JÚNIUS 5. – TÁVÍRÓGÉPES INFORMÁCIÓCSERE

Napjainkban is szívesen játsszák be szignálnak vagy háttérzajnak a rádiós, televíziós hírműsorok a hírügynökségi telexgépek egy egész korszakot meghatározó, jellegzetes hangját, a gyors kattogást és zümmögést. Az angol teletypewriter exchange, azaz távírógépes információcsere kifejezés előtagjainak összevonásából alkotott telex – hivatalos megnevezéssel távgépíró – nyilvános kapcsolt hálózaton működő távközlési rendszer géppel írt szövegek valós idejű átvitelére. A telex- és telefonhálózat egymástól függetlenül működött, eltérő szabványokkal és hívószámrendszerrel. A telefonnal ellentétben a telex nem analóg, hanem digitális jeleket használt az információ továbbítására. Az irodai írógépektől csak kis mértékben különböző billentyűzettel ellátott távgépíró készülékek könnyen kezelhetőek voltak, sebességük elérhette a 400 szót percenként. A világon az első hálózatszerű telexszolgáltatást – a távíróhálózat továbbfejlesztésével – 1933-ban a német birodalmi posta vezette be, Magyarországon 1939-ben helyezték üzembe a rendszert. A telex mint távközlési szolgáltatás 1945 után világszerte gyorsan teret hódított, s a 80-as évek végéig az elektronikus szövegtovábbítás gyakorlatilag egyeduralkodó módja lett. Hazánkban a 100. telexállomást 1950-ben, az ezrediket tizenöt évvel később helyezték üzembe; 1991-ben több mint 14 ezer hazai vállalat és cég rendelkezett telexkészülékkel. A 90-es években a telexet gyorsan háttérbe szorították a korszerűbb távközlési formák, a telefax, majd az e-mail. Magyarországon a nyilvános telexszolgáltatást húsz évvel ezelőtt, 2002-ben szüntette meg a Matáv: a februárban még fennálló 83 előfizetést a szlovák hálózatra kapcsolták át, és június 5-én az utolsó hazai telexközpontot is nyugdíjazták.

JÚNIUS 17. – ÖTVEN ÉVE ROBBANT KI A WATERGATE-ÜGY

Fél évszázaddal ezelőtt robbant ki az Egyesült Államok 20. századi történelmének legnagyobbra dagadt politikai botránya. 1972. június 17-én éjszaka a washingtoni Watergate irodaházban öt személyt értek tetten a rendőrök, akik a Demokrata Párt választási főhadiszállásán, Larry O’Brian pártelnök irodájában éppen lehallgatóberendezéseket szereltek fel – mint később kiderült, Richard Nixon amerikai elnök személyes utasítására. Másnap a The Washington Post napilap mínuszos hírként tudósított az eseményről, majd két oknyomozó újságíró, Carl Bernstein és Bob Woodward hatalmas port felvert tényfeltáró cikksorozatában a Nixon-adminisztráció számára egyre kellemetlenebb információkat közölt a Watergate-ügy néven elhíresült lehallgatási botrány hátteréről. A később „Mély Torokként” emlegetett informátor – akiről 30 évvel a botrány után kiderült, hogy valójában Mark Felt, az FBI akkori igazgatóhelyettese volt – számos, később perdöntőnek bizonyult tényt osztott meg az újságírókkal. A Watergate-botrány következtében végül 48 kormánytisztviselőt találtak bűnösnek, börtönbe került a Nixon-adminisztráció igazságügyi minisztere, az államügyész, több elnöki tanácsadó és Nixon kabinetfőnöke is. Az elnök csak úgy úszta meg az elmozdítását és a felelősségre vonását, hogy 1974. augusztus 9-én lemondott a hivataláról, utódja, Gerald Ford elnök pedig kegyelemben részesítette.

AUGUSZTUS 18. – NEGYVENÉVES A LEGENDÁS SZÁMÍTÓGÉP

Negyven évvel ezelőtt, 1982 augusztusában kezdte el a kultikus Commodore 64 személyi számítógép értékesítését a Jack Tramiel által alapított Commodore Business Machines. Az Egyesült Államokban 595 dolláros – mai áron mintegy 680 ezer forintos – áron került piacra, és egészen 1993-ig gyártották. A 8 bites számítógép nevét a 64 kilobájt RAM-ról kapta, processzora pedig egy 1 MHz-es MOS 6510-es volt. Grafikusan a többszínű sprite-ok kezelésének képessége és az akkoriban lenyűgöző minőségű hangok képzéséért felelős SID chip magasan a konkurencia felé emelte a gépet. A Commodore 64 sikerét jelentős részben köszönhette annak, hogy nagyobb áruházakban is lehetett kapni, nemcsak számítástechnikai szaküzletekben. Több mint tízezer programot írtak hozzá, a felhasználói szoftverektől a játékokon át a programozást elősegítőkig. A C64 igazi generációs élmény lett a nyolcvanas években és a kilencvenes évek elején, és a platformot ma is életben tartja egy aktív közösség: 2022-ben is jelennek meg új C64-játékok és kiegészítők, a neten bőven találni emulátorokat, játékgyűjteményeket, sok demópartin pedig a mai napig külön kategóriát kap a platform. A Commodore 64 volt az első olyan gép is, amely meghonosította a demoscene mint művészeti ág fogalmát, és erre a célra a mai napig használják. Az 1980-as évek kultikus típusa a Guinness Rekordok Könyvébe is bekerült, mint a valaha volt legnagyobb számban – több mint 12,5 millió példányban – értékesített számítógép.

AUGUSZTUS 20. – KOZMIKUS PALACKBA ZÁRT ÜZENET

Újabb mérföldkőhöz érkezett a két űrszondából álló projekt, amely a leghosszabb ideje tartó űrmisszió, s az egyetlen eddigi, amely a csillagközi térben is méréseket végez. A Voyager–2 űrszonda 1977. augusztus 20-án indult, a Voyager–1 pedig mintegy két héttel később, szeptember 5-én, és – folyamatosan csökkenő teljesítménnyel – a mai napig működnek. E két szonda jutott el elsőként a Naprendszer külső régióiba, felmérték a korábban csak távcsöveken át megfigyelt bolygókat és azok holdjait, s alapvető fontosságú ismeretekhez juttatták az emberiséget a Naprendszerről. Koruk csúcstechnológiáját képviselve száguldanak a csillagközi térben, és nagyköveti feladatot is ellátnak: elhelyeztek rajtuk egy-egy aranyból készült lemezt, amelyeken a Föld természetes és emberi hangjait, zenéit, köszöntéseit, illetve bolygónk képeit bemutató adatok találhatók.

AUGUSZTUS 31. – HUSZONÖT ÉVE HUNYT EL DIANA HERCEGNÉ

Diana walesi hercegné mindössze 36 éves volt, amikor 1997. augusztus 31-én autóbalesetben életét vesztette párjával, az egyiptomi Dodi al-Fayeddel és sofőrjükkel egy párizsi alagútban. Dianát a baleset után kórházba szállították, kétórás életmentő műtétet hajtottak végre rajta, de az orvosok nem jártak sikerrel, és a hercegné belehalt sérüléseibe. A hivatalos vizsgálat szerint a sofőr ittassága, valamint közvetve a limuzinjukat üldöző paparazzik okozták a tragédiát, de utóbbiak közül senkit nem vontak felelősségre. Az eset után számos összeesküvés-elmélet is elterjedt arról, hogy a hercegnőt meggyilkolták, mert legitimációs kockázatot jelenthetett volna, ha a jövendő király anyja férjhez megy egy muzulmán férfihoz, és esetleg gyermeket is szül neki. Diana szeretőjének apja, Mohamed al-Fayed továbbra is kitart a politikai gyilkosság feltevése mellett, és mindent megtesz ennek bizonyítása érdekében.

MÁRCIUS 1. – ÉRINTETLEN ÖKOSZISZTÉMA

Ulysses S. Grant, az Amerikai Egyesült Államok 18. elnöke pontosan 150 évvel ezelőtt, 1872. március 1-jén írta alá azt a törvényt, amellyel nemzeti parkká nyilvánította az USA Wyoming, Montana és Idaho szövetségi államaiban, a Sziklás-hegységben fekvő, 8980 négyzetkilométeres területet. Az átlagosan 2400 méter magasságban elterülő Yellowstone Nemzeti Park híres gejzíreiről, hőforrásairól és egyéb geotermikus jelenségeiről, valamint gazdag állatvilágáról. A világ legrégibb nemzeti parkja bolygónk utolsó nagy, érintetlen ökoszisztémáinak egyike.

MÁRCIUS 15. – MIRŐL „KELL” ÍRNI?

Miután tegnap hajnalban ránéztem a naptárra, egyetlen kérdést tettem fel magamnak: most nem arról kellene büszkén cikkeznem, hogy napra pontosan tíz évvel ezelőtt indítottam el a saját, független blogomat? Hogy számomra milyen fontos évforduló a mostani? És ehelyett miről „kell” írnom? Ilyen nincs, hogy „kell”! És azonnali hatállyal, egy nappal a szabad sajtó napja előtt „felmondtam” az Óbuda újság főszerkesztőjeként. Pontosan tisztában voltam vele, hogy ez az önkormányzati, politikai téren végzett újságírói pályám végét is jelenti. De ez volt az egyetlen helyes döntés: sem erkölcsileg, sem idegileg nem bírtam már tovább a politikai posványban, egy percet nem kívántam tovább asszisztálni minden idők legmocskosabb, legaljasabb választási kampányában.

A jobboldali sajtó természetesen azonnal összemosta a nevemet az éppen aznap, március 14-én kirobbantott, majd napról napra szélesedő, kerületeket érintő „Anonymus-botránnyal”. Elképesztő volt olvasni és hallani, hogy egyes, újságírónak nem nevezhető propagandisták milyen változatosan hamis kontextusokba helyezték a főszerkesztői távozásomat, de szerencsére hamar bebizonyosodott, hogy semmi közöm az „Anonymus-ügy” kirobbantásához. Nekem csak jött egy megérzés, egy teljesen személyes, szubjektív, „önző”, önmagában senkit nem bántó apropó, a blogom évfordulója kapcsán, amit névvel, arccal, büszkén vállalok. „Anonymus” viszont egy hónapok óta felépített, nyíltan támadó, politikai és emberi lejáratómanőver kezdetét időzítette március 14-ére, névtelenül, arctalanul és gátlástalanul. Ennél nagyobb különbséget el sem tudok képzelni.

ÁPRILIS 14. – SZÁZTÍZ ÉVE SÜLLYEDT EL A TITANIC

Ünnepelten futott ki a southamptoni kikötőből első útján, 1912. április 10-én a világ akkori legnagyobb és elsüllyeszthetetlennek tartott utasszállító hajója. Az Angliából New Yorkba tartó Titanic április 14-én érte el az Atlanti-óceán jégzajlással érintett területét, és 23:40-kor, Új-Foundland partjaitól 375 tengeri mérföldnyire délre jéghegynek ütközött. Az „álmok hajóját” április 15-én 02:20-kor, az ütközés után két és fél órával örökre elnyelte az óceán. A White Star Line óriásgőzöse több mint 1500 embert vitt magával a hullámsírba, és 710-en élték túl a balesetet, akiket a Cunard Line utasszállítója, a brit Carpathia mentett meg. A Titanic segítségére siető hajó orvosa magyar volt: dr. Lengyel Árpád, akinek sírja a Fiumei úti Nemzeti Sírkertben található. A Titanic roncsait Robert Ballard és Jean-Louis Michel találta meg 1985-ben, s azóta számos megkérdőjelezhető expedíció is indult az elsüllyedt értékek „megmentésére”. Az UNESCO 2012-ben védetté nyilvánította a roncsot, amely jóvátehetetlenül pusztul, és kiemelni sem lehet, mivel süllyedéskor kettétört.

MÁJUS 5. – VIRTUÁLIS KÜLDETÉS

Három évtizeddel ezelőtt, 1992. május 5-én jelent meg DOS operációs rendszerre minden idők első széles körben elterjedt belső nézetű, lövöldözős – First Person Shooter, FPS – játéka, a Wolfenstein 3D. Kezdetben csak PC-n volt elérhető, később azonban számos más platformra elkészítették a játékot. A menetét és technológiai megvalósítását tekintve forradalminak számító játék tette ismertté a koncepció továbbfejlesztéseként létrejött Doom és Quake sorozatokat is jegyző id Software nevét. A második világháború idején játszódó Wolfenstein a maga egyszerű módján, mégis realisztikusan ábrázolt egy háborús szituációt. Főhőse William B. J. Blazkowicz, egy szövetségesek oldalán álló kém, aki egy kastélyból próbál elmenekülni, majd a nácik terveit igyekszik meghiúsítani. Az összesen hat epizód egyenként tíz pályát foglal magába, így 60 különböző küldetésben lehet részt venni. A Wolfenstein 3D a kritikusok és a közönség körében egyaránt hatalmas sikert aratott, és nagyban hozzájárult az FPS-műfaj PC-n való elterjedéséhez.

Európa egyik legnagyobb sztúpája Zalaszántón a Keszthely környéki kirándulások kihagyhatatlan célpontja. A falu fölött magasodó Kovácsi-hegyen színes imazászlókkal körülvéve, egzotikus füstölők illatába burkolózva tornyosodik a vakítóan fehér buddhista szentély, a béke jelképe.

A Zalavár és Balatonmagyaród közötti útszakaszról megközelíthető Kányavári-sziget az egyetlen olyan terület a Kis-Balaton térségében, amely vezető nélkül, egész évben szabadon látogatható. Különlegesen ívelt, faszerkezetű hídon lehet átsétálni a szigetre, ahol másfél kilométer hosszú, 15 állomásból álló tanösvény információs táblái mutatják be a Kis-Balaton különleges madárvilágát. Az ide kirándulók megfigyelhetik a vízimadarak fészkelését, hallhatják a békák „hangversenyét”. A sziget kedvelt horgászhely is, de ha nem ennek a szenvedélynek hódolunk, akkor is érdemes lesétálni a partra, biztosan nem üres víztükröt találunk.

Siralmas állapotban várja sorsának jobbra fordulását az egykor szebb napokat látott balatonedericsi Fekete-kastély. A nevéhez méltóan gyászos időszakokat átélt rezidencia lassan az enyészeté lesz: parkját birtokba vette a növényzet, a romos épületet életveszélyes megközelíteni. Ez azonban nem riasztja vissza a kísértethistóriák kedvelőit. Legenda ugyanis akad bőven: a kastélyhoz és a hajdan benne élőkhöz tragikus történetek fűződnek.

Az alföldi táj egyhangúságát megtörő, természetvédelmi oltalom alatt álló halmok, a kurgánok tájképi és régészeti értékeikkel, valamint állat- és növényviláguk egyediségével tűnnek ki környezetükből. Az öt–tíz méter magas és húsz–ötven méter kerületű, kúp vagy félgömb alakú képződmények keletkezése különböző korokra vezethető vissza a honfoglalás előtti időkből.

A jellegzetes, természetes vagy mesterséges eredetű földhalmokat lakóhelyként vagy temetkezési helyként, később az itt letelepedett lovasnomád népek őrhelyként és határjelzésként használták. Az elmúlt évszázadokban a halmok döntő többségét felszántották, befásították vagy elhordták, sokukra ráépítettek. Egykor 40 ezer kurgán állhatott az Alföldön, a hivatalos nyilvántartásban ma már csak 1500 szerepel. Az elmúlt napokban három nevezetes halmot kerestünk fel az Alföld különböző pontjain.

GÖDÉNY-HALOM BÉKÉSSZENTANDRÁSON

Beteljesületlen szerelem és egy tragikus öngyilkosság ihlette Magyarország egyetlen kőpiramisát, amely a Bakony keleti kapujában található. Kora tavasszal elzarándokoltunk Iszkaszentgyörgyre az egyedülálló építményhez.

Különleges, két egymásnak fordított csónakot szimbolizáló kilátó és négy „lábasház” is helyet kapott a Tisza-tónál múlt nyáron átadott kiskörei MAHART-bázison. A 19 méteres kilátó a környék egyik legmagasabb pontja, ahonnan a Tisza-tó egy részét, az Abádszalóki-öblöt és a Kiskörei vízerőművet is látni lehet.

Éppen egy évtizeddel ezelőtt indítottam el a Prusi Dossziét, amelynek virtuális hasábjain eddig megjelent 630 bejegyzésem több mint egymillió lapletöltésnél tart. Az elmúlt tíz évben megannyi változáson, arculati frissítésen átesett komplex blogon a legkülönbözőbb, engem érdeklő témákkal foglalkozom számos műfajban.

DECEMBER 28. – ÚJABB SZINTLÉPÉS A FOTÓZÁSBAN

Tíz évvel ezelőtt, a blogom indulásakor még egy kompakt fényképezőgéppel készítettem a fotókat: a Nikon Coolpix L21-et 2014-ben cseréltem egy Sony DSC-H300 típusú bridge gépre, amelyből szintén próbáltam kihozni a maximumot. Most újabb dimenzió nyílt számomra a fotózásban a Canon EOS 2000D-nek köszönhetően, amely egy belépő szintű DSLR, ideális első tükörreflexes fényképezőgép.

JANUÁR 31. – BÚCSÚ A NYOMTATOTT TELEFONKÖNYVEKTŐL

Idén már nem kötelező a távközlési szolgáltatóknak papíralapú telefonkönyvet megjelentetniük, a hangalapú és online tudakozók, illetve a netes keresők és közösségi oldalak szinte teljesen megszüntették a kiadványok iránti keresletet – hívta fel a figyelmet közleményében a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság. Az NMHH piackutatása alapján 2017-ben még közel 60 ezer telefonkönyvet nyomtattak, 2020-ban azonban már 17 ezernél is kevesebbet, és felére esett vissza a fogyasztók által átvett névjegyzékek száma. Az NMHH szerint a telefonkönyvek kivezetése környezeti és gazdasági szempontból is pozitív esemény, a papíralapú és a CD-formátumú adatbázisok költségét ugyanis végső soron a fogyasztók fizették meg a szolgáltatások díjaiban. A csökkenő tendenciákat figyelembe véve is évi 30-40 tonna fát és 7-800 ezer liter vizet lehet megspórolni a telefonkönyvgyártással felhagyva.

FEBRUÁR 3. – TÍZ ÉVE SZÁLLT EL A MALÉV

Éppen tíz évvel ezelőtt, 2012. február 3-án reggel 6 órakor döbbenetes hír rázta meg az országot, amikor a Malév utolsó vezérigazgatója, Limburger Lóránt bejelentette, hogy a magyar nemzeti légitársaság – több mint hat és fél évtizedes működés után – végleg felfüggeszti a repülési tevékenységét. A Malév utolsó járata, az MA745-ös Helsinkiből háromnegyed tízkor landolt Budapesten. A leállás közvetlen előzménye az volt, hogy az Európai Bizottság a Malév számára nyújtott, összesen mintegy 100 milliárd forintnyi összeegyeztethetetlen állami támogatás visszafizetésére szólította fel Magyarországot, és megtiltotta a magyar államnak a további támogatást. Befektető ilyen körülmények között nem érkezett, ezért az Orbán-kormány vagyonkezelőt nevezett ki a leállás rendezett formában történő levezénylésére. Február 2-án a Fővárosi Bíróság csődvédelem alá helyezte a céget, ennek hatására a partnerek és a repülőterek csak azonnali fizetés esetén biztosítottak volna szolgáltatást, így a Malév a kár minimalizálása érdekében leállította üzemszerű működését. Magyarországnak azóta sincs nemzeti légitársasága. A Malév generációk egész sorát ajándékozta meg a repülés semmihez sem hasonlító élményével: közel 3 millió utast szállított évente 23 ezer járatpáron, és 45 városba repült közvetlenül. Az évforduló okán még mindig könnyes, kisírt szemmel emlékeznek a Malévra egykori dolgozók, családtagok, utasok.

A Főváros Napján, november 17-én Budapestért díjat vehetett át Mihály Tibor, a Külker Evezős Klub Óbuda elnöke, a Magyar Evezős Szövetség örökös tiszteletbeli elnökségi tagja a budapesti evezős sportéletben, illetve a Római-part épített és természeti értékeinek védelmében végzett kiemelkedő szakmai és közösségi tevékenysége elismeréséül. Az evezősklubot immár ötven éve, 1972 óta vezető Mihály Tiborral az óbudai klub múltjáról, küzdelmeiről és sikereiről, valamint a római-parti evezősélet népszerűsítéséről beszélgettünk.

Mint ahogyan várható volt, semmilyen nagy meglepetést nem tartalmazott az a 2021 júniusában közzétett „ufójelentés”, amelyben a Pentagon az amerikai kongresszusnak adott számot az Egyesült Államok területe felett észlelt azonosítatlan repülő objektumokról. A rejtélyes légi jelenségekről szóló dokumentum szerint nem találtak magyarázatot a vizsgált esetekre, és bizonyítékot sem arra, hogy földönkívüliek látogatására utalnának. Pedig a légtérben mozgó ismeretlen eredetű objektumok komoly nemzetbiztonsági kockázatot jelentenek, s így volt ez már bőven azelőtt is, hogy a jelentés elkészült, hiszen az amerikai kormány titokban számos, ufóészlelések kivizsgálására szakosodott testületet üzemeltetett valamilyen formában az elmúlt évtizedekben. Éppen ezért is számít történelmi fordulatnak, hogy az USA végre hivatalosan is beismerte: védelmi minisztériumában léteznek kutatási anyagok a fizika ma ismert törvényeivel dacolni látszó légköri jelenségekről.

Három évtizeddel ezelőtt, 1991. december 23-án történt a magyar rendszerváltozás idejének egyik első robbantásos merénylete. Német terroristák Oroszországból Izraelbe kivándorló zsidók autóbuszát kísérelték meg felrobbantani a ferihegyi repülőtér közelében. Az elkövetők egy autóba rejtett, távirányítású pokolgépet hoztak működésbe, de szerencsére elhibázták az időzítést, így a támadás nem követelt emberéletet. A robbantást a német terrorcsoporthoz, a RAF-hoz köthető Andrea Klump és Horst-Ludwig Meyer követte el, akiket nyolc évvel később, Bécsben sikerült elfogni.

SZEPTEMBER 11. – GYÖKERESEN MEGVÁLTOZTATTA A VILÁGOT 9/11

Húsz évvel ezelőtt, 2001. szeptember 11-én követték el minden idők legnagyobb számú áldozattal járó merényletét az Egyesült Államokban. Ezen a napon négy utasszállító gépet raboltak el radikális iszlamista terroristák. A támadásokban csaknem 3000 ember vesztette életét, amikor a repülők becsapódtak a World Trade Center épületébe, a Pentagonba, illetve Pennsylvania állam területén egy mezőbe. A támadások kitervelőjét, Oszáma bin Ládent csaknem tíz év hajtóvadászat után, 2011. május 11-én ölte meg pakisztáni otthonában az amerikai haditengerészet egyik kommandós alakulata. A Kaliforniai Chapman University felmérése szerint az amerikaiak több mint fele úgy hiszi, hogy a különféle, egymást követő kormányok titkolják a terrortámadással kapcsolatos, valós információkat.

SZEPTEMBER 12. – SZÁZ ÉVE SZÜLETETT STANISLAW LEM

Éppen száz évvel ezelőtt született Stanislaw Lem (1921–2006), a keleti blokk első, nemzetközileg elismert science-fiction-írója. Bár orvosnak tanult, és kutatóként kezdett dolgozni, már a negyvenes évek végétől íróként tört magának utat. Munkáiban gyakran bocsátkozott filozófiai spekulációkba a technológiáról, az intelligencia természetéről, a kétoldalú kommunikáció és a kölcsönös megértés nehézségeiről vagy az emberi korlátokról és az emberiség világegyetemben elfoglalt helyéről. Témáit néha fikcióként mutatta be, elkerülve ezzel mind a tudományos élet buktatóit, mind a tudományos stílus korlátait, máskor azonban az esszé vagy filozófiai könyv műfaját választotta. A hatvanas-hetvenes években születtek legnépszerűbb munkái, mint a Kiberiáda című, robotok között játszódó, kíméletlen humorú filozofikus történetfüzér vagy a Solaris című kisregény. A bolygónyi nagyságú idegen lénnyel, egy különös óceánnal való kapcsolatfelvételi kísérletekről szóló történetből Andrej Tarkovszkij készített filmtörténeti mérföldkőként számon tartott mozit. Stanislaw Lem könyvei 41 nyelven, több mint 27 millió példányban keltek el. Utolsó regényét 1987-ben publikálta, 2006-ban bekövetkezett haláláig már csak esszéket írt, és jövőkutatással foglalkozott. Nevét a Naprendszer kisbolygóövében található, 3836-os számú aszteroida is őrzi.

SZEPTEMBER 15. – ÖTVEN ÉVE KEZDETT NYOMOZNI COLUMBO

Az amerikai NBC televíziótársaság 1971. szeptember 15-én vetítette az Ahogy a könyvben meg van írva című krimit, a Columbo-széria első rendes részét, két pilot, azaz kísérleti, bevezető epizód után. Peter Falk (1927–2011) attól a naptól azonosult a Los Angeles-i rendőrség gyilkossági ügyosztályának nyomozójával, és rövid úton a maga képére formálta a karaktert. A tévésorozatok talán legismertebb, de mindenképpen legkedveltebb nyomozója, a szakadt ballonkabátos, folyton szivarozó, rozoga járgánnyal közlekedő Columbo 35 éven át küldte rács mögé Amerika legagyafúrtabb gyilkosait. Szokatlan kérdéseivel, problémáival és kitartásával őrölte fel a gyanúsítottak idegeit, és a legapróbb hibát is megtalálta a csaknem tökéletesen kivitelezett gyilkossági ügyeknél. A Columbo sorozatból összesen 69 epizód készült 1968 és 2003 között tíz évadon át, de nem folyamatosan, és az évadok sem követték a naptári éveket.

SZEPTEMBER 22. – NYUGATI KÓBORLÓ KELETEN

Magyarországon a Ford Maverick kuriózumnak számít, de nem véletlenül esett a választásom erre a típusra: a mai napon egy 15 éves, ezüstszínű példány tulajdonosa lettem. A 2006-os 2.3i XLT AWD kompakt, ötajtós szabadidő-autó a Ford Escape és a Mazda Tribute európai változata. A típus lelke a 2261 köbcentis, soros, négyhengeres Duratec benzinmotor, 150 LE teljesítménnyel és mintegy 200 Nm nyomatékkal, amelyhez ötfokozatú kéziváltó társul. A SUV egy személyautó kényelmét és vezethetőségét ötvözi egy kisebb terepjáró praktikumával: önhordó karosszériája és független futóműve miatt vezetési élményben közelebb áll egy személyautóhoz, miközben emelt hasmagasságának és automatikusan kapcsolódó összkerékhajtásának köszönhetően rosszabb utakra is magabiztosan kimerészkedhet. A 4,44 méter hosszú, 1,82 méter széles karosszéria öt személy számára nyújt kényelmes helyet, nagy csomagtérrel és jól variálható hátsó ülésekkel. Az XLT felszereltség egyebek mellett manuális klímát, elektromos ablakokat, központi zárat, motoros napfénytetőt, könnyűfém felnit, tetősínt, valamint több légzsákot és ABS-t kínál. A Maverick saját tömege 1,6 tonna, végsebessége 171 km/h, vegyes fogyasztása gyári adatok szerint 10,4 liter 100 kilométeren.

OKTÓBER 15. – HARMINCÉVES A MAGYAR INTERNET

Hat évvel az internet első bejegyzett domainneve után, 1991. október 15-én hajnali 2 órakor megszületett az első .hu-ra végződő internetes cím. Az MTA Számítástechnikai és Automatizálási Kutató Intézet weboldala, a sztaki.hu indulása után nem sokkal jött el a hazai internet elindulásának pillanata a SZTAKI és a bécsi műegyetem között. Bár az első bejegyzett cím a sztaki.hu, azonban az első igazi, megtekinthető magyar honlap a Budapesti Műszaki Egyetem által 1993-ban indított bme.hu volt. A bővülés 1996 elején indult meg igazán, ekkor év elején 400, áprilisban pedig már több mint 500 domainnév üzemelt hazánkban. Mindez persze mai szemmel nézve elenyésző: jelenleg mintegy 700 ezer domain van bejegyezve a .hu alá, és ez a szám napi átlagban 350 új címmel bővül. Az első olyan internetes cím, amely nem egy állami intézmény nevéhez köthető, hanem befektetési célból jött létre, a zene.hu volt. Sokan emlékezhetnek még az első magyar keresőre is, a Heuréka.hu-ra, amely 1997-ben jelent meg.

OKTÓBER 15. – BELFÖLDI LÉGI FORGALOM MAGYARORSZÁGON

Hetven éve született újjá magyar polgári légi forgalom: 1946. október 15-én szállt fel Budaörsről a Maszovletnek, a Malév jogelődjének két első belföldi járata Szombathely, illetve Debrecen irányába. Még abban az évben Győrbe, Szegedre és más városokba is sorra indultak a belföldi járatok. Ezt a közlekedési eszközt a gyorsaságon kívül az ára is vonzóvá tette, hiszen a repülőjegyek csak kevéssel voltak drágábbak, mint a vonatjegyek. Egyre sikeresebbnek bizonyultak az 1954-től indított körjáratok, az ügyes menetrendi tervezés révén bizonyos közös pontokon át is lehetett szállni egyik körről a másikra. A Malév hivatalosan 1969. március 15-én szüntette meg az országon belüli légi forgalmat, a légitársaság ezután már csak a kifizetődő és nyereséges nemzetközi tevékenységére összpontosított.

OKTÓBER 20. – NYITÁSKOR A PESTI JÉGBÜFÉBEN

A márka 1952 óta ugyanaz, a helyszín nem véletlenül nem ismerős...

EGY RÉGI MAGYAR ÍRÓ

„És ha valakinek van valakije, akit nagyon szeret s akinek kedves karácsonyi ajándékot szán: annak nem ajánlhatok jobbat, mint ezt a könyvet” – írta 1921 november havában Rákosi Jenő a könyv előszavában, melynek címe „Őszi esték”, és amelynek szerzője Bartóky József (1865–1928) volt. Mivel karácsony gyorsan közeledik, érdemes megismerkedni azzal íróval, akit talán kevesek ismernek, pedig érdemes lenne.

A BARTÓKY CSALÁD A ZEBEGÉNYI NYARALÓ UDVARÁN. ELÖL BALRÓL JOBBRA: BARTÓKY MELINDA, BARTÓKYNÉ SZÉKÁCS JULIANNA, BARTÓKY JÓZSEF ÉS BARTÓKY MAGDA.
FORRÁS: DUNAKANYARKULT.BLOG.HU

Még pihenéssel tölti az idejét Tótka Sándor, a kajak egyes 200 méter friss olimpiai bajnoka, de már várja, hogy novemberben újra elkezdje az edzéseket. Az olimpiai, kétszeres világ- és négyszeres Európa-bajnok, valamint ifjúsági olimpiai bajnok kajakos élete talán legfókuszáltabb felkészülését gyúrta egybe Tokióra a járványhelyzet alatt. Az UTE sportolója arra biztatja a fiatalokat, hogy próbálják ki az egyik legeredményesebb hazai sportágat, amelyre a klub több mint 70 éve Óbudán működő vízitelepén nyílik lehetőség.

Számos betegség legyőzhető, ha idejében felismerik, ezért is érdemes kihasználni az ingyenes szűrővizsgálatokat, s nem lehet elégszer felhívni a figyelmet a különböző szűrések fontosságára. Dr. Budai András főorvossal, a Szent Margit Rendelőintézet ügyvezető igazgatójával az egészségnapok tapasztalatairól, a szakrendelőben megvalósult fejlesztésekről, az egészségügyi ellátás színvonalának növeléséről és a betegek felelősségteljes hozzáállásának fontosságáról is beszélgettünk.

Csaknem 70 ezer levezetett kilométer, megszámlálhatatlan közös kaland, ám egyre gyakoribb és körülményesebb szervizelés. Életre szóló élményeket köszönhetünk az 1999-ben gyártott Peugeot 106 1.0 Mistralnak – azaz Missynek –, amelynek 2016-ban lettem tulajdonosa, de öt és fél év után el kellett engednünk, mert horribilis összegbe került volna a további javíttatás.

K. G. APÓSTÁRSAM EMLÉKÉRE

HALAK ÉS EMBEREK

Én városi gyerek vagyok, élő hallal csak a Vámház/Tolbuhin körúti vásárcsarnokban találkoztam, bár Múzeum körúti lakásunk nem volt messze a Dunától, ahol a Szabadság hídnál néhány kikötött dereglye halat tárolt, de én ezeket (ti. a halakat) nem láttam. Ismertem azonban horgászokat, néztem a dunai pecásokat és a Kopaszi-gátnál kikötött hálókat leeresztő-felhúzó csónakokat.

HORGÁSZOK A RÁCKEVEI (SOROKSÁRI)-DUNÁN 1958-BAN. FORRÁS: FORTEPAN / HEGYI ZSOLT, BALLA DEMETER FELVÉTELE

JÚNIUS 2. – HARMINC ÉVE INDULT AZ ELSŐ MAGYAR INTERCITY

Az InterCity a definíciója szerint jellemzően nagyvárosok között közlekedő, magasabb komfortfokozatú expresszvonat. A vonatra általában a menetjegyen felül pót- és helyjegyet is kell váltani. Az első ilyen az országban 1991. június 2-án indult el, Miskolc és Budapest Keleti pályaudvar között közlekedett. Az acélkék szerelvény – amelyet akkor stílszerűen 120 kilométeres száguldás közben mutattak be a sajtó munkatársainak – korszerű, nagy teljesítményű mozdonyból, egy első osztályú kocsiból, ízléses étkező-büfékocsiból és négy másodosztályú kocsiból állt. Az ország akkor leggyorsabb és legkorszerűbb vasúti pályáján hétköznap négy, vasárnap öt vonattal közlekedett mindkét irányban. A menetidő 1 óra és 47 perc volt, a kényelemért és a gyorsaságért 100 forintos pótjegyet kellett váltani. Ma ugyanezt a távot 1 óra 57 perc alatt teszi meg az IC, azaz tíz perccel hosszabb a menetidő, miközben a pótjegy ma 300 forint. A második IC-vonal 1992-ben nyílt meg Budapest és Nyíregyháza között, és mára mintegy száz különböző IC üzemel, néhány viszonylatban nemzetközi EuroCity és InterCity járatok is közlekednek. 2006-ban jelentek meg az úgynevezett kör-IC vonatok, amelyek Budapestről indulnak, és ide is érnek vissza, menet közben „felfűzik” Szolnokot, Debrecent, Nyíregyházát és Miskolcot – írta a hvg.hu.

JÚNIUS 28. – HARMINC ÉVE SZŰNT MEG A KGST

Az 1949. január 25-én létrejött Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa, a KGST 1991. június 28-án szüntette be működését. Mint az államszocializmust, ezt is örök életűnek gondolták még 1989 végén is, mégis magával sodorta a tagállamok mélyülő gazdasági válsága. Mai szemmel visszatekintve a KGST különleges gazdasági övezet volt, amely a tagországok kereskedelmét kizárólag államok közötti alkuk és megállapodások révén bonyolította. A tagországok mintegy burokban, „inkubátorban”, a tőkés világpiaci hatásoktól részben elválasztva léteztek, és azt feltételezték, hogy ez mentesíti őket a válságoktól, fejlődésük gyors és egyenletes lesz. A tőkés világgazdaság azonban sosem rekesztődött ki a kelet-közép-európai tervországok gazdaságából, és a nyolcvanas években felülkerekedett az el- és felzárkózási igyekezet ellenére. Végül a Szovjetunió és nyomában a térség összes hiánygazdasága beadta a derekát – emlékezett vissza a merce.hu összeállítása.

JÚLIUS 6. – ÚJRATANULT KÖZLEKEDÉS

Magyarországon a közutakról és vámokról szóló 1890. évi I. törvény 107. paragrafusa értelmében „minden járművel balra kell hajtani, szembejövő járműnek balra kell kitérni, az előtte haladónak pedig jobbról kell eléje kerülni”. Az 1930-as évek második felében az egységesítésre törekvés és a német befolyás erősödése nyomán a környező országok közútjain is megváltoztatták a hajtási irányt. Az elszigetelődéstől és az idegenforgalom visszaesésétől tartó magyar közlekedési kormányzat 1939 júniusában a jobb oldali közlekedésre való áttérésről döntött, de a második világháború kitörése miatt az áttérést két évvel elhalasztották. A KRESZ-t a legtöbb pontban módosító végrehajtási utasítás 1941. július 6-án lépett érvénybe: hajnali 3 órakor a főváros és környékének kivételével az egész országban áttértek a jobb oldali közlekedésre. Budapesten a közlekedési vállalatok és a hatóságok hosszabb haladékot kaptak a váltásra, itt csak november 9-én hajnali 3 órától lépett érvénybe az új közlekedési rend. A jobbkormányos gépkocsik továbbra is közlekedhettek, de új forgalmi engedélyt már csak balkormányos autók kaphattak. A zártpályás rendszereknél még sokáig megmaradt a bal oldali közlekedés, jelenleg már csak a gödöllői HÉV vonalán érvényes.

AUGUSZTUS 1. – HETVENÖT ÉVES A FORINT

Hetvenöt évvel ezelőtt, 1946. augusztus 1-jén vezették be Magyarországon a hiperinfláció letörése érdekében a pengő helyett az új fizetőeszközt, a forintot – olvasható az MTVA Sajtóarchívumának összeállításában. Az új, értékét megőrizni képes pénz fedezetét a Magyar Nemzeti Bank hazakerült aranykészlete adta: az amerikai hadsereg 1946. augusztus 6-án szolgáltatta vissza a nyilasok által 1945 elején Nyugatra hurcolt, mintegy 30 tonnányi magyar aranyat. Kezdetben – speciális papír hiányában – csak 10 és 100 forintos bankjegyeket hoztak forgalomba ofszetnyomással, az új 10, 20 és 100 forintosok nyomása 1947-ben jó minőségű finn és francia importpapíron, réznyomással kezdődött el. Az 50 forintos bankjegy 1951-ben, az 500 forintos 1970-ben, az 1000 forintos 1983-ban, az 5000 forintos 1991-ben, a 10 ezer forintos 1997-ben, a 20 ezer forintos 2001-ben került forgalomba. 1949-ig a Kossuth-címer, 1957-ig a „Rákosi-címer”, 1990-ig a „Kádár-címer” volt a bankjegyeken, helyükre 1990-től az új köztársasági címer került. Egy forintnak száz fillér felel meg, de a fillérérméket 1999-ben kivonták a forgalomból, 2008-ban az egy- és kétforintos érmék is erre a sorsra jutottak. Jelenleg 5, 10, 20, 50, 100 és 200 forintos pénzérmék, illetve 500, 1000, 2000, 5000, 10 ezer és 20 ezer forintos bankjegyek vannak forgalomban.

AUGUSZTUS 16. – II. JÁNOS PÁL PÁPA MAGYARORSZÁGON

Harminc évvel ezelőtt, 1991. augusztus 16-án érkezett Magyarországra II. János Pál pápa, aki ötnapos programja során Máriapócson, Szombathelyen, Pécsett, augusztus 20-án pedig a budapesti Hősök terén is szabadtéri szentmisét mutatott be, ahol 200 ezren voltak jelen. Debrecenben ökumenikus istentiszteleten vett részt; a fővárosban találkozott a tudomány és a művészet képviselőivel, a zsidó hitközségek küldöttségével, a Szent István Bazilikában a betegekkel, a Népstadionban pedig a fiatalokkal. 1996. szeptember 6-án a Pannonhalmi Főapátság millenniumi megemlékezése alkalmából másodszor is ellátogatott Magyarországra II. János Pál pápa. Huszonöt év után idén a katolikus egyház feje újra Magyarországra látogatott. Szeptember 12-én az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus utolsó napján érkezett hazánkba Ferenc pápa, aki a történelmi jelentőségű vallási esemény zárómiséjét celebrálta a Hősök terén.

AUGUSZTUS 31. – MI LEGYEN A NEOREKLÁMOKKAL?

Az ELTE BTK Könyvtár- és Információtudományi Intézet 2017-ben publikált digitális gyűjteménye, a Neon Budapest számba vette a főváros falain, homlokzatain még megmaradt neonreklámokat. A hallgatói kezdeményezésre – Prusinszki István fotósorozatára – épülő gyakorlat komoly médiavisszhangot váltott ki, számos korábbi kezdeményezés, neonmentő akció eredményeit foglalta össze és bővítette, tágabb, nemzetközi kontextust teremtve. A kutatócsoport létrehozott egy adatbázist, emellett térképen mutatja meg a fővárosban az egykor működő és még megtalálható, ma is világító neonfeliratok pontos helyszínét. Két fiatal, Patkós Luca és Racskó Tamás most felhívást tett közzé annak érdekében, hogy a főváros gondozásába vegye ezeket a muzeális értékkel bíró tárgyakat. Meglátásuk szerint elérkezett az utolsó pillanat, amikor még néhány eredeti neont meg lehetne menteni. A neonreklámok hosszú távú fenntartása érdekében megoldási javaslataik is vannak.

Szinte minden területen csökkent a regisztrált bűncselekmények száma Óbuda-Békásmegyeren az elmúlt időszakban. Rendszeresen tartanak sebességmérő akciókat, az egyenruhásokon kívül civil ruhás rendőrök is járőröznek a frekventált helyszíneken, és lovas rendőrök segítségével is erősítik a közbiztonságot a kerületben. Szikszó Sándor rendőr alezredest, a BRFK III. kerületi Rendőrkapitányság vezetőjét a nyári hónapok tapasztalatairól, a biztonságos tanévkezdésről és az idősek sérelmére elkövetett trükkös csalásokról is kérdeztük.

Bővített és megújult terekkel, frissített könyvállománnyal várja olvasóit augusztus 16-tól a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár (FSZEK) Békásmegyeri Könyvtára. A Füst Milán utca 26. szám alatt működő bibliotéka egy 50 négyzetméteres rendezvény- és kiállítóteremmel gazdagodott, a legkisebbek részére mesesarok, a 14 év felettiek számára pedig olvasósarok áll rendelkezésre. Őri Melinda könyvtárvezetővel a könyvtár régi-új szolgáltatásairól, a járványhelyzet okozta kihívásokról és közösségépítő programjaikról beszélgettünk.

Pontosan negyven éve mutatkozott be az első IBM PC, az a személyi számítógép, amely minden bizonnyal a legnagyobb hatást gyakorolta az emberek életére. Bár az amerikai PC hivatalosan csak négy évvel később jutott el Magyarországra, a vasfüggöny mögött, Budapesten már 1982-ben elkészült a Proper-16 nevet viselő klónja – amely egyben a legelső európai PC/XT-klón.

Meredek erdei ösvényen lehet megközelíteni a vonyarcvashegyi Csándor-hegy tetején álló, 2010-ben állított fénykeresztet, a tetőről pedig pazar balatoni panorámában gyönyörködhet a kiránduló.

MÁRCIUS 15. – „EZ AZ AUTÓ A TIÉD IS!”

Március idusa alkalmából egy régi emléket szeretnék feleleveníteni édesanyám elmondása alapján egy 1985-ben tartott állami vagy pártrendezvényről. Az eseménynek a Nemzeti Múzeum adott otthont, de nem zárták le a kertet, csak parkolt néhány autó az Arany János-szobor mellett. Míg a résztvevők a múzeumban voltak, a sofőrök kint álltak a kocsijuk mellett, és beszélgettek, nézelődtek. Én mint kétéves kisfiú felfigyeltem az autókra, hiszen nem volt jellemző, hogy járművek álltak bent a kertben. Főleg nem csillogó, nagy autók. Egészen közel akartam menni, anyukám próbált visszatartani, amikor az egyik autó sofőrje így szólt hozzám: „Gyere csak, ez az autó a tiéd is!” Sőt, még be is ültetett a sofőrülésre. Jólnevelt gyermekként rövid idő után kiszálltam, és mentünk tovább. Vajon napjainkban melyik politikus engedné meg, hogy egy kisfiú beüljön az autójába, és melyik politikussofőr mondaná azt, hogy „ez az autó a tiéd is”?...

ÁPRILIS 12. – GAGARIN ŰRREPÜLÉSE ÉS A COLUMBIA

Hatvan évvel ezelőtt, 1961. április 12-én a TASZSZ szovjet hírügynökség hivatalos közleményt tett közzé: Jurij Alekszejevics Gagarin, a szovjet légierő 27 éves pilótája a Vosztok–1 űrhajóval egy óra negyvennyolc perc alatt egyszer megkerülte a Földet, majd sikeresen Földet ért az előre kijelölt körzetben, a Szovjetunió területén. Gagarin személyében a világon először járt ember a világűrben, és ezzel új korszak kezdődött az emberiség történetében. Egyfajta tisztelgés volt a nagy vetélytárs, az USA részéről, hogy napra pontosan húsz évvel Gagarin repülése után, 1981. április 12-én indult első útjára – az űrkorszak új fejezete nyitányaként – a Columbia űrrepülőgép. A 2011-es leállásig az első, többször felhasználható űreszköz mérlege: 135 indítás és két katasztrófa. A remélt siker, az űrrepülés olcsóvá és mindennapivá változtatása nem következett be, viszont óriási mennyiségű hasznos teher űrbe juttatása történt, és hatalmas volt a szerepe a ma is üzemelő Nemzetközi Űrállomás felépítésében.

ÁPRILIS 26. – MINDEN TRABANT ÉS WARTBURG VETERÁN

Mostantól hivatalosan is veterán autó minden Trabant és Wartburg: 1991 áprilisában gyártották le az utolsó darabokat belőlük. A Trabantok Zwickauban, a Wartburgok Eisenachban készültek. Ezeket a gyárakat a német egyesülés után bezárták, ám Zwickauban a Volkswagen-csoport, Eisenachban pedig az Opel telepedett meg. Az egykori Kelet-Németországban épül a Tesla gyára is, és a BMW is üzemeltet ezen a területen gyárat. Magyarországon egyébként a Magyar Biztosítók Szövetségének adatai szerint 2019-ben több mint tízezer Trabant volt forgalomban, míg a Wartburgok száma elérte az ötezret. Mára teljesen megváltozott a két márka státusza, bár néha még lehet néhány tízezer forintért is rossz állapotban lévő Trabantot vagy Wartburgot kapni, de egyre gyakoribbak a milliós áron kínált, megkímélt állapotú példányok – írja a hvg.hu.

MÁJUS 1. – „HALLÓ, ITT PUSKÁS TIVADAR BESZÉL!”

Budapesten – az akkori Fürdő, ma József Attila utca 10. szám alatt – 1881. május 1-jén kezdte meg működését az első telefonközpont, a berendezést Puskás Tivadar és testvére, Ferenc építette meg. Kezdetben még csak 25 előfizetője volt a telefonnak, de népszerűsége folyamatosan nőtt. A budapesti telefonközpont nemcsak a hazai telefonálásnak volt a kiindulópontja, hanem a világ egyik legkülönösebb, legzseniálisabb feltalálójának is. A magyar főváros távbeszélőközpontjában kapta első állását Nikola Tesla (1856–1943). A szerb nemzetiségű fizikus, mérnök, feltaláló később Puskás Tivadar ajánlásával a zsebében utazott tovább az Egyesült Államokba. A telefonhálózatra és a telefonközpontra alapozva jött létre később Puskás Tivadar igazán nagy találmánya, a Telefonhírmondó, amely a rádió elődje volt.

MÁJUS 8. – SZÁZHUSZONÖT ÉVES A KISFÖLDALATTI

A millenniumi ünnepségek idejére, 1896 májusára készült el Budapesten a földalatti vasút, amelyen az átadást követően, 1896. május 8-án az uralkodó is utazott. Az avatásától fél évszázadon át Ferenc József nevét viselő földalatti vasutat a közbeszédben kisföldalattiként emlegetik, megépítése jelentős mértékben hozzájárult ahhoz, hogy Budapest a 20. század hajnalán Európa egyik leggyorsabban fejlődő világvárosa legyen. Európában elsőként Londonban, a földrész kontinentális részén viszont a magyar fővárosban épült az első földalatti, 125 évvel ezelőtt.