Névjegy

prusidosszie_profilkep.jpg

 

E-mail: prusiblog@gmail.com

 

Prusinszki István 2003-ban szerzett újságíró szakképesítést a BKF-en, 2018-ban végzett az ELTE BTK informatikus könyvtáros BA szakán. Középiskolás korától több nyomtatott hírlap és folyóirat munkatársa, jelenleg önkormányzati lapszerkesztő és olvasószerkesztő. Komplex blogját 2012-ben indította; 2015-től a Meridián Csoport alapító tagja. Érdekli a kommunikáció- és információtudomány, a földönkívüli létformák keresésének alternatívái és a tudomány jelenlegi állása szerint megmagyarázatlan jelenségek, hobbija a természetjárás és a fotózás.

Facebook-oldal

Látogatottság

prusidosszie_olvasottsag_202011.jpg

Ajánló

prusi_dosszie_twitter_banner.png

 

ismerd_meg_hazadat_hird.JPG

 

retrospektiv_hird.jpg

 

alhir_dosszie.jpg

 

pislogas_hirdetes.jpg

 

idegen_zona_hird.jpg

 
misztikus_zona_hird.jpg

 tiltott_zona_ujhird.jpg

Adatvédelem

adatkezeles_banner.jpg


FOGADÓ A VÖRÖS SÜN HÁZÁBAN

Prusi 2015.06.05. 17:58

Abban az időben, amikor még nem számokkal jelölték meg a régi Buda házait, a mai Hess András tér 3. szám alatt álló saroképületet Vörös Sün házként emlegették. A házacska már az 1696. évi budavári ingatlan-összeírásban, a Zaigerban is e néven szerepel, sőt, az 1950-es években végzett műemléki feltárások tanúsága szerint már akkor évszázadokra tekinthetett vissza, amikor Buda utcáit még Szulejmán szultán katonái tartották rettegésben.

20150605_illusztracio_1.JPG

Címkék: História Sajtóarchívum

„AZ ORSZÁGÚTON CSINOS HÁZ ÉPÍTTETIK”

Prusi 2015.05.25. 13:52

A mai Múzeum körút 7. számú háza csupán egyike volt a pesti adófizetők sorában előkelő helyen álló Unger Henrik bérpalotáinak. A kétemeletes épületet több mint 160 évvel ezelőtt, 1852-ben adták át, elsőként Ybl Miklós pesti romantikus alkotásai közül. Az Unger-ház engedélyezési terveit mégsem Ybl, hanem a kivitelezést irányító Wagner János építőmester írta alá. Ennek magyarázata, hogy a Károlyi grófok uradalmi építészeként működő Ybl Miklós csak 1863-ban kapta meg a céhes mesterjogot, vagyis a korábban beadott terveken felelősségvállalást jelentő aláírása sem szerepelhetett.

20150525_illusztracio_1.JPG

Címkék: História Sajtóarchívum

PALLASZ ATHÉNÉ LETÖRT LÁNDZSÁJA

Prusi 2015.05.15. 19:28

Az egykori Tökölyanum titokzatos szobra sajátos hangulatot kölcsönöz a Veres Pálné utca 17–19. szám alatti épület betonnal borított, csendes belső udvarának.

20150515_illusztracio_1.jpg

A belvárosi Veres Pálné utca 17–19. szám alatt található tekintélyes palota emeleti lakásainak egy része évek óta üresen tátong. Pedig a díszes kapubejárat fölött latin és cirill betűs felirat hirdeti, hogy hajdanán még siető léptektől, vidám nevetéstől visszhangzott az ódon lépcsőház: itt működött a Magyarországon élő szerb ifjak kollégiuma, a Tökölyanum. Alapítója, Tököly Száva (1761–1842) a hazánkban élő, tanulni vágyó szerb ifjak bőkezű mecénásaként vált ismertté az ország határain túl is. A neves alapítvány jövőjéről később a Pesti Görögkeleti Szerb Egyházközösség gondoskodott. Ma is az ő tulajdonukban található a Fellner Sándor által tervezett épület, amelynek elődjét 1907-ben bontották le.

Az eredeti épület főpárkányára Uhrl Ferenc (1794–1862), Pest egyik legtöbbet foglalkoztatott kőszobrásza készített allegorikus, klasszicizáló szoborcsoportot, amelyet később az udvaron helyeztek el egy oszlopos talapzaton.

20150515_illusztracio_2.jpg

AZ EREDETI MŰ: EGY ATHÉNI ASSZONY BABÉRKOSZORÚVAL A KEZÉBEN JÁRUL A TUDÁS ISTENNŐJE, PALLASZ ATHÉNÉ ELÉ, HOGY OLTALMÁBA AJÁNLJA TANULNI VÁGYÓ GYERMEKÉT. UHRL FERENC ALKOTÁSA

Vajon milyen alakok láthatóak a titokzatos szoborcsoporton? – teszik fel a kérdést mindazok, akik kíváncsiságból bepillantanak a főbejárat apró ablaküvegén. Egy mohával borított, szürke szobor halovány körvonalai bontakoznak ki a félhomályban az udvarra nyíló ajtók és a dohos, sötét lépcsőforduló mögött. A több helyen erősen töredezett alakokat szinte a felismerhetetlenségig eltorzította az elmúlt százhetven év, ám őket ez a legkevésbé sem zavarja. A bal oldalon üldögélő, egykor sisakot viselő Pallasz Athéné pajzsán nyugtatott jobb kezéből a lándzsát nem ellopták, hanem letört. Szent állata, a földgömbön ülő bagoly akkor sem tudna felszállni, ha életre kelne, hiszen ehhez előbb szárnyakat kellene varázsolnia magának. Régen megkopott már a vadászat istennőjének, Artemisznek földig érő ruhája, az önmaga farkába harapó kígyó és a nyitott könyvet tartó – az egykor itt tanuló diákokra emlékeztető – ifjú is.

A Tökölyanum szobra sajátos hangulatot kölcsönöz a betonnal borított, csendes belső udvarnak. Senki nem törődik vele: csendesen pusztul tovább.

PRUSINSZKI ISTVÁN

EREDETILEG MEGJELENT
A NÉPSZABADSÁG 2004. JANUÁR 22-I SZÁMÁBAN

ILLUSZTRÁCIÓK: ERDOKERULOK.BLOGSPOT.COM

Címkék: História Misztikus Pest-Buda Sajtóarchívum

AZ ELSŐ PESTI KÁVÉHÁZ KÖVEI

Prusi 2015.05.05. 08:40

A Havas utca 4. a Belváros egyik legrégebbi alapokon nyugvó lakóháza. Többszöri átépítést megélt vastag falait még a XVIII. század első felében emelték Johann Halter megbízásából. Az 1730-as években itt nyitotta meg kávéházát az első „önálló”, név szerint ismert pesti kávés, Cavesieder Blasius.

20150505_illusztracio.jpg

A kávéházak történetének jeles tudósa, Bevilaqua-Borsody Béla szerint Blasius – Johann Halter fia – eredetileg vándorkávés lehetett, aki a nyakába akasztott tálcáról, kannából, az utcán mérte portékáját, míg annyira vitte, hogy önálló üzletet nyithatott. Bár kávéházáról semmi biztosat nem tudunk, az első magyar újságírónő, Vay Sarolta azt állítja, „előkelő összejöveteli hely volt: megfordultak ott nemcsak a Nádasdy-regement Tiszt-Urai, de Sötér Ferenc, Pestvármegye vice-ispánja is. Sőt egy ízben arról is történik emlékezet, hogy 1715-ben, egy szép tavaszi napon, a nagyhatalmú és dúsgazdag Harucken János udvari kamarás, élelmezési biztos is betére oda több Főtisztekkel.”

Ha a térképen követjük, ahogy a fogadókban, illetve önálló üzletként sorra nyíltak a kávéházak, látható, hogy zömmel a város szélén, a kapuk közelében, illetve a Duna-part mentén sorakoztak. Bár a kávéfogyasztás térhódítása nem ment könnyen Pesten, amikor 1737-ben a városi tanács megtiltotta az utcai dohányzást, az a kávéházakba szorult és virult. Így váltak az utcákon és tereken éneklő, kiabáló kávéárusokból megtollasodott, „ülepetes” kávéházas emberek, vagyis tulajdonosok. Köztük a „Rácz Blazsónak” is nevezett Blasius, akinek hajdani kávéházát többnyire fuvarosok, kereskedők és a város e fertályán élő rácok látogatták, de gyakran megfordultak itt a szemközti kikötő hajósai is – olvashatjuk a Budapest Nagykávéház című kiadványban. – A hajdani kávéházban rendszeresen léptek föl akrobaták, finom selyem trikóban és aranyozott köntösben pedig ledér hölgyek vérforraló tánca szórakoztatta a vendégeket.

Az első pesti kávéházhoz ma is számos apró emlék kötődik. A ház udvarra néző homlokzatán például piszkosszürke, nehezen olvasható mészkőtábla utal az építés dátumára és a ház első tulajdonosára, Johann Halterre. „J. H. 1732” – hirdeti a talajtól 60 centire elhelyezett kis táblácska, a két betű között egy alig látható jellel. Az emléktábla persze nem véletlenül került ilyen közel a földhöz: az építtető monogramja mellett az 1732-es árvíz szintjét is mutatja. A híres kávéház több mint egy méter vastag falai azonban könnyedén átvészelték nemcsak az 1732-es, hanem az 1838-as árvizet is. Sőt, az alapok és a földszint eredeti állapotában maradt meg, a helyiségek elrendezése is arra utal, hogy egyetlen hatalmas termet alakítottak át lakásokká.

Amilyen könnyű volt azonban bejutni az egykori kávéházba, annál nehezebb napjainkban a már lakóházként funkcionáló épületbe. A hangulatos udvart és a kis árvíztáblát szigorúan zárt kapuk őrzik, hogy csak azok láthassák az évszázados emlékeket, akik tisztában vannak ezek pótolhatatlan értékével.

PRUSINSZKI ISTVÁN

EREDETILEG MEGJELENT
A NÉPSZABADSÁG 2002. NOVEMBER 16-I SZÁMÁBAN

Címkék: História Sajtóarchívum

A SÍRKŐ, A SZOBOR ÉS A NAPÓRA

Prusi 2015.04.25. 09:52

Az Úri utca 19. számú ház kapuján idegennek bejutni nem egyszerű feladat. Szokatlan látvány tárul szeme elé annak, aki mégis részesülhet ebben a kiváltságban, és beléphet az ormótlan barna fakapun. A kis udvaron, az egyik földszinti ablak alatt egy elmosódott feliratú síremlék és egy férfi mellszobra bújik meg, fölöttük pedig erősen megkopott napóra díszíti a fehérre meszelt emeleti falat.

20150425_illusztracio.jpg

A sírkövön nagy nehezen még ma is kibetűzhető a belevésett név: Lenkey Izabella. De vajon ki volt ő, és van-e valamilyen kapcsolat a sírkő, a szobor és a napóra között? Egy biztos: a három műalkotás több mint egy évszázados múltra tekint vissza, amelyet a ház legrégebbi lakója, Borsos Béláné nemrég személyesen mesélt el.

– Dédapám, Lenkey Lajos császári-királyi kapitány 1829-ben vette meg az épületet, amely egészen az államosításig a leszármazottjai, vagyis az én felmenőim tulajdonát képezte – idézi fel a hölgy. – Lenkey Lajos leányának, Izabellának a sírköve áll ma is az udvaron. Ő huszonkét évig lakott itt, és másfél évszázada, 1850-ben halt meg.

A sírkőre vésett feliratot vőlegénye, Nemegyei Félix írta, aki a szabadságharc után Amerikába emigrált. Ma már sajnos alig lehet kibetűzni a szöveget: „Kettő volt, amiért lángoltál tiszta szívedben, / A szeretett haza és jó fia, hű jegyesed, / Vész sújtotta amazt, ez karddal férfikezében / Vesztett harca után számkivetve bolyong. / Ennyi csapás sok volt lelkednek az elviselésre / S áldozati közt most téged is siratunk.”

Lenkey Izabella halála után a ház a másik lány, Emma, majd az ő utódainak kezébe került. A leszármazottak egyike Ney Béla építész: az ő mellszobra látható a sírkő bal oldalán. A napóra szintén a família egyik régi ereklyéje. 1934-ben készült – olvashatjuk le róla –, és a felvidéki Csejte várát ábrázolja (helyesebben ábrázolta egykor), ahová családi kötelékek fűzték a Lenkey-utódokat. Fél évszázada bizonyára még a napóra alatti, mára elmosódott versecskét is el lehetett olvasni: „Napfény és derű óráit / Mérve idézem / Kedves Csejtének / Hajdani szép idejét.”

PRUSINSZKI ISTVÁN

EREDETILEG MEGJELENT
A NÉPSZABADSÁG 2002. MÁRCIUS 30-I SZÁMÁBAN

Címkék: História Sajtóarchívum

A NÉGY ÉVSZAK HÁZA

Prusi 2015.04.15. 10:18

Mátyás király legendás hírű, nagy erejű hadvezérének nevét – szokatlan módon – nemcsak a ferencvárosi Kinizsi utca neve örökítette meg, hanem a 31. számú ház homlokzatán elhelyezett márványtábla is. A helyi védettség alatt álló századfordulós épületet a környék legszebb lakóházaként emlegetik. Már a homlokzati díszítőelemek sokasága is figyelemre méltó, de a lépcsőház és a belső udvar szintén bővelkedik a különböző stílusú és témájú művészeti alkotásokban.

20150415_illusztracio.jpg

Címkék: História Sajtóarchívum

„A BAZÁRBA LÉPVE KÁPRÁZIK SZEMÜNK”

Prusi 2015.04.05. 13:40

A török uralom megszűntével a ferences rendi szerzetesek régi jogaikra hivatkozva visszakapták a mai Kossuth Lajos, Károlyi Mihály és Reáltanoda utcák között elterülő telküket. Itt építették fel az 1740-es évek elején új templomukat, illetve négyzetes alaprajzú, egyemeletes rendházukat, amelyet 1748-ban vehettek birtokba a szerzetesek. Ám 1784-ben olyan problémával kellett szembesülniük a ferences barátoknak, amely nemcsak mindennapjaikat keserítette meg évtizedeken keresztül, hanem végül a takaros kis épület pusztulását is okozta.

20150405_illusztracio_1.jpg

A FERENCES BAZÁR BELSŐ UDVARA KLÖSZ GYÖRGY 1880-AS ÉVEKBEN KÉSZÜLT FELVÉTELÉN. FORRÁS: FORTEPAN / BUDAPEST FŐVÁROS LEVÉLTÁRA. LEVÉLTÁRI JELZET: HU.BFL.XV.19.D.1.05.199

Címkék: História Sajtóarchívum

AZ UTOLSÓ TABÁNI BÁBSÜTŐ HISTÓRIÁJA

Prusi 2015.03.25. 06:40

Az ország egyik legrégibb mézeskalácsos üzlete, az éppen 300 éve alapított tabáni bábsütő- és gyertyaöntőműhely 1867-ben költözött végleges helyére, a mai Attila útra, ahol egészen az 1960-as évek közepéig működött.

20150325_illusztracio_1.jpg

AZ ATTILA KÖRÚT 35. AZ 1920-AS ÉVEK VÉGÉN NAGY MÁRIA KÁVÉMÉRÉSÉVEL ÉS BENEDEK SAMU MÉZESKALÁCSOS BÁBSÜTŐ ÜZLETÉVEL. FORRÁS: MAGYAR KERESKEDELMI ÉS VENDÉGLÁTÓIPARI MÚZEUM KÉPTÁRA

Címkék: História Sajtóarchívum

A „MINDENBEN TÖKÉLETES” FŐVÁM TÉRI SZÁLLÓ

Prusi 2015.03.17. 20:43

A rohamosan fejlődő Pest szállodaigényét – felismervén a gyönyörű budai panoráma idegenforgalmi jelentőségét – a XIX. század első évtizedeitől fogva a Duna-parton épült vagy átalakított házakkal elégítették ki. A néhai Rakpiactól lefelé egyre-másra épültek a vendégfogadók, köztük a mai Fővám tér és Vámház körút sarkán 1895 őszén megnyílt Nádor szálló.

20150317_illusztracio.jpg

A NÁDOR SZÁLLÓ EGY SZÁZAD ELEJI KÉPESLAPON

Címkék: História Sajtóarchívum

A ROTTENBILLER UTCAI EGYETEM

Prusi 2015.03.07. 19:23

Több mint 220 éves múltra tekint vissza a magyarországi állatorvosi szakoktatás. II. József 1782. szeptember 14-én kelt rendeletével hagyta jóvá a pesti tudományegyetem orvosi karához tartozó állatgyógyászati tanszék létesítését. Tolnay Sándor vezetésével 1787-ben kezdődött az elméleti oktatás, 1790-től pedig már gyakorlatban is tanították ezt a diszciplínát. Az előadások hallgatása a négyéves orvosi és a kétéves sebészi tanfolyam hallgatóinak is kötelező volt, sőt a korábban képesített sebészeket szintén behívták.

20150307_illusztracio_1.jpg

A MAGYAR KIRÁLYI BAKTERIOLÓGIAI INTÉZET KORABELI FÉNYKÉPEN

Címkék: História Sajtóarchívum

MINISZTERI PALOTA AZ AULICH UTCÁBAN

Prusi 2015.02.23. 12:55

A Szabadság térről nyíló egyik rövid, de annál szélesebb házsor, az Aulich utca 3. szám alatti – néhány évvel ezelőtt kívül-belül felújított – épülete a neves építész, Körössy Albert tervei alapján készült el Walkó Lajos és neje számára az előző századfordulón.

20150223_illusztracio_1.JPG

Címkék: História Sajtóarchívum

A NEMZETI SZÍNHÁZ VÍZTORNYA

Prusi 2015.02.15. 16:35

Napjainkban irodák találhatók a Csokonai utca 3. számú házban, de a közelmúltban még a Színházak Központi Műtermei működtek itt, korábban pedig a Nemzeti Színház díszlet- és jelmezműhelyei. Az utca túloldaláról és a Blaha Lujza térről egyaránt jól látszik az épületből kiemelkedő torony, amely szintén fontos szerepet töltött be a régi Nemzeti életében: ez volt a színház víztornya, innen biztosították a vizet a színpadi hidraulikus szerkezetekhez.

20150215_illusztracio.jpg

FOTÓ: KIS ÁDÁM, LECHNER TUDÁSKÖZPONT

Az építményt 1895-ben Kauser József tervezte, aki több pesti középület, klinika és templom terveit készítette. Itt kapott helyet a kazánház, innen indult ki a színház gőzfűtésének csővezetéke és a színpadi zápor vízvezetéke is. Az épületet a Nagykörút alatt titkos alagút kötötte össze a színházzal, amelyben a második világháború alatt és 1956-ban veszélyben lévő embereket bújtattak. Az alagutat azóta betemették, a Nemzeti Színházat pedig 1965-ben – a metró építése miatt – felrobbantották.

A negyvenhét méter magas torony legtetején helyezkedett el a hatalmas, szegecselt víztartály, amelyet egy szűk folyosón lehetett körbejárni. Alatta a toronyszárban körlépcső futott, körülölelve egy henger alakú magot. Ebben a magban – amely régen a le-föl menő vízcsöveknek adott helyet – ma lift közlekedik, a tartály helyén pedig tárgyalótermet alakítottak ki, ahonnan gyönyörű panoráma nyílik a városra.

PRUSINSZKI ISTVÁN

EREDETILEG MEGJELENT
A VII. KERÜLETI HELYI TÉMA
2007. AUGUSZTUS 29-I SZÁMÁBAN

Címkék: Sajtóarchívum

ÍRÓK ÉS MŰVÉSZEK TÖRZSHELYE VOLT A RÉGI CSIGA

Prusi 2015.02.05. 19:13

A XIX. század első évtizedeiben a Pesten élő és dolgozó íróknak, költőknek még nem volt állandó törzshelyük. Több helyszínváltás után, 1838 elején közös megegyezéssel Pest egyik legismertebb vendéglőjét szemelték ki e célra.

20150205_illusztracio_1.jpg

AZ EGYKORI CSIGA VENDÉGLŐ A SEBESTYÉN TÉR SARKÁN 1896-BAN

Címkék: História Sajtóarchívum

AZ UTAZÓ KERESKEDŐK SZÉKHÁZA

Prusi 2015.01.25. 20:47

Az Oktogon közelében található Jókai utca 4. számú ötemeletes épület száz évvel ezelőtt még elsősorban nem lakóházként funkcionált, mint napjainkban. A Magyarországi Kereskedelmi Utazók Egyesületének különböző irodái, könyvtára, raktárai, valamint a szórakoztatás és kikapcsolódás célját szolgáló helyiségek kaptak itt helyet az alagsortól a félemeletig.

20150125_illusztracio.JPG

Címkék: História Sajtóarchívum

AZ ARANY OROSZLÁNTÓL AZ OROSZLÁNSZAGIG

Prusi 2015.01.15. 11:45

A Ferenciek terétől néhány percnyire, a Váci utca zajos forgatagából kiérve jutunk a Belváros déli részébe. A környék zegzugos utcácskáinak egyike-másika klasszicista épületeivel még hűen őrzi a másfél-két évszázaddal ezelőtti Pest hangulatát. A kevés megmaradt öreg ház egyike a Papnövelde utca 2. számú lakóház, amely több mint 170 évvel ezelőtt, 1841-ben épült. Ekkor építette át ugyanis Hild József az itt álló félig földszintes, félig egyemeletes barokk házat a tulajdonos, Ráth Károly megbízásából.

20150115_illusztracio_1.JPG

Címkék: História Sajtóarchívum

MONOGRAM A KAPUALJBAN

Prusi 2014.12.27. 08:52

A XIX. században elterjedt szokás volt, hogy az új lakóházak, paloták építői és építtetői nevüket vagy foglalkozásukat megörökítették az utókor számára különböző formájú és nagyságú kőszobrok, márványtáblák vagy éppen vasöntvények formájában. A Bajcsy-Zsilinszky út 22. számú négyemeletes lakóház építési dátuma és első tulajdonosának monogramja például közel másfél évszázada ékesíti a bejárat feletti vasrácsot.

20141227_illusztracio.JPG

Az 1859-es évszám mellett látható monogram a jeles építész, Zitterbarth Mátyás nevének kezdőbetűit rejti, aki közel egy évtizeden át lakott a házban, sőt itt is halt meg 1867. november 14-én. A Máltás Hugó által tervezett, kívül-belül egyaránt monumentálisnak ható épület akkoriban még csak három emelettel büszkélkedhetett: a negyediket Komor Marcellnek és Jakab Dezsőnek köszönhetjük. Az 1923-as átépítés során több helyen változtattak a homlokzat kiképzésén, ám az eredeti díszek, ornamentika és kőszobrok ma is ugyanazt a hangulatot kölcsönzik az utcai frontnak és az udvarnak, mint a XIX. század derekán, amikor még Zitterbarth Mátyás élt és dolgozott itt.

Az 1803-ban született építészt a pesti klasszicizmus egyik legelismertebb és legtöbbet foglalkoztatott mestereként tartották és tartják számon. Az ő nevéhez fűződik – egyebek között – a régi Nemzeti Színház terveinek elkészítése az 1830-as évek közepén, a Vakok Intézetének központja, a szegény gyermekek egykori kórháza, valamint a pesti Vármegyeháza 1841-ben átadott nyugati tömbje, amelynek homlokzati és árkádos udvari kialakítása egyaránt egyéni stílusát idézi. Munkásságának szerves része a Bajcsy-Zsilinszky úton épült saját háza is, hiszen e falak között töltötte utolsó éveit, és szorgalmasan vetette papírra újabb és újabb terveit, ötleteit, elképzeléseit. Zitterbarth korának egyik legjelentősebb építésze volt, mégsem személyének fontosságát, hanem elsősorban munkásságát szerette volna megőrizni az utókor számára. Ő maga szerényen megelégedett azzal, hogy csupán a kapu fölötti vasrács őrizze nevének kezdőbetűit.

PRUSINSZKI ISTVÁN

EREDETILEG MEGJELENT
A NÉPSZABADSÁG 2002. OKTÓBER 26-I SZÁMÁBAN

Címkék: História Sajtóarchívum

CSODÁJÁRA JÁRTAK A BELVÁROSI SELYEMPALOTÁNAK

Prusi 2014.12.15. 20:28

Nem mindennapi eseményről tudósítottak 1908 első hónapjaiban a Budapesten megjelenő napilapok és folyóiratok. A belvárosi Szervita tér 2. számú épületében, hatalmas érdeklődés közepette megnyitotta kapuját Szénásy Gyula és Bárczai András divatáruháza. Bár a két jeles üzletember akkoriban már hosszú ideje bevezetett céget mondhatott magáénak, új üzletházuk küllemében és belső berendezésében is jócskán felülmúlta az előzetes várakozást.

20141215_illusztracio.jpg

A NEVEZETES ÉPÜLET EGYKOR ÉS NAPJAINKBAN

Címkék: História Sajtóarchívum

A MENNYEI KÁVÉFORRÁS

Prusi 2014.12.05. 20:35

A József Attila utca 3. számú ház 190 éve épült Hild József tervei szerint a neves francia származású kávés, Legrand Antal számára. Földszintjén még abban az évben meg is nyílt a Kávéforrás: kezdetben pödrött bajszú iparosok, pohos hajósgazdák, csizmás mesterlegények hordták be az akkori külváros sarát, hamarosan azonban írói társaságok is odaszoktak. 1842-ben Hans Christian Andersen, a nagy dán meseíró is felkereste a pesti nevezetességet, s útinaplójában meg is említi a mennyei kávézuhatagot ábrázoló, színes cégtáblát.

20141205_illusztracio.jpg

A KÁVÉHÁZ ÁBRÁZOLÁSA BALLA VILMOS RÉGI PESTI KÁVÉHÁZAK CÍMŰ KÖNYVÉBEN, HUSZÁR JAKAB JELENTÉSÉBEN ÉS A BORSSZEM JANKÓ KARIKATÚRÁJÁN

Címkék: História Sajtóarchívum

A DREHER-PALOTA MITIKUS ALAKJAI

Prusi 2014.11.25. 09:12

A Grassalkovich família hajdani palotájáról már régóta csak fényképeket nézegetve ábrándozhatnak a barokk építészetet kedvelők Budapesten. Az akkori Hatvani – a mai Kossuth Lajos – utca elején az 1730-as évek derekán emelték Pest talán legfényesebb házát, amellyel szinte minden korabeli útikönyvben találkozhatunk. Az első tulajdonos, Grassalkovich Antal gróf (1694–1771) Mária Terézia bizalmas híveként hosszú élete során a királyi személynök, a kamaraelnök, a koronaőr és a főlovászmester tisztét is betöltötte, és fontos szerepe volt a Pragmatica Sanctio elfogadtatásában is.

20141125_illusztracio.jpg

A híres pesti palota – amelynek tervezésével feltehetően Mayerhoffer Andrást bízták meg – az 1850-es évek első feléig állt a Grassalkovichok tulajdonában. Ezután gyorsan váltották egymást bérlői, és gyakran változott funkciója is. Működött itt kaszinó, forgalmas postahivatal, majd hosszú évtizedekig volt a rendőrség központja. A korabeli napilapok és folyóiratok előszeretettel cikkeztek a neves épületről, megemlítve különleges díszeit – köztük a kis erkélyt és az Atlaszok által tartott kapubejárót – is. Ám a több mint másfél évszázadot megélt házacskát 1887-ben, a Hatvani utca kiszélesítésekor a föld színével tették egyenlővé, hogy helyére felépítsék a ma is álló, négyemeletes Dreher-palotát. Bár az Erzsébet híd kívánta szabályozáskor a lebontás veszélye fenyegette, az akkor még igen fiatal épület szerencsére megúszta a teljes pusztulást.

Jóllehet más-más stílusban épült és funkciója is különböző volt, néhány apró részletben mégis hasonlít egymásra a Grassalkovichok palotája és a helyén épült Dreher-ház. A Kossuth Lajos utca 4. számú épület bejáratát ugyanis hasonló Atlaszok díszítik, mint neves elődjének földszintjét. A két mitológiai alak itt is tartóoszlopként szerepel, de nem erkélyt támaszt, csak kiugró falsíkot, és inkább díszítő funkciója van – akárcsak a Grassalkovich-ház Atlaszainak.

Azt is megfigyelhetjük, hogy a két férfialak nem sematikus díszítmény, sokkal inkább egyéni vonásokkal felruházott szoborpár. Noha szakálluk és ókort idéző ruházatuk emlékeztet a mitológiai Atlaszra, arcvonásaik inkább olyan testvérpárt örökíthetnek meg, amely egykor valamilyen kapcsolatban állt a házzal. Mint a Mitológiai séta a Belvárosban című könyvben olvashatjuk, az Atlaszok között látható szárnyas férfifej egyértelműen Hermészt idézi, bár a bajusz és a szakáll, no meg a homlokát díszítő kagyló itt is egyénítési szándékra utal.

A különleges épületdíszek mellett érdemes megemlíteni a kerékvetőket is, amelyek egy-egy kinyújtott nyakú, jellegzetes szárnyú főnixet ábrázolnak. Ez a madár a görög mitológiában fontos szerepet töltött be. A legenda szerint a főnix igazi hús-vér alakja a nílusi szürkegém, a Napisten megtestesítője, amely napfelkeltekor születik. Az ősi mítoszokban gyakran olvashatunk a saját hamvából születő főnixről, amely szabályos időközönként elégeti magát, hogy újra meg újra feltámadjon és visszatérhessen.

A kagylóval ábrázolt Hermész, a titokzatos főnixek és az ember nagyságú Atlaszok több mint egy évszázada őrzik a Dreher-palota díszes bejáratát. Megfeledkezve az idő múlásáról, emléket állítva egy régen lebontott belvárosi palotának csodálkoznak rá a rohanó világra, ahol a szomszédos üres kirakatokat is nagyobb figyelemre méltatják, mint őket.

PRUSINSZKI ISTVÁN

EREDETILEG MEGJELENT
A NÉPSZABADSÁG 2003. JANUÁR 18-I SZÁMÁBAN

Címkék: História Misztikus Pest-Buda Sajtóarchívum

KIRÁLYI BAZÁR ÉPÜLT AZ ATHENAEUM ROMJAIN

Prusi 2014.11.15. 19:35

Értékes emberrel gyarapodott a pesti könyvkereskedők népes társasága, amikor Emich Gusztáv, a német származású, ám Pesten született üzletember 1841. december 14-én megkapta a kereskedői jogot. Emich úr, aki gyermekkora óta az irodalom nagy rajongója volt, kezdettől fogva komolyan fogta fel hivatását. Már 1842 augusztusában folyamodványt adott be a helytartótanácshoz, melyben egy „művelt magyar nőknek szóló léleknemesítő olvasmány”, a Honderű című folyóirat megindítására kért – és kevéssel később minden fenntartás nélkül kapott is – engedélyt.

20141115_illusztracio_1.jpg

AZ ATHENAEUM IRODALMI ÉS NYOMDAI RÉSZVÉNYTÁRSASÁG SZÉKHÁZA
A XIX. SZÁZAD MÁSODIK FELÉBEN

Címkék: História Sajtóarchívum

AZ ERZSÉBET KIRÁLYNÉ ELŐKELŐ VENDÉGEI

Prusi 2014.11.05. 08:57

Meglepő kérvény érkezett 1872-ben a bécsi udvarba: egy Pesten dolgozó vendéglős, Schmidt Károly szerette volna elnyerni Ferenc József hitvesének személyes jóváhagyását új belvárosi szállodájának megnyitására. Az engedély sikeres megszerzése után nem sokkal meg is nyitotta kapuját a Ferenciek terétől néhány lépésnyire, a mai Károlyi utcában épült új hotel, az Erzsébet Királyné.

20141105_illusztracio_1.jpg

Címkék: História Sajtóarchívum

A KIRÁLY UTCA DIVATOS HIRDETÉSE

Prusi 2014.10.25. 09:49

A Király utca két régi cégének, Grossmann Mór divatáru-kereskedésének, valamint Kristóffy és Németh urak vaskereskedésének emléke különös véletlen folytán maradt meg napjainkig a 28. számú épület tűzfalán. Hirdetésüket eltakarta a szomszédban épült ház, majd eltelt egy évszázad, s amikor a kilencvenes évek elején a szomszéd épületet lebontották, újra előbukkant a két cég falra festett hirdetése.

20141025_illusztracio.jpg

AZ ÚJRAFESTETT GROSSMANN-HIRDETÉS. FOTÓ: NÉPSZABADSÁG

Címkék: História Sajtóarchívum

A THONET-HÁZ UNATKOZÓ ŐRZŐI

Prusi 2014.10.15. 09:38

A Váci utca zajos forgatagában, a színes kirakatok csábításában nem könnyű feladatra vállalkoznak azok, akik szívesen gyönyörködnének egy-egy lakóház homlokzati díszeiben. Pedig figyelmet érdemelnek a két-három emelet magasságban elhelyezett domborművek, erkélyrácsok, festett szobrok is, különösen akkor, ha egy-egy neves építész munkáival találkozunk. A Váci utca 11/A számú, úgynevezett Thonet-ház tervezői például nemcsak a homlokzat tagolásában és a burkolóanyagok megválasztásában teremtettek új stílust, hanem a díszítmények alkalmazásában is. Nem nehéz kitalálni: egy Lechner Ödön által megálmodott épülettel állunk szemben, amely teljes pompájában 1890-ben készült el.

20141015_illusztracio.JPG

Lechner rendszerint még a legjelentéktelenebb részletek megoldására is egész sereg elképzeléssel, ötlettel állt elő. Egy esőlevezető csatorna elhelyezésére, egy éléskamra fekvésére annyi tervet dolgozott ki, amennyivel más építészek – kis túlzással – egy törvényszéki palotát felépítettek volna. Szerette a színt, a színes kerámiát, de még ha egészen beburkolta is vele az épületet, akkor sem tette azt rikítóvá. A századforduló idején csökkent vagy teljesen eltűnt a vakolt felület, helyette viszont egyre gyakoribbá vált a tégla- vagy csempeborítás. Így nem meglepő, hogy a Thonet-ház homlokzatát – melynek díszeiről Földes Mária Házdísznézőben című könyvében olvashatunk – kissé ugyan piszkos, de így is szemet gyönyörködtető búzavirágkék majolikaburkolat díszíti; ez szerencsére a háborúban sem sérült meg komolyabban. A ház további érdekessége, hogy díszítőelemeinek túlnyomó részét Lechner a reneszánsz formakincséből válogatta: delfinek és kagylómotívumok, urnákból kiomló virágkötegek és szeszélyes indafüzérek formájában. Ugyanakkor a párkány alatt, a harmadik emeleti ablakok között látható gótikus, félkupolákkal fedett fülkékbe két festett szobrot helyezett, ezek az utca túlsó oldaláról is jól megfigyelhetőek. Egy álló férfi és egy nő erősen megkopott alakja pillant le a magasból immár több mint egy évszázada a nyüzsgő Váci utcára.

A Thonet-ház szobrai amellett, hogy élettel töltik meg a nélkülük is feltűnően változatos és sokszínű homlokzatot, megőrizték a XIX. század utolsó éveinek hangulatát. Elnézve őket, gondolatban könnyedén visszarepülhetünk azokba az évekbe, amikor a „tömören hajlított” fabútorairól világhírűvé vált Thonet Jakab és testvérei itt rendezték be az akkor már több évtizedes múltra visszatekintő cég irodáit. A gyár alapítója, Michael Thonet ugyanis még 1819-ben nyitotta meg első asztalosműhelyét, melynek termékeit először Közép-Európában kezdték terjeszteni. Az egykori monarchia különböző nemzetiségű népei voltak az első előállítói annak a sok millió bútornak, amely néhány évtized alatt Ázsiától Dél-Amerikáig szinte a világ minden részébe eljutott.

A Thonet-cég fénykorának emlékét nem csupán a Váci utcai ház homlokzati díszei és kerámiaburkolata őrzi: a régmúlt időket idézik a harmadik emeleten látható szoboralakok is. Bár fakó arcukat elrejti a két kis fülke homálya, testtartásuk azt sugallja: ha emberré válhatnának, következő lépésükkel nem haboznának leereszkedni a magasból, hogy a Váci utcán végigsétálva ismét részesei legyenek a hajdani székházban folyó mozgalmas életnek.

PRUSINSZKI ISTVÁN

EREDETILEG MEGJELENT
A NÉPSZABADSÁG 2002. JÚLIUS 13-I SZÁMÁBAN

Címkék: História Sajtóarchívum

„A LEGÉRDEKESEBB ISMERETSÉGEKET TEHETIK”

Prusi 2014.10.05. 19:05

A lipótvárosi Akadémia utca 1. számú épület több mint másfél évszázad történelmének tanúja. Már állt az 1838-as nagy pesti árvíz idején, felidézhetné a Lánchíd és a szomszédos Magyar Tudományos Akadémia építésének minden mozzanatát, látta életre kelni a századelőn még néptelen, sivár külterületet. Az egykor itt működő István főherceg a város első szállói között nyílt meg. A maga idejében nemcsak a pestiek és a vidékiek ismerték és kedvelték: elismerően számoltak be róla az erre vetődő külföldi utazók is. Ám a legendás vendégfogadó négyemeletes klasszicista épülete ma már csupán egy a számtalan belvárosi irodaház közül.

20141005_illusztracio_1.jpg

Címkék: História Sajtóarchívum

A DUNA-PARTI HÁZAK FŐISTENE

Prusi 2014.09.25. 19:17

Az 1808-ban megalakult Szépítő Bizottmánynak köszönhetően a XIX. század első évtizedeiben sorra emelték Pest új, többemeletes lakóházait, amelyek az addigi elhanyagolt, falusias jellegű városnak modern, szemet gyönyörködtető külsőt adtak. Az ekkoriban kiépülő Alsó-Dunasor – a mai Petőfi tér és Vigadó tér közötti útszakasz – palotáiból nemcsak a Tabán apró házacskáira nyílt kellemes kilátás, hanem a közeli korzó árnyas fáira és a 48-as szabadságharc előtt a pest-budai hajóhídra is.

20140925_illusztracio.JPG

Az Alsó-Dunasor klasszicista épületei közül mindössze három vészelte át a történelem viszontagságait. Egyikük az Apáczai Csere János utca 7. számú ház, amelyet 1812-ben Pollack Mihály tervezett a neves pesti ácsmester, Kardetter Tamás számára. A jelenleg bankszékházként funkcionáló épületben naponta több ezren fordulnak meg, ám bizonyára jóval kevesebben vannak azok, akik egy percre is figyelemre méltatnák a főbejárat kapuívét.

Első pillantásra egy méltóságot sugárzó, dús hajú és szakállú férfi kőből faragott portréja tűnik a szemünkbe. De ha figyelmesebben megnézzük a gondosan kidolgozott fejszobor apró vonásait – mélyen ülő szemeit, homlokredőit és érzéki száját –, már egyértelművé válik a hasonlóság a görög mitológia főistenének antik ábrázolásaival. S hogy valóban Zeusz feje díszíti a Kardetter-ház bejáratát, azt a kapualjban elhelyezett két másik szobor is bizonyítja: a bal oldali ugyanis Hébét, Zeusz és Héra lányát, az örök ifjúság istennőjét ábrázolja, vele szemközt pedig Flóra, a virágfakadás római istennője áll szélfútta ruhájában.

A klasszicista műalkotások kedvelőinek szerencsére nem kell bejárniuk a pesti utcákat ahhoz, hogy az antik világ főistenének újabb ábrázolásával találkozzanak. A közelmúltban megjelent Mitológiai séta a Belvárosban című könyv szerzői – akik összeállításukkal az évezredes múlt kőbe vésett emlékeinek megismeréséhez nyújtanak hasznos segítséget – felhívják a figyelmet a szomszédos, 5. számú épület bejáratára is. Az 1813-ban Hofrichter József által tervezett ház kapujának zárókövét szintén Zeusz portréja díszíti, akinek jellemvonásai közül ezúttal a szigorúságot fedezhetjük fel a szorosan összezárt szájat és az összeráncolt homlokot megpillantva. Zeusz a földszinti ablakok közötti női és férfifejek, valamint egy-egy koszorút tartó allegorikus nőalak társaságában őrzi a bejáratot immár lassan két évszázada. Érdemes megfigyelni a nőalakok kezében látható bőségszarut is, amely alakjával a mitológiai főistent tápláló Amaltheia kecske örökre megmaradó, gyümölcsöt és virágot ontó szarvára emlékeztet.

A két klasszicista lakóház kapuja fölött elhelyezett dombormű-kompozíciók talán azt akarják a tudomásunkra hozni, hogy az egykori jómódú tulajdonosok vagyonát nem más, mint maga a főisten vigyázta éberen. A mai Apáczai Csere János utca épületein látható Zeusz-ábrázolások így nem csupán a reformkori Pest világával, hanem a rég letűnt korok szellemiségével is összekötik a Belváros mai lakóit.

PRUSINSZKI ISTVÁN

EREDETILEG MEGJELENT
A NÉPSZABADSÁG 2002. JÚNIUS 22-I SZÁMÁBAN

Címkék: História Misztikus Pest-Buda Sajtóarchívum

süti beállítások módosítása