A kutatók pedig egyre gyakrabban szembesülnek a kellemetlen kérdéssel: elképzelhető, hogy az emberi történelem folyamán más, eddig ismeretlen, fejlett civilizációk is léteztek?

20140415_illusztracio_1.jpg

Nem titok, hogy a tudományos élet képviselőinek többsége vaskalapos szemlélettel próbálja meg a szőnyeg alá söpörni azokat az elméleteket, amelyek elfogadható magyarázatot adnak bolygónk történelmének „fehér foltjaira”. Holott sokszor már az 50-100 esztendővel ezelőtti események megítélésében sem értenek egyet, s ahogy haladunk vissza az időben, úgy kapnak egyre nagyobb teret a tekintélyes tudósok szubjektív elképzelései. S ha valami nem illik bele az elméleteikbe, azt mindenféle lelkiismeret-furdalás nélkül tudománytalannak nevezik…

 

Piramisok Európában

Nem történt ez másként két évvel ezelőtt sem, amikor Szemir Oszmanagics bejelentése szinte sokkolta a magukat illetékesnek érző szakembereket. Az Egyesült Államokban élő bosnyák régész azt állítja, bizonyítékok támasztják alá, hogy a boszniai Visocica-hegy egy 220 méter magas lépcsős piramist rejt, amely mellett még Egyiptom büszkeségei, a gízai piramisok is eltörpülnek! A „bosnyák Indiana Jonesnak” titulált régész állítását a 45 fokos hegy oldalában található csiszolt kőtömbökre, egy kikövezett bejáratra, több ember alkotta alagútra, valamint a 30 méterenként épült szellőzőnyílásokra alapozza.

Oszmanagics szerint ráadásul nem egyedülálló jelenségről van szó, a légi felvételek és hőtérképek alapján ugyanis feltételezi, hogy két másik domb belseje is a mexikói Nap-piramishoz hasonló, négy-ötezer éves építményt rejt. A Visocica belsejében húzódó alagútról azt gondolja, egy föld alatti hálózat része, amely összeköti egymással a Nap, a Hold és a Sárkány Piramisa névre keresztelt három magaslatot. A tudatos építkezésre utal az is, hogy a dombok csúcsai légvonalban összekötve egyenlő szárú háromszöget alkotnak. Bár a régészek többsége tudomást sem vesz az európai és a gízai piramisok között felfedezett hasonlóságokról, s mindent megtesz azért, hogy hátráltassa a feltárást, Oszmanagics tántoríthatatlan, s határozottan ígéri: kutatásainak köszönhetően rövidesen újra kell írni a történelemkönyveket.

20140415_illusztracio_2.jpg

A piramisokhoz hasonló meglepetéseket tartogathatnak a Dubrovniktól 48 kilométerre északra fekvő Popovo Polje romjai is. Az egykor virágzó város területén szokatlan síremlékekre festett különös jelenetek, kőkoporsókba vésett emberi alakok és lovak, továbbá Nap- és Hold-ábrázolások teremtenek misztikus légkört. A temetkezési helyen sokfelé láthatók keresztek, de a zavarba ejtő emlékek egyáltalán nem keltenek keresztény benyomást, sokkal inkább egy feledésbe merült mágikus kultuszra utalnak. Vajon azok temetkeztek ide évezredekkel ezelőtt, akiknek fejlett technikai tudását a nemrég felfedezett piramisok is tanúsítják? Netán egy másik, szintén nyomtalanul eltűnt európai nép emlékét őrzik Popovo Polje ősi sírkövei? Egyelőre csupán találgatni tudunk…

 

Legendás országok

A Zambézi és az Orange folyók között található Nagy-Zimbabwe lenyűgöző építménye az afrikai kontinens egyik legnagyobb kőemléke, amelyet az arab és európai telepesek érkezése előtti időkben egy virágzó kultúra hagyott az utókorra. A titokzatos fellegvárról először kalandvágyó felfedezők hallottak, akik évszázadokon át hiába keresték Ophir mesés bányáit, ahonnan a legenda szerint Salamon király kincsei származtak.

20140415_illusztracio_3.JPG

A 250 méter kerületű, enyhén ellipszis alakú hegyi erődöt habarcs nélkül összeillesztett gránittömbökből emelték, míg keskeny lépcsői labirintusszerű belső térbe vezetnek. A fellegvár bonyolult tagolása a fantázia határtalan szárnyalását engedélyezi anélkül, hogy építésének titkát megfejthetnénk. Évszázadok óta rejtély, kik éltek hajdan a hatalmas kővárban és a körülötte elterülő rommezőn, mint ahogy arról sem tudunk semmit, miért néptelenedett el a kolónia. Mivel írott nyelv nélkül nehéz valódi bizonyítékokat találni, a tekintélyes kőromok továbbra is az egyedüli mementói egy elveszett civilizációnak.

20140415_illusztracio_4.jpg

Afrika másik legendás vidékét, Punt földjét az egyiptomi Hatsepszut fáraónő halotti templomának domborművei örökítették meg az utókor számára. A trópusi tengerek habjait végigszántó hajók 30-40 nap alatt jutottak el az Egyiptomtól délkeletre fekvő országba, ahol felbecsülhetetlen értéket képviselő tömjénnel, mirhával, arannyal, elefántcsonttal, ébenfával, drága prémekkel rakták meg hajóikat, sőt még élő párducokat és páviánokat is vittek magukkal a fáraói udvar számára. Bár Hatsepszut domborművei részletesen bemutatják az egzotikus tájra indított kereskedelmi expedíciók történetét, Punt földrajzi fekvését a mai napig nem sikerült megállapítani. Egyes történészek szerint a Vörös-tenger partján helyezkedett el, feltehetően Szomália, Dzsibuti vagy Eritrea területén, míg mások úgy vélik, ennél jóval délebbre jutottak el az egyiptomiak. A pontos helyszín tehát még mindig tisztázásra vár…

20140415_illusztracio_5.jpg

Egy 2006-ban nyilvánosságra hozott felfedezés új alapokra helyezheti az ausztrál őslakosok eredetével kapcsolatos ismereteket is. A Sydney közelében fekvő Wollemi Nemzeti Parkban ugyanis egy páratlanul szép rajzokkal díszített sziklacsoportra bukkantak a helyi régészek. A feltárások közben kiderült, hogy az őslakosok által több mint négyezer évvel ezelőtt kialakított, mély kanyonok által határolt hely óriási jelentőséggel bír. A hiedelem úgy tartja, hajdan istenek trónoltak itt, hasonlóan ahhoz, ahogyan az ókori görögök szerint az Olümposzon. Ezen kívül találtak olyan ábrákat, amelyek térképszerűen ábrázolják a környék legjelentősebb szakrális helyszíneit. Más rajzok pedig az égbolton látható csillagokat térképezik fel, ahonnan a titokzatos „istenek” érkezését várták…

 

Rejtelmes városok

Ismeretlen civilizáció emlékei rejtőznek a dél-amerikai Andokban eredő Magdalena folyó dús növényzetű völgyében is. A kolumbiai fővárostól, Bogotától mintegy 600 kilométerre délnyugatra, San Agustín városa közelében fekvő lelőhelyen sírhalmokat, megalitokat és nagyméretű kőszobrokat találtak. A Szobrok völgyének erdei ösvényeit és az erre csörgedező patakokat szegélyező, durván faragott kőalakok többsége Kr. u. 600 körül készülhetett, és feltehetően egy szélesebb körben elterjedt kultusz tárgyi emlékei. Ám azon kívül, hogy földet műveltek, szinte semmit nem tudunk arról a népről, amely itt élt – s történelme talán örökre rejtve marad előttünk.

20140415_illusztracio_6.jpg

Az emberiség múltját övező titkok közé tartoznak azok a hatalmas piramisok, amelyek Kína középső részén, Sen-si tartomány területén találhatóak, mégis alig ismertek a világ közvéleménye előtt. Ennek oka, hogy a mintegy 2000 négyzetkilométeres vidék szigorúan titkos katonai és csillagászati kutatások központja, ezért a kínai hatóságok hermetikusan lezárták a régészek elől. De akik megnézik a térségről készített régebbi felvételeket, több száz piramis formájú alakzatot fedezhetnek fel, esetenként akár néhány kilométerre egymástól. A legnagyobb kínai piramis magasságát 300 méterre becsülik, korát pedig – az ősi feljegyzések alapján – legalább ötezer évesre. Talán ha a kínai hatóságok felhagynának a titkolózással, és engedélyeznék az ásatásokat, további megdöbbentő részletekre is fény derülhetne…

20140415_illusztracio_7.jpg

Dél-Indiában meghökkentő látványt nyújtó, erotikus szobrokkal díszített, hatalmas és titokzatos hindu templomok sokasága emelkedik az ég felé. Tamil Nadu állam – amelyet a templomok otthonának is neveznek – nem kevesebb mint 30 ezer vallási építménnyel büszkélkedhet, s közöttük olyan gigantikus méretűek is akadnak, amelyekben 200 Tádzs Mahal nagyságú épület férne el. De hogyan szállították az ősi népek az építkezéshez szükséges rengeteg gránitot, és miért volt szükségük ezekre az óriási templomokra? Talán ugyanaz a misztikus ihlet vagy erő irányította őket, amely Közép- és Dél-Amerika, Egyiptom vagy Kína piramisépítőit is vezérelte?

20140415_illusztracio_8.jpg

S vajon kik hozták létre Angkor tiszteletet keltő, omladozó kőtemplomait, amelyek egészen a 19. század derekáig rejtőzködtek a kambodzsai őserdő mélyén? Bár a középkori Khmer Birodalom fővárosa már Kr. u. 1000 körül sűrűn lakott és technikailag fejlett volt, nincs arra utaló adat, hogy a 7. századig bármiféle város vagy nagyobb település létezett volna itt. Ettől kezdve azonban virágzó civilizációról szólnak a feljegyzések, amely a 15. században éppen olyan váratlanul hagyta el Angkort, mint ahogyan hajdanán benépesítette.

A khmer nyelven „királyi székhelyet” jelentő romváros középkori templomai közül a leghíresebb és legpompásabb az Angkor Vat, amely 2,5 négyzetkilométeres kiterjedésével Délkelet-Ázsia leghatalmasabb ősi építménye. Az óriási hindu szentély középső tornya 65 méterre nyúlik fel a dzsungel sűrűjéből, s a téli napforduló idején egy vonalba kerül a szomszédos templom csúcsával, sejtetve, hogy a kultikus épületegyüttes asztronómiai funkciót is betöltött.

 

Évezredes üzenetek

A fentiekhez hasonló építmények ezrei őrizték meg számunkra az ősi civilizációk nyomait az egész világon. Naponta észrevétlenül „lépkedünk” rajtuk, turisták haladnak el mellettük, bámulják őket a múzeumok vitrinjeiben, mégsem ismerik fel az üzeneteket, amelyek majdnem kiszúrják a szemüket. Talán különleges szemüvegre volna szükségünk? Speciális szűrőket, sugárdetektorokat, infravörös készülékeket vagy parapszichológiai képességeket feltételez a történelmi nyomok észrevétele? Aligha. Csupán az értelem „fegyvere” szükséges hozzá – és az emberiség „hivatalos” történelméhez való egészen újfajta hozzáállás.

PRUSINSZKI ISTVÁN

EREDETILEG MEGJELENT
A HIHETETLEN! SCI-FI 3 KÜLÖNSZÁMBAN

süti beállítások módosítása