Prusi Dosszié

Prusi Dosszié

AZ ELSŐ NÉGYEMELETES PESTEN

2013. március 17. - Prusi

A kiegyezés utáni Pesten a lakosság számának ugrásszerű növekedésével párhuzamosan felgyorsult a többemeletes házak építésének üteme. Az akkori Lipót és Tél utca sarkán készült el 140 évvel ezelőtt, 1873-ban eklektikus stílusban a belváros első négyemeletes épülete. A mai Váci utca 79. ebben a minőségében élvez műemléki védettséget az ezredforduló óta.

20130317_illusztracio_1.JPG

Hajdan, az építkezés megkezdése előtt a környéken szinte alig állt lakóépület, helyét – a Zaiger telekkönyvi nyilvántartás szerint – a XVII. század végén két „földbe mélyített ház” foglalta el. A közelben húzódtak a régi városfal maradványai. Az építési engedély kiadása után két évre készült el az új ház, amelynek tervezésében és kivitelezésében részt vett a neves építész, Woyta Donáth.

Az épület szinte eredeti szépségében csodálható, bár az eredeti – öt-hat szobás (!) – lakásalaprajzok az ötvenes években megváltoztak. A homlokzat tanítani való példája a XIX. század végi késő klasszicista stílusnak, a kapualjba belépve némi eredeti falfestést is lehet látni. Ugyancsak eredeti a színes mozaikkőből készült padló, valamennyi öntöttvas korlát és mellvéd, valamint az udvari falikút. A Havas utcai fronton lévő szoborpárokat a kiváló épületszobrász, Ziegelwagner Mátyás alkotta.

20130317_illusztracio_2.JPG

Az első tulajdonos, Csávossy Ignác Torontál megyei dúsgazdag földbirtokos családjának vette meg az épületet, amely később több ismert embernek is otthont adott. Itt lakott a kor egyik leghíresebb jogtudósa, dr. Pauler Tivadar egyetemi tanár, akiről és a ravatalánál őt meglátogató Ferenc Józsefről az alábbi szöveget tartalmazó márványtábla emlékezett meg: „Őfelsége I. Ferencz József, Magyarország apostoli királya hű szolgájának, dr. Pauler Tivadar igazságügyminiszter gyászravatalánál 1886. május 2-án e házban megjelent.” A táblát – Pest városának egyetlen ilyen jellegű történeti emlékét – 1963-ban távolították el, hogy helyére a világhírű zeneszerző, Lajtha László emléktábláját helyezzék el.

A húszas évek elején ugyanis a ház gazdát cserélt: Lajtha Pál bőrgyáros vette meg, és költözött ide családtagjaival, köztük Lajtha Lászlóval. A Kossuth-díjas zeneszerző és népzenetudós 1963-ban bekövetkezett hirtelen haláláig volt a ház lakója. Zenekari, vokális és zongoraművei mellett jelentősek szimfóniái, kórusművei és filmzenéi is. Népzenekutatóként kiemelkedő kutató- és gyűjtőmunkát végzett. 1955-ben a Francia Szépművészeti Akadémia levelező tagjává választotta: ebben az elismerésben Liszt Ferencen és rajta kívül más magyar zeneszerző eddig nem részesült.

20130317_illusztracio_3.jpg

Tudós gyermekei – László, aki a manchesteri rákkutató intézetet tette világhírűvé, és Ábel, az USA agykutató intézetének igazgatója – csak gyermekkorukat töltötték az épületben. E házban lakott Lajtha László nagynénje is férjével, Neményi Imre kultuszminiszteri államtitkárral, gróf Apponyi Albert titkárával. A ház sarkán elhelyezett tábla – amelyet minden év június 30-án, születése napján megkoszorúznak – az 1996-ban felállított kúttal együtt őrzi Lajtha László emlékét. Unokahúga, a hagyatékát kezelő dr. Lajtha Ildikó az ezredfordulón még a házban lakott.

Híres lakó volt Sonkoly István hegedűművész, zeneszerző, Stefániai Imre és Lászlóffy Margit zongoraművész házaspár, Lugosy Bálint belsőépítész és dr. Dobozy Elemér belgyógyász-kardiológus. A méltóságteljes épület lépcsőfokait az itt lakók mellett más híres ember is koptatta. A Lajtha család többek között Bartók Bélát, Szergej Prokofjevet és Ferenczi Bénit, a Dobozy Elemér–Erdélyi Zsuzsanna házaspár pedig Pais Dezső és Bárczi Géza nyelvészeket látta vendégül, valamint Göncz Árpádot is, aki baráti kapcsolatban áll a Dobozy családdal.

A Váci utca 79. műemlékké nyilvánításában nagy szerepet játszott Erdélyi Zsuzsanna néprajzkutató, aki a ház történetét is kutatta, részt vett a műemlékvédelmi hivatalhoz benyújtott kérelem megírásában, és nemcsak ezzel az épülettel, hanem az egész környékkel kapcsolatban fogalmazott meg tanulságos gondolatokat.

Évekig tartó harc végét jelentette a tavaly augusztusban megjelent határozat. A nyugalom ugyanis ezzel vált teljessé, mert bár a beadás pillanata, vagyis az eljárás megindítása bizonyos védettséget jelentett, de a teljes biztonságot csak a műemlékké nyilvánítás ténye adta meg – meséli. A mohó „működőképes” tőke már kezdte bevenni magát némi mézesmadzagolással a lakók tudatába, s már kezdte harapdálni ezt a maga nemében gyönyörű és csodálatos igényességgel megépített házat. Különösképpen a Váci utca sétálóutcává alakulása után kezdtek szemet vetni rá. Földszinti frontbontásokkal, a bérlemények kiszámíthatatlan következményekkel járó funkcióváltásával kívántak – volna – ékszerboltot, cukrászdát, szendvicsbárt, sőt, különleges jellegű pianobárt kialakítani.

20130317_illusztracio_4.JPG

A műemlékvédelem kedvező döntése remélhetőleg véget vet az értékpusztító beruházási terveknek. Sajnos az előzőleg át nem gondolt IKV-döntések okozta károkat nem tudjuk meg nem történtté tenni. A néhány évvel ezelőtti külső rekonstrukció révén viszont immár mindenki láthatja, milyen szép tud lenni az eleve szép, s mennyire széppé lehetne tenni ezt a méltatlanul elhanyagolt Dél-Belvárost, amely jobban őrzi Pest reformkori jellegét, mint dölyfösebb, várostörténetileg igazából hozzá nem tartozó északi része.

PRUSINSZKI ISTVÁN

EREDETILEG MEGJELENT
A NÉPSZABADSÁG 2000. MÁRCIUS 17-I SZÁMÁBAN

süti beállítások módosítása