Túraútvonal az országos kék jelzésen: Becske – Bányatelep, Páncélos-forrás – Andezitömlés – Szanda-vár – Szőr-part – Szandaváralja – Hucskó-hegy – Zsabica – Terény – Szanda-patak – Halom – Cserhátsurány; összesen 18,7 km

Összesített túraútvonal: Sukoró, faluközpont – Sorompó-völgy – Likas-kő – Nagy-legelő – Angelika-forrás – Csöpögő-völgy – Gyapjaszsák – Nagy-legelő – Kövecses-hegy – Géczi-hegy – Dögállási-legelő – Csincsa-dűlő – VVSI-sporttelep, kajak-kenu- és evezőspálya

A Pilisi Parkerdő Zrt. március 28-án átadta a pilismaróti Miklós-deák-völgyi tavak vizes élőhelyének gátrendszerét. A rekonstrukcióra 90 millió forintot fordítottak, a beruházás egy 240 millió forintos természetvédelmi program része volt – írja közleményében a Pilisi Parkerdő.

FOTÓ: PILISI PARKERDŐ ZRT.

A 2012-ben megindult munkálatok során lebontották a régi gátakat és zsilipeket, így az egykor három tóból és egy hordaléklerakó területből álló vizes élőhelyet új, természetvédelmi szempontból megfelelő műtárgyak építésével állították helyre. Ezeket a tájba illeszkedő műtárgyakat a folyóvízi fajok életkörülményeit figyelembe véve alakították ki.

A tavak alapvető szerepe az volt, hogy nagyobb csapadékok idején lehetővé tegyék a patakon lezúduló víznek még az erdőben történő visszatartását, így védjék a környék településeit az árvíz okozta károktól, és az egykori, közeli csemetekert vízellátását is ezek a tavak biztosították. De az elmúlt évek nagy árhullámai annyira megrongálták a tórendszer létesítményeit, a zsilipeket és gátakat, hogy sem tározó funkcióját nem tölthette be, sem a halak és védett kétéltű fajok számára nem nyújthatott tovább élőhelyet.

A legrégebbi, 1800-as évek végén épült gátnál ipartörténeti értékei miatt megőrizték a létesítmény eredeti jellegét. A rekonstrukciót követően a tórendszer ismét képes megtartani a patak vizét, így az felhőszakadás esetén nem veszélyezteti Pilismarótot. A patak felső és alsó folyása között kiépítettek egy megkerülő csatornát, mely a kisebb élőlények számára átjárhatóvá teszi a gátakkal szabdalt részt. A megújult terület most már különleges élővilággal, az élővilágot bemutató hat információs táblával és padokkal várja a látogatókat.

A Miklós-deák-völgyi tavak rekonstrukciója a „Természetvédelmi fejlesztések a Pilisi Parkerdőben” elnevezésű, 240 millió forint összköltségvetésű pályázat egyik része. Ennek keretében visszaszorították az erdőkben nem őshonos fafajokat – ilyen például az akác vagy a bálványfa –, valamint helyreállítottak több kisebb tavat is. A Pilisi Parkerdő Zrt. 2013-ban és 2014-ben turistaház-felújítási programmal, az Országos Kéktúra 113 kilométeres útvonalának felújításával, a Rám-szakadék Tanösvény létesítésével és még számos fejlesztéssel igyekszik a Pilisbe csábítani a turistákat.

A világhírű francia író, Jules Verne (1828–1905) a Föld szinte minden vidékét természettudományos pontossággal és regényes érdekességekre törekedve írta le. Közép-Európa legnagyobb folyója több könyvében is fontos szerepet tölt be.

ILLUSZTRÁCIÓ FORRÁSA: DUNAI SZIGETEK BLOG

A Rába két partján fekvő nyugat-dunántúli kisváros nevét a vizekkel, mocsarakkal körülvett Árpád-kori földváráról kapta. Sárvár első okleveles említése 1288-ból származik. A vár uradalmát és Sársziget mezővárost Kőszegi János nádor hozta létre. Az 1532-ben sikeresen visszavert török ostrom után a a humanista műveltségű Nádasdy Tamás a pusztuló ország egyik kulturális központját hozta létre a mezővárosban, iskolát és nyomdát alapított. A nyomda első fennmaradt terméke a Sylvester János által írt latin–magyar nyelvtankönyv, a Grammatica Hungarolatina 1539-ből. A Sylvester János által magyar nyelvre fordított Újtestamentum, az első hazánkban nyomtatott magyar nyelvű könyv 1541-ben jelent meg a sárvár-újszigeti nyomdában. Az Újszövetség kiadásának nyomdai munkálatait az első képzett magyar nyomdász, Abádi Benedek végezte. Sárváron halt meg 1556-ban a végvári harcokat megéneklő Tinódi Lantos Sebestyén.

Ezúttal nem túrázás, hanem „múzeumlátogatás” céljából utaztam Zircre – a Bakony fővárosába –, ahol egymás közvetlen közelében található a ciszterci apátság közelmúltban megnyílt látogatóközpontja, a XVIII. században épült kolostorhoz kapcsolódó templom, a Reguly Antal Műemlékkönyvtár és a Bakonyi Természettudományi Múzeum.

Túraútvonal az országos kék jelzésen: Felsőpetény – Róka-völgy – Alsópetény – Kékesi vadászház – Romhányi-hegy – Gesztenyés – Romhány – Rákóczi-törökmogyorófa – Felsőbodony – Kétbodony – Cser-hát – Büdös-tó-hegy – Galga-patak – Eresztvény – Becske – Becske alsó vasúti megállóhely; összesen 21,4 km

Túraútvonal az országos kék jelzésen: Pilisszentkereszt, pilisszántói elágazás – Pilisszentkereszti Szurdok – Dera-patak – Buzsák – Csobánka, Szent-kút – Macska-völgy – Csobánkai-nyereg – Ózon kemping – Kevély-nyereg – „Egri vár” – Magas-erdő – Teve-szikla – Pilisborosjenő, kálvária – Köves-bérc – Budapest, Bécsi út; összesen 18,3 km

Tegnap reggel emlékszalagot helyeztem el Rockenbauer Pál halálának helyszínén, a Nógrád megyei Szendehely közelében, a Naszály tövében állított kopjafánál. Rockenbauer Pál az Országos Kéktúrát bemutató Másfélmillió lépés Magyarországon című televíziós sorozattal vált ismertté, az ő hatására veszek részt én is hazánk legnagyobb jelvényszerző túramozgalmában.

Túraútvonal az országos kék jelzésen: Szendehely – Katalinpuszta – Nagy-Szál-erdő – Bik-kút – Naszály csúcs, geodéziai torony – Násznép-barlang – Kopasz-tető – Török-rét – Agárdi-út – Farkas-bérc – Ősagárd – Galamb-hegy – Lókos-patak – Felsőpetény; összesen 18,7 km

Túraútvonal az országos kék jelzésen: Nógrád – Várhegy – Újtelep – Hosszú-bérc – Nagy-kő-hegy – Magas-hegy – Kő-hegy – Nagy-berek – Magyarkút – Irma-forrás – Keskeny-bükki-patak – Kápolna-oldal – Szendehely; összesen 16,3 km

Túraútvonal az országos kék jelzésen: Kóspallag, templom – Kisinóci turistaház – Inóci-vágás – Luczenbacher út – Gács-nyereg – Nagy-Hideg-hegy – Rakodó – Csóványos – Három-hárs – Fultán-kereszt – Saj-kút-bérc – Saj-kút, Semmelweis-forrás – Cseresnyés-völgy – Béla-rét – Szőlős-mező – Kálvária – Csurgó-forrás – Nógrád vá.; összesen 23,2 km

A 11. században alapított Észak-Komárom – Öreg-Komárom vagy Révkomárom – járási székhely és a Nyitrai kerület harmadik legnépesebb városa, a szlovákiai magyarság legfontosabb kulturális és politikai központja. A Magyar Királyság idejében Komárom vármegye székhelye volt, a városi rangot 1265-ben kapta meg. A város a török hódoltság idején végvárként funkcionált, az 1594-es sikertelen török ostrom után kezdődött meg a komáromi erődrendszer kiépítése. Az erődök fontos szerepet játszottak az 1848–49-es szabadságharcban is. Az első világháború után az újonnan megalapított Csehszlovákia határát a Duna folyása közepén húzták meg, ezzel elválasztva a város északi és déli részét. A város fejlődése csak a szocializmus évtizedeiben, az iparosítás révén gyorsult fel.

A 700 méter magas Dobogókő a Magyarországi Kárpát Egyesület Budapesti Osztályának, majd az abból alakuló Magyar Turista Egyesületnek is egyik kedvenc kirándulóhelye volt. A nagy forgalom miatt már 1889-ben felmerült a menedékház építésének gondolata ezen a helyen. Prokop Géza erdész telkén 1897-ben épült a Pfinn József által tervezett kétszobás, 10-14 személy befogadására alkalmas faház, amelyet 1898. június 5-én avattak fel. A turistaházat az egyesület elnökéről, báró Eötvös Lorándról nevezték el.

Túraútvonal az országos kék jelzésen: Nagymaros – Templom-völgy – Hegyes-kő – Köves-mező – Csernák-kút – Czerovszki-kő – Törökmezői turistaház – Hét-vályús-forrás – Békás-rét – Korompai-erdő – Kóspallag; összesen 17,9 km

Túraútvonal az országos kék jelzésen: Pilisszentlászló – Rózsa-hegy – Szarvas-szérű – Szent László-hegy oldala – Pap-rét – Pálócki-rét – Úrasztal-oldal – Vízverés-nyerge – Őr-hegy – Barát-halom – Moli-pihenő – Borjú-fő kilátóhely – Visegrádi-kapu – Nagy-Villám – Fellegvár – Kálvária – Visegrád, komp; összesen: 14,3 km

Túraútvonal: Nagyirtás vá. – Sas-hegyi-nyereg – Nagy-Sas-hegy – Sós-hegy – Lengyel-rétek – Galambos-rét – Sarok-rét – Márianosztra

Túraútvonal az országos kék jelzésen: Dobogókő, hegytető – Kerek-bükk – Király-kút – Király-völgy – Sikárosi-rét – Sikárosi erdészház – Kárpát-forrás – Bükkös-patak – Öreg-nyílás-völgy – Pilisszentlászló, összesen: 10,7 km

Túraútvonal: Dobogókő, Két-bükkfa-nyereg – Mexikó-pusztai szálalóerdő – Hoffmann-kunyhó – Szakó-nyereg – Szakó-hegy – Hosszú-hegy – Pilismarót

Múlt héten három napot töltöttem a Bükkalján, Bogács és Cserépfalu környékén. Félnapos kirándulásaim során elsősorban a két falu és a környék nevezetességeit – például az Ördögtorony nevű kaptárkövet, Kis-Amerika barlanglakásait és az ősemberleletéről híres Suba-lyukat – tekintettem meg. S bár az időjárás lehetett volna kegyesebb is, végül egyetlen látnivalót sem kellett kihagynom a szakadó eső miatt.

Túraútvonal az országos kék jelzésen: Hűvösvölgy, gyermekvasút vá. – Hármashatár-hegyi repülőtér – Vadaskerti emlékmű, katonasír – Határ-nyereg – Oroszlán-szikla – Kecske-hegy – Látó-hegy – Árpád-kilátó – Fenyőgyöngye – Hármashatár-hegy – Vihar-hegy – Virágos-nyereg – Csúcs-hegy – Solymári téglagyár, összesen: 13,9 km

Túraútvonal az országos kék jelzésen: Piliscsaba – Kőris-völgy – Erzsébet-kút – Nagy-szénás, turistaház-emlékfal – Felső-Zsíros-hegy – Alsó-Zsíros-hegy, volt turistaház romja – Tovább a sárga jelzésen: Kerek-hegy – Középső-Jegenye-völgy – Budaliget, összesen: 15,7 km

Túraútvonal: Kóspallag – Kis-Hanta-patak – Boglya-kő – Toronyalja-horgásztó – Bibervár – Békás-rét – Szent-Gál-föld – Fehér-forrás-csoport – Törökmezei turistaház, bekötőút

Tartalmas hajnali gyalogtúrát szerveztünk egyik ismerősömmel a Velencei-tó keleti partjához. Korábbi vonattal nem is indulhattunk volna, 04:47-re (!) már meg is érkeztünk Velencére.

Még sötétben értünk fel a Bence-hegyre, amely nem tartozik a Velencei-hegység legmagasabb pontjai közé, de a tó közelsége és a kopár hegytető miatt a környék legkedveltebb kilátóhelye. Innen néztük végig a napfelkeltét, pontosabban inkább a pirkadatot, hiszen a felhős égbolt miatt fokozatosan, egyenletesen kezdett világosodni.

Ezután Pusztaszabolcs felé vettük az irányt, Velence télen is hangulatos, szinte néptelen belvárosán keresztül. Csupán egyszer álltunk meg útközben, és nem keveset gyalogoltunk a régi laktanyáig, ahol egykor az 54/8. Honi Rádiótechnikai Század állomásozott, és napjainkban is szigorúan őrzött, zárt terület. Visszafelé – közel 30 kilométeres séta után kellemesen elfáradva – a Vörösmarty Tsz. megállójában szálltunk fel a naponta erre közlekedő három (!) busz egyikére, majd Velencéről vonattal utaztunk Pestre, délután kettőkor érkeztünk meg.

Túraútvonal: Pilisszentlélek – Fekete-kő – Pilis-nyereg – Pilis-nyergi-víznyelő – Vörös út – Pilis-tető – Egykori honvédségi terület – Simon halála – Klastrompuszta – Pálos kolostor romjai – Kesztölc