Megdöbbentő teóriával ejtette ámulatba a világot nemrégiben egy amerikai UFO-kutató. Brad Steiger úgy véli, öt kutya vagy macska közül egy biztosan földönkívüli, méghozzá azoknak az idegeneknek az utódai közé tartozik, akik a történelem előtti időkben tették látogatásukat a Földön.
Több száz esetleírásban találunk említést arról, hogy bizonyos háziállatok már akkor reagálnak egy-egy UFO megjelenésére, amikor az emberek, a későbbi szemtanúk még meg sem pillantják az azonosítatlan tárgyakat. Az állatokat tehát elsősorban nem az UFO-k látványa rémiszti el, hanem feltehetően az általuk kibocsátott hangok – például az infra- és ultrahangok –, amelyeket az emberek nem érzékelnek, de az állatok viselkedése egyik pillanatról a másikra ijesztővé válik. Gyakran tölti el őket olyan páni félelem, hogy képesek láncaikat szétszakítva, egymást taposva menekülni, vagy éppen a szobaablakot is betörik, csakhogy minél hamarabb biztonságosabb helyen érezzék magukat. Amit tehát mi nem tapasztalunk, azt tapasztalják az egyes állatok. Csupán az a bökkenő, hogy nem tudják elmondani, nem számolhatnak be arról, mi okozta érthetetlen, döbbenetes reakcióikat. Valami tehát van még, amiről nem tudunk. Lehet, hogy csupán egy, az ember számára nem mindig hallható hanghatás – de lehet, hogy valami más. Nincs kizárva, hogy ez a rejtélyes plusz lenne az, ami végre megmagyarázná nekünk is, mivel vagy kikkel állunk szemben.
Különös viselkedés
Brad Steiger amerikai UFO-kutató rendhagyó kísérletsorozattal próbált meg összefüggéseket találni az idegen lények felbukkanása és az állatok meglepő viselkedése között. Az elgondolkodtató teória szerzője szerint milliók lakásában éldegélnek olyan háziállatok, amelyek a történelem előtti időkben bolygónkon járt földönkívüliek leszármazottai. Az idegen teremtményeket első pillantásra könnyen össze lehet téveszteni az átlagos kutyákkal vagy macskákkal, de mentális képességeik jóval meghaladják társaikét. Steiger szerint az állatok földönkívüli eredetére utal az űrből érkezett „rokonok” felbukkanásakor tapasztalható különös izgatottság, de azokat a viselkedési formákat sem hagyta figyelmen kívül, amelyeket személyes tapasztalatok alapján gyűjtött össze.
A „földönkívüli” háziállatok pszichikai és gyógyító erejük birtokában sokkal inkább kötődnek az emberekhez, mint hétköznapi társaik, sőt még az álmainkat is képesek befolyásolni. Ha például valaki álmában egy távoli, idegen tájon pillantja meg házi kedvencét, akkor minden bizonnyal a jószág szülőbolygóját látta. Az is figyelmeztető jelnek tekinthető, ha az álomban megjelenő földönkívüli ugyanarra a névre hallgat, mint a szeretett kutya vagy macska. Az „űrkedvencek” a veszélyektől is meg tudják óvni gazdáikat. Számos embernek sikerült már megmenekülnie, amikor állata gázszivárgásra, vagy éppen fellobbanó lángokra figyelmeztette. Fej- és hátfájás, magas vérnyomás vagy depresszió esetén az állat puszta jelenléte, de főként annak simogatása csökkenti a testi és lelki megpróbáltatásokat.
Négylábú megfigyelők
Steiger úgy véli, a Földünket rendszeresen látogató idegenek alapvető érdeke, hogy akkor is megfigyelés alatt tartsák az emberiséget, amikor fizikailag tőlünk akár több száz fényévnyi távolságban tartózkodnak. Erre a legegyszerűbb lehetőséget a háziállatok nyújthatják, amelyek nemcsak a környezet változásait észlelik, hanem a közelükben tartózkodó emberek gondolatainak vételére és továbbítására is képesek. A „földönkívüli” kutyák és macskák éppen ezért igen feltűnően védik a tulajdonosukat, és roppant figyelemmel kísérik annak hétköznapi tevékenységeit. Minderre nem csupán saját kíváncsiságuk ösztönzi őket, hanem az idegenek is, akiktől rendszeresen kapnak telepatikus instrukciókat.
„Felelőtlenség lenne kijelenteni, hogy minden egyes háziállat képes telepatikus kommunikációra. Ám egyre biztosabb vagyok abban, hogy egyes fajok nem a földi evolúció során fejlődtek ki, hanem évmilliókkal ezelőtt, más módon kerültek a Földre. Az általunk olyannyira szeretett macska, kutya vagy a kalitkában tartott díszmadár őse akár az űrből is érkezhetett” – vélekedik Steiger, aki immár több mint három évtizede foglalkozik a háziállatok viselkedésének lélektanával. S csak egy kis fantáziára van szükség, hogy továbbgondoljuk ezeket a fejtegetéseket, és elfogadjuk azoknak az ufológusoknak az érvelését, akik azt állítják, hogy az idők hajnalán földönkívüli lények érkeztek bolygónkra. Miután megvizsgálták a Föld állat- és növényvilágát, arra a következtetésre jutottak, hogy természetes módon meglehetősen kicsi az értelmes élet kialakulásának esélye, ezért genetikai beavatkozással segítették az evolúciót. A kísérlet sikerrel járt, a végeredményt pedig itt láthatjuk magunk körül…
PRUSINSZKI ISTVÁN
EREDETILEG MEGJELENT
A HIHETETLEN! MAGAZIN 2008. JANUÁRI SZÁMÁBAN