Egy közelmúltban napvilágot látott tanulmány szerint átültethető a valóságba a képregényekből és a mozi világából ismert Pókember-öltözet, és viselője különösebb erőfeszítés nélkül képes lesz a legsimább, függőleges falak megmászására is. Az izgalmas ötlet a gekkók és a pókok természetes kapaszkodási technikáját veszi alapul, amellyel akár testsúlyuk több százszorosát is megtarthatják. A kiszivárgott információk szerint már el is kezdték a „valódi pókemberek” ruháinak tesztelését…
A nagyszerű előzmények után, kellő optimizmussal felvértezve, a világ közvéleménye joggal reménykedhetett abban, hogy a közeljövő 20-30 éves távlatában amerikai vagy orosz zászlót fog lobogtatni a viharos marsi szél. Ma már tudjuk, hogy ebből nem lett semmi, csak a 20-30 éves távlat maradt, de az következetesen – olvasható az Origo összeállításában.
Több mint 220 éves múltra tekint vissza a magyarországi állatorvosi szakoktatás. II. József 1782. szeptember 14-én kelt rendeletével hagyta jóvá a pesti tudományegyetem orvosi karához tartozó állatgyógyászati tanszék létesítését. Tolnay Sándor vezetésével 1787-ben kezdődött az elméleti oktatás, 1790-től pedig már gyakorlatban is tanították ezt a diszciplínát. Az előadások hallgatása a négyéves orvosi és a kétéves sebészi tanfolyam hallgatóinak is kötelező volt, sőt a korábban képesített sebészeket szintén behívták.
A MAGYAR KIRÁLYI BAKTERIOLÓGIAI INTÉZET KORABELI FÉNYKÉPEN
A népi hagyomány több olyan „természetfeletti” madarat ismer, amely különleges adottságai révén képes megjósolni az elkerülhetetlen végzetet. A hiedelem szerint a ház tetejére telepedő bagoly félelmetes kuvikolása vagy a vészesen károgó varjúsereg valamilyen szerencsétlenségre, illetve az elmúlás közeledtére figyelmeztet, míg egy-egy jellegzetes fantommadár személyesen a haldokló részére kézbesít üzenetet a túlvilágról.
A budapesti metrótervekben több, soha meg nem épült vonal és állomás szerepelt. Kevesen tudják, hogy van közöttük egy olyan, amely félig el is készült.
Tudományos-fantasztikus regényei és paranormális jelenségekkel foglalkozó könyvei által vált ismertté, de nevével számos más műfajban is találkozhatunk. Negyven évvel ezelőtt, 1974-ben jelent meg az első regénye, az Ufómagazinban pedig kezdettől fogva, 1990-től publikál. Több szempontból is rekordernek számít: a legtermékenyebb magyar íróként eddig több mint 630 könyvet írt, és műveinek eladási példányszáma meghaladja a 12 milliót. Bár irodalmi és tudományos körökben gyakran támadják ezt a teljesítményt, alkotókészsége és munkabírása tagadhatatlanul lenyűgöző és kivételes. Nemere Istvánnal 70. születésnapja alkalmából beszélgettünk.
1983-ban „ide születtem”. 1996-ban itt interneteztem először, 2000-ben itt szereztem ECDL bizonyítványt, 2010-től 2014-ig itt dolgoztam. Ma az utolsó munkanapomat töltöm a sokat látott falak között. Kicsit hihetetlen, hogy ilyen gyorsan eljött ez a nap, még egy héttel ezelőtt is meglehetősen távolinak tűnt… Nagyon sokat köszönhetek a Puskásnak, de most tovább kell lépnem. Vissza a szakmámhoz, új lehetőségekhez. Nem búcsúzom – mert bár a portán többet nem találkozunk, de virtuálisan vagy személyesen bármikor, az újságok hasábjairól nem is szólva. Köszönöm, Puskás!
„Valószínűleg elérte azt a fejlődési szintet, amelyben saját maga választott foglalkozási irányt, pályacélt, amit sikerült realizálnia. A külső környezeti, társadalmi-gazdasági hatások, kapcsolatrendszere előnyös feltételeket és támogatást biztosítanak szakmai identitása fejlődéséhez. Olyan személyes jellemzőkkel, erőforrásokkal rendelkezik, amelyek segítik szakmai identitása fejlődését, megkönnyítik a pályacéljának megfelelő foglalkozás, munka iránti elköteleződését, hivatástudata kialakulását. Szakmai identitása erős, ami azt jelenti, hogy sikerült olyan pályacélt találnia, amellyel teljes mértékben azonosulni tud, elköteleződött választott pályája mellett. Életpályájával kapcsolatos önálló döntését pozitívan értékeli, örül annak, hogy a választott foglalkozási csoporthoz tartozhat. Optimista életpályája alakulásával kapcsolatban. Úgy tűnik, hogy leendő munkája lehetőséget nyújt szaktudása hasznosítására, képességei kibontakoztatására, az önmegvalósítására. Környezete támogatása és a társadalmi gazdasági feltételek egyaránt adottak ahhoz, hogy hosszú távon megtartsa szilárd és stabil szakmai identitását.”
Miközben folyamatosan csökken a print lappiac részesedése, és valóban egyre kevesebb ember olvassa a „fizetős” nyomtatott sajtótermékeket, én már tényleg a generációm kivételei közé tartozom. Már alsó tagozatos (!) általános iskolásként vettem a Népszavát, akkor még 19,50 Ft volt egy lapszám – persze mindig adtam ötven fillér jattot az újságosnak –, jelenleg 39 600 Ft az éves előfizetés. A Szabad Föld éves előfizetése 11 640 Ft, a Magyar Narancs 23 880 Ft, az RTV Részletes 6600 Ft, A Mi Erdőnk 2500 Ft, tehát mindösszesen évi 84 220 Ft-ot költök újságokra. Természetesen „valamit valamiért”. Számomra nem a legújabb okostelefon vagy egyéb modern kütyük birtoklása fontos, hanem a nyomtatott sajtóhoz történő „nosztalgikus ragaszkodás” presztízskérdés. Ez pedig két okból szűnhet meg: az olvasó halálával vagy az előfizetett újság megszűnésével. Remélhetőleg egyikre sem kerül sor belátható időn belül.
Egy brit tudóscsoport évtizedek óta ígéretes kísérleteket folytat a férfiak megtermékenyítésével kapcsolatban. A meglehetősen szélsőséges érzelmeket kiváltó, utópisztikus elképzelés szerint a hormonkezeléssel megvalósított terhességet császármetszéshez hasonló szülés követi majd, és már arra is kidolgozták a módszert, hogy az „édesapa” is tudjon „anyatejet” termelni. Vajon tényleg valóra válhat több világhírű sci-fi regény és film elképesztő alapötlete, az áldott állapotba került férfi?
A Déli alagútjánál január végén megcsúszott a támfal, ezért a vonatközlekedést leállították, és teljesen lezárták a pályaudvart, amelyet várhatóan április végéig nem is nyitnak meg újra. A síneken egyetlen szerelvény sem áll, a hatalmas kijelzőkön csupán tájékoztató üzenet olvasható: „Műszaki okok miatt a vonatok csak Kelenföldig közlekednek és indulnak”. A grandiózus váró kör alakú jegypénztárai közül csak egy működik, a boltok, az étkezdék, a pékség, az újságárus két kivétellel zárva tartanak. Inkább egy szellemvárosra, mintsem egy központi pályaudvarra hasonlít most a Déli.
A Szabadság térről nyíló egyik rövid, de annál szélesebb házsor, az Aulich utca 3. szám alatti – néhány évvel ezelőtt kívül-belül felújított – épülete a neves építész, Körössy Albert tervei alapján készült el Walkó Lajos és neje számára az előző századfordulón.
Ötven éve kutakodik az emberiség a földönkívüli létformák után. Az erre szentelt SETI-program tagjai és űrszakértők a tudományok népszerűsítésével foglalkozó American Association for the Advancement of Science éves konferenciáján vitatták meg, hogy hallgatóznunk kell-e vagy üzenetekkel bombázzuk-e a közeli csillagokat – olvasható a vs.hu összeállításában.
A villámcsapás általában halált vagy életveszélyes sérüléseket okoz, de – éppen ellenkezőleg – gyógyíthat is: visszaadhatja a látást és a hallást, ráadásul több súlyos betegségre is rendkívüli „orvosságot” jelent. Az elmúlt évtizedekben számos kiváltságos ember köszönhette felépülését az istennyilának, amely örökre megváltoztatta az életüket.
E mai korszak egyik legfontosabb háztartási gépének tartom a mosógépet. Talán a fiatalok kedvéért még egy jelzőt is hozzáteszek e fogalomhoz: az automata mosógépet méltányolom ilyen jelentőségűnek. (Ezt a gépet ugyanis korábban e jelző nélkül gyártották és forgalmazták.) Persze a mosógép előtti években is kellett mosni, ezt a műveletet próbálom most ismertetni azok számára, akik akkor még nem éltek.
Évszázadok óta tanulmányozzuk a vörös bolygót, az első térkép 500 évvel ezelőtt készült el a felszínéről. Azóta a Naprendszer legátfogóbban kutatott bolygója lett a Föld után, több mint 50 robot-felderítőegység látogatott el a Marsra, jelenleg hét teljesít szolgálatot a bolygó körül vagy éppen a felszínen. Éppen ezért is volt nagy meglepetés, amikor 2012. március 12-én amatőrcsillagászok világszerte egy különös felhőszerű folt kiemelkedésére lettek figyelmesek a Mars déli féltekéjén – írja az sg.hu.
Napjainkban irodák találhatók a Csokonai utca 3. számú házban, de a közelmúltban még a Színházak Központi Műtermei működtek itt, korábban pedig a Nemzeti Színház díszlet- és jelmezműhelyei. Az utca túloldaláról és a Blaha Lujza térről egyaránt jól látszik az épületből kiemelkedő torony, amely szintén fontos szerepet töltött be a régi Nemzeti életében: ez volt a színház víztornya, innen biztosították a vizet a színpadi hidraulikus szerkezetekhez.
FOTÓ: KIS ÁDÁM, LECHNER TUDÁSKÖZPONT
Orosz atomreaktorokból származó, radioaktivitással szennyezett jéghegyek fenyegetik az Atlanti-óceán élővilágát. Az egykori Szovjetunió északnyugati partjainál legalább húsz reaktorból zúdítottak rendszeresen a tengerbe sugárzó hulladékot, amely jéghegyekké fagyott, majd megállíthatatlanul nyugat felé kezdett sodródni, és felbecsülhetetlen környezeti katasztrófát okozhat.
A kalandvágyó utazók körében egyre nagyobb népszerűségnek örvendenek a föld alatt rejtőző látványosságok. A hatalmas barlangokban található csodálatos természeti képződmények, az elhagyatott bányák és romvárosok mellett a metropoliszok mélyén húzódó titokzatos alagútrendszerek, katakombák és labirintusok is számos meglepetést tartogatnak. A Föld legizgalmasabb felszín alatti látnivalói évről évre több turistát vonzanak a sötétség hátborzongató birodalmába.
A XIX. század első évtizedeiben a Pesten élő és dolgozó íróknak, költőknek még nem volt állandó törzshelyük. Több helyszínváltás után, 1838 elején közös megegyezéssel Pest egyik legismertebb vendéglőjét szemelték ki e célra.
AZ EGYKORI CSIGA VENDÉGLŐ A SEBESTYÉN TÉR SARKÁN 1896-BAN
Igen, így, Vernétől, Verne Gyulától, hiszen az újabb regénykiadásoknál lett csak Jules Verne az író, akit természetesen ezen a néven sosem kerestünk a könyvtárban.
Új programot indított a Pentagon annak megoldására, hogy az amerikai katonák minél hosszabb ideig maradhassanak ébren. A fáradt harcosok eddig serkentő hatású kábítószereket kaptak a hadseregtől, de ez a módszer az elmúlt években számos bírálatot kapott. A legújabb elképzelés szerint az alváshiányért felelős agysejteket elektromágneses impulzusokkal „semlegesítenék”, így az ébrenlétre ítélt katonák megállás nélkül képesek lennének harcolni – ezzel pedig alapjaiban változtatnák meg a hadviselés szabályait.
Az Oktogon közelében található Jókai utca 4. számú ötemeletes épület száz évvel ezelőtt még elsősorban nem lakóházként funkcionált, mint napjainkban. A Magyarországi Kereskedelmi Utazók Egyesületének különböző irodái, könyvtára, raktárai, valamint a szórakoztatás és kikapcsolódás célját szolgáló helyiségek kaptak itt helyet az alagsortól a félemeletig.
Az északi fény lenyűgöző látványa szeptembertől áprilisig olyan utazókat vonz a sarkkörön túl fekvő úti célokra, akiket még a zord és szélsőséges időjárás sem riaszt el a különleges természeti jelenség megtekintésétől. Napjainkban egyre több utazási iroda kínál vezetett túrákat és romantikus utakat azoknak, akik – egzotikus nyaralóhelyek és trópusi turistaparadicsomok helyett – Skandináviában, Kanadában vagy Alaszkában kívánják eltölteni a jól megérdemelt téli szabadságot, és a sarki fény „bűvöletében” más izgalmas kalandokra is szívesen vállalkoznak.
Az emberi gondolkodást régóta foglalkoztató kérdés, hogy egyedül vagyunk-e az Univerzumban, vagy a világegyetem távoli mélységeiben léteznek hozzánk hasonló fejlett civilizációk. A fantázia, áthágva a fizikai valóság kemény törvényszerűségeit, szempillantás alatt ott teremhet a legtávolabbi csillagrendszerben is, vagy éppenséggel látni véli, amint valamikor a messzi múltban idegenek csillaghajói ereszkedtek le a Földre. De vajon leküzdhetők-e azok az emberi elme számára felfoghatatlan távolságok és Einstein „fizikai ketrecei”, amelyek egyelőre szinte még megoldhatatlan problémaként szembesítenek bennünket a csillagközi utazás kérdésével? – teszi fel a kérdést az Origón megjelent összeállítás.
A Ferenciek terétől néhány percnyire, a Váci utca zajos forgatagából kiérve jutunk a Belváros déli részébe. A környék zegzugos utcácskáinak egyike-másika klasszicista épületeivel még hűen őrzi a másfél-két évszázaddal ezelőtti Pest hangulatát. A kevés megmaradt öreg ház egyike a Papnövelde utca 2. számú lakóház, amely több mint 170 évvel ezelőtt, 1841-ben épült. Ekkor építette át ugyanis Hild József az itt álló félig földszintes, félig egyemeletes barokk házat a tulajdonos, Ráth Károly megbízásából.
Míg a szegényebb társadalmi rétegek tagjai közül viszonylag gyakran kerülnek az érdeklődés középpontjába veszélyes bűnözők, addig a felső tízezer előkelőségeit csak a legritkább esetben láthatjuk viszont egy-egy gyilkosság gyanúsítottjaként. Pedig a több milliárd forintnak megfelelő vagyonnal rendelkező üzletemberek között is akadnak elvetemült gazemberek, akik erőszakkal próbálják megoldani párkapcsolati problémáikat vagy éppen átmeneti anyagi gondjaikat.
