A világon egyetlen határainkon túli terület létezik, ahol a magyar állampolgárok az itthonihoz hasonló kiváltságokat élvezhetnek. Csak éppen alig néhányan tudnak róla. Egy több mint 80 évvel ezelőtt kötött szerződés alapján a Norvégiától északra található Spitzbergákon a mai napig ingyen hajózhatunk, halászhatunk, vadászhatunk, hírközlési állomásokat alapíthatunk, és kereskedelmi tevékenységet folytathatunk. Bizonyos értelemben tehát mégis van tengerpartunk, még ha hideg is arrafelé a víz, bikinis lányok helyett pedig legfeljebb jegesmedvékkel lubickolhatunk együtt. Viszont bárki nyithat lángosos bódét a parton, hogy igazán otthon érezhesse magát…
Magyarország 1927-ben csatlakozott a hét évvel korábban született nemzetközi egyezményhez, amely feljogosítja az érintett országok polgárait, hogy a Spitzbergákhoz tartozó közel ezer szigetet – külön engedély nélkül – „hajózási, halászati, vadászati és bányászati célból használják, hírközlési állomásokat és kereskedelmi vállalatokat hozzanak létre”. Ezeket a jogokat természetesen Norvégia is ismeri és elismeri, noha érthető okokból nem népszerűsíti.
Kincsek a mélyben
A viking hajósok által felfedezett Spitzbergák nyugati partján a 17. században dán, angol, francia és norvég bálnavadászok telepedtek meg, majd az évtizedek során több tízezer állatot vadásztak le. Rövidesen kiderült azonban, hogy a szigetek nemcsak gazdag állatvilággal büszkélkedhetnek, hanem felbecsülhetetlen értékű szén-, vasérc-, ólom- és cinklelőhelyeket is rejtenek. A későbbi évszázadokban már elsősorban a szénvagyon miatt érkeztek ide a különböző országok kutatói, s voltaképpen ez az oka annak is, hogy Norvégiának nem engedték teljes mértékig birtokba venni a Jeges-tengerben fekvő szigetcsoportot.
Az 1920-ban megkötött nemzetközi megállapodás közel negyven országra vonatkozik, és napjainkban is a magyar jogrend részét képezi. Bár az Északi-sark közelében fekvő Spitzbergák hivatalosan Norvégia fennhatósága alá tartozik – és területi követelése egyetlen országnak sem lehet vele szemben –, a szerződő felek jogai még az ingatlanszerzésre is kiterjednek. Igaz, a bányászatra alkalmas területek kiaknázási jogát utóbb Norvégia megvásárolta a szerződő államoktól. Egyedül a paktumhoz később csatlakozott Szovjetunió jogait öröklő Oroszország maradt a szénbányászatban érdekelt ezen a vidéken.
A gazdasági életben továbbra is a természeti kincsek kiaknázása játssza a főszerepet, természetesen a halászattal kiegészítve. Bár Norvégia fenntartja magának a halászati jogot a Spitzbergák 200 tengeri mérföldes – vagyis közel 400 kilométeres – körzetében, a szomszédos Oroszország ezt nem ismeri el.
A nemzetközi egyezménynek köszönhetően azonban egyre nagyobb szerepet kapnak a közösen létesített kutatóbázisok, emellett számos műholdas átjátszóállomást telepítettek. Sőt, a norvég kormány újabban egy rendhagyó vállalkozással is népszerűsíti a Spitzbergákat. Néhány évvel ezelőtt gigantikus föld alatti bunker építésébe kezdtek, amely a világ élelmiszernövényeinek magvait tárolja majd az esetleges globális katasztrófák esetére. Az akár hárommillió mag befogadására is alkalmas létesítmény a a közeljövőben készül el.
Hűs egzotikum
Egyes híradások és világutazók beszámolói szerint akadnak vadászok, akik különösnek tartják, hogy a magyarok nem használják ki a Spitzbergák vonzerejét és az egyezményben rejlő lehetőségeket. Talán azért, mert a 62 ezer négyzetkilométeres – mintegy kétharmad Magyarországnyi – szigetcsoport a Föld legészakibb lakott vidéke, s területének több mint 60 százalékát egész évben hó és jég borítja. Pedig a tiszta levegőjű, érintetlen természeti csodavilág rénszarvasok, sarki rókák, jegesmedvék, fókák és ezernyi madár lakhelye, míg a környező vizeket ritka halfajok népesítik be.
A Spitzbergák nyugati oldala hajóval télen is megközelíthető, mivel – a Golf-áramlatnak köszönhetően – itt nem fagy be a tenger. A mínusz 30 Celsius-fok körüli hőmérséklet elviselését azonban nehezíti, hogy a közlekedést csak alternatív módon lehet megoldani. Mivel a szigeteken nem épültek utak, a települések között kizárólag hajóval, repülővel, helikopterrel vagy hómobillal lehet utazni. Ennek megfelelően a lakosság száma alig haladja meg a háromezer főt. S talán az sem mellékes szempont, hogy a Spitzbergákon féléves nappalok és éjszakák váltják egymást: április 19. és augusztus 23. között egyáltalán nem nyugszik le a Nap.
Bár a körülmények valóban nem tűnnek túl biztatónak, kétségbevonhatatlan tény, hogy a magyar „tenger”, azaz a Balaton mellett létezik egy valódi magyar tenger is, valódi tengerparttal. Csak éppen a görög Korfu szigetét vagy Tunéziát kedvelő hazai turisták és idegenforgalmi irodák feledkeznek meg erről a „hűs” egzotikumról…
PRUSINSZKI ISTVÁN
EREDETILEG MEGJELENT
A HIHETETLEN! MAGAZIN 2008. JANUÁRI SZÁMÁBAN
