Prusi Dosszié

Prusi Dosszié

EGY ÉVSZÁZAD AZ ASTORIA SZÁLLÓBAN

2015. július 15. - Prusi

A mai Múzeum körút és Kossuth Lajos utca kereszteződésében a 19. század elején két régi épület állt. A Magyar utca felé eső részt az a lakóház foglalta el, amelynek második emeletén lakott Petőfi Sándor 1844 októberétől 1845 januárjáig (itt írta meg a János vitézt is), a Kiskörút felőli egyemeletes, saroktornyos épületben pedig a Zrínyi fogadó, a korabeli Pest legnépszerűbb és leghírhedtebb helye működött. E két ház helyén 1913 márciusában nyílt meg a hatemeletes Astoria Szálló, melynek névadója az akkori idők egyik legsikeresebb üzletembere, a német származású Jakob Astor volt.

20150715_illusztracio_1.jpg

AZ ASTORIA SZÁLLÓ AZ 1920-AS ÉVEKBEN. FORRÁS: MKVM

Az elegáns, igényesen berendezett szálloda közel kétszáz szobával, központi fűtéssel és felvonóval várta a Belvárosban szállást kereső jómódú vidéki és külföldi utazókat. A hotelt a korabeli napilapok és folyóiratok is elismerő szavakkal méltatták. „A három fronttal bíró szállodát Hikisch Rezső és Ágoston Emil tervezte, mégpedig úgy, hogy egymástól teljesen függetlenül oldották meg feladatukat – írta 1914-ben a Művészet című lap. – A Magyar utcai rész egészen a Kossuth Lajos utcai portálig Hikisch Rezső műve, s innen a Múzeum körúti rész Ágoston Emilé. Ezt persze csak mint műhelytitkot áruljuk el, mert alig hisszük, hogy akadjon oly éles pillantású szemlélő, aki az épület egyik részében oly kéz és felfogás nyomát találná, amely a másik rész jellegének ellentmond. Az épület maga nyugodt, széles felületeivel tömören, monumentálisan zárja a Kossuth Lajos utca és a Múzeum körút sarkát, s igazi – azt is mondhatnánk, hogy elegáns – nagyvárosi képet ad. Földszintjét csupa bolt, kirakat tölti meg. Ez némileg esztétikai hátrány, a tervezők azonban a tér ilyforma kihasználására egyenest kényszerítve voltak a telek drágaságánál fogva.”

Az Astoriában híres emberek is gyakran megszálltak egy-egy éjszakára. Krúdy Gyula például azért kedvelte a hotelt, mert nem szeretett korán kelni, itt pedig reggelenként olyan halkan takarítottak, hogy nyugodtan alhatott szobájában akár délig is. Ám a szálló nemcsak neves vendégeiről és pazar kényelméről volt híres: az ország jövőjét meghatározó történelmi eseményeknek is helyet adott. 1918. október 25-ét követően, az őszirózsás forradalom napjaiban az épület volt a gróf Károlyi Mihály vezette Magyar Nemzeti Tanács székháza. Október 30-án délután több százan esküdtek fel a Nemzeti Tanácsra, köztük katonák és tisztek, akik letépték „császári” sapkarózsájukat, és őszirózsát tűztek a helyébe. Károlyi feleségével együtt a negyedik emeleten lakott, míg az irodákat az első emeleten helyezték el. „A finom Astoria, amelynek szőnyeges teázójában még a szalonzenekar is csak szordinóval játszik, ahol a liftboy is úgy tud franciául, mint Clémenceau, ma már történelmi emlékhely lett – idézte vissza a Pesti Futár cikkírója 1918-ban a nevezetes eseményeket. – A forradalom nagy éjszakáján és a felejthetetlen csütörtökön odavándorolt Pest egész népe, az erkélyről civilek és katonák lelkesítő beszédeket intéztek a tömeghez, de ez még semmi: a szerdai éjszakán valóságos ostrom alá helyezték az elegáns Astoriát, fegyverek ropogtak a Kossuth Lajos utcában, és golyók fúródtak a szálloda falába. A 105-109. számú szobákban székelt a Nemzeti Tanács, itt tanácskozott Károlyi Mihály a vezérkarával, az 508. számú szobában pedig a forradalom legnevezetesebb foglyait őrizték: Várkonyi térparancsnokot és a hírhedt Lukachicot.”

20150715_illusztracio_2.jpg

AZ ASTORIA SZÁLLÓ NAPJAINKBAN. FORRÁS: DANUBIUS HOTELS

1919 tavaszán a rövid életű kommunista direktórium vezetői szállásolták be magukat az épületbe, majd huszonnégy békés év következett. A német megszállás napján, 1944. március 19-én a Gestapo tisztjei nézték ki főhadiszállásnak az Astoriát, melyet egyetlen óra alatt elfoglaltak, menekülésükkor pedig teljesen kifosztottak. A szállót az ostrom alatt két bombatalálat és számos belövés rongálta meg. 1945 tavaszán mégis az elsők között fogadott újra vendégeket. Ekkor nyílt meg a korábbi bár helyén a Pengő Klub, ahol először szerepelt a később világhírűvé vált dobos, Kovács Gyula. 1948 nyarára teljesen átépítették az akkor már országos hírű hotelt, amely így alkalmassá vált nemzetközi delegációk fogadására is. A hatvanas évek elejétől az akkori Budapest legelőkelőbb szállodájaként tartották számon: ekkor nyílt meg a gyorsétterem, bárja pedig a fiatalok kedvelt szórakozóhelye lett. Az épület homlokzatának legutóbbi felújítására a nyolcvanas évek közepén került sor, ezután kapta meg az Astoria a négycsillagos minősítést.

A ma is elegáns, patinás berendezésű szállóban szívesen forgatnak századfordulón és napjainkban játszódó filmeket: egyebek között itt vették fel A miniszter félrelép című vígjáték jeleneteit is.

PRUSINSZKI ISTVÁN

EREDETILEG MEGJELENT
AZ ÉLET ÉS TUDOMÁNY 2002. FEBRUÁR 15-I SZÁMÁBAN

süti beállítások módosítása