Negyven évvel ezelőtt, 1986. január 28-án következett be az űrhajózás történetének egyik legsúlyosabb katasztrófája: mindössze 73 másodperccel az indítás után megsemmisült az amerikai Challenger űrrepülőgép, a személyzet hét tagja életét vesztette. A helyszínen ezrek, a képernyők előtt milliók nézték élőben a sokkoló eseményeket. A tragédia hatására felfüggesztették a NASA űrsiklóprogramját, amely csaknem három évvel később, jelentős biztonsági szigorításokat követően folytatódhatott.

A CHALLENGER ELHAGYJA AZ INDÍTÓÁLLÁST 1986. JANUÁR 28-ÁN. FORRÁS: NASA

A mesterséges intelligencia rohamos elterjedésével az elmúlt években a technológiai fejlődés új korszakába léptünk. Az MI már nem csupán tudományos-fantasztikus jövőkép: egyre inkább beépül a mindennapjainkba, és fokozatosan formálja a gondolkodásunkat, a döntéseinket és a társadalmi berendezkedésünket. Növeli a hatékonyságot, kényelmi előnyöket és új lehetőségeket kínál, miközben újraértelmezi a munkát, a tudást, a kommunikációt és a kreativitást. Ugyanakkor komoly felelősséggel is jár: gazdasági, jogi és etikai kérdések sorát veti fel, és hosszú távon beláthatatlan kockázatokat hordoz.

Kilenc év után újra összefüggő, bár egyenetlen jégtakaró borítja a magyar tengert, miután a part közelében is többfelé –10 fok alá hűlt a levegő. Az erős szél napokig gátolta a jegesedést, de múlt hétvégére teljesen befagyott a Balaton. A jégvastagság azonban még nem éri el a biztonságos mértéket, ezért korcsolyázásra egyelőre nem alkalmas. A fagyos látványt Fonyódon és Balatonmáriafürdőn örökítettem meg.

Kilencvenéves korában elhunyt Erich von Däniken svájci bestselleríró. A paleoasztronautika elméletének legismertebb népszerűsítője 2026. január 10-én, rövid kórházi kezelés után halt meg a berni Unterseenben.

ERICH VON DÄNIKEN A BALTIMORE-I ALIENCONON 2018-BAN.
FOTÓ: RICCARDO SAVI / GETTY IMAGES VIA AFP

A mai digitális zajban és a mesterséges intelligencia korában szinte felfoghatatlan az a szellemi eufória, amely 1925. december 1-jén kerítette hatalmába az országot. Pontosan száz évvel ezelőtt, stúdióavató ünnepséggel és hangverseny-közvetítéssel indult el a rendszeres rádiós műsorsugárzás Budapesten.

AZ ELSŐ RÁDIÓSTÚDIÓ ERŐSÍTŐSZOBÁJA 1925-BEN. FORRÁS: POSTAMÚZEUM

Jeles évfordulóhoz érkezett a magyar polgári védelem: 90 évvel ezelőtt, 1935-ben alakult meg a jogelődjének számító hazai légoltalom. Bár a szervezet felépítése és feladatrendszere az évtizedek során folyamatosan módosult, alapvető rendeltetése változatlan maradt: az emberi élet megóvása katasztrófahelyzetekben és fegyveres konfliktusok idején.

GÁZÁLARCOS INTERJÚ EGY HONVÉDELMI ÉS POLGÁRI VÉDELMI VERSENYEN 1973-BAN. FORRÁS: FORTEPAN / MHSZ

Kíváncsi érdeklődők töltötték meg a balatonmáriafürdői községháza kiállítótermét május 17-én, az idei év első időszaki tárlatának megnyitóján. „A Balaton és környezete” című kiállítás Joó Tamás lenyűgöző térkép- és kőzettani magángyűjteményébe enged betekintést.

Bár az időjárás és a vízhőmérséklet még nem éppen kedvező a balatoni fürdőzéshez, a balatonmáriafürdői strandokon már kihelyezték a stégeket és kinyitották a mosdókat. Az önkormányzat május közepéig minden strandon elvégezte a szezon előtti karbantartási munkákat a veszélyes fák kivágásától az iszapkotrásig. Balog Mátyást, Balatonmáriafürdő polgármesterét az idei fejlesztésekről, a közelmúltban elnyert 250 millió forintos turizmusfejlesztési pályázatról és egyéb aktuális helyi ügyekről kérdeztem.

BALOG MÁTYÁS POLGÁRMESTER A HAJÓÁLLOMÁSI SZABADSTRANDON MÁJUS KÖZEPÉN KIHELYEZETT STÉGNÉL

Egyedülálló balatoni panoráma tárul elénk a közelmúltban megújult Szaplonczay sétányról. A fonyódi löszfal pereméről, mintegy 70 méteres magasságból páratlan látványt nyújtanak a kékeszöld magyar tenger mögött sorakozó tanúhegyek, tiszta időben Keszthelytől Tihanyig ellátni.

Pontosan 25 évvel ezelőtt, 2000. március 17-én jelent meg nyomtatásban az első cikkem. A személyes évforduló alkalmából röviden visszatekintek az elmúlt negyed évszázad szakmai szempontból fontosabb mérföldköveire, s felelevenítek 25 számomra emlékezetes újságcikket és blogbejegyzést.

Két és fél hónappal ezelőtt, október 27-én történt nálunk egy csőtörés, amikor megrepedt az egyik T-idom a vízóraaknában, a tulajdonosi oldalon. Az azonnali hibaelhárítás után szürreális ügyintézés vette kezdetét.

A Keszthelytől 10 kilométerre, Balatonederics határában található Afrika Múzeum és Állatkert áprilistól októberig várja a látogatókat. Dr. Nagy Endre vadászati és néprajzi gyűjteményének nagy részét 1984-ben hozta haza Tanzániából. A családi kúriából kialakított múzeumot árnyas park és állatkert veszi körül, remek kikapcsolódást nyújtva a család minden tagja számára.

Már csupán alig néhány klasszikus hírlapárusító pavilonban lehet újságot vásárolni Budapesten. Az elmúlt két évtizedben, a nyomtatott sajtó iránti kereslet folyamatos csökkenése miatt, sorra bezártak vagy más funkciót kaptak az egykori városképet meghatározó újságosbódék, így 2024-ben már a hírlapárusok utolsó mohikánjai szolgálják ki a régi vágású olvasókat.

SZEPTEMBER 23. – DÉDSZÜLEIM SÍRJÁNÁL TISZAVASVÁRIBAN

NOVEMBER 1. – HUSZONÖT ÉVES AZ IRIDIUM RENDSZER

Negyed évszázaddal ezelőtt, 1998. november 1-jén kezdte meg kereskedelmi működését az első globális műholdas telefon- és adatszolgáltatás. Az Iridium rendszert az irídium elemről nevezték el, amelynek magja körül 77 elektron kering. A végleges rendszert 66 működő és 6 tartalék műhold szolgálta ki, de az Iridium név megmaradt A Motorola mérnökei által megálmodott hálózat egyedülálló módon az egész Földet, tehát a kontinenseket, az óceánokat és a pólusokat egyaránt teljesen lefedő műholdas telefonszolgáltatást biztosít. Az alacsony Föld körüli pályán, 780 km magasan keringő, 1997 és 2002 között felbocsátott műholdak tervezett élettartama mindössze nyolc év volt, 2017-től 2019-ig az Iridium Next műholdcsalád 75 tagjára cserélték őket.

NOVEMBER 13. – VÉGET ÉRT A HAZAI 3G-KORSZAK

A Magyar Telekom és a Vodafone után a Yettel Magyarország is nyugdíjazta az utolsó harmadik generációs mobilcelláit, ezzel lezárult a 2005-ben kezdődött 3G-korszak Magyarországon. A 3G vezeték nélküli mobilinternet-szabványnak köszönhetően vált lehetővé a hétköznapokban is megfelelő sebességű és minőségű mobilinternetezés, de a technológia elavulása miatt egyre több országban döntenek a kivezetése mellett. Az így felszabaduló frekvenciasávokon, a korszerűbb 4G- és 5G-hálózat fejlesztésével és bővítésével tovább javul a hangszolgáltatás minősége, gyorsul az adatátviteli sebesség, megbízhatóbb és stabilabb a kültéri lefedettség, emellett a hálózatok üzemeltetése is olcsóbb és energiahatékonyabb. A legfeljebb 3G-képes készülékkel rendelkező ügyfelek hangforgalmát a meglévő 2G-hálózat veszi át.

NOVEMBER 17. – BUDAPEST SZÁZÖTVEN ÉVES

Buda és Pest szabad királyi város, valamint Óbuda mezőváros és a Margitsziget egyesülését a „Buda-Pest fővárosi törvényhatóság alakításáról és rendezéséről” szóló 1872. évi XXXVI. törvénycikk rendelte el, amelyet I. Ferenc József 1872. december 23-án szentesített. Így az 54 ezer lakost számláló Buda, a 200 ezer lakosú Pest és a 16 ezer lakossal rendelkező Óbuda egy 270 ezer fős nagyváros lett, megteremtve ezzel a lehetőséget a világvárossá váláshoz. A városegyesítését először Széchenyi István vetette fel az 1830-as években, ő javasolta a Budapest nevet, és a Lánchíd megépítése is többek között ennek érdekében történt. A törvénycikkel megerősített egyesítési folyamatot az 1873. november 17-i díszközgyűlés zárta le, amikor is megkezdte működését a Fővárosi Tanács. Ennek emlékére a Fővárosi Közgyűlés 1991-ben Budapest ünnepnapjává nyilvánította november 17-ét. A főváros 2023. november 17. és 19. között látványos programsorozattal ünnepelte Pest, Buda és Óbuda egyesítésének 150. évfordulóját.

NOVEMBER 30. – TERMÉSZETJÁRÓ VISSZATEKINTÉS

A fizikai és mentális egészséghez egyaránt hozzájáruló túrázás szakmai alapjait a 19–20. század fordulóján tették le Magyarországon. Éppen 150 évvel ezelőtt, 1873. augusztus 10-én alakult meg Tátrafüreden az ország első, egyúttal a világ hetedik turistaklubja, a kezdetben főként a Magas-Tátrára összpontosító Magyarországi Kárpátegylet – később Magyarországi Kárpát Egyesület –, amely az első szövetség alapításában is jelentős szerepet vállalt. A századfordulón megszaporodó turistaegyesületek, szakosztályok többszöri próbálkozás és hosszas szakmai viták után 1913. november 30-án, a Sándor utcai régi Képviselőház, a mai Bródy Sándor utcai Olasz Kultúrintézet nagytermében alakították meg a Magyar Turista Szövetséget. A szervezet hatékonyan képviselte a turistatársadalom érdekeit, 1945-ben azonban jogutód nélkül megszüntették. A következő évtizedekben többször is új ernyő alá tömörítették a turistaegyesületeket, többek között Magyar Természetbarát Szövetség néven, majd ezek közül az utolsót 2012-ben Magyar Természetjáró Szövetségre nevezték át. Az MTSZ jelenleg is a 110 évvel ezelőtt létrehozott Magyar Turista Szövetség által lefektetett hagyományok szellemében, az akkori feladatokat folytatva próbálja képviselni a túrázók egyre népesebb közösségének érdekeit – olvasható a Turista Magazin évfordulós visszatekintésében.

Éppen hatvan évvel ezelőtt, 1963. november 22-én gyilkolták meg az Egyesült Államok 35. elnökét, John Fitzgerald Kennedyt a texasi Dallasban. Kennedy halála a történelem egyik leghíresebb és legjobban feldolgozott, mégis legrejtélyesebb politikai merénylete, amelynek elvarratlan szálai napjainkban is élénken foglalkoztatják a közvéleményt, és számtalan összeesküvés-elmélet megszületését eredményezték. A Kennedy-gyilkosság kapcsán a mai napig kerülnek nyilvánosságra titkosítás alól feloldott dokumentumok, és a korabeli események egyik koronatanúja is nemrégiben törte meg hat évtizedes hallgatását.

KENNEDY ELNÖKI LIMUZINJA ELINDUL A VÉGZETES ÚTRA DALLASBAN, 1963. NOVEMBER 22-ÉN

Magyarország legidősebb, mintegy 400 ezer éves régészeti lelőhelye tekinthető meg a Magyar Nemzeti Múzeum Vértesszőlősi Régészeti Bemutatóhelyén, ahol édesvízi mészkőrétegekbe zárva maradtak meg az ősember mindennapi életének nyomai. Vértesszőlős leghíresebb lelete Samu, akinek tarkócsontját 1965-ben Vértes László régész találta meg.

Borongós kora őszi időben, szemerkélő esőben látogattunk el Magyarország legjelentősebb római katolikus zarándokhelyére. A csodálatos természeti környezetben, csendes völgyben fekvő Mátraverebély-Szentkút Nemzeti Kegyhely azok számára is érdekes úti cél lehet, akik nem hívőként érkeznek ide.

Nem mindennapi látványt nyújt a Cserhátot és a Mátrát elválasztó Zagyva völgyében, Tar község határában emelt, vakítóan fehér buddhista Békesztúpa. A mára igen forgalmassá vált 21-es út mentén kialakított Kőrösi Csoma Sándor Emlékparkban megtekinthető a világhírű tibetológus életművét bemutató kiállítás, és itt található hazánk egyik legjelentősebb buddhista temploma is.

„The truth is out there” – Az igazság odaát van. Éppen 30 évvel ezelőtt hangzott el először ez a mondat a televízióban, az X-akták főcímében. Az Egyesült Államokban 1993. szeptember 10-én – Magyarországon szinte napra pontosan két évvel később – került adásba az összesen tizenegy évadot megélt misztikus sorozat, amely teljesen új műfajt teremtett, és világszerte ismertté tette főszereplőit és alkotóit.

MÁJUS 20. – ŐSTÖRTÉNETI KONFERENCIA KÖRMENDEN

Országos érdeklődés övezte a Móricz János Őstörténeti Konferenciát, amelyet május 20-án Körmenden, a Batthyány Örökségközpont színháztermében rendezett meg a Körmendi Kulturális Központ és a Körmendi Kulturális Műhely. A megemlékező konferenciával a Tayos-barlang kutatásaival nemzetközi elismertségre szert tett magyarság- és őstörténet-kutató, a száz évvel ezelőtt született Móricz János emléke előtt tisztelegtünk. Török Csenge és Török József táltos dobos hangutazással nyitotta meg a rendezvényt, majd Ulicska Tamás, a Körmendi Kulturális Műhely elnöke köszöntötte a résztvevőket. Perlaki Zsuzsanna Éva a barlangrendszerek titkairól, Prusinszki István az ázsiai és kárpát-medencei halomsírokról, Gaál Attila a piramisok energetikájáról tartott előadást. Eőri Szabó Ferenc a negyedik faj óriásairól és leszármazottjaikról, Eőry Szabó Ferenc a földönkívüli és földi hosszúkás koponyájú lényekről szóló ismereteit osztotta meg a hallgatósággal. A Tayos című ecuadori dokumentumfilm vetítését követően Varga Zoltán, a Móricz János Kulturális Egyesület elnöke foglalta össze az elmúlt tíz év eredményeit, majd Amerika és az ókori civilizációk kapcsolatát vizsgálta a tudomány mai állásától eltérő szemszögből. Az egész napos rendezvény végén Ulicska Tamás pódiumbeszélgetésre hívta az előadókat, amelyen a nézők is feltehettek kérdéseket. A Móricz 100 Őstörténeti Konferenciát a Bozsik Yvette Társulat fellépése zárta, és a Tayos darabból bemutatott részlet méltóképpen megkoronázta a rendkívül tartalmas és izgalmas előadássorozatot.

JÚLIUS 2. – ROBBANTÁS AZ ARANYKÉZ UTCÁBAN

Huszonöt évvel ezelőtt, 1998. július 2-án Budapest turisták által kedvelt központjában, az Aranykéz utcában hajtották végre a magyar maffiaháború legbrutálisabb leszámolását, amikor 12 óra előtt néhány perccel bomba robbant egy utcán parkoló Polski Fiatban. A hatalmas erejű detonációban négy ember vesztette életét, köztük Boros József vállalkozó, aki rendszeresen szivárogtatott információkat a rendőrségnek a hazai alvilág olajügyekből és más bűncselekményekből meggazdagodott vezéralakjairól az úgynevezett Energol-ügyben. Először fordult elő hazánkban, hogy ártatlan civilek, vétlen járókelők is áldozatul estek egy pokolgépes leszámolásnak, és több mint húsz ember megsebesült az alvilági akcióban. Az Aranykéz utcai robbantás ügyében az olajmaffia-botrány egyik kulcsszereplője, Portik Tamás felbujtóként 13 évig tartó fegyházbüntetést kapott, míg a szlovák állampolgárságú Jozef Rohácot az Aranykéz utcai robbantás és a Fenyő-gyilkosság tetteseként életfogytiglani szabadságvesztésre ítélte a bíróság.

AUGUSZTUS 18. – NEGYVENÉVES AZ ISTVÁN, A KIRÁLY

Negyven éve, 1983. augusztus 18-án – I. István szentté avatásának 900. évfordulója alkalmából – mutatták be Koltay Gábor rendezésében az István, a király című rockoperát a városligeti szánkózódombon, amely ekkor kapta a Királydomb nevet. Az egyik legnépszerűbb magyar rockopera zenéjét Szörényi Levente szerezte, szövegét Bródy János írta Boldizsár Miklós Ezredforduló című drámája alapján. A darab négy jól elkülöníthető részben dolgozza fel a Géza fejedelem halála utáni időszakot, István és Koppány hatalmi harcát. Zenéje ötvözi a populáris zene, a népzene és az egyházi gregorián zene elemeit, megtörte a rock- és a popzene képviselőivel szembeni ellenállást a hagyományos színházi gyakorlatban. Ezt fejezte ki a szereposztás is: Pelsőczy László, Berek Kati, Sára Bernadette, Hűvösvölgyi Ildikó, Balázs Péter, Balázsovits Lajos színészek mellett rockénekesek – Varga Miklós, Vikidál Gyula, Nagy Feró, Deák Bill Gyula – is főszerepet kaptak, közülük akkor többen „lázadónak” számítottak. Az ősbemutatón 120 ezer néző látta a művet, ezzel megkezdődött az István, a király immár négy évtizede tartó sikersorozata.

AUGUSZTUS 19. – PILISMARÓTTÓL A TITANIC VÉGZETÉIG

Közterületet neveztek el és emlékművet avattak dr. Lengyel Árpád, a Titanic túlélőinek mentésében kulcsszerepet játszó RMS Carpathia hajóorvosának tiszteletére szülőfalujában, Pilismaróton, a Rév utca és a Duna-part sarkán – tudósított a kemma.hu. Az önkormányzat nevében Hunyadi Balázs, Pilismarót polgármestere köszöntötte a jelenlévőket, köztük Romanek Etelkát, Komárom-Esztergom vármegye önkormányzatának alelnökét, Erős Gábort, a térség országgyűlési képviselőjét, Völgyi Péterné dr. Reich Mártát, dr. Lengyel Árpád unokáját és családtagjait, Tasnádi Sándort, az alkotás elkészítésében közreműködő Relabor Kft. ügyvezetőjét, Ákos Györgyöt, a TIT Hajózástörténeti, -Modellező és Hagyományőrző Egyesület Hajózástörténeti Tagozatának vezetőjét, valamint a Magyar Tengerészek Egyesületének képviselőit. Ákos György laudációjában kiemelte, hogy a település a saját lakosainak kezdeményezésére, a képviselő-testület egyhangú támogatásával nevezett el közterületet az óceán legnagyobb magyar hőséről. Említette, hogy a magyar hajóorvosnak a Titanic katasztrófája után pillanatok alatt kellett meghatároznia a 705 túlélő állapotát és a számukra szükséges ellátást. Dr. Lengyel Árpádot posztumusz díszpolgári címmel tüntette ki az önkormányzat, melyet unokája vehetett át az ünnepség keretében. Völgyi Péterné dr. Reich Márta úgy fogalmazott: büszke nagyapjára, aki az egész életét az emberéletek mentésére tette fel, és családja számára nagyon sokat jelent ez az elismerés. Ezt követően Bauer József nyugalmazott tengerészkapitány elmondta a Tengerész imát, majd a meghívott vendégek leleplezték az emlékművet. A koszorúzás után a jelenlévők megtekinthették a dr. Lengyel Árpád küzdelmes életét bemutató kiállítást. Az eseményen készített felvétel visszanézhető a Gran TV honlapján, a fotót az emlékműavatás után egy nappal készítettem. Dr. Lengyel Árpád életéről és munkásságáról részletesen korábbi blogbejegyzésemben írtam.

A 20. század elején még a legismertebb magyar orvosok között emlegették dr. Lengyel Árpádot, aki nem egy felfedezéssel, hanem megfeszített, szinte emberfeletti munkájával vívta ki a világ tiszteletét. Az elsőként a helyszínre érkező Carpathia hajóorvosaként a Titanic 705 utasának életét mentette meg, miután korának legnagyobb óceánjáró utasszállító gőzhajója 1912. április 14-én jéghegynek ütközött, és a hullámsírba veszett. A Kresz Géza Mentőmúzeum új időszaki kiállítása bemutatja a példamutatóan helytálló orvos életét és munkásságát, akinek sorsa örökre összeforrt a legendás óceánjáró tragédiájával.

DR. LENGYEL ÁRPÁD ÉS A LIVERPOOLI TÚLÉLŐK ÁLTAL ADOMÁNYOZOTT OKLEVÉL

Fél évszázaddal ezelőtt új korszak indult a kommunikációban: 1973. április 3-án zajlott le az első „igazi” mobilhívás, melyet valóban szabadon hordozható készülékről indítottak. A Motorola úttörő telefonjának kereskedelmi változata 1984-ben került forgalomba, és a mobiltechnológia azóta alapjaiban átalakította az életünket.

DECEMBER 3. – SZÁZHATVAN KARAKTERES SIKER

Harminc évvel ezelőtt, 1992. december 3-án küldte el a világ első rövid szöveges üzenetét Neil Papworth brit informatikus számítógépéről az angol Vodafone vállalat igazgatója, Richard Jarvis Orbitel 901 típusú GSM-telefonkészülékére: „Merry Christmas”, azaz boldog karácsonyt. Az SMS-technológiát 1985-ben német–francia együttműködéssel kezdték kifejleszteni. Egy rövid szöveges üzenet kezdetben 128 karakter hosszú lehetett, ebből lett később 140, majd a ma is használatos 160 karakter. Hamarosan elképesztően népszerű kommunikációs formává vált: nemcsak üzenetküldésre, hanem kapcsolattartásra, hírszolgáltatásra, politikai agitációra, sőt esztétikai információk küldésére, megosztására is alkalmazták. Bár az SMS népszerűsége a közösségi oldalak és az azonnali üzenetküldésre szolgáló online alkalmazások miatt csökken, biztosan még jó ideig az egyetlen olyan adatalapú mobil kommunikációs forma marad, amellyel minden mobilozó elérhető, és amellyel minden mobilkészülék kompatibilis. A világ első SMS-ét továbbító eredeti kommunikációs protokoll részletes és egyedi másolata 2021-ben kelt el egy párizsi aukción: a digitális műtárgy 107 ezer euróért talált gazdára.

DECEMBER 9. – MEGSZŰNT AZ UFÓMAGAZIN

„Lectori salutem!” – olvashattuk hónapról hónapra, 1990 óta Pusztay Sándor köszöntőit a 3. oldalon. Januártól hiába keresnénk az Ufómagazint az egyre csökkenő számú újságárusoknál, terjesztőhelyeken. Újabb korszak ért véget: a kiadó a jelenlegi nehéz gazdasági helyzetre való tekintettel úgy döntött, hogy felfüggeszti a több mint három évtizede megjelenő lap kiadását. Felfüggeszti, és nem megszünteti – de ez sajnos gyakorlatilag egyet jelent a mai sajtópiacon.

„Egész pontosan harminchárom évet és háromszázhatvan lapszámot ért meg eddig magazinunk, amelyben megközelítően négyezer-hétszáz cikket, tanulmányt és további háromezer-nyolcszáz hírt jelentettünk meg. Ez a csaknem nyolcezer-ötszáz írás számolt be arról a bennünket körülvevő kozmikus világról, amelybe a földi embereken kívül beletartoznak az intergalaktikus civilizációk tagjai, lényei, technikai eszközei is” – írta Pusztay Sándor. A főszerkesztő a lapkiadás „ideiglenes felfüggesztésének” okai között említette az átalakult olvasói szokásokat, az internet térhódítását, az újságárusító helyek jelentős csökkenését és az egyre takarékosabb családi költségvetést. „Nehéz volt a döntés, hiszen az 1990-ben megindult lap Magyarországon először vállalta fel címében az ufó kifejezést” – fogalmazott. A mai sajtópiacot ismerve, nagy eséllyel az utolsó nyomtatott Ufómagazint foghatják kezükbe az olvasók idén decemberben. Az egykor több tízezer példányban megjelenő réteglapnak tízéves korom óta, 1993-tól voltam állandó olvasója, és a 2010-es években alkalmi szerzője is.

DECEMBER 27. – SZÁZ ÉVE ALAKULT MEG A BESZKÁRT

Éppen száz éve, 1922. december 27-én alakult meg az első olyan fővárosi tulajdonú cég, amely a teljes budapesti tömegközlekedést egyben üzemeltette: a Budapest Székesfővárosi Közlekedési Részvénytársaság, a BSZKRT avagy Beszkárt – olvasható a pestbuda.hu összefoglalójában. A fővárosi vállalat alapításakor csak a villamosüzemet vette át az akkor leginkább meghatározó közlekedési eszközöket üzemeltető két nagy társaságtól. A Beszkárt 1926-ban magába olvasztotta a fogaskerekű vasutat, 1932-ben a budavári siklót, a HÉV-eket, illetve 1932 és 1934 között az autóbuszüzemet is, és ez a cég építette ki és üzemeltette Budapest első trolibuszvonalát, az óbudai trolivonalat 1933-tól 1944-ig. A vállalatot 1949-ben feldarabolták, és közel 20 évig, 1967-ig önálló üzemként működött a Fővárosi Villamosvasút, a Fővárosi Autóbuszüzem és a Budapesti Helyiérdekű Vasút, majd az egész rendszert újra egyesítették, amikor 1968-ban megalakult a Budapesti Közlekedési Vállalat, azaz a BKV.

JANUÁR 5. – SZÁZÖTVEN ÉVES A NÉPSZAVA

Pontosan 150 évvel ezelőtt, 1873. január 5-én jelent német nyelven a Munkás Heti Krónika első lapszáma, évfolyamszámozásában is innen datálja az alapítását a Népszava. A legnagyobb múltú hazai napilap 1877-től jelenik meg Népszava néven, kezdetben hetente több alkalommal, majd 1905. április 1-jétől napilapként került utcára. Az indulásától kezdve hangsúlyosan a demokratikus baloldalt támogató lapban számos híres költőtől, publicistától jelent meg írás az elmúlt másfél évszázadban. Többek között Ady Endre, Faludy György, Gelléri Andor Endre, Illyés Gyula, József Attila, Kaffka Margit, Kassák Lajos, Kosztolányi Dezső, Nagy Lajos, Radnóti Miklós soraival találkozhattak az olvasók. Mintegy 14 ezer naponta eladott példánnyal jelenleg is a Népszava a legolvasottabb politikai napilap a magyar lappiacon.

JANUÁR 22. – HALHATATLAN KÖLTEMÉNY

Az 1815-től Szatmárcsekén élő Kölcsey Ferenc a nemesi ellenállási mozgalom időszakában írta a magyar hazafias költészet egyik legszebb és legfelemelőbb alkotását, a Himnuszt, amelynek kéziratát pontosan 200 évvel ezelőtt, 1823. január 22-én fejezte be. A költeményt nyomtatásban először 1829-ben az Aurora közölte, és 1844-ben Erkel Ferenc, a pesti Nemzeti Színház karmestere zenésítette meg. A szabadságharc leverését követő elnyomás időszakában a magyarok nemzeti imádsága lett, de csak az 1989. évi XXXI. törvény iktatta nemzeti jelképeink sorába, és ettől az évtől kezdve ünnepeljük január 22-én a magyar kultúra napját. A romantikus stílusú, keretes szerkezetű verset sokan „halhatatlan költeménynek” nevezik. Kölcsey egy nemzet nevében szól Istenhez, védelmet kérve tőle. A Himnuszban szakrális és nemzeti elemek fonódnak össze, felidézi a magyar történelmi múltat, miközben Kölcsey letisztultan és szemléletesen párhuzamba állítja az ellentétes képeket, és megjeleníti benne a nemzetért, népért való aggódását is.

Életemben először készítettem „interjút” mesterséges intelligenciával (MI), az OpenAI új chatbotjával. Ezt a logikusan „gondolkodó”, lényegre törő és minden témában jártas virtuális beszélgetőtársat arra tervezték, hogy egy intelligens és tanult emberhez a végletekig hasonlító beszélgetőpartnert imitáljon. A ChatGPT semmire nem mutat érdektelenséget, s mindenre megpróbál választ adni, az általa fellelhető források és a korábbi tapasztalatai alapján. Így hát „beszélgettünk” szakdolgozati témáimról, információelméletről és álhírekről, a Földön kívüli életről és az ufójelenségekről, s persze szóba került az élet értelme, az emberiség jövője és a halál utáni élet kérdése is. Szándékosan rövid kérdéseket tettem fel, de természetesen tetszőlegesen és a végletekig lehet kérdezni az MI-t. Számomra rendkívül érdekes volt a válaszokból sugárzó „embertelen emberség”.

SZEPTEMBER 1. – SZÁZHETVENÖT ÉVES A SZOLNOKI VASÚTVONAL

Pestről 175 évvel ezelőtt már nem csak Vácra lehetett vasúton utazni, ugyanis 1847. szeptember 1-jén átadták a forgalomnak az ország második vonalát, a 99 kilométer hosszú Pest–Cegléd–Szolnok vasútvonalat. A Nyugati pályaudvar helyén álló pesti indóháztól Kőbánya, Vecsés, Üllő, Monor, Pilis, Albertirsa, Bercel, Cegléd és Abony állomások érintésével, három és fél óra alatt lehetett eljutni Szolnokra. A Magyar Középponti Vasút által kiépített vonal pesti megnyitóünnepségéről 8 órakor indult el az első szerelvény, 16 kocsival és 600 utassal. Köztük volt az új királyi helytartó, István főherceg, Kossuth Lajos, Jókai Mór és Zichy Ferenc vasúti főigazgató. 1848. december 31-én történelmi szerep jutott a vonalnak: a szabadságharc során székhelyét áttevő magyar kormány tagjait és az osztrák csapatok elől menekülő pesti és budai lakosokat szállította Szolnokig.

SZEPTEMBER 30. – GUTENBERG 42 SOROS BIBLIÁJA

Ötszázhetven évvel ezelőtt, 1452. szeptember 30-án készült el Mainz városában az emberi civilizáció történetében új fejezetet nyitó, mozgatható és cserélhető betűkkel való könyvnyomtatás feltalálójának 42 soros Bibliája. Johannes Gutenberg valószínűleg 180 példányt nyomtatott a latin nyelvű, 1282 kéthasábos oldalt tartalmazó, két kötetbe kötött Szentírásból, amelyből 45 borjúbőr kötésben, 135 pedig papírkötésben jelent meg. A nyomtatás után kézzel vörös színnel emelték ki a címeket, és iniciálékat rajzoltak hozzá, ezért minden példány egyedi volt, és kódex benyomását keltette. Az igazi kuriózumnak számító történelmi emlékből napjainkra csupán 49 példány – ebből 21 sértetlen és hiánytalan – maradt fent, amelyeket különleges biztonsági intézkedések mellett őriznek világhírű múzeumokban és könyvtárakban.

NOVEMBER 4. – TUTANHAMON SÍRJÁNAK FELFEDEZÉSE

Igazi szenzációra figyelt a világ száz évvel ezelőtt: Howard Carter brit régész hosszas és kitartó keresés után, 1922. november 4-én megtalálta Tutanhamon fáraó sírjának az ókorban lepecsételt bejáratát a Királyok völgyében, az újbirodalmi fáraók thébai királyi nekropoliszában. A bejárathoz vezető lépcsősor és az onnan induló folyosó megtisztítását követően, november 26-án Carter, az ásatást szponzoráló Lord Carnarvon, Arthur Callender brit mérnök és régész, valamint a lord lánya, Lady Evelyn Herbert gyertyájuk fényénél megpillanthatták az előkamra hihetetlenül gazdag leletanyagát. A Kr. e. 1335 és 1325 között uralkodó, legfeljebb 19 évesen elhunyt fáraó a felfedezés következtében hamarosan világhírű lett, az összesen négy szobából álló síremlék ugyanis 3000 év után szinte teljes épségben várta a modern kor látogatóit. Az elképesztő mennyiségű, felbecsülhetetlen értékű lelet feltárása, restaurálása és dokumentálása tíz évig tartott, a fáraó halotti maszkja pedig a gízai szfinx és a piramisok mellett Egyiptom jelképe lett.

NOVEMBER 25. – KÉTSZÁZHÚSZ ÉVES A SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR

Széchényi Ferenc gróf kétszázhúsz éve, 1802. november 25-én ajánlotta fel magángyűjteményét a nemzetnek, megalapítva a mai Országos Széchényi Könyvtárat. A bibliotéka 1803. augusztus 20-án nyílt meg a pesti pálos kolostor épületében, ünnepélyes felavatására 1803. december 10-én került sor, amikor Széchényi személyesen adta át a könyvtárát József nádornak. A gyűjtemény ekkor mintegy 12 ezer nyomtatott könyvet, 1200 kéziratot, sok száz térképet, címerképet, metszetet és pénzérméket tartalmazott, akkor igen komolynak számító 160 ezer forint értékben. A napjainkban több mint nyolcmillió egységgel rendelkező OSZK feladata a magyar és magyar vonatkozású írott kulturális örökség gyűjtése, feldolgozása, megőrzése és hozzáférhetővé tétele a kéziratos kódexektől a nyomtatott dokumentumokon keresztül az elektronikus kiadványokig.