Egy televíziós produkció álriportereként tett szert országos hírnévre, Konkrét csávó címmel lemeze jelent meg, és a Szőke kóla című filmben is emlékezetes alakítást nyújtott. Azóta is leginkább humoros szerepeihez kapcsolja a közönség, pedig számos más műfajban is otthon érzi magát. A sokoldalú művész idén több mint húsz színdarabban játszik, szórakoztató közéleti műsort vezet az ATV-n, de a stand-up, a klasszikus kabaré és a paródia is közel áll hozzá. Bármilyen produkcióban lép fel, intelligens humorával, öniróniájával, művészi tehetségével mindig tud meglepetést okozni. Beleznay Endrével az „Egy bolond négyet csinál” című kabaré kispesti bemutatója kapcsán beszélgettünk.

Örömöt, derűt és játékosságot sugárzó, egyedi forma-, szín- és látványvilág elevenedik meg Fajka János tűzzománcból készített képein. A több mint 50 éve Kispesten élő képzőművész 1970 óta alkot tűzzománc képeket, amelyekkel nemzetközi hírnévre tett szert. Rangos díjakat elnyert művei megtalálhatók a világ minden szegletében, munkáit őrzik hazai és külföldi magángyűjtemények, múzeumok, művelődési házak, polgármesteri hivatalok, külképviseletek. Életöröm című munkája a kispesti Városháza tanácstermében látható. A 80 éves művész október elején nyílt, Utazás az életműben című kiállítása november 21-ig tekinthető meg a Nagy Balogh János Kiállítóteremben.

Hatvan évvel ezelőtt ért véget a második világháború. Ennek ellenére a pusztítás megannyi, még mindig hallatlanul veszélyes eszköze hever szétszórva az országban, és ad véget nem érő munkát a tűzszerészeknek.

Ötven métert mászik felfelé azért, hogy munkába állhasson. Ki az? Sokaknak találós kérdés, a toronydaru-kezelőknek azonban a megélhetést jelenti az építőanyagok mozgatása a több tonnás szerkezetek irányítófülkéjéből. Tériszony kizárva.

A mai Múzeum körút és Kossuth Lajos utca kereszteződésében a 19. század elején két régi épület állt. A Magyar utca felé eső részt az a lakóház foglalta el, amelynek második emeletén lakott Petőfi Sándor 1844 októberétől 1845 januárjáig (itt írta meg a János vitézt is), a Kiskörút felőli egyemeletes, saroktornyos épületben pedig a Zrínyi fogadó, a korabeli Pest legnépszerűbb és leghírhedtebb helye működött. E két ház helyén 1913 márciusában nyílt meg a hatemeletes Astoria Szálló, melynek névadója az akkori idők egyik legsikeresebb üzletembere, a német származású Jakob Astor volt.

AZ ASTORIA SZÁLLÓ AZ 1920-AS ÉVEKBEN. FORRÁS: MKVM

A mai Kálvin tér, az egykori Széna piac két évszázaddal ezelőtt még Pest külterületéhez tartozott, s az Alföld felől érkező országutak találkozási pontja lévén, környéke tele volt híres, sőt hírhedt kocsmákkal, szállókkal és vendéglőkkel. Közülük a legnevezetesebb a Két Oroszlán volt, melyet főként a környékbeli nemesség vett igénybe.

A Batthyány téren, a vásárcsarnok vörös téglás épületének szomszédságában egy kicsi, megszürkült épület húzódik meg, jó néhány lépcsőfokkal az utca mai szintje alatt. Kevesen gondolnák, hogy ez a szerény palota – amely ma fővárosunk egyetlen számottevő rokokó műemléke – úgy két és fél évszázaddal ezelőtt még Buda egyik legismertebb fogadója volt.

AZ EGYKORI FEHÉR KERESZT FOGADÓ ÉPÜLETE A 19. SZÁZAD VÉGÉN.
FORRÁS: MKVM

A 18. század nyolcvanas éveiben a megnövekedő átutazóforgalom miatt szükségessé vált, hogy egy új budai vendégfogadót nyissanak. Ám a tanács hiába próbálta erre ösztönözni a polgárokat, azok nem álltak kötélnek, s a város vezetői bizony még a Vörös Sün akkori tulajdonosát, Nepauer Mátyást is hasztalan győzködték, hogy nagyobbítsa meg házát, és készíttessen nagyobb bejáratot az istállóhoz. Így történt, hogy végül a tanácsra maradt a nemes feladat: egy új fogadónak a megnyitása. A város 1784-ben 14 756 forintért megvette a mai napig is Fortunának nevezett házat, s azt mint városi vendégfogadót hamarosan bérlet útján értékesítette.

AZ EGYKORI FORTUNA VENDÉGFOGADÓ ÉPÜLETÉBEN 2006-TÓL ÚJRA SZÁLLODA MŰKÖDIK. ILLUSZTRÁCIÓK: SZALLAS.HU

Abban az időben, amikor még nem számokkal jelölték meg a régi Buda házait, a mai Hess András tér 3. szám alatt álló saroképületet Vörös Sün házként emlegették. A házacska már az 1696. évi budavári ingatlan-összeírásban, a Zaigerban is e néven szerepel, sőt, az 1950-es években végzett műemléki feltárások tanúsága szerint már akkor évszázadokra tekinthetett vissza, amikor Buda utcáit még Szulejmán szultán katonái tartották rettegésben.

A mai Múzeum körút 7. számú háza csupán egyike volt a pesti adófizetők sorában előkelő helyen álló Unger Henrik bérpalotáinak. A kétemeletes épületet több mint 160 évvel ezelőtt, 1852-ben adták át, elsőként Ybl Miklós pesti romantikus alkotásai közül. Az Unger-ház engedélyezési terveit mégsem Ybl, hanem a kivitelezést irányító Wagner János építőmester írta alá. Ennek magyarázata, hogy a Károlyi grófok uradalmi építészeként működő Ybl Miklós csak 1863-ban kapta meg a céhes mesterjogot, vagyis a korábban beadott terveken felelősségvállalást jelentő aláírása sem szerepelhetett.

Az egykori Tökölyanum titokzatos szobra sajátos hangulatot kölcsönöz a Veres Pálné utca 17–19. szám alatti épület betonnal borított, csendes belső udvarának.

A Havas utca 4. a Belváros egyik legrégebbi alapokon nyugvó lakóháza. Többszöri átépítést megélt vastag falait még a XVIII. század első felében emelték Johann Halter megbízásából. Az 1730-as években itt nyitotta meg kávéházát az első „önálló”, név szerint ismert pesti kávés, Cavesieder Blasius.

Az Úri utca 19. számú ház kapuján idegennek bejutni nem egyszerű feladat. Szokatlan látvány tárul szeme elé annak, aki mégis részesülhet ebben a kiváltságban, és beléphet az ormótlan barna fakapun. A kis udvaron, az egyik földszinti ablak alatt egy elmosódott feliratú síremlék és egy férfi mellszobra bújik meg, fölöttük pedig erősen megkopott napóra díszíti a fehérre meszelt emeleti falat.

Mátyás király legendás hírű, nagy erejű hadvezérének nevét – szokatlan módon – nemcsak a ferencvárosi Kinizsi utca neve örökítette meg, hanem a 31. számú ház homlokzatán elhelyezett márványtábla is. A helyi védettség alatt álló századfordulós épületet a környék legszebb lakóházaként emlegetik. Már a homlokzati díszítőelemek sokasága is figyelemre méltó, de a lépcsőház és a belső udvar szintén bővelkedik a különböző stílusú és témájú művészeti alkotásokban.

A török uralom megszűntével a ferences rendi szerzetesek régi jogaikra hivatkozva visszakapták a mai Kossuth Lajos, Károlyi Mihály és Reáltanoda utcák között elterülő telküket. Itt építették fel az 1740-es évek elején új templomukat, illetve négyzetes alaprajzú, egyemeletes rendházukat, amelyet 1748-ban vehettek birtokba a szerzetesek. Ám 1784-ben olyan problémával kellett szembesülniük a ferences barátoknak, amely nemcsak mindennapjaikat keserítette meg évtizedeken keresztül, hanem végül a takaros kis épület pusztulását is okozta.

A FERENCES BAZÁR BELSŐ UDVARA KLÖSZ GYÖRGY 1880-AS ÉVEKBEN KÉSZÜLT FELVÉTELÉN. FORRÁS: FORTEPAN / BUDAPEST FŐVÁROS LEVÉLTÁRA. LEVÉLTÁRI JELZET: HU.BFL.XV.19.D.1.05.199

Az ország egyik legrégibb mézeskalácsos üzlete, az éppen 300 éve alapított tabáni bábsütő- és gyertyaöntőműhely 1867-ben költözött végleges helyére, a mai Attila útra, ahol egészen az 1960-as évek közepéig működött.

AZ ATTILA KÖRÚT 35. AZ 1920-AS ÉVEK VÉGÉN NAGY MÁRIA KÁVÉMÉRÉSÉVEL ÉS BENEDEK SAMU MÉZESKALÁCSOS BÁBSÜTŐ ÜZLETÉVEL. FORRÁS: MAGYAR KERESKEDELMI ÉS VENDÉGLÁTÓIPARI MÚZEUM KÉPTÁRA

A rohamosan fejlődő Pest szállodaigényét – felismervén a gyönyörű budai panoráma idegenforgalmi jelentőségét – a XIX. század első évtizedeitől fogva a Duna-parton épült vagy átalakított házakkal elégítették ki. A néhai Rakpiactól lefelé egyre-másra épültek a vendégfogadók, köztük a mai Fővám tér és Vámház körút sarkán 1895 őszén megnyílt Nádor szálló.

A KÖZPONTI VÁSÁRCSARNOKKAL SZEMBEN A NÁDOR SZÁLLÓ EGY 19. SZÁZAD ELEJI KÉPESLAPON

Több mint 220 éves múltra tekint vissza a magyarországi állatorvosi szakoktatás. II. József 1782. szeptember 14-én kelt rendeletével hagyta jóvá a pesti tudományegyetem orvosi karához tartozó állatgyógyászati tanszék létesítését. Tolnay Sándor vezetésével 1787-ben kezdődött az elméleti oktatás, 1790-től pedig már gyakorlatban is tanították ezt a diszciplínát. Az előadások hallgatása a négyéves orvosi és a kétéves sebészi tanfolyam hallgatóinak is kötelező volt, sőt a korábban képesített sebészeket szintén behívták.

A MAGYAR KIRÁLYI BAKTERIOLÓGIAI INTÉZET KORABELI FÉNYKÉPEN

A Szabadság térről nyíló egyik rövid, de annál szélesebb házsor, az Aulich utca 3. szám alatti – néhány évvel ezelőtt kívül-belül felújított – épülete a neves építész, Körössy Albert tervei alapján készült el Walkó Lajos és neje számára az előző századfordulón.

Napjainkban irodák találhatók a Csokonai utca 3. számú házban, de a közelmúltban még a Színházak Központi Műtermei működtek itt, korábban pedig a Nemzeti Színház díszlet- és jelmezműhelyei. Az utca túloldaláról és a Blaha Lujza térről egyaránt jól látszik az épületből kiemelkedő torony, amely szintén fontos szerepet töltött be a régi Nemzeti életében: ez volt a színház víztornya, innen biztosították a vizet a színpadi hidraulikus szerkezetekhez.

FOTÓ: KIS ÁDÁM, LECHNER TUDÁSKÖZPONT

A XIX. század első évtizedeiben a Pesten élő és dolgozó íróknak, költőknek még nem volt állandó törzshelyük. Több helyszínváltás után, 1838 elején közös megegyezéssel Pest egyik legismertebb vendéglőjét szemelték ki e célra.

AZ EGYKORI CSIGA VENDÉGLŐ A SEBESTYÉN TÉR SARKÁN 1896-BAN

Az Oktogon közelében található Jókai utca 4. számú ötemeletes épület száz évvel ezelőtt még elsősorban nem lakóházként funkcionált, mint napjainkban. A Magyarországi Kereskedelmi Utazók Egyesületének különböző irodái, könyvtára, raktárai, valamint a szórakoztatás és kikapcsolódás célját szolgáló helyiségek kaptak itt helyet az alagsortól a félemeletig.

A Ferenciek terétől néhány percnyire, a Váci utca zajos forgatagából kiérve jutunk a Belváros déli részébe. A környék zegzugos utcácskáinak egyike-másika klasszicista épületeivel még hűen őrzi a másfél-két évszázaddal ezelőtti Pest hangulatát. A kevés megmaradt öreg ház egyike a Papnövelde utca 2. számú lakóház, amely több mint 170 évvel ezelőtt, 1841-ben épült. Ekkor építette át ugyanis Hild József az itt álló félig földszintes, félig egyemeletes barokk házat a tulajdonos, Ráth Károly megbízásából.

A XIX. században elterjedt szokás volt, hogy az új lakóházak, paloták építői és építtetői nevüket vagy foglalkozásukat megörökítették az utókor számára különböző formájú és nagyságú kőszobrok, márványtáblák vagy éppen vasöntvények formájában. A Bajcsy-Zsilinszky út 22. számú négyemeletes lakóház építési dátuma és első tulajdonosának monogramja például közel másfél évszázada ékesíti a bejárat feletti vasrácsot.

Nem mindennapi eseményről tudósítottak 1908 első hónapjaiban a Budapesten megjelenő napilapok és folyóiratok. A belvárosi Szervita tér 2. számú épületében, hatalmas érdeklődés közepette megnyitotta kapuját Szénásy Gyula és Bárczai András divatáruháza. Bár a két jeles üzletember akkoriban már hosszú ideje bevezetett céget mondhatott magáénak, új üzletházuk küllemében és belső berendezésében is jócskán felülmúlta az előzetes várakozást.

A NEVEZETES ÉPÜLET EGYKOR ÉS NAPJAINKBAN