Túraútvonal: Csillebérc, KFKI – Sorrento-sziklák – Szállás-hegy – Felsőszállás – Mária-völgy – Budaörs, Csíki csárda

Egykor szebb napokat látott szálláson, elviselhetetlen szúnyoginvázóval küzdve, de csodálatos természeti környezetben, nyugalomban és kiváló időben töltöttem néhány napot a Szigetköz csúcsában, az Öreg-Duna és a Mosoni-Duna találkozásánál fekvő Véneken. Az alig 170 lakosú falut és környékét, a szomszédos Kisbajcsot és Szőgyét két keréken fedeztem fel, és kellemes kikapcsolódást jelentett a kishajózás is a Mosoni-Dunán. A programot „langallóparti” és közös esti bográcsozás, az utolsó nap délelőttjén rövid győri városnézés színesítette.

Túraútvonal: Pomáz, HÉV-állomás – Teleki-kastély – János-forrás – Petőfi-pihenő – Kő-hegyi menedékház – Cseresznye-hegy – Cseresznyés-árok – Lajos-forrás – Karolina-árok – Meteor-létra – Y-ágú-barlang – Holdvilág-árok – Kiskovácsi, aut. mh.

Túraútvonal: Pomáz, autóbusz-állomás – Kis-Csikóvár – Csikóvári-nyereg – Nagy-Csikóvár – Karolina-árok – Nagy-szikla, régészeti feltárás – Meteor-létra – Holdvilág-árok – Kiskovácsi, puszta

Túraútvonal: Királyszállási elágazás – Vár-berek – Bükkfa-kúti-árok – Gazsi-lik – Bátorkő, Pusztapalota – Fajdas-hegy – Márkus szekrénye – Nagy-rét-tető – Széles-földek – Tés

Az erdészek együttműködéséről, kezdeményezéseiről szólnak azok a feljegyzések, amelyek a pilismaróti Hoffmann-kunyhó építéséről és a turistamozgalomban betöltött szerepéről számolnak be. Az eredeti kunyhó már az 1880-as években állt. Zsindelytetős gerendaház volt, amelyet paticskerítéssel vettek körül. Eleinte az erdészek, erdei munkások menedékhelyéül szolgált, majd 1890. június 15-én – természetjárók népes csoportjának jelenlétében – átadták az egyre terebélyesedő turistatársadalomnak.

Az épület kezelője a Magyar Turista Egyesület budapesti szakosztálya lett. Neve az erdészeti közalapítvány pilismaróti erdőgondnokának, Hoffmann Sándornak az emlékét őrzi. Az eredeti faépület az 1930-as végén még állott „Hoffmann puliba” felirattal. A háború után terméskőből építették fel az új „kunyhót”, később pedig különböző tákolmányokat ragasztottak hozzá. Időközben a kerület erdészének lakása is felépült vele szemben. A környékbeli erdőkben zajló termelések miatt szükség volt ideiglenes munkásszállásra és a kihelyezett fogatok számára istállóra. Ezen szerepének befejeztével az épületegyüttes újra a turizmus szolgálatába lépett. Az omladozó épületeket Makovecz Imre tervei alapján építették át a nyolcvanas években, azonban a szállásépület állaga és komfortfokozata miatt átépítésre szorult 2001-ben. Most erdei szállásépületként, illetve zártkörű rendezvényekre bérbe vehető étteremként áll a természetszeretők rendelkezésére. A szolgálati lakás a Pilismaróti Erdészet hoffmanni kerületét szolgálja ki.

A Hoffmann-kunyhótól alig 300 méterre lévő, ma is bővizű Hoffmann-forrás mindig üdítő ivóvizet biztosít az arra járóknak. Az épületek mögött létesített padok, asztalok és tűzrakóhely a kirándulás közben megpihenni vágyókat szolgálják.

Sok szép látnivaló közelíthető meg innen. A közelben található a Cser-kút forrás, melyhez az Urak hídján keresztül juthatunk nem jelölt turistaúton. A Z+ úton juthatunk az Égett-hárshoz, ahonnan már látszanak a pilisszentléleki pálos kolostor szemet gyönyörködtető romjai. Ott nem a kolostorrom felé indulván a P jelzésen eljuthatunk a Hirsch-oromig, ahonnan megkapó panorámaként tárulnak elénk a pilismaróti erdők a Malom-völggyel. Ezen az úton tovább jutunk Pilismarótra a Miklós-deák-völgyön keresztül.

A Z+ jelzés a másik irányban elvisz a Szakó-nyeregig, ahonnan választhatunk az útelágazás adta lehetőségekben. Igen látványos út vezet fel Dobogókőre a P jelzésen. Kalandos út visz a Z úton az Árpádváron át – amely még a XVII. században is településként működött –, a Rám-szakadékon keresztül – amely egy gyönyörű, de nedves időben veszélyes útvonal – Dömösre. A Z□ úton keresztül érhetjük el azt a Római utat, amely a Két-bükkfa-nyereg felé veszi az irányt, ahonnan a Pilis-tető és Dobogókő is elérhető szebbnél szebb utakon.

SZÖVEG FORRÁSA:
A PILISI PARKERDŐ ZRT. TÁJÉKOZTATÓ TÁBLÁJA

Az elmúlt hétvégét a Salgótarjánhoz közeli Kazáron töltöttem. Két nap alatt több mint 30 kilométert sétáltunk a környéken, járt és járatlan utakon, erdőkön, mezőkön és szántóföldeken át. Szombaton az elhagyott kőszénfejtő és egy bányató érintésével jutottunk el a Magyarországon egyedülálló riolittufához – ahol éppen salgótarjáni tévések készítettek drónnal felvételeket –, vasárnap pedig a falutól délre kirándultunk a dombok között, egy hangulatos fenyőerdő alatt fekvő kis tavacskához.

A Miklós-deák-völgyi patak a pilismaróti Malom-patak mellékága, a Duna közvetlen vízgyűjtőjéhez tartozik. A Miklós-deák-völgyi legalsó tó víztározóként működött 1960-ig. A gát építése a millennium időszakára tehető, Magyarország ezeréves fennállásának állít emléket a közelben épült emlékmű is.

A környéken egyhektáros csemetekert is létesült, amelynek épített vízrendszere segítségével lehetséges volt az ott nevelt csemeték öntözése. A gáton két zsilip volt, az egyik a vízszint szabályozását szolgálta, a másik a csemetekertbe vezette a vizet.

1960 táján a meglévő tó felvízi oldalán épült egy másik tó, halászkunyhóval a partján. A tavak ekkor protokollhorgászatot biztosítottak, állandó őr látta el az ottani munkákat. Miután egy harmadik tó is épült, ezek védelmére egy hordalékfogó gátat létesítettek kb. 300 méterre a felvízen, így működött 1985-ig a tórendszer. Az üzemelésnél a legköltségesebb feladat a meder három-négyévenkénti iszapmentesítése, kotrása és az állandó őrzés volt.

A vízfolyáson az utóbbi évtizedekben több nagy árhullám vonult le, amely a létesítmények jelentős részét használhatatlanná tette. Az utolsó, 1999-ben levonult rendkívüli árhullám átszakította az alsó gátat. Ezt követően a tavakat nem lehetett üzemeltetni, ennek hiányában kiszáradtak.

A tórendszer átalakítását 2012-ben kezdte meg, és 2013 őszén fejezte be a Pilisi Parkerdő Zrt. a KEOP „Természetvédelmi fejlesztések a Pilisi Parkerdőben” európai uniós finanszírozású program keretében. A munkák célja a vízfelület-létesítés, a vízvisszatartás (tározó szerep) és a vízfolyás átjárhatóságának biztosítása volt. A tórendszer feletti mederszakasz és a tórendszer alatti mederszakasz átjárhatóságát (vízi állatfajok, pl. a kövi rák számára) a tavakkal párhuzamosan kiépített, országos szinten különlegesnek mondható megkerülő csatorna biztosítja.

A tórendszer három víztározó tóból és egy, a tavak felvízi oldalán kb. egy kilométer távolságban lévő negyedik, nagy területű, hordaléklerakásra alkalmas területből áll. Nagyobb vízhozam esetén a tavakba lehet irányítani a patak felesleges vizét. Szélsőségesen magas vízhozam esetén a lezúduló hordalék a patak magasabban lévő szakaszán kialakított hordaléklerakó területen, a 4. számú tóban raktározódik, a vízhozam itt csillapítódik, megvédve így a patak faluban futó szakaszát és Pilismarótot.

SZÖVEG: A MIKLÓS-DEÁK-VÖLGYI TAVAK TÁJÉKOZTATÓ TÁBLÁI
FOTÓK: PRUSINSZKI ISTVÁN

Összesített túraútvonal: Pilisszentlélek, Hármashíd – Barát-kúti erdészház – Csurgó-berek – Hosszú-hegy – Kerek-berek – Hegymeg – Csikó-kút – Sas-hegy – Arany-hegy – Kis-Kúria-hegy – Hármas-szikla – Vaskapu – Brill Gyula-menedékház – Mély-völgy – Fári-kút – Kerektó – Búbánatvölgy

Túraútvonal az országos kék jelzésen: Cserhátsurány – Szécsényi út – Hegyes-major – Nógrádsipek – Malom-völgy – Csóka-hegy – Pusztavár-hegy – Keresztes-hegy – Földvár – Dobogó-tető – Gyertyános – Hollókő; összesen 18,4 km

Túraútvonal az országos kék jelzésen: Becske – Bányatelep, Páncélos-forrás – Andezitömlés – Szanda-vár – Szőr-part – Szandaváralja – Hucskó-hegy – Zsabica – Terény – Szanda-patak – Halom – Cserhátsurány; összesen 18,7 km

Összesített túraútvonal: Sukoró, faluközpont – Sorompó-völgy – Likas-kő – Nagy-legelő – Angelika-forrás – Csöpögő-völgy – Gyapjaszsák – Nagy-legelő – Kövecses-hegy – Géczi-hegy – Dögállási-legelő – Csincsa-dűlő – VVSI-sporttelep, kajak-kenu- és evezőspálya

A Pilisi Parkerdő Zrt. március 28-án átadta a pilismaróti Miklós-deák-völgyi tavak vizes élőhelyének gátrendszerét. A rekonstrukcióra 90 millió forintot fordítottak, a beruházás egy 240 millió forintos természetvédelmi program része volt – írja közleményében a Pilisi Parkerdő.

FOTÓ: PILISI PARKERDŐ ZRT.

A 2012-ben megindult munkálatok során lebontották a régi gátakat és zsilipeket, így az egykor három tóból és egy hordaléklerakó területből álló vizes élőhelyet új, természetvédelmi szempontból megfelelő műtárgyak építésével állították helyre. Ezeket a tájba illeszkedő műtárgyakat a folyóvízi fajok életkörülményeit figyelembe véve alakították ki.

A tavak alapvető szerepe az volt, hogy nagyobb csapadékok idején lehetővé tegyék a patakon lezúduló víznek még az erdőben történő visszatartását, így védjék a környék településeit az árvíz okozta károktól, és az egykori, közeli csemetekert vízellátását is ezek a tavak biztosították. De az elmúlt évek nagy árhullámai annyira megrongálták a tórendszer létesítményeit, a zsilipeket és gátakat, hogy sem tározó funkcióját nem tölthette be, sem a halak és védett kétéltű fajok számára nem nyújthatott tovább élőhelyet.

A legrégebbi, 1800-as évek végén épült gátnál ipartörténeti értékei miatt megőrizték a létesítmény eredeti jellegét. A rekonstrukciót követően a tórendszer ismét képes megtartani a patak vizét, így az felhőszakadás esetén nem veszélyezteti Pilismarótot. A patak felső és alsó folyása között kiépítettek egy megkerülő csatornát, mely a kisebb élőlények számára átjárhatóvá teszi a gátakkal szabdalt részt. A megújult terület most már különleges élővilággal, az élővilágot bemutató hat információs táblával és padokkal várja a látogatókat.

A Miklós-deák-völgyi tavak rekonstrukciója a „Természetvédelmi fejlesztések a Pilisi Parkerdőben” elnevezésű, 240 millió forint összköltségvetésű pályázat egyik része. Ennek keretében visszaszorították az erdőkben nem őshonos fafajokat – ilyen például az akác vagy a bálványfa –, valamint helyreállítottak több kisebb tavat is. A Pilisi Parkerdő Zrt. 2013-ban és 2014-ben turistaház-felújítási programmal, az Országos Kéktúra 113 kilométeres útvonalának felújításával, a Rám-szakadék Tanösvény létesítésével és még számos fejlesztéssel igyekszik a Pilisbe csábítani a turistákat.

A világhírű francia író, Jules Verne (1828–1905) a Föld szinte minden vidékét természettudományos pontossággal és regényes érdekességekre törekedve írta le. Közép-Európa legnagyobb folyója több könyvében is fontos szerepet tölt be.

ILLUSZTRÁCIÓ FORRÁSA: DUNAI SZIGETEK BLOG

A Rába két partján fekvő nyugat-dunántúli kisváros nevét a vizekkel, mocsarakkal körülvett Árpád-kori földváráról kapta. Sárvár első okleveles említése 1288-ból származik. A vár uradalmát és Sársziget mezővárost Kőszegi János nádor hozta létre. Az 1532-ben sikeresen visszavert török ostrom után a a humanista műveltségű Nádasdy Tamás a pusztuló ország egyik kulturális központját hozta létre a mezővárosban, iskolát és nyomdát alapított. A nyomda első fennmaradt terméke a Sylvester János által írt latin–magyar nyelvtankönyv, a Grammatica Hungarolatina 1539-ből. A Sylvester János által magyar nyelvre fordított Újtestamentum, az első hazánkban nyomtatott magyar nyelvű könyv 1541-ben jelent meg a sárvár-újszigeti nyomdában. Az Újszövetség kiadásának nyomdai munkálatait az első képzett magyar nyomdász, Abádi Benedek végezte. Sárváron halt meg 1556-ban a végvári harcokat megéneklő Tinódi Lantos Sebestyén.

Ezúttal nem túrázás, hanem „múzeumlátogatás” céljából utaztam Zircre – a Bakony fővárosába –, ahol egymás közvetlen közelében található a ciszterci apátság közelmúltban megnyílt látogatóközpontja, a XVIII. században épült kolostorhoz kapcsolódó templom, a Reguly Antal Műemlékkönyvtár és a Bakonyi Természettudományi Múzeum.

Túraútvonal az országos kék jelzésen: Felsőpetény – Róka-völgy – Alsópetény – Kékesi vadászház – Romhányi-hegy – Gesztenyés – Romhány – Rákóczi-törökmogyorófa – Felsőbodony – Kétbodony – Cser-hát – Büdös-tó-hegy – Galga-patak – Eresztvény – Becske – Becske alsó vasúti megállóhely; összesen 21,4 km

Túraútvonal az országos kék jelzésen: Pilisszentkereszt, pilisszántói elágazás – Pilisszentkereszti Szurdok – Dera-patak – Buzsák – Csobánka, Szent-kút – Macska-völgy – Csobánkai-nyereg – Ózon kemping – Kevély-nyereg – „Egri vár” – Magas-erdő – Teve-szikla – Pilisborosjenő, kálvária – Köves-bérc – Budapest, Bécsi út; összesen 18,3 km

Tegnap reggel emlékszalagot helyeztem el Rockenbauer Pál halálának helyszínén, a Nógrád megyei Szendehely közelében, a Naszály tövében állított kopjafánál. Rockenbauer Pál az Országos Kéktúrát bemutató Másfélmillió lépés Magyarországon című televíziós sorozattal vált ismertté, az ő hatására veszek részt én is hazánk legnagyobb jelvényszerző túramozgalmában.

Túraútvonal az országos kék jelzésen: Szendehely – Katalinpuszta – Nagy-Szál-erdő – Bik-kút – Naszály csúcs, geodéziai torony – Násznép-barlang – Kopasz-tető – Török-rét – Agárdi-út – Farkas-bérc – Ősagárd – Galamb-hegy – Lókos-patak – Felsőpetény; összesen 18,7 km

Túraútvonal az országos kék jelzésen: Nógrád – Várhegy – Újtelep – Hosszú-bérc – Nagy-kő-hegy – Magas-hegy – Kő-hegy – Nagy-berek – Magyarkút – Irma-forrás – Keskeny-bükki-patak – Kápolna-oldal – Szendehely; összesen 16,3 km

Túraútvonal az országos kék jelzésen: Kóspallag, templom – Kisinóci turistaház – Inóci-vágás – Luczenbacher út – Gács-nyereg – Nagy-Hideg-hegy – Rakodó – Csóványos – Három-hárs – Fultán-kereszt – Saj-kút-bérc – Saj-kút, Semmelweis-forrás – Cseresnyés-völgy – Béla-rét – Szőlős-mező – Kálvária – Csurgó-forrás – Nógrád vá.; összesen 23,2 km

A 11. században alapított Észak-Komárom – Öreg-Komárom vagy Révkomárom – járási székhely és a Nyitrai kerület harmadik legnépesebb városa, a szlovákiai magyarság legfontosabb kulturális és politikai központja. A Magyar Királyság idejében Komárom vármegye székhelye volt, a városi rangot 1265-ben kapta meg. A város a török hódoltság idején végvárként funkcionált, az 1594-es sikertelen török ostrom után kezdődött meg a komáromi erődrendszer kiépítése. Az erődök fontos szerepet játszottak az 1848–49-es szabadságharcban is. Az első világháború után az újonnan megalapított Csehszlovákia határát a Duna folyása közepén húzták meg, ezzel elválasztva a város északi és déli részét. A város fejlődése csak a szocializmus évtizedeiben, az iparosítás révén gyorsult fel.

A 700 méter magas Dobogókő a Magyarországi Kárpát Egyesület Budapesti Osztályának, majd az abból alakuló Magyar Turista Egyesületnek is egyik kedvenc kirándulóhelye volt. A nagy forgalom miatt már 1889-ben felmerült a menedékház építésének gondolata ezen a helyen. Prokop Géza erdész telkén 1897-ben épült a Pfinn József által tervezett kétszobás, 10-14 személy befogadására alkalmas faház, amelyet 1898. június 5-én avattak fel. A turistaházat az egyesület elnökéről, báró Eötvös Lorándról nevezték el.

Túraútvonal az országos kék jelzésen: Nagymaros – Templom-völgy – Hegyes-kő – Köves-mező – Csernák-kút – Czerovszki-kő – Törökmezői turistaház – Hét-vályús-forrás – Békás-rét – Korompai-erdő – Kóspallag; összesen 17,9 km