Túraútvonal az országos kék jelzésen: Szendehely – Katalinpuszta – Nagy-Szál-erdő – Bik-kút – Naszály csúcs, geodéziai torony – Násznép-barlang – Kopasz-tető – Török-rét – Agárdi-út – Farkas-bérc – Ősagárd – Galamb-hegy – Lókos-patak – Felsőpetény; összesen 18,7 km

Túraútvonal az országos kék jelzésen: Nógrád – Várhegy – Újtelep – Hosszú-bérc – Nagy-kő-hegy – Magas-hegy – Kő-hegy – Nagy-berek – Magyarkút – Irma-forrás – Keskeny-bükki-patak – Kápolna-oldal – Szendehely; összesen 16,3 km

Túraútvonal az országos kék jelzésen: Kóspallag, templom – Kisinóci turistaház – Inóci-vágás – Luczenbacher út – Gács-nyereg – Nagy-Hideg-hegy – Rakodó – Csóványos – Három-hárs – Fultán-kereszt – Saj-kút-bérc – Saj-kút, Semmelweis-forrás – Cseresnyés-völgy – Béla-rét – Szőlős-mező – Kálvária – Csurgó-forrás – Nógrád vá.; összesen 23,2 km

A 11. században alapított Észak-Komárom – Öreg-Komárom vagy Révkomárom – járási székhely és a Nyitrai kerület harmadik legnépesebb városa, a szlovákiai magyarság legfontosabb kulturális és politikai központja. A Magyar Királyság idejében Komárom vármegye székhelye volt, a városi rangot 1265-ben kapta meg. A város a török hódoltság idején végvárként funkcionált, az 1594-es sikertelen török ostrom után kezdődött meg a komáromi erődrendszer kiépítése. Az erődök fontos szerepet játszottak az 1848–49-es szabadságharcban is. Az első világháború után az újonnan megalapított Csehszlovákia határát a Duna folyása közepén húzták meg, ezzel elválasztva a város északi és déli részét. A város fejlődése csak a szocializmus évtizedeiben, az iparosítás révén gyorsult fel.

A tengerjárók sok-sok nemzedékének szívébe költözött rémület már a Sargasso-tenger nevének hallatán is: évszázadokon át hátborzongató történetek keringtek a lebegő hínárba gabalyodott hajókról és a feneketlen mélységbe rántott matrózokról. Az Atlanti-óceán áramlatai által körülvett tengeri dzsungel napjainkban is számos rejtélyt tartogat…

Az ezredfordulón néhány lelkes amerikai és magyar tudós úgy döntött, közös űrhajózási magánintézetet hoz létre a gravitáció tudományos kutatására. Az 1998-ban létrejött Gravity Control Technologies (GCT) az úgynevezett nulla pontos energiamező, más néven a kvantumvákuum segítségével juttatna járművet az űrbe – nem kevesebb, mint egy évtizeden belül. Antigravitációs kutatásokkal persze rajtuk kívül több tucat kisebb-nagyobb cég foglalkozik világszerte. De Magyarországon, a budai hegyekben található kutatóközpontban, minden idők legnagyobb technológiai áttörésének küszöbén – egyedül magyar és amerikai kutatók.

A 700 méter magas Dobogókő a Magyarországi Kárpát Egyesület Budapesti Osztályának, majd az abból alakuló Magyar Turista Egyesületnek is egyik kedvenc kirándulóhelye volt. A nagy forgalom miatt már 1889-ben felmerült a menedékház építésének gondolata ezen a helyen. Prokop Géza erdész telkén 1897-ben épült a Pfinn József által tervezett kétszobás, 10-14 személy befogadására alkalmas faház, amelyet 1898. június 5-én avattak fel. A turistaházat az egyesület elnökéről, báró Eötvös Lorándról nevezték el.

Túraútvonal az országos kék jelzésen: Nagymaros – Templom-völgy – Hegyes-kő – Köves-mező – Csernák-kút – Czerovszki-kő – Törökmezői turistaház – Hét-vályús-forrás – Békás-rét – Korompai-erdő – Kóspallag; összesen 17,9 km

Túraútvonal az országos kék jelzésen: Pilisszentlászló – Rózsa-hegy – Szarvas-szérű – Szent László-hegy oldala – Pap-rét – Pálócki-rét – Úrasztal-oldal – Vízverés-nyerge – Őr-hegy – Barát-halom – Moli-pihenő – Borjú-fő kilátóhely – Visegrádi-kapu – Nagy-Villám – Fellegvár – Kálvária – Visegrád, komp; összesen: 14,3 km

Mindannyian tudjuk, hogy egyszer elérkezik az idő, amikor megszűnik ránk nézve a világ, és örökre eltávozunk a földi életből. A halál folyamata általában olyan képekkel társul tudatunkban, amikor egy kórházi ágyon fekvő beteg már-már elviselhetetlen fájdalmak között várja a közeledő véget, vagy egy baleset áldozata vérben úszik a szerencsétlenség helyszínén. Pedig ez még nem a halál, ezek még az élet jelei. De valóban szenvedés-e az élet utolsó felvonása? Tényleg olyan nyomasztó és rettenetes az elmúlás, mint képzeljük – vagy csupán belső félelmeinket kell legyőznünk ahhoz, hogy átértékelhessük a halálról alkotott képünket?

Túraútvonal: Nagyirtás vá. – Sas-hegyi-nyereg – Nagy-Sas-hegy – Sós-hegy – Lengyel-rétek – Galambos-rét – Sarok-rét – Márianosztra

Az UFO-kutatók legfontosabb feladata a valódi, hiteles bizonyítékok feltárása, azok megszerzése, amelyek mindenki számára egyértelműen arról árulkodnának, hogy idegen civilizáció lényei, illetve űrjárművei a Földön jártak vagy éppen itt tartózkodnak. Miközben világszerte folyamatosan gyűlnek az újabb és újabb beszámolók, újra aktuálissá vált a kérdés: vajon a magyar hivatalos szervek és a levéltárak őriznek-e úgynevezett X-aktákat, amelyekre a mai napig nem tudtak magyarázatot adni az illetékesek?

A két kőszobor 1894 óta őrzi a belvárosi Kossuth Lajos utca 14–16. számú lakóház bejáratát, egyben az első tulajdonos, Wagner János (1813–1904) építész munkásságának emlékét. A kapu felett, az első emeleti ablakok között látható angyalkák egyike tervrajzot ábrázoló táblát, társa a mérnöki pontosságot szimbolizáló vonalzót és körzőt tart a kezében.

Wagner János hajdanán e két alakot használta fel arra, hogy ország-világgal tudassa foglalkozásának fél évszázados jubileumát. Ha a jeles építési vállalkozó még élne, minden bizonnyal megdöbbenve méregetné egykori otthonának üzletportálokkal elcsúfított földszinti homlokzatát.

A XIX. század második felében középületek tervezésével ismertté vált mérnök Berlinben és Bécsben végezte iskoláit. Nagyrészt mások terveinek kivitelezésében működött közre, de saját elképzelései szerint is emeltek épületeket, többek között 1866-ban az első lóvasút végállomását a mai Váci út 201. szám alatt, 1868-ban pedig az ELTE Vegytani Intézetének épületeit a Múzeum körút és a Puskin utca között. Wagner családja részére két házat is építtetett: a Múzeum körút 9. szám alatti lakóházat, illetve a Kossuth Lajos utcai négyemeletes bérpalotát.

E ház homlokzatának legfelső traktusát – az első tatarozáskor készült felvételek tanúsága szerint – a két világháború között még a família vezetéknevének kőbe faragott kezdőbetűje foglalta el, jobb és bal oldalán egy-egy szárnyas oroszlán szobrával. Egészen az 1991-es felújításig díszítették a palota oromzatát, amikor leszerelték őket. Maguk a lakók sem tudják, megvannak-e még egyáltalán, avval azonban mindenki egyetért, hogy a szobrok elszállítását semmi nem indokolta. Előkelő helyen ékesítették a több mint százéves, patinás lakóház oromzatát.

PRUSINSZKI ISTVÁN

EREDETILEG MEGJELENT
A NÉPSZABADSÁG 2004. JANUÁR 12-I SZÁMÁBAN

A József Attila utca 24-es számú házának sarkán, az első emelet magasságában különleges, színes mozaikkép vonja magára a gyanútlan szemlélődők figyelmét. Rajta arannyal bevont ruhát viselő angyal nyújtja óvó kezét egy asszony és kislánya fölé, a mozaik két oldalán pedig egy-egy életnagyságú női fejszobor tekint szomorúan a távolba.

Talán a környékbeli idős lakók közül is kevesen tudnának választ adni arra, mióta ékesíti a közelmúltban felújított sarokház homlokzatát a gyönyörű mozaik és a két, füzéres díszítéssel körbefont szobor, és miért éppen ezen az épületen helyezték el őket. Pedig még az 1940-es évek elején is több ezren fordultak meg abban a földszinti gyógyszertárban, amely a második világháború idején zárta be örökre kapuját, s egészen addig a sarkon látható őrangyal mozaikját használta cégéréül.

Bár a patikáról csak néhány szűkszavú – és ma már nehezen ellenőrizhető – adattal szolgálnak a régi gyógyszerészévkönyvek, szinte bizonyosra vehető, hogy 1805-ben ezen a helyen nyílt meg Pest kilencedik patikája, a Magyar Király. Spetz József, a korabeli városi gyógyszerészek egyike ugyanis 1804-ben kért és kapott engedélyt a Helytartótanácstól az apothéka megnyitására a Marokkói-udvarnak nevezett kétemeletes barokk bérházzal átellenben, az akkori Három Korona és Marokkói utca sarkán. Az 1840-es évek derekára elkészült a patika berendezése is: a biedermeier stílusú, diófagyökérrel gazdagon furnérozott bútorzatot gyönyörűen faragott pénztárasztal, ülőgarnitúra és kisasztal egészítette ki.

Az évtizedek során kisebb-nagyobb üzletek váltották egymást az időközben Gyógyszerészházként ismertté vált épületben: 1868-tól például az országos hírű Táborszky és Parsch-féle könyvkereskedés működött itt, elfoglalva a földszint egy részét. A közkedvelt patikának pedig – amely megnyitásának centenáriumát már a szecessziós stílusban újjáépített sarokházban ünnepelte – egyre nőtt a jelentősége: itt alakult meg 1918-ban a Gyógyszerészsegédek Szakszervezete, az elegánsan bútorozott helyiségekben nem egyszer fordultak meg neves magyar és külföldi gyógyszerészek.

A Magyar Király majd’ fél évszázadon át, a világháborúig működött a háromemeletes lipótvárosi bérház falai között. S bár az épület azóta többször átalakított földszintje jelenleg bankfióknak ad helyet, az első emeleti sarokhomlokzat színes mozaikja ma is őrzi az egykori hírneves lipótvárosi patika emlékét.

PRUSINSZKI ISTVÁN

EREDETILEG MEGJELENT
A NÉPSZABADSÁG 2002. MÁJUS 28-I SZÁMÁBAN

Világszerte egyre több város, kulturális vagy természeti nevezetesség válik turistalátványossággá egy-egy nagyobb szabású mozifilm bemutatóját követően. A filmek jeleneteiben látható helyszíneken sok esetben szabályos invázió kezdődik, hatalmas bevételhez juttatva azokat az utazási irodákat, amelyek az éppen aktuális sikerfilmek szerint alakítják kínálatukat. Nem meglepő, hogy a felmérések szerint egy-egy népszerű film évekig többszörösére emelheti a forgatási helyekre kíváncsi rajongók számát.

Túraútvonal az országos kék jelzésen: Dobogókő, hegytető – Kerek-bükk – Király-kút – Király-völgy – Sikárosi-rét – Sikárosi erdészház – Kárpát-forrás – Bükkös-patak – Öreg-nyílás-völgy – Pilisszentlászló, összesen: 10,7 km

Több ezer mitológiai teremtményt tart nyilván a tudomány, melyek többségének eredete a történelem előtti időkbe vész. Az emberi fantázia a legmeglepőbb variációkat hozta létre, s az összkép még vegyesebb, ha jellemvonások, szokások és helyszínek alapján csoportosítjuk e különös lényeket. Akad azonban néhány köztük, amely mintha nem a képzelet terméke lenne, hanem az emberek közé látogató idegen civilizációk képviselőinek tulajdonságait viselné magán.

Európa egyik legismertebb misztikus helye, a Párizstól délre fekvő fontainebleau-i erdő a mai napig számos érdekes középkori legendát őriz az itt megrendezett boszorkányszombatokról, fel-felbukkanó vadászfantomokról, mozgó kövekről és rejtélyes sziklarajzokról, amelyek évente turisták tízezreit vonzzák az egykori királyi rezidencia vidékére.

Száznegyven évvel ezelőtt, 1874-ben született Charles Hoy Fort, akit a mai napig az UFO-kutatás és a paleoasztronautika „atyjaként”, legkorábbi úttörőjeként tartanak számon. A paranormális jelenségekről szóló beszámolókat rendszerező kutató első könyve 1919-ben jelent meg, s ha ma is élne, minden bizonnyal Erich von Dänikennel együtt nyomozna az ősi űrhajósok és az idegen civilizációk nyomai után.

Túraútvonal: Dobogókő, Két-bükkfa-nyereg – Mexikó-pusztai szálalóerdő – Hoffmann-kunyhó – Szakó-nyereg – Szakó-hegy – Hosszú-hegy – Pilismarót

Csak aki felemelt fejjel sétál végig a Váci utcán – és ne tagadjuk, van ebben némi kockázat –, fedezi, fedezheti fel a reneszánsz öltözékbe bújtatott szoborlovag daliás alakját a magasban, ahová már bizonnyal csak bátortalan hangfoszlányok jutnak el a korzózó város zsivajából. Ránk szegezi szúrós tekintetét, már-már lépésre emeli súlyos kőlábait, talán hogy leereszkedjen az emberek közé, és meséljen az elmúlt évtizedekről.

Múlt héten három napot töltöttem a Bükkalján, Bogács és Cserépfalu környékén. Félnapos kirándulásaim során elsősorban a két falu és a környék nevezetességeit – például az Ördögtorony nevű kaptárkövet, Kis-Amerika barlanglakásait és az ősemberleletéről híres Suba-lyukat – tekintettem meg. S bár az időjárás lehetett volna kegyesebb is, végül egyetlen látnivalót sem kellett kihagynom a szakadó eső miatt.

Az elhagyatott bányák környékén napjainkban is számtalanszor látják azoknak a bányászoknak a szellemeit, akikkel egykor beomlás, sújtólégrobbanás vagy vízbetörés végzett. A sötét tárnákban bujkáló kísértetek olyan természetfeletti lényekkel osztják meg föld alatti rejtekhelyeiket, amelyek szükség esetén a veszélybe került munkások segítségére sietnek, de akár halálos kimenetelű szerencsétlenségeket is előidézhetnek.

A Váci utca 10. számú ház lépcsőházának földszintjén fején kosarat tartó, hófehérre festett szoborlány tekint ki a vasráccsal lezárt kapun. Több évtizeden át formálódott a belvárosi épület, amelynek első emelete 1800 körül készült el, a második és harmadik emeletet pedig valamikor az 1840-es években építették rá.

Az Univerzum távoli pontjairól érkező lények számtalan, előttünk rejtett módon megismerhetik életünket, mindennapjainkat, viselkedésünket és társas kapcsolatainkat. Emberi alakot felvéve könnyedén elhitethetik velünk azt, hogy valójában semmivel sem különböznek tőlünk, a láthatatlanná válással pedig végképp becsaphatják az érzékeinket. Vajon felismerhetjük-e – s ha igen, miről – az emberiség soraiba beépült, velünk együtt élő idegeneket?