Nem mindennapi látványt nyújt a Cserhátot és a Mátrát elválasztó Zagyva völgyében, Tar község határában emelt, vakítóan fehér buddhista Békesztúpa. A mára igen forgalmassá vált 21-es út mentén kialakított Kőrösi Csoma Sándor Emlékparkban megtekinthető a világhírű tibetológus életművét bemutató kiállítás, és itt található hazánk egyik legjelentősebb buddhista temploma is.

A tari Buddha Park Kőrösi Csoma Sándor (1784–1842) nyelvtudós, könyvtáros nevét viseli, aki 1819-ben indult el Belső-Ázsia felé, hogy megkeresse a magyarok őshazáját. Élete során több ezer kilométert tett meg gyalogszerrel, és mintegy 20 nyelvet sajátított el. Nyugat-Tibetben, a Himalája csúcsai között fekvő kolostorokban hét éven át, nehéz körülmények és nagy nélkülözések közepette tanulmányozta a tibeti nyelvet, képzett lámák vezetésével sajátította el a buddhista szellemiséget, és valószínűleg máig ő az egyetlen, aki a teljes tibeti buddhista kánont végigolvasta. Az indiai Kalkuttában, a Bengáli Ázsiai Társaság könyvtárosaként összeállította és 1834-ben kiadta híres tibeti–angol szótárát és tibeti nyelvtanát, valamint számos más, a világ számára addig ismeretlen anyagot publikált a tibeti buddhizmusról. Gyakorlatilag ő alapozta meg a tibetológia tudományágát, ennek köszönhetően követői világszerte nagy tisztelettel adóznak emlékének. A buddhizmus nyugati tudományos szellemben történt feltárásáért és az egész világra kiterjedő ismertetéséért, valamint példaértékű szent életéért Japánban bódhiszattvának, buddhista szentnek ismerték el, az indiai Dardzsilingben található sírja pedig a keleti vallás követőinek egyik legnépszerűbb zarándokhelye.

A Kőrösi Csoma Sándor Emlékparkot 1995-ben a Magyarországi Karma Kagyüpa Buddhista Közösség hozta létre, amely fontos feladatának tartja a híres tibetológus szellemi örökségének fenntartását és gyakorlását. A Buddha Park egyik jellegzetes építménye hazánk második legnagyobb sztúpája: a hófehér szakrális épület aranyozott kupolájával már messziről vonzza a tekintetet. A boldogság és a jólét teremtésére, megszilárdítására emelt Békesztúpát a XIV. Dalai Láma szentelte fel 1992-ben, Kőrösi Csoma Sándor halálának 150. évfordulója alkalmából, a világvallások képviselőinek jelenlétében.

A sztúpa egy hagyományos buddhista építmény, amit a világban működő külső és belső romboló erők ellensúlyozására, Buddha útmutatásai szerint építenek. Lépcsős formája a spirituális fejlődés, megvilágosulás felé vezető fokozatos utat jeleníti meg, belsejében pedig szent relikviákat, szimbólumokat és írásokat helyeznek el. Hazánkban hét sztúpát emeltek, közülük három látogatható. Zalaszántón épült a legnagyobb – itt először múlt tavasszal jártunk –, Taron kívül még szintén Nógrád megyében, Becskén található hasonló buddhista szentély.

A tari sztúpa érdekessége, hogy beléphetünk az épület belsejébe, ahol az éjjel-nappal megállás nélkül forgó imahenger Buddha tanításait, négyszázmillió mantrát tartalmazó szent írást tartalmaz egy tonna papírtekercsen. Az imakerék időnként csilingel is egyet, ami arra emlékeztet, hogy ez az áldásos tanítás szakadatlan. Megtekintésekor a sztúpát kívülről és belülről is célszerű körbejárni az imahenger forgásával megegyező irányban, és hagyomány a felajánlástétel is. A sztúpa melletti kis üvegházban füstölőt vagy mécsest gyújthatunk adomány ellenében, s jókívánságainkat a sztúpa és a kerék ereje segít szétszórni a világban. A buddhista vallás szerint a felszálló füst az égbe viszi az imát az istenekhez, kapcsolatot teremtve ezzel a földi és a spirituális világ között.

A sztúpa melletti Kőrösi Csoma Sándor Emlékpavilont a tibeti szakrális hagyomány stílusában építették, itt kapott helyet a tudós zarándok életútját bemutató, gazdagon illusztrált kiállítás. Egy másik pavilonban a tibeti buddhizmusról, illetve a Karma Kagyüpa Közösségről láthatunk fotókat, olvashatunk érdekes információkat.

A sztúpától nem messze található, 2011-ben felszentelt Tara Templom – Szabadító Buddha Anya Templom az ősi hun templomok építészeti stílusát követi, amelyet Tibetben és Mongóliában a mai napig őriznek. Névadója Tara, a buddhizmus női oldalának megtestesítője, a megvilágosodás, a bölcsesség és az egyetemes könyörületesség istennője. Az eseti jelleggel nyitva tartó templom hamisítatlan távol-keleti egzotikummal várja a látogatókat. Belső terébe csak cipő nélkül lehet belépni, a füstölők illata belengi a rendkívül autentikus környezetet. A templomhoz vezető ösvényen a Tara-forrás vizéből lehet felfrissülni.

A Buddha Park legújabb, 2023-ban felszentelt épülete a Szkíta és Magyar Szellemiség Kőrösi Csoma Sándor Központja, a szkíta-hun-magyar hagyomány megvilágosult bölcseinek tiszteletére emelt Nemrót Aranykertje Templom. A pagodára emlékeztető építmény ösztönzést és segítséget ad ahhoz, hogy látogatói felvehessék a kapcsolatot a spirituális hagyományok halhatatlan mestereivel, akik ma is bennünk élnek. A Meditációs Központban rendszeres meditációkat, szertartásokat, tanításokat, tanfolyamokat és elvonulásokat tartanak.

Az emlékpark területén több helyen is látható Buddha szobra kristályokkal és malákkal, buddhista imafüzérekkel körülvéve. Számos helyen találkozhatunk imazászlókkal is, amelyeket tibeti nyelven megfogalmazott mantrák és szimbólumok díszítik. Az imazászlókat általában kültérre feszítik ki, hogy a széllel érintkezve továbbadják a rajtuk található imák és mantrák energiáját, ezáltal is tisztítva a környező teret.

A park bejárata előtti, tibeti stílusú Tara Teaházban keleti italokat és falatokat lehet kóstolni, míg az ajándékboltban indiai és tibeti emléktárgyak gazdag választéka várja a keleti kultúra iránt érdeklődőket. Az adományokból és az árusításból származó jövedelmet a sztúpa, valamint az oktatási és meditációs központ működésének fenntartására és fejlesztésére fordítják. A Kis-Tibetnek is becézett, különleges hangulatú Kőrösi Csoma Sándor Emlékpark egész évben nyitva áll, és bármikor szabadon látogatható.