MÁJUS 20. – ŐSTÖRTÉNETI KONFERENCIA KÖRMENDEN

Országos érdeklődés övezte a Móricz János Őstörténeti Konferenciát, amelyet május 20-án Körmenden, a Batthyány Örökségközpont színháztermében rendezett meg a Körmendi Kulturális Központ és a Körmendi Kulturális Műhely. A megemlékező konferenciával a Tayos-barlang kutatásaival nemzetközi elismertségre szert tett magyarság- és őstörténet-kutató, a száz évvel ezelőtt született Móricz János emléke előtt tisztelegtünk. Török Csenge és Török József táltos dobos hangutazással nyitotta meg a rendezvényt, majd Ulicska Tamás, a Körmendi Kulturális Műhely elnöke köszöntötte a résztvevőket. Perlaki Zsuzsanna Éva a barlangrendszerek titkairól, Prusinszki István az ázsiai és kárpát-medencei halomsírokról, Gaál Attila a piramisok energetikájáról tartott előadást. Eőri Szabó Ferenc a negyedik faj óriásairól és leszármazottjaikról, Eőry Szabó Ferenc a földönkívüli és földi hosszúkás koponyájú lényekről szóló ismereteit osztotta meg a hallgatósággal. A Tayos című ecuadori dokumentumfilm vetítését követően Varga Zoltán, a Móricz János Kulturális Egyesület elnöke foglalta össze az elmúlt tíz év eredményeit, majd Amerika és az ókori civilizációk kapcsolatát vizsgálta a tudomány mai állásától eltérő szemszögből. Az egész napos rendezvény végén Ulicska Tamás pódiumbeszélgetésre hívta az előadókat, amelyen a nézők is feltehettek kérdéseket. A Móricz 100 Őstörténeti Konferenciát a Bozsik Yvette Társulat fellépése zárta, és a Tayos darabból bemutatott részlet méltóképpen megkoronázta a rendkívül tartalmas és izgalmas előadássorozatot.

JÚLIUS 2. – ROBBANTÁS AZ ARANYKÉZ UTCÁBAN

Huszonöt évvel ezelőtt, 1998. július 2-án Budapest turisták által kedvelt központjában, az Aranykéz utcában hajtották végre a magyar maffiaháború legbrutálisabb leszámolását, amikor 12 óra előtt néhány perccel bomba robbant egy utcán parkoló Polski Fiatban. A hatalmas erejű detonációban négy ember vesztette életét, köztük Boros József vállalkozó, aki rendszeresen szivárogtatott információkat a rendőrségnek a hazai alvilág olajügyekből és más bűncselekményekből meggazdagodott vezéralakjairól az úgynevezett Energol-ügyben. Először fordult elő hazánkban, hogy ártatlan civilek, vétlen járókelők is áldozatul estek egy pokolgépes leszámolásnak, és több mint húsz ember megsebesült az alvilági akcióban. Az Aranykéz utcai robbantás ügyében az olajmaffia-botrány egyik kulcsszereplője, Portik Tamás felbujtóként 13 évig tartó fegyházbüntetést kapott, míg a szlovák állampolgárságú Jozef Rohácot az Aranykéz utcai robbantás és a Fenyő-gyilkosság tetteseként életfogytiglani szabadságvesztésre ítélte a bíróság.

AUGUSZTUS 18. – NEGYVENÉVES AZ ISTVÁN, A KIRÁLY

Negyven éve, 1983. augusztus 18-án – I. István szentté avatásának 900. évfordulója alkalmából – mutatták be Koltay Gábor rendezésében az István, a király című rockoperát a városligeti szánkózódombon, amely ekkor kapta a Királydomb nevet. Az egyik legnépszerűbb magyar rockopera zenéjét Szörényi Levente szerezte, szövegét Bródy János írta Boldizsár Miklós Ezredforduló című drámája alapján. A darab négy jól elkülöníthető részben dolgozza fel a Géza fejedelem halála utáni időszakot, István és Koppány hatalmi harcát. Zenéje ötvözi a populáris zene, a népzene és az egyházi gregorián zene elemeit, megtörte a rock- és a popzene képviselőivel szembeni ellenállást a hagyományos színházi gyakorlatban. Ezt fejezte ki a szereposztás is: Pelsőczy László, Berek Kati, Sára Bernadette, Hűvösvölgyi Ildikó, Balázs Péter, Balázsovits Lajos színészek mellett rockénekesek – Varga Miklós, Vikidál Gyula, Nagy Feró, Deák Bill Gyula – is főszerepet kaptak, közülük akkor többen „lázadónak” számítottak. Az ősbemutatón 120 ezer néző látta a művet, ezzel megkezdődött az István, a király immár négy évtizede tartó sikersorozata.

AUGUSZTUS 19. – PILISMARÓTTÓL A TITANIC VÉGZETÉIG

Közterületet neveztek el és emlékművet avattak dr. Lengyel Árpád, a Titanic túlélőinek mentésében kulcsszerepet játszó RMS Carpathia hajóorvosának tiszteletére szülőfalujában, Pilismaróton, a Rév utca és a Duna-part sarkán – tudósított a kemma.hu. Az önkormányzat nevében Hunyadi Balázs, Pilismarót polgármestere köszöntötte a jelenlévőket, köztük Romanek Etelkát, Komárom-Esztergom vármegye önkormányzatának alelnökét, Erős Gábort, a térség országgyűlési képviselőjét, Völgyi Péterné dr. Reich Mártát, dr. Lengyel Árpád unokáját és családtagjait, Tasnádi Sándort, az alkotás elkészítésében közreműködő Relabor Kft. ügyvezetőjét, Ákos Györgyöt, a TIT Hajózástörténeti, -Modellező és Hagyományőrző Egyesület Hajózástörténeti Tagozatának vezetőjét, valamint a Magyar Tengerészek Egyesületének képviselőit. Ákos György laudációjában kiemelte, hogy a település a saját lakosainak kezdeményezésére, a képviselő-testület egyhangú támogatásával nevezett el közterületet az óceán legnagyobb magyar hőséről. Említette, hogy a magyar hajóorvosnak a Titanic katasztrófája után pillanatok alatt kellett meghatároznia a 705 túlélő állapotát és a számukra szükséges ellátást. Dr. Lengyel Árpádot posztumusz díszpolgári címmel tüntette ki az önkormányzat, melyet unokája vehetett át az ünnepség keretében. Völgyi Péterné dr. Reich Márta úgy fogalmazott: büszke nagyapjára, aki az egész életét az emberéletek mentésére tette fel, és családja számára nagyon sokat jelent ez az elismerés. Ezt követően Bauer József nyugalmazott tengerészkapitány elmondta a Tengerész imát, majd a meghívott vendégek leleplezték az emlékművet. A koszorúzás után a jelenlévők megtekinthették a dr. Lengyel Árpád küzdelmes életét bemutató kiállítást. Az eseményen készített felvétel visszanézhető a Gran TV honlapján, a fotót az emlékműavatás után egy nappal készítettem. Dr. Lengyel Árpád életéről és munkásságáról részletesen korábbi blogbejegyzésemben írtam.