Húsz évvel ezelőtt, 1993 decemberében jelent meg először a Színes UFO magazin, amelynek 2000-től megszűnéséig, 2007-ig voltam külső munkatársa. A Budapesti Kommunikációs Főiskola Továbbképzési Intézetének hallgatójaként 2003-ban „Szubkultúrák és réteglapok – A Színes UFO Ismeretterjesztő Képeslap elemzése” címmel írtam szakdolgozatot. Az évforduló kapcsán ezen tanulmány néhány részletét közlöm szerkesztett, rövidített formában, ezzel emlékezve arra a magazinra, ahol „még a kis szürkéket is színesben lehetett látni”.

A Színes UFO megalakulásának előzményei

Magyarországon az 1970-es években alakultak az első népszerű tudományos-fantasztikus klubok, amelyek előadásaikon és kiadványaikban kiemelt figyelmet szenteltek az UFO-témának is. A klubok száma az 1990-es évek elejére megduplázódott, tagjaik összlétszáma pedig megközelítette az ötezer főt. A rendszerváltással egy időben egymás után jelentek meg a sci-fivel, ezoterikával és a Földön kívüli élettel foglalkozó magazinok. Ekkorra már a különböző, korábban sci-fi egyesületként működő klubok is hasonló fantasztikus magazinokkal – fanzinokkal – rendelkeztek, amelyek száma egy évtized alatt elérte a félszázat. Közöttük UFO-témájú, néhány száz példányban megjelenő kiadványok is feltűntek, amelyek közül a legtöbbet a Kriston Endre és barátai által 1978-ban alapított Ózdi Millennium Sci-fi Klub adta ki. A sci-fi lapok – mint az Android, a Droid, a Véga, a Vénusz – munkatársai között megjelentek a korábbi fanzinok szerzői, grafikusai és szerkesztői. Az ózdi klub – amelynek már 1987-től működött az UFO szekciója – például aktívan közreműködött a Véga magazin létrehozásában. 1989-ben a Magyar Televízió Nulladik típusú találkozások című műsora – majd a hozzá kapcsolódó folyóirat – Déri János vezetésével irányította rá a figyelmet a témára. Hatására a sci-fi lapok is folyamatosan kezdtek UFO-kkal foglalkozni, ebben pedig élen járt a Szűcs Róbert által készített Vénusz.

Szűcs Róbert 1986-ban tervező–szerkesztői szakon végzett, ahol diplomamunkája a Vénusz tudományos-fantasztikus magazin teljes tervezetének elkészítéséről szólt. Mivel a rendszerváltást követően lehetőség nyílt az önálló lapkiadásra, négy évvel később többedmagával megalapította a Vénusz Kft.-t – amely jelenleg a Színes UFO-t és a Hihetetlen! magazint adja ki –, és az említett szakdolgozatra építve megkezdte a Vénusz megjelentetésének előkészületeit. Az első szám 1990 májusában jelent meg fantasztikus novellákkal, külön UFO-rovattal és a megmagyarázhatatlan jelenségekről szóló tanulmányokkal.

A Vénusz mindössze hat lapszámot ért meg, mert éppen akkor omlott össze a Magyar Posta elavult lapterjesztési rendszere. 1989-1990-ben mintegy félezer új lap jelent meg a hazai piacon. Ez teljesen felkészületlenül érte a terjesztőket, a súlyos logisztikai problémák pedig 480 új kiadvány gyors megszűnését jelentették. 1991 elején létrejött az – azóta már megszüntetett – Új Vénusz Kft., amely a terjesztési problémák ellenére útjára indította a megnövelt terjedelmű, 64 oldalas Új Vénusz címet viselő – két számot megérő – sci-fi magazint.

A hazai sci-fi klubok UFO-szekcióinak összefogására Kriston Endre 1991-ben hivatalosan is megalapította a már 1987-től működő és 1990-re országossá fejlődött RYUFOR Alapítványt (Hungarian Center for UFO Studies and Fund, Magyar UFO Kutatási Központ és Alap), amely 1991-ben aktívan közreműködött a Nulladik Típusú Találkozások című televízióműsor budapesti közönségtalálkozójának megszervezésében. Az Új Vénusz magazin UFO-rovatához a RYUFOR szerkesztői és újságírói gyakorlattal rendelkező vezetője, Kriston Endre is készített összeállítást, amely végül nem jelent meg. Ekkor alakult ki a személyes kapcsolat Kriston Endre és Szűcs Róbert kiadóigazgató között, aki az 1990-es évek elején kezdte UFO-król és megmagyarázatlan jelenségekről szóló könyvsorozatainak megjelentetését.

„Egy évvel a rendszerváltás után, ha meghallottuk azt a szót, hogy UFO, akkor enyhe bizsergést éreztünk, és gondolatban máris beléptünk egy másik dimenzióba. Faltuk a könyveket, és újságcikkeket: lehetőség szerint mindent megpróbáltunk elolvasni, megnézni, ami csak ehhez a jelenséghez kapcsolódott. Több évtizednyi lemaradást szerettünk volna néhány esztendő alatt bepótolni. Szinte minden újnak számított akkor, hiszen előtte csak alig-alig hallhattunk UFO-król, földönkívüliekről, idegen világokról, megmagyarázhatatlan jelenségekről, és úgy általában a rejtett dimenziók titkairól.” (Szűcs Róbert: Ezredvégi leltár. In: Színes UFO, VIII. évf. 12. szám, 2000. december, 43–45. oldal)

1990-ben megalakult az Ufómagazin című folyóirat, amelynek munkatársai között jelen voltak az ekkor alakult RYUFOR-nak a vezetői és tagjai is. A lap azonban csak rövidebb tanulmányokat közölt, így nem nyújtott lehetőséget az UFO-jelenség átfogó ismertetésére. Szűcs Róbert visszaemlékezése szerint „ekkor keresett meg Kriston Endre, lapunk jelenlegi szerkesztője, hogy érdemes lenne megjelentetni egy 64–96 oldalas fekete-fehér UFO-albumot. Jónak tartottam az elképzelést – hiszen akkor még az egész ország UFO-lázban égett –, de úgy gondoltam, hogy ilyen jellegű kiadványnak a tervezettnél nagyobb terjedelemben és igényesebb kivitelben kell megjelennie! Ehhez akkor komoly segítséget nyújtott az Alföldi Nyomda, amely nagyon kedvező finanszírozási feltételekkel vállalta az album elkészítését. Miközben összeállítottuk a maga nemében egyedülálló, 192 oldalas kiadvány anyagát, úgy gondoltuk, elegendő anyag gyűlt össze egy új UFO-s havilap indításához!” (Szűcs Róbert: Ezredvégi leltár. In: Színes UFO, VIII. évf. 12. szám, 2000. december, 43–45. oldal)

Az UFO Album című könyv előkészítése közben világossá vált, hogy a témában szinte naponta újabb és újabb információk kerülnek előtérbe. Ez indokolja, hogy egy album helyett kettő vagy három jelenjen meg, illetve az albumokból kimaradt anyagok színes és képes formában eljussanak a rohamosan növekvő olvasóközönséghez, akiknek az információéhségét a kéthavonta megjelenő Ufómagazin nem tudta kielégíteni.

A RYUFOR Alapítvány 1993 novemberében harmadik alkalommal rendezte meg Ózdon a nemzetközileg is elismert Magyar UFO-Kongresszust (UFOCON ’93). Itt jelent meg az UFO Album, létrejött a magyarországi UFO-klubok első jelentősebb összefogása, és Szűcs Róbert bejelentette a Színes UFO Képeslap első számának 1993. decemberi megjelenését. Ennek hatására az Ufómagazin szerkesztői, akik értelemszerűen tartottak a konkurenciától, több-kevesebb sikerrel igyekeztek a maguk oldalára állítani a hazai UFO-s klubmozgalmat. Az ellentétek kialakulása azonban nem érintette a Színes UFO-t, amelynek híre ekkor már az érdeklődők széles köréhez eljutott a 25 ezer példányban megjelent UFO Album révén. Később két hasonlóan érdekes és látványos kiadvány látott napvilágot Kriston Endre szerkesztésében és Szűcs Róbert kiadásában: 1994-ben a Látogatók című album, míg 1995-ben Boros Attila Elfeledett jövő című UFO-s képzőművészeti albuma, amely a maga nemében egyedülálló a világon.

A Budapesten szerkesztett, országos terjesztésű Színes UFO első száma több mint 17 ezer példányban kelt el. A szakmai és UFO-kutatói háttér tehát úgy tűnik, a legjobb alkalommal találkozott azzal a felkészült kiadóval, amely technikailag és pénzügyileg egyaránt azóta is magára tudja vállalni a folyóirat kiadását. Szűcs Róbert főszerkesztő az első szám bevezetőjében e szavakkal jellemezte az új magazint: „Lapunk nem kíván tudományos fórum lenni. Mi nem száraz tudományos tényekkel, unalmas esetleírásokkal vagy magasröptű elméletekkel szeretnénk traktálni Önt. Célunk az, hogy életszerű beszámolókkal, izgalmas külföldi riportokkal, a leghíresebb eseteket elemző tanulmányokkal lepjük meg Önt hónapról hónapra. Mindezt fordulatosan feldolgozva, sok-sok színes és fekete-fehér fotó, festmény és grafika segítségével tárjuk Ön elé. UFO-k, ufonauták, repülő csészealjak, idegen bázisok, genetikai kísérletek, szexuális kapcsolatok, eltérítések, visszaemlékezések, interjúk, riportok, elméletek és tanulmányok. Mindez megtalálható a Színes UFO Képeslapban!”  (Szűcs Róbert: Bevezető. In: Színes UFO, I. évf. 1. szám, 1993. december, 1. oldal)

Tematika, rovatrendszer

Szűcs Róbert főszerkesztő és Kriston Endre szerkesztő egy olyan lap tervét dolgozták ki, amelynek hiánypótló szerepet kell betöltenie a hazai újságok – UFO-s témában meglehetősen szűk – palettáján. Éppen ezért az első szám megjelenésétől kezdve elsősorban olyan anyagokat választanak ki és jelentetnek meg, olyan fotókat, grafikákat és festményeket hoznak nyilvánosságra, amelyekkel Magyarországon csak a Színes UFO-ban találkozhatnak a Földön kívüli élet és a titokzatos jelenségek iránt érdeklődők. A lap arculatának kialakításakor a legfontosabb cél a könnyű olvashatóság, az ismeretterjesztés, az érdekes hipotézisek, elgondolkodtató elméletek bemutatása, a tudomány legújabb eredményeinek ismertetése és természetesen a hazai és külföldi UFO-s találkozások látványos megjelenítése.

Ennek megfelelően tervezték meg a rovatrendszert, amely a visszajelzésekre figyelve igazodik az olvasói igényekhez. Néhány éven keresztül a Földön kívüli lények által végzett eltérítésekre, elrablásokra mutatkozott nagyobb igény, akkor erről lehetett többet olvasni. Később a különleges képességekkel felruházott gyógyítók vagy más természetfeletti jelenségek érdekelték az olvasók többségét, így azokról írt bővebben a Színes UFO. Mindezt nemcsak a szerkesztőségbe érkező levelek, valamint kérések alapján mérik le, hanem a nyomtatott és az elektronikus sajtó cikkeinek, riportjainak figyelése alapján is. Az olvasók ezáltal nemcsak egyre többet és többet tudhatnak meg az UFO-rejtélyről, hanem számtalan tudományos kérdés megválaszolásához is közelebb kerülhetnek. Többek között ahhoz, hogy milyen formában fejlődhetett ki más bolygókon az élet. Létezhet-e a földi élettel egy időben egy fejlett technológiával rendelkező társadalom, illetve milyen problémákkal járna egy bolygóközi űrutazás.

A Színes UFO immár tizenegyedik éve állandó és népszerű rovata a magyar UFO-eseteket, klubhíreket, információkat közlő négyoldalas Horizont, valamint a Színes UFO Hírek, amelyben nemzetközi újdonságokról, aktualitásokról, érdekességekről olvashatunk. A főszerkesztői glossza – amely rendszerint egy-egy aktuális témára irányítja az olvasók figyelmét – és a címlapsztori is megtalálható az összes lapszámban, bár e két rovat elhelyezése, terjedelme és tördelése a magazin minden egyes formai változtatásánál módosult. Évek óta állandó rovatnak számít az UFO-kutatás, az UFO-dosszié, az Elmélet, a Tanulmány, a földönkívüliekkel való közeli találkozás lehetőségével foglalkozó Kapcsolat, a szigorúan titkos magyar és külföldi kormánydokumentumok mellett kiszivárogtatott űrkutatási információkkal foglalkozó Top Secret, illetve az Exkluzív interjú, amelyben a legismertebb külföldi UFO-kutatókkal, csillagászokkal készült beszélgetések olvashatóak. A Régi korok üzenete, az Archívum és A múlt rejtélyei címet viselő rovatok – amelyek közül lapszámonként rendszeresen csak egy jelentkezik – történelmi UFO-jelenségekkel foglalkoznak. A Tudomány és az Űrkutatás célja elsősorban a csillagászati ismeretterjesztés. Időszakosan megjelenő rovat az Aktuális, az Ezotéria, az UFO-katasztrófák és az Eltérítések.

A Színes UFO témakörei az elmúlt tíz év során folyamatosan bővültek és változtak. Állandó rovatok szűntek meg (például az UFO-k és gyógyítók) és jelentkeztek (például Ezotéria, Interjú) az olvasói igényektől és az egyes témakörök iránti érdeklődéstől függően. Mivel a Színes UFO borítóval együtt értendő oldalszáma az 1993–1995 közötti 52-ről – több változás után – 2001 novemberében 36 oldalra csökkent, a kezdeti 5–6 oldalról 4 oldalra módosult a címlapsztori terjedelme. Az UFO-kutatás „hagyományos” témái – idegen űrjárművek érkezése, Földön kívüli lényekkel való találkozások, megmagyarázatlan jelenségek – a lap megalakulása utáni esztendőkben sokkal hangsúlyosabb szerephez jutottak (26%), mint napjainkban (11,6%), és a szigorúan titkos dokumentumok ismertetése is közel 50%-kal nagyobb teret kapott akkor.

Általánosságban elmondható, hogy a Színes UFO mindvégig megőrizte ismeretterjesztő jellegét: a hangsúlyosan csillagászati, űrkutatási és tudományos cikkek aránya csökkent ugyan, de egyre több hazai szerző elmélete és tanulmánya jelent meg, emellett folyamatosan nőtt a múlt rejtélyeivel, régi korok üzeneteivel foglalkozó, általában egyoldalas cikkek aránya.

Arculat és terjedelem

A Színes UFO terjedelme mindig a nyomdai lehetőségek alapján változott a 48+4 oldaltól a 3x16 oldalas íven át egészen a 96 oldal + borító + poszteren keresztül a ma is élő szabvány 2x16 oldalas ív + borító, vagyis a 36 oldalas terjedelemig. A folyóirat 1996 áprilisa óta teljes terjedelmében színes, míg a korábban 48 oldalas számok csupán 8 színes oldalt tartalmaztak. „Mi már 1993-ban, a lap indulásakor is úgy éreztük, nevünkhöz méltóan nemcsak tartalomban, de kivitelében is törekednünk kell a színesítésre. Ennek köszönhetően döntöttünk úgy, hogy nyolc színes oldallal lepjük meg leendő olvasóinkat. Azt hiszem, nagyon jól gazdálkodtunk ezekkel az oldalakkal, és a színes televíziók, számítógépek képi kihívása közepette is sikerült valamilyen pluszt nyújtanunk Önöknek! A verseny azonban folytatódik, manapság már egy monitor maximális felbontásban is meg tud jeleníteni 16,7 millió színt… Úgy gondoltuk, hogy az idegen világokat, az ufonautákat, a találkozásokat, az UFO-észleléseket és azok elemzéseit, az elfeledett világok titkait, a múlt és a jövő emlékeit valóban csak színesben tudjuk igazán közelebb hozni Önökhöz! Úgy érzem, jogosan írtuk fel a borítóra, hogy ez az egyetlen olyan lap, amelyben még a kis szürkéket is színesben láthatják!… Más, hasonló lapoktól eltérően, amelyek – formai és tartalmi szempontból egyaránt – a szürkeséget választották, mi ebben a nehéz gazdasági helyzetben is inkább a minőséget részesítettük előnyben!”  (Szűcs Róbert: Szín. In: Színes UFO, IV. évf. 4. szám, 1996. április, 3. oldal)

A hazai nyomdai árak mellett azonban nem lett volna lehetőség erre a minőségi ugrásra, ezért a Színes UFO 1996 áprilisától egy külföldi nyomdában – a szlovákiai Komarnoban – készül, és a teljes képanyagát a szerkesztőségben dolgozzák fel. Így 1996-ban a világ egyetlen, teljes egészében színes, UFO-kkal foglalkozó magazinja volt. A külföldi országokban ekkoriban még döntően fekete-fehér UFO-s folyóiratok jelentek meg (amelyeknek csak a külső borítóját nyomták színesben). A Színes UFO-hoz formailag legközelebb álló, 48 oldalas amerikai UFO Library című lap is mindössze 16 színes oldalt tartalmazott.

A lap szerkesztői a havi 70-80 illusztráció segítségével minden hónapban egy valódi képes magazint nyújtanak át az olvasóknak. 1996 márciusáig, a borítókat leszámítva, több mint 500 színes és majdnem 2000 fekete-fehér kép jelent meg a magazinban. A formai változás egyik legnagyobb előnye, hogy olyan anyagok is bekerülhetnek a lapba, amelyek fekete-fehérben nem érvényesülhettek volna. A nemzetközi szinten is egyedülálló képanyagban találunk egyfelől már korábban publikált képeket, másfelől hazai művészek festményeit, számítógépes grafikáit, színes rajzait (köztük Boros Attila képeit és Kriston Endre szerkesztő komputergrafikáit). Az igényes művészeti koncepció, a színes, látványos képösszeállítások – az olvasói visszajelzések alapján – nem egyszer döntően befolyásoló hatásúak. Egy fekete-fehér kivitelű, de tartalmilag változatlan magazin iránt ugyanis kevésbé érdeklődnének azok az olvasók, akik jelenleg hónapról hónapra megveszik a Színes UFO-t.

Az 1998-as esztendő meglehetősen érzékenyen érintette a magyarországi lapkiadást. A kereskedelmi televíziók megjelenése, 1997 szeptembere óta átlagosan 25%-kal visszaesett a lapok eladása, de több réteglap esetében ez az arány elérte az 50%-ot is. A Színes UFO példányszáma 1997 év végéig 20%-kal csökkent. Ez a tendencia az elmúlt években folyamatos volt, jelenleg 70%-kal kevesebb példányt értékesítenek, mint 1995-ben. Közben tovább emelkedtek a papír- és a nyomdai árak, ezek a tényezők pedig jelentős bevételkiesést jelentettek. A kiadó vezetői ezért 1998 júniusában úgy döntöttek, hogy a következő hónaptól a lapot egy olcsóbb és gyengébb minőségű papírra nyomtatják, ezzel is csökkentik a lapelőállítás költségeit. Rengeteg visszajelzés érkezett azonban, hogy a magazin tartalmához sokkal jobban illik a minőségi papír. Így decembertől – több lépésben – tartalmi és formai változtatásokat hajtottak végre a lapon. A külső 16 oldal esetében visszatértek a drágább, ezért jobb minőségű műnyomó papírhoz, a belső oldalak színezésénél viszont – a művészi koncepció rovására – az olvashatóságot tekintik a legfontosabbnak. Változott a borító is, amelyen szintén felhasználják a számítástechnika fejlődése nyújtotta valamennyi grafikai lehetőséget. 1999-től kezdve több érdekes, színes összeállítás található a lapban, a nagyobb, több részes anyagok helyett ugyanis a rövidebb írásokat részesítik előnyben. Az 1999. januári számban a korábban megszokott 12 tanulmány helyett már több mint 20 rövidebb-hosszabb cikk olvasható.

1999 augusztusától kezdve egyharmadával növekedett a terjedelem, 48 helyett egy 64 oldalas, címlapján is megújult Színes UFO-t vehettek kézbe az olvasók. 2001 júniusában – a márciusi számban közzétett kérdőív eredményeit szem előtt tartva – újabb formai és tartalmi változásokra került sor a Színes UFO szerkezetében. Bővített, képes tartalomjegyzéket vezettek be, a megújított rovatrendszer a különböző tematikájú anyagok könnyebb elkülönítését szolgálta.

A Színes UFO 1993 decembere és 2002 márciusa között megjelent száz számában – a szerkesztőségi értékelés szerint – összesen 2543 hosszabb-rövidebb terjedelmű cikk, tanulmány és színes hír jelent meg. Ez tartalmazza azt a 683 olvasói levelet is, amelyekben sokan legérdekesebb élményeikről számoltak be, vagy éppen észrevételekkel és hozzászólásokkal segítették a szerkesztést. Emellett 295 felhívás és tájékoztató segítette az UFO-kutatók munkáját. 1993–1997 között a fotók és szabadkézi rajzok mellett elsősorban hiperrealista grafikákat alkalmaztak a cikkek illusztrálására, de 1998 óta a legtöbb alkalommal számítógépes, háromdimenziós képekkel színesítik az írásokat. 1993 óta 16 poszter, poszternaptár jelent meg a lapban. A cikkeket összesen 8980 fotóval, grafikával, ábrával, valamint diagrammal illusztrálták, vagyis egy lapszámban átlagosan 25 írás és 90 illusztráció kapott helyet.

A Színes UFO-ban megjelenő írások száma minden jelentősebb átalakuláskor változott, de minden esetben követte az oldalszám változásait. 1993-ban – borítóval együtt – 52 oldalon 14 cikk jelent meg, közülük több tanulmány terjedelme meghaladta a hat oldalt is. 2001 novemberétől átlagosan 12 írás fér el az immár 36 oldalas magazinban. A négyoldalas címlapsztori, a négyoldalas Horizont és a szintén négyoldalas Színes UFO Hírek mellett egy-, két- és háromoldalas, képes összeállítások osztoznak a maradék helyen.

A példányszám változásának okai

A Színes UFO példányszáma 1994-ben folyamatosan emelkedett, az értékesítési adatok minden téren elsőségét mutatták a hasonló tematikájú magazinok között. Szinte nem múlt el olyan hét, hogy a téma elemzése kapcsán ne hívták volna meg a szerkesztőket egy-egy rádió- vagy televízió-műsorba. Az 1995-ös év több szempontból is sikeresnek bizonyult a lap számára: ekkor mutatták ugyanis be az 1947-es roswelli UFO-katasztrófáról szóló, Az idegen azonosítása című filmet, amelynek köszönhetően ismét többen és többen kezdtek el érdeklődni az UFO-téma iránt. A Színes UFO októberi száma csúcsokat döntött az eladott példányszámok terén.

A Színes UFO szerkesztési koncepciója – a jól bevált rovatrendszer és a tanulmányok szakmai színvonala – a lap arculatának folyamatos változása mellett megőrizte az eredeti stratégiát, hiszen „az értékesítési adatok azt jelezték, hogy az első számtól kezdve egy olyan lapot készítünk, amelyre Önöknek szükségük van. Az első számból – igaz, reklám nélkül! – 17 ezer példányt sikerült értékesítetünk, 1995. októberi lapszámunk 28 700 példányban kelt el!” (Szűcs Róbert: Jubileum. In: Színes UFO, IV. évf. 12. szám, 1996. december, 3. oldal)

„Lapunk borítói, színes és fekete-fehér illusztrációi (kiegészítve a nagy népszerűségnek örvendő poszterrel is) a nemzetközi mezőnyben is megállnák a helyüket. Ezek segítségével sokkal közelebb tudjuk hozni Önökhöz különböző rovataink témáit. A terjesztési adatok azt igazolják, hogy jó úton járunk, hiszen ebben az ellentmondásokkal teli gazdasági helyzetben is folyamatosan emelkedik a példányszámunk! (Visszaesés márciusban és áprilisban, a gazdasági megszorító intézkedések bejelentésekor következett be.) A havonta eladott 28 ezer lappéldány, az egy lapra számított 3,5 statisztikai olvasót feltételezve, 98 ezer olvasót jelent, amelyet, azt hiszem, lelkiismeret-furdalás nélkül felkerekíthetünk százezerre. A jövőben is minden erőnkkel azon leszünk, hogy olyan lapot készítsünk Önöknek, amelyben az UFO-témakörön belül valamennyien megtalálják a maguk érdeklődési körének megfelelő cikket, fotót, festményt vagy grafikát.”

A Színes UFO lapszámait 1997-ben is több mint 25 ezer példányban értékesítették. Amikor azonban 1997–2001 között érezhetően csökkent az UFO-jelenség iránti érdeklődés, a példányszám a felére esett vissza. A 2000 szeptemberében megtartott UFOCON Kongresszust pozitív médiavisszhang fogadta, ám az ezt követő, más klubok és egyesületek által szervezett UFO-s rendezvényekről szinte sehol nem lehetett már olvasni vagy hallani. Az egyik országos kereskedelmi televízió néhány éven keresztül sokat tett annak érdekében, hogy lejárassa a műfajt és valamennyi ismert képviselőjét. A mindössze 20-30 ezer példányban elkelő UFO-s lapok pedig nem tudtak visszavágni a 2-3 millió nézőt vonzó, látványosan elkészített műsoroknak. Napjainkra viszont ismét változott a helyzet: 2001-től érdekes hangsúlyeltolódást lehet felfedezni. A kisebb-nagyobb tévécsatornák szerkesztői is észrevették, hogy az UFO-téma, a megmagyarázhatatlan jelenségek világa és az ezotéria ismét virágkorát éli, ezért gyökeresen megváltozott az ilyen jellegű műsorok hangvétele. A kereskedelmi televíziók sorra adják le a földönkívüliekkel foglalkozó játék- és dokumentumfilmeket. Bűnügyi magazinműsorokban mágusok segítségével keresik az eltűnt személyeket, UFO-felvételeket elemeznek, és torzítás nélkül beszámolnak a rendkívüli és megmagyarázhatatlan jelenségek vizsgálatáról. A műholdas ismeretterjesztő csatornákon negyed év alatt közel félszáz műsorban foglalkoztak a földönkívüli élettel.

„Minek tudható be mindez? Úgy gondolom, hogy elsősorban a legújabb tudományos eredmények fordították ismételten az emberek figyelmét e roppant népszerű téma felé! Ha komoly tudósok úgy gondolják, élet nyomaira bukkanhatunk a Marson vagy a Jupiter Európa nevű holdján, ha Frank Drake, a SETI-program igazgatója kijelenti, hogy szerinte csak a mi galaxisunkban legalább 50 ezer helyen alakulhatott ki élet (s ne feledjük: 10 milliárd hozzánk hasonló galaxis található az Univerzumban!), végül, ha a legzseniálisabb elmék elméleti úton bizonyítják a féregjáratok, vagyis a csillagközi utazás reális lehetőségét, akkor a szkeptikusok részéről már nagyságrendekkel nehezebb megcáfolni az UFO-s történetek valóságtartalmát! Már nem mondhatjuk, hogy egyedül vagyunk a világmindenségben, képtelenség áthidalni az Univerzum sokmillió fényévnyi távolságait, és hogy sehol máshol nem alakulhatott ki hozzánk hasonló élet!” (Szűcs Róbert: Új korszak. In: Színes UFO, X. évf. 4. szám, 2002. április, 1. oldal) A változások a Színes UFO eladási példányszámára is hatást gyakoroltak. A 2002-es év első felében két hónap alatt közel ezer példánnyal nőtt a lapeladás, sokan kezdtek el újra érdeklődni azok közül, akik a korábbi évek során különböző okok miatt elpártoltak az UFO-műfajtól.

A Színes UFO olvasótábora

A felmérések alapján – noha nem reprezentatívak – átfogó képet kaphatunk a Színes UFO-t olvasók táboráról. Az átlagos Színes UFO olvasó 20 és 50 év közötti, középiskolai vagy technikumi érettségivel rendelkezik, hosszú ideje érdeklődik a téma iránt, és rendszeresen veszi az UFO-s kiadványokat. Olyan – meglehetősen szerény anyagi körülmények között élő – személyek kedvelik a Színes UFO-t, akik nemcsak a szkeptikusok által elfogadhatatlan jelenségekre fogékonyak, hanem a tudományos, csillagászati ismeretterjesztésre és elméletekre is.

1997. augusztus 9-24. között több mint 14 ezren látogattak el a budapesti Petőfi Csarnokba, hogy megtekintsék a Magyarországon egyedülálló X Találkozás Nemzetközi UFO Kiállítást és rendezvénysorozatot, amelyet a Színes UFO akkori kiadója, az Android Bt. szervezett a RYUFOR Alapítvány szakmai támogatásával. A szerkesztőség elgondolkodtató adatokat kapott a látogatók összetételéről. „Egyértelművé vált, hogy a legfiatalabb korosztály képviselői meglepően fogékonyak az UFO-jelenségre, hiszen a látogatók 40%-a a 14 éven aluli fiatalok közül került ki. A nyugdíjasok érdeklődése is folyamatosan nő a Földön kívüli élet iránt, bár őket elsősorban az előadások és a filmvetítések érdekelték jobban.” (Szűcs Róbert: Az „első”. In: Színes UFO, V. évf. 9. szám, 1997. szeptember, 2. oldal)

Egy 1997-es felmérés szerint a lap és a konkurensének olvasótábora részben átfedi egymást, a Színes UFO akkor 27 ezer vásárlójából 15-18 ezren, ha nem is rendszeresen, de megvették a másik újságot is. Erre vonatkozóan nem állnak rendelkezésre pontos statisztikák, ám annyi bizonyos, hogy átfedések figyelhetőek meg a Hihetetlen! szórakoztató magazin és a Színes UFO olvasótábora között is.

Az UFO-téma jövője

Napjainkban önálló életre kelt az UFO-hit, ebből tartja fenn magát az Ufómagazin és részben a Színes UFO is. Az olvasók már nem az Földön kívüli élet kutatására kíváncsiak, hanem az idegen értelem lehetőségeire, régi korok rejtélyeire és a tudományos ismeretterjesztésre. Minden érdeklődő sejti vagy tudja, hogy az idegenekkel kapcsolatos jelenlegi információink olyan mentális kapcsolatokból származnak, amelyekben kizárólag az ezotéria és a hit játszik főszerepet. Emellett kevés új eset és információ érkezik a világból és hazánkból egyaránt. A műholdas ismeretterjesztő csatornákon nem egyszer öt-tízéves UFO-s műsorokat adnak le, és általában ki sem derül belőlük, hogy mikor készültek.

A kérdés napjainkban még mindig nyitott, bár – a tudomány és a csillagászat fejlődésével párhuzamosan – egyre több megmagyarázatlan jelenségre tudjuk vagy sejtjük a választ. Talán éppen emiatt ilyen népszerűek napjainkban is a témával foglalkozó magazinok egy-egy szűk társadalmi körben. Azok, akik úgy vélik, hogy az idegen intelligenciák és a rejtélyes jelenségek kutatása nem felesleges időtöltés, hanem komoly feladat, a Színes UFO Képeslapból kaphatnak naprakész, érdekes, elgondolkodtató információkat és híreket.

Kicsi a valószínűsége annak, hogy Magyarországon új UFO-s réteglapok jelennek meg a közeljövőben. Egyrészt ilyen módon senki nem tudná népszerűsíteni az UFO-műfajt, másrészt – mivel az UFO-s kiadványoknak szinte nincsen reklámértéke – egyik vállalkozásnak sem érdeke befektetni egy olyan területen, ahol két bevált magazin működik több mint egy évtizede.

„ITT MŰKÖDÖTT AZ ELSŐ SZERKESZTŐSÉG”

Az UFO-jelenség iránti érdeklődés változásainak okait egy bővebb szakdolgozat keretében is lehetne vizsgálni. Az idegen intelligenciákkal, az azonosítatlan repülő csészealjakkal, valamint az évszázadok óta megmagyarázatlan jelenségekkel kapcsolatban szükség van az újabb kutatásokra, mert csak így ismerhetjük meg alaposabban a minket körülvevő világot és a fizika még ismeretlen törvényeit.

PRUSINSZKI ISTVÁN

RÉSZLETEK A BUDAPESTI KOMMUNIKÁCIÓS FŐISKOLA
RÉSZÉRE 2003-BAN LEADOTT SZAKDOLGOZATBÓL