A világ leghíresebb gyémántjai közé tartozó Koh-i-Noor egy ősi hindu legenda szerint a drágakövektől „elvárható” gazdagság és hatalom helyett szerencsétlenséget és erőszakos halált hoz férfi tulajdonosaira. Az Indiából származó, majd Nagy-Britanniába került gyémánthoz fűződő átkot számos végzetes történelmi esemény igazolta, és a 19. században uralkodó Viktória királynő is komolyan vette, ezért végrendeletében kikötötte, hogy a különleges ékszert kizárólag királyi hitves örökölheti. A 106 karátos Koh-i-Noor később a brit korona fő ékessége lett, de az évezredes átkot még napjainkban sem sikerült hatástalanítani…

Három évtizeddel ezelőtt, 1984. július 12-én nyílt meg Zebegényben az első magyar hajózási magánmúzeum, Farkas Vince hajóskapitány gyűjteményével, a távolról hazahozott emlékekkel és saját készítésű tárgyaival. Célja annak bemutatása, milyen helyeken jártak a magyarok a világ tengerein hajózva, és milyen kultúrákkal ismerkedhettek meg.

A mai Múzeum körút és Kossuth Lajos utca kereszteződésében a 19. század elején két régi épület állt. A Magyar utca felé eső részt az a lakóház foglalta el, amelynek második emeletén lakott Petőfi Sándor 1844 októberétől 1845 januárjáig (itt írta meg a János vitézt is), a Kiskörút felőli egyemeletes, saroktornyos épületben pedig a Zrínyi fogadó, a korabeli Pest legnépszerűbb és leghírhedtebb helye működött. E két ház helyén 1913 márciusában nyílt meg a hatemeletes Astoria Szálló, melynek névadója az akkori idők egyik legsikeresebb üzletembere, a német származású Jakob Astor volt.

AZ ASTORIA SZÁLLÓ AZ 1920-AS ÉVEKBEN. FORRÁS: MKVM

Egyiptomban a közelmúltban állt munkába az a DNS-labor, ahol akár az összes ismert fáraómúmia pontos identitását meg lehet határozni. Az eddigi kutatási eredményeket azonban „nemzetbiztonsági okokra” hivatkozva a mai napig nem hozta nyilvánosságra az egyiptomi régészeti hatóság. E szokatlan titkolózás valódi okait ugyan homály fedi, de több neves egyiptológus is azt gyanítja, hogy a vizsgálatsorozat sorra döntheti meg a korábbi elméleteket, így meglehetősen kényesen érinti a konzervatív régészeket…

A mai Kálvin tér, az egykori Széna piac két évszázaddal ezelőtt még Pest külterületéhez tartozott, s az Alföld felől érkező országutak találkozási pontja lévén, környéke tele volt híres, sőt hírhedt kocsmákkal, szállókkal és vendéglőkkel. Közülük a legnevezetesebb a Két Oroszlán volt, melyet főként a környékbeli nemesség vett igénybe.

A végrendelkezés kétezer éves történetében számtalan különös, mulatságos és meghökkentő testamentum született, amely kizárólag az elhunyt szeszélyes kívánságait és megdöbbentő óhajait tartalmazza. Egy-egy rendhagyó végakarat írója ráadásul nem csupán kellemetlen meglepetésekkel vagy teljesíthetetlen kérésekkel sokkolja a kapzsi örökösöket, hanem egyenesen arra utasítja a rokonságot, hogy gyász helyett örömünnepet tartson a halála után, és keserves zokogás helyett vidám nevetés hangja töltse be a temetőt…

Az elmúlt évtizedekben sokan fordultak a hazai ufókutató szervezetekhez azzal az észrevétellel, hogy azonosítatlan repülő tárgyakkal kapcsolatos bejelentésükkel a hivatalos szervek nem foglalkoznak. Egyes ufóesetek hátterének objektív felderítése és kivizsgálása során a kutatók is gyakran próbálnak információkat szerezni belügyi forrásokból, de ezekre a megkeresésekre szinte kivétel nélkül kategorikus elutasítás és tagadás a válasz. Ez a különös hozzáállás azonban nem mindig volt jellemző a rendőrségre.

Kevés olyan távközlési berendezés található a világon, amelyről a hidegháború évtizedeiben annyi szó esett volna, mint a Moszkvát és Washingtont összekötő speciális távíró-, majd telefonvonalról. A „vörös telefonként” elhíresült forródrót eredetileg azért jött létre, hogy minimálisra csökkentse egy nukleáris katasztrófához vezető tévedés valószínűségét. S bár e célból szerencsére soha nem volt szükség a különleges kapcsolatra, a később műholdakkal felváltott rendszer számos ellentét elsimításában segített a két szuperhatalom között, és a világ fajsúlyosabb konfliktusai láttán biztosra vehető, hogy a forródrótra a jövőben is szükség lesz…

A Batthyány téren, a vásárcsarnok vörös téglás épületének szomszédságában egy kicsi, megszürkült épület húzódik meg, jó néhány lépcsőfokkal az utca mai szintje alatt. Kevesen gondolnák, hogy ez a szerény palota – amely ma fővárosunk egyetlen számottevő rokokó műemléke – úgy két és fél évszázaddal ezelőtt még Buda egyik legismertebb fogadója volt.

AZ EGYKORI FEHÉR KERESZT FOGADÓ ÉPÜLETE A 19. SZÁZAD VÉGÉN.
FORRÁS: MKVM

Túraútvonal: Csillebérc, KFKI – Sorrento-sziklák – Szállás-hegy – Felsőszállás – Mária-völgy – Budaörs, Csíki csárda

LÉGÓTANFOLYAM

A címbeli „légó” szó nem elírás, nem a közismert legó játékot akarja jelenteni, hanem a légoltalmi tevékenység rövidítése. Abban nem vagyok biztos, hogy a mai közönség nagy része tudja-e, mi volt a légó, sőt, e tevékenység utódját – a polgári védelmet – sem biztos, hogy ismeri. Manapság már „katasztrófavédelem” védi az állampolgárt és vagyonát (meg egyebeket). Nem szeretnék kukacoskodni, mások is szösszentek ezen, de nyilván helyesebb/pontosabb elnevezése ennek az új szervezetnek a „katasztrófa elleni védelem” lett volna, de ez bonyolult, viszont a „katasztrófa-elhárítás” talán elfogadhatóbb – mindegy.

LÉGIVESZÉLYRE FIGYELMEZTETŐ PLAKÁT ÉS LÉGOLTALMI TANFOLYAM RÉSZTVEVŐI 1941-BEN BUDAPESTEN. FORRÁS: FORTEPAN

A Burma déli részén található Arany-szikla méltán kapott helyet a világ felfoghatatlan természeti rejtélyei között. A több mint ezer méter magas Kyaiktiyo-hegy csúcsán, a mélység felett egyensúlyozó hatalmas, aranyozott gránittömb a csodával határos módon nem zúdul alá a völgybe, pedig egy-egy határozott érintésre is azonnal megmozdul. Az ide-oda ingó sziklát a legenda szerint Buddha egyetlen hajszála tartja a helyén, amelyre a tetejére épített apró szentély neve is utal.

Utolsó alkalommal nyitotta meg kapuit a látogatók előtt a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum repüléstörténeti és űrhajózási állandó kiállítása, amely június 26-ig látható a Petőfi Csarnokban. Búcsúzásként néhány héttel ezelőtt megtekintettük a kiállított gépeket, motorokat és hajtóműveket, szimulátorokat, irányítópultokat, egyenruhákat és más érdekes relikviákat.

A 18. század nyolcvanas éveiben a megnövekedő átutazóforgalom miatt szükségessé vált, hogy egy új budai vendégfogadót nyissanak. Ám a tanács hiába próbálta erre ösztönözni a polgárokat, azok nem álltak kötélnek, s a város vezetői bizony még a Vörös Sün akkori tulajdonosát, Nepauer Mátyást is hasztalan győzködték, hogy nagyobbítsa meg házát, és készíttessen nagyobb bejáratot az istállóhoz. Így történt, hogy végül a tanácsra maradt a nemes feladat: egy új fogadónak a megnyitása. A város 1784-ben 14 756 forintért megvette a mai napig is Fortunának nevezett házat, s azt mint városi vendégfogadót hamarosan bérlet útján értékesítette.

AZ EGYKORI FORTUNA VENDÉGFOGADÓ ÉPÜLETÉBEN 2006-TÓL ÚJRA SZÁLLODA MŰKÖDIK. ILLUSZTRÁCIÓK: SZALLAS.HU

A Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeumban „Vendéget látni, vendégnek lenni” címmel nyílt állandó kiállítás, „A Meseautótól a Merkurig” című időszaki kiállítás pedig a hazai gépjármű-kereskedelem történetét mutatja be.

Hamarosan elérkezhet az az idő, amiről a legtöbb sci-fi író évtizedek óta álmodik. Amint a NASA Dawn űrszondája alaposan feltérképezi a Cerest, és a New Horizons szemügyre veszi a Plútó-rendszert, az emberiség elvégezte a Naprendszer feltérképezését, és megkezdheti a komplexebb, akár emberes missziók, végezetül kolonizáció megtervezését is – olvasható a hirado.hu összeállításában.

A Szentföldről Isztambulon át Amerikába vezetett egy ősi pergamen lapjaira írt imakönyv kalandos útja, amely görög nyelvű sorai alatt szabad szemmel láthatatlan tudást örökített meg, de a kézirat kiemelkedő jelentőségéről csupán a legmodernebb technológia révén szerezhetett tudomást a közvélemény. Ekkor derült fény arra, hogy az eredeti pergamen a híres görög matematikus, Arkhimédész korábban ismeretlen tanulmányát tartalmazza, amely egészen más megvilágításba helyezi a napjainkban alkalmazott tételeket, és talán a történelem menetét is megváltoztathatta volna…

AZ APÁCZAI A CUKOR UTCÁBAN

1955-ben a Reáltanoda utcai iskola – a későbbi Eötvös József Gimnázium – épületéből az általános iskola végzős negyedik osztályosait átirányították a Cukor utcai – régies szóhasználattal – „mintaiskolába”, így az ötödik osztályt többen már itt kezdtük. (Páran az Irányi utcai „suliba” kerültek, ami a lakóhelyüktől függött.)

TANÉVNYITÓ ÜNNEPSÉG AZ ISKOLAUDVARON 1961-BEN. FORRÁS: FORTEPAN

A világ különböző pontjain számtalan megdöbbentő történet örökíti meg a rejtélyekkel övezett vasútvonalakat, az átokkal sújtott hidakat és alagutakat, valamint az elhagyatott állomásokon és a „nem létező” sínpárokon éjszakánként száguldó kísérteties mozdonyokat és vonatokat. Az Amerikában, Európában és Oroszországban egyaránt ismert fantomvonatokat általában egy-egy katasztrófa évfordulója vonzza a tragédia helyszínére, de az „időutazás” mellett a térbeli áthelyeződés sem jelent számukra akadályt…

„Ha egyedül vagyunk, akkor az borzasztó helypocsékolás” – írta a híres amerikai csillagász, Carl Sagan Kapcsolat című regényében. Valóban nehéz elképzelni, hogy egy ilyen roppant méretű univerzumban egymagunk lennénk, pedig a jelenlegi megfigyelések egyelőre emellett szólnak, dacára annak, hogy tudósok hada több mint fél évszázada kommunikációra utaló jeleket keresve kutatja a kozmoszt. Egy amerikai kutatócsoport legutóbb százezer galaxist böngészett át – olvasható az Origo összeállításában.

Abban az időben, amikor még nem számokkal jelölték meg a régi Buda házait, a mai Hess András tér 3. szám alatt álló saroképületet Vörös Sün házként emlegették. A házacska már az 1696. évi budavári ingatlan-összeírásban, a Zaigerban is e néven szerepel, sőt, az 1950-es években végzett műemléki feltárások tanúsága szerint már akkor évszázadokra tekinthetett vissza, amikor Buda utcáit még Szulejmán szultán katonái tartották rettegésben.

Egykor szebb napokat látott szálláson, elviselhetetlen szúnyoginvázóval küzdve, de csodálatos természeti környezetben, nyugalomban és kiváló időben töltöttem néhány napot a Szigetköz csúcsában, az Öreg-Duna és a Mosoni-Duna találkozásánál fekvő Véneken. Az alig 170 lakosú falut és környékét, a szomszédos Kisbajcsot és Szőgyét két keréken fedeztem fel, és kellemes kikapcsolódást jelentett a kishajózás is a Mosoni-Dunán. A programot „langallóparti” és közös esti bográcsozás, az utolsó nap délelőttjén rövid győri városnézés színesítette.

MÁRCIUS 8. – AZ UFÓKONGRESSZUS SZÜNETÉBEN

MÁRCIUS 25. – AZ ELSŐ SZABAD VÁLASZTÁS

Huszonöt évvel ezelőtt – több mint negyven év után – ezen a napon ismét szabad választást tartottak hazánkban. Az első fordulóban mintegy 70 százalékos volt a részvétel. A többség rendszerváltást akart. Így végül a Magyar Demokrata Fórum győzött, a második helyen a Szabad Demokraták Szövetsége végzett. A koalíciós kormány élére Antall József került. Az akkori két nagy párt kompromisszumos megállapodása nyomán utóbb az SZDSZ-es Göncz Árpád lett az államfő.

MÁRCIUS 26. – HANGULATJELENTÉS

Néhány hónappal ezelőtt megfogadtam, hogy többet nem posztolok aktuálpolitikai témákban, és ehhez tartom is magam, pedig időnként nagyon nehéz megállni, hogy az ember ne adjon hangot megdöbbenésének, felháborodásának és elkeseredettségének az országban zajló eseményeket, folyamatokat látva. Talán éppen egy klasszikus idézet segít megoldani a dilemmát:
„– Milyen a hangulat tifelétek?
– Hááááát...
– Azt olvastam, kitűnő.
– Hol olvastad?
– A hangulatjelentésben.
– Akkor biztos kitűnő.”

ÁPRILIS 10. – EGYETLEN MÁSODPERC

Idős néni sietett át az Üllői út és a Lehel utca sarkán lévő zebrán, „természetesen” piros jelzésen, közvetlenül az éppen induló villamos előtt. Ez a nagy igyekezet egyenesen öngyilkossági kísérlettel ért fel. Az 50-es villamos vezetője a holttér miatt nem láthatta őt, de még ha észre is vette volna, vészfékezéssel sem tudott volna időben megállni. Ösztönös mozdulattal a hölgy felé nyúltam, elkaptam a karját, és felrántottam a járdaszigetre. Még így is súrolta őt az éppen induló villamos. „Jaj!” – kiáltotta. Mondom, „jaj, bizony! Hová a büdös francba tetszik sietni, amikor öt percen belül jön a következő villamos?” Tényleg kis híján a szemem előtt történt tragédia, egyetlen másodpercen múlt az egész. Egy másodperc az élet. Egyetlen rossz döntés, egy rohadt másodperc, és mindennek vége. Mondhatnám, hogy „jókor voltam jó helyen”, de az események láncolata ennél jóval bonyolultabb. Mondhatnám, hogy „feltehetően életet mentettem”, és el lehetne gondolkodni még számos dolgon. De legfőképpen azon, hogy ki mennyire becsüli a saját életét.

ÁPRILIS 15. – ELŐADÁS AZ ŰRTÁVCSŐRŐL

A Hubble-űrtávcsőről szóló tegnapi előadás a Polaris Csillagvizsgálóban a szakmabeliek és az „egyszerű érdeklődők” számára egyaránt érdekes volt. Rövidesen újra csatlakozom a Magyar Csillagászati Egyesülethez, hiszen a tagoknak ingyenes a belépés a hasonló rendezvényekre, engem pedig az „ufózással” párhuzamosan a tudományos ismeretterjesztés is érdekel. Szerintem egyébként is teljesen értelmetlen és felesleges az „ősi ellenségeskedés” a csillagászok és az ufósok között.

ÁPRILIS 16. – LÁTOGATÁS AZ ECSERI PIACON

ÁPRILIS 25. – UFÓK A MÉDIÁBAN EGYKOR ÉS MOST

Az egri Univerzum Klub rendezvényén, az EKMK Bartakovics Béla Közösségi Házban „Ufók a médiában egykor és most” címmel tartottam előadást az ufókérdés tömegtájékoztatásban betöltött szerepének változásairól. Korabeli újságcikkekkel és jellegzetes példákkal illusztráltam az intelligens földönkívüli létformákkal és megmagyarázatlan égi jelenségekkel foglalkozó 19. századi sajtóbeszámolókat, a bulvárlapok címlapjaira került ufóeseteket, a kereskedelmi televíziók showműsoraiban zajló lejáratásokat és az internetes híroldalakon terjedő megtévesztő információkat.

MÁJUS 27. – TALÁLKOZÁS FARKAS BERTALANNAL

„Nem kopogtattak be kis zöld emberkék a Szojuz ablakán, és tudomásom szerint más űrhajósok sem találkoztak még idegen lényekkel, de hiszek abban, hogy nem vagyunk egyedül az univerzumban” – válaszolta a földönkívüliekkel kapcsolatban feltett kérdésemre Farkas Bertalan dandártábornok. Az első magyar űrhajós űrutazásának 35. évfordulója alkalmából, május 27-én a Stefánia Palota – Honvéd Kulturális Központ rendezett egész napos programsorozatot. Az előadásokat és az emlékkiállítás megnyitóját követően lehetőség nyílt kötetlen beszélgetésre és dedikálásra. Idén másodszor találkoztam „Bercivel”, a mellékelt autogramot még februárban kértem tőle. Kissé elszomorító, hogy az első magyar űrhajóst sokan nem tartják hősnek, és politikai okokból is mellőzve érezheti magát, pedig szerintem olyan példakép, köztünk élő igazi hős, akire mindannyian felnézhetünk. Büszke vagyok arra, hogy ismét találkozhattam vele!

MÁJUS 30. – HELYESÍRÁS, HELYES JAVÍTÁS

Antalné Szabó Ágnes tanárnő jóvoltából idén először javítóként vehettem részt a Simonyi Zsigmond Helyesírási Versenyen, amelynek Kárpát-medencei döntőjét 1998-ban én nyertem meg, és amelynek döntőjét idén is az ELTE rendezi. Én pedig továbbra is Magyarország egyik legjobb helyesírója vagyok, idén már csak egy hallgatótársam előzött meg a házi versenyen. Egyébként szeptemberben érvénybe lép a helyesírási szabályzat 12. kiadása, és bár ez csak egy ajánlás, senkire nézve nem kötelező érvényű, legalább általános iskolai szinten érdemes volna mindenkinek ismerni és betartani...

A rohamosan gyűlő kutatási eredmények alapján indokolt lehet a NASA optimizmusa, és néhány évtizeden belül valóban felfedezhetjük a Földön kívüli életet. Kereszturi Ákos, a Magyar Tudományos Akadémia Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpontjának munkatársa a NASA-bejelentés mögött álló legizgalmasabb részeredményeket tekintette át az MTA honlapján megjelent tanulmányban.

Egy brazil tudományos kutatóintézet eredetileg magasabb mézhozamot remélt az Afrikából Dél-Amerikába telepített méhektől, ám az ígéretesen induló genetikai kísérletezés éppen ellenkező eredménnyel – és jóvátehetetlen következményekkel járt. Az európai és az afrikai méh keresztezése révén egy új, rendkívül agresszív hibrid faj alakult ki, amely elszabadult a laboratóriumból, és északi irányban kezdett terjeszkedni. Az elmúlt ötven évben több száz halálesetet okozó gyilkos méh vándorlása napjainkban is elképesztő iramban tart, így már az Egyesült Államokban is hatalmas területeket veszélyeztet a megállíthatatlan invázió…