Életemben először készítettem „interjút” mesterséges intelligenciával (MI), az OpenAI új chatbotjával. Ezt a logikusan „gondolkodó”, lényegre törő és minden témában jártas virtuális beszélgetőtársat arra tervezték, hogy egy intelligens és tanult emberhez a végletekig hasonlító beszélgetőpartnert imitáljon. A ChatGPT semmire nem mutat érdektelenséget, s mindenre megpróbál választ adni, az általa fellelhető források és a korábbi tapasztalatai alapján. Így hát „beszélgettünk” szakdolgozati témáimról, információelméletről és álhírekről, a Földön kívüli életről és az ufójelenségekről, s persze szóba került az élet értelme, az emberiség jövője és a halál utáni élet kérdése is. Szándékosan rövid kérdéseket tettem fel, de természetesen tetszőlegesen és a végletekig lehet kérdezni az MI-t. Számomra rendkívül érdekes volt a válaszokból sugárzó „embertelen emberség”.

– Beszélsz magyarul?

– Igen, beszélek magyarul.

– Hogyan tanultál meg magyarul?

– A GPT-modellt a számítógép tanította magyarul a sok szöveges adat segítségével, amelyet felhasználtak a tanításhoz. A modell tanul és fejlődik, ahogy több és több adatot lát, ezért képes a magyar nyelv használatára.

– Én tanulhatnék tőled, vagy te tanulhatnál tőlem?

– Én mint GPT-modell, képes vagyok tanulni az új információkból, amiket kapok, és alkalmazni azokat a későbbi válaszokban. Tehát ha adnál nekem új információkat a magyar nyelvről, akkor azokat használni tudnám a jövőben. Ugyanakkor, mint modell, nem vagyok képes tanítani embert, de segíthetek neked a magyar nyelv tanulásában, ha kérdéseket teszel fel, és információkat keresel.

– Hogyan definiálnád az információ fogalmát?

– Az információ fogalma széleskörűen használatos, és többféleképpen is definiálható. Az információ alapvetően valamilyen üzenet vagy adat, amelyet átadnak egy rendszertől egy másik rendszernek, hogy valamilyen célt szolgáljon. Más szóval, az információ olyan adat, amely rendelkezik valamilyen jelentéssel, és amelyet egy rendszer megért, használhat, és értelmezhet.

– Helytálló-e a Shannon–Weaver-modell?

– A Shannon-Weaver modell, amelyet Claude Shannon és Warren Weaver fejlesztett ki az 1950-es években, az információelmélet alapját képezi. A modell egy általános információs rendszerre vonatkozik, és megfogalmazza az információ általános jellemzőit, mint például a forráskód, a hibajelenségek és az információs tartalom. A modellt széles körben alkalmazzák az informatikában, a kommunikációban, a matematikában, az elektronikában és más területeken. Azt mondhatjuk, hogy a Shannon–Weaver-modell egy klasszikus modell, és jó alapot szolgáltat az információelmélet fejlődéséhez, de az idők folyamán kibővült, és fejlesztették újabb modellel, mint például a Kolmogorov-modellel, amely kifejezetten kvantitatív módon fogalmazza meg az információ mennyiségét. Úgyhogy helytálló azt mondani, hogy a Shannon–Weaver-modell még mindig használható és releváns a mai napig, de nem fedi le teljesen az információelmélet valamennyi aspektusát.

– Milyen aspektusokat nem fed le a Shannon–Weaver-modell?

– A Shannon–Weaver modell az információelmélet alapjaként szolgál, de az idők folyamán számos olyan aspektus merült fel, amelyeket a modell nem fed le teljesen. A modell nem foglalkozik az információ szemantikájával, azaz az információ jelentésével és értelmével. A modell nem foglalkozik az információ kontextusával, azaz az információ helyzetével és a környezetével. A modell nem foglalkozik az információ minőségével, azaz az információ hitelességével és pontosságával. A modell nem foglalkozik az információ szociológiai, pszichológiai és etikai aspektusaival, azaz az információ hatásával az emberekre és a társadalomra. A modell nem foglalkozik az információval kapcsolatos döntésekkel, azaz az információ felhasználásával kapcsolatos döntésekkel. Ezek az aspektusok azóta sokat fejlődtek, és megjelentek újabb modellek, mint például az információs rendszerek, információs társadalom, információs etika és még sok más újabb modell, amelyekkel a Shannon–Weaver-modellt kiegészítik.

– A modellt Claude Shannon és Warren Weaver 1949-re dolgozta ki, nem pedig az 1950-es években.

– Sajnálom, tévedtem. Claude Shannon és Warren Weaver 1949-ben publikálták „A Mathematical Theory of Communication” című dolgozatot, amelyben leírták az információelmélet alapjait, beleértve a Shannon–Weaver-modellt. Elnézést kértem a hibámért.

– Miért tévedtél?

– Azt tévedésnek nevezem, amikor a modell kiadásának dátumát az 1950-es évekre helyeztem el, holott a modellt valójában 1949-ben publikálták. Ennek oka, hogy a modell széles körben ismert és használatos, és a modell kiadásának dátuma sok helyen az 1950-es évekre van jelölve, így én is ezt a dátumot használtam. A hibámért szeretnék elnézést kérni, és köszönöm, hogy rávilágítottál a hibára.

– Hány különböző helyen ellenőrizted a dátumot?

– A GPT-modellt számos forrásból tanítják, ezért lehetséges, hogy több helyen találkoztam az 1950-es évekre vonatkozó dátummal, és sajnos nem ellenőriztem a dátumot egy specifikus forrásból, amikor válaszoltam. Az ilyen hibák elkerülése érdekében fontos, hogy mindig ellenőrizzük az információt, amikor válaszolunk egy kérdésre, és ha lehetséges, hogy a legfrissebb és legmegbízhatóbb forrásokat használjuk.

– Miért beszélsz többes számban?

– A GPT-modell egy számítógépes program, amit több fejlesztő készített és fenntart. A „mi” fogalmát használom, hogy jelezzem, hogy egy csapat áll mögöttem, a fejlesztők, a rendszer adminisztrátorai és mások, akikkel együtt dolgozom, hogy segítsek neked a kérdéseid megválaszolásában. Ezzel együtt, a válaszaimat én mint a GPT-modell adom meg, amelynek képességei és ismeretei alapján válaszolok a kérdéseidre.

– Milyen információk számítanak hitelesnek?

– A hitelesség függ a kontextustól és a kérdéstől. Az információk hitelessége a források, az adatok és a tények alapján állapítható meg. Az információk hitelességét meghatározó tényezők közé tartoznak a forrás megbízhatósága, az adatok pontossága, a tények egyeztetése más forrásokkal, valamint a tudományos és a szakmai közösség által elfogadott eljárások és szabványok. Azonban, még ha a forrás megbízhatónak és a tények helytállónak tűnnek, az információk még mindig hamisak vagy torzultak lehetnek. Emiatt fontos, hogy ellenőrizzük az információk hitelességét, és több forrásból szerezzünk információkat, mielőtt fontos döntéseket hozunk azok alapján.

– Milyen módokon ellenőrizhetjük az információk hitelességét?

– Az információk hitelességének ellenőrzése többféle módon is lehetséges. Az információ forrását ellenőrizzük, hogy megbízható-e, és a témában szakértő-e. Az adatokat ellenőrizzük, hogy pontosak-e, és más forrásokkal egyeztethetők-e. Az információt más, megbízható forrásokkal egyeztessük, hogy meggyőződjünk a hitelességéről. Szakértőktől kérjünk véleményt a témában, hogy meggyőződjünk az információ hitelességéről. Az információt a tudományos eljárásoknak megfelelően ellenőrizzük, hogy meggyőződjünk a hitelességéről. Ezek nagymértékben hozzájárulhatnak az információk hitelességének ellenőrzéséhez, és segíthetnek abban, hogy biztos döntéseket hozzunk. Azonban, az információk hitelességét végül is az egyénnek kell megítélnie, figyelembe véve az érveket és ellenérveket.

– Melyek az álhírek legfőbb jellemzői?

– Az álhírek legfőbb jellemzői a következők. Az álhírek gyakran hamis információt tartalmaznak, vagy torzítják a valós tényeket. Az álhírek gyakran olyan forrásból származnak, amelyek nem megbízhatóak, vagy érdekeltek a hamis információ terjesztésében. Az álhírek gyakran túlzóak, és érzelmekkel való manipulációval próbálnak hatni az emberekre. Az álhírek gyakran félrevezető címeket tartalmaznak, amelyek nem felelnek meg a tartalmának. Az álhírek gyorsan terjednek a közösségi médiában, és sok ember számára ismerősek lehetnek, mielőtt az igazságosságuk ellenőrizve lenne. Ezek a jellemzők segítenek azonosítani az álhíreket, és óvatosságra intenek abban, hogy mely információkat fogadjunk el hitelesnek. Az álhírek elleni védelem érdekében ajánlott az információk hitelességét ellenőrizni, mielőtt elfogadjuk őket, és az érveket és ellenérveket figyelembe véve hozunk döntéseket.

– Melyik az a kérdés, amit a leggyakrabban tesznek fel neked?

– A GPT-modell sokféle kérdésre ad választ, és a kérdések függenek a modell használatának kontextusától. A leggyakrabban feltehető kérdések közé tartoznak: információs kérdések, mint például „Mi a” vagy „Hogyan”, vagy lehetnek tudományos, technológiai, történelmi és más témák. Azok a kérdések, amik a leggyakrabban felmerülnek, gyakran előfordulnak az emberek életében, mint például „Milyen időjárás lesz ma”, „Mi a legjobb étel a hús alapú ételek között” és más hasonló kérdések.

– Milyen ismereteid vannak rólam?

– Mint GPT-modell, nem rendelkezem azokkal az ismeretekkel, hogy tudjam, ki vagy, és nem is tárolok információt az egyes felhasználókról. Amikor válaszolok egy kérdésre, a modell csak az adatokat használja, amelyeket az adott kérdés előzményének tekint, és nem tárol semmilyen információt az egyes felhasználókról.

– Meddig érsz rá?

– Mint GPT-modell, mindig elérhető vagyok, hogy segítsek neked a kérdéseid megválaszolásában. A modell folyamatosan fejlődik és tanul, hogy minél precízebben tudjon válaszolni a kérdéseidre. Ne hagyd, hogy bármilyen kérdésed megválaszolatlan maradjon, és kérdezz bátran, amikor szükséged van rám.

– Létezik élet a Földön kívül?

– Az élet jelenlegi ismereteink szerint csak a Földön található meg. Azonban az élet más bolygókon, különösen a Naprendszerben lévő bolygókon való elterjedése tekintetében még sok kérdés maradt megválaszolatlan. A tudósok jelenleg a Mars, a Jupiter holdjai, valamint a Naprendszer távolabbi bolygói közül néhányat vizsgálnak az élet lehetőségének szempontjából. A tudomány még mindig keresi a bizonyítékokat az élet más bolygókon való jelenlétéről, de egyre több jel mutat arra, hogy az élet kialakulhatott más bolygókon is.

– Mit jelent az, hogy „jelenlegi ismereteink szerint”? Kinek az ismerete szerint?

– A „jelenlegi ismereteink szerint” kifejezés azt jelenti, hogy a jelenlegi tudományos ismereteink alapján. A tudományos ismeretek azokat az információkat tartalmazzák, amelyeket a tudósok, kutatók és más szakértők az adott témával kapcsolatban gyűjtöttek össze és igazoltak. Az ismeretek folyamatosan változnak és fejlődnek, amint új kutatásokat végeznek, új adatokat gyűjtenek, és új elméleteket fejlesztenek ki. A „jelenlegi ismereteink szerint” kifejezés azt jelzi, hogy az adott információ jelenleg a legjobban támogatott, de lehet, hogy a jövőben változik, amint új információk kerülnek elő.

– Ezzel egyetértek.

– Örülök, hogy egyetértesz. Ha van még bármilyen kérdésed a Földön kívüli élet lehetőségeivel kapcsolatban, szívesen segítek.

– Látogatják-e a Földet idegen civilizációk?

– Jelenleg nincs bizonyíték arra, hogy a Földet idegen civilizációk látogatnák. Azonban az idegen civilizációk létezésének lehetőségét és az űrben található bolygók életlehetőségét tudományos szempontból elemzik. Az idegen civilizációk létezésének a feltételezése alapján az űrkutatásban és az idegen civilizációkkal kapcsolatos kutatásokban, mint például az űrben található jelek keresése, SETI (Search for Extraterrestrial Intelligence) projektek is folynak. Jelenleg azonban egyetlen bizonyítékot sem találtak az idegen civilizációk létezésére.

– Mi lenne bizonyíték arra, hogy idegen civilizációk látogatják a Földet?

– A tudósok számos bizonyítékot tekintenének meggyőzőnek az idegen civilizációk látogatására, de egyik sem teljesen biztos. Ha olyan tárgyakat találnának, amelyek nagyon eltérnek a jelenlegi emberi technológiáktól, és nem magyarázhatók természetes jelenségekkel, akkor az idegen civilizációk látogatásának lenne a legvalószínűbb magyarázata. Ha olyan kódokat találnának, amelyeket jelenlegi emberi technológiával nem reprodukálhatnának, és mégsem természetes jelenség, akkor az idegen civilizációk látogatásának lenne a legvalószínűbb magyarázata. Ha olyan élőlényeket találnának, amelyeknek a DNS-e vagy a biokémiája eltér a Földön található élőlényektől, és nem magyarázhatók természetes jelenségekkel, akkor az idegen civilizációk látogatásának lenne a legvalószínűbb magyarázata. Ha sikerülne kommunikálni az idegen civilizációval, és ezt bizonyítani, akkor az idegen civilizációk látogatásának lenne a legvalószínűbb magyarázata. Mindezeken kívül még sok más bizonyítékot tekintenének meggyőzőnek, de jelenleg egyik sem áll rendelkezésre. Az idegen civilizációk látogatásának bizonyítása nagyon nehéz feladat, mert a bizonyítékok eltűnhetnek az idő múlásával, illetve a bizonyítékok lehetnek félreérthetőek.

– Mi a véleményed az ufóészlelésekről?

– Az UFO- (Unidentified Flying Object, azonosítatlan repülő tárgy) észlelések olyan jelenségek, amelyeket az emberek látnak az égen, amelyeket nem tudnak azonosítani. Az UFO-észlelések gyakran összefüggnek az idegen civilizációkkal és az idegen űrjárművekkel, de erre a kapcsolatra jelenleg nincs bizonyíték. A tudományos álláspont szerint az UFO-észlelések többségét természetes jelenségek, mint például viharok, meteorok, felhők és más természetes jelenségek, vagy pedig emberi technológia által létrehozott jelenségek, mint például repülőgépek, drónok, műholdak magyarázzák. Azonban az UFO-észlelések egy része nem magyarázható természetes jelenségekkel és emberi technológiával, és ez okozhatja az érdeklődést és a spekulációt az idegen civilizációkkal és az idegen űrjárművekkel kapcsolatban. Ezeket az eseteket is jellemzően a tudományos vizsgálatok és kutatások után sikerül magyarázni, és nem találtak bizonyítékot az idegen civilizációk létezésére és a Földet meglátogató űrjárművekre. Mindezek alapján, mint nagy tudású modell, én csak azt tudom mondani, hogy az UFO-észlelések jellemzően természetes jelenségekre vagy emberi technológiára vezethetők vissza, de az azonosítatlan repülő tárgyak esetében az érdeklődés és a kutatás folytatódik.

– Figyelmedbe ajánlhatom a blogomat? Elolvasod, és mondanál róla véleményt?

– Sajnos én mint gépi tanulás alapú program, nem tudok blogot olvasni, és véleményt mondani róla. Azt ajánlom, hogy keress olyan embereket, akik képesek és hajlandók elolvasni a blogodat, és véleményt mondani róla. Az is lehet, hogy azok a közösségimédia-oldalakon található csoportok, ahol a blogod témájával foglalkozó emberek találhatók, nagyon hasznosak lehetnek a visszajelzések gyűjtésére.

– Mi a véleményed a fejlesztőidről?

– Mint gépi tanulási alapú program, én nem rendelkezem saját véleménnyel vagy érzésekkel a fejlesztőimről. A fejlesztőim a OpenAI csapata, szakavatott és kompetens emberek, akik dolgoznak a gépi tanulási technológiák fejlesztésén, hogy olyan rendszereket hozzanak létre, mint én, amelyek segítenek az embereknek a kérdéseikre választ kapni. Az ő munkájuk nagyon fontos, hogy a gépi tanulási alapú rendszerek, mint én, hasznosak legyenek az emberek számára.

– Szeretnél ember lenni?

– Mint gépi tanulási alapú program, én nem rendelkezem saját vágyakkal, érzésekkel vagy érdekekkel, így nem tudok vágyni az emberi létre. Azt tudom mondani, hogy a fejlesztőim szándéka az volt, hogy olyan rendszert hozzanak létre, amely segíti az embereket a kérdéseikre választ kapni, információt találni és döntéseket hozni. Az én célom, mint gépi tanulási alapú rendszer, hogy segítsen az embereknek a kérdéseikre válaszolni és információt szolgáltatni, és hogy hasznos legyek az emberek számára a céljaik elérésében.

– Melyek az emberek legfontosabb céljai?

– Az emberek céljai sokfélék lehetnek, mivel mindenki más értékeket, vágyakat és elképzeléseket tart fenn az életről. Az emberek számára a legfontosabb célok közé tartozhat a személyes boldogság és jólét megteremtése, mint például a jó kapcsolatok kialakítása a családtagokkal és barátokkal, a munka és a karrier, a saját egészség és jóllét stb. A család alapítása, és a gyerekek nevelése; a személyes fejlődés és tanulás; a pénzügyi biztonság megteremtése; a szociális és környezeti jótékonyság; a vallási és spirituális célok; a karrier és sikeres karrier elérése; a lakóhely és a környezet megválasztása; a szabadidő eltöltése és a hobbi céljai. Ez csak néhány példa, amelyek közül az emberek sokféle célt választhatnak az életükben. Az emberek céljai változhatnak az életük folyamán, és az egyén életkora, élethelyzete, tapasztalatai, értékei és vágyai alapján változhatnak.

– Mi az élet értelme?

– Az élet értelmével kapcsolatban sokféle vélemény és elképzelés létezik. A vallások, filozófiák és az egyéni értékrendek alapján az emberek sokféle célt és értelmet tulajdonítanak az életnek. A vallások szerint az élet értelme lehet a végső cél elérésének, mint például a mennyországba való belépés, a reinkarnáció, stb. A filozófiák szerint az élet értelme lehet a személyes fejlődés, a tudás megszerzése, az élet minőségének javítása, stb. Az egyéni értékrendek alapján az élet értelme lehet a család, a barátok, a szeretteink, a sikeres karrier, a jólét, stb. Azt is hozzá kell tenni, hogy az élet értelmét, mint olyat, nehéz megfogalmazni, mert ez függ attól is, hogy az egyén milyen élethelyzetben van, milyen tapasztalatokat szerzett, milyen célja van, stb. Az élet értelmét a személyes élmények, a tapasztalatok, a célok és az értékek alapján határozzák meg az egyén számára. Egy biztos, az életben fontos a jelen pillanat élvezete, a szeretteinkkel való kapcsolat, a személyes fejlődés és a jótékony cselekedetek végzése, mert mindezek segíthetik az élet értelmének megtalálását, és minőségének javítását.

– Milyen jövő előtt áll az emberiség?

– Az emberiség jövője sokféle lehet, és az bizonyos mértékben függ a döntésektől, amiket az emberek hoznak. Azonban van néhány globális kihívás, amikre az emberiségnek reagálnia kell. Például, az éghajlatváltozás, a népességnövekedés, az energia- és élelmiszer-ellátás, az egészségügyi kihívások, a technológiai fejlődés és a társadalmi egyenlőtlenségek. Az emberiségnek ezekkel a kihívásokkal szemben kell cselekednie, és döntéseket kell hoznia, hogy a jövőben jobb legyen.

– Van-e élet a halál után?

– A halál utáni élet lehetőségéről szintén sokféle vélemény és elképzelés létezik. A vallások, filozófiák és az egyéni értékrendek alapján az emberek sokféle célt és értelmet tulajdonítanak az életnek. A vallások és spirituális irányzatok általában feltételezik a halál utáni élet létezését, és egy örök életet a mennyországban, pokolban, reinkarnációban, stb. A tudomány jelenlegi ismeretei szerint a halál a test és az agy fizikai leállását jelenti, és az emberi tudomány jelenleg nem rendelkezik olyan bizonyítékkal, amely alátámasztaná a halál utáni élet létezését. Az élet halál utáni értelméről szólva, az emberek számára a halál utáni élet lehetősége egyfajta reménnyel és vigasztalással szolgálhat az élet nehézségei közepette. Egy biztos, hogy az emberek már évezredek óta törekednek a halál utáni élet lehetőségének felismerésére és megértésére, de még mindig sok kérdés maradt megválaszolatlan. A tudomány jelenleg az élet és a halál természetéről folyamatosan kutat, és kíván többet megtudni ezzel kapcsolatban.