Nem mindennapi rejtély tartja izgalomban az angliai Woolsery város lakóit, akik egy ismeretlen lény nyomait fedezték fel a friss hótakaróban. A különös teremtmény ráadásul nem először látogatta meg a környéket: másfél évszázaddal ezelőtt több mint 160 kilométeren keresztül vezettek a mostanival tökéletesen megegyező patanyomok Devon megyében.
A Földön kívüli értelem utáni kutatás jó fél évszázada eredménytelen, ezért a csillagászok már komolyan gondolkodnak az üzenetküldés lehetőségén. Kérdés, hogy siker esetén kik jönnek majd ide, és nem jutunk-e az indiánok sorsára – olvasható az Origo összeállításában.
Önnek mennyit fizetne a biztosítója, ha egy súlyos baleset után hetekig tartó kórházi kezelésre szorulna? Mekkora összeget kapna viharban megrongálódott családi háza felújításához, vagy éppen a gépkocsijában keletkezett károk kijavítására? Néhány tíz-, esetleg százezer forintot? Gondolt már arra, hogy mennyivel jobban járhat, ha idegen lények által elkövetett emberrablás esetére is biztosítja magát?
A Városház utcáról és a Semmelweis utcáról egyaránt megközelíthető Vármegyeháza három udvarában a világháborút követő újjáépítés során különböző kő- és fémszobrokat, oszlopfőket, domborműveket és erkélyrácsokat helyeztek el. Ezek egy részét olyan lebontásra ítélt, híres belvárosi házakból mentették át ide, mint a Deák téren álló, Két törökhöz címzett épület vagy a Kereskedők Házaként is emlegetett Lloyd-palota.
Hajdan a Lloyd udvarának díszéül szolgált az a Hébé-szobor is, amely az 1945-ös helyreállítás óta a Vármegyeháza második udvarában foglal helyet. Még 1830 körül készítette Huber József, a XIX. századi klasszicizmus nagymesterének, Bertel Thorvaldsen dán művésznek híres Hébé–Ganümédesz szoborpárja nyomán, annyira hűen, hogy e műve mintegy másolata a mintául vett alkotásnak – tudhatjuk meg az Építés-Építészet című folyóirat egyik 1950-es számából. (Horváth Henrik egy évtizeddel korábban kiadott, Budapest művészeti emlékeit feldolgozó tanulmánykötetében ismeretlen szobrásznak tulajdonítja a szerinte 1828 és 1831 között készült műalkotást.)
Az ifjúság görög istennőjének, Zeusz és Héra lányának szobra klasszikus egyszerűséggel emeli ki a mitológiai Hébé mindkét funkcióját – olvashatjuk a Mitológiai emlékek a Belvárosban című könyvben. A kezében tartott oinokhé, azaz kancsó és külix, vagyis ivócsésze a Ganümédesz pohárnokká emelése előtt betöltött szerepére utal, miszerint ő töltögette az olümposzi istenek lakomáin a halhatatlanság italát, a nektárt. Arcának, alakjának szépsége, gyönyörűen redőzött ruhája, pánttal díszített hajviselete emlékeztet arra, hogy előbbi szerepének elvesztése után is az ifjúság megszemélyesítője és védő istennője maradt. S hogy a főisten felesége mennyire kedvelte őt, jól mutatja az a legendás történet, amely szerint a sértődött Héra lányának mellőzése miatt haragudott meg Ganümédesz népére, a trójaiakra. Megdicsőülése után Héraklész vette feleségül Hébét, hőstettei jutalmául és annak jeléül, hogy Héra, aki egész életén át üldözte, kibékült a hőssel.
Az emberiséggel szinte egyidős az a vélekedés, miszerint a Föld belül üres, és a belsejében élő fejlett civilizációkat az Északi-, illetve a Déli-sarkon található hatalmas lyukakon keresztül lehet megközelíteni. Ez az elmélet ugyan ellentmond jelenlegi világképünknek, mégis több utazó állítja, hogy már járt a föld alatt, és kapcsolatba lépett az ott rejtőző társadalmakkal. Az első meggyőző bizonyítékra azonban egészen 1968-ig kellett várni, amikor egy amerikai műhold döbbenetes felvételt készített az Északi-sarkról...
Gyerekkorom egy részét Kelenföldön töltöttem. Nagyanyámmal együtt jártunk a kelenföldi katolikus templomba, a vasútállomás utcájába. Kis templom volt, a környékbeliek látogatták, szinte mindenkit ismertünk.
Összesített túraútvonal: Pilisszentlélek, Hármashíd – Barát-kúti erdészház – Csurgó-berek – Hosszú-hegy – Kerek-berek – Hegymeg – Csikó-kút – Sas-hegy – Arany-hegy – Kis-Kúria-hegy – Hármas-szikla – Vaskapu – Brill Gyula-menedékház – Mély-völgy – Fári-kút – Kerektó – Búbánatvölgy
Az utóbbi években egyre nagyobb lendületet vett azoknak a repülőtereknek az építése, amelyeket kifejezetten a Földünkre látogató idegenek számára készítenek. Az első UFO-leszállópályát a kanadai Alberta államban adták át, a legismertebb reptér pedig Puerto Ricóban található.
Budapesten három unitárius templom van: a Nagy Ignác utcában, a pestszentlőrinci Szervét Mihály téren és a ferencvárosi Hőgyes Endre utcában.
Túraútvonal az országos kék jelzésen: Cserhátsurány – Szécsényi út – Hegyes-major – Nógrádsipek – Malom-völgy – Csóka-hegy – Pusztavár-hegy – Keresztes-hegy – Földvár – Dobogó-tető – Gyertyános – Hollókő; összesen 18,4 km
A Pest megyei önkormányzat épületének – közismertebb nevén a Vármegyeházának – Semmelweis utcából nyíló udvara egy olyan, mitológiai témájú domborművet őriz, amelyhez hasonlóval ritkán találkozni a budapesti házfalakon. Egy kőből faragott napóra bújik meg a harmadik emeleti ablakok között, rajta a görög Héliosz napisten és Szeléné holdistennő ábrázolásával. Ha figyelmesebben megnézzük a két kis reliefet, több apró részletet is felfedezhetünk rajtuk, melyek arra utalnak, hogy készítőjük nem a saját fantáziájára támaszkodott: bizonyára jól ismerte az ókori istenképeket, mégsem szerette volna hűen lemásolni őket.
Az elvetélt és a kereszteletlenül meghalt gyermekek szellemeivel kapcsolatos történetek jelentősen különböznek a „hagyományos” kísértethistóriáktól. A kertek alatt vagy az árokparton, egyszerű faládában elhantolt csecsemők kísértetei általában a szülői ház környékén kóborolnak vagy elhagyott sírjukban szomorkodnak a végítélet napjáig. A hiedelem szerint a sajnálatra méltó, szerencsétlen apróságok időnként „túlvilági összejöveteleket” is rendeznek, hogy kölcsönösen vigasztalják egymást tragikus sorsuk miatt.
Túraútvonal az országos kék jelzésen: Becske – Bányatelep, Páncélos-forrás – Andezitömlés – Szanda-vár – Szőr-part – Szandaváralja – Hucskó-hegy – Zsabica – Terény – Szanda-patak – Halom – Cserhátsurány; összesen 18,7 km
A világon egyetlen határainkon túli terület létezik, ahol a magyar állampolgárok az itthonihoz hasonló kiváltságokat élvezhetnek. Csak éppen alig néhányan tudnak róla. Egy több mint 80 évvel ezelőtt kötött szerződés alapján a Norvégiától északra található Spitzbergákon a mai napig ingyen hajózhatunk, halászhatunk, vadászhatunk, hírközlési állomásokat alapíthatunk, és kereskedelmi tevékenységet folytathatunk. Bizonyos értelemben tehát mégis van tengerpartunk, még ha hideg is arrafelé a víz, bikinis lányok helyett pedig legfeljebb jegesmedvékkel lubickolhatunk együtt. Viszont bárki nyithat lángosos bódét a parton, hogy igazán otthon érezhesse magát…
A XIX. századi Pesten nem csekély megbecsülés jele volt, ha valamiről vagy valakiről utcát neveztek el, sőt e név gyökeret is tudott verni a környék lakóinak képzeletében és emlékezetében. Ekkoriban még gyakran megesett, hogy egy-egy szálloda, vendéglő, kávéház, fogadó vagy éppen csapszék vált utcanévadóvá hangzatos, feltűnő, vendégcsalogató cégére után.
Így történt ez a mai Aranykéz utca esetében is. A pesti Belváros egyik legrövidebb házsorát ugyanis egy vendégfogadóról, egészen pontosan annak cégéréről nevezték el 1800 körül előbb Hande Gassénak, majd Goldene Hand Gassénak. A fogadónak – kis egyemeletes épülete a közeli Régi posta utca 9. számú ház helyén állt – legnagyobb nevezetessége az a kiálló vashorgon himbálózó, szőlőfürtöt tartó aranyozott fémkar volt, amelyet még az első tulajdonosok függesztettek fel közvetlenül az ivóba vezető ajtó fölé, s amely már messziről integetett hívogatóan, ha meg-megló-dította a dunai szél.
A fogadó az 1800-as évek első felében neves magyar színészek kedvelt vacsorázóhelye volt. Az utcáról nyíló söntésben sok víg éjszakát töltöttek el a közeli Rondellában felváltva fellépő magyar és német színtársulatok tagjai. Az Aranykézbe gyakran ellátogatott a pályakezdő Déryné, Katona József, valamint Kisfaludy Károly, akiről azt tartja a fáma, hogy egy ízben fogadásból leharapta egy borosüveg nyakát, majd acélfogaival megőrölte és lenyelte, s még csak rosszul sem lett tőle. Az 1840-es években – bohém költőtársaival együtt – nemegyszer tért be ide Petőfi Sándor, a forradalom kitörése után pedig az Egyenlőségi Klub fiatalsága tartotta itt összejöveteleit.
Tudományos kutatások támasztják alá, hogy a titokzatos „hatodik érzék” az üzleti élet szereplőinek mindennapjaiban is kiemelkedő jelentőséggel bír. Egyes üzletemberek – köztük világhírű vállalatok alapítói, iparmágnások, cégtulajdonosok és részvényesek – nem is tagadják, hogy különleges képességeik segítségével, intuíció alapján hozzák meg a józan észnek és értelemnek gyakran ellentmondó döntéseiket, amelyeknek köszönhetően évről évre nagyobb sikert és hatalmas nyereséget könyvelhetnek el.
Az elmúlt évtizedekben számos alkalommal szemtanúk ezrei látták a nagyvárosok egén felbukkanó repülő csészealjakat, amelyek érdeklődését láthatóan a különböző sportlétesítmények és versenyek sem kerülik el. A stadionok felett megjelenő UFO-k időnként nem csupán a szurkolók, hanem a játékosok figyelmét is elterelik, de arra is akadt már példa, hogy az idegenek egy kihalt sportpálya kellős közepén landoltak.
Huszonhárom évvel ezelőtt, 1991. június 19-én hagyta el – Silov altábornagy személyében – az utolsó szovjet katona Magyarország területét, ezzel hazánk visszaszerezte teljes szuverenitását. A szovjet hadsereg kivonásával 1944. március 19-e után először fordult elő, hogy nem állomásozott idegen fegyveres erő a magyar határokon belül – olvasható a Rubicon visszatekintésében.
1991. JÚNIUS 19-ÉN 15:01-KOR UTOLSÓKÉNT VIKTOR SILOV ALTÁBORNAGY LÉPTE ÁT A SZOVJET–MAGYAR HATÁRT ZÁHONYNÁL. FOTÓ: KLEB ATTILA, MTI
Huszonöt évvel ezelőtt, 1989. június 16-án több százezer ember volt kíváncsi, hogy ravatalozzák fel és temetik újra Budapesten Nagy Imrét és társait. A szertartás, amit Kádár is megélt, a rendszerváltás egyik legemlékezetesebb eseménye volt, a szocialista korszak végének jelképe. De még ennél is jelképszerűbb, hogy a kivégzettek ítéletét Kádár János halálának napján helyezték hatályon kívül „bűncselekmény hiányában”, a Hősök terén pedig egy fiatal politikus, Orbán Viktor karrierje látványosan elstartolt – olvasható az Index összefoglalójában.
A TEMETÉSI MENET A HŐSÖK TERÉRŐL A TEMETŐBE INDUL.
FOTÓ: KLEB ATTILA, MTI
A Farkasréti temető felső részének 15. parcellája első sorában egész alakos dombormű állít emléket egy – még a kőszobron is jól kivehető – finom arcú, karcsú nőalaknak. A felirat szerint itt nyugszik Keréky Anna Mária írónő (1911. szeptember 1. – 1934. november 15.). A sírt maguktól növő bokrok részben beborították. Kíváncsivá tett, ezért utánanéztem, ki volt ez a fiatal író, akiről semmit nem tudtam.
A ferences templom és a mai Reáltanoda utca közötti területen egészen 1784-ig a ferences rend egyemeletes kolostora állt. Ebben az évben döntött úgy ugyanis II. József császár, hogy ide költözteti a Pázmány Péter által Nagyszombaton alapított, majd 1777-ben Budára helyezett királyi egyetemet. A rendház déli szárnyában a mérnökiskola, a nyugatiban a könyvtár kapott új otthont, a veteményes kertet pedig a botanikus kert számára sajátították ki. A ferences barátoknak így csupán a keleti szárny maradt meg.
A VASÁRNAPI UJSÁG 1875-ÖS RAJZA BUDAPEST ÚJ NEVEZETESSÉGÉRŐL
Közel száz évvel a Titanic katasztrófája után megdöbbentő elmélettel rukkolt elő két angol kutató. Robin Gardiner és Andrew Newton szerint a világ egyik legnagyobb hajójának pusztulását nem baleset, hanem biztosítási csalás okozta. Ráadásul nem is a Titanic, hanem a hajótársaság másik óceánjárója, az Olympic süllyedt el!
A Puskin mozival szemben volt az Úttörő Áruház. (Hivatalosan Úttörő és Ifjúsági Állami Áruház.) Egy elhanyagolt része (földszinti üres kirakat) most is megvan, egyébként megszűnt. Valamikor Nagykovácsi Áruháznak hívták, tulajdonosa Nagykovácsy Milenkó volt, síremléke a Farkasréti temetőben található.
Naponta átlagosan tizenötször veszünk akkora lélegzetet, hogy garatunk mintegy hat másodpercig a négyszeresére tágul, és még nyelvünk is kitér a beáramló levegő útjából. Vajon mitől érzünk ellenállhatatlan vágyat e furcsa grimaszra, a nehezen elnyomható és szinte megszakíthatatlan ásításra, s miért számít „ragadósnak” e mindennapos tevékenység? Az ásítás tudományos magyarázata érdekes meglepetéseket tartogat…
Megdöbbentő teóriával ejtette ámulatba a világot nemrégiben egy amerikai UFO-kutató. Brad Steiger úgy véli, öt kutya vagy macska közül egy biztosan földönkívüli, méghozzá azoknak az idegeneknek az utódai közé tartozik, akik a történelem előtti időkben tették látogatásukat a Földön.
