Névjegy

prusidosszie_profilkep.jpg

 

E-mail: prusiblog@gmail.com

 

Prusinszki István 2003-ban szerzett újságíró szakképesítést a BKF-en, 2018-ban végzett az ELTE BTK informatikus könyvtáros BA szakán. Középiskolás korától több nyomtatott hírlap és folyóirat munkatársa, jelenleg önkormányzati lapszerkesztő és olvasószerkesztő. Komplex blogját 2012-ben indította; 2015-től a Meridián Csoport alapító tagja. Érdekli a kommunikáció- és információtudomány, a földönkívüli létformák keresésének alternatívái és a tudomány jelenlegi állása szerint megmagyarázatlan jelenségek, hobbija a természetjárás és a fotózás.

Facebook-oldal

Látogatottság

prusidosszie_olvasottsag_202011.jpg

Ajánló

prusi_dosszie_twitter_banner.png

 

ismerd_meg_hazadat_hird.JPG

 

retrospektiv_hird.jpg

 

alhir_dosszie.jpg

 

pislogas_hirdetes.jpg

 

idegen_zona_hird.jpg

 
misztikus_zona_hird.jpg

 tiltott_zona_ujhird.jpg

Adatvédelem

adatkezeles_banner.jpg


TAVASZI KALEIDOSZKÓP

Prusi 2014.05.31. 11:38

MÁRCIUS 2. – NEMERE ISTVÁNNAL AZ UFÓKONGRESSZUSON

20140302_illusztracio.jpg

Az Ufómagazin és az Ufószövetség március 1-jén Kozmikus kaland címmel rendezte meg hagyományos tavaszi ufó- és energetikai kongresszusát az Újpesti Kulturális Központban. Nemere Istvánnal – aki Kalandok a Naprendszerben címmel tartott előadást – a művelődési ház bejáratánál sikerült egy közös fotót készíteni.

 

MÁRCIUS 15. – HÁROMMILLIÁRD HELYETT

Még három számot kellett volna eltalálni, de erre az egyszerű feladatra képtelen voltam... Így 3 054 187 380 Ft helyett be kell érnem 1335 Ft-tal. Persze a kicsit is becsülöm... És igazat kell adnom az egyik ismerősömnek: „Mit is kezdtél volna hárommilliárd forinttal? Ezt legalább el tudod költeni...”

 

MÁRCIUS 16. – JÓZSEF ATTILA SZOBRÁNÁL

20140316_illusztracio.JPG

 

MÁRCIUS 18. – TALÁN MEG LEHET ÉRTENI

Megértem azokat, akik az Orbán-rezsim alatt jobban jártak – ezáltal úgy érzik, hogy Magyarország jobban teljesít –, a Fiatal Demokraták Szövetségére szavaznak majd. Én egyáltalán nem jártam jobban, és ezt bérpapírokkal, közüzemi számlákkal, bevételi és kiadási nyilvántartásokkal is igazolni tudom. Pedig milyen jó lenne most azt mondani, hogy „sokkal jobban élek, mint négy éve”! Milyen egyértelmű, egyszerű és nagyszerű lenne a szavazólapon a Fidesz rubrikájába tenni az ikszet! Ezt sajnos nem tehetem. De az ellenzéki oldalról sem győzött meg igazán egyetlen párt vagy pártszövetség sem. Szavazni mégis el kell menni, de a voksomat – most először – nem valami mellett, hanem valami ellen fogom letenni. Nem éppen magasztos érzés, de lelkiismeretesen nem szavazhatok a folytatásra. Talán meg lehet érteni.

 

MÁRCIUS 21. – SEGÉDHÁZFELÜGYELŐ A BELVÁROSBAN

20140321_illusztracio.JPG

Mai belvárosi sétámon napjainkban már alighanem ritkaságszámba menő kiírást pillantottam meg az egyik Irányi utcai lakóház kapucsengőjén…

 

ÁPRILIS 6. – VASÁRNAPI ELSŐ SZAVAZÓKÉNT

Budapest 09. számú egyéni választókerületében, a XIX. kerület 2. számú szavazókörben – szokás szerint – én voltam az első szavazó. Miután a láthatóan izguló bizottság előtt, rutinos választópolgárként ellenőriztem az üres urnákat, aláírtam négy jegyzőkönyvet és az ellenőrző lapot, 06:09-kor leszavaztam, és negyed hétre már haza is értem. Itt tehát biztosan rendben indult a választás...

 

ÁPRILIS 8. – MENNYI A PONTOS IDŐ?

Öt-hatéves lehettem, amikor egyszer édesapám mondta, hogy hívjam fel ezt a számot, és udvariasan kérdezzem meg, mennyi az idő. Én szépen bemutatkoztam, megkérdeztem, a néni elmondta, megköszöntem. Utána apukám kinevetett és „felvilágosított”… Érdekes, hogy a szolgáltatás a mai napig működik – az imént ellenőriztem –, de hogy milyen rejtélyes célból, nem tudom. Talán nem bunkóság, hogy ezúttal nem mutatkoztam be, és az információt sem köszöntem meg. Úgyis azonnal elévült.

 

ÁPRILIS 12. – KÜLÖNÖS MARKETING

20140412_illusztracio.JPG

Vajon hol érdemes sertés-egészségügyi szoftvereket reklámozni? – tette fel a kérdést nemrégiben az Urbanista. Jelentem, nemcsak Újpesten, hanem nálunk, Kispesten is – természetesen hasonló kivitelben. Csak azt sajnálom, hogy a szomszéd társasház falára került, és nem a miénkre. Lehet, hogy ott sokkal több disznóság történik?

 

MÁJUS 2. – ÜZEMZÁRÁS A FERENC KÖRÚTON

20140502_illusztracio.JPG

 

MÁJUS 6. – KÉTHARMADOS VÉLEMÉNY

Elgondolkodtató, bár új adatokkal nem igazán szolgáló felmérés látott nyilvánosságot az érettségi megkezdésével egy időben. A 20 és 35 év közötti fiatalok 48 százaléka végleg elköltözne Magyarországról, ha erre lehetősége lenne – derült ki a Bridge Budapest felméréséből. A megkérdezettek fele szerint Magyarországon nem érték, ha valaki sikeres, kétharmaduk szerint minden a szerencsén és a kapcsolatokon múlik, nem pedig a teljesítményen és a tudáson. A fiatalok közül egyre többen tartják fontosnak a külföldi tanulást vagy munkát, a megkérdezettek negyven százaléka dolgozna külföldön – írja a Népszava.

 

MÁJUS 14. – KÉMFOTÓ A TROLIBUSZGARÁZSBÓL

20140514_illusztracio.JPG

Ma délelőtt a kőbányai trolibuszgarázs mellett sétáltam el, és amikor megpillantottam a kellős közepén árválkodó, leselejtezett „ZIU-9-es típusú szovjet trolibuszt”, könnybe lábadt szemmel jutott eszembe, hogy ezen a rozsdásodó ócskavason néhány évvel ezelőtt még utaztunk… Később utánanéztem, a Budapesti Közlekedési Központ 2013. január 1-jén vonta ki a „rendszeres budapesti utasforgalomból a ma már korszerűtlen, de a budapesti városképet sokáig befolyásoló járműtípust”. A Wikipedia szerint a BKV összesen 172 ilyen trolibuszt vásárolt 1975–1982 között, 2011-ben a legidősebb forgalomban lévő kocsi élettartama elérte a 33 évet. Jellemző a budapesti közlekedésre…

Címkék: Kaleidoszkóp

TÉLI KALEIDOSZKÓP

Prusi 2014.02.28. 11:28

DECEMBER 6. – HATÁROZOTT VÉLEMÉNY

Kopognak a lakás ajtaján.
– Ki az és mit akar?
– Jó napot kívánok, elnézést a zavarásért, egy közvélemény-kutatást végzünk, lenne pár percre válaszolni néhány kérdésünkre?
– Mi a kérdés?
– Először is, önnek mi a legfontosabb az életében?
– Most éppen az, hogy villámgyorsan takarodjál innen.

 

DECEMBER 10. – „MAGYARORSZÁG JOBBAN TELJESÍT”

Hazánkban immár a statisztikák szerint is balkáni állapotok uralkodnak. Az EU legszegényebb 20 régiójának listáján már csak román, magyar és bolgár térségek szerepelnek; a magyar vidék olyan országoknál is szegényebb, mint Dél-Afrika vagy Kolumbia. Bevételeink tekintetében Európa utolsói között kullogunk, a megyék rangsorát vezető Budapest egy főre jutó éves vásárlóereje csak a balti államok szintjét éri el… De azért – mint tudjuk – „Magyarország jobban teljesít!”. És mi lenne akkor, ha nem teljesítene jobban?...

 

DECEMBER 12. – GYÁSZOS MEGSZAKÍTÁS

Éppen húsz évvel ezelőtt, 1993. december 12-én, vasárnap délután 5 órakor szokás szerint leültem nézni a Walt Disneyt… És egyszer csak váratlanul elsötétült a képernyő, gyászinduló kezdődött. Ez a pillanat örökre egy generáció agyába vésődött. Húsz éve halt meg Antall József, Magyarország rendszerváltás utáni első miniszterelnöke. Hozzáteszem, azóta sem tudtuk meg, hogy mi történt Dagobert bácsi fagylaltrakományával. Ezzel még adós nekünk a Magyar Televízió. Ideje volna befejezni a mesét.

 

DECEMBER 16. – BESZÍVOTT LÉPCSŐHÁZ

Hajnalban olvasom a kiírást a liftajtónkon: „Megkérem azt a kedves lakótársat, aki rendszeresen szív füvet otthon, hogy fejezze be ezt a tevékenységét, különben kénytelen leszek a hatóságokhoz fordulni. A szellőző az összes füstöt a felsőbb szintekre viszi. Köszönettel: egy 11. emeleti lakó”

 

DECEMBER 18. – LÁTOGATÁS ZSUZSA NÉNINÉL

20131218_illusztracio.jpg

Tegnap meglátogattam Erdélyi Zsuzsannát. Az idén 92 éves Kossuth-díjas néprajztudóst 2000-ben ismertem meg, amikor az első cikkemet írtam a Népszabadság Budapest mellékletébe az első négyemeletes pesti ház történetéről.

Előző könyve, a „…Századokon át paptalanúl…” két éve jelent meg, és már tervezi a folytatást… Én a „Hegyet hágék, lőtőt lépék” harmadik, 1999-es kiadását vittem neki dedikálni, de kiderült, hogy ez nem ilyen egyszerű, mert ő „fércmunkát nem ad ki a kezéből”, és aki könyvet visz neki dedikálni, annak az adott kötetben kijavítja a sajtóhibákat. Így hát leültetett maga mellé, és egy lista alapján elkezdtünk tollal és korrektorral javítani… Másfél óra alatt végeztünk az 1100 oldalas könyvvel, ezután dedikálta a könyvet. Nem mindennapi élmény volt…

 

DECEMBER 20. – HARMINC ÉVEN FELÜLIEKNEK

„Az X-eket az évtizedek szinonimájaként használók rosszul ismerik a római számokat. Mert bár a római X valóban az arab 10-nek felel meg, és a XX valóban a 20-nak, ez a számozás nem használható a végtelenségig, csak 30-ig (XXX). A 40 ugyanis már XL. Amiben – mint láthatjuk – nincs négy darab (negyedik) X. Sőt, az 50 az már végképp L, amiben pedig már egyetlen X sincsen. Következtetés: legfeljebb a harmadik X-et lépheti át valaki, azon túl az X-ekkel már ne próbálkozzunk.” (Kulcsár István: Ezek is „visszaköszönnek”. In: Édes Anyanyelvünk 2013/5., p. 6.)

 

DECEMBER 26. – ÉTELOSZTÁS A BLAHÁN

Magyarország már az éhezők számát tekintve is „jobban teljesít”!... Még soha nem láttam annyi embert sorban állni a Rákóczi úton, mint ma délben, ételosztás előtt: majdnem a Vas utcáig, az Urániáig kígyóztak a sorok, teljes járdaszélességben… Ezt látva bizony megbecsüli az ember, hogy a szentestét munkával töltötte – és nem nélkülözéssel!

Az MTI fotóján „a Magyarországi Krisna-tudatú Hívők Közösségének szegényélelmezési programját megvalósító Ételt az Életért Közhasznú Alapítvány munkatársai meleg étellel segítenek a rászorulóknak. A háromnapos karácsonyi élelmiszer- és ebédosztáson 4500 adag, mintegy 32 tonna élelmiszert osztanak ki.”

 

DECEMBER 27. – VÁLASZTÁSI BÉRPÓTLÉK

„Bérpótlékot kapnak a szociális, a gyermekvédelmi és gyermekjóléti ágazatban dolgozók januártól. Az ágazati bérpótlék összege személyenként 5-11 százalékos béremelést jelent, amely havi 6-17 ezer forinttal emeli meg a fizetést. Az érintettek a magasabb összeget először jövő márciusban kapják majd meg, de az visszamenőleg, tehát már a januári bérükre is vonatkozik” – hallom a rádióban. Micsoda véletlen, hogy éppen márciusban – a választások előtt egy hónappal –, ráadásul visszamenőleg kapnak majd pótlékot, hogy egyszerre nagyobbnak tűnjön az összeg!... Nem mintha nem tudnának már korábban utalni. Ki van ez találva, kérem szépen.

 

JANUÁR 10. – EGY FOKOZATTAL FELJEBB

Immár három éve dolgozom közalkalmazottként, így a mai naptól egy fizetési fokozattal feljebb ugrottam: C1-ről C2-re. Ennek azonban nincs érdemi jelentősége, hiszen ezt az összeget fel kell kerekíteni a garantált bérminimumra, azaz 118 ezer forintra, amely bruttó négyezer forinttal, nettó 2620 Ft-tal több az előző évinél. Tehát – aki nem tudná (!) – az úton-útfélen reklámozott „több mint százezres” minimálbér nem a kézhez kapott összeg, erről szó sincs! A „B” kategória ezentúl 66 480 Ft-ból vegetál, a „C” kategóriások pedig 77 290 Ft-ból próbálnak életben maradni.

 

JANUÁR 12. – DÉLSZLÁV HÓDOLTSÁG MAGYARORSZÁGON

A Szabad Föld legfrissebb számában – LXX. évfolyam 2. szám, 2014. január 10. – jelent meg egy érdekes összeállítás, ebből idézem az alábbiakat. „A török hódoltságot valójában nem is a török etnikumnak »köszönhetjük« – lepte meg az egri konferencia hallgatóságát dr. Sudár Balázs történész. A kutatásokból ugyanis kiderült, hogy a nálunk tartózkodó oszmán alattvalók a délszláv népességből kerültek ki: hódítóink javarészt bosnyákok, szerbek és albánok voltak. A korabeli zsoldlisták tanúsága szerint hódítóink több mint kilenctizede a Balkánról érkezett, született törökök csak elvétve vetődtek ide. A lófarkas zászlót kitűző sereg negyede-ötöde keresztényekből állt. Az Oszmán Birodalomnak két magyar származású nagyvezíre is volt a XVI. században. Ha valaki tehetséges volt, rabszolgasorból kiemelkedve is felkapaszkodhatott a ranglétrán. Nem a vérségi származás, hanem az oszmán kultúra volt az összetartó erő. Mindez arra utal: ideje lenne átírni a történelemkönyveket. Nem olyan egyszerű a képlet, miszerint a törökök elfoglalták az országot, és 150 évig az ellenőrzésük alatt tartották.”

 

JANUÁR 15. – LÁTOGATÁS A NÉPSZABADSÁGNÁL

Délelőtt az egyik volt kollégámmal találkoztam, és először jártam a Népszabadság új szerkesztőségében. Három emeletről egyetlen szintre csökkent az egész szerki, ráadásul egy plázához kapcsolódó irodaházban, közvetlenül a Blikk felett kapott helyet. Nagyon modern, bár éppen olyan idegen is az egész. Viszont megérte bemenni, mert csak meg kellett kérdeznem, hogy „segíthetek-e valamiben”, és rögtön kaptam egy kis pluszmunkát.

 

JANUÁR 18. – KUDARCBA FULLADT ELKÉPZELÉS

Megbukott a kormány ócsai szociális lakóparkja: a 2,7 milliárdból épült 80 házat átminősítették a katasztrófa sújtotta területekről kitelepítettek átmeneti szállásává, ezzel a lépéssel a kormány beismerte, csúfos kudarcba fulladt az elképzelés – írja tegnapi közleményében Korózs Lajos, az MSZP elnökségi tagja.

Mint ismeretes, a kormány eredetileg 500 házat szeretett volna felhúzni az ócsai lakótelepen, végül csak 80 ház készült el, és csak 42-t sikerült benépesíteni bajba jutott devizahitelesekkel. Nem csoda: a mesterségesen létrehozott, 80 házból álló lakópark csaknem 5 kilométerre fekszik Ócsától, a közlekedés Budapestre meglehetősen nehézkes. Ráadásul az ország más részéből ideköltöző devizahitelesnek fel kellene adnia a munkáját a költözés miatt. A lakópark házai egyenként 70 millió forintba kerültek, holott a vidéki kisvárosokban 8-10 millió forintért is lehet házakat, lakásokat vásárolni – olvasható a Népszava mai számában.

 

FEBRUÁR 3. – HASZNOS INFORMÁCIÓ

20140203_illusztracio.JPG

 

FEBRUÁR 8. – KERESZTAPA A BÖRTÖNKÖNYVTÁRBAN

Egy érdekes téma a Könyv, Könyvtár, Könyvtárosból: „A Szegedi Fegyház és Börtönben 2005-ben megvizsgálták, hogy melyek a legkeresettebb könyvek: Mario Puzo A Keresztapa című műve, Ajtmatov Vesztőhely című regénye, valamint John Fowles-tól a Lepkegyűjtő. Mindez nyilván a bűnmítosz iránti érdeklődésre utal. Népszerű még a cigány nyelvkönyv, amit a nem roma származásúak is előszeretettel forgatnak, hogy jobban el tudjanak igazodni a börtönvilágban.”

 

FEBRUÁR 10. – A BARCSAY UTCA MÚZSÁI

20140210_illusztracio.JPG

Az erzsébetvárosi Magyar Királyi Állami Főgimnázium – a mai Madách Imre Gimnázium – Barcsay utca 5. szám alatti épületét több mint 120 évvel ezelőtt, 1892 szeptemberében adták át. Az 1881-től a Klauzál utcában működő iskola új helyszínének keresése már 1886-ban megkezdődött. A bőséges telekkínálat ellenére az építkezés megkezdése körüli huzavona négy évig tartott. Bobula János építőmester a teljes Barcsay utcai frontot kívánta beépíteni. A költségek azonban meghaladták volna a lehetőségeket, így aztán egy klasszicista saroképületet tervezett.

A Barcsay utca 5. számú iskolaépület homlokzatának legszebb, leglátványosabb dísze az a négy allegorikus kép, amely a középrizalitot keretezi. A „Barcsay” két múzsáját és két szibilláját, azaz jósnőjét Stettka Gyula festőművész alakjai után a világhírű velencei Candiani cég készítette a századfordulót megelőző években. Az elegáns itáliai mozaikképek szerencsére ma is eredeti állapotukban láthatóak, hiszen 2000 novemberében igényesen felújították őket.

 

FEBRUÁR 22. – NOSZTALGIA A VIDÉKI ÉLET IRÁNT

„Kétféle ember létezik: az egyik csak vidéken tudja elképzelni az életét, a másik pedig – még ha jól érzi is magát városon – nosztalgikus hangulatot érez a vidéki élet egyedi íze iránt. Nekik készül a péntekenként megjelenő Szabad Föld. Magyarország egyik legnagyobb múltú, 70. évfolyamába lépő hetilapja büszkélkedhet egyúttal az egyik legnagyobb és legstabilabb előfizetői táborral is, bizonyítván, hogy olvasóink mindig nagy bizalommal fordultak hozzánk, újságkészítőkhöz és a nálunk publikáló szakemberekhez.” Épp most hosszabbítottam meg az előfizetést újabb negyed évre.

Címkék: Kaleidoszkóp

ŐSZI KALEIDOSZKÓP

Prusi 2013.11.30. 10:55

SZEPTEMBER 15. – REZSICSÖKKENTÉS MÁSKÉNT

Amit a kormány az egyik kezével adott, a másikkal elvette. „A rezsidíjcsökkentésre vonatkozó kormányhatározat értelmében az Ön megtakarítása ebben az elszámolási időszakban 376 Ft” – olvasom az aktuális gázszámlán. Viszont – a burkolt áremelésnek számító gyorsvonati pótjegy miatt – tegnap 380 Ft-tal többet kellett fizetnem a 260 kilométeres utazásért... Erről ennyit.

 

SZEPTEMBER 17. – KÖNYVTÁROS VÉGZETTSÉG NÉLKÜL

Szakembereken spórolnak a tankerületek, emiatt egyes fővárosi iskolákban még rendszergazda sincs. Könnyen elképzelhető, hogy a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ tankerületi igazgatói – spórolási szándékból – mellőzik majd a teljes munkaidős szakszolgálati dolgozók alkalmazását. Rendszergazdának és könyvtárosnak pedig – szakirányú végzettség nélkül is – bármelyik pedagógus alkalmazható lesz majd, aki rendelkezik „elégséges” informatikai ismeretekkel – számol be a Népszava mai számában az újabb közoktatási „agyrémről” .

 

SZEPTEMBER 19. – MUTYILAND ÉS A VALÓSÁG

„A mikszáthi urambátyám világ és az egykori szocializmus sajátos valóságkeverékében élünk – s már nem is nagyon csodálkozunk. Ami most van, az a tragédia és a komédia, a szabadság és a rabság, az igazság és a hazugság, a képmutatás és a bátorság alakjában rejti magában a lényeget: a régi és az új társadalmi tapasztalatokat. Mintha visszafelé lépdelnénk az időben, de a régi világ nem távolodik tőlünk, ellenkezőleg, szembejön. Csak éppen a feje tetején áll benne minden” – írja Lévai Katalin a mai Népszavában, és egyet lehet vele érteni.

 

SZEPTEMBER 24. – VISSZA A HETVENES ÉVEKBE

Sokan nem is tudják, milyen hatalmas „újdonság” a beléptető kapus rendszer a budapesti metróban, amit júniustól a Corvin negyednél – leánykori nevén a Ferenc körúton – tesztel a Budapesti Közlekedési Központ. Ilyen kapukat már a kettes vonal 1970-es (!) megnyitását követően használtak: 43 évvel ezelőtt... Körülbelül ennyivel vagyunk lemaradva – még saját magunktól is. Érdekes, a régi képeken nem a Kontroll című filmbe illő fazonokat látom a mozgólépcsőknél, hanem egy-egy (!) teljesen normális kinézetű ellenőrt. Látványos archív fotók a „retro-metró” gyűjteményben a kelet–nyugati és az észak–déli vonalról.

 

SZEPTEMBER 29. – SZENT MIHÁLY NAPJÁN

Szeptember 29. Szent Mihály arkangyal ünnepe. A hagyomány szerint Mihály a katolikus egyház oltalmazója, a mennyei seregek fejedelme, az utolsó ítélet angyalaként a lélek jó és gonosz cselekedeteit mérlegeli. E nap az úgynevezett kisfarsang időszakának kezdete, azaz a lakodalmak ideje, amely egészen Katalin-napig, azaz november 25-ig tart. S tulajdonképpen ez az első igazi őszi nap is, amelyhez egykor főként a gazdasági élettel összefüggő hiedelmeket és szokásokat, időjárási megfigyeléseket fűztek: „Szent Mihály öltöztet, Szent György vetkőztet”. Ekkortól lehetett szűrni a bort, s eddig legeltették a Szent György napján kihajtott marhákat, a Székelyföldön pedig a pásztorok ekkor térnek vissza a havasokról, a jószágokat a gazda gondjaira bízva.

 

OKTÓBER 2. – IDŐPONTFOGLALÁS HELYETT

Percre pontosan 08:00-ra, nyitásra értem az okmányirodába, azaz a „járási hivatalba”. Mondtam a bejáratnál tébláboló „személy- és vagyonőrnek”, hogy NEK-azonosítót szeretnék kérni. Nem tudta, mi az. Mondtam, hogy én sem, de valami sajtpapír, amit itt adnak új diákigazolvány igényléséhez. Így kaptam sorszámot a „személyazonosító igazolvány” menüpontból. Interneten is foglalhattam volna időpontot, ha tudtam volna, hogy ehhez a menüponthoz tartozik. Így időpontfoglalás helyett személyesen foglaltam helyet. Százharmincöt percnyi várakozás után – mialatt hatvanketten kerültek sorra előttem –, 10:15-kor végre nekem is megadatott, hogy belépjek az ügyintézési „szentélybe”. És két percen belül kézhez kaptam a NEK-azonosítómat. Mint kiderült, a rövidítés „nemzeti egységes kártyarendszert” jelent. Így már értem…

 

OKTÓBER 5. – ŐSZI TÚRA A VELENCEI-TÓNÁL

20131005_illusztracio.jpg

Félúton Gárdony és Velence között ahhoz az elhagyatott laktanyához, ahol egykor az 54/8. Honi Rádiótechnikai Század állomásozott.

 

OKTÓBER 7. – LESZÁLLNI MÁR NEM LEHET

„Felszállás az első ajtón, leszállás a hátsó ajtókon!” Felszálltam, hátramentem. Felirat a hátsó ajtón: „Este nyolc óra után leszálláshoz fáradjon az első ajtóhoz!” Jellemző, BKV! Erről a buszról nem lehet leszállni – állapítottam meg. Fél órája zötykölődöm az Ikaruson, most kezdtük a második kört a lakótelepen. Még nem találtam megoldást a patthelyzetre.

 

OKTÓBER 8. – NÉPZENE KORÁN KELŐKNEK

Késő esténként – az éjféli híradás után – a Kossuth rádió hallgatása közben szoktam elaludni, és amikor éjszakára bekapcsolva marad a rádió, 03:59-kor mindig megkapom a „közszolgálati ébresztést” a mérőjelnek nevezett rettenetes sípolás és zúgás formájában. Ezt követi a 04:03-kor kezdődő „Népzene korán kelőknek” című, szavakkal leírhatatlan cincogás, vinnyogás és nyekergés. Ma nem akartam hajnalban kelni, de a fenti brutális ébresztés után már nem bírtam visszaaludni. Így volt néhány órám a reggeli készülődésre… Holnaptól mellőzöm a Kossuth rádió hallgatását.

 

OKTÓBER 13. – SEMMELWEIS SZÜLŐHÁZÁBAN

20131013_illusztracio.jpg

Semmelweis Ignác szülőházában, a budai Apród utca 1-3. szám alatti műemlék épületben működő Semmelweis Orvostörténeti Múzeum az orvostudomány és gyógyszerészet hazai és nemzetközi történetéből ad ízelítőt. Az állandó kiállítás az ókortól a 20. század elejéig tartó fejlődés tárgyi, művészeti és írásos emlékeit mutatja be, míg az időszaki kiállítások egy-egy különös téma köré csoportosítják olykor meghökkentő, más múzeumokban ritkán látható anyagukat.

A látogató nem csak ismeretekben, hanem élményekben is gazdagodhat ebben a sajátos légkörű múzeumban: beléphet Semmelweis egykori dolgozószobájába vagy a kétszáz éves, pesti Szent Lélek patika faragott bútorai közé, gyönyörködhet a művészi kivitelű, 18. századi anatómiai viaszpreparátumokban, a miniatűr fogászati rendelőmodellben és a furcsa, ódon orvosi műszerekben egyaránt. Semmelweis szülőházában a múzeum megnyitásakor, 1964-ben helyezték el „az anyák megmentőjének” földi maradványait.

 

OKTÓBER 15. – DOHÁNYBOLTI IGAZOLTATÁS

Megtiszteltetés volt számomra, hogy ma arra kértek az egyik nemzeti dohányboltban, igazoljam az életkoromat. Hasonló „igazoltatásra” üzletben 2004 óta nem volt példa... Mondtam a szimpatikus eladónak, hogy ’83-ban születtem a Magyar Népköztársaságban, de „úri becsületszavam” természetesen nem volt elég, meg kellett mutatnom a személyazonosító igazolványomat is. „Látja, több mint négyezer napja múltam tizennyolc. Beszéljünk inkább a dohányról.”

 

OKTÓBER 19. – EGY ŐSI MAGYAR ÉTEL

A tüttyölt ratyli eredete az évszázadok homályába vész, még az is lehet, hogy a honfoglalás előtti ősi magyar hagyományokból származik. Szerencsére a recept fennmaradt, sok helyen fellelhető, ennek ellenére ezt az ételt ma már igen ritkán készítik az eredeti leírás alapján. Én is közreadom, hátha többen kedvet kapnak az elkészítésére.

Hozzávalók: másfél kiló nyersratyli, egy jókora pese, két csobolyó gönyézde – lehetőleg pöcörgősi –, és három csipet ciháta.

A nyersratylit fertályórát posvásztjuk, míg csurmot nem enged. Szépen höllyén kipicskázzuk, a nyesedékből pedig apró csulmákat gyúrunk, ezek kerülnek a koshadtba. Közben a pocadékot megpeccsentjük, a ratylit pedig hagyjuk slottyanni. Tüttyölni csak akkor kezdjük, ha már jó vatyálós. A pesét lesolyvasztjuk, aztán már csak töttyenthetjük, mert hamar odakaphat – ahová nem szeretnénk.

 

 

NOVEMBER 5. – UTOLSÓ MOHIKÁNKÉNT

Egy pótkézbesítés kapcsán kiderült, hogy „utolsó mohikán” lettem a 130 lakásos társasházban: novembertől már csak nekem jár nyomtatott napi- és hetilap. Az elmúlt években fokozatosan kihaltak az olvasók, illetve – anyagi okokból – mindenki lemondta a különböző előfizetéseket. Én most még újabb negyedévre meg tudtam hosszabbítani hármat – a Népszavát 8700 Ft-ért, Szabad Földet 2700 Ft-ért és az RTV Részletest 1650 Ft-ért –, mert egy utolsó mohikán tartson ki a végsőkig…

 

NOVEMBER 8. – ANONYMUS A VÁROSLIGETBEN

20131108_illusztracio.JPG

Száztíz évvel ezelőtt, 1903. november 8-án leplezték le Anonymus szobrát, Ligeti Miklós alkotását a Városligetben. Az avatóbeszédet gróf Tisza István miniszterelnök mondta. Az életnagyságnál nagyobb, ülő alak lehajtott fejét csuklya takarja, jobbjában írószerszámot, baljában nyitott könyvet tart. A Gesta Hungarorum szerzője nyugalmat, bölcsességet, titokzatosságot sugároz. Az emlékmű a mai napig Budapest egyik jelképe.

 

NOVEMBER 24. – FEJLESZTÉS A PILISI PARKERDŐBEN

Az Országos Kéktúra Magyarország leghosszabb és legrégebbi gyalogos túraútvonala, melyet kék sáv jelzések mutatnak az Írott-kőtől Budapesten át Hollóházáig. A Pilisi Parkerdő Zrt. a nyár és az ősz folyamán felújította az Országos Kéktúra erdőgazdasági területen futó 113 kilométeres szakaszát. A fejlesztés eredményeként a közkedvelt túraútvonal többi népszerű célpontja után mostantól az Árpád-kilátó is gazdag múltjához méltó külsővel és infrastruktúrával fogadja az ide érkezőket – írja honlapján a Pilisi Parkerdő Zrt.

 

NOVEMBER 26. – FELESLEGES DIPLOMA

Címlapon hozott az Index egy összeállítást „Íme, a legfeleslegesebb diplomák” címmel, amely azonban merő ferdítés. Mert nem az adott diploma „felesleges”, hanem a fizetés alacsony, s ez igazán nem mindegy. Ráadásul aki informatikus könyvtárosnak tanul – mint például én –, pontosan tudja, mire számíthat. Hasonlóan a tanárokhoz, ápolókhoz vagy szociális munkásokhoz. Lehet, hogy a végzettség megszerzését követően én sem „hagyományos” könyvtárosként dolgozom majd, de biztosan olyan munkakörben, amihez kell diploma, és hasznosíthatom az egyetemen megszerzett tudást. Nyilván soha nem leszek túlfizetve – talán még rendesen megfizetve sem –, de ettől még nem kell lenézni.

 

NOVEMBER 27. – LEGYŐZÖTT A REZSIDÉMON

Közalkalmazotti „álomfizetésem” – a garantált bérminimum emelése miatt – idén havi 3570 Ft-tal átlépi a 71 ezer forintos „álomhatárt”, így immár nem vagyok jogosult a havi 2500 Ft-os (!) normatív lakásfenntartási támogatásra, amit most kellett volna meghosszabbítani. De nem lehet, ahhoz már túlságosan jómódúnak számítok… Ez volt az utolsó támogatás, amit igénybe vehettem, hiánya éves szinten 30 ezer forint „veszteséget” jelent.

Ehhez képest „a rezsidíj csökkentésére vonatkozó kormányhatározat értelmében” a megtakarításom – 2013. január 1-je óta, november végi állapot szerint: a FŐTÁV-nál 21 212 Ft, az ELMŰ-nél 6097 Ft, a FŐGÁZ-nál 2256 Ft, a Vízműveknél július 1-je óta 509 Ft, a Csatornázási Műveknél 752 Ft; azaz a „nyereség” eddig összesen 30 826 Ft. Magyarán amit az egyik kéz ad, elveszi a másik – és fordítva. Ezt majd a szavazófülkében is értékelni fogom.

Címkék: Kaleidoszkóp

NYÁRI KALEIDOSZKÓP

Prusi 2013.08.31. 10:35

JÚNIUS 2. – DÍJCSÖKKENTÉS MÁSKÉNT

Budapesttől Nyíregyházáig – a többletszolgáltatást nem nyújtó gyorsvonati pótjegy miatt – immár 410 Ft-tal kerül többe az utazás, ezzel a retúrjegy ára meghaladta a „lélektani” 10 ezer Ft-os határt. Számos európai fővárosba ennél jóval olcsóbban, gyorsabban és kényelmesebben el lehet jutni – repülőgéppel!... Ez jellemző a Magyar Államvasutakra. Az MTV tegnap esti híradója „természetesen” az aktuális vasúti „díjcsökkenést” (!) emelte ki.

Ismerem például az Esztergom–Almásfüzitő vonalat, az ominózus 42 kilométert 72 perc alatt (!) teszi meg a vonat, és a pályaszakasz már húsz évvel ezelőtt is balkáni állapotban volt. Június elsejétől itt ugyan kicsit kevesebbet kell fizetni – és még országosan további 500 kilométeren –, de a korábban látványosan beharangozott „árcsökkenés” eltörpül a gyorsvonati pótjeggyel álcázott áremelés mellett. Érdekes módon az utóbbi egészen másként lett „tálalva”!...

 

JÚNIUS 5. – VÖRÖS HADSEREGTŐL A FELSZABADÍTÓKIG

20130605_illusztracio.jpg

Vöröshadsereg, Felszabadítók és Zalka Máté – ma is használatos „kommunista” utcanevek a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Bogács községben. Feltehetően már nem sokáig maradnak így...

 

JÚNIUS 6. – ERDÉSZETI ÚTON PILISMARÓTRA

A Duna áradása miatt Dömös és Visegrád, valamint Esztergom és Pilismarót között ma délelőtt lezárták a 11-es főutat. Pilismarót és Dömös áru- és személyforgalmának ellátására a Pilisi Parkerdő Zrt. megnyitotta a Pilismarót és a Két-bükkfa-nyereg közötti, Pilisszentlélek és Pilisszentkereszt irányába vezető erdészeti utat. Az ún. Hoffmann-kunyhói úton személygépkocsik és 7,5 tonnánál kisebb tehergépjárművek haladhatnak. A sofőröktől azonban fokozott óvatosságot kér az erdőgazdaság, hiszen a keskeny, kanyargós üzemi úton vadon élő állatok felbukkanására lehet számítani. Az erdészeti út teljes hosszán 30 km/óra a megengedett maximális sebesség. Az érintett útszakaszon a 11-es főút újbóli megnyitásáig a Pilisi Parkerdő Zrt. erdőrendészete és a helyi rendőrség fokozott ellenőrzést végez – adta hírül az erdészet honlapja.

 

JÚNIUS 9. – TETŐZÉS ELŐTT A PESTI RAKPARTON

20130609_illusztracio.jpg

Az előrejelzések szerint ma késő este várható a Duna tetőzése Budapesten, minden eddigi szintet meghaladó mértékben, 890 centiméteres vízállásnál, amely 30 centiméterrel több az eddigi rekordot jelentő 2006-os vízszintnél. Az Erzsébet híd pesti hídfőjéről készítettem fotókat olyan látványról, amelyben még soha nem volt – és remélhetőleg soha többet nem is lesz – részem.

 

JÚNIUS 11. – ÖRKÉNY ISTVÁN: INFORMÁCIÓ

„Tizennégy éve ül a kapubejáratban, egy kis tolóablak előtt. Mindössze kétfélét kérdeznek tőle.
– Merre vannak a Montex irodái?
Erre így válaszol:
– Az első emeleten, balra.
A második kérdés így szól:
– Hol található a Ruggyanta Hulladék Feldolgozó?
Amire ő így felel:
– Második emelet, jobbra a második ajtó.
Tizennégy év óta még sohasem tévedett, mindenki megkapta a kellő útbaigazítást. Egyszer történt csak, hogy ablakához odaállt egy hölgy, és föltette a szokásos kérdések egyikét:
– Kérem szépen, merre van a Montex?
Erre ő kivételesen elnézett a messzeségbe, aztán így szólt:
– Mindnyájan a semmiből jövünk, és visszamegyünk a nagy büdös semmibe.
A hölgy panaszt tett. A panaszt kivizsgálták, megvitatták, aztán elejtették.
Tényleg, nem olyan nagy eset.”

 

JÚNIUS 18. – ISMÉT MEGKÖZELÍTHETŐ PILISMARÓT

A dunai áradás levonulása után Pilismarót és Dömös ismét megközelíthető a 11-es főúton. A közút megnyitásával párhuzamosan a Pilisi Parkerdő Zrt. megszüntette az erdészeti út ideiglenes megnyitását, amely tizenhárom napon keresztül a két település egyetlen megközelítési lehetőségét jelentette.

A kéthetes időszakban az erdőgazdaság munkatársai a helyi rendőrség segítségével irányították a napi öt-hatszáz jármű áthaladását a mintegy 10 kilométeres útszakaszon. Az ún. Hoffmann-kunyhói úton bonyolódott az árvízi védekezés forgalma, amely nem egy esetben nehézgépjárművekből álló konvojok áthaladását jelentette. Szintén ezen az úton érkezett az élelmiszer, a posta és az egyéb alapvető ellátás is a két településre, amelyek lakosai szintén az erdei úton keresztül juthattak ki a közúton nem megközelíthető településekről.

A Pilisi Parkerdő Zrt. munkatársai már a megnyitás előtti napokban több napon át dolgoztak az út járhatóvá tételén, levágták a belógó ágakat, 56 tonna zúzalék felhasználásával kijavították a nagyobb kátyúkat. A javítás az elmúlt két hét erős forgalma, különösen a nehézgépjárművek közlekedése miatt ismét szükséges lesz – olvasható az erdőgazdaság honlapján.

 

JÚLIUS 3. – EGYÜTTMŰKÖDÉS A TERMÉSZETJÁRÓKKAL

Együttműködési megállapodást kötött a magyar kormány és a Magyar Természetjáró Szövetség, amelynek köszönhetően hamarosan európai színvonalú turistautak és turistaházak lehetnek Magyarországon. A dokumentumot július 3-án Orbán Viktor miniszterelnök és Garancsi István, az MTSZ elnöke látta el kézjegyével az ország első turistaháza, a dobogókői Báró Eötvös Loránd Menedékház előtt. A kormányfő ígéretet tett arra, hogy az MTSZ fejlesztéséhez szükséges, állami tulajdonban lévő területeket, létesítményeket megkaphatja a szövetség, sőt, azok felújítását, karbantartását is támogatja a kormány. A természetjáráshoz kapcsolódó jelrendszer kiépítéséhez nélkülözhetetlen jogszabályok megalkotásában, valamint a kerékpárutak rendbetételében is számíthat központi segítségre a szövetség – olvasható a Turista Magazin honlapján.

 

JÚLIUS 6. – AZ ORSZÁG LEGIDŐSEBB BLOGGERE

Tegnap találtam rá Antalffy Tibor honlapjára, egyszerűen szenzációs. Az ország legidősebb bloggere túl a nyolcvanon is fiatalosan és szórakoztatóan „mondja meg a frankót” a legkülönbözőbb témákban, nehéz abbahagyni az olvasást.

Tibor bácsi 1933-ban született, az ’56-os forradalom után elhagyta az országot. Hat évet töltött Ausztráliában, majd visszatért Magyarországra. A Kádár-korszak alatt évtizedeken át műszaki és tudományos munkákat fordított magyarra. Egész életében szabadúszó volt, 57 évesen írta meg első könyvét – amit később több hasonló, „tudományosan szórakoztató olvasmány” követett –, jelenleg az interneten folytatja az írást. „Eredeti egyéniség. Nézeteivel olykor vitába lehet szállni, általában nem is örökérvényű, általános igazságokat hangoztat, hanem sajátos véleményt, de az biztos, hogy mindig állásfoglalásra késztet” – írja bemutatkozásában. Érdemes olvasgatni a honlapját, amit naponta frissít.

 

JÚLIUS 9. – PIHENŐ A KAÁN-FORRÁSNÁL

20130709_illusztracio.JPG

Előző túrám során, Pilisszentlászlóról Visegrád felé tartva a Kaán-forrást is érintettem. Kaán Károly (1867–1940) erdőmérnök, gazdaságpolitikus, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja volt. Nevéhez fűződik az országos erdőgazdálkodás újjászervezése, az Alföld fásítási programja és a korszerű állami természetvédelem megszületése. Erőfeszítéseinek köszönhetően született meg 1935-ben az erdő- és természetvédelemről szóló első törvény. Nevét viseli a Nagy-Hárs-hegy csúcsán álló Kaán Károly-kilátó és a Visegrád közelében található Kaán-forrás.

 

JÚLIUS 12. – NÉGYMILLIÓAN SZEGÉNYSÉGBEN

Mint a Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb adataiból kiderül, az egyedül élőknek legalább 85 960 forintra, míg a kétgyermekes családoknak 250 ezer forintra volna szükségük a létminimumhoz. Ezzel szemben a minimálbér nettó összege 25 ezer forinttal marad el az egyedül élőkre vonatkozó adattól. Az MSZP üdvözölte a KSH publikációját, amelyből kiderül, hogy több mint négymillióan élnek az egy főre jutó létminimum alatt – írja a Népszava.

A KSH 1991 óta közli évente a számított létminimumértéket. Meghatározásuk szerint ez egy olyan összeg, amely biztosítja a háztartásokban élőknek a folyamatos életvitellel kapcsolatos szerény – a társadalom adott fejlettségi szintjén alapvetőnek minősülő – szükségletek kielégítését. A szakmunkás-minimálbér nettója 70 740 forint volt, tehát több mint 15 ezer forinttal maradt el a létminimum összegétől. A statisztika ezúttal is önmagáért beszél...

 

JÚLIUS 15. – BEZÁRT A VILÁG UTOLSÓ TÁVÍRÓCÉGE

Újabb technikatörténeti korszak zárult le: két évvel az utolsó írógépgyár megszűnése után, 2013. július 14-én a világ utolsó távírócége is befejezte működését – adta hírül az Index. Az indiai állami telefonvállalat, a BSNL azért hagyott fel a 160 éves múltra visszatekintő távírószolgálat üzemeltetésével, mert a fenntartása évente 23 millió dollár veszteséget termelt. 1985-ben még napi 60 millió üzenetet küldtek villamos távíróval, ez a szám 2013-ra ötezerre csökkent. Harminc évvel ezelőtt több mint 45 ezer távíróállomás működött az országban, de napjainkra mindössze 75 maradt.

A világ első táviratát Samuel Morse továbbította 1838-ban, de az első indiai táviratot csak a brit orvos és feltaláló, William O’Shaughnessy küldte el 1850-ben. Bár a hálózatot folyamatosan karbantartották, és az üzeneteket ma már számítógéppel írják morzekód helyett, a klasszikus távirat modellje véglegesen elavult, amely az internet, a mobiltelefonok és a szöveges üzenetküldő rendszerek elterjedését ismerve nem meglepő.

 

AUGUSZTUS 3. – MADAS LÁSZLÓ EMLÉKEZETÉRE

20130803_illusztracio.JPG

Legutóbbi túrámon, Pilisszentlászló és Visegrád között félúton, a Vízverés-nyergében Madas László emlékművének közelében pihentem néhány percet. Dr. Madas László (1920–2009) vasdiplomás, Európa-díjas erdőmérnök, az Országos Erdészeti Egyesület tiszteletbeli tagja, Visegrád díszpolgára, a közjóléti és természetvédelmi szempontú erdőgazdálkodás egyik hazai úttörője 1969-től 1983-ig volt a Pilisi Állami Parkerdőgazdaság igazgatója.

 

AUGUSZTUS 10. – VILÁGVÉGE KEDVEZMÉNNYEL

20130810_illusztracio.jpg

Az Esztergom és Almásfüzitő közötti szárnyvonalon 2009-ben – „gazdaságossági okokra” hivatkozva – megszüntették a személyszállítást, de az új kormány egy évvel később újranyitotta a vonalat. Esztergom és Komárom között jelenleg mindössze két vonatpár, Bzmot motorvonat szállít utasokat, a pálya rossz állapota miatt Esztergom–Kertváros és Almásfüzitő között 15 százalékos kedvezménnyel, ún. regionális menetjeggyel. Tegnap – kizárásos alapon – 06:56-kor indultunk Komáromba, és a 14:31-es vonattal mentünk vissza Esztergomba. Az oda-vissza mintegy 100 kilométer megtételéhez három óra (!) kellett… Fenti képeken: balra az „elképesztő forgalmat lebonyolító” esztergomi vasútállomáson várakozó motorkocsi, jobbra mutatom a vonat kihasználtságát… Ez nem is meglepő, hiszen napjainkra a mellékvonal által érintett szinte összes településen megszűnt az ipari termelés. Az egykor virágzó Duna-parti iparvidék sorsukra hagyott, elhanyagolt régi üzemépületei világvége-hangulatot idéző környezetben várják a végső pusztulást. Mindez „kedvezményesen” megtekinthető a Fidesz-kormány „vasútfejlesztésének” egyik példájaként felhozott Esztergom–Almásfüzitő közötti szakaszon döcögve…

 

AUGUSZTUS 22. – CSOBÁNKA SZENT KÚTJA

20130822_illusztracio.JPG

Messze földön híres gyógyító vizéről. Eredetileg az ortodox szerbek búcsújáró helye volt. Évszázadokkal ezelőtt „lázkutacska” néven ismerték, egy Mária-jelenés után kapta a Mária-kút, Szent-kút nevet. A legenda szerint 1842-ben egy nyáját legeltető pásztor előtt a forrás közelében jelent meg Szűz Mária. A látomás után a falusiak ivásra és mosakodásra használták a forrás vizét, s a víztől többen csodálatos módon meggyógyultak. Hálából 1844-ben a mocsaras területet kitisztították, kutat ástak és fölé kápolnát emeltek, amit július 2-án, Sarlós Boldogasszony tiszteletére szenteltek fel. A nyitott forrás fölé 1913-ban lourdes-i barlangot emeltek, ahová hamarosan sok hálatábla került az első világháborús katonákért. Itt áll a szerbek keresztje is, amelyen egykor Illés próféta képe volt látható. A kápolna általában zárva tart, csak búcsú idején vagy különleges alkalmakkor nyitják ki.

 

AUGUSZTUS 23. – TURISTAHÁZ A KEVÉLY-NYERGEN

Tegnapi túrám során a Csobánka közelében található Kevély-nyerget is érintettem. Mint az itt elhelyezett ismertető táblán olvasható, a múlt században ezen a – 430 méter magasan fekvő – tisztáson állt a Kevély-nyergi menedékház, amely az 1920-as években épült. A Természetbarátok Turista Egyesületének tagjai vasárnaponként hátizsákban hordták fel az építőanyagot, és kétkezi munkával építették fel a házat. Az öt hálószobás, manzárdos, ebédlős, 60 férőhelyes épület öt év alatt készült fel. Felépülésében jelentős szerepe volt Redlinger Adolfnak, a TTE akkori elnökének. A turistaházat 1928-ban avatták fel, nevét Stromfeld Aurélról kapta, aki nagyon sokat tett a természetbarátok képzéséért és a turista-útjelzések felfestéséért. Pad őrzi emlékét itt a tisztáson.

1992-ben – egy nappal azelőtt, hogy az épületet a Pilisi Parkerdőgazdaságtól a Budapesti Természetbarát Szövetség átvette volna – a ház tisztázatlan körülmények között porig égett. Évekig csúfította a területet az üszkös rom, végül 2000-ben eldózerolták. A ház emlékét ma már csak néhány régi fénykép és a Másfélmillió lépés Magyarországon című filmsorozat őrzi.

 

AUGUSZTUS 24. – AZ EGRI VÁR ROMJAI A PILISBEN

20130824_illusztracio.JPG

A látogató számára úgy tűnhet, valódi középkori várromhoz érkezett, pedig az „egri vár” az 1968-ban forgatott Egri csillagok című filmhez épült. Gárdonyi Géza 1901-ben írt regénye, amely a forgatókönyv alapjául szolgált, az egri vár legendás ostromát örökíti meg, amelynek során 1552-ben Dobó István várkapitány a harmincszoros túlerőben lévő török hadsereggel szemben győzedelmeskedett. Várkonyi Zoltán filmrendező a látványos, több ezer statisztát felvonultató csatajelenetekhez választotta a Nagy-Kevély lábánál, Pilisborosjenő és Csobánka között húzódó völgyet a film egyik helyszínéül. A forgatások alatt a nagyrészt fából készült vár egy része leégett, de rögtön újjá is építették. Sajnos a film elkészülte után a vár magára maradt, így az ember és a természet romboló hatása mára romossá tette. A forgatás 40. évfordulójára, 2008 nyarán a vár környékét a Pilisborosjenői Önkormányzat rendbehozatta – olvasható a várfalon elhelyezett ismertető táblán.

Címkék: Kaleidoszkóp

TAVASZI KALEIDOSZKÓP

Prusi 2013.05.31. 10:27

MÁRCIUS 8. – DIGITÁLIS HELYESÍRÁSI VERSENY

Hatodik helyezett lettem az ELTE Egyetemi Anyanyelvi Napok keretein belül megrendezett – szavazógéppel lebonyolított – digitális helyesírási versenyen, ahol holtversenyben hárman is 85,94%-os eredményt értünk el. Az egyik szemem sír, a másik nevet. Hiszen tudom, hogy képes vagyok ennél jobb teljesítményre is, de a számomra szokatlan „szavazógépes megoldás” miatt – ahol elméletileg csak pontegyenlőség esetén számított volna az időeredmény – a kelleténél jobban siettem a válaszadásokkal. De levontam a tanulságot, jövőre is mindenképpen indulok, és nem fogom zavartatni magam az idő miatt. Örülök viszont annak, hogy a versenyt az egyik informatikus könyvtáros csoporttársam nyerte meg, a díjakat pedig Antalné dr. Szabó Ágnes tanárnő, a zsűri elnöke adta át. Tőle éppen 15 évvel ezelőtt, 1998-ban a Simonyi Zsigmond Helyesírási Verseny országos döntőjében vehettem át az első helyezésért járó oklevelet.

 

MÁRCIUS 10. – DÍSZES MOZAIK AZ ÓRÁSISKOLÁN

20130310_illusztracio.JPG

A világhírű üvegfestő, Róth Miksa műhelyében készült velencei üvegmozaik díszíti a Tavaszmező utca 15. szám alatti, eklektikus stílusú épület homlokzatát, amelyet Pártos Gyula tervei alapján 1901-ben emeltek. A kétemeletes, díszes téglával burkolt palota hajdan a Magyar Királyi Állami Mechanikai és Órásipari Szakiskolának adott otthont, ahol kiválóan felszerelt termek – köztük egy 320 négyzetméteres, 60 főre berendezett műhely – várták a hallgatókat. De a századfordulón tervezett épület rövidesen szűknek bizonyult, ezért 1937-ben új szárnnyal bővítették. Falai között négy évvel később megnyílt a villamosipari középiskola, és Kandó Kálmán nevét vette fel. Az intézmény 2000-től Budapesti Műszaki Főiskolaként működött tovább, majd 2010-ben – Óbudai Egyetem néven – összeolvadt a Bánki Donát Műszaki Főiskolával és a Könnyűipari Műszaki Főiskolával.

 

MÁRCIUS 12. – SOROKBA SZORÍTVA

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéhez beérkezett adatok szerint 164 pénzügyi szervezetből 154 áthárította ügyfeleire a csekkadóként ismert tranzakciós illetéket, vagyis ezzel összefüggő díjmódosítást hajtott végre valamely termékén – derült ki a PSZÁF által készített, tegnap nyilvánosságra hozott háttéranyagból. „Ez borítékolható volt” – tehetjük hozzá.

Korábban korlátlan alkalommal ingyenesen vehettem fel készpénzt a bankom automatáiból. Február 1-jétől alkalmanként 210 Ft-ért juthatok hozzá a saját pénzemhez. Jelenleg a „havi zárlati díj” 567 Ft, az eseti átutalásokért 0,35%-ot, de legalább 225 Ft-ot kell fizetnem, míg egy-egy számlainformációs sms díja 36 Ft. Ennek megfelelően az elmúlt hónapban a havi számlavezetési díjért, egyetlen ATM-es kifizetésért, négy internetes átutalásért és a számlainformációs sms-ekért összesen 2145 Ft-ot (!) számított fel a bank.

Ettől függetlenül egyelőre nem szeretnék bankot váltani, viszont – első lépésben – módosítottam a tarifacsomagot. Havi 899 Ft-os csomagra váltottam át, ahol az első – és számomra egyetlen – készpénzfelvétel, valamint egy eseti átutalás ingyenes. Ezzel a lépéssel máris száz forintot spóroltam. Látványosabb – az eddigiekhez képest akár 900 Ft-os (!) – megtakarítást azonban csak az utalások csökkentése jelenthet.

Ősszel döntöttem úgy, hogy kényelmi szempontból a továbbiakban elektronikusan – eseti átutalásokkal – fizetem a közüzemi számláimat. Ezt azonban a továbbiakban nem engedhetem meg magamnak. Így „vissza a középkorba”, marad a sorban állás sárga csekkekkel a postán minden hónap elején. Erről jut eszembe „a sorban állás lélektana”… De legalább ingyen kivehetem az automatából azt a pénzt, amiért egész hónapban dolgoztam…

 

MÁRCIUS 16. – PUSKÁS TIVADAR SÍRJÁNÁL

20130316_illusztracio.jpg

Százhúsz évvel ezelőtt, 1893. március 16-án halt meg Puskás Tivadar, és a szomorú hírt – ironikus módon – az általa feltalált Telefonhírmondó tudatta először a világgal.

Puskás Tivadar 1844. szeptember 17-én született Pesten. Mérnöki tanulmányait Bécsben kezdte, majd a Műegyetemen tanult. Családja elszegényedése miatt azonban nem tudta befejezni tanulmányait, 1866-ban Londonba utazott, később Bécsben vállalt állást. 1874-ben Amerikában próbált szerencsét, majd visszatért Európába, ahol a legújabb távírógépekről és a városon belüli távíróhálózat kiépítéséről folytatott tárgyalásokat. Bell találmányának hírére ismét az Egyesült Államokba utazott, ahol később Edison munkatársa, 1877 és 1886 között Edison európai képviselője volt. Edison szerint a telefon tesztelésénél Puskás Tivadar használta elsőként a – magyar „hallom” szóból származó – „hallót”, amely azóta az egész világon elterjedt.

Puskás Tivadar elvei szerint valósultak meg az első telefonközpontok Bostonban és Párizsban. Hazatérése után, 1881-ben öccsével, Puskás Ferenccel megkezdte a telefonközpontok kiépítését a monarchia területén. Öccse halála után, 1884-ben átvette a pesti telefonhálózat fejlesztésének irányítását, és felszereltette Budapest első nyilvános telefonállomásait. Puskás Tivadar 1892-ben szabadalmaztatta legjelentősebb találmányát, a Telefonhírmondót, amely a mai rádió elődjének számít. A Telefonhírmondó adásának megkezdését alig egy hónappal élte túl, 1893. március 16-án a Hungária szállóban bérelt lakásában elhunyt.

 

MÁRCIUS 25. – JÖVEDELMEZŐ DALLAM

20130325_illusztracio.JPG

Titokzatos kotta olvasható az egyemeletes, romantikus stílusú Vajdahunyad utca 7. számú ház oromzatán, amelyet még muzsikáló puttók is őriznek. A szerény épület első tulajdonosa a 19. század végén Schauer Ferenc (1855–1913), a Kerepesi úti első Nemzeti Színház szerzője volt, akinek 1881-ben mutatták be az első operáját. Az Atala című darab olyan sikert aratott, hogy három évadon át nem vették le a Nemzeti repertoárjáról, sőt még zongorakivonatát is kiadták. Schauer az ebből szerzett jövedelemből építhette fel az akkori külvárosban álló kicsiny házat, és hálája jeleként a jövedelmező dallam egy részlete is felkerült a homlokzatra.

 

ÁPRILIS 3. – NEGYVENÉVES A MOBILTELEFON

Ma ünnepli 40. születésnapját a mobiltelefon. Első készülékem „természetesen” egy Nokia 3210-es volt, amit 2000-ben vettem. Nem meglepő, hogy „a Nokia egyik legsikeresebb néptelefonja, a rejtett antennás korszak egyik úttörője minden idők legsikeresebb és legnagyobb példányszámban eladott mobiltelefonjává vált”. Nem lehetett megunni, főleg a kígyós játékot... De azért „időnként” telefonáltam is, és persze rengeteget sms-eztem. Még 0660-as (!) számokat is hívtam róla, emlékszem a kegyetlen hangminőségre... Később cserélhető előlapokkal „bolondítottam”. És ezt a telefonomat tartottam meg a leghosszabb ideig.

 

ÁPRILIS 4. – ISTEN HOZOTT MAGYARORSZÁGON!

Ha a szerencsétlen barát, rokon, ismerős – netán „eltévedt” külföldi turista – gépe késő este száll le Ferihegyen (pardon: a Liszt Ferenc Airport 2-n), akkor szinte biztosan nem éri el az utolsó, 22.52-kor (!) induló 200E jelű buszt. Így lemarad arról az élményről is, amikor az „expressz” nevezetes helyszíneken, például a Felsőcsatári úton vagy a Csévéző utcánál megáll. Bizonyára „luxus” lenne valódi gyorsjáratot biztosítani a nemzetközi repülőtérről a főváros központjába, avagy legalább a metró végállomásáig. Éjjel-nappal, Budapesten.

De a BKK úgy döntött, hogy 23 órától másnap reggel 4 óráig nem kell busz a repülőtérig, sem oda, sem vissza, sem gyorsjárat, sem közvetlen, és punktum. Igaz, nagylelkűen felajánlják, és büszkén hirdetik kétnyelvű „bejutási tájékoztatójukban” az éjjeli alternatívát: szállj fel a 900-as buszra, aztán szállj át a 950-esre, a XVIII. kerületi Bajcsy-Zsilinszky útnál. Hogy hol szálljak át?... (Hát a Selmecbánya utca után!) És miért kell egyáltalán átszállnom – a bizalomgerjesztő külvárosban – egyik éjszakai buszról a másikra ahhoz, hogy eljussak a repülőtérről a belvárosba? Nyilván azért, hogy még egy jegyet kelljen lyukasztanom. Isten hozott Magyarországon!

 

 

ÁPRILIS 23. – ÉJSZAKAI FÖLDRENGÉS

Fél egy előtt két perccel, 00:28-kor 4,8-as erősségű földrengés rázta meg az országot, a centruma Heves város térségében, mintegy 10 km-es mélységben lehetett az MTA szeizmológiai obszervatóriumának adatai alapján. Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság tájékoztatása szerint a földmozgás csak kisebb károkat okozott: a legtöbb bejelentés a Heves megyei Tenkről érkezett, ahol mintegy háromszáz épület rongálódott meg kisebb-nagyobb mértékben.

A földrengést Kispesten is lehetett érezni, enyhén megremegett a harmadik emeleti lakásom fala. Eddig egy alkalommal, 2006. december 31-én éreztem földrengést, amikor 13:39-kor Budapesttől 25 kilométerre, Maglódhoz közel volt egy 4,1-es erősségű remegés epicentruma.

 

ÁPRILIS 24. – NYUGDÍJBA MEHET AZ IFJÚMUNKÁS?

20130424_illusztracio.jpg

„Bár a kifejezést a második világháború előtt elsősorban a fiatal ipari munkások megnevezésére használták (például Európai Keresztény Ifjúmunkás Szövetség, illetve Keresztény Ifjúmunkások Internacionáléja), a második világháború után a kifejezés a közterek és közintézmények elnevezésében a kommunista diktatúrának a munkásosztály vezető szerepét deklaráló, hivatalos ideológiájának hatására terjedt el. A kifejezés a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 14. § (2) bekezdése szerint XX. századi önkényuralmi politikai rendszerre közvetlenül utal, így köztéri elnevezésként használata nem javasolt.” A Magyar Tudományos Akadémia állásfoglalása Magyarország önkormányzatai közterületeinek elnevezéseiről (MTA BTK-T/1833-2-1/2013), bővebben az Indexen.

 

ÁPRILIS 28. – NYÁRIAS HÉTVÉGE PILISMARÓTON

20130428_illusztracio.JPG

Virágba borultak a körtefák a pilismaróti Dobozi Mihály utcában: a természet alig két hét leforgása alatt, látványosan behozta a „tavaszi lemaradást”. Az első nyárias napot töltöttem tegnap Pilismaróton, és kihasználtam a jó időt egy kis biciklizésre, még ebéd előtt felkerekeztem a Hamvas-kői vadászházhoz, de jártam a Duna-parton is.

 

MÁJUS 4. – LESZÁMOLÁS AZ INDEXEKKEL

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem vezetősége úgy döntött, hogy a 2013/2014-es tanév első felétől a hosszú múltra visszatekintő hagyományos leckekönyv helyét átveszi az E-index, az eddig ismert index teljesen megszűnik az egyetemen. Az ELTE sajátos elektronikus indexét az összes karon egységesen bevezetik, és természetesen felmenő rendszerben is alkalmazni fogják – számolt be az örvendetes újításról az ELTE Online.

 

MÁJUS 6. – BIBERVÁR ÓRIÁSAI

20130506_illusztracio.JPG

A Kóspallag déli határában található Bibervár a Kis-Hanta-patak és a Korompa-patak találkozása felett emelkedő dombtetőre épült. Az egykori őrtorony maradványa a községtől három kilométerre, a Kismaros felé vezető út bal oldalán áll. Az 1980-as években végzett ásatás szerint kis méretű, lakótoronyból és udvarból álló erődítmény volt, amely az 1260-as években épülhetett. A várat egyszerűen Toronynak nevezték. Pusztulását ellenséges támadás okozhatta a XIII. század végén vagy a XIV. század elején. A Pusztatorony-dűlőben talált leletek korabeli településre utalnak, amit feltehetően Toronyaljának hívtak.

A népi emlékezet szerint a Torony lakói óriások voltak. Utolsóként egy Mnyi nevű öregember és leánya élt itt. Hatalmas étvágyukkal egy egész ökröt meg tudtak enni. A lány sokat sétált a környéken, és egyszer meglátott egy szántóvető embert. Nemigen ismerte a halandó embereket, így kötényében hazavitte új játékszerét. Az apja azonban ráparancsolt, hogy vigye vissza szekerestül a rémült parasztembert, és ne bántsa többé sem őt, sem társait, mert az ő munkájuk tartja el mindkettőjüket. Forrás: Kóspallag község honlapja

 

MÁJUS 8. – PARKERDŐ TERMÉSZETESEN

Több mint 230 millió forint uniós támogatásból valósul meg természetvédelmi rehabilitáció a Pilisi Parkerdő Zrt. három erdészetének területén – Pilismarót, Pilisszentkereszt és Bajna környékén – 2012 és 2015 között. A „Természetvédelmi fejlesztések a Pilisi Parkerdőben” című projekt keretében vizes élőhelyek rekonstrukcióját, erdei kistavak rehabilitációját, invazív fafajok visszaszorítását végzi az erdőgazdaság, az illegális hulladéklerakást pedig sorompók kihelyezésével próbálja megakadályozni.

A Pilisi Parkerdő Zrt. az élőhely-megőrzési projekt keretében kitakarítja a kétéltű fajok számára fontos erdei kistavakat, a pilismaróti Miklós deák-völgyben elbontja a tájat régóta elcsúfító betongátakat, és helyettük a vízi élőlények mozgását lehetővé tevő vízrendszert épít ki. Jelentős, nagy szakmai kihívást jelentő feladat az őshonos erdőtársulások létét fenyegető, agresszívan terjedő fafajok – elsősorban a bálványfa és az akác – visszaszorítása a Bajnai Erdészet területén. A tájkép helyreállítását szolgálja egy funkcióját vesztett mezőgazdasági épület maradványainak elbontása és elszállítása Nyergesújfalu határában. Szintén pályázati forrásból számos sorompó kerül az országos védettségű erdőkbe vezető utak bejáratához.

 

MÁJUS 11. – INDULÁSRA KÉSZEN

20130511_illusztracio.JPG

 

MÁJUS 15. – FEJLESZTÉS ELŐTT AZ ORSZÁGOS KÉKTÚRA

Három éven belül közel kétezer kilométernyi túraösvényt, valamint kerékpáros és túrasíútvonalat újítanak fel európai színvonalon – adta hírül a Turista Magazin. A Magyar Természetjáró Szövetség milliárdos nagyságrendű uniós pályázati támogatást nyert el konzorciumi formában, hét regionális és egy kiemelt pályázati program keretében. A támogatás 1964 kilométer turistaút felmérésére, felújítására, jelzésfestésére és kitáblázására ad lehetőséget, így 2015 márciusára szerte az országban színvonalas pihenőhelyek, források és kilátóhelyek épülnek.

Az MTSZ immár 50 éve emblematikus programja a legnépszerűbb hazai jelvényszerző túramozgalom, az Országos Kéktúra szervezése, koordinálása, népszerűsítése, útvonalának karbantartása és fejlesztése. Az Írott-kőtől Hollóházáig tartó, középhegységeinken áthaladó, 1128 kilométer hosszú útvonal Európa első hosszú távú turistaútja.

 

MÁJUS 19. – MATRICA

– Jó reggelt kívánok. Piliscsabára kérek egy diákjegyet, Budapest-bérlettel.
– Száznyolcvanöt forint. A diákigazolvány matricáját is mutassa.
Nagy nehezen kiszedem a – nem átlátszó – tokból.
– Rendben – mondja a Volán sofőrje.
– Tessék?... – kérdezek vissza.
– Rendben – ismétli a sofőr.
– De azért nézze meg alaposabban, maga akarta látni a matricát, akkor nézze.
– Látom, rendben.
– Akkor jó – válaszolom fenyegető tekintettel. Majd leülök a második ajtónál, de csak nem hagy nyugodni a dolog. Engem, Prusinszki Istvánt azzal gyanúsítanak, hogy jogosulatlanul veszem igénybe az utazási kedvezményt? Ráadásul szemeszter végén?... Az isten verje meg, tényleg, ezzel kell szórakozni vasárnap hajnalban, a kibaszott matricával.
Úgy tűnik, kissé hangosabban gondolkodtam a kelleténél… A sofőr bezárja a vezetőfülke ajtaját, és hátrajön hozzám.
– Mi a gond? – kérdezi.
– Hát az, hogy mit gondol rólam, egész félévben mindenhol blicceltem?...
– Azt.
– És honnan tudja a matricáról, hogy nem hamis? Lehet, hogy hamis a matrica.
– Ugyan, egy ilyen jóarcú fiatalemberről ezt nem tudom elképzelni – mondja békülékenyen, teljes komolysággal.
– Bezzeg azt el tudta képzelni, hogy nincs matrica a diákigazolványon.
Erre már nem tud mit mondani. Hátat fordít, visszaül a vezetőfülkébe, indulunk.
Két perc késéssel. Persze „miattam”.

 

MÁJUS 20. – ZERIND VEZÉR UTCÁJA

20130520_illusztracio.JPG

Tegnapi túrám Budaliget határában, a Zerind vezér utcában ért véget. Bevallom, erről a vezérről most hallottam először, így utánanéztem a Wikipédián.

Tar Zerind Szent István király rokona, a fellázadt Koppány somogyi vezér apja volt, 971 körül halt meg. Szent István és Zerind rokonsági foka bizonytalan, a rokonság azonban bizonyosra vehető, mert fia, Koppány csak erre alapozhatta trónigényét. Hóman Bálint történész szerint Zerind Árpád fejedelem dédunokája volt. Taksony fejedelem idején a Duna alsó szakaszán és a bihari dukátusban rendelkezett szállásokkal. Neve a Duna bal partján innen a Dráva torkolatáig fordul elő helynevekben. Dukátusi szálláshelyét az Arad megyei Zerind község őrzi.

Címkék: Kaleidoszkóp

TÉLI KALEIDOSZKÓP

Prusi 2013.02.28. 09:42

DECEMBER 3. – JÓZSEF ATTILA EMLÉKÉRE

Hetvenöt évvel ezelőtt, 1937. december 3-án a magyar irodalom egyik legkiemelkedőbb tehetségű és legtragikusabb sorsú költője véget vetett életének. December 3-án délután a ferencvárosi József Attila-emlékhely udvarán emlékeztek meg tisztelői a költő halálának 75. évfordulójáról, és helyezték el gyertyáikat, mécseseiket, koszorúikat a Gát utcai emlékhely bejáratánál kialakított emelvényen.

 

DECEMBER 5. – „SZÍVESKEDJEN SÜRGŐSEN FELHÍVNI!”

20121205_illusztracio.jpg

Bár a hagyományos távirat szép lassan feledésbe merül – nem is értem, hogy miért… –, de a „régi” szép időkben még én is kaptam vagy küldtem egyet-egyet. Egyébként a Magyar Postánál napjainkban is lehet táviratot feladni – bár ez a szolgáltatás mára egyértelműen a dísz- és gyásztáviratokra korlátozódott –, már potom 1580 Ft-tól

 

DECEMBER 27. – TITOKZATOS SÍRKŐ A VÁROSLIGETBEN

20121227_illusztracio.JPG

Ez olvasható a sírkő hátulján: „Egy 1809-ben elhunyt, magát megnevezni nem akaró pesti ügyvéd sírja, ki végrendeletében Pest városának hagyományt juttatott azzal a kéréssel, hogy a Városligetben temessék el, és sírkövére csupán egy szót véssenek: FUIT (volt).” A történetet eddig is ismertem ‒ részletesen itt olvasható ‒, de a helyszínt nem volt egyszerű megtalálni.

 

DECEMBER 30. – SZÉKELY KÁPOSZTÁJA

„Talán nem éppen diétás menü, ámde hogyan is fejeződhetne be az év székelykáposzta nélkül? Mindenki azt hinné, e kolosszális étel a Székelyföldről származik. De nem, és ha helyesen akarjuk írni a nevét, így tegyük: Székely-káposzta. Szülőatyja Székely József (1825‒1895) író, újságíró, levéltáros. Petőfi barátja, akit a költő tréfásan Sekszpír Jóskának nevezett. Maga is részt vett a szabadságharcban, emiatt később általános tiszteletnek örvendett. Ebédelni a híres Arany Sas fogadóba járt (a mai Kossuth Lajos és Semmelweis utca sarkán). Más források szerint nem itt, hanem a közeli Komló-kertben (ma Városház utca) történt a történelmi tett. Lényeg az, hogy kipattant fejéből az ötlet: mi lenne, ha a sertéspörkölt együtt főne a savanyú káposztával? Először összekeverték neki, aztán másnapra már direkte így készítették. Elindult hát diadalútjára a székelygulyás vagy székelykáposzta néven ismert, mára hungarikumnak számító étel.” Forrás: Szabad Föld, 2012. december 21., p. 21.

 

JANUÁR 12. – KÉKFOGÚ HARALD ÉS A BLUETOOTH

Vajon mi a közös egy középkori királyban és egy modern adatátviteli szabványban? Harald Blåtand, azaz I. Harald dán király ‒ aki 958-tól, majd 976‒986 között volt Dánia és Norvégia uralkodója ‒ az anekdota szerint nagyon szerette az áfonyát, amely kékre színezte a fogait, ezért kapta a Kékfogú ‒ angolul Bluetooth ‒ jelzőt. Róla nevezték el a Bluetooth vezeték nélküli adatátviteli szabványt. Harald azzal a tettével vonult be a történelembe, hogy egyesítette a lázongó dán, norvég és svéd törzseket. Ehhez hasonlóan az Ericsson által 1994-ben szabadalmaztatott Bluetooth-t is arra szánták, hogy egyesítsen és összekössön olyan különböző eszközöket, mint a számítógép vagy a mobiltelefon. Így az sem véletlen, hogy a Bluetooth logója a H és B betűknek megfelelő skandináv rúnákat, a Haglazt és a Berkanant idézi ‒ olvasom a technológia nevének eredetéről.

 

JANUÁR 17. – „VEGYEN KRÉTÁT A TANÁR!”

A TV2 ma reggeli műsorában arra a riporteri felvetésre, hogy az államosítás ellenére azért működnek látszólag normálisan az iskolák, mert „még mindig viszi előre a tantestületet a lendület, és még mindig maradt egy kis tartalékuk krétából és más eszközökből”, Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár így reagált: „Arra még nem volt szükség, hogy a pedagógus saját maga vegyen krétát. De mondok valamit. Hogyha adott esetben szükséges, ez is hozzátartozik a tanári hivatáshoz, mint ahogy a pedagógusok nagyon régóta saját maguk készítenek szemléltető eszközöket, óvodától a középiskoláig.”

 

JANUÁR 18. – KÖNYVTÁRTAN ÉS KATASZTRÓFAVÉDELEM

A tegnapi szóbeli vizsgán ezt húztam gyűjteményszervezésből: „Az állományapasztás lehetséges okai: kényszerű és tervszerű. Ez utóbbi szempontjai. Az állományapasztás adminisztrációja.” A kényszerű állományapasztás „jelszavát” a polgári védelemtől kölcsönöztem: „természeti és civilizációs katasztrófa esetén”. Miután lelkesen vázoltam a könyvtárak megsemmisülésének összes lehetséges forgatókönyvét, nyert ügyem volt, ötösre tudtam a legszürreálisabb tételt. S ez ebben a formában biztosan nem sikerülhetett volna a korábban külön tanult katasztrófavédelmi ismeretek híján. Pedig a két szakma látszólag igen messze áll egymástól…

 

JANUÁR 25. – FEKETELISTA

Minden eddiginél több, 336 700 adóvégrehajtást folytat a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, az adósok listája pedig 124 ezer névvel bővült az elmúlt évben. A NAV adatbázisában 1 millió 670 ezer olyan cég, illetve magánszemély szerepel, akik összesen 1962 milliárd forint adó befizetésével tartoznak ‒ olvasom a Napi Gazdaságban a feketelista.hu összesítését. Felmerül bennem a kérdés: nem lehetséges, hogy ‒ esetleg, talán, nagyon kicsit ‒ ezért a magyar adózási rendszer is hibás?

 

JANUÁR 30. – SZÍNTISZTA CINIZMUS

Többszörösen alázza meg a kormány az úgynevezett „szociális, üdülési pályázatával” a közmunkásokat. A Belügyminisztérium 50 millió forintot szán a pályázatra, ám az utazás költségeit nem fizetik a nyerteseknek, így azt a 49 ezer forintjukból kell kigazdálkodniuk a családoknak. Ugyanakkor sokan még addig sem juthatnak el, hogy elutasítsák őket, hiszen a jelentkezés feltétele egy nyomtató, egy szkenner és internetkapcsolat. A pályázható szállodák között egy jachtklub is szerepel. Az ingyenes üdülésre azért sem lesz könnyű jelentkezni, mert a munkanélküli közmunkásoknak kevesebb mint három hete marad majd arra, hogy munkát is találjanak, és jelentkezzenek a pályázatra ‒ írja a Népszava. Az „üdültetési terv” életszerűtlenségére és visszásságaira a Blikk számítása is rámutat.

 

FEBRUÁR 6. – HELYESÍRÁSI ALAPVIZSGA

Nem az volt a kérdés, hogy ötös lesz-e a helyesírásom – szabadkreditért felvett tárgy vizsgája –, hanem az, hogy hány hibával. Mint ma kiderült, három hibát vétettem – de még így is az enyém lett a legjobb dolgozat. Ezzel „leköröztem” az ELTE–BTK összes magyar szakosát, akiknek ebben a félévben kötelező tárgy volt… Az eredmény emlékeztet az 1998-as országos első helyezésemre, és a mai tizen-, huszonéves, félig analfabéta fiatalokat látva nem is meglepő.

 

FEBRUÁR 8. – VERNE JÓSLATAI

Éppen 185 évvel ezelőtt, 1828. február 8-án született Jules Verne (1828‒1905) francia író, a tudományos-fantasztikus irodalom korszakalkotó alakja, a sci-fi megteremtője. Ismert földrajzi helyekre és kitalált tájakra egyaránt elkalauzoló regényeiben a valóság és képzelet határán egyensúlyozott. Számos művében írt le olyan szerkezeteket, amelyekkel szinte megálmodta a jövőt. Munkáiban összesen száznyolc fantasztikus tervet és találmányt említett, amelyek közül hetven már megvalósult ‒ például az űrhajó, a helikopter, a tengeralattjáró, az atombomba, a hangosfilm, a televízió, a légkondicionálás, a televízió vagy a mobiltelefon ‒, ugyanakkor a tudományos-technikai fejlődés átkait is megjósolta.

Kiemelkedő művei között szerepel a Nemo kapitány, A rejtelmes sziget, a Grant kapitány gyermekei, a Nyolcvan nap alatt a Föld körül, a Sándor Mátyás, a Sztrogoff Mihály, az Utazás a Föld középpontja felé, az Utazás a Holdba, a Hódító Robur, A dunai hajós, a Nyolcszáz mérföld az Amazonason, A tizenöt éves kapitány és a Kétévi vakáció, amelyekből számtalan sikeres filmfeldolgozás is készült. Verne évtizedek óta a legtöbbet fordított szerzők közé tartozik, művei 148 nyelven jelentek meg.

A XX. század elejének szokása szerint magyarosították a nevét, ezért a mai napig gyakran emlegetik „Verne Gyula” néven. Több regényének témája is kapcsolódik hazánkhoz. Az Unikornis Kiadó 1997 és 2005 között 80 kötetes sorozatban jelentette meg összes művét.

 

FEBRUÁR 12. – EGYETEMFOGLALÁS HELYETT

Újraéledtek a decemberi hallgatói tiltakozások, miután kiderült, a Fidesz alkotmányba foglalná a röghöz kötés lehetőségét. Tegnap délután és este Budapesten és az ország hat városában volt demonstráció. A fővárosban „blokádot” hirdettek: a tüntetők elfoglalták az ELTE három előadóját, és több teremben fórumot tartottak, néhányan az éjszakát is a Múzeum körúti kampuszon töltötték. Az oktatási államtitkárság „pár forrófejű agitátor” akciójaként jellemezte az eseményeket.

Mivel a kormány a hallgatói és az oktatói szervezetek lényegében egyetlen követelését sem teljesítette – a „lefokozásra ítélt” Hoffmann Rózsa neve pedig összeforrt a népszerűtlen intézkedésekkel a röghöz kötéstől a keretszámok lenullázásán át a felsőoktatási forráselvonásokig –, teljes mértékben érthető a diákok megdöbbenése és felháborodása. A hallgatói ösztöndíjszerződésnek akkor volna értelme, ha a kormány minden frissen végzett diplomásnak munkahelyet és tisztességes megélhetést biztosító fizetést garantálna. Ez esetben valószínűleg senki nem tiltakozna, és nem fontolgatnák fiatalok ezrei, hogy elhagyják ezt a nyomorúságos országot.

De a „forrófejű agitátorok” az egyetemi blokáddal biztosan nem érik el a céljukat – csak ezt ők még nem tudják. Ráadásul a tiltakozás „bázisául” szolgáló ELTE nem tehet semmiről, sőt, az egyetem az idei pénzosztás legnagyobb vesztese, a tavalyi 19,4 milliárd helyett 2013-ban már csak 14,5 milliárd forintból gazdálkodhat.

Mindenkinek szíve joga véleményt nyilvánítani, de ezt a megfelelő fórumokon és helyszíneken kellene tenni. Egyetemfoglalás helyett jövőre a szavazófülkékben lenne a leghelyesebb.

 

FEBRUÁR 20. – MÉDIATÖRTÉNETI KURIÓZUM

20130220_illusztracio.jpg

Egyedi mementót örökítettem meg ma: az adását 120 évvel ezelőtt, 1893-ban megkezdő – és a második világháború után már nem üzemelő (!) – Telefonhírmondó hírmondónak maradt utolsó emlékét a VI. kerületi Jókai utca és Dessewffy utca sarkán álló lakóház falán.

 

FEBRUÁR 27. – KRISZTUS A KOSZORÚ UTCÁBAN

20130227_illusztracio.jpg

Szinte csodával határos módon maradt fenn az utókorra a józsefvárosi Koszorú utca és a Tavaszmező utca sarkán álló 18. századi fakereszt, amelyet hajdan azzal a céllal állítottak, hogy elhárítsa a bajokat, betegségeket és a mezőgazdasági károkat. A kereszt egyúttal a kialakuló házsornak is nevet adott: Kreutze Gasseként, vagyis Kereszt utcaként vált ismertté, s csak 1850-ben „magyarosították” Koszorú utcára. A bádoglemezre festett, gerendákra erősített Krisztus-alakot félkör alakú fémszalag védi az időjárás viszontagságaitól, míg a talapzaton elhelyezett friss virágok a környéken élők gondoskodását dicsérik.

 

FEBRUÁR 28. – REJTÉLYES ROSSZULLÉTEK

„A BKK közleménye szerint a hármas metró ma 16.30-tól és 17.15-ig a Nagyvárad tér és a Deák Ferenc tér között – egy utas váratlan rosszulléte miatt – nem közlekedik majd.” Akár így is kezdődhetne egy valódi közlemény, nem lepődnék meg.

Az észak-déli metróvonal infrastruktúrája és műszaki állapota olyan szinten kritikus állapotú, hogy szinte a csodával határos módon nem történt eddig halálos áldozatokkal is járó tragédia. Az elmúlt hónapokban – a teljesség igénye nélkül – síntörés, sorozatos váltómeghibásodás, a biztosítóberendezés üzemzavara, leszakadó burkolat vagy éppen vízvezetéktörés miatt kellett időszakos sebességkorlátozásokat elrendelni, de egyre több az „utasrosszullét” is, amikor teljesen leállítják a közlekedést rövid időre az érintett szakaszon.

Érdekes módon minél jobban rohad szét a metró, annál több a rejtélyes rosszullét. Természetesen nincs semmilyen összefüggés.

Címkék: Kaleidoszkóp

ŐSZI KALEIDOSZKÓP

Prusi 2012.11.30. 08:15

SZEPTEMBER 13. – ELSŐ HÉT AZ EGYETEMEN

20120913_illusztracio.JPG

Ettől a héttől kezdve – remélhetőleg legalább három éven át – ez lesz a „harmadik otthonom” (amennyiben második a munkahely). Ugyanis a legtöbb előadásnak helyet adó kis terem a tanszéken belül, a Múzeum körút 6-8. földszintjén található, a körútra néző ablakokkal, éppen a nevezetes Hoser-féle százéves óra fölött... Immár az ELTE–BTK informatikus könyvtáros szakának aktív (!) hallgatója vagyok, az első órákat minden tárgyból megtartották, holnap veszem át az érvényesített diákigazolványt, jövő héten pedig – természetesen ingyen... – iratkozom az Országos Széchenyi Könyvtárba (amely alighanem a „negyedik otthonom” lesz). Ezzel tehát – kilenc év kihagyás után – megkezdődött életem 14. tanéve.

 

SZEPTEMBER 14. – HÁBORÚT VIZIONÁL A NÉPSZAVA

Természetesen nem készülnek háborúra Orbánék, csak ismét elkövették azt a kommunikációs hibát, amire nincs mentség: nem tájékoztatták a lakosságot előre, megfelelő módon arról, hogy pontosan miről is szól, mit is jelent a polgári védelmi szolgálat, és mikor lehet rá szükség „élesben”. Most tessék, itt a következmény, a kezdődő médiahisztéria vizionált háborúról és katasztrófáról, aggályos adatgyűjtésről és hatalmas bírságról ‒ mindez kiváló alapot jelent az újabb összeesküvés-elméleteknek. Egy-egy bulváros szalagcímmel a fél lakosságot halálra lehet rémiszteni. Engem ugyan nem, mert polgári védelmi önkéntesként pontosan tisztában vagyok ezen kötelezettség jelentőségével. Szerencsére „nem egészen” úgy működik, ahogyan most felkapta és tálalja a média!...

 

SZEPTEMBER 22. – MAGASABB KATEGÓRIÁBAN

20120922_illusztracio.jpg

A Magyar Nemzeti Könyvtárban „D jelű olvasójegy birtokosai lehetnek a felsőoktatási intézmények bölcsészettudományi karán tanulók” ‒ így válthattam most, 12 év után „B” kategóriáról „D” kategóriára ‒, továbbá „mentesülhetnek a beiratkozási díj térítése alól (…) a felsőfokú tanintézetek könyvtár–informatikus képzésében részt vevő hallgatók” ‒ így pedig éves szinten 6000 Ft-ot spóroltam. (Korábban a MÚOSZ ‒ Magyar Újságírók Országos Szövetségének ‒ tagjaként volt ingyenes a könyvtárhasználat, de B jelű olvasójeggyel.)

 

SZEPTEMBER 28. – ROSSZ BOT ROSSZ IRÁNYBA VISZ

Így hangzik az a mottó, amit dr. Erwin Gollner osztrák nordic walking mesteredzőnek (!) tulajdonítanak. Az évszázad egyik legnagyobb üzlete ‒ a bot „feltalálása”!

Egyre gyakrabban találkozom az erdőben botos gyaloglókkal ‒ ez a nordic walking magyarítása ‒, minden alkalommal megmosolyogtatnak. Eme sportág ‒ magyar elnevezése nem terjedt el, hiszen „angolul sokkal hangzik” ‒ lényege, hogy a lábak mellett a kezek is aktívabb szerepet kapnak a mozgásban. Most utánanéztem, egy pár ilyen bot közel 20 ezer forintba kerül (!) az egyik webáruházban, de másfélszer ennyiért is lehet kapni. És mese nincs, meg kell venni, mert ide bizony speciális botok szükségeltetnek, nem lehet csak úgy „kinevezni” két letört ágat túrabotnak, úgy nyilván nem jól mozog majd a kéz, nem szólva arról, hogy „rossz bot rossz irányba visz”.

Mellékesen miből volna haszna annak, aki ezt az egészet kitalálta?...

 

OKTÓBER 4. – BEHAJTANI TILOS, ÁTNEVEZNI SZABAD

20121004_illusztracio.jpg

A Pesti Barnabás utca a jövőben Piarista utca lesz. A piaristáknak eddig is volt, és marad is közterületük ‒ a párhuzamosan futó Piarista köz. Ez az átnevezés éppúgy érthetetlen tehát, mint a többi. Pesti Barnabás (1920‒1944) antifasiszta ellenálló volt, a nyilasok végezték ki Sopronkőhidán. Bővebben a Magyar életrajzi lexikonban.

 

OKTÓBER 5. – AZ 1947. ÉVI IV. TÖRVÉNY

A ma is hatályos 1947. évi IV. törvény – egyes címek és rangok megszüntetéséről – a II. világháborút követő magyarországi társadalmi változások egyik fontos dokumentuma. Ez az egyébként igen rövid törvény mondja ki az örökletes nemesi rangok és más címek, így a vitézi cím megszüntetését és használatuk tilalmát. A törvény kimondja a magyar nemesi és főnemesi rang – herceg, őrgróf, gróf, báró, nemes, primor, lófő –, az örökös főispáni cím, valamint a kitüntetésként adományozott rangjelző címek és méltóságok – valóságos belső titkos tanácsos, titkos tanácsos, kormányfőtanácsos, kormánytanácsos stb. – megszűnését. Mindezen címek és a „vitéz” cím használatát a törvény kifejezetten meg is tiltja.

Megtiltja a törvény a két világháború közötti Magyarország társadalmában burjánzó főméltóságú, nagyméltóságú, kegyelmes, méltóságos, nagyságos, tekintetes, nemzetes stb. címzések használatát is – akár rangra, akár közszolgálati pozícióra utalva –, de kiveszi ebből a körből a diplomáciai érintkezést és az egyházak belső használatú címzéseit. A törvény számos tilalmat mond ki ugyan a címek használatával kapcsolatban, de nem rendel a tilalmak megsértése mellé szankciókat, így a törvény megsértése sem büntetőjogi, sem szabálysértési következményekkel jelenleg nem jár. Ezzel kapcsolatban bővebb információ a Wikipediában olvasható.

 

OKTÓBER 6. – MŰKINCSEK ÉS BŰNESETEK

20121006_illusztracio.JPG

Ma megnéztem a „Műkincsek és bűnesetek – Ellopott és visszaszerzett kulturális örökségünk” című kiállítást a Szépművészeti Múzeumban. „A műkincsvédelem rendőri kapacitásának megerősítése” című projekt keretében megvalósult tárlat felhívja a figyelmet a kulturális örökség védelmének fontosságára, és arra, hogy mit tehetnek maguk a tulajdonosok annak érdekében, hogy műtárgyaik, műkincseik nagyobb biztonságban legyenek.

 

OKTÓBER 7. – GRIFFMADÁR A TEMETŐBEN

„Krisztus oroszlán, mert uralkodik és nagy erejű
sas, mert feltámadás után felszáll a mennyekbe.”
Sevillai Szt. Izidor

20121007_illusztracio.JPG

Veres Kálmán szobrászművész 2007-ben felállított bronz madárszobra a Farkasréti temető főbejáratánál. Felirata: „A griff egy hatalmas, csodás, oltalmazó lény, oroszlántestű, sasfejű és -szárnyú teremtmény, több mondavilágban emberfeletti hatalommal párosították. Az etruszk, a római és görög szarkofágokon is megjelenik, akik sírőrző szerepet tulajdonítottak neki. A kereszténység terjedésével sas jellegét hangsúlyozták, így a mennybemenetel és a feltámadás szimbóluma lett. Kettős természete révén Krisztus-jelképnek is tekintették, hiszen az oroszlán a földhöz, a sas pedig az éghez tartozásra utal.”

 

OKTÓBER 8. – KORAI ÖREGEDÉS

A British Museum megtekintése ‒ ugyebár ‒ mindenki számára ingyenes… (Azért a néhány ócska kacatért, amit ott meg lehet nézni, fizetne egyáltalán valaki?…)

A Hungarian National Museum megtekintése… Nos, Magyarországról lévén szó, külön A4-es táblázat segít eligazodni az árakban, sok rubrikával és sok megjegyzéssel.

Megtudtam, hogy ‒ hiába vagyok felsőoktatási intézmény diákja, államilag finanszírozott képzésben, nappali tagozaton ‒ 29 évesen már vén szatyornak számítok, mert csak 26 éves korig jár a diákkedvezmény. Így teljes árat kellene fizetnem.

A 132/2011. kormányrendelet értelmében „díjtalanul látogathatja a muzeális intézmények állandó és időszaki kiállításait a (…) legalább 400 fős taglétszámmal rendelkező, országos hatáskörű közgyűjteményi szakmai szervezet tagja”. (Nem túl sok ilyen akad.)

Az MKE-tagsággal ‒ amit rövidesen kérelmezni fogok, különös tekintettel mint az ELTE‒BTK elsőéves, informatikus könyvtáros szakos hallgatója ‒ tehát megoldható a „probléma”.

Huszonkilenc éves diákként ‒ ráadásul a magyar állam közalkalmazottjaként ‒ viszont ott pusztuljak meg, ha múzeumba akarok menni, és akár csak a félárú kedvezmény lehetősége is eszembe jut.

Melyik kormányhoz is köthető ez a bizonyos 132/2011-es rendelet?...

 

OKTÓBER 10. – ÉLETSZERŰ PARAGRAFUS

„Az értesítési kötelezettséget a hallgató 5 munkanapon belül köteles teljesíteni az alábbi adatok változásakor: (…) hallgató születési neve, anyja neve, születési helye és ideje (…).” In: 51/2007. (III. 26.) Korm. rendelet, 19. § (10) a)

 

OKTÓBER 15. – POLGÁRI VÉDELMI FELKÉSZÍTÉS

Elkezdtem a „vasárnapi iskolát”, azaz a Közép-Budai Önkéntes Polgári Védelem (ÖPVE) által szervezett BASIC tanfolyamot. Ez egy 40 órás önkéntes alapfelkészítési program – amely egyébként hivatalosan is felnőttképzésnek számít –, ahol többek között általános polgári védelmi ismeretekről, szervezeti ismeretekről, katasztrófa-elsősegélyről, tűzvédelemről, műszaki mentésről, RBV-ismeretekről és hasonló elméleti, gyakorlati tudnivalókról lesz szó. Az egyes modulok egymástól függetlenek, de csak az tehet vizsgát, aki mind a tíz részmodulon részt vett. A helyszín a „KGB”, vagyis az egyesület Kék Golyó utcai bázisa. Sok szempontból hasznos és érdekes volt az első foglalkozás, már várom a folytatást.

 

OKTÓBER 18. – ŐSZI DÉLUTÁN A VÉRMEZŐN

20121018_illusztracio.JPG

 

OKTÓBER 28. – ELSŐSEGÉLY ÉS KATASZTRÓFAPSZICHOLÓGIA

Ma is voltam „vasárnapi iskolában”, ugyanis folytatódott a Közép-Budai Önkéntes Polgári Védelem (ÖPVE) által szervezett 3/2012. BASIC tanfolyam. „A II. modulcsoport átfogóan dolgozza fel az alapfokú elsősegély-nyújtási ismereteket. A 2.1. modulban általános elsősegély-nyújtási ismeretekkel gazdagodhattak a hallgatók: újraélesztés (BLS), mentési testhelyzet, fejtől lábig vizsgálat, kötözések, egyes sérülések ellátásának megbeszélése, gyakorlása volt a fő feladat. A 2.2. modulban a hallgatók a sok sérülttel járó katasztrófahelyzetek sajátos elsősegély-nyújtási feladatait ismerhették meg, betekintést nyertek a laikus osztályozás, a segélyhely-telepítés, a közegészségügyi ismeretek egyes kérdéseibe is. A modulcsoport lezárásaként a katasztrófák felszámolásában résztvevőkkel és a katasztrófa hatásai által érintettekkel kapcsolatos pszichológiai ismeretekről, teendőkről esett szó.”

 

OKTÓBER 29. – EZ NEM IPARI HAVAZÁS VOLT

20121029_illusztracio.JPG

Ma reggel leesett az első hó. Hamar elolvadt, ráadásul ‒ legnagyobb sajnálatomra ‒ nem afféle „ipari havazás” volt, mint az egy évvel ezelőtti első hóesés. Ezt a fotót akkor, egészen pontosan 2011. november 24-én 06:35-kor készítettem. Emlékszem, érdemes volt korán kelni ‒ a „rejtélyes” csapadékot lelkesen fotózó olvasók közül a legkorábban ‒, mert az Origo lehozta a képet.

 

OKTÓBER 30. – ŐRSÉGVÁLTÁS

20121030_illusztracio.JPG

 

NOVEMBER 2. – NAGYSZÜLEIM EMLÉKÉRE

20121102_illusztracio.jpg

 

 

NOVEMBER 11. – TŰZOLTÁS ADYLIGETEN

20121111_illusztracio.jpg

Végül is sikerült eloltanom, így mondanám röviden és diplomatikusan. Hivatalosan pedig így: „Kézi tűzoltó készülék használatának gyakorlása a Közép-Budai Önkéntes Polgári Védelmi Egyesület által szervezett 3/2012. BASIC tanfolyam III. modulcsoportjának gyakorlati oktatásán, 2012. november 11-én az Adyligeti Rendészeti Szakközépiskola területén.”

Ma reggel ugyanis itt, az egykori határőr-laktanya területén folytatódott a BASIC őszi tanfolyama, ahol ezúttal a műszaki mentés és a tűzoltás alapjairól esett szó. „A 3.1. modulban a hallgatók a tűzvédelem, tűzoltás alapjaival ismerkedhettek meg. Az előadás során megismerhették az égéselmélet alapjait, a tűzoltóság kialakulásának történetét, a tűzoltásban és műszaki mentésben jelenleg résztvevő szervek és szervezetek feladatait. Részletesen tanultak az otthoni tűzveszélyek csökkentéséről és a kézi tűzoltó készülékekről. Gyakorolták a B és C tömlők szerelését, és valódi tüzet is olthattak az IFEX által biztosított porral oltó és habbal oltó készülékekkel. A 3.2. modulban a műszaki mentés alapjaival és az egyesületnél rendszeresített műszaki mentő felszerelésekkel ismerkedhettek meg a résztvevők. A biztonsági rendszabályok átismétlése után a szivattyúk és motorfűrészek kezelésének alapjait mutatta be az előadó, majd gyakorlásra került sor, amelynek keretében minden hallgató kipróbálhattak az eszközöket” – olvasható az ÖPVE honlapján.

 

NOVEMBER 12. – HATÁRÁTKELŐ BUDAPEST HATÁRÁBAN

20121112_illusztracio.JPG

Egykori „gyakorló-határátkelőhely” Budapest határában, az Adyligeti Rendészeti Szakközépiskola területén. Az iskola elődje ugyanis a Balassi Bálint Határrendészképző Szakközépiskola volt, 1998 előtt pedig határőr-laktanyaként funkcionált az intézmény. Tegnap a Közép-Budai Önkéntes Polgári Védelmi Egyesület tartott számunkra tűzvédelmi és műszaki mentő oktatást Adyligeten.

 

NOVEMBER 13. – ÖTVENEZER FORINTOS EBÉD

És akkor csodálkozunk, hogy nincs belföldi turizmus!... Most néztem rá a MÁV honlapjára – és majdnem lefordultam a székről –, a családi utazás Nyíregyházára idén karácsonykor összesen 49 900 Ft-ba kerül majd!... Öt felnőtt, InterCity, retúr, másodosztály, semmi extra. Az útiköltség a mi esetünkben – az 50%-os kedvezmények miatt – ugyan ténylegesen jóval kevesebb lesz, de a családok többségénél nem törvényszerű, hogy majd’ mindenki féláron utazhat. Ők maradjanak otthon – vagy repüljenek inkább fapadossal valamelyik európai fővárosba, még az is nagyságrendekkel olcsóbb, mint a vonatozás egy családi ebédre a mamihoz! Ez már tényleg a „vicc” kategória.

 

NOVEMBER 17. – LEDOLGOZTATOTT ISKOLAI SZÜNET

Érdekes témára fókuszáló olvasói levéllel találkoztam a Metropol 2012. november 15-i számában, az alábbiakban ezt idézem.

„November 10-én a november 2-i áthelyezett munkanapot kellett ledolgozni. Egyes iskolákban ezért tanítási napot tartottak. Én eddig úgy tudtam, hogy a szünetet nem kell ledolgozni, és a rendeletben megállapított szünet időpontjától eltérni sem lehet, mármint kevesebb napot kiadni. Mivel az őszi szünet október 29-től november 4-ig tartott, olvasatomban a november 2. ebbe beletartozott. Úgy vélem, hogy a rendeletalkotó az áthelyezett munkanapok tanítási nappá nyilvánítása alatt a tanítási időre eső napokat értette, azaz például az október 22-i hétfőt, amit 27-én, szombaton kellett pótolni.

Körbe is jártam a kérdést, és megtudtam, hogy számos intézményben az igazgatók jogkörükből adódóan tanítás nélküli munkanapot rendeltek el. És kijön a 181, illetve 182 nap akkor is, ha a szombatoktól eltekintenek. Viszont több iskola a december 1-jét is tanítási napként jelöli meg a honlapján. Vagyis december 31-ét kell pótolni, miközben a szünet december 27-től január 2-ig tart. A december 15., mivel a 24-ét pótolja, értelemszerűen jogos. Tekintettel arra, hogy mi, felnőttek is sérelmeznénk, hogy a szabadságunkat ledolgoztassák velünk – amit a munkaügyi felügyelet bírsággal jutalmaz –, úgy vélem, ez a gyerekekre is vonatkozik.”

 

NOVEMBER 19. – BEFEJEZŐDÖTT A TANFOLYAM

Utolsó képzési napjához érkezett tegnap a Közép-Budai Önkéntes Polgári Védelmi Egyesület által szervezett 3/2012. BASIC tanfolyam. Mint arról az ÖPVE honlapja is beszámol, a IV. modulcsoport három moduljában radiológiai, biológiai és vegyi védelmi ismereteket, valamint híradó- és távolságvédelmi ismereteket hallgathattak a résztvevők.

A képzési nap a híradóismeretek oktatásával kezdődött. A hallgatók megismerhették az egyesületnél rendszeresített rádiókat, ezek használatát, az alkalmazott frekvenciákat. Részletesen tanultak a híradóirányok és -hálók megszervezésének módjáról, az egyesületnél alkalmazott hívónevekről és azok kiosztásának elveiről.

Ezt követően a korábban már megismert egyéni védőeszközök gyakorlati alkalmazásával, a polgári védelemnél fellelhető régebbi és modernebb légzésvédő és bőrvédő eszközök bemutatásával foglalkoztak a hallgatók, akik az egyesületnél rendszeresített egyéni védőeszközök, az Auer S3 gázálarcok és a Tychem C könnyű gázvédőruhák szabályos fel- és levételét, alkalmazását is gyakorolták. A modul második felében a rendszeresített, illetve Magyarországon gyakran előforduló RBV-kimutató, -mintavevő eszközök bemutatása következett.

A nap záró moduljában a távolságvédelmi feladatok végrehajtásával ismerkedhettek meg a jelenlévők. A kitelepítések során a kitelepülők regisztrációjának, a befogadás megszervezésének módjaival, valamint a távolságvédelmi akciókészlet alkalmazásával is foglalkoztak a hallgatók.

Címkék: Kaleidoszkóp

NYÁRI KALEIDOSZKÓP

Prusi 2012.08.31. 06:34

MÁJUS 20. – ÖSSZKOMFORTOS HALLGATÁS

„Összkomfortos” elhamvasztást reklámoznak fix áron, 49 900 Ft-ért a YouTube-on. Vajon halálos bulizás – netán egy gyilkosan vidám este – esetére? Persze valószínűleg nem az „összkomfortot”, hanem a hamvasztás összköltséget jelenti az „összk.” rövidítés. De manapság mit lehet tudni?... És ha nem vagyok megelégedve az akciós szolgáltatással, mert nem maradt elég hamu belőlem?

 

MÁJUS 26. – KI VOLT VAS GEREBEN?

20120526_illusztracio.JPG

Kétségtelenül sokkal hangzatosabb a Vas Gereben, mint a Radákovics József – pedig a két személy természetesen egy és ugyanaz, hiszen ritkán neveznek el bárkit is a születésekor „vasgereblyének”. Vas Gereben (1823–1868) ügyvéd és hírlapíró volt, a szabadságharc utáni években népszerűségben Jókaival vetekedett. „Ugyanakkor azonban kötekedő ember volt, szellemessége tudott és szeretett gyilkos élű lenni, humoros formában sértően kritizálni. Ezért nevezték el egyik baráti körében már ifjúkorában Vas Gerebennek. A gereben fésűforma goromba mezőgazdasági eszköz, amellyel a növényi rostokat kényszerítik rendre. Ha a gereben vasból készül, még gorombább. Ő pedig kedvtelve vállalta ezt a hibákat durván fésülő szerepet, és írói néven Vas Gerebennek nevezte magát” – olvasható A magyar irodalmi arcképcsarnokban.

 

MÁJUS 30. – LOTTÓS LÖVÖLDÖZÉS

Egy igazán szemléletes példa az Urbanlegends.hu jóvoltából: „Képzeljük el a következő játékot – kezdi Christoph Drösser a Csábító számok című könyvében. – A Nagykanizsát Nyíregyházával összekötő képzeletbeli autópálya szélén valaki egy 1 centiméter széles, 2 méter magas lécet ver le a földbe. Valahol Nagykanizsa és Nyíregyháza között, de fogalmunk sincs, hogy pontosan hol. Éjjel vezetünk, és van nálunk egy pisztoly. Egy tetszőleges időpillanatban – amelyet teljesen szabadon választhatunk meg – tekerjük le az ablakot, és lőjünk egyet vaktában az út széle felé. Ha eltaláljuk a lécet, nyertünk. Feltenne rá akár csak pár száz forintot is, még ha találat esetén a nyeremény több százmillió forint lenne is? Nem? Pedig rengeteg ember éppen ezt teszi minden héten, amikor kitölt egy lottószelvényt. Nevezetesen annak esélye, hogy eltaláljuk az öt szerencsés számot, ugyanakkora, mint az éjszakai sikeres célba lövésé, körülbelül 1 a 44 millióhoz. Hát, további sok sikert!” – írja. Ettől függetlenül én is lottózom...

 

JÚNIUS 1. – KATASZTROFÁLIS ÖSSZETÉTEL

Önkéntes katasztrófavédelmi aktivistaként sokáig nem tudtam kibékülni a ‒ polgári védelem és a tűzoltóság összevonásából létrejött ‒ katasztrófavédelem elnevezésével. Egészen addig, amíg a múltkor nem találtam elfogadható indoklást erre az – először kissé erőltetettnek tűnő – szóösszetételre, az Édes Anyanyelvünk című folyóirat 2012/1. számának 9. oldalán. „Katasztrófa, védelem! – talán így kiáltott fel egy laikus nyelvvédő, purista, amikor először meghallotta a katasztrófavédelem szót. Hát már miért kellene védeni a katasztrófát? Elég baj az, ha bekövetkezik! – tette még esetleg hozzá, nyilván a gyermekvédelem szóra gondolva, amely összetétel valóban ekképp bontható fel: a gyermeknek a védelme, tehát birtokos jelzős összetétel. De a balesetvédelem szó esetében már más a helyzet: baleset elleni védelem, mint ahogy katasztrófa elleni védelem a jelentése a katasztrófavédelemnek (jelentéssűrítő összetétel). Tehát nem szabad ugyanúgy, állandó logikával feloldani, értelmezni az összetételeket. A lopásgátló valóban a lopást gátolja (jelöletlen tárgyas összetétel), de a lakásriasztó már nem a lakást, hanem a tulajdonosokat, a szomszédokat, esetleg a rendőrséget riasztja (jelentéssűrítő összetétel). A kígyóméreg valóban a kígyó mérge, halált okozó váladéka, míg a patkányméreg patkányirtó szer” ‒ magyarázza a szóösszetételeket a kiváló nyelvész, Minya Károly. Ettől függetlenül ‒ és ezt már én teszem hozzá ‒ szerencsésebb lett volna a „katasztrófaelhárítás” elnevezés, amely biztosan nem okozna félreértést. Ráadásul a média következetesen „katasztrófavédőként” említi a szervezet hivatásos tagjait, pedig ők sokkal inkább katasztrófavédelmisek ‒ avagy katasztrófaelhárítók.

 

JÚNIUS 3. – HATÁRKŐ A HATÁR ÚTON

20120603_illusztracio.JPG

Néhány napja figyeltem fel erre a régi határkőre az Europark előtt, az egykori Pest és Szentlőrincz határán. Jelenleg a IX. és a XIX. kerületet „választja el” egymástól. A henger alakú, egy méter magas oszlop másik oldalán a „St. Lőrinz” felirat olvasható, mert Kispest csak 1871-ben lett önálló kisközség (!), 1874-ben már nagyközség, de még akkor is csupán 1800 lakossal. Pestszentlőrinc száz évvel ezelőtt szakadt el Kispesttől, és a jelenlegi XIX. kerületet 1950-ben csatolták Budapesthez. Természetesen a „Határ utat” sem véletlenül hívják így.

 

JÚNIUS 7. – MOLDOVA DEDIKÁL

20120607_illusztracio.jpg

Moldova György nekem dedikálja „Kádár János” című könyvét a ma megnyílt 83. Ünnepi Könyvhéten, a Vörösmarty téren. „Prutyiszki Istvánnak barátsággal – Moldova György”. De csak Moldova hívhat Prutyinak!...

 

JÚNIUS 8. – A SZOCIALIZMUS HÉT CSODÁJA

1. Mindenkinek volt munkája.
2. Bár mindenkinek volt munkája, senki sem csinált semmit.
3. Bár senki sem csinált semmit, a terv 100% fölött teljesült.
4. Bár a terv 100% fölött teljesült, mégsem lehetett semmit kapni.
5. Bár nem lehetett semmit kapni, mindenkinek megvolt mindene.
6. Bár mindenkinek megvolt mindene, mégis mindenki lopott.
7. Bár mindenki lopott, mégsem hiányzott soha semmi.

 

Isten nélkül és imádság nélkül, de műtrágyával és traktorral!

– Mire nem lesz szükség az új gazdasági mechanizmusban?
– Ágyra. Mert a dolgozók éjjel-nappal dolgozni fognak, a párt éberen fog őrködni mindenek felett, és aki mindezt nem tudja elviselni, az ülni fog.

– Miért hajlik meg a padlódeszka a párttitkár alatt?
– Mert okosabb enged…

– Mi a különbség a létező és a működő szocializmus között?
– A létező szocializmus nem működik, a működő szocializmus pedig nem létezik.

– Mi a kommunizmus előnye más rendszerekkel szemben?
– A kommunista rendszer előnye az, hogy képes leküzdeni mindazokat a nehézségeket, amelyek más rendszerekben elő sem fordulhatnának.

Forrás: A kommunizmus füveskönyve

 

JÚNIUS 9. – RÉVBE ÉRTEM A KOMPPAL

Mi a különbség a rév és a komp között? Tényleg erre voltam kíváncsi. Feltettem a kérdést a Google-nak, ezt válaszolta: „A kompon lehet elrévedni, a réven nem lehet elkompodni.”

Utána feltettem a kérdést a Magyar értelmező kéziszótárnak, ezt válaszolta: „Komp: járműveknek, embereknek egyik partról a másikra szállítását végző vízi jármű. – Rév: 1. vízi átkelőhely ott, ahol nincs híd, 2. kisebb vízi járművek kikötőhelye, 3. komp (tájnyelvben)”. Szerintem – alighanem sokakkal egyetértve – az utóbbi már köznyelvinek is minősíthető olyan értelemben, hogy a rév csak személyeket szállít, míg a komp járműveket is.

A Wikipedia szerint: „A komp folyókon, tavakon vagy tengeren történő átkelésre szolgáló közlekedési eszköz, különleges hajó, amit személyek, állatok és különböző járművek szállítására használnak.”

Egyébként ha csak azt nézem, hogy a dunakanyari „átkelések” üzemeltetőinek honlapján hogyan szerepel az elnevezés, tehát ők hogyan nevezik magukat, akkor Visegrád–Kisoroszi: rév (csak személyszállító), Visegrád–Nagymaros: komp (autókat is szállít), Dömös–Dömösi átkelés vasúti mh.: rév (csak személyszállító), Pilismarót–Zebegény: rév (csak személyszállító), Pilismarót–Szob: komp (autókat is szállít). A Volánbusz egyik visegrádi megállója viszont „Nagymarosi rév”, persze, mármint a „kisebb vízi járművek kikötőhelye”, vagyis ahonnan a komp indul (!), mert „Visegrád, hajóállomás” már egy másik buszmegálló neve. Utóbbiból az úgymond „nagyobb vízi járművek”, például kirándulóhajók, szárnyashajók indulnak – és tényleg.

Nem is bonyolítom tovább a dolgot – ahhoz túlságosan elkompodtam.

 

JÚNIUS 14. – PRUZSINSZKY ANEKDOTÁI

Mikszáth Kálmán regényében, a Beszterce ostromában (1894) Pongrácz gróf udvarában él Pruzsinszky Szaniszló, akinek a feladata a várúr szóval tartása, anekdotákkal mulattatása.

„A vacsora után együtt borozgatott a lengyelével, Pruzsinszky Szaniszlóval (hiszen minden jóravaló várban kell, hogy legyen egy lengyel). Pruzsinszky anekdotákat beszélt neki és mindenféle történeteket, amiket jártában-keltében fölszedegetett.

Mikor a tizenegy órát ütötte, megveregette a Szaniszló vállait:

– Derék ember vagy, lengyelkém, soha ki nem fogysz a beszédből, hanem most már eredj a szobádba és feküdj le. Az inas majd bevisz egy kulacsot a párnád alá, hogy ha éjjel fölébredsz, húzhass belőle egyet.”

Pruzsinszky Szaniszló valójában hivatásos színész. Lengeffy húsz évvel korábban, Pataky József társulatánál még Tarcsay László néven ismerte, amint az a Vág melletti fogadás előkészítésekor kiderül. A gróf udvarában Pruzsinszky persze a lengyel bujdosó szerepét játssza, szorgalmasan búsong hazája sorsán, és borral teli serlegek mellett anekdotákkal szórakoztatja a várurat. Ha alkalom van rá, szemeit az égnek fordítja, és elragadtatott fölkiáltással – „Ó, te nemes lélek!” – dicsőíti gazdáját. Kitart amellett, hogy a gróf betegségét az utolsó pillanatig titkolni kell, annyi pénzt sajtol ki belőle, amennyit csak lehet, és mikor már a dolgok nagyon rosszul állnak, még egy utolsó eret vág rajta. A zafírokkal, rubintokkal kirakott menteláncot elkunyerálja, s végleg kereket old. Szökése másokban is a vég érzetét kelti. „Hogy ím Pruzsinszky odább állt, nagy bolhát eresztett a többiek fejébe. Hm, a patkány menekül. A lengyelnek esze van, és orra van. A lengyel megérzi a veszedelmet, mint a béka az esőt.”

 

JÚNIUS 17. – ÓVATOSAN AZ ERDEI UTAKON

„A Pilisi Parkerdő Zrt. mintegy 180 kilométer, kerékpárosok előtt megnyitott erdészeti útján a balesetek elkerülése érdekében kéri a vonatkozó szabályok fokozott betartását” ‒ olvasom a parkerdő felhívását. Jó tudni, hogy az útszakaszok kizárólag saját felelősségre vehetők igénybe, és legfeljebb 30 kilométeres sebességgel lehet kerékpározni a kijelölt utakon, 8 és 18 óra között. Bár valószínűleg még soha senkit nem büntettek meg azért, mert reggel 7:55-kor 35 km/órával biciklizett, néhány hete ismét történt egy súlyos baleset ‒ a bringás túl gyorsan hajtott a lejtőn, kicsúszott az útról és súlyos sérüléseket szenvedett ‒, tanulságos példaként szolgálhat.

 

JÚNIUS 20. – ÁLCÁZOTT ÚJSÁGÍRÓKÉNT

20120620_illusztracio.JPG

Ma délelőtt részt vettem – hétköznapi érdeklődőként – a Fővárosi Közgyűlés ülésén, a Városháza dísztermében. Még soha nem voltam fővárosi testületi ülésen, de évekkel ezelőtt én tudósítottam a Józsefváros újságot a VIII. kerületi képviselő-testület üléseiről, így azokon „hivatalból” mindig ott ültem. Sok különbséget nem tapasztaltam… Bár ezúttal csupán „egyszerű” budapesti polgárként foglaltam helyet a hallgatóság soraiban, az ülés előtti rögtönzött sajtótájékoztatókon éppen úgy odamehettem fotózni az újságírókhoz, mintha én is közéjük tartoztam volna. Sőt, talán még kérdéseket is feltehettem volna a politikusoknak… Az engem érdeklő napirendi pont – helyszínen kiosztott – módosított előterjesztését is szemrebbenés nélkül elkértem a sajtósoktól, de a szavazást természetesen már nem vártam meg. Hiszen az eredmény – amely egyébként több mint kilenc órával az ülés kezdetét követően született meg – úgyis borítékolható volt…

 

JÚNIUS 30. – SZENTKERESZT SZENT KÚTJA

20120630_illusztracio.JPG

Múlt századi ismertető az 564 méter magasan található pilisszentkereszti Szent-kútról: „A pomázi úttól balra, a szőlőkbe vezető úton lehet megközelíteni. E rendben tartott, be is kerített forrást, amely fölé a község kis kápolnafélét is emeltetett, nemcsak Pilisszentkereszt, de az egész vidék csodatevő helynek ismeri. Tavaszi és őszi búcsúkor az egész országból, sőt még külföldről is felkeresik. Némelyek fehér galambot láttak vizében fürödni, mások Mária képét látták benne. Amióta vizétől – melyben valami kevés ásványi alkotórész is található – néhányan meggyógyultak, szent helynek mondják. Vizét más megyékbe is hordják. Ez az ülőhelyekkel is ellátott, állandóan árnyékos hely a pilisszentkeresztieknek kedves sétahelyük.”

 

JÚLIUS 7. – PILISSZENTLÉLEK TÖRTÉNETE

20120707_illusztracio.JPG

Pilisszentlélek az ország egyik legkisebb lélekszámú községe. A Pilis és a Visegrádi-hegység között, a Szentléleki-völgymedencében fekvő település a Pilisi Tájvédelmi Körzet és a Duna-Ipoly Nemzeti Park része.

A község már az őskorban is lakott hely volt, az Árpád-korban pedig királyi vadászterület. A tatárjárás ezt a környéket sem kímélte. 1236-ban IV. Béla a szentkereszti pálosoknak adományozta a területet, ahol IV. (Kun) László 1287-ben pálos kolostort alapított. A török időkben a kolostor és a közelében épített falu elpusztult. 1541-ben Buda, majd 1543-ban Esztergom elfoglalása után végleg elnéptelenedett a vidék. 1703-ban a pálosok üveges mestert telepítettek ide. András mester a szentléleki völgy első lakója volt a középkor után, akit mesterségéről Hutás Andrásnak neveztek. Műhelyéről – amelyben palackot és zöld színű üveget gyártottak – Hutának kezdték nevezni ezt a helyet.

A pálosok a Nyitra megyei Felsőelefántból 1740 körül, majd az 1830-as években Gömör vármegyéből telepítettek ide tótokat. A község lélekszáma 200-500 fő között mozgott. Az itt élők fő foglalkozása a mészégetés volt, de sokan foglalkoztak fakitermeléssel, szőlőtermesztéssel is.

 

JÚLIUS 8. – MENETSZÉL

– „Jó napot kívánok, egy félárút szeretnék kérni Pilisszentlélekre” – kezdeném az utazást, de a mögöttem sorban álló szlovák asszony kiokít. „Ne lelkezzél itt, drága lelkem, mi hutaiak vagyunk” – mondja önérzetesen. A sofőr némán bólint, együttérez. Szájában félig elszívott, füstszűrő nélküli cigaretta. Kiadja a jegyet, és furcsán néz rám. A borostás arcán gyöngyöző izzadságcseppeken és a verítéktől foltos atlétáján látom: ő sem fázik.

Minden felszálló helyet foglal, egyedül én maradok állva. Döglesztő a hőség a negyvenéves, lepukkant Ikarus üvegkalitkájában. Még nem találták fel a légkondit?... – háborgok magamban naivan, de érkezik a megerősítés a hátam mögül: „Nemôžeme vystáť teplo, Józsi, otvoriť dvere, légy szíves.”

„Majd ha kiérünk Egomból” – válaszolja flegmán a sofőr.

És betartja az ígéretét.

„Csak” hetvennel száguldunk, amikor egyik pillanatról a másikról kivágja az első ajtót.

Megcsap a huzat. Rögtön jobban érzem magam.

És így megyünk végig, Esztergomból Pilisszentlélekre.

Ott állok a borostás, izzadó, cigarettázó sofőr mellett, és örülök, hogy feltalálták az ingyen-légkondit.

Hátam mögül érkezik a megerősítés: „D’akujem pekne.”

Én is. Élmény volt.

 

JÚLIUS 9. – KILÁTÁS A HIRSCH-OROMRÓL

20120709_illusztracio.JPG

Kilátás a Pilismarót és Pilisszentlélek között félúton, 414 méter magasan fekvő Hirsch-oromról, a megújult Turista Magazin első lapszámával. Az itteni emlékművet – a rajta elhelyezett műmárvány tábla tanúsága szerint – „Magyarország ezer éves fennállása alkalmából Nagys. Hirsch István m. kir. közalap. főerdő tanácsos Úr tiszteletére emeltette a pilis-maróthi m. kir. közalap. erdészeti személyzet” 1896-ban, és „a honfoglalás 1100. évfordulóján magyarságunk és erdész elődeink előtt tisztelegve újította fel a Pilisi Parkerdő Rt.”

 

JÚLIUS 10. – VEZÉRŐRNAGY A GYÁLI ÚTON

Mint a Magyar életrajzi lexikonból megtudtam, Merényi Gusztáv (1895–1950) belgyógyász, orvos-vezérőrnagy 1920-ban szerzett diplomát a budapesti Tudományegyetemen, 1936-tól a magyar légierő vezető orvosaként a katonai repülés orvosi kérdéseivel foglalkozott. A Műszaki Egyetem Aerodinamikai Intézetének támogatásával 1938-ban megszervezte az első magassági kísérleti állomást, ahol a gyorsan bekövetkező oxigénhiányhoz való alkalmazkodás kérdéseit vizsgálta. Az ő tervei alapján készült el a Repülőorvosi Vizsgáló Intézet, amely később a Gyáli úti Honvédkórház keretében folytatta működését. 1941-ben egyetemi magántanárrá habilitálták, a szegedi és kolozsvári egyetemeken tartott előadásokat repülésélettanból. 1940-ben a Bajcsy-Zsilinszky Endre által vezetett ellenállókhoz csatlakozott, és a vezetése alatt álló Pajor Szanatóriumban nyújtott menedéket az üldözötteknek, majd letartóztatása elől illegalitásba menekült. 1945-ban a budapesti Vöröskereszt Kórház parancsnoka, 1946-ban a Honvédelmi Minisztérium egészségügyi osztályának vezetője lett, orvos-vezérőrnagyi rangban. Sokat dolgozott a vérellátás gondjainak megoldásán, 1947-ben megkezdte az első Magyar Véradó Központ és Vérellátó Állomás létrehozását. 1950-ben – a Rajk-per kapcsán – koncepciós perbe fogták és kivégezték, majd 1956. október 13-án újratemették. Teljes rehabilitációja csak 1990-ben történt meg. Emlékére a Gyáli úti kórházat 1970-ben Merényi Gusztáv Kórháznak nevezték el. Sírja a Farkasréti temetőben található.

 

JÚLIUS 11. – KÖTŐJELESKEDÉS

Egy szövegben számos írásjel szakíthatja meg a betűk szép sorát, mégis talán az a bizonyos vízszintes vonal a legproblémásabb. Különösen azért, mert a szövegszerkesztő programok automatikus javítása gyakran – finoman szólva is – furcsán oldja meg a használatát. Az automatikus javítás ugyan általában gondolatjelre cseréli a kötőjelet, de szinte ez az egyetlen ismert lehetőség, mert a Windows billentyűzetén nem egyszerű előkeresni a gondolatjelet. Az „é” és „á” alatti kötőjelet Shifttel együtt lenyomva aláhúzást kapunk, de a Ctrl + numerikus mínusz már gondolatjelet eredményez. Bekapcsolt Num Lock mellett az Alt + 0150 számkombináció beírása is gondolatjelet mutat. A Word igyekszik javítani kötőjeleinket, azonban gondot okoz, ha a gondolatjel után más írásjel következik (például –,), ilyenkor elmarad az automatikus korrekció. Ezért érdemes inkább a fenti kombinációkat alkalmazni, vagy – még egyszerűbb módon – saját billentyűparancsot rendelni a gondolatjelhez a szimbólumok beszúrásánál.

 

JÚLIUS 14. – MAGYARORSZÁG, VÉGÁLLOMÁS

20120714_illusztracio.JPG

 

JÚLIUS 15. – A CSOLNOKI XII. AKNA

A csolnoki XII. akna mélyítését 1937 decemberében kezdték meg, és 1939-ben a -163 méteres szinten, a rakodó megépítésével fejezték be a -168 méteres szintig mélyített aknát. 1940-ben a dorogi alagutat meghosszabbították az akna külszíni területéig, így lehetővé vált a szén Dorogra szállítása. Az alagútból egy lejtősaknát is mélyítettek. Az üzem termelése folyamatosan növekedett, 1944-ben már 305 ezer tonna szenet adott. A háborús események miatt a termelés visszaesett, és csak 1953-ban tudták meghaladni a korábbi termelést, 584 ezer tonnával. 1961-ben az aknaüzem vízvédelmi rekonstrukciója keretében megkezdték a XII/a. akna mélyítését. 1968-ban megtörtént a XII. és a XII/a. aknák összekötése. 1970 júliusában katasztrofális vízbetörés következett be 140 m3/perc mennyiséggel. 1974-ig a termelés folyamatos volt, ezt követően az üzemet megszüntették, művelt területeit XIX. aknához csatolták. Forrás: Csolnoki Bányászati és Ásványgyűjtemény

 

JÚLIUS 22. – LAKÁSTŰZ A SZOMSZÉD LÉPCSŐHÁZBAN

20120722_illusztracio.JPG

A XIX. kerületi Lehel utca egyik tízemeletes épületében egy harmadik emeleti lakás gyulladt ki. A tűz átterjedt a negyedik emeletre is, de a nagy erőkkel kivonuló tűzoltók rövid idő alatt megfékezték a lángokat. A tűzoltóság a legmagasabb, ötös fokozatú riasztást rendelte el, hat tűzoltóautó és több mint negyven tűzoltó érkezett a helyszínre. A füst teljesen elborította az épületet, ezért a lépcsőházat kiürítették, ötven lakónak kellett ideiglenesen elhagynia otthonát. Az eset után hét gyermeket és négy felnőttet szállítottak kórházba enyhe füstmérgezéssel. Később az egész épületet átszellőztették és átvizsgálták, így kora délután mindenki visszatérhetett otthonába. A szomszédok elmondása szerint a kiégett lakás konyhájában olajat melegítettek, amely meggyulladt, és ettől kapott lángra a berendezés, majd az előszoba bútorzata is.

 

JÚLIUS 24. – MEGFELELŐ IDŐZÍTÉS

Múlt évben 368 pont volt a felvételi határ, idén már 425 pont az ELTE–BTK informatikus könyvtáros A-N-Á szakra. Nekem 400 pontom volt, ezzel múlt évben felvettek, bár rögtön halasztottam is egy évet. És milyen jól tettem, hogy a múlt évben adtam be a jelentkezést!... Egyébként 2011-ben összesen 242-en jelentkeztek erre a szakra, az A-N-Á képzésre, első helyen 70-en jelölték meg – köztük én is –, ebből 62 diákot vettek fel, míg az A-N-K képzésre 68-an jelentkeztek, első helyen öten jelölték meg, ebből nyolc diákot vettek fel, tehát összesen hetvenen folytatták tanulmányaikat ezen a szakon.

 

JÚLIUS 25. – ÖT ÉV MÚLVA KIDERÜL

„Öt-hat év múlva nagy tömegben jönnek majd vissza Magyarországra azok a fiatalok, akik külföldre mentek pénzt keresni vagy pusztán kalandvágyból – jelentette ki tegnap Orbán Viktor, amikor a Fidelitas vezetőivel és tagjaival találkozott. Az MSZP szerint Orbánnak kivételesen igaza lesz: pár év múlva ugyanis a szocialista kormány programjának megvalósulásával valóban tömegével jönnek majd vissza külföldről a magyar fiatalok” – írja a Népszava.

 

JÚLIUS 31. – LÉGVÉDELMI BÁZIS A PILIS-TETŐN

20120731_illusztracio.JPG

A Pilis-tető a Dunántúli-középhegység legmagasabb hegycsúcsa, tengerszint feletti magassága 756 méter. Ezen a hegytetőn egykor a Magyar Néphadsereg légvédelmi rakétabázisa működött, amit a rendszerváltás után felszámoltak. A katonai bázis avagy harcálláspont egészen 1996-ig üzemelt, és Budapest légtérvédelmét látta el 11/2. Légvédelmi Rakétaosztály néven. A hozzá tartozó laktanya Pilisszentkereszt község felett, a Dobogókőre vezető út mellett található. A Pilis-tetőn emelt építmények az elmúlt másfél évtizedben fokozatosan az enyészet martalékává váltak. A katonai bázisból már csak azok az elhagyatott betonbunkerek maradtak meg, amelyekben régen a rakétaszállító teherautók álltak – olvasható az időjárásmérő állomás honlapján, az archív fotó összehasonlítható a mai látvánnyal.

 

AUGUSZTUS 1. – PÁLOSOK FÁJA KLASTROMPUSZTÁN

20120801_illusztracio.JPG

„A Kesztölchöz tartozó Klastrompuszta 1250-től 1304-ig az Özséb esztergomi kanonok által alapított pálos szerzetesrend központja volt. A XIII. század elején a pilisi erdőkben egyre nagyobb számban húzódtak meg remeték, akikkel a későbbi rendfőnök, Özséb tartott rendszeres kapcsolatot. 1246-ban, a tatárjárás után lemondott vagyonáról, és Báncsa István érsek hozzájárulásával ő is a Pilisbe vonult, hogy remeteként élhessen. Maga köré gyűjtötte társait, akikkel a barlangok közelében templomot és kolostort alapított a Szent Kereszt tiszteletére. A szerzetesrendet Szent Pál első remeterendjének nevezték. Az 1256. évi esztergomi zsinaton Özséb mint a rend főnöke jelent meg” – olvasható a Klastrompuszta határában álló terebélyes hársfa melletti táblán, amely az egyetlen magyar alapítású szerzetesrend emlékét őrzi.

 

AUGUSZTUS 10. – HATÁRESET

20120809_illusztracio.JPG

 

AUGUSZTUS 17. – KILÁTÁS A JULIANUS BARÁT-TORONYBÓL

20120817_illusztracio.JPG

A Börzsöny déli részén található, 482 méter magas Hegyes-tető – német nevén Spitz Berg – kilátójából, a Julianus barát-toronyból csodálatos kilátás nyílik a Dunakanyarra. „Budapest közelségének és a kiváló megközelíthetőségnek köszönhetően a Nagymaros és Zebegény környéki erdőkben a természetjárás nagy múltra tekint vissza. A Hegyes-tető és a Szent Mihály-hegy környéke az 1914-ben alakult ún. Encián Turisták kezdeményezésére a Magyar Turista Szövetség egyik mintaterülete lett. A környék turistaútvonal-hálózatának felfestésére 1932-ben került sor, az útvonalak mentén több pihenőhely létesült. Az 1938-39-ben épült Julianus barát-torony – hazánk egyik legszebb kilátóhelyének – oldalán ma is látható az Encián Turisták emléktáblája” – olvasható a torony melletti tájékoztató táblán.

 

AUGUSZTUS 19. – GÁRDONYI SZÜLŐHÁZÁNÁL

20120819_illusztracio.jpg

Gárdonyi Géza – Ziegler Géza néven – 1863. augusztus 3-án született az agárdpusztai Nádasdy-birtokon, ahol apja uradalmi gépészként dolgozott. Az épület hosszú gerincű, meszelt téglafalú, egykor nádfedelű, ma cseréptetős cselédház, amelyben az író születésekor az uradalmi cselédség „arisztokráciája” lakott – írja a Wikipedia. Az emlékház honlapjáról pedig megtudható, hogy a közelmúltban felújított szülőházban a Petőfi Irodalmi Múzeum és a Heves Megyei Múzeumi Szervezet rendezett be új emlékkiállítást. Az általam is megtekintett tárlat bemutatja az író életének legfőbb állomásait, irodalmi munkásságának kiemelkedő értékeit. Gárdonyi naplója és műveinek legszebb kiadásai mellett néhány eredeti, személyes tárgya is látható. Az érdeklődők megismerkedhetnek alkotói módszerével, írói munkásságával, bepillantást nyerhetnek különleges titkosírásába és megismerhetik a megfejtés kalandos történetét is.

 

AUGUSZTUS 22. – MAGYARORSZÁG TETEJÉN

20120822_illusztracio.JPG

Ahogyan ma eljutottunk Magyarország legmagasabb pontjáig – MÁV-val, Volánnal és gyalogosan –, továbbá amit 12 kilométeres kis túránk alatt tapasztaltunk a környéken meg a Kékestetőn, egész egyszerűen kiábrándító és szomorú volt. Lepusztultság, elhanyagoltság, szemét mindenütt. Még rosszabb a helyzet, mint másfél évtizeddel ezelőtt, amikor utoljára jártam itt. Turisták helyett autóval odautazó „kirándulók”. Sehol egy bolt, sehol egy rendes büfé vagy étterem, legfeljebb a bóvlit és bizsut áruló kereskedők sátrai. Mátraháza teljesen kihalt, Kékestető csak félig. Szürreális élményt, lehangoló látványt jelentett. De az 1014 méteres magasságot jelző kő azért egy mosolyt megért – a fotó kedvéért. Ez a pillanat volt „magasan a legjobb” a mai napon.

 

AUGUSZTUS 25. – MAGASHÁZ

Leszaladtam az újságért, visszafelé egy borostás öreggel együtt szálltam be a liftbe.

– Hanyadikra megy? – kérdem.

– A nyolcadikra – válaszolja. – Oda még nem kell útlevél.

– Igen? A tizediken állítólag egyszer már kérték – replikázok. – Én a harmadikon lakom, földhöz ragadtabb vagyok, mint maga.

– Én is igyekszem időben kiszállni, nehogy aztán a végén beállítsak az atyaúristenhez – búcsúzik az öreg.

Nem is tudtam, hogy ilyen magas a házunk.

Címkék: Kaleidoszkóp

süti beállítások módosítása