Prusi Dosszié

Prusi Dosszié

A GYILKOLÁS MŰVÉSZETE

2014. november 06. - Prusi

A keleti harcművészet egy-egy kiváló mestere állítólag képes tökéletes gyilkosságot elkövetni egy olyan ütés alkalmazásával, amelyet csupán néhány beavatott ismer: a „késleltetett halálos érintéssel”. Ez a különleges mozdulat – mint neve is mutatja – nem azonnal, hanem hosszabb idő elteltével, napokkal vagy hetekkel később végez az áldozattal, aki látszólag egészen más okból, valamilyen súlyos és megmagyarázhatatlan betegségben veszti életét.

20141106_illusztracio_1.jpeg

Aki már látott karatemestert, amint téglarakásokat, gerendákat vagy betontömböket tör szét egyetlen jól irányzott ütéssel, tanúsíthatja a megfelelően edzett és felkészített szervezetben rejlő nem mindennapi erőt. Nehezebb azonban elhinni, hogy az emberi test meghatározott pontjaira kifejtett egészen kis nyomás is komoly belső sérüléseket, eszméletvesztést vagy halált képes okozni az áldozat számára, ráadásul a hatást órákkal, napokkal, hetekkel, sőt hónapokkal is lehet hátráltatni. Legalábbis ez terjedt el a „dim mak” nevű legendás harci művészetről, más néven a „késleltetett halálos érintésről”.

 

Tökéletes pontosság

A rendkívüli képességeket és megfeszített gyakorlást igénylő küzdősport a kínai Tang-dinasztia (Kr. u. 618–907) idején élte virágkorát, és egész Délkelet-Ázsiában elterjedt. A kifejezés ugyan több technikát is takar, de korántsem ugyanazt jelenti, mint az ellenállhatatlan romboló erővel rendelkező „vastenyér” vagy éppen az ártalmas kémiai anyagokkal bekent „mérgező kéz”. A valódi késleltetett halálos érintés nem egy erőteljes mozdulat – mint például egy karateütés vagy a kung-fu több változatában is megtalálható ostorcsapásszerű lendület –, hanem egy közelről bevitt speciális ütés, amelyben szemmel láthatóan annyi erő sincs, hogy a helye megkéküljön.

20141106_illusztracio_2.jpg

A hagyományos keleti elmélet alapján a testben óránként változó erősséggel kering a vér, ezért az ellenfél sebezhetősége a napszaktól és a hőmérséklettől is függ. Egy neves nyugati karatemester, Alan Lee szerint a keringés 36 fő-, 72 mellék- és 108 kisebb „vérkapun” halad át. A mester – aki pontosan ismeri egy-egy kapu pontos helyét és azokat az időpontokat, amikor a maximális mennyiségű vér halad át az adott területen – a stratégiai pontokon alkalmazott enyhe nyomással megállíthatja a véráramlást. Az áldozat először csupán enyhe kellemetlenséget érez, de később belehal sérüléseibe, hiszen az érintett szerv fokozatosan elhal a vérellátás hiánya miatt.

 

Láthatatlan energia

Néhány szakértő az emberi test belső energiájának tulajdonítja a valódi halálos érintés hatékonyságát. A legtöbb keleti gyógyítási, filozófiai és harci elv alapjául szolgáló chi energiát a 20. század közepétől a nyugati orvostudomány is egyre nagyobb érdeklődéssel tanulmányozza, és kétségtelenül legnépszerűbb példája az akupunktúra. Ez a láthatatlan életenergia a meridiánoknak nevezett összefüggő csatornákon keresztül, 24 órás ciklusokban járja át az emberi testet és táplálja a szerveket. S bár az energia teljesen soha nem fogy ki egyetlen csatornából sem, az energiaszintre sajátos „árapály” jellemző. Mint ismeretes, a keleti gyógyászat a betegségeket a chi-egyensúly megbomlásának vagy az energia blokkolásának tekinti, és tűszúrásokkal vagy más ősi módszerekkel próbálja helyreállítani a harmóniát.

A képzett harcművész számára állítólag a chi irányítása teszi lehetővé, hogy a képességeit túlszárnyaló „mutatványokat” hajtson végre. A mester kifogástalanul ismeri a meridiánokon elhelyezkedő több száz pont helyét, így – éveken át tartó gyakorlással – azt is megtapasztalhatja, miként lehet erősíteni vagy mérsékelni a chi áramlását úgy, hogy ne tudja táplálni a létfontosságú szerveket. Egy ilyen pontra mért ütés eredménye ismét csak egyfajta blokkolás, de ezúttal nem vér, hanem energia hiányában. Ezt követően először eszméletvesztés lép fel, majd rövidesen beáll a halál, ellenben semmilyen fizikai nyom nem marad, amellyel össze lehet kötni az okát.

20141106_illusztracio_3.jpg

20141106_illusztracio_4.jpgDr. John „Biff” Painter amerikai mester szerint 1:10 000-hez annak az esélye, hogy egy avatatlan támadó egészen véletlenül sikeresen végrehajt egy halálos „dim mak”-ütést. Nem elég ismerni az ütés helyét, valamint elkapni a chi-áramlatban a megfelelő pillanatot, és pontosan bevinni az ütést. A támadónak úgy kell megállítania az áldozat chi-áramlását, hogy az adott pillanatban saját chi-energiájából bizonyos „feszültséget” tudjon átadni. Painter úgy véli, hogy ha az átvitt chi erőssége csekély, akkor az ellenfél halála két héttel is kitolódhat, de egy erős csapás akár 24 órán belül is végezhet vele. A gyenge, illetve közepes ütés részleges elzáródást okoz, amely egyre jobban kiteljesedik, ahogy a chi napi keringése közben eléri az érintett pontot, s végül a meridián egy elzáródott vízvezetékre kezd hasonlítani. Ezt a folyamatot kizárólag a kínai orvoslást felső fokon ismerő személy fordíthatja meg, bár előfordul gyógyíthatatlan „dim mak”-ütés is: ilyenkor az áldozat legfeljebb annyit tehet, hogy előkészíti a saját temetését.

 

Az igazság nyomában

A késleltetett halálos érintésről szóló történetek valóságtartalmának kiderítésére először az amerikai John F. Gilbey határozta el magát, aki 1957-ben ismerkedett meg az egyedülálló technikával. Tajvan szigetén egy helyi mester, Oh Hszin-jang fogadta bizalmába, és mutatta meg számára az évszázadokon keresztül szigorúan őrzött titkot. Az érdekes próbálkozás során a mester Ah Lin nevű fia vállalta a kísérleti alany szerepét. Az ütés egy puha, látszólag ártalmatlan érintés volt az „áldozat” köldökénél. A következő három napon át Gilbey közelről figyelte a fiatalembert, de Ah Lin egészségében semmilyen változás nem következett be, és az életkedve is töretlen maradt. A mester még a közelébe sem ment, de három nappal később, a déli órákban éppen időben érkezett, hogy gyógyfüvekből álló orvossággal és masszázzsal felélessze a fiút, aki – éppen úgy, ahogyan megjósolta – megmagyarázhatatlan módon, váratlanul elveszítette az eszméletét.

20141106_illusztracio_5.jpg

A világszerte nagy vitát kiváltó beszámoló hatására John Painter vállalkozott arra, hogy laboratóriumi körülmények között megismételje a kísérletet. Az eredmény több szempontból is megdöbbentőnek bizonyult. Egy önként jelentkező, egészséges férfi hőmérsékletét, pulzusát, vérnyomását és más fiziológiai tényezőit speciális orvosi berendezés rögzítette. Miután feljegyezték a kezdeti értékeket, Painter közepes erejű ütést vitt be egy adott mellkasi pontra. Az alany – aki nem ismerte a kísérlet valódi célját – elmondta, hogy nem érez fájdalmat, de a következő fél óra alatt, amint a chi-áramlat áthaladt az ütés helyén, több szokatlan tünet is jelentkezett. Tíz perc elteltével hasi fájdalmakra panaszkodott, testhőmérséklete és vérnyomása is jelentősen megemelkedett. További húsz perc múltán a pulzusszáma 50 és 160 között ingadozott, végül egyre erőteljesebben verejtékezett és remegett. Ekkor az orvos úgy ítélte meg, hogy a folyamat veszélyes szakaszba lépett, ezért leállította a kísérletet, majd gyógyfüvekkel és az ütés helyének masszírozásával kezelte a férfit, aki egy órán belül rendbe jött. Painter szerint az alany két napon belül meghalt volna, ha nem kap azonnali segítséget.

 

Különleges kiváltság

Természetesen alig hihető, hogy a tudomány szkeptikus képviselőit néhány elszigetelt kísérlet sikeresen meggyőzheti a „késleltetett érintés” pusztító erejéről. Az évezredes hatalom birtokában lévő keleti mesterek azonban mereven elzárkóznak attól, hogy másokkal is megosszák tudásukat. Az ősi tanítás alapján ugyanis a különleges erő megmérgezi és eltorzítja a valóságot, ha nem megfelelő kezekbe kerül, ezért kizárólag önvédelmi célból alkalmazható, miután az ember megtisztította elméjét „az érzéki és önző vágyaktól”. Talán nem véletlen, hogy ezt a félelmetes képességet csak azon kevés kiválasztott ismerheti, akiben nem merül fel ártó és bűnös gondolat, s nem kegyetlen ösztönöktől vezérelve próbál ártatlan embertársainak életére törni.

PRUSINSZKI ISTVÁN

EREDETILEG MEGJELENT
A HIHETETLEN! MAGAZIN 2009. OKTÓBERI SZÁMÁBAN

 

Érintés nélkül

20141106_keretes_1.jpg

Dr. John Painter szerint az összes ember rendelkezik a chi-energiát tartalmazó aurával, és a mentális kontroll bizonyos fajtái, például a meditáció segítségével növelni tudja az aura „vibrációját”. Ezt a vibrációt annyira fel lehet erősíteni, hogy elpusztíthat minden élő anyagot, amely a hatósugarán – legfeljebb 3,6 méteren – belül található. Painter elméletileg egy ennél magasabb szintű művészet létezését sem zárja ki, amikor egy mester tetszőleges távolságból, fizikai érintkezés nélkül végez az áldozatával, hiszen „a gondolati erő távolabbra és mélyebbre vetítheti magát, mint az ököl puszta ereje”.

 

A Sárkány halála

20141106_keretes_2.jpg

A Távol-Keleten a legtöbb ismert személyiség váratlan halála után gyorsan elterjed a „dim mak” segítségével elkövetett gyilkosság lehetősége. A legendás harcművész, Bruce Lee rejtélyes halála éppen ezt a hatást váltotta ki, és az elmúlt négy évtizedben is számos találgatásra adott okot. A világhírű kung-fu mester 32 éves korában, 1973. július 20-án egy hongkongi filmforgatás közben vesztette életét. Kezdetben erős fejfájásra panaszkodott, majd lefeküdt pihenni, de soha többet nem ébredt fel. A hivatalos orvosi jelentés szerint halálát „feltehetően” agyi ödéma okozta, viszont elgondolkodtató, hogy alig néhány nappal korábban azt nyilatkozta: érzi, hogy már nem él sokáig. Lehetséges, hogy egy korábbi forgatáson vagy edzésen kapott „halálos érintés” okozta a Sárkány végzetét?

süti beállítások módosítása