Siralmas állapotban várja sorsának jobbra fordulását az egykor szebb napokat látott balatonedericsi Fekete-kastély. A nevéhez méltóan gyászos időszakokat átélt rezidencia lassan az enyészeté lesz: parkját birtokba vette a növényzet, a romos épületet életveszélyes megközelíteni. Ez azonban nem riasztja vissza a kísértethistóriák kedvelőit. Legenda ugyanis akad bőven: a kastélyhoz és a hajdan benne élőkhöz tragikus történetek fűződnek.

A tudomány jelenlegi állása szerint a Föld növényvilágának nagy része az állatokéval összevethető bonyolultsággal reagál a környezetére. Az állati viselkedést vizsgáló etológia analógiájára alig három évtizede kezdődtek olyan növénykutatások, amelyek célirányosan vizsgálják ezeket a reakciókat. A kutatói közösség és az ismeretterjesztő sajtó már jócskán túllépett a növényi érzékelés korai kutatására jellemző féltudományos módszereken és gondolatokon, amelyeket annak idején hevesen támadott az akadémikus tudomány, ám a „növényi neurobiológia” a mai napig számos vita kereszttüzében áll.

Sok szeretettel várjuk az érdeklődőket a Magyarországon először megrendezendő exkluzív aranylemez-konferenciára, 2020. október 10-én 10 és 17 óra között a KMO Művelődési Központban, a Meridián Csoport szervezésében!

Mai napig rengeteg vita övezi az egyes középkori legendák szerint Attila hun király által alapított Sicambria létezését. Már a turistatérképen is megtalálunk egy feltételezett helyszínt a Budakalásztól a Kevély-nyereghez vezető zöld jelzés mentén, amely azok érdeklődését is felkeltheti, akik korábban még nem hallottak az ősi városról szóló elméletekről.

Az indulás óta eltelt hét évben összesen több mint 900 ezren olvasták a blogjaim virtuális hasábjain megjelent közel 600 bejegyzést. A Prusi Dosszié 2019-ben újabb mérföldkőhöz érkezett: a korábban önálló címeken elérhető tematikus blogjaim beolvadását követően három új rovattal bővült, így immár valódi komplex blogként, a korábbiaknál jóval szélesebben tükrözi az érdeklődési körömet.

A Budapesttől 60 kilométerre, Tápiószentmártonban található Kincsem Lovaspark területén, a Blaskovich nemesi család egykori birtokán nevelkedett a sportsikerei révén később világhírűvé vált csodakanca. A lovasparkhoz tartozó Attila-dombon érezhető „energia” a mérések szerint a megszokottnál másfélszer, kétszer erősebb háttérsugárzásra vezethető vissza.

A Föld legtitokzatosabb teremtményei között számon tartott jégféreg felfedezéséről a 19. század végén értesült a világ, de a rendkívül extrém körülményeket kedvelő faj az elmúlt években került igazán a tudományos érdeklődés középpontjába. A jégmezőkön és gleccserekben élő, mínusz tíz Celsius-fokos testhőmérsékletű állatról szóló beszámolókat még napjainkban is kételkedéssel fogadja a közvélemény, pedig a valóban létező élőlény alaposabb tanulmányozása nem csupán a szerv- és a szövetkonzerválás területén jelenthet áttörést, hanem a Földön kívüli jégalapú életről alkotott elméletet is alátámaszthatja.

A norvégiai Lofoten-szigeteknél található híres örvény, a Maelström már évszázadokkal ezelőtt is rettegésben tartotta a hajósokat. Egy középkori legenda szerint a mai Dánia helyén virágzó királyság jólétét egy aranyrögöket őrlő malom biztosította, de a hatalmas köveket mozgató két óriáslány fellázadt a kegyetlen uralkodó ellen, és először pusztulást hozott a birodalomra, majd elsüllyesztette az őket elraboló viking hadihajót. A felbőszült testvérpár azóta is csillapíthatatlanul dühösen forgatja a köveket a tenger fenekén, és a Maelström vonzásába került hajókat alattomosan lehúzza a mélységbe, amely napjainkban sem veszített baljóslatú hírnevéből.

A természetfeletti tulajdonságokkal rendelkező harangokat számos középkori legenda és misztikus történet övezi. A méltóságteljesen felcsendülő harangszó nem csupán a túlvilági erőket vonzza, hanem gyakran önállósítja magát, és a „végzet előfutáraként” a közeledő veszélyekre is figyelmeztet. Több napjainkban is megtekinthető katedrális mellett egy-egy évszázadokkal ezelőtt hullámsírba merült város környékén is lehet hallani a fantomharangokat kongató holt lelkeket.

Egy különleges adottságokkal rendelkező „bűnügyi médium” nem csupán a mozivásznon és a filmsorozatokban érhet el sikereket, hanem a valóságban is bizonyíthatja rátermettségét. Napjainkban állítólag „teljesen megbízható” technológia támogatja a rendőrség munkáját a DNS-vizsgálattól a legfejlettebb számítógépes programokig, mégis világszerte számos paranormális nyomozó segít egy-egy rejtélyes gyilkossági ügy felderítésében vagy eltűnt személy megtalálásában. S bár a nyomozás során felkért parafenoméneket, médiumokat és látnokokat rendszerint megkülönböztetett figyelemmel kíséri a közvélemény, a presztízsveszteségtől és a társadalom megosztottságától tartó igazságszolgáltatás általában nem hozza nyilvánosságra a „természetfeletti módszerekkel” elért eredményeket…

A Normandia és Bretagne határán található Mont Saint-Michel több mint ezer éve vonzza a messzi földről érkező zarándokokat és utazókat. A La Manche csatorna árapálysíkságából kiemelkedő sziklás magaslatot Franciaország egyik legkáprázatosabb építészeti remekműve koronázza, amely az égi seregeket vezető Mihály arkangyal tiszteletére épült. A szent legendárium szerint a híres apátsági templomot és gótikus kolostort is magába foglaló ősi vallási központ alapítását egy csodálatos látomás előzte meg, amelynek köszönhetően a magányos szikla a mai napig megőrizte misztikus jelentőségét.

A „hagyományos” érkezés és távozás céljára szolgáló bejáratokhoz – eredeti rendeltetésükből adódóan – már az ősi időkben is megannyi rejtélyes szimbólum, mágikus eljárás és hiedelem fűződött. A világ különböző tájain elterjedt, érdekes azonosságokat mutató jelképeket számos elképzelés köti össze egy-egy szent vagy tiltott területre történő belépéssel, valamint a túlvilággal és a párhuzamos dimenziókkal kapcsolatban, így az ajtó és a kapu misztériuma a mitológiában, a vallásban és az okkultizmusban egyaránt kiemelt jelentőséget kapott.

A világ leghíresebb gyémántjai közé tartozó Koh-i-Noor egy ősi hindu legenda szerint a drágakövektől „elvárható” gazdagság és hatalom helyett szerencsétlenséget és erőszakos halált hoz férfi tulajdonosaira. Az Indiából származó, majd Nagy-Britanniába került gyémánthoz fűződő átkot számos végzetes történelmi esemény igazolta, és a 19. században uralkodó Viktória királynő is komolyan vette, ezért végrendeletében kikötötte, hogy a különleges ékszert kizárólag királyi hitves örökölheti. A 106 karátos Koh-i-Noor később a brit korona fő ékessége lett, de az évezredes átkot még napjainkban sem sikerült hatástalanítani…

A végrendelkezés kétezer éves történetében számtalan különös, mulatságos és meghökkentő testamentum született, amely kizárólag az elhunyt szeszélyes kívánságait és megdöbbentő óhajait tartalmazza. Egy-egy rendhagyó végakarat írója ráadásul nem csupán kellemetlen meglepetésekkel vagy teljesíthetetlen kérésekkel sokkolja a kapzsi örökösöket, hanem egyenesen arra utasítja a rokonságot, hogy gyász helyett örömünnepet tartson a halála után, és keserves zokogás helyett vidám nevetés hangja töltse be a temetőt…

A Burma déli részén található Arany-szikla méltán kapott helyet a világ felfoghatatlan természeti rejtélyei között. A több mint ezer méter magas Kyaiktiyo-hegy csúcsán, a mélység felett egyensúlyozó hatalmas, aranyozott gránittömb a csodával határos módon nem zúdul alá a völgybe, pedig egy-egy határozott érintésre is azonnal megmozdul. Az ide-oda ingó sziklát a legenda szerint Buddha egyetlen hajszála tartja a helyén, amelyre a tetejére épített apró szentély neve is utal.

A világ különböző pontjain számtalan megdöbbentő történet örökíti meg a rejtélyekkel övezett vasútvonalakat, az átokkal sújtott hidakat és alagutakat, valamint az elhagyatott állomásokon és a „nem létező” sínpárokon éjszakánként száguldó kísérteties mozdonyokat és vonatokat. Az Amerikában, Európában és Oroszországban egyaránt ismert fantomvonatokat általában egy-egy katasztrófa évfordulója vonzza a tragédia helyszínére, de az „időutazás” mellett a térbeli áthelyeződés sem jelent számukra akadályt…

Talán nem meglepő, hogy az egykori kórházakban és a modern egészségügyi intézményekben egyaránt megszámlálhatatlan kísértet bolyong. A túlvilág „beteges” képviselői között több száz olyan zaklatott szellem található, amely éjszakánként azért vonul végig az elhagyatott folyosókon, hogy figyelmeztesse az orvosokat és az ápolókat a halálát okozó végzetes tévedésekre, és zaklatottan mutogatja vérző sebeit, műtéti hegekkel borított testét vagy elveszített végtagjait. Egy-egy évtizedekkel ezelőtt bezárt „fantomkórház” pedig a rémisztő élményekre vágyó kísértetvadászokat vonzza, és időről időre hátborzongató meglepetésekkel hívja fel magára a figyelmet...

Az olaszországi Borgo a Mozzano polgárait a 11. században szó szerint ördögi dilemma elé állította egy híd emelése a Serchio folyó felett, mert az építmény – Kőmíves Kelemen várához hasonlóan – állandóan összedőlt vagy leszakadt. A hagyomány szerint az elkeseredett építőmester alkut kötött a Sátánnal, amely egyetlen éjszaka alatt segített a híd megépítésében. A legenda alapján Ponte del Diavolo, vagyis „az ördög hídja” névre keresztelt átkelő egy túlvilági jelenés révén a második világháborút is sértetlenül átvészelte.

A régi krónikák tanúsága szerint egykor Magyarországon is számos tekintélyes alkimista tevékenykedett, s több híres uralkodó, egyházi méltóság és polihisztor is érdeklődött az arany előállítását, valamint az örök fiatalságot ígérő titkos tudás iránt. Zsigmond király hitvesét, Cillei Borbálát egyenesen „alkimista királyénak” titulálták, míg az egyik legjelentősebb alkimista könyvtárat Bercsényi Miklós kuruc generális birtokolta. Az ősi tudomány I. Ferenc császárt is élénken foglalkoztatta, pedig felesége, Mária Terézia kíméletlenül üldözte a „mágikus mesterkedés” gyakorlóit.

Az eretnekséggel és boszorkánysággal vádolt személyeket máglyahalállal sújtó inkvizíció idején egyre több helyen bukkantak fel a „füstszellemként” ismert kísértetek, amelyek jelenlétére gyakran csupán egy gomolygó füstoszlop vagy az őket körülvevő maró szag figyelmeztet. Az elevenen elhamvasztott vagy tűzvészben életüket vesztett emberek bolyongó lelkei napjainkban sem feledtetik a szörnyűséges emlékeket, és rendszeresen megjelennek a számukra végzetes események helyszínein…

A gyertyaláng rendkívüli erejét már a boszorkányok és az okkultisták is használták a különböző varázslások, jóslások és szellemidézések alkalmával. Kevesen gondolnák azonban, hogy a színük és összetételük alapján csoportosítható gyertyák nemcsak mágikus praktikák céljaira alkalmasak, hanem a gyógyuláshoz, a megtisztuláshoz, a szépség megőrzéséhez és a szexuális vonzerő növeléséhez is segítséget nyújtanak.

A népi hagyomány több olyan „természetfeletti” madarat ismer, amely különleges adottságai révén képes megjósolni az elkerülhetetlen végzetet. A hiedelem szerint a ház tetejére telepedő bagoly félelmetes kuvikolása vagy a vészesen károgó varjúsereg valamilyen szerencsétlenségre, illetve az elmúlás közeledtére figyelmeztet, míg egy-egy jellegzetes fantommadár személyesen a haldokló részére kézbesít üzenetet a túlvilágról.

A villámcsapás általában halált vagy életveszélyes sérüléseket okoz, de – éppen ellenkezőleg – gyógyíthat is: visszaadhatja a látást és a hallást, ráadásul több súlyos betegségre is rendkívüli „orvosságot” jelent. Az elmúlt évtizedekben számos kiváltságos ember köszönhette felépülését az istennyilának, amely örökre megváltoztatta az életüket.

A kalandvágyó utazók körében egyre nagyobb népszerűségnek örvendenek a föld alatt rejtőző látványosságok. A hatalmas barlangokban található csodálatos természeti képződmények, az elhagyatott bányák és romvárosok mellett a metropoliszok mélyén húzódó titokzatos alagútrendszerek, katakombák és labirintusok is számos meglepetést tartogatnak. A Föld legizgalmasabb felszín alatti látnivalói évről évre több turistát vonzanak a sötétség hátborzongató birodalmába.

Az északi fény lenyűgöző látványa szeptembertől áprilisig olyan utazókat vonz a sarkkörön túl fekvő úti célokra, akiket még a zord és szélsőséges időjárás sem riaszt el a különleges természeti jelenség megtekintésétől. Napjainkban egyre több utazási iroda kínál vezetett túrákat és romantikus utakat azoknak, akik – egzotikus nyaralóhelyek és trópusi turistaparadicsomok helyett – Skandináviában, Kanadában vagy Alaszkában kívánják eltölteni a jól megérdemelt téli szabadságot, és a sarki fény „bűvöletében” más izgalmas kalandokra is szívesen vállalkoznak.