A Normandia és Bretagne határán található Mont Saint-Michel több mint ezer éve vonzza a messzi földről érkező zarándokokat és utazókat. A La Manche csatorna árapálysíkságából kiemelkedő sziklás magaslatot Franciaország egyik legkáprázatosabb építészeti remekműve koronázza, amely az égi seregeket vezető Mihály arkangyal tiszteletére épült. A szent legendárium szerint a híres apátsági templomot és gótikus kolostort is magába foglaló ősi vallási központ alapítását egy csodálatos látomás előzte meg, amelynek köszönhetően a magányos szikla a mai napig megőrizte misztikus jelentőségét.

A normandiai Couesnon folyó torkolatában fekvő, Szent Mihály nevét viselő sziget apálykor könnyen megközelíthető, dagálykor azonban teljesen elvágja a parttól az Atlanti-óceán. A mindössze 280 hektáros területű, 90 méter magas gránitsziklán emelt erődítmény sötét sziluettje napkeltekor kísértetvárként lebeg a gomolygó párában, tiszta időben viszont már kilométerekről látható a csúcsára épített apátsági templom impozáns tornya, valamint a középkori utcákkal és sikátorokkal, bástyákkal, kolostorokkal és lakóházakkal zsúfolt magaslat.

Mennyei látomás

A mocsaras erdőségekből kiemelkedő, évszázadokkal ezelőtt Mont Tombe néven ismert szirt egykor kelta temetkezőhely volt, majd a druida napkultusz színhelyéül szolgált, és hasonló szerepet töltött be a római korban is, amelyben Mithrász, a perzsa eredetű napisten misztériumkultusza terjedt el. Később a szárazföld megsüllyedt, így az 5. században a szikla valóságos szigetté vált, amelyet a dagály elszakított a magasabban fekvő partszakasztól, apály idején pedig csupán egy cölöpökkel jelzett, ingoványos úton lehetett megközelíteni.

A hagyomány szerint Szent Aubert-t, Avranches város püspökét – aki gyakran imádkozott és elmélkedett a parton – 708-ban a mennyei hadakat vezető Mihály arkangyal látogatta meg álmában, és felszólította, hogy a tengerből kimagasló gránitmeredélyen emeltessen kápolnát a tiszteletére. Aubert először kételkedett a különös álomban, így nem követte az égi intelmet, de az arkangyal rövidesen megint felkereste őt, és elismételte az utasítást. Az idős férfi ezúttal is ördögi ármánykodást sejtett a jelenés hátterében, ezért Szent Mihály kénytelen volt harmadszor is figyelmeztetni a püspököt, és immár egyértelmű jelet hagyott – mutatóujjával akkorát koppintott a fejére, hogy még a koponyája is behorpadt –, s végül tettre sarkallta a hitetlenkedő atyát: Aubert elrendelte az építkezést, amely egyetlen esztendő alatt befejeződött, és a kápolna felszentelésére már 709. október 16-án sor kerülhetett.

Kolostorból börtönsziget

A Mont Saint-Michel névre keresztelt, időközben zarándokhellyé vált szirten 966-ban bencés apátság épült, 1020-ban pedig az apátsági templom építése is elkezdődött. A tengerből kiálló szikla 1211 és 1228 között a La Merveille, azaz a „Csoda” néven emlegetett gótikus kolostorral bővült, amelyet II. Fülöp francia király emeltetett kártérítésként, mert a templom egy részét a normandiai hercegekkel folytatott küzdelemben felgyújtatta. A stratégiai jelentőségű szigetet a 15. század elején, a százéves háborúban már bevehetetlen erődítményrendszer vette körül, de a Mont Saint-Michel birtoklásáért vívott harc később is próbára tette az itt élő bencés szerzeteseket. S bár a közösség évszázadokon át sikeresen átvészelte a világi hadakozást, a francia forradalom egyházellenességével már nem szegülhetett szembe: Napóleon elrendelte a kolostor bezárását, majd a „Szabadság szigetére” átkeresztelt szirten börtönt alakított ki, amely egészen 1863-ig működött. Ezt követően Mont Saint-Michel Franciaország védett nemzeti értéke lett, de csupán 1966-ban nyerte vissza eredeti funkcióját, amikor az első kegyhely ezeréves jubileumára emlékező szerzetesi közösség visszaköltözhetett az apátság ódon falai közé.

Szent Mihály szigetét napjainkban egy 1879-ben épült, másfél kilométeres út köti össze a parttal, de az időközben feltöltődött öböl miatt az erős dagály is legfeljebb néhány órára választja el a szárazföldtől. A francia kormány egy duzzasztógát emelésével kívánja visszaállítani az eredeti állapotot, amely 2012-ben készül el a Couesnon folyó torkolatánál. A világörökség részét képező Mont Saint-Michel ezután ismét valódi szigetté válhat, ahol – az évente ide látogató több millió turista helyett – mindössze a hullámzás és a szél hangja zavarhatja meg a középkor misztikumát és a hit erejét ötvöző nyugodt, békés hangulatot.

PRUSINSZKI ISTVÁN

EREDETILEG MEGJELENT
A HIHETETLEN! MAGAZIN 2010. JANUÁRI SZÁMÁBAN