A város külső kerületeinek családi házaiban vagy kis, emeletes lakóépületeiben nem volt kérdés a fűtés módja: vaskályha, cserépkályha, szén, fa. A belső kerületek többszintes házaiban sem volt mindenhol központi fűtés. Volt viszont pince, cipekedés, fahasogatás és az ócska háztartási szénnel való kínlódás, meg a por, piszok. De ettől még nem dőlt össze a világ.
Az Egyesült Államokhoz hasonlóan az egykori Szovjetunió területén is számos olyan szigorúan titkos katonai körzet található, amely megannyi találgatásra ad okot az ufókutatásban. A térképeken soha nem jelölt vagy sorszámmal ellátott „tiltott városokban” állítólag nem csupán az űrkísérletekben szerencsétlenül járt szerkezeteket gyűjti a hadsereg, hanem lezuhant idegen járműveket és földönkívüli tetemeket is tárol a „nem létező” támaszpontokon, amelyekről a titkolózás ellenére egyre több információ kerül napvilágra…
A keleti harcművészet egy-egy kiváló mestere állítólag képes tökéletes gyilkosságot elkövetni egy olyan ütés alkalmazásával, amelyet csupán néhány beavatott ismer: a „késleltetett halálos érintéssel”. Ez a különleges mozdulat – mint neve is mutatja – nem azonnal, hanem hosszabb idő elteltével, napokkal vagy hetekkel később végez az áldozattal, aki látszólag egészen más okból, valamilyen súlyos és megmagyarázhatatlan betegségben veszti életét.
Meglepő kérvény érkezett 1872-ben a bécsi udvarba: egy Pesten dolgozó vendéglős, Schmidt Károly szerette volna elnyerni Ferenc József hitvesének személyes jóváhagyását új belvárosi szállodájának megnyitására. Az engedély sikeres megszerzése után nem sokkal meg is nyitotta kapuját a Ferenciek terétől néhány lépésnyire, a mai Károlyi utcában épült új hotel, az Erzsébet Királyné.
Egy amerikai egyetem kutatói azzal foglalkoznak, hogy kiderítsék, hogyan inspirálja a tudományos kutatást a képzelőerő. Szerintük nagy áttörések akkor születhetnek, ha azok előképei előzőleg már megjelentek a tudományos-fantasztikus irodalom narratíváiban – írja a nyest.hu.
Gondolkozott már azon, vajon milyen lenne egy fogdában éjszakázni anélkül, hogy előtte bűncselekményt követett volna el? Akik hajlandóak komoly összegeket áldozni erre a célra, azoknak természetesen mindez nem jelent akadályt: a legújabb trendet követve ugyanis egyre több börtönt építenek át luxusszállóvá a nagyvilágban. Első hallásra persze meglehetősen bizarr ötletnek tűnik a jól megérdemelt szabadságot egy barátságtalan cellában tölteni, holott az egykori fegyházakból kialakított hotelek éppen hátborzongató múltjuknak köszönhetik népszerűségüket.
A Király utca két régi cégének, Grossmann Mór divatáru-kereskedésének, valamint Kristóffy és Németh urak vaskereskedésének emléke különös véletlen folytán maradt meg napjainkig a 28. számú épület tűzfalán. Hirdetésüket eltakarta a szomszédban épült ház, majd eltelt egy évszázad, s amikor a kilencvenes évek elején a szomszéd épületet lebontották, újra előbukkant a két cég falra festett hirdetése.
AZ ÚJRAFESTETT GROSSMANN-HIRDETÉS. FOTÓ: NÉPSZABADSÁG
Újabb megdöbbentő adalékkal járult hozzá az 1947-es roswelli ufókatasztrófa történetéhez egy amerikai veterán katona. Az idén 80 éves, súlyos betegségben szenvedő Paul Epley a közelmúltban elhatározta, hogy – több mint hatvan esztendővel az új-mexikói eseményeket követően – megosztja a nyilvánossággal évtizedeken át féltve őrzött emlékeit, és részletesen elmeséli életre szóló találkozását egy fogságban tartott idegen lénnyel.
A franciaországi Bretagne impozáns állókövei és földhalmai Európa legjelentősebb megalitikus építményét alkotják. A félsziget déli részén, Carnac közelében fekvő ősi emlékhely valódi rendeltetését évszázadok óta találgatják a régészek, de a mai napig senki nem fejtette meg, hogyan és miért állították a több ezer monumentális kőtömböt, amelyek nyolc kilométer hosszan húzódnak a sűrű fenyvesek és a végtelen hangamezők között.
A háború után gyakran lehetett találkozni az utcán különböző árusokkal. (Itt most az „árust” gyűjtőfogalomként használom.) Olyanokról szeretnék írni, akiket mostanában már nem látunk, bár modernebb technikát alkalmazva sokuk manapság is működik.
UTCAI GESZTENYEÁRUS 1972-BEN A RÁKÓCZI ÚTON. FORRÁS: FORTEPAN
A Váci utca zajos forgatagában, a színes kirakatok csábításában nem könnyű feladatra vállalkoznak azok, akik szívesen gyönyörködnének egy-egy lakóház homlokzati díszeiben. Pedig figyelmet érdemelnek a két-három emelet magasságban elhelyezett domborművek, erkélyrácsok, festett szobrok is, különösen akkor, ha egy-egy neves építész munkáival találkozunk. A Váci utca 11/A számú, úgynevezett Thonet-ház tervezői például nemcsak a homlokzat tagolásában és a burkolóanyagok megválasztásában teremtettek új stílust, hanem a díszítmények alkalmazásában is. Nem nehéz kitalálni: egy Lechner Ödön által megálmodott épülettel állunk szemben, amely teljes pompájában 1890-ben készült el.
A közvéleményt foglalkoztató tudományos kérdések között igen előkelő helyen szerepel, hogy vajon létezik-e értelmes élet a Földön kívül, és ha igen, mikor találunk erre bizonyítékot. Ezzel szorosan összefügg egy feltétel kutatása: egyáltalán kialakulhatott-e az élet a bolygónkon kívül máshol is az univerzumban, vagy a Föld helyzete annyira specifikus, hogy ez szinte kizárt? Ez utóbbi feltevést a tudósok legtöbbje elveti, ugyanis egyre több olyan közvetett bizonyítékot találni bolygónkon, amely arra utal: máshol is kialakulhatott az élet – olvasható a HVG összeállításában.
Ha a mai ifjú szülők belehallgatnak a nagymama és a nagypapa nosztalgikus beszélgetésébe (ti. amikor mi fiatalok voltunk...), néha nem tudják pontosan, miről is szól a történet. Talán segítségül lehet ez a kis „értelmező szótár”, amely ötven évvel ezelőtti fogalmakat próbál megmagyarázni.
ILLUSZTRÁCIÓ FORRÁSA: FORTEPAN
Madagaszkár piros-fehér-zöld nemzeti lobogóját csupán a színek elrendezése különbözteti meg a magyar zászlótól. Micsoda véletlen! Vagy mégsem? Erre alighanem gróf Benyovszky Móric tudna csak meggyőző választ adni… A 18. századi utazót a leghíresebb magyar hajósnak tartják, és Madagaszkár „királyaként” tisztelik, hiszen nagy megbecsülést szerzett a bennszülöttek körében, amikor több éven keresztül kormányozta a távoli országot.
Túraútvonal: Pomáz, autóbusz-állomás – Kis-Csikóvár – Csikóvári-nyereg – Nagy-Csikóvár – Karolina-árok – Nagy-szikla, régészeti feltárás – Meteor-létra – Holdvilág-árok – Kiskovácsi, puszta
Megdöbbentő látvány tárult elém, amikor ma délben felértem a Széchényi Könyvtárhoz: a főbejárat romokban hevert. Belövések éktelenkedtek a rejtélyes módon „megduplázódott” Oroszlános kapun, kiégett járművek sorakoztak az udvarra került szoborcsoport előtt, és lövészárkokat kellett kerülgetnem az apokaliptikus felfordulásban. Rövidesen kiderült, hogy a munkások nem egy titokzatos bombatámadás utáni újjáépítésen szorgoskodnak, csupán filmforgatás előkészületei zajlanak, és természetesen az összes díszlet hungarocellből készült. Nem mindennap lát ilyet az ember, már csak ezért is megéri könyvtárba járni…
Egy amerikai csillagász új könyvében az emberek világnézete szerint csoportosítva vizsgálja meg, hogy hányan hisznek a Földön kívüli életben. A nagy világvallások követői közül a keleti vallások hívei tartják a legvalószínűbbnek a Földön kívüli élet létezését, a legkevésbé pedig a keresztények – írja az Origo.
Számos megdöbbentő ufóeset igazolja, hogy a legtöbb idegen űrhajó nem csupán maga állítja elő a működéséhez szükséges elektromágneses mezőket, hanem arra is képes, hogy adott esetben „ellopja” a meghajtásához szükséges energiát. Az ufókutatók érdeklődését a 45 évvel ezelőtt történt nagy New York-i áramszünet irányította rá arra, hogy az emberi technológia nélkülözhetetlen részét képező erőművek és üzemek, elektromos rendszerek és nagyfeszültségű távvezetékek valósággal vonzzák a kozmoszból érkező látogatókat. A világ különböző területein előforduló, sokszor napokon át tartó áramkimaradások alkalmával napjainkban is gyakran figyelnek meg ufókat, amelyek az elektromos hálózat „megcsapolásával” saját részükre vételeznek energiát.
Meglepően nagy népszerűségnek örvendenek az olyan exkluzív utazások, amelyek a híres felfedezők által megtapasztalt élményeket ígérik a csillagászati költségeket felemésztő, maratoni túrák résztvevőinek. A modern kalandorok természetesen nem csupán a legendás utazók által bemutatott tájakat és kultúrákat ismerhetik meg, hanem azt is megtapasztalhatják, hogy mennyit változott a világ az elmúlt évszázadok során.
A lipótvárosi Akadémia utca 1. számú épület több mint másfél évszázad történelmének tanúja. Már állt az 1838-as nagy pesti árvíz idején, felidézhetné a Lánchíd és a szomszédos Magyar Tudományos Akadémia építésének minden mozzanatát, látta életre kelni a századelőn még néptelen, sivár külterületet. Az egykor itt működő István főherceg a város első szállói között nyílt meg. A maga idejében nemcsak a pestiek és a vidékiek ismerték és kedvelték: elismerően számoltak be róla az erre vetődő külföldi utazók is. Ám a legendás vendégfogadó négyemeletes klasszicista épülete ma már csupán egy a számtalan belvárosi irodaház közül.
A Tejútrendszer akár háromezer civilizáció otthona is lehet, a hatalmas távolságok miatt viszont a kapcsolatfelvétel lehetősége nem valószínű – állapítja meg egy új tanulmány, amelyről az Origo tudósított.
Túraútvonal: Királyszállási elágazás – Vár-berek – Bükkfa-kúti-árok – Gazsi-lik – Bátorkő, Pusztapalota – Fajdas-hegy – Márkus szekrénye – Nagy-rét-tető – Széles-földek – Tés
Eddig legfeljebb tudományos-fantasztikus filmekben láthattunk különleges képességű embereket, akik szükség esetén újra tudják növeszteni saját csontjaikat. A közelmúltban azonban több nemzetközi kutatócsoport is elképesztő eredményeket ért el olyan eljárások kifejlesztésében, amelyeknek köszönhetően rövidesen valósággá válhat az emberiség régi vágya: a csontnövesztés!
Az 1808-ban megalakult Szépítő Bizottmánynak köszönhetően a XIX. század első évtizedeiben sorra emelték Pest új, többemeletes lakóházait, amelyek az addigi elhanyagolt, falusias jellegű városnak modern, szemet gyönyörködtető külsőt adtak. Az ekkoriban kiépülő Alsó-Dunasor – a mai Petőfi tér és Vigadó tér közötti útszakasz – palotáiból nemcsak a Tabán apró házacskáira nyílt kellemes kilátás, hanem a közeli korzó árnyas fáira és a 48-as szabadságharc előtt a pest-budai hajóhídra is.
A technika- és a gazdaságtörténészek nagyon alapos munkát végeznek, rengeteg technikai és gyártörténeti emlék van, és ezekről számos kutatási közlemény jelent meg. Én nem kutató vagyok, azokat a gyárakat, amikről írok, jól ismerem, ugyanis ifjúkoromban dolgoztam ott.
A KÖZPONTI ÉPÜLET, MELLETTE A VÉGSZERELDE EGYKORI BEJÁRATA
