Prusi Dosszié

Prusi Dosszié

JULES VERNE ÉS A DUNAKANYAR

2014. január 25. - Prusi

A világhírű francia író, Jules Verne (1828–1905) a Föld szinte minden vidékét természettudományos pontossággal és regényes érdekességekre törekedve írta le. Közép-Európa legnagyobb folyója több könyvében is fontos szerepet tölt be.

20140125_illusztracio.jpg

ILLUSZTRÁCIÓ FORRÁSA: DUNAI SZIGETEK BLOG

Dunai hajóút a témája többek között a Storitz Vilmos titkának és A dunai hajósnak. Utóbbi történet 1872-ben játszódik, és cselekményeinek legfontosabb mozzanatai hazánk területén történnek, így a Magyarországra vonatkozó adatok nagy része földrajzi jellegű. Verne leírásainak fő forrása a Stieler-féle atlaszban található országtérkép, amely azonban nem mentes a hibáktól, például Visegrádot is a folyó bal partjára helyezi.

A regény főhőse egy horgászverseny győzteseként, fogadásból vállalja, hogy egy csónakon végighajózik a folyamon, és közben kizárólag a kifogott halakból tartja fenn magát. A gyönyörű Duna-vidéken haladó horgász útja tele van izgalmakkal, kalanddal. A regény magyar vonatkozásai miatt számunkra különösen érdekes lehet, hiszen Esztergomról és vidékéről is esik néhány szó.

A folyó mentén garázdálkodó rablóbanda ugyanis a „pilisi öböl” közelében, Hagueneau gróf villájában követi el egyik bűncselekményét. A rablók ezután a „Pilis hegy” tövében, egy csárdában bújnak meg. „Ez a fogadó három út kereszteződésénél épült. Az utak közül az egyik észak, a másik délkelet, a harmadik pedig északnyugat felé vezet. Mindhárom út a Dunánál végződik, az észak felé vezető ott, ahol a folyó a Pilis hegység lábánál nagy kanyart ír le, a délkeleti út Szentendrére (Saint André) vezet, az északnyugati pedig Esztergomba (Gran). A fogadó tehát központi helyen épült, és a fogadós jó hasznot húzott abból, hogy a dunai hajók felé tartó fuvarosok minden irányból a fogadó előtt haladtak át. (…) A vendégek többnyire parasztok voltak, akik tarisznyával a vállukon, bottal a kezükben Esztergomba mentek, vagy onnan jöttek” – írja Verne. A regényben több utalást is találunk arra vonatkozóan, hogy a fejezet egyes epizódjai Pilismaróton játszódnak, bár a falu neve nem hangzik el. Ennek egyik oka talán az, hogy a Verne által használt térkép még meglehetősen pontatlan volt.

A dunai hajós Magyarországra vonatkozó adatait a Storitz Vilmos titka című regény egészíti ki, amely 1875-ben játszódik. Ez adja a legátfogóbb képet és legrokonszenvesebb véleményt hazánkról. Az első fejezetek témája egy dunai hajóút Bécsből a Délvidékre. Az olvasóknak eközben módjukban áll részletesen megismerni a Duna-menti városokat, így többek között Esztergomot is. „Beszélgetés közben nagyon kellemesen telt az idő. Az egymást követő tájak olyan csodálatosan változatosak, s a vidék szépsége annyira le tudja kötni az ember figyelmét, hogy minden egyébről megfeledkezik. Megérkeztünk Esztergomba, s a jobb oldali part egyenletesen sík vidékét hepehupás dombvidék váltotta fel. Társam elmondta, hogy ez a szép régi város nagyon fontos szerepet játszik a magyarság életében. (…) Lelkemre kötötte, hogy visszajövet okvetlenül szálljak ki, és nézzem meg a várost, ha pedig lehetséges, kérjek engedélyt a gyönyörű prímási könyvtár és kincstár megtekintésére.”

Bár Verne olvasótábora napjainkra jelentősen megfogyatkozott – ennek egyik oka talán az, hogy jóslatai sorra megvalósultak, míg korának ismeretei folyamatosan elavultak –, regényei a mai olvasók számára is tanulságosak, hatása pedig regényírók egész sorában él tovább.

PRUSINSZKI ISTVÁN

EREDETILEG MEGJELENT
A PILISMARÓTI HÍREK 2000. NOVEMBERI SZÁMÁBAN

süti beállítások módosítása