A népi hagyomány több olyan „természetfeletti” madarat ismer, amely különleges adottságai révén képes megjósolni az elkerülhetetlen végzetet. A hiedelem szerint a ház tetejére telepedő bagoly félelmetes kuvikolása vagy a vészesen károgó varjúsereg valamilyen szerencsétlenségre, illetve az elmúlás közeledtére figyelmeztet, míg egy-egy jellegzetes fantommadár személyesen a haldokló részére kézbesít üzenetet a túlvilágról.

Az éjszakai állatok közül minden bizonnyal a bagoly kapcsolódik a legszorosabban a túlvilághoz, amely a mitológiai Pallasz Athéné és Minerva szent madaraként a tudást és a bölcsességet jelképezi, ennek ellenére inkább mágikus erővel rendelkező halálmadárként vált ismertté, amely a lelkeket szállítja a túlvilágra. Az általános hit szerint az épület oromzatán megpihenő, az ablaküveget csőrével kopogtató, esetleg az álomban felbukkanó bagoly azt jelzi, hogy a házban lévő beteg vagy más családtag, netán egy közeli hozzátartozó hamarosan meghal. Máshol csak három kuvikolás jelent halált, és az a hiedelem is elterjedt, hogy aki nappal halálmadarat lát, vissza kell fordulnia útjáról, mert balszerencse fogja kísérni.

Túlvilági szárnyalás

Számos kultúrában a mitikus hatalommal bíró, köztudottan intelligens varjakat és hollókat tekintették a lélek hordozóinak. E különös kapcsolat feltehetően onnan ered, hogy a varjakat gyakran láthatták, amint a csatamezőkön vagy a temetőkben emberi és állati maradványokkal táplálkoznak. Nem meglepő, hogy az ében tollruhás, vastag csőrű madarakat általában rossz ómennek tartják: a ház felett vagy a templomkertben köröző magányos varjú megjelenése csupán egyetlen ember halálát hirdeti, de a vészesen károgó varjúcsapat már nagyobb tragédiára vagy katasztrófára utal.

A brit hagyomány alapján a londoni királyi palota, valamint az itt őrzött koronázási jelvényekből kisugárzó mágikus erő csak addig biztosítja Anglia fennállását, amíg legalább fél tucat holló éldegél az erődítmény tekintélyes falai között. A Tower fekete őrei több mint kilencszáz éve állandó lakói a várnak, sőt a 17. század óta királyi védelem alatt állnak. Az évszázados legenda úgy tartja, hogy a monarchia összeomlását eredményezné, ha egy időben kevesebb mint hat holló tartózkodna a Towerben, ezért a királyi hollómester napjainkban is gondosan ügyel Nagy-Britannia hűséges védelmezőinek biztonságára.

A vészjósló madarak között meglehetősen kétes hírnév övezi a kakukkot is, amely a hiedelem szerint képes megjövendölni, hány évig él valaki. A szintén természetfeletti tulajdonságokkal felruházott fecske szerencsét hoz a ház lakóira, viszont fészkének leverését vagy a madár elpusztítását kegyetlenül megtorolta a sors. A látványos és gyönyörű páva Ázsiában szent madár, Európában azonban a sötét oldalt képviseli: egyedülálló, díszes farktollazata, a „pávaszem” a szemmel verésre utal, rikoltása pedig küszöbön álló sorscsapást jelez.

Halálos figyelmeztetés

Egy-egy nemesi famíliához kötődő fantommadár kizárólag a halálos ágyában fekvő családtag és rokonai számára látható. Ezt igazolja egy 17. századi angol könyv címe: „Igaz történet egy fehér mellű madár képében felbukkanó kísértetről, amely a roehamptoni James Oxenham gyermekeinek halottas ágya felett lebegett”. Ismeretlen szerzője leírja, hogy a szellemmadár, amelyet már száz évvel korábban is megfigyeltek, csakis akkor jelenik meg, amikor az Oxenham család valamely tagja a haláltusáját vívja. Erre emlékeztet egy fekete bagoly is, amely az angliai Wardourban élő Arundel famíliát látogatja meg, valamint a véres mellű fantomhattyú, a skóciai Closeburn kastélyban székelő Kirk Patrick nemzetség vészjósló madara, s végül egy áttetsző alakot öltő, csodálatos vörösbegy, az angliai Durham város gyakori látogatója.

Az Osztrák–Magyar Monarchiát kormányzó Habsburg-dinasztia nemzedékeit az égen rikoltozva keringő fehér madárraj figyelmeztette a rövidesen bekövetkező tragédiára. A krónika szerint a „túlvilági” szárnyasok serege 1889-ben is megjelent, mielőtt Rudolf trónörökös és kedvese, Mary Freiin von Vetsera rejtélyes módon életét vesztette Mayerlingben. A baljóslatú madarakat Ferenc József is látta nem sokkal azelőtt, hogy szeretett hitvesét, Erzsébetet 1898-ban Genfben meggyilkolták. A végzet előfutárai legközelebb 1914-ben bukkantak fel, amikor Ferenc Ferdinánd főherceg ellen elkövették az első világháborút kirobbantó merényletet.

PRUSINSZKI ISTVÁN

EREDETILEG MEGJELENT
A HIHETETLEN! MAGAZIN 2009. OKTÓBERI SZÁMÁBAN