MÁRCIUS 8. – DIGITÁLIS HELYESÍRÁSI VERSENY

Hatodik helyezett lettem az ELTE Egyetemi Anyanyelvi Napok keretein belül megrendezett – szavazógéppel lebonyolított – digitális helyesírási versenyen, ahol holtversenyben hárman is 85,94%-os eredményt értünk el. Az egyik szemem sír, a másik nevet. Hiszen tudom, hogy képes vagyok ennél jobb teljesítményre is, de a számomra szokatlan „szavazógépes megoldás” miatt – ahol elméletileg csak pontegyenlőség esetén számított volna az időeredmény – a kelleténél jobban siettem a válaszadásokkal. De levontam a tanulságot, jövőre is mindenképpen indulok, és nem fogom zavartatni magam az idő miatt. Örülök viszont annak, hogy a versenyt az egyik informatikus könyvtáros csoporttársam nyerte meg, a díjakat pedig Antalné dr. Szabó Ágnes tanárnő, a zsűri elnöke adta át. Tőle éppen 15 évvel ezelőtt, 1998-ban a Simonyi Zsigmond Helyesírási Verseny országos döntőjében vehettem át az első helyezésért járó oklevelet.

 

MÁRCIUS 10. – DÍSZES MOZAIK AZ ÓRÁSISKOLÁN

A világhírű üvegfestő, Róth Miksa műhelyében készült velencei üvegmozaik díszíti a Tavaszmező utca 15. szám alatti, eklektikus stílusú épület homlokzatát, amelyet Pártos Gyula tervei alapján 1901-ben emeltek. A kétemeletes, díszes téglával burkolt palota hajdan a Magyar Királyi Állami Mechanikai és Órásipari Szakiskolának adott otthont, ahol kiválóan felszerelt termek – köztük egy 320 négyzetméteres, 60 főre berendezett műhely – várták a hallgatókat. De a századfordulón tervezett épület rövidesen szűknek bizonyult, ezért 1937-ben új szárnnyal bővítették. Falai között négy évvel később megnyílt a villamosipari középiskola, és Kandó Kálmán nevét vette fel. Az intézmény 2000-től Budapesti Műszaki Főiskolaként működött tovább, majd 2010-ben – Óbudai Egyetem néven – összeolvadt a Bánki Donát Műszaki Főiskolával és a Könnyűipari Műszaki Főiskolával.

 

MÁRCIUS 12. – SOROKBA SZORÍTVA

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéhez beérkezett adatok szerint 164 pénzügyi szervezetből 154 áthárította ügyfeleire a csekkadóként ismert tranzakciós illetéket, vagyis ezzel összefüggő díjmódosítást hajtott végre valamely termékén – derült ki a PSZÁF által készített, tegnap nyilvánosságra hozott háttéranyagból. „Ez borítékolható volt” – tehetjük hozzá.

Korábban korlátlan alkalommal ingyenesen vehettem fel készpénzt a bankom automatáiból. Február 1-jétől alkalmanként 210 Ft-ért juthatok hozzá a saját pénzemhez. Jelenleg a „havi zárlati díj” 567 Ft, az eseti átutalásokért 0,35%-ot, de legalább 225 Ft-ot kell fizetnem, míg egy-egy számlainformációs sms díja 36 Ft. Ennek megfelelően az elmúlt hónapban a havi számlavezetési díjért, egyetlen ATM-es kifizetésért, négy internetes átutalásért és a számlainformációs sms-ekért összesen 2145 Ft-ot (!) számított fel a bank.

Ettől függetlenül egyelőre nem szeretnék bankot váltani, viszont – első lépésben – módosítottam a tarifacsomagot. Havi 899 Ft-os csomagra váltottam át, ahol az első – és számomra egyetlen – készpénzfelvétel, valamint egy eseti átutalás ingyenes. Ezzel a lépéssel máris száz forintot spóroltam. Látványosabb – az eddigiekhez képest akár 900 Ft-os (!) – megtakarítást azonban csak az utalások csökkentése jelenthet.

Ősszel döntöttem úgy, hogy kényelmi szempontból a továbbiakban elektronikusan – eseti átutalásokkal – fizetem a közüzemi számláimat. Ezt azonban a továbbiakban nem engedhetem meg magamnak. Így „vissza a középkorba”, marad a sorban állás sárga csekkekkel a postán minden hónap elején. Erről jut eszembe „a sorban állás lélektana”… De legalább ingyen kivehetem az automatából azt a pénzt, amiért egész hónapban dolgoztam…

 

MÁRCIUS 16. – PUSKÁS TIVADAR SÍRJÁNÁL

Százhúsz évvel ezelőtt, 1893. március 16-án halt meg Puskás Tivadar, és a szomorú hírt – ironikus módon – az általa feltalált Telefonhírmondó tudatta először a világgal.

Puskás Tivadar 1844. szeptember 17-én született Pesten. Mérnöki tanulmányait Bécsben kezdte, majd a Műegyetemen tanult. Családja elszegényedése miatt azonban nem tudta befejezni tanulmányait, 1866-ban Londonba utazott, később Bécsben vállalt állást. 1874-ben Amerikában próbált szerencsét, majd visszatért Európába, ahol a legújabb távírógépekről és a városon belüli távíróhálózat kiépítéséről folytatott tárgyalásokat. Bell találmányának hírére ismét az Egyesült Államokba utazott, ahol később Edison munkatársa, 1877 és 1886 között Edison európai képviselője volt. Edison szerint a telefon tesztelésénél Puskás Tivadar használta elsőként a – magyar „hallom” szóból származó – „hallót”, amely azóta az egész világon elterjedt.

Puskás Tivadar elvei szerint valósultak meg az első telefonközpontok Bostonban és Párizsban. Hazatérése után, 1881-ben öccsével, Puskás Ferenccel megkezdte a telefonközpontok kiépítését a monarchia területén. Öccse halála után, 1884-ben átvette a pesti telefonhálózat fejlesztésének irányítását, és felszereltette Budapest első nyilvános telefonállomásait. Puskás Tivadar 1892-ben szabadalmaztatta legjelentősebb találmányát, a Telefonhírmondót, amely a mai rádió elődjének számít. A Telefonhírmondó adásának megkezdését alig egy hónappal élte túl, 1893. március 16-án a Hungária szállóban bérelt lakásában elhunyt.

 

MÁRCIUS 25. – JÖVEDELMEZŐ DALLAM

Titokzatos kotta olvasható az egyemeletes, romantikus stílusú Vajdahunyad utca 7. számú ház oromzatán, amelyet még muzsikáló puttók is őriznek. A szerény épület első tulajdonosa a 19. század végén Schauer Ferenc (1855–1913), a Kerepesi úti első Nemzeti Színház szerzője volt, akinek 1881-ben mutatták be az első operáját. Az Atala című darab olyan sikert aratott, hogy három évadon át nem vették le a Nemzeti repertoárjáról, sőt még zongorakivonatát is kiadták. Schauer az ebből szerzett jövedelemből építhette fel az akkori külvárosban álló kicsiny házat, és hálája jeleként a jövedelmező dallam egy részlete is felkerült a homlokzatra.

 

ÁPRILIS 3. – NEGYVENÉVES A MOBILTELEFON

Ma ünnepli 40. születésnapját a mobiltelefon. Első készülékem „természetesen” egy Nokia 3210-es volt, amit 2000-ben vettem. Nem meglepő, hogy „a Nokia egyik legsikeresebb néptelefonja, a rejtett antennás korszak egyik úttörője minden idők legsikeresebb és legnagyobb példányszámban eladott mobiltelefonjává vált”. Nem lehetett megunni, főleg a kígyós játékot... De azért „időnként” telefonáltam is, és persze rengeteget sms-eztem. Még 0660-as (!) számokat is hívtam róla, emlékszem a kegyetlen hangminőségre... Később cserélhető előlapokkal „bolondítottam”. És ezt a telefonomat tartottam meg a leghosszabb ideig.

 

ÁPRILIS 4. – ISTEN HOZOTT MAGYARORSZÁGON!

Ha a szerencsétlen barát, rokon, ismerős – netán „eltévedt” külföldi turista – gépe késő este száll le Ferihegyen (pardon: a Liszt Ferenc Airport 2-n), akkor szinte biztosan nem éri el az utolsó, 22.52-kor (!) induló 200E jelű buszt. Így lemarad arról az élményről is, amikor az „expressz” nevezetes helyszíneken, például a Felsőcsatári úton vagy a Csévéző utcánál megáll. Bizonyára „luxus” lenne valódi gyorsjáratot biztosítani a nemzetközi repülőtérről a főváros központjába, avagy legalább a metró végállomásáig. Éjjel-nappal, Budapesten.

De a BKK úgy döntött, hogy 23 órától másnap reggel 4 óráig nem kell busz a repülőtérig, sem oda, sem vissza, sem gyorsjárat, sem közvetlen, és punktum. Igaz, nagylelkűen felajánlják, és büszkén hirdetik kétnyelvű „bejutási tájékoztatójukban” az éjjeli alternatívát: szállj fel a 900-as buszra, aztán szállj át a 950-esre, a XVIII. kerületi Bajcsy-Zsilinszky útnál. Hogy hol szálljak át?... (Hát a Selmecbánya utca után!) És miért kell egyáltalán átszállnom – a bizalomgerjesztő külvárosban – egyik éjszakai buszról a másikra ahhoz, hogy eljussak a repülőtérről a belvárosba? Nyilván azért, hogy még egy jegyet kelljen lyukasztanom. Isten hozott Magyarországon!

 

 

ÁPRILIS 23. – ÉJSZAKAI FÖLDRENGÉS

Fél egy előtt két perccel, 00:28-kor 4,8-as erősségű földrengés rázta meg az országot, a centruma Heves város térségében, mintegy 10 km-es mélységben lehetett az MTA szeizmológiai obszervatóriumának adatai alapján. Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság tájékoztatása szerint a földmozgás csak kisebb károkat okozott: a legtöbb bejelentés a Heves megyei Tenkről érkezett, ahol mintegy háromszáz épület rongálódott meg kisebb-nagyobb mértékben.

A földrengést Kispesten is lehetett érezni, enyhén megremegett a harmadik emeleti lakásom fala. Eddig egy alkalommal, 2006. december 31-én éreztem földrengést, amikor 13:39-kor Budapesttől 25 kilométerre, Maglódhoz közel volt egy 4,1-es erősségű remegés epicentruma.

 

ÁPRILIS 24. – NYUGDÍJBA MEHET AZ IFJÚMUNKÁS?

„Bár a kifejezést a második világháború előtt elsősorban a fiatal ipari munkások megnevezésére használták (például Európai Keresztény Ifjúmunkás Szövetség, illetve Keresztény Ifjúmunkások Internacionáléja), a második világháború után a kifejezés a közterek és közintézmények elnevezésében a kommunista diktatúrának a munkásosztály vezető szerepét deklaráló, hivatalos ideológiájának hatására terjedt el. A kifejezés a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 14. § (2) bekezdése szerint XX. századi önkényuralmi politikai rendszerre közvetlenül utal, így köztéri elnevezésként használata nem javasolt.” A Magyar Tudományos Akadémia állásfoglalása Magyarország önkormányzatai közterületeinek elnevezéseiről (MTA BTK-T/1833-2-1/2013), bővebben az Indexen.

 

ÁPRILIS 28. – NYÁRIAS HÉTVÉGE PILISMARÓTON

Virágba borultak a körtefák a pilismaróti Dobozi Mihály utcában: a természet alig két hét leforgása alatt, látványosan behozta a „tavaszi lemaradást”. Az első nyárias napot töltöttem tegnap Pilismaróton, és kihasználtam a jó időt egy kis biciklizésre, még ebéd előtt felkerekeztem a Hamvas-kői vadászházhoz, de jártam a Duna-parton is.

 

MÁJUS 4. – LESZÁMOLÁS AZ INDEXEKKEL

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem vezetősége úgy döntött, hogy a 2013/2014-es tanév első felétől a hosszú múltra visszatekintő hagyományos leckekönyv helyét átveszi az E-index, az eddig ismert index teljesen megszűnik az egyetemen. Az ELTE sajátos elektronikus indexét az összes karon egységesen bevezetik, és természetesen felmenő rendszerben is alkalmazni fogják – számolt be az örvendetes újításról az ELTE Online.

 

MÁJUS 6. – BIBERVÁR ÓRIÁSAI

A Kóspallag déli határában található Bibervár a Kis-Hanta-patak és a Korompa-patak találkozása felett emelkedő dombtetőre épült. Az egykori őrtorony maradványa a községtől három kilométerre, a Kismaros felé vezető út bal oldalán áll. Az 1980-as években végzett ásatás szerint kis méretű, lakótoronyból és udvarból álló erődítmény volt, amely az 1260-as években épülhetett. A várat egyszerűen Toronynak nevezték. Pusztulását ellenséges támadás okozhatta a XIII. század végén vagy a XIV. század elején. A Pusztatorony-dűlőben talált leletek korabeli településre utalnak, amit feltehetően Toronyaljának hívtak.

A népi emlékezet szerint a Torony lakói óriások voltak. Utolsóként egy Mnyi nevű öregember és leánya élt itt. Hatalmas étvágyukkal egy egész ökröt meg tudtak enni. A lány sokat sétált a környéken, és egyszer meglátott egy szántóvető embert. Nemigen ismerte a halandó embereket, így kötényében hazavitte új játékszerét. Az apja azonban ráparancsolt, hogy vigye vissza szekerestül a rémült parasztembert, és ne bántsa többé sem őt, sem társait, mert az ő munkájuk tartja el mindkettőjüket. Forrás: Kóspallag község honlapja

 

MÁJUS 8. – PARKERDŐ TERMÉSZETESEN

Több mint 230 millió forint uniós támogatásból valósul meg természetvédelmi rehabilitáció a Pilisi Parkerdő Zrt. három erdészetének területén – Pilismarót, Pilisszentkereszt és Bajna környékén – 2012 és 2015 között. A „Természetvédelmi fejlesztések a Pilisi Parkerdőben” című projekt keretében vizes élőhelyek rekonstrukcióját, erdei kistavak rehabilitációját, invazív fafajok visszaszorítását végzi az erdőgazdaság, az illegális hulladéklerakást pedig sorompók kihelyezésével próbálja megakadályozni.

A Pilisi Parkerdő Zrt. az élőhely-megőrzési projekt keretében kitakarítja a kétéltű fajok számára fontos erdei kistavakat, a pilismaróti Miklós deák-völgyben elbontja a tájat régóta elcsúfító betongátakat, és helyettük a vízi élőlények mozgását lehetővé tevő vízrendszert épít ki. Jelentős, nagy szakmai kihívást jelentő feladat az őshonos erdőtársulások létét fenyegető, agresszívan terjedő fafajok – elsősorban a bálványfa és az akác – visszaszorítása a Bajnai Erdészet területén. A tájkép helyreállítását szolgálja egy funkcióját vesztett mezőgazdasági épület maradványainak elbontása és elszállítása Nyergesújfalu határában. Szintén pályázati forrásból számos sorompó kerül az országos védettségű erdőkbe vezető utak bejáratához.

 

MÁJUS 11. – INDULÁSRA KÉSZEN

 

MÁJUS 15. – FEJLESZTÉS ELŐTT AZ ORSZÁGOS KÉKTÚRA

Három éven belül közel kétezer kilométernyi túraösvényt, valamint kerékpáros és túrasíútvonalat újítanak fel európai színvonalon – adta hírül a Turista Magazin. A Magyar Természetjáró Szövetség milliárdos nagyságrendű uniós pályázati támogatást nyert el konzorciumi formában, hét regionális és egy kiemelt pályázati program keretében. A támogatás 1964 kilométer turistaút felmérésére, felújítására, jelzésfestésére és kitáblázására ad lehetőséget, így 2015 márciusára szerte az országban színvonalas pihenőhelyek, források és kilátóhelyek épülnek.

Az MTSZ immár 50 éve emblematikus programja a legnépszerűbb hazai jelvényszerző túramozgalom, az Országos Kéktúra szervezése, koordinálása, népszerűsítése, útvonalának karbantartása és fejlesztése. Az Írott-kőtől Hollóházáig tartó, középhegységeinken áthaladó, 1128 kilométer hosszú útvonal Európa első hosszú távú turistaútja.

 

MÁJUS 19. – MATRICA

– Jó reggelt kívánok. Piliscsabára kérek egy diákjegyet, Budapest-bérlettel.
– Száznyolcvanöt forint. A diákigazolvány matricáját is mutassa.
Nagy nehezen kiszedem a – nem átlátszó – tokból.
– Rendben – mondja a Volán sofőrje.
– Tessék?... – kérdezek vissza.
– Rendben – ismétli a sofőr.
– De azért nézze meg alaposabban, maga akarta látni a matricát, akkor nézze.
– Látom, rendben.
– Akkor jó – válaszolom fenyegető tekintettel. Majd leülök a második ajtónál, de csak nem hagy nyugodni a dolog. Engem, Prusinszki Istvánt azzal gyanúsítanak, hogy jogosulatlanul veszem igénybe az utazási kedvezményt? Ráadásul szemeszter végén?... Az isten verje meg, tényleg, ezzel kell szórakozni vasárnap hajnalban, a kibaszott matricával.
Úgy tűnik, kissé hangosabban gondolkodtam a kelleténél… A sofőr bezárja a vezetőfülke ajtaját, és hátrajön hozzám.
– Mi a gond? – kérdezi.
– Hát az, hogy mit gondol rólam, egész félévben mindenhol blicceltem?...
– Azt.
– És honnan tudja a matricáról, hogy nem hamis? Lehet, hogy hamis a matrica.
– Ugyan, egy ilyen jóarcú fiatalemberről ezt nem tudom elképzelni – mondja békülékenyen, teljes komolysággal.
– Bezzeg azt el tudta képzelni, hogy nincs matrica a diákigazolványon.
Erre már nem tud mit mondani. Hátat fordít, visszaül a vezetőfülkébe, indulunk.
Két perc késéssel. Persze „miattam”.

 

MÁJUS 20. – ZERIND VEZÉR UTCÁJA

Tegnapi túrám Budaliget határában, a Zerind vezér utcában ért véget. Bevallom, erről a vezérről most hallottam először, így utánanéztem a Wikipédián.

Tar Zerind Szent István király rokona, a fellázadt Koppány somogyi vezér apja volt, 971 körül halt meg. Szent István és Zerind rokonsági foka bizonytalan, a rokonság azonban bizonyosra vehető, mert fia, Koppány csak erre alapozhatta trónigényét. Hóman Bálint történész szerint Zerind Árpád fejedelem dédunokája volt. Taksony fejedelem idején a Duna alsó szakaszán és a bihari dukátusban rendelkezett szállásokkal. Neve a Duna bal partján innen a Dráva torkolatáig fordul elő helynevekben. Dukátusi szálláshelyét az Arad megyei Zerind község őrzi.

Túraútvonal az országos kék jelzésen: Hűvösvölgy, gyermekvasút vá. – Hármashatár-hegyi repülőtér – Vadaskerti emlékmű, katonasír – Határ-nyereg – Oroszlán-szikla – Kecske-hegy – Látó-hegy – Árpád-kilátó – Fenyőgyöngye – Hármashatár-hegy – Vihar-hegy – Virágos-nyereg – Csúcs-hegy – Solymári téglagyár, összesen: 13,9 km

• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 

A Veres Pálné utca 17-19. számú épület díszes kapubejárata fölött latin és cirill betűs felirat hirdeti, hogy hajdanán ezen a helyen működött a Magyarországon élő szerb ifjak kollégiuma, a Tökölyanum. A szerb templomtól néhány lépésnyire található ház múltjának egy-egy szelete – három domborműnek köszönhetően – a homlokzatról is leolvasható. A második és harmadik emeleti ablakok között még az építéskor helyezték el azt a három reliefet, amely egy-egy nevezetes eseményt idéz fel az intézet több mint másfél évszázados történetéből.

Zátonyra futott óceánjárók, hadihajók, vitorlások és halászhajók utasainak csontvázai borítják a világ talán legveszélyesebb és legkietlenebb tengerpartját, a namíbiai Skeleton-partot. Vérfagyasztó történetek keringenek a szerencsétlenül járt hajótöröttek százairól, akik itt vergődtek partra, majd a kíméletlen dél-afrikai homoksivatag fogságában töltötték utolsó napjaikat…

A tudományos kutatók többsége néhány évtizeddel ezelőtt még egyetértett abban, hogy az evolúció az univerzumban mindenütt hasonló formák kialakítására készteti az élőlényeket. Napjainkban azonban egyre több bizonyíték cáfolja meg a korábbi nézeteket, és utal olyan földönkívüli civilizációk létezésére, amelyek az emberekre legkevésbé sem emlékeztető teremtményekből: gigantikus méretű égitestekből állnak.

Túraútvonal az országos kék jelzésen: Piliscsaba – Kőris-völgy – Erzsébet-kút – Nagy-szénás, turistaház-emlékfal – Felső-Zsíros-hegy – Alsó-Zsíros-hegy, volt turistaház romja – Tovább a sárga jelzésen: Kerek-hegy – Középső-Jegenye-völgy – Budaliget, összesen: 15,7 km

• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 

Tegnap kaptam egy nagy borítékot az UniCredit Banktól, ebben egy kisebb boríték volt, amit a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Informatikai Intézetének Banki Pénzforgalmi Tisztázó Osztálya (!) küldött a bankomnak.

Amikor megtudtam, hogy világhírű magyar termékekről, fejlesztésekről kell referenciamunkát készítenem, néhány pillanatig azon gondolkodtam, hogy „hagyományos” eszközzel, a Bíró László által kifejlesztett golyóstollal vessem papírra dolgozatomat – s csak ezt követően gépeljem be a szöveget –, vagy a Neumann János érdemeit dicsérő számítógépet használjam erre a célra.

A falusias Belváros alacsony, többnyire földszintes házait a XIX. század elejére egy-két emeletes épületek váltották fel. Ennek a szép, harmonikus városképnek ma már sajnos csak a nyomaival találkozhatunk: egy-egy apró házacska őrzi mindössze a kétszáz évvel ezelőtti Pest hangulatát. Az egyik ilyen kicsiny épület az 1815-re elkészült Nyáry Pál utca 8. Korábbi vagy vele egyidős, épségben fennmaradt lakóház öt-hatnál több nem akad Pesten.

Aligha akadnak olyanok, akiket ne foglalkoztatna a kérdés: ad-e valamilyen jelzést a közeledő halál? Megtudhatjuk-e, mikor érkeztünk el életünk utolsó perceihez, s ha igen, hogyan bizonyosodhatunk meg ennek valódiságáról? A legtöbb ember természetesen nem szeretné ismerni végórájának pontos időpontját, ennek ellenére gyakran egyenesen a túlvilágról érkező hírnökök figyelmeztetnek az elkerülhetetlen végzetre.

Túraútvonal: Kóspallag – Kis-Hanta-patak – Boglya-kő – Toronyalja-horgásztó – Bibervár – Békás-rét – Szent-Gál-föld – Fehér-forrás-csoport – Törökmezei turistaház, bekötőút

• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 

Camille Flammarion (1842–1925) neve biztosan ismerősen cseng a földönkívüli élet és a csillagászat története iránt érdeklődők előtt. A híres francia tudós idegen lényekkel foglalkozó könyvei és a világ jövőjét taglaló írásai napjainkban is nagy népszerűségnek örvendenek – talán éppen azért, mert futurisztikus elképzelései a 21. század elején is tartogatnak meglepetéseket.

A Fő utca 20. számú egyemeletes palota nemcsak Buda legrégebbi épületeinek egyike, de a környék legdíszesebb műemlék lakóháza is. Története Mátyás király koráig vezethető vissza, amikor a Pala utcai oldalon és ezen a telken még apró vályogviskó állt.

Az épületet a török korban több ízben átépítették és felújították, majd Buda ostroma során kis híján a földdel vált egyenlővé. A XVII. század végi tulajdonosok azonban időt és pénzt nem sajnálva tatarozták – a Fő utcai oldalon több szobával ki is bővítették – a házat, melynek következő újjáépítésére 1811-ben került sor. Mai homlokzatát Kapisztory József görög kereskedő építtette át klasszicista stílusban Dankó Andrással, aki az emeletre henger alakú, zárt erkélyt, míg az ablakok fölé copf füzéreket tervezett. A saroképület legfőbb ékességei mégsem az akkortájt gyakran alkalmazott építészeti formák és motívumok, hanem azok a domborművek, amelyek végigvonulnak a Fő utcára néző falon.

Az apró mélyedésekben részben különböző indadíszítések, részben alakos jeleneteket ábrázoló művészi reliefek bújnak meg, amelyek a természethez közel élő emberek mindennapjaiból vett pillanatok mellett mitológiai állatokat, kereskedelmi jeleneteket és megszemélyesített fogalmakat ábrázolnak. Az épület a második világháborúban súlyos belövéseket szenvedett el, ám a tucatnyi műalkotás többsége szerencsésen vészelte át az elmúlt két évszázad viszontagságait, s máig őrzi a rég elfeledett vízivárosi kereskedő emlékét. Napjainkban – szemben a Francia Intézettel – egy francia étterem működik benne.

PRUSINSZKI ISTVÁN

EREDETILEG MEGJELENT
A NÉPSZABADSÁG 2004. ÁPRILIS 1-JEI SZÁMÁBAN

A világ számos vezető személyisége szilárdan hitt a pszichikus képességek erejében. Vajon mennyire befolyásolták a különleges megérzések a nemzetközi politika sorsdöntő eseményeit, s ezen keresztül a világ történelmét?

A sumér és a babilóniai mitológiában számos helyen találunk említést sajátságos, emberszerű állatokról és különböző mutáns élőlényekről. A több száz ókori leírás alapján joggal feltételezhetjük, hogy földönkívüliek által végzett genetikai kísérletek eredményeivel állunk szemben. Olyan mutációs programokkal, amelyek évezredekkel ezelőtt kezdődtek, és bizonyíthatóan napjainkban is tartanak.

A vízivárosi Corvin tér keleti oldalának kicsiny házai udvarukkal a Duna, bejáratukkal és mutatós homlokzatukkal pedig az utca irányába fordulnak. Az évszázadokkal ezelőtt épült, s azóta többször átalakított épületek szinte mindegyike magán viseli a múlt emlékeit, díszítései kapcsolódnak a tér hajdani és mai névadóihoz. Az 5. számú ház archaizáló domborművei például Mátyás királyt jelenítik meg, a néhány lépésnyire található 2. számú ház bejárata fölötti zárókő pedig Corvin János kedvelt madarát, a hollót ábrázolja.

Amikor a svájci származású, ám hazánkban meggazdagodott molnár, Haggenmacher Henrik (1827–1917) megbízta Lotz Antalt egy ötemeletes gőzmalom építésével, rossz álmában sem gondolta, hogy a méregdrágán felhúzott épületkomplexumot három évtizeddel később bontásra ítéli az idő. Az akkori Tüköri gát–Honvéd utca–Balaton utca–Szemere utca által határolt hatalmas telken 1865 őszén kezdtek hozzá a tekintélyes malom felépítéséhez, és két év múlva már teljes pompájában várta az őrlésre váró gabonát a Haggenmacher-féle üzem.

Manapság nehéz elképzelni, hogy a Szent István körút itt idézett fertályán a XIX. század második felében még nem impozáns lakóházak tekintettek le a járókelőkre, hanem egy külvárosi gabonafeldolgozó. Nem is uralhatta sokáig a környéket a molnárlegényből bérlővé avanzsált Haggenmacher dölyfös malma: 1873-ban tomboló tűzvész döntötte romba. A biztosítási kártérítés ugyan elegendőnek bizonyult a teljes újjáépítéshez, de 1899-ben a városrendezés megadta a kegyelemdöfést az alig több mint harminc évet megélt malombirodalomnak: lebontásra ítélték.

Haggenmacher Henrik ezt követően két részre osztotta a telket, és a század első éveiben három szomszédos lakóházat építtetett azokra. Egyikük a Szent István körút 13. számú négyemeletes épület, amelynek homlokzata napjainkban is őrzi a malom emlékét. A tető alatt kiemelkedő oromfal közepén egy aratási jelenetet ábrázoló dombormű látható – a legjobban talán a körút túloldaláról, a Vígszínház bejáratától. A 12 méter hosszú, 3 méter magas reliefet olyan magasra helyezték, hogy csak az igazán figyelmes szemek különböztethetik meg rajta az arató férfiakat és a háttérben őrölő malmokat. Ez a kőbe vésett tájkép emlékeztet már csak a hajdan országszerte híres, kiváló lisztet készítő Haggenmacher-malomra: a híres dinasztia gyors véget ért vállalkozására.

PRUSINSZKI ISTVÁN

EREDETILEG MEGJELENT
A NÉPSZABADSÁG 2004. FEBRUÁR 11-I SZÁMÁBAN

Aki először veszi szemügyre a Corvin tér 4. számú épület homlokzatát, valószínűleg nem is sejti, hogy az ablakok alatt és fölött elhelyezett apró domborművek Mátyás királyt, illetve egy alkimistaműhely berendezését ábrázolják. Magyarázó felirat és útbaigazítás híján csupán régi újságokra és iratokra hagyatkozhatunk, ha szeretnénk megfejteni, mikor kerültek az egyemeletes vízivárosi ház falára, és milyen kapcsolatban állnak egymással az aprólékos munkára valló reliefek.

A természetgyógyászok a 20. század első felében kezdtek komolyan érdeklődni az illatok gyógyító hatása iránt. Az aromaterápia ősi tudománya napjainkra az alternatív kezelések egyre népszerűbb és hatásosabb formájává vált, hiszen az illóolajok nemcsak a fizikai állapot javulását segítik, hanem érzelmeinket és hangulatunkat is kedvezően befolyásolják.

A Birminghamtől 100 kilométerre északra elhelyezkedő Peak District Nemzeti Park évtizedek óta vonzza az Anglia középső vidékeit meglátogató turistákat. A régi korok emlékei iránt érdeklődőket különös érzés keríti hatalmába, amikor először jutnak el Derbyshire környékére, az Arbor Low-i kövekhez. Pontosan ötven mészkőtömb áll egymás mellett, szabályos kört alkotva. Mintha Stonehenge-ben járnánk: szikladarabok, emberi csontok, pattintott eszközök és sírmaradványok, amerre csak a szem ellát.

A Fidesz megvédte a rezsicsökkentést, a családoknak egyetlen fillért sem kell visszafizetniük a megspórolt pénzből – nyilatkozta Németh Szilárd, a kormánypárt rezsicsökkentésért felelős politikusa a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság keddi döntését követő sajtótájékoztatón. Igen örvendetes és megnyugtató, hogy „egyetlen fillért sem kell visszafizetnem” – de vajon mekkora összegnek is lehet örülni kitörő lelkesedéssel? Kíváncsiságból elővettem a napokban érkezett számlákat.

A FŐTÁV részére fizetendő távhő-szolgáltatási alapdíj márciusban 5253 Ft volt, ebből 525 Ft „árengedményt” kaptam. Az „épületrész fűtési célú hődíjáért” 16 334 Ft-ot, míg az „épületrész melegvíz-készítési célú hődíjáért” 3171 Ft-ot kellett ténylegesen fizetnem, így a számla végösszege – lakásfenntartási támogatás nélkül – 24 233 Ft-ot tett ki, míg a 10%-os csökkentés előtt 26 925 Ft lett volna, azaz a megspórolt összeg 2692 Ft.

A FŐGÁZ részére fizetendő gázátalány a korábbi 1849 Ft-ról 1695 Ft-ra csökkent, „biztonsági készletezési díjat” pedig már nem kell fizetni – ez a tétel korábban havi 34 Ft-ot jelentett –, így havi 188 Ft spórolás az eredmény.

Az ELMŰ-számlán már szerepel – igaz, még nem a Fidesz által elvárt narancssárga keretben –, hogy: „A rezsidíj csökkentésére vonatkozó kormányhatározat eredményeképpen az Ön megtakarítása ebben az elszámolási időszakban: 520 Ft. Ezen összeg az Ön számlájából már előzetesen levonásra került.” Ezzel a „villamosenergia-termékdíjakat”, rendszerhasználati díjakat és „pénzeszköz jellegű tételeket” tartalmazó villanyszámlán szereplő összeg „látványosan”, ötezer forint alá csökkent.

Így tehát márciusban mindösszesen 3400 Ft-ot spórolhattam. Bár ezen „spórolás” ellenére a pénztárcámban egy fillérrel több nem maradt hónap végén... Ettől még nem állítom, hogy a rezsicsökkentési akcióterv nem jelent segítséget. Viszont állítom: havi tíz százalék nem lesz elég ahhoz, hogy a Fidesz megvásárolja a szavazatomat.

„A Sörház utca Pest szabad királyi város első és legrégibb serfőzőházáról kapta nevét. A mai Újvárosháza helyén állott serfőzőházban a város 1698-tól 1825-ig tartotta fenn serfőzői jogát.” Egy évszázados utcanév, egy erősen megkopott mozaikberakásos emléktábla és a fenti néhány soros magyarázó szöveg: csupán ennyi emlékeztet Pest egyik első és legrégibb intézményére, a pontosan 117 évig fennálló serfőzdére.

A tavaszi napéjegyenlőséget követő holdtölte utáni első vasárnap a keresztény egyház egyik legnagyobb ünnepe. A negyvennapos böjtöt lezáró, Krisztus feltámadására emlékező húsvét évezredes jelképének számító tojásnak már az őskorban is mágikus erőt tulajdonítottak, a vallás elterjedésével párhuzamosan kialakult húsvéti szokások pedig több európai országban is látványosan megőrizték az egykori tavaszünnepek misztikus jellegét.

A Szabadság híd pesti hídfőjének vidékén a XIX. század második feléig a környékbeli mesteremberek, kereskedők apró viskói sorakoztak. A város eme fertályán, a mai Fővám tér 4. szám alatt indította el vállalkozását 1881-ben korának egyik ismert nyomdásza, Süssz Dávid.

Egyemeletes üzemépületének eredeti homlokzata a régi felvételeken szinte rejtőzik a tucatnyi cégtábla alatt: a földszinten hatalmas betűk hívták fel a figyelmet a falak között található papírraktárra, papírzacskógyárra, nyomdai műintézetre, könyvkötészetre és az elsősorban cégfeliratokat gyártó szalagnyomdára, míg a ház jobb oldalán külön bejárattal és saját kirakattal „Magyar királyi dohány- és szivaráruda” működött. Nem meglepő, hogy hamar szűkösnek bizonyult a mindössze kétszintes ház, amelynek helyére éppen száz évvel ezelőtt, 1913-ban jóval nagyobbat, négyemeleteset húztak fel.

A napjainkban is álló szecessziós stílusú nyomdapalota oromzatára egy évvel később félkör alakú színes mozaikot készítettek, amely Hermészt, a görög istenek hírvivőjét, az ékesszólás, a kereskedelem és a tolvajok istenét ábrázolja, amint egy nyomdász és egy könyvkötő lába elé önti a pénzt bőségszarujából. Süssz Dávid ezúttal is kikötötte, hogy a homlokzati díszítés fölé jól láthatóan véssék fel az akkor már három évtizedes múltra visszatekintő vállalkozására utaló „Szalagnyomda” feliratot.

A Fővám téri palotát 1934-ben fia, a szintén nyomdász István örökölte, aki a második világháborút követően Sallaira változtatta nevét, és röviddel cégének államosítása előtt Ausztriába emigrált. Noha a Fővám téri nyomda története ekkor visszavonhatatlanul véget ért, a mozaikon pompázó Hermész rendületlenül őrzi a régi vállalkozás emlékét.

PRUSINSZKI ISTVÁN

EREDETILEG MEGJELENT
A NÉPSZABADSÁG 2004. MÁRCIUS 9-I SZÁMÁBAN

Amikor 1865-ben Jules Verne Utazás a Holdba című regénye megjelent, még senki sem gondolta volna, hogy a jövőbe látó francia író elképzelései száz év múlva már a mindennapok részét képezik majd. A híressé vált mű és Utazás a Hold körül címmel megjelent folytatása ma is a legismertebb 19. századi tudományos-fantasztikus regények közé tartozik. Kevesen tudják azonban, hogy három évtizeddel e könyv első kiadása előtt az egyik népszerű divatlapban, a Rajzolatokban is napvilágot látott egy hasonló témájú elbeszélés, amelyben két vakmerő magyar férfi holdbéli kalandjaival ismerkedhetünk meg.