Névjegy

prusidosszie_profilkep.jpg

 

E-mail: prusiblog@gmail.com

 

Prusinszki István 2003-ban szerzett újságíró szakképesítést a BKF-en, 2018-ban végzett az ELTE BTK informatikus könyvtáros BA szakán. Középiskolás korától több nyomtatott hírlap és folyóirat munkatársa, jelenleg önkormányzati lapszerkesztő és olvasószerkesztő. Komplex blogját 2012-ben indította; 2015-től a Meridián Csoport alapító tagja. Érdekli a kommunikáció- és információtudomány, a földönkívüli létformák keresésének alternatívái és a tudomány jelenlegi állása szerint megmagyarázatlan jelenségek, hobbija a természetjárás és a fotózás.

Facebook-oldal

Látogatottság

prusidosszie_olvasottsag_202011.jpg

Ajánló

prusi_dosszie_twitter_banner.png

 

ismerd_meg_hazadat_hird.JPG

 

retrospektiv_hird.jpg

 

alhir_dosszie.jpg

 

pislogas_hirdetes.jpg

 

idegen_zona_hird.jpg

 
misztikus_zona_hird.jpg

 tiltott_zona_ujhird.jpg

Adatvédelem

adatkezeles_banner.jpg


FELHŐK KÖZÖTT AZ ŐSZI PILISBEN

Prusi 2017.10.05. 12:18

Túraútvonal: Dömös, községháza – Szentfa-kápolna – Vadálló-kövek – Prédikálószék – Tányéros-völgy – Kecskehát-rét – Nyalka-bérc – Visegrád–Diós, lovaspálya

Szemerkélő esőben indultunk útnak Dömösről, majd négy és fél kilométer alatt 540 méteres szintkülönbséget leküzdve, helyenként félelmetesen meredek ösvényeken kapaszkodtunk fel a Vadálló-kövekhez. Ekkorra már leszakadt az ég, a közeli ormokat is sorra takarták el a fellegek, s mire a 639 méter magasan álló – múlt évben felavatott – prédikálószéki kilátóhoz értünk, sűrű köd borította be a vidéket és fedte el az egyébként csodálatos kilátást a Dunakanyarra, a Pilis és a Börzsöny csúcsaira. Az egyre hevesebb esőzés miatt a szükségesnél rövidebb pihenőt követően meneteltünk tovább, a felfelé vezető ösvénynél jóval kényelmesebb, murvás erdészeti úton, ahol hamisítatlan őszi arcát mutatta a Pilis.

Mintegy kétórás gyaloglás után – miközben lassan szinte teljesen besötétedett – értünk el egy újabb elágazáshoz: a turistaút váratlanul elkülönült a műúttól. Hiába mutatott az újonnan festett turistajelzés Dömös felé, nem szerettük volna a dagonyában végezni, így kénytelenek voltunk a jelzetlen erdészeti úton folytatni viszontagságos utunkat – bízva a legjobbakban. Nem könnyített a helyzeten, hogy a nálam lévő turistatérkép a prédikálószéki kilátó átadása előtt készült, így hiába jártam már korábban többször is a környéken, ezúttal lefelé menet nem tudtam pontosan meghatározni a helyzetünket. Végül – összesen több mint 15 kilométer feszített tempójú gyaloglás után – aszfaltozott útra értünk, ahol már kamatoztatni tudtam helyismeretemet: Dömös és Visegrád között, a diósi lovastanyánál kötöttünk ki. Teljesen átázva szálltunk fel a szerencsére nem sokkal később érkező távolsági buszra, s jutottunk vissza a túra kiindulópontjához, a dömösi községházához. És néhány perccel később elállt az eső...

Címkék: Hazai tájakon

ŐSZI SÉTA A MONORI STRÁZSA-HEGYEN

Prusi 2017.09.28. 14:47

Az Alföldbe simuló, 190 méter magas Strázsa-hegy a hagyomány szerint arról kapta nevét, hogy a török korban innen kémlelték a környéket, őrizve a monori falut és népét a portyázó törököktől. Napjainkban Közép-Európa egyik legnagyobb összefüggő pincefaluja található itt, amely mintegy 960 pincéjével a Kunsági borvidékhez tartozik. A Kis-Strázsa-hegy tetején 2002-ben átadott kilátóból a budai hegyek vonulatai is látszanak, a legfelső szintjén elhelyezett panorámatáblák segítségével azonosítani lehet a környék jellegzetes pontjait.

Címkék: Hazai tájakon

MARSI EXPEDÍCIÓ A VÉRTESBEN

Prusi 2017.08.29. 19:37

Az egykori bauxitbánya külszíni fejtése igazi marsbéli táj a Vértes hegységben, Gánt határában. Az Európában is ritkaságnak számító Bauxitföldtani Park területén informatív tanösvény kalauzolja végig a látogatókat.

Gánton 1920-ban bukkantak a jelentős karsztbauxittelepre, a külszíni bányát 1926-ban nyitották meg. Az 1930-as években a világ egyik legismertebb bauxitbányája volt, a második világháború idején teljes kapacitását Németország foglalta le hadiipara számára. A bánya csúcstermelése 1953-ban 600 ezer tonna volt. Egymás után nyitották meg a különböző külszíni fejtéseket, öt helyen is bányásztak bauxitot Gánt határában.

Az 1980-as évekre a telepek kimerültek, 1987-ben pedig meg is szűnt a kitermelés. Azóta a Vértes oldalában lévő hatalmas, felszakított sebeknek tűnő fejtéseket rekultiválták, a nyolcvanas években nyitott külszíni fejtésben pedig létrehozták a páratlan szabadtéri geológiai múzeumot. A 13 állomásból álló tanösvény kellemes sétával egy-másfél óra alatt végigjárható, az év minden napján szabadon látogatható.

A geológiában teljesen járatlan látogatók számára is maradandó élmény a hullámzó vörös lankákon sétálgatni, a számtalan izgalmas fotótémában bővelkedő hatalmas katlanban kalandozni. A vörös legkülönfélébb árnyalataiban játszó, lenyűgöző látványt nyújtó egykori külszíni fejtés többször volt már Mars-szimulációk helyszíne, sőt itt tesztelték a leendő első magyar holdjárót, a Pulit is.

A bányagödör szélén a mesterségesen kialakított tárnában és udvarán alakították ki az érctelep felfedezőjéről, Balás Jenőről elnevezett múzeumot. A vágatban bányászati szerszámokat, eszközöket, régi fényképeket tekinthetnek meg a látogatók, az udvaron két hajdani bauxitszállító mozdony is helyet kapott.

Címkék: Hazai tájakon

„FELHŐBE HANYATLOTT A DRÉGELI ROM”

Prusi 2017.08.29. 18:54

Augusztus utolsó hétvégéjén a Börzsönyben tettünk tartalmas kirándulást: éjszaka a 800 éves nagybörzsönyi Szent István-templom közelében sátraztunk, másnap a szlovákiai Ipolyság érintésével jutottunk el Drégelypalánkra. Innen gyalogoltunk fel hazánk történelmének egyik legszentebb helyére: a 444 méter magas sziklaormon álló, 1285 előtt épült Drégely vára a 16. századi török háborúk és a magyar hőskultusz szimbolikus helyszíne. Ali budai pasa 1552-ben 12 ezer fős sereggel ostromolta Drégelyt. Szondi György kapitány másfélszáz katonájával négy napon keresztül tartotta a várat, de az utolsó rohamban valamennyi védő elesett. Szondi alakját a 19. századi irodalmi művek tették a nemzeti emlékezet részévé.

Címkék: História Hazai tájakon

KIRÁNDULÁS A VIRÁGOS-NYEREGHEZ

Prusi 2017.05.22. 18:48

Sétaútvonal: Szépvölgyi út – Határ-nyereg – Újlaki-hegy – Mária-hegy – Vihar-hegy – Virágos-nyereg – Erdőalja utca

Címkék: Hazai tájakon

TAVASZI TÚRA A MÁRAMAROSI HEGYEKBEN

Prusi 2017.05.01. 14:00

Idei első hosszabb gyalogtúránkat az erdélyi Máramaros megyében, Kapnikbánya környékén tettük a párommal április utolsó napjaiban. Szeszélyes tavaszi időjárás fogadott a Keleti-Kárpátok ezen vidékén, ahol az elmúlt évben már többször is jártunk az Izsáky-expedíció kapcsán, s az izgalmas nyomozás még korántsem ért véget. Ezúttal hóval borított, jeges, latyakos – helyenként szinte járhatatlan – földutakon és meredek ösvényeken haladtunk felfelé a borús északi oldalon. Páratlan panorámát élvezhettünk az ormokról, és megérte leküzdeni a hegyeket, hiszen a Gutin nyugati lejtőin már ragyogó napsütésben piknikezésre csábító, zöldellő rétek, rügyező fák, vidáman csobogó patakok fogadtak. Hosszú idő után végre ismét csend, békesség és nyugalom vett körül minket, kellően távol a civilizáció háttérzajaitól és negatív energiáitól.

Címkék: Hazai tájakon

TÉLI STRANDOLÁS A BALATONON

Prusi 2017.01.31. 18:12

Kétéves évfordulónkon megtanítottam a páromat „vízen járni”: korcsolya híján tettünk egy kisebb gyalogtúrát a befagyott Balaton jegén a káptalanfüredi szabadstrandról a balatonalmádi strandig. A Balaton-part ebben az évszakban rendhagyó úti célnak számít, pedig télen is érdemes ellátogatni a magyar tengerhez, ahol ilyenkor – a mindenki által ismert nyári szezontól eltérően – kihalt főutakkal, néptelen utcákkal, bezárt boltokkal, lehúzott rolójú büfékkel és lelakatolt panziókkal találkozik a „téli strandoló”. Bár vízibiciklit nem tudtunk bérelni, bőven jutott hely a kockás plédnek, senki nem vágott fejbe strandlabdával, és attól sem szomorodtunk el, hogy otthon maradt a naptej.

Címkék: Hazai tájakon

PANORÁMA A HÁRMASHATÁR-HEGYRŐL

Prusi 2016.09.07. 12:48

Fenyőgyöngyétől kényelmes, egyórás sétával – az országos kék jelzésen – közelíthető meg a méltán népszerű Hármashatár-hegy, amelynek 495 méter magas csúcsán, egy második világháborús lövegállás helyén idén tavasszal új kilátó épült. A Guckler Károly (1858–1923) erdészről elnevezett, fenyőgerendákból készített nyolcszögletű kilátópont gyönyörű körpanorámát biztosít Budapestre, a Dunára, a Budai-hegységre, a Pilisre és a Börzsönyre, tiszta időben a távolabbi Cserhát és a Mátra is látható.

Címkék: Hazai tájakon

VÉGIG A SPARTACUS-ÖSVÉNYEN

Prusi 2016.09.06. 11:46

A Visegrádi-hegység egyik legszebb turistaútja az eredetileg vadászoknak kialakított Spartacus-ösvény, amelyet 2015 szeptemberében adtak át a kirándulóknak. Az immár zöld sávval jelölt, Pilisszentlászló és Visegrád között kanyargó keskeny ösvény merész, látványos vonalvezetésével tűnik ki a magyarországi turistautak közül, nem utolsósorban az útvonalról többször is feltáruló fantasztikus panorámának köszönheti hírét.

A magyar természetjárók régi álma vált valóra, amikor a Pilisi Parkerdő Zrt. átadta a turistaforgalomnak az eredetileg még az 1930-as években létesített, főként vadászati célokat szolgáló ösvényt, amely Pilisszentlászló és Visegrád között, mintegy 5 kilométeren át kanyarog a hegyoldalban. Sokáig csak egy szaggatott vonalka jelezte a turistatérképeken, a legelvetemültebb természetjárókon és tájfutókon kívül kevesen ismerték a hegység egyik rejtett gyöngyszemének tartott ösvényt. Augusztustól októberig kifejezetten tilos volt rajta a túrázás, hogy a kirándulók ne zavarják a környék vadállományát. 2015-ben aztán mégis úgy döntött a Pilisi Parkerdő Zrt., hogy módosítja az eredetileg Pilisszentlászlóról a Lepence-patak völgyében futó zöld turistajelzés útvonalát. Így ma már a Spartacus-ösvényen keresztül Visegrádig bárki nyugodtan végigjárhatja a négy és fél kilométeres útvonalat, amely végig szintben kanyarog a hegyoldalban.

A Spartacus-ösvény – az útvonal elején és végén elhelyezett figyelmeztető táblák ellenére – száraz időben biztonságosan járható, több helyen keskeny, egyszemélyesre szűkülő szakaszokkal. A kitűnően felújított, megtisztított ösvény kényelmesen tekergőzik a meredek oldalban, néhol hatalmas sziklák között, eleinte bükk szálerdőben, később ritkás ligetes részen vezet át. Egy jellegzetes sziklatornyot elhagyva a Duna szalagja is megcsillan a Börzsöny és a Visegrádi-hegység közt. Kissé megszelídülve ér az ösvény gyönyörű bükkerdőben az elhagyatottan álló Jenő-kunyhóhoz, majd a vadregényes Apát-kúti-völgy felett halad tovább Visegrád felé. Pilisszentlászlóról induló, összesen 17 kilométeres körtúránkon az Ördögmalom Erdei Étteremben elfogyasztott vacsora után, a vadregényes völgyben kanyargó erdészeti műúton, már sötétedés után értünk vissza a falu központjába.

Címkék: Hazai tájakon

ÖTVENEZER LÉPÉS A GUTINBAN

Prusi 2016.09.03. 22:35

Túraútvonal: Felsőbánya, Turist Şuior – E. M. Şuior – Ökör-tisztás – Masa Domnilor – Rezervația Creasta Cocoşului – Kakastaréj – Masa Domnilor – Ökör-tisztás – E. M. Şuior – Felsőbánya, Turist Şuior

dsc01305.JPG

Címkék: Hazai tájakon

NYÁRI HŰSÖLÉS A PÁL-VÖLGYI-BARLANGBAN

Prusi 2016.07.13. 17:52

Az idei év eddigi legmelegebb napján – Budapesten 36 Celsius-fokot mutatott a hőmérő – délután a létező leghűvösebb helyen, az állandóan 10 Celsius-fokos hőmérsékletű Pál-völgyi-cseppkőbarlangban töltöttünk egy órát. Az 1904-ben felfedezett barlangrendszer mára ismert járatainak hossza mintegy 30 kilométer, ezzel Magyarország leghosszabb barlangja. Az 500 méter hosszan, igényesen kiépített túraútvonal az évezredek óta változatlan, megdermedt világ legjellegzetesebb szakaszain – meseszerű cseppkőalakzatok, különleges formájú sziklák és magas, hasadékszerű folyosók között – vezeti végig a látogatókat.

Címkék: Hazai tájakon

VADKEMPINGEZÉS A GUTINBAN

Prusi 2016.06.17. 08:13

Június elején két társammal egy hetet töltöttünk Erdélyben, a Keleti-Kárpátokhoz tartozó Gutin hegységben, az oknyomozással egybekötött utazás apropójáról és eredményeiről készülő könyvünkben részletesen beszámolunk majd. Két éjszakát töltöttünk Kapnikbányán, jártunk Felsőbányán, Aknasugatagon és Máramarosszigeten, majd – megerőltető gyalogtúrát követően – az 1438 méter magas Kakastaréj közelében vertünk sátrat, kilométerekre a legközelebbi lakott településtől. Nem csupán a Gutin-hágóról és az egyik nyáron is üzemelő sífelvonóból, hanem nomád szálláshelyünkről is csodálatos panoráma nyílt a környező hegyekre, a Keleti-Kárpátok északnyugati ormaira.

Címkék: Hazai tájakon

GYALOGTÚRA A KAKASTARÉJHOZ

Prusi 2016.04.22. 19:18

Túraútvonal: Máramaros megye, Kapnikbánya – Piatra Mălnașului – Dealului – Gutâiu Mic – Creasta Cocoșului; 38 km

Címkék: Hazai tájakon

KIRÁNDULÁS AZ ÖRDÖG-OROMHOZ

Prusi 2016.01.18. 12:48

Túraútvonal: Csillebérc – Budaörsi-hegy (Magas-Frank-hegy) – Piktortégla-üregek – Kakukk-hegy – Frankhegyi (Kolacsovszky)-turistaház – Magasút – Ördög-orom – Ördög-szószék – Farkasvölgy

Címkék: Hazai tájakon

KIRÁNDULÁS A MARÓTI-HEGYEKBEN

Prusi 2015.08.08. 11:50

Túraútvonal: Pilisszentlélek, Hármashíd – Barát-kúti erdészház – Pálos kolostor romjai – Égett-hárs – Felső-Ecset-hegy – Ráró-hegy – Fehér-szikla – István-tető – Enyedi-kereszt – Savó-kúti-tisztás – Vasarc – Basaharci-völgy – Pilismarót, Basaharc

Címkék: Hazai tájakon

KIRÁNDULÁS A CSÍKI-HEGYEKBEN

Prusi 2015.06.22. 16:15

Túraútvonal: Csillebérc, KFKI – Sorrento-sziklák – Szállás-hegy – Felsőszállás – Mária-völgy – Budaörs, Csíki csárda

Címkék: Hazai tájakon

KIRÁNDULÁS A SZIGETKÖZ CSÚCSÁBAN

Prusi 2015.06.04. 13:55

Egykor szebb napokat látott szálláson, elviselhetetlen szúnyoginvázóval küzdve, de csodálatos természeti környezetben, nyugalomban és kiváló időben töltöttem néhány napot a Szigetköz csúcsában, az Öreg-Duna és a Mosoni-Duna találkozásánál fekvő Véneken. Az alig 170 lakosú falut és környékét, a szomszédos Kisbajcsot és Szőgyét két keréken fedeztem fel, és kellemes kikapcsolódást jelentett a kishajózás is a Mosoni-Dunán. A programot „langallóparti” és közös esti bográcsozás, az utolsó nap délelőttjén rövid győri városnézés színesítette.

Címkék: Hazai tájakon

GYALOGTÚRA POMÁZ KÖRNYÉKÉN

Prusi 2015.05.10. 13:25

Túraútvonal: Pomáz, HÉV-állomás – Teleki-kastély – János-forrás – Petőfi-pihenő – Kő-hegyi menedékház – Cseresznye-hegy – Cseresznyés-árok – Lajos-forrás – Karolina-árok – Meteor-létra – Y-ágú-barlang – Holdvilág-árok – Kiskovácsi, aut. mh.

Címkék: Hazai tájakon

HAJNALI TÚRA A HOLDVILÁG-ÁROKBAN

Prusi 2014.10.11. 12:55

Túraútvonal: Pomáz, autóbusz-állomás – Kis-Csikóvár – Csikóvári-nyereg – Nagy-Csikóvár – Karolina-árok – Nagy-szikla, régészeti feltárás – Meteor-létra – Holdvilág-árok – Kiskovácsi, puszta

Címkék: Hazai tájakon

BARANGOLÁS A TÉSI-FENNSÍKON

Prusi 2014.09.29. 17:10

Túraútvonal: Királyszállási elágazás – Vár-berek – Bükkfa-kúti-árok – Gazsi-lik – Bátorkő, Pusztapalota – Fajdas-hegy – Márkus szekrénye – Nagy-rét-tető – Széles-földek – Tés

Címkék: Hazai tájakon

A PILISMARÓTI HOFFMANN-KUNYHÓ

Prusi 2014.09.20. 19:55

Az erdészek együttműködéséről, kezdeményezéseiről szólnak azok a feljegyzések, amelyek a pilismaróti Hoffmann-kunyhó építéséről és a turistamozgalomban betöltött szerepéről számolnak be. Az eredeti kunyhó már az 1880-as években állt. Zsindelytetős gerendaház volt, amelyet paticskerítéssel vettek körül. Eleinte az erdészek, erdei munkások menedékhelyéül szolgált, majd 1890. június 15-én – természetjárók népes csoportjának jelenlétében – átadták az egyre terebélyesedő turistatársadalomnak.

20140920_illusztracio.JPG

Az épület kezelője a Magyar Turista Egyesület budapesti szakosztálya lett. Neve az erdészeti közalapítvány pilismaróti erdőgondnokának, Hoffmann Sándornak az emlékét őrzi. Az eredeti faépület az 1930-as végén még állott „Hoffmann puliba” felirattal. A háború után terméskőből építették fel az új „kunyhót”, később pedig különböző tákolmányokat ragasztottak hozzá. Időközben a kerület erdészének lakása is felépült vele szemben. A környékbeli erdőkben zajló termelések miatt szükség volt ideiglenes munkásszállásra és a kihelyezett fogatok számára istállóra. Ezen szerepének befejeztével az épületegyüttes újra a turizmus szolgálatába lépett. Az omladozó épületeket Makovecz Imre tervei alapján építették át a nyolcvanas években, azonban a szállásépület állaga és komfortfokozata miatt átépítésre szorult 2001-ben. Most erdei szállásépületként, illetve zártkörű rendezvényekre bérbe vehető étteremként áll a természetszeretők rendelkezésére. A szolgálati lakás a Pilismaróti Erdészet hoffmanni kerületét szolgálja ki.

A Hoffmann-kunyhótól alig 300 méterre lévő, ma is bővizű Hoffmann-forrás mindig üdítő ivóvizet biztosít az arra járóknak. Az épületek mögött létesített padok, asztalok és tűzrakóhely a kirándulás közben megpihenni vágyókat szolgálják.

Sok szép látnivaló közelíthető meg innen. A közelben található a Cser-kút forrás, melyhez az Urak hídján keresztül juthatunk nem jelölt turistaúton. A Z+ úton juthatunk az Égett-hárshoz, ahonnan már látszanak a pilisszentléleki pálos kolostor szemet gyönyörködtető romjai. Ott nem a kolostorrom felé indulván a P jelzésen eljuthatunk a Hirsch-oromig, ahonnan megkapó panorámaként tárulnak elénk a pilismaróti erdők a Malom-völggyel. Ezen az úton tovább jutunk Pilismarótra a Miklós-deák-völgyön keresztül.

A Z+ jelzés a másik irányban elvisz a Szakó-nyeregig, ahonnan választhatunk az útelágazás adta lehetőségekben. Igen látványos út vezet fel Dobogókőre a P jelzésen. Kalandos út visz a Z úton az Árpádváron át – amely még a XVII. században is településként működött –, a Rám-szakadékon keresztül – amely egy gyönyörű, de nedves időben veszélyes útvonal – Dömösre. A Z□ úton keresztül érhetjük el azt a Római utat, amely a Két-bükkfa-nyereg felé veszi az irányt, ahonnan a Pilis-tető és Dobogókő is elérhető szebbnél szebb utakon.

SZÖVEG FORRÁSA:
A PILISI PARKERDŐ ZRT. TÁJÉKOZTATÓ TÁBLÁJA

Címkék: Hazai tájakon

HOSSZÚ HÉTVÉGE NÓGRÁDBAN

Prusi 2014.08.12. 10:52

Az elmúlt hétvégét a Salgótarjánhoz közeli Kazáron töltöttem. Két nap alatt több mint 30 kilométert sétáltunk a környéken, járt és járatlan utakon, erdőkön, mezőkön és szántóföldeken át. Szombaton az elhagyott kőszénfejtő és egy bányató érintésével jutottunk el a Magyarországon egyedülálló riolittufához – ahol éppen salgótarjáni tévések készítettek drónnal felvételeket –, vasárnap pedig a falutól délre kirándultunk a dombok között, egy hangulatos fenyőerdő alatt fekvő kis tavacskához.

Címkék: Hazai tájakon

PILISMARÓT HALASTAVAI

Prusi 2014.08.03. 14:32

A Miklós-deák-völgyi patak a pilismaróti Malom-patak mellékága, a Duna közvetlen vízgyűjtőjéhez tartozik. A Miklós-deák-völgyi legalsó tó víztározóként működött 1960-ig. A gát építése a millennium időszakára tehető, Magyarország ezeréves fennállásának állít emléket a közelben épült emlékmű is.

A környéken egyhektáros csemetekert is létesült, amelynek épített vízrendszere segítségével lehetséges volt az ott nevelt csemeték öntözése. A gáton két zsilip volt, az egyik a vízszint szabályozását szolgálta, a másik a csemetekertbe vezette a vizet.

1960 táján a meglévő tó felvízi oldalán épült egy másik tó, halászkunyhóval a partján. A tavak ekkor protokollhorgászatot biztosítottak, állandó őr látta el az ottani munkákat. Miután egy harmadik tó is épült, ezek védelmére egy hordalékfogó gátat létesítettek kb. 300 méterre a felvízen, így működött 1985-ig a tórendszer. Az üzemelésnél a legköltségesebb feladat a meder három-négyévenkénti iszapmentesítése, kotrása és az állandó őrzés volt.

A vízfolyáson az utóbbi évtizedekben több nagy árhullám vonult le, amely a létesítmények jelentős részét használhatatlanná tette. Az utolsó, 1999-ben levonult rendkívüli árhullám átszakította az alsó gátat. Ezt követően a tavakat nem lehetett üzemeltetni, ennek hiányában kiszáradtak.

A tórendszer átalakítását 2012-ben kezdte meg, és 2013 őszén fejezte be a Pilisi Parkerdő Zrt. a KEOP „Természetvédelmi fejlesztések a Pilisi Parkerdőben” európai uniós finanszírozású program keretében. A munkák célja a vízfelület-létesítés, a vízvisszatartás (tározó szerep) és a vízfolyás átjárhatóságának biztosítása volt. A tórendszer feletti mederszakasz és a tórendszer alatti mederszakasz átjárhatóságát (vízi állatfajok, pl. a kövi rák számára) a tavakkal párhuzamosan kiépített, országos szinten különlegesnek mondható megkerülő csatorna biztosítja.

A tórendszer három víztározó tóból és egy, a tavak felvízi oldalán kb. egy kilométer távolságban lévő negyedik, nagy területű, hordaléklerakásra alkalmas területből áll. Nagyobb vízhozam esetén a tavakba lehet irányítani a patak felesleges vizét. Szélsőségesen magas vízhozam esetén a lezúduló hordalék a patak magasabban lévő szakaszán kialakított hordaléklerakó területen, a 4. számú tóban raktározódik, a vízhozam itt csillapítódik, megvédve így a patak faluban futó szakaszát és Pilismarótot.

SZÖVEG: A MIKLÓS-DEÁK-VÖLGYI TAVAK TÁJÉKOZTATÓ TÁBLÁI
FOTÓK: PRUSINSZKI ISTVÁN

Címkék: Hazai tájakon

KIRÁNDULÁS ESZTERGOM KÖRNYÉKÉN

Prusi 2014.07.09. 08:15

Összesített túraútvonal: Pilisszentlélek, Hármashíd – Barát-kúti erdészház – Csurgó-berek – Hosszú-hegy – Kerek-berek – Hegymeg – Csikó-kút – Sas-hegy – Arany-hegy – Kis-Kúria-hegy – Hármas-szikla – Vaskapu – Brill Gyula-menedékház – Mély-völgy – Fári-kút – Kerektó – Búbánatvölgy

Címkék: Hazai tájakon

CSERHÁTSURÁNYTÓL HOLLÓKŐIG

Prusi 2014.07.06. 20:55

Túraútvonal az országos kék jelzésen: Cserhátsurány – Szécsényi út – Hegyes-major – Nógrádsipek – Malom-völgy – Csóka-hegy – Pusztavár-hegy – Keresztes-hegy – Földvár – Dobogó-tető – Gyertyános – Hollókő; összesen 18,4 km

Címkék: Hazai tájakon

süti beállítások módosítása