Prusi Dosszié

Prusi Dosszié

TÖRVÉNYEN KÍVÜLI IDEGENEK

2015. július 05. - Prusi

Az elmúlt évtizedekben sokan fordultak a hazai ufókutató szervezetekhez azzal az észrevétellel, hogy azonosítatlan repülő tárgyakkal kapcsolatos bejelentésükkel a hivatalos szervek nem foglalkoznak. Egyes ufóesetek hátterének objektív felderítése és kivizsgálása során a kutatók is gyakran próbálnak információkat szerezni belügyi forrásokból, de ezekre a megkeresésekre szinte kivétel nélkül kategorikus elutasítás és tagadás a válasz. Ez a különös hozzáállás azonban nem mindig volt jellemző a rendőrségre.

20150705_illusztracio_1.jpg

Az Országos Rendőr-főkapitányság álláspontja szerint „a hivatalos szerveknek nem állna érdekében, hogy eltitkolják a földönkívüliek vagy azonosítatlan repülő járművek felbukkanását Magyarországon, kivéve, ha az idegen látogatók nem békés céllal érkeznének, és államérdekeket sértenének”. Ebben az esetben viszont aligha akadna rendvédelmi szerv, amely távol tudná tartani a médiát. Így még hírzárlat esetén sem lehetne eltitkolni a történteket, vagyis meglehetősen kicsi az esély arra, hogy titkos magyar X-akta szülessen egy efféle világjelentőségű eseményről. Az ORFK kommunikációs szolgálata érdeklődésünkre eljuttatott válaszában határozottan tagadta, hogy a rendőrségnél bármilyen ufó- vagy parajelenséggel kapcsolatos dokumentumot őriznének. Egyúttal felhívták a figyelmet arra, hogy ilyen irányú oknyomozásra felesleges energiát pazarolni, mert úgysem akad olyan hivatalos szerv, amely érdemi munkával, írásos bizonyítékokkal ki tudná elégíteni az ufókutatók és a téma iránt fogékonyak érdeklődését.

 

Forró nyomon

Ez az elutasító hozzáállás korábban nem volt jellemző a fegyveres testületre. A kilencvenes években még több ufóeset kivizsgálásában is segítették a kutatókat a rendőrség szakemberei a helyszínen készített felvételek biztosításával vagy egy-egy bejelentés kapcsán lefolytatott érdemi vizsgálatokkal. 1992. február 26-án például egy győri családot riasztott meg egy földönkívüli látogató, amely rejtélyes lenyomatot hagyott a csempén. A rendőrség akkor még a csempét is leszedte a falról, és – elemzés céljából – elszállította a Bűnügyi Technikai Intézetbe. A hazai média által is felkapott eset jól szemléltette a rendőrség akkori hozzáállását. Mint az ügy kapcsán dr. Pál Péter százados megfogalmazta: „Érkezett egy állampolgári bejelentés, ki kell vizsgálnunk. Végtére is ez a család azt állította, hogy el akarta vinni őket az a lény. Az ügynek végére kell járnunk…”

A rendőrség – más belügyi szervek és a honvédség mellett – számos más, nagy médiavisszhangot kiváltó ufóesetet is dokumentált. 1992. január 3-án Veszprém és Várpalota között egy azonosítatlan repülő tárgy avartüzet idézett elő, amelynek helyszínén a katonaság, a rendőrség és a tűzoltóság illetékesei is vizsgálódtak, de a mai napig nem tudtak magyarázatot adni a történtekre. Néhány hónappal később, május 29-én a füzérradványi Korom-hegyen keletkezett különös lenyomat. Az erről készített jegyzőkönyvet és a felvételek másolatát eljuttatták a kutatókhoz is. 1997. március 11-én rendőri és polgári szemtanúk láttak lezuhanni egy lángoló objektumot Martfű és Tiszaföldvár között. A helyszínt mentők, tűzoltók, rendőrök vizsgálták, és a kutatásba a honvédséget is bevonták, de a helikopterrel történt légi felderítés során sem fedeztek fel roncsokat.

20150705_illusztracio_2.jpg

2001. november 17-én polgári ufóészleléseket követően tettek bejelentést az encsi rendőrkapitányságon, de ott elutasították – magyarán egész egyszerűen kinevették – a bejelentőket. 2004. január 2-án Nyírtelek határában szintén azonosítatlan repülő tárgyakkal kapcsolatban riasztották a nyíregyházi rendőrkapitányságot, amelynek járőrei meghallgatták a szemtanúk beszámolóit, majd hazavitték az eset szenvedő alanyát, aki képtelen volt arra, hogy a volán mögé üljön. 2005. augusztus 4-én hajnali négy órakor egy balatonlellei szemtanú tárcsázta a segélyhívót, miután egy hatalmas, fémes színű, lebegő ufót pillantott meg alig húsz méteres magasságban. De a hivatalos szerveket mindez nem érdekelte, pedig a szemtanú még fényképet is készített. Mégis azt mondták neki, hogy „igyon kevesebbet”, ami azért meglehetősen furcsa reakció egy állampolgári bejelentésre... Pedig a rendőrök maguk is gyakran válnak ufóesemények szemtanúivá. Vajon nekik is azt mondanák a kollégáik, hogy igyanak kevesebbet? Bizonyára nem…

 

Felesleges feljelentés

Ha valaki elrabolná, fizikailag vagy lelkileg bántalmazná, megrongálná vagy tönkretenné tulajdonát, ön nyilván bírósághoz fordulna, s jogorvoslatot kérne. De mit tehet akkor, ha ez a valaki egy földönkívüli? Vonatkoznak-e az idegenekre bolygónk törvényei? Elítélhető egy ufonauta, ha bűncselekményt vagy egyéb törvénybe ütköző cselekményt követ el Magyarországon? Netán elítélhető egy ember, ha kárt tesz egy idegen lényben, korlátozza szabadságában, sérti méltóságában vagy eltulajdonítja vagyonát?

Bár világszerte napról napra növekszik azoknak a száma, akik idegenek által elkövetett bűncselekmények áldozataivá váltak, a törvényi hiányosságoknak köszönhetően bizony cseppet sincsenek irigylésre méltó nehéz helyzetben azok, akik feljelentést szeretnének tenni vagy ügyvédet szeretnének fogadni, hogy bizonyítsák: életre szóló testi vagy lelki sérüléseket okoztak számukra a tragikus közeli találkozások.

A rendőrkapitányságok bűnügyi osztályain tett feljelentéseken – a jogszabályi hivatkozásokkal együtt – kivétel nélkül szerepelnek az alábbi figyelmeztetések: „Aki a hatóság előtt mást bűncselekmény elkövetésével hamisan vádol, a hamis vád bűntettét követi el, amit a törvény büntetni rendel. Aki a hatóságnál büntetőeljárás alapjául szolgáló olyan bejelentést tesz, amelyről tudja, hogy valótlan, hatóság félrevezetésének vétségét követi el, amelyet a törvény szintén büntetni rendel. A bűncselekmények áldozatainak segítéséről és az állami kárenyhítésről szóló törvényben foglalt feltételek fennállása esetén a sértett kárenyhítésre jogosult.”

Ha tehát bizonyítható lenne, hogy feljelentett földönkívüli lény valóban bűncselekményt követett el – például testi sértést, emberrablást vagy szexuális erőszakot –, a sértett akár kártérítést is kaphatna az államtól! Mindehhez persze nemcsak hitelt érdemlő bizonyítékokra, minden apró részletre kiterjedő nyomozásra, kiváló ügyvédekre és bírókra lenne szükség, hanem gyökeresen új törvényekre és jogszabályokra is. Olyanokra, amelyek nem hagyják figyelmen kívül, hogy az állampolgárok nemcsak „földi”, hanem földönkívüli bűnözők áldozatai is lehetnek.

20150705_illusztracio_3.jpg

20150705_illusztracio_4.jpgA jogászok többsége – az egyenruhásokhoz hasonlóan – napjainkban sajnos még meglehetősen szkeptikusan kezeli a földönkívüliekkel kapcsolatos bejelentéseket. A jogi képviselők cseppet sem barátságos hozzáállását jól bizonyítja dr. Bárándy Péter egy korábbi nyilatkozata, amikor munkatársam arról kérdezte, előfordult-e a praxisában, hogy ügyfele idegen lények által végrehajtott elrablásra hivatkozott. „Ügyfél nem lett belőle, de akadt olyan ember, aki bejött az irodába, és ilyen jellegű mondanivalójával szeretett volna segítséget kérni – válaszolta az ismert sztárügyvéd. – Nálam ez a nem valós jelenségekre való hivatkozás kategóriájába tartozik, úgy gondolom, hogy ezek a személyek nem teljesen adekvát módon értékelik a külvilágot. Ezzel nem azt akarom mondani, hogy ilyen jelenségek nem léteznek, hiszen aki ilyenről számolt be, az úgy érzi, hogy vele történt. Az eltérítés vagy kapcsolódik vele vélt vagy tényleges kapcsolatban álló személyhez, vagy nem. Az én praxisomban mindig az derült ki, hogy erről szó sincs.”

Az idegenek törvényi státuszával kapcsolatos ellentmondásokat tetézi, hogy mivel értelemszerűen nem minősülnek földi lényeknek, ezért sem az alapvető emberi, sem a kollektív jogok nem illetik meg őket. További megválaszolatlan kérdéseket vet fel az is, ha nem egy földönkívüli lény követ el – földi szemmel nézve – bűncselekményt, hanem egy ember tesz kárt ufonautában, netán korlátozza szabadságában vagy eltulajdonítja vagyonát. Ebben az esetben a cselekmény elkövetője mindenképpen adott, s emberi mivolta miatt tisztázott a jogi státusa is. De ki ellen követi el tettét? Milyen elbírálás alá esik egy idegen lény? A törvényes megoldásnak ezúttal is a joghézagok által okozott hiányosságok szabnak gátat. Elgondolkodtató azonban, hogy az állatok jogait is védik törvények, s abban is biztosak lehetünk, hogy a Földünkre látogató idegenek az állatoknál és az emberek egyaránt értelmesebb lények – így őket is megilletné a védelem.

20150705_illusztracio_5.jpg

Persze mindez csupán elméleti fejtegetés, hiszen amíg hivatalosan nem ismerik el más értelmes lények létezését és rendszeres látogatásait bolygónkon, addig természetesen nem születhet meg a megfelelő törvényi szabályozás sem. Már csak ezért is elgondolkodtató a Budapesti Rendőr-főkapitányság Kommunikációs Osztályának szerkesztőségünkhöz eljuttatott állásfoglalása: „Ha valakinek a sérelmére bármilyen bűncselekményt követnek el, tegyen feljelentést az illetékes rendőrkapitányságon – még abban az esetben is, ha feltételezi, hogy az illető földönkívüli. A bűncselekmény elkövetőjére annak az országnak a törvényei vonatkoznak, amely ország területén a bűncselekményt elköveti. Abban az esetben, ha valaki Magyarország területén követ el bűncselekményt, vagy sérelmére Magyarországon követnek el bűncselekményt, akkor a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény területi és személyi hatályról szóló rendelkezései az irányadók.”

Hogy valóban indítana-e nyomozást a rendőrség ilyen esetben? „Erre még nem volt példa, de a büntetőjog alapszabálya, hogy a bejelentő állításait igaznak kell tekinteni, és minden ügyet ki kell vizsgálni. Adott esetben tehát elindítanánk az eljárást, de tárgyi bizonyítékok és a megfelelő jogi eszközök híján a hivatalos szerveknek aligha állna módjában eljárás alá vonni egy ufonautát” – hangzott a hivatalos válasz. Valljuk be őszintén, ebben azért van némi igazság… Akkor viszont miért is tegyünk bejelentést?…

 

Rejtélyes eltűnések

Természetesen az egyenruhásoktól nem várható el, hogy földönkívüliek által elkövetett állítólagos bűncselekmények után nyomozzanak. Így aztán érthető, hogy a legtöbben a nevetségessé válás vagy egyéb félelmük miatt nem is mesélik el esetleges eltérítéses élményeiket, hiszen úgysem hinne nekik senki. Akik pedig egyedülállóak, nem rendelkeznek ismerősökkel és lakhellyel, s nem szerepelnek más hivatalos nyilvántartásokban sem, akár nyomtalanul is eltűnhetnek, senki sem fogja bejelenteni a hiányukat.

Magyarországon évente több száz olyan személyről szerez tudomást a rendőrség, akik rövidebb-hosszabb időre nyomtalanul eltűnnek, s később sem árulják el, hol voltak napokon vagy heteken keresztül. Sokan számolnak be hihetetlen történetekről szokatlan részletességgel, ám rendszerint mind a helyszínek, mind a szereplők valódisága ellenőrizhetetlen marad.

Ennél sokkal drámaibb a helyzet az aggódó, lelkileg romokban heverő rokonoknál és családtagoknál, akik nem ritkán egész életükön át hiába várják haza szeretteiket. Számos esetben előfordul, hogy a rendőrség lefolytatja a nyomozást, majd megállapítja, hogy az eltűntnek semmilyen különös oka nem volt arra, hogy távozzon otthonról. Sem családi, sem munkahelyi vagy pénzügyi körülményei, sem egészségi állapota nem adott okot a „szökésre”. Az eljárás itt legtöbbször le is zárul azzal a szomorú megállapítással, hogy a keresett személy bűncselekmény áldozata lett.

20150705_illusztracio_6.jpg

Vajon a statisztika utal-e olyan időszakos vagy végleges eltűnésekre, amelyek kapcsolatba hozhatók az idegen civilizációk földi tevékenységével? „A bejelentést követő hetekben jelentős mennyiségű információ halmozódik fel a személy környezetében végzett nyomozás során, s ez minden esetben árulkodik arról, hogy mi lehetett a feltételezett, kézzelfogható magyarázata a személy eltűnésének. Ebbe a tényanyagba nem igazán illik bele az eltűnés ufójelenséggel való magyarázata” – válaszolta érdeklődésemre a rendőrség illetékese.

Valóban ilyen alacsony szinten áll hazánkban az idegen civilizációk jelenlétére utaló esetek hivatalos nyilvántartása és az irántuk való érdeklődés? Vagy a hallgatáshoz elég a presztízsveszteségtől és a nevetségessé válástól való félelem is, amit néhány magas pozícióban lévő személy előnyben részesít a megismerés vágyával s annak eredményeinek közzétételével szemben? De az is lehet, hogy minden fontos beosztásban lévő alárendeltnek már régen szigorúan megtiltották, hogy az ufókutatók által használható információkat tartalmazó aktákat iktasson a „hétköznapi” ügyek dossziéi közé.

PRUSINSZKI ISTVÁN

EREDETILEG MEGJELENT
AZ UFÓMAGAZIN 2015. JÚNIUSI SZÁMÁBAN

süti beállítások módosítása