JANUÁR 31. – BÚCSÚ A NYOMTATOTT TELEFONKÖNYVEKTŐL

Idén már nem kötelező a távközlési szolgáltatóknak papíralapú telefonkönyvet megjelentetniük, a hangalapú és online tudakozók, illetve a netes keresők és közösségi oldalak szinte teljesen megszüntették a kiadványok iránti keresletet – hívta fel a figyelmet közleményében a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság. Az NMHH piackutatása alapján 2017-ben még közel 60 ezer telefonkönyvet nyomtattak, 2020-ban azonban már 17 ezernél is kevesebbet, és felére esett vissza a fogyasztók által átvett névjegyzékek száma. Az NMHH szerint a telefonkönyvek kivezetése környezeti és gazdasági szempontból is pozitív esemény, a papíralapú és a CD-formátumú adatbázisok költségét ugyanis végső soron a fogyasztók fizették meg a szolgáltatások díjaiban. A csökkenő tendenciákat figyelembe véve is évi 30-40 tonna fát és 7-800 ezer liter vizet lehet megspórolni a telefonkönyvgyártással felhagyva.

FEBRUÁR 3. – TÍZ ÉVE SZÁLLT EL A MALÉV

Éppen tíz évvel ezelőtt, 2012. február 3-án reggel 6 órakor döbbenetes hír rázta meg az országot, amikor a Malév utolsó vezérigazgatója, Limburger Lóránt bejelentette, hogy a magyar nemzeti légitársaság – több mint hat és fél évtizedes működés után – végleg felfüggeszti a repülési tevékenységét. A Malév utolsó járata, az MA745-ös Helsinkiből háromnegyed tízkor landolt Budapesten. A leállás közvetlen előzménye az volt, hogy az Európai Bizottság a Malév számára nyújtott, összesen mintegy 100 milliárd forintnyi összeegyeztethetetlen állami támogatás visszafizetésére szólította fel Magyarországot, és megtiltotta a magyar államnak a további támogatást. Befektető ilyen körülmények között nem érkezett, ezért az Orbán-kormány vagyonkezelőt nevezett ki a leállás rendezett formában történő levezénylésére. Február 2-án a Fővárosi Bíróság csődvédelem alá helyezte a céget, ennek hatására a partnerek és a repülőterek csak azonnali fizetés esetén biztosítottak volna szolgáltatást, így a Malév a kár minimalizálása érdekében leállította üzemszerű működését. Magyarországnak azóta sincs nemzeti légitársasága. A Malév generációk egész sorát ajándékozta meg a repülés semmihez sem hasonlító élményével: közel 3 millió utast szállított évente 23 ezer járatpáron, és 45 városba repült közvetlenül. Az évforduló okán még mindig könnyes, kisírt szemmel emlékeznek a Malévra egykori dolgozók, családtagok, utasok.

MÁRCIUS 1. – ÉRINTETLEN ÖKOSZISZTÉMA

Ulysses S. Grant, az Amerikai Egyesült Államok 18. elnöke pontosan 150 évvel ezelőtt, 1872. március 1-jén írta alá azt a törvényt, amellyel nemzeti parkká nyilvánította az USA Wyoming, Montana és Idaho szövetségi államaiban, a Sziklás-hegységben fekvő, 8980 négyzetkilométeres területet. Az átlagosan 2400 méter magasságban elterülő Yellowstone Nemzeti Park híres gejzíreiről, hőforrásairól és egyéb geotermikus jelenségeiről, valamint gazdag állatvilágáról. A világ legrégibb nemzeti parkja bolygónk utolsó nagy, érintetlen ökoszisztémáinak egyike.

ÁPRILIS 14. – SZÁZTÍZ ÉVE SÜLLYEDT EL A TITANIC

Ünnepelten futott ki a southamptoni kikötőből első útján, 1912. április 10-én a világ akkori legnagyobb és elsüllyeszthetetlennek tartott utasszállító hajója. Az Angliából New Yorkba tartó Titanic április 14-én érte el az Atlanti-óceán jégzajlással érintett területét, és 23:40-kor, Új-Foundland partjaitól 375 tengeri mérföldnyire délre jéghegynek ütközött. Az „álmok hajóját” április 15-én 02:20-kor, az ütközés után két és fél órával örökre elnyelte az óceán. A White Star Line óriásgőzöse több mint 1500 embert vitt magával a hullámsírba, és 710-en élték túl a balesetet, akiket a Cunard Line utasszállítója, a brit Carpathia mentett meg. A Titanic segítségére siető hajó orvosa magyar volt: dr. Lengyel Árpád, akinek sírja a Fiumei úti Nemzeti Sírkertben található. A Titanic roncsait Robert Ballard és Jean-Louis Michel találta meg 1985-ben, s azóta számos megkérdőjelezhető expedíció is indult az elsüllyedt értékek „megmentésére”. Az UNESCO 2012-ben védetté nyilvánította a roncsot, amely jóvátehetetlenül pusztul, és kiemelni sem lehet, mivel süllyedéskor kettétört.

MÁJUS 5. – VIRTUÁLIS KÜLDETÉS

Három évtizeddel ezelőtt, 1992. május 5-én jelent meg DOS operációs rendszerre minden idők első széles körben elterjedt belső nézetű, lövöldözős – First Person Shooter, FPS – játéka, a Wolfenstein 3D. Kezdetben csak PC-n volt elérhető, később azonban számos más platformra elkészítették a játékot. A menetét és technológiai megvalósítását tekintve forradalminak számító játék tette ismertté a koncepció továbbfejlesztéseként létrejött Doom és Quake sorozatokat is jegyző id Software nevét. A második világháború idején játszódó Wolfenstein a maga egyszerű módján, mégis realisztikusan ábrázolt egy háborús szituációt. Főhőse William B. J. Blazkowicz, egy szövetségesek oldalán álló kém, aki egy kastélyból próbál elmenekülni, majd a nácik terveit igyekszik meghiúsítani. Az összesen hat epizód egyenként tíz pályát foglal magába, így 60 különböző küldetésben lehet részt venni. A Wolfenstein 3D a kritikusok és a közönség körében egyaránt hatalmas sikert aratott, és nagyban hozzájárult az FPS-műfaj PC-n való elterjedéséhez.