Feleségemmel és kutatótársainkkal közösen április első hétvégéjén ismét visszatértünk Perlaki Zsuzsanna Éva „A jel” című, 2018-ban bemutatott dokumentumregényének helyszínére. Immár ötödik alkalommal jártunk itt a sok szempontból egyedülálló, szerteágazó nyomozáshoz kapcsolódóan.

Az egészségtudatos gondolkodás népszerűsítésére, a szűrővizsgálatokra, az idősellátás fejlesztésére és az eszközpark folyamatos korszerűsítésére szeretne hangsúlyt fektetni a következő években a Kispesti Egészségügyi Intézet új főigazgatója. Dr. Kumin Marianna 1994-től dolgozik neurológus főorvosként az intézményben, amelynek másfél évtizedig orvos igazgatója is volt. Örömmel számolt be arról, hogy idén nyáron teljesen megújul az intézet földszinti fogadótere, újabb modern röntgengépek segítik a diagnosztizálást, és az elektronikus betegelőjegyzés bevezetését is tervezik.

A „helyszínen váltott vonaljegy” nevére vonatkozó észrevételemet a BKK Zrt. „köszönettel vette”, az értelmetlen kifejezést a „minél rövidebb megnevezés alkalmazásával” indokolják. „Helyszín nélkül” továbbra sem lehet jegyet venni, a „helyszínen” viszont csak száz forintos felárral.

ILLUSZTRÁCIÓ FORRÁSA: WIKIPEDIA

Elsősorban szakközépiskolásoknak és szakgimnazistáknak nyújt alternatív időtöltési és tanulási lehetőséget a Kispesti Vigadó épületében múlt év végén megnyílt Deviszont Közösségi Tér. Az újszerű kezdeményezés megálmodói – Birtalan Gergő, Fernengel Ági, Jagodits Eszter, Major Magda, Susánszky Péter, Szarka Alexandra és Tóth Kinga – fiatal szociális munkások, pedagógusok és társadalomtudósok, akik csapatmunkával, készségfejlesztéssel és élményalapú tanulással segítik a tizenéveseket az őket körülvevő világ alaposabb megismerésében és értelmezésében. Két alapító taggal, Szarka Alexandrával és Susánszky Péterrel a Deviszont létrehozásának előzményeiről, küldetéséről és programjairól beszélgettünk.

Újságírói munkámhoz kapcsolódóan több mint másfél évtizedig aktívan részt vettem a hazai ufós szubkultúra bizonyos szegmenseiben, és szomorúan tapasztaltam, hogy a rendszerváltás óta „szervezett” magyar ufókutatás az elmúlt negyed évszázad alatt tapodtat nem mozdult előre: az „ufókutatással” foglalkozó szervezetek és klubok többsége egy zsákutcába futott, áltudományos irányvonalat konzervál, s ezzel a széles közvélemény előtt lejáratta, nevetségessé és hiteltelenné tette ezt az amúgy rendkívül érdekes, gondolkodásra ösztönző, izgalmas kérdéseket feszegető témát. Véleményem szerint a földönkívüli létformák keresését és az intelligens idegen civilizációkkal való kapcsolatteremtést teljesen más nézőpontból kell megközelíteni. Ez a – hosszú távú célok irányába tartó – meggyőződés és lelkesedés vezetett az ELTE BTK informatikus könyvtáros hallgatójaként 2017-ben írt szakdolgozatom elkészítéséhez, amelyben az ufókérdés tudományos megítélését vizsgáltam speciális – könyvtár-, információ- és kommunikációtudományi – megközelítésből.

KÁVÉHÁZ ÉS EGYEBEK

Az Irányi utca, a Cukor utca és a Károlyi (korábban Egyetem) utca által határolt háztömb aljában kávéház működik, így volt ez a háború előtt is. A Centrál kávéházról szó esett már a XXXIV. forgácsban is, én másról szeretnék írni, más „fontatlanságról”. (Ez a szó Hegedűs Géza kiváló írónk nyelvi leleménye – lásd: Fontatlanságok, Trezor Kiadó, 1996 –, ahogyan meghatározta: „Ami pedig nem fontos, az nyelvtanunk szabályai szerint: fontatlan”.) Mire is tudták használni korábban ezt a helyiségkomplexumot?

AZ EÖTVÖS KLUB (KORÁBBAN ÉS MA CENTRÁL KÁVÉHÁZ) ÉPÜLETE A FERENCIEK TERE FELŐL, BALRA A KÁROLYI UTCA, JOBBRA A CUKOR UTCA A HETVENES ÉVEK VÉGÉN KÉSZÜLT FOTÓN. FORRÁS: FORTEPAN

DECEMBER 4. – MEGJELENT A KÖRMENDI FIGYELŐ 19. SZÁMA

A Körmendi Kulturális Műhely szervezésében bemutattuk a Körmendi Figyelő 19. számát a Batthyány-kastély aulájában. A Meridián Csoport alapító tagjaiként vettünk részt a rendezvényen, tanulmányaink idén először kaptak helyet a Körmendi Figyelő hasábjain. Az Eőry Szabó Ferenc által szerkesztett kiadványban az olvasó a körmendi gyökerektől indulva egészen az univerzum végtelenjéig szárnyalhat. A remek hangulatú eseményen többek között megismerkedhettünk a Körmendi Figyelő szerzőinek munkáival, és csodálatos baráti beszélgetéssel egybekötött estét tölthettünk együtt.

DECEMBER 12. – HUSZONÖT ÉVE HUNYT EL ANTALL JÓZSEF

„Kormánya eleve bukásra volt ítélve, de ez várt volna mindenkire, aki a hatalomátadós rendszerváltás után Magyarország vezetésére vállalkozik. Antall József miniszterelnöki tevékenységének megítélése mindazonáltal máig vitatott. Egyesek szerint az ő megfontoltságára volt szüksége az országnak a békés átmenethez, mások viszont úgy vélik, az ezredfordulóhoz közeledve inkább a múlt felé fordult példákért, mintsem egy korszerű Magyarországot építsen. Akárhogy is legyen, kormányzása idején az ország döntő lépéseket tett azért, hogy a nyugati világhoz közeledjen, ebben elévülhetetlen érdemei vannak. Kormánya bukását már nem élte meg. Súlyos beteg volt, de a gyógyulás helyett ő vállalt feladatát választotta, a gyilkos kór pedig végzett vele” – emlékezett vissza a HVG az éppen 25 éve elhunyt Antall Józsefre. Az Antall József halálának bejelentése miatt félbeszakított Kacsamesékre ebben a posztban emlékezem vissza.

JANUÁR 21. – HATVANÉVES AZ ELSŐ MAGYAR SZÁMÍTÓGÉP

Pontosan hatvan évvel ezelőtt, 1959. január 21-én számolt be az Esti Hírlap az első magyar elektronikus számítógép – korabeli szóhasználattal: „számológép”–, az M-3 elkészültéről. Ez igazán kerek évforduló, a magyar informatika születésnapja. Az ünnepelt gép közel tíz évig működött, Budapesten, majd Szegeden, ahol végül 1968-ban leselejtezték. A magyar technikatörténet unikális értékének fontos darabjai láthatóak a Neumann János Számítógép-tudományi Társaság Informatikatörténeti Kiállításán, további darabjai pedig a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum Műszaki Tanulmánytárában; a gép leírása, műszaki adatai, története jól feldolgozott az NJSZT Informatikatörténeti Adattárában is. A még élő munkatársak közül Dömölki Bálinttal, Németh Pállal és Szelezsán Jánossal, a magyar informatika kiemelkedő alakjaival Képes Gábor beszélgetett.

FEBRUÁR 5. – ELKEZDŐDÖTT A DISZNÓ ÉVE

A kínai holdnaptár szerint február 5-én vette kezdetét az új év, amely a Disznó éve lesz. A disznó a jólét és a szerencse szimbóluma a helyi kultúrában. A kínai újévet, más néven tavaszünnepet nemcsak Kínában, de több kelet-ázsiai országban is megtartják. A világ népességének egynegyede számára ez az év legnagyobb ünnepe. A kínai asztrológia szerint a Disznó éve a hivatás és az anyagi bőség időszaka, a Disznó évében született személy a legnyitottabb és legegyenesebb az állatövben.

FEBRUÁR 14. – KÉTSZÁZ ÉVE SZÜLETETT AZ ÍRÓGÉP FELTALÁLÓJA

Kétszáz éve, 1819. február 14-én született Christopher Latham Sholes amerikai újságíró, politikus, az első praktikus írógép és a ma is használatos QWERTY billentyűzetkiosztás megalkotója. Az írógépet a történelem során számos alkalommal találták fel, de csak a sorban ötvenkettedik Sholesnak sikerült a gyakorlatban is használható és kereskedelmileg sikeres masinát terveznie – írta a HVG.

Az indulás óta eltelt hét évben összesen több mint 900 ezren olvasták a blogjaim virtuális hasábjain megjelent közel 600 bejegyzést. A Prusi Dosszié 2019-ben újabb mérföldkőhöz érkezett: a korábban önálló címeken elérhető tematikus blogjaim beolvadását követően három új rovattal bővült, így immár valódi komplex blogként, a korábbiaknál jóval szélesebben tükrözi az érdeklődési körömet.

A 100. születésnapját ünneplő budapesti Gellért szállót és az első világháborús fürdőéletet mutatják be a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum márciusig látogatható időszaki kiállításai.

Egy generáció traumatikus élménye a félbeszakított Kacsamesék, amelynek pillanatnyi körülményei bennem is „vakuemlékként” rögzültek. Huszonöt évvel ezelőtt, 1993. december 12-én, a Walt Disney bemutatja című műsort megszakítva jelentette be Boross Péter belügyminiszter, hogy hosszan tartó, súlyos betegség után elhunyt Antall József miniszterelnök.

KÉPKOCKA A FÉLBESZAKÍTÁST MEGELŐZŐ JELENETBŐL ÉS A MAGYAR TELEVÍZIÓ LOGÓJÁNAK RÉSZLETE. MONTÁZS: PRUSINSZKI ISTVÁN

SZEPTEMBER 6. – EXKLUZÍV IZSÁKY-EST TATÁN

Az erdélyi Izsáky László által 1974-ben végrehajtott ufólehívás több szakértője szólalt meg a tatai Magyary Zoltán Művelődési Központban rendezett exkluzív, interaktív Izsáky-esten: Perlaki Zsuzsanna Éva, a Meridián Csoport alapító tagja, A jel című könyv szerzője, valamint Eőry Szabó Ferenc és Eőri Szabó Ferenc, Izsáky László „Más lakott világok – A teremtés hat napja” című könyvének szerkesztői. Az előadásokat és könyvbemutatókat követően kötetlen beszélgetésre nyílt lehetőség.

SZEPTEMBER 12. – HATVANÉVES MINDEN CHIP ŐSE

Hatvan évvel ezelőtt, 1958. szeptember 12-én a Texas Instruments laboratóriumában megalkottak egy nem mindennapi szerkezetet: az első integrált áramkör nagyon kezdetlegesnek néz ki, mégis átalakította nemcsak az elektronikai ipart, hanem életünk legtöbb szegmensét is. Nem túlzás azt állítani, hogy világunk és mindennapi életünk biztosan nem így nézne ki a találmány nélkül. Jack Kilby 2000-ben fizikai Nobel-díjat kapott a félvezető feltalálásáért – olvasható az Index összeállításában.

SZEPTEMBER 29. – ALTERNATÍV VILÁGKÉPEK ELEMZÉSE

„Tapasztalatból hallottam... Alternatív világképek: Összeesküvés-elméletek társadalomtudományi elemzése” címmel, Povedák István és Hubbes László Attila szerkesztésében 2018-ban jelent meg a Magyar Kulturális Antropológiai Társaság (MAKAT) Modern Mitológiakutató Műhely könyvsorozatának második kötete. Ezzel az újabb hiánypótló művel bővült a magánkönyvtárunk, ezúton is köszönet érte Juhász Péternek! Különösen ajánlom Povedák István tanulmányát az ufókultúra társadalomtudományi elemzéséről: objektív áttekintést ad arról a szubkultúráról, amelynek két évtizedig aktív tagja voltam, s most is több szállal kötődöm, bár nem éppen büszkeséggel telítve.

OKTÓBER 20. – EGYSZER FENT, EGYSZER LENT

OKTÓBER 22. – ÍNSÉG-SZIKLA A GELLÉRT-HEGY LÁBÁNÁL

Az augusztus óta tartó csapadékszegény időjárás miatt a Duna vízállása a magyarországi szakaszon ismét az eddig mért legkisebb értékek közelében vagy alatta alakul a vízmércéken. Október 19-én Budapestnél 49 centiméter – a valaha mért legkisebb szintnél két centiméterrel alacsonyabb – volt a vízállás, ezzel 71 éves rekord dőlt meg. Így száraz lábbal is ki lehetett sétálni a a Gellért-hegy lábánál, az Erzsébet híd és a Szabadság híd között található Ínség-sziklára, amely csak tartós aszály idején „mutatja meg magát”. Az október végi rekord alacsony vízállás láthatóvá tette a Szabadság híd helyén álló Ferenc József híd maradványait is a Duna medrében. Az 1896-ban átadott Ferenc József hidat a német hadsereg robbantotta fel Budapest ostromakor, 1945-ben.

OKTÓBER 23. – NAGY IMRE SZOBRÁNÁL A VÉRTANÚK TERÉN

OKTÓBER 30. – TRACCSPARTI AZ UFÓLEHÍVÓJELRŐL

Perlaki Zsuzsanna Éva, a Meridián Csoport alapító tagja volt a kispesti Párbeszéd Tere klubprogramjának vendége, akivel a szíriuszi aranylemezekről, az erdélyi Izsáky Lászlóról és az ufólehívásról beszélgethettek a baráti hangulatú Traccsparti résztvevői.

OKTÓBER 30. – NYOLCVANÉVES A VILÁGOK HARCA

Ezrek rémültek halálra és hagyták el pánikszerűen otthonaikat, a telefonvonalak pillanatok alatt felforrósodtak: 80 évvel ezelőtt, 1938. október 30-án Orson Welles A világok harca című H. G. Wells-mű rádiójáték-változatával megmutatta, milyen félelmetes hatása lehet a modern médiának. Az akkor mindössze 23 éves színházi „csodagyerek” társulatával „élő közvetítést” adott az ellenséges földönkívüliek New Jersey államban való landolásáról, majd a New York elleni sugár- és gáztámadásról. Howard Koch olyan realista forgatókönyvet írt Welleséknek – váratlan programmegszakításokkal, gyorshírekkel és különböző hanghatásokkal –, hogy rengetegen valóságosnak hitték a „tudósítást”, pedig az adás előtt, majd alatta többször is felhívták a figyelmet: csupán fikcióról van szó. De a pánik sokkal erősebb volt annál, hogy erre odafigyeljenek: sokan menekülni próbáltak, mások a rendőrséget és a lapszerkesztőségeket bombázták telefonhívásaikkal. Arról eltérőek az adatok, hogy mennyien estek a rettegés áldozatául, de egy tíz évvel későbbi tanulmány szerint legalább egymillióan kerültek a műsor hatása alá. Welles saját bevallása szerint arra akarta rádöbbenteni az embereket, hogy nem kell mindent rögtön elhinniük, amit a médiában hallanak.

NOVEMBER 9. – RÁKÓCZI-FA AZ ILONA-VÖLGYBEN

A parádfürdői Ilona-völgy közvetlen bejáratánál hatalmas kocsányos tölgy, az úgynevezett Rákóczi-fa állt. A legenda szerint 1710-ben II. Rákóczi Ferenc a Felvidékre tartva e fához kötötte lovát. A fa törzsének kerülete 9,5 méter, lombkoronája teljes pompájában 40 méter volt. A kocsányos tölgyet a Mátrában őshonos fafaj legszebb példányaként emlegették. A fa jó ideje kiszáradt, de még mindig fontos idegenforgalmi látványosságnak számított, azonban 2015. január 31-én egy viharos szélben kidőlt. A hatalmas kidőlt fatörzs jelenleg is megtekinthető az eredeti helyén.

NOVEMBER 15. – ÖTVENÉVES AZ OLSEN-BANDA

Idén ünnepelte 50. évfordulóját a legendás dán vígjátéksorozat, az 1968. október 11-én bemutatott Olsen-banda. Eredetileg nem terveztek sorozatgyártást, de az első rész olyan népszerű lett Dániában, hogy már a következő évben elkészült a folytatás, onnantól pedig majdnem minden évben bemutattak egy újabb filmet. A sorozat népszerű lett az egykori Kelet-Németországban, Magyarországon és Lengyelországban is, Norvégiában és Svédországban pedig saját verziót forgattak belőle. Az Olsen-banda bemutatásának 50. évfordulója után alig egy hónappal szomorú hírt közölt az MTI: 83 évesen elhunyt Morten Grunwald dán színész, akinek halálával a legendás filmbéli bűnözőcsoport utolsó tagja távozott az élők sorából. A két másik Olsen-színész közül Poul Bundgaard 1998-ban, Ove Sprogøe pedig 2004-ben hunyt el.

HOGYAN LETTÜNK MAGYAROK?

Talán pontosabb lenne a cím, ha az állampolgárság megszerzését kérdeznénk, de remélhetőleg így sem lesz zavaró a két ténybeli különbség egységes kezelése.

POZSONYI LÁTKÉP 1915-BŐL. FORRÁS: FORTEPAN

A valódi problémákat nem oldották meg, annál több kérdést generáltak a diszkriminatív „téli rezsicsökkentéssel”. Lesz-e valaha arányos támogatási rendszer?

Késő őszi vasárnap reggelen, csípős időben indultunk Üröm Sadove városrészéről, és a Budakalásztól nyugatra fekvő Monalovac oldalában – jelzetlen erdészeti és jelzett turistautakon – jutottunk el az 534 méter magas Nagy-Kevély oldalában található fedett pihenőhelyig, ahonnan nyugati és déli irányba, Pilisvörösvár, Solymár, a budai hegyek és Budapest felé nyílik kilátás.

A csévharaszti erdőőri laktól a sárga jelzésű turistaút vezet a Buckás-erdőn át Magyarország egyetlen megmaradt ősborókásához. A 105 hektáron elterülő, nyáras borókással váltakozó homoksztyepp – tölgyes foltjaival, gyepjeivel, aljnövényzetével együtt – 1940-től áll természetvédelmi oltalom alatt, a Natura 2000 hálózat része.

Ködös reggelen indultunk a pilisszentlászlói hegytetőről, és a Pap-réti erdészház érintésével, gomolygó párafelhőbe burkolózó erdészeti úton jutottunk el az 593 méter magasan található Urak asztalához. A több mint 30 hektáros területen, Dunabogdány és Visegrád határán működött a nyolcvanas években a Budapest környéki légvédelmi gyűrűhöz tartozó 11/1. honi légvédelmi tüzérosztály rakétabázisa.

Első házassági évfordulónkon a Mátrában tettünk egynapos kirándulást: a parádsasvári Köszörű-völgyi víztározó és a parádfürdői Károlyi-kastély után a siroki várat tekintettük meg a ködös őszi időben. A Bükk és a Mátra határán, a Tarna-patak észak felé kiszélesedő völgye felett álló vár a középkorban a Tarna völgyében észak felé vezető utak lezárására és ellenőrzésére alkalmas helyen épült, bár elsősorban földesúri magánvár volt, stratégiai szerepet alig játszott.

A kiskunsági Homokhátság természetvédelmi területén fekvő kis zsákfalu, Pusztavacs külterületén található Magyarország földrajzi értelemben vett közepe. Kátyús, tengelytörő aszfaltút vezet az időjárás viszontagságait és a vandalizmust egyre nehezebben viselő jeltoronyhoz, amelynek környezete hűen tükrözi az ország jelenlegi állapotát.

A Budapesttől 30 kilométerre, mintegy 10 ezer hektáron elterülő Pótharaszti-sétaerdőben a NEFAG Zrt. Monori Erdészete és a Pest Megyei Természetbarát Szövetség 2016-ban újította fel a turistaútvonalakat. A szabadon látogatható természetvédelmi terület a több mint százéves erdőőri lakkal, a mellette kialakított esőbeállóval és annak tűzrakó helyével, a pihenőpadokkal és erdei játszótérrel, valamint a három kapcsolódó, ismeretterjesztő táblákkal ellátott sétakörrel igazi erdei élményeket nyújt a látogatóknak. Az alföldi sétaerdő bemutatja a helyi élővilágot, az itt megfordult híres embereket és irodalmi alkotásaikat, az ország első természetvédelmi emlékeit és a manapság romantikus homályban élő, de egykor rémisztő betyárok életét.

RIKKANCS

Az értelmező szótár szerint a rikkancs „mozgó újságárus, aki a nála lévő lapokat kiabálva ajánlja”. Ilyen újságárus már nincs. Persze sok minden nincs, ami régebben volt, ezért érdemes erre a foglalkozásra is egy kicsit emlékezni.

MOZGÓ ÚJSÁGÁRUS A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTT BUDAPESTEN. FORRÁS: FORTEPAN

Magyarország egyik legérdekesebb tanösvénye a Tata melletti Fényes karsztforrás-csoportjánál kialakított, fából épült sétány, amely a tiszta vizű források felett, a láperdő égerfái között kalauzol végig. A szigorúan védett természetvédelmi területen áthaladó, 18 állomással rendelkező ökoturisztikai tanösvény a lápvidék különleges állat- és növényvilágát mutatja be.

A tatai Kálvária-dombon, az ELTE kezelésében működő Geológus Kert csaknem 60 éve természetvédelmi terület. Az Európában példa nélküli geológiai és botanikai látványosságokat, százmillió év kőbe vésett történetét bemutató Szabadtéri Geológiai Múzeumot Varga Zoltán szakvezetésével tekintettük meg.

Éppen 50 évvel ezelőtt, 1968-ban kezdett el futballozni a Budapesti Honvéd Sportegyesületben, és kisebb-nagyobb megszakításokkal azóta is itt tevékenykedik Szurgent Lajos. A Honvéd egykori játékosa, majd ötszörös edzője, másodedzője, utánpótlásedzője, játékosmegfigyelője, jelenleg elnöki tanácsadója igazi élő legenda. Szurgent Lajossal – akit nemcsak a Honvéd-pályán, de szerte az országban „klubhűségesként” emlegetnek – pályafutásának főbb állomásairól, a sportsikerekhez vezető út titkairól és Kispest népszerű futballklubjáról beszélgettünk.

JÚNIUS 8. – LÁTOGATÁS AZ ÓBUDAI POLARISBAN

JÚNIUS 9. – LEVÉLTÁRI PIKNIK BUDAPESTEN

A Magyar Levéltárosok Egyesülete és Budapest Főváros Levéltára június 8–9-én – a nemzetközi levéltári naphoz kapcsolódóan – idén is megrendezte a Levéltári Pikniket, amelyen „Digitalizálj!” címmel az Arcanum Adatbázis Kft. tartott élő bemutatót munkájukról, szolgáltatásaikról. Az Arcanum Digitális Tudománytár (ADT) a teljesség igényével teszi hozzáférhetővé és kereshetővé múltunk legfontosabb nyomtatott forrásait, legyen szó újságokról, tudományos folyóiratokról, lexikonokról vagy éppen könyvekről. A jelenleg közel 18 millió oldalt tartalmazó adatbázisban tudományos és szakfolyóiratok, heti- és napilapok, valamint lexikonok és tematikus könyvgyűjtemények legjava érhető el.

JÚNIUS 25. – HÚSZÉVES A WINDOWS 98

Húsz éve, 1998. június 25-én jelent meg a boltokban a Windows 98, éppen amikor az internetezés világszerte terjedni kezdett, és ebben az operációs rendszerben már alapból minden összetevő megvolt ahhoz, hogy feltárcsázzuk a netszolgáltatónkat. A Microsoft-vezér Bill Gates április 20-án élőben mutatta be a rendszert Chris Capossela alelnökkel, és ez lett minden idők leghíresebb rendszerleállása – olvasható az Index összeállításában. A Windows 98 volt az első olyan Windows-verzió, amelyet kifejezetten otthoni felhasználóknak terveztek: leegyszerűsödött a számítógépen és az interneten való keresés művelete, gyorsabban lehetett megnyitni és bezárni az alkalmazásokat, támogatta a DVD-lemezek olvasását és az USB- eszközöket.

JÚLIUS 17. – SZÁZ ÉVE SÜLLYEDT EL A CARPATHIA

Kereken száz éve, 1918. július 17-én kora délelőtt – alig több mint hat évvel a Titanic hullámsírba merülése után – a könyörtelen végzet a legendás óceánjáró túlélőit megmentő, és emiatt világhírűvé vált Carpathia gőzöst is utolérte. A Titanic tragikus történetének hőse, a Carpathia nemcsak az egyetemes, hanem a magyar tengerhajózás történetébe is mindörökre beírta nevét – olvasható az Origo összeállításában.

JÚLIUS 18. – FÉL ÉVSZÁZADOS AZ INTEL

Ötven évvel ezelőtt, 1968. július 18-án alakult a világ egyik legfontosabb mikroelektronikai gyára, az Intel. Az Andrew Grove, Robert Noyce és Gordon E. Moore által Integrated Electronics Corporation néven alapított cég elsősorban mikroprocesszorairól ismert, de gyárt még hálózati kártyákat, alaplapi chipkészleteket, videokártyákat és egyéb számítógépes eszközöket. Kezdetben négy alkalmazottjuk volt, beleértve magyar származású Vadász Lászlót, aki 1975-től a cég elnökhelyettese, 1988–2002 között pedig az igazgatói tanács tagja. Az ő irányítása alatt készült el 1971-ben a világ első mikroprocesszora, az Intel 4004. A magyar származású, 1956-os menekült, Andrew Grove (Gróf András) 1968-tól 1997-ig, majd 1997–2005 között az igazgatótanács elnökeként azon munkálkodott nagy sikerrel, hogy az Intel egy nagy nemzetközi cég legyen. A cég részvénye jelenleg egyike annak a harminc részvényből álló kosárnak, amelyből a Dow Jones Ipari Átlagot számítják.

AUGUSZTUS 4. – REGIOMONTANUS EMLÉKTÁBLÁJÁNÁL

AUGUSZTUS 7. – SAJTÓBEJÁRÁS A SHOPMARKBAN

Kreatív „ujjlenyomatozás” az átalakítás alatt álló Shopmark, a volt Europark sajtóbejárásán. A tervek szerint októberben nyitja meg újra kapuit az addigra teljesen modernizált, átépített kispesti bevásárlóközpont. Fotó: Erdős László

AUGUSZTUS 19. – NEHEZÍTETT „KRESZ-VIZSGA”

Időnként elég sajátságosan tartatja be a rendőrség a sebességhatárokat. Ma hajnali 04:45-kor a 11-es úton, Dunabogdány és Tahitótfalu között értem egy rendőrautó mögé, és Szentendre belvárosáig esélyem sem volt megelőzni. Lakott területen belül következetesen 40-45 km/h-val, lakott területen kívül 80-85 km/h-val, 70-es korlátozású szakaszokon 60-65 km/h-val haladt – egyértelműen szándékosan nem a megengedett legnagyobb sebességgel, de éppen annyival alatta, hogy az esetleges előzők biztosan bírságot kaptak volna. Közel húsz kilométeren át (!) haladtam a rendőrök mögött, és egy nehezített KRESZ-vizsgán éreztem magam a sötétben. Már azt hittem, soha nem lesz vége a felesleges cammogásnak, amikor a szentendrei kapitányságnál végre lekanyarodtak, és vezethettem tovább normális, életszerű és szabályszerű tempóban. Itt egyértelműen az előzés miatti bírságolás lett volna a cél – de miért kell ilyen idegőrlő módszerrel szívatni és provokálni az autósokat, tényleg ez az „elrettentő erő” a gyorshajtókkal szemben?...

A rendszerváltás idején kapcsolódott be a kispesti közéletbe Zupkó Gábor, aki az első önkormányzati ciklusban alpolgármesterként töltötte hivatali idejét, 1994-től 1998-ig az első közvetlenül megválasztott polgármesterként irányította a kerületet. Kispesten és a Fővárosi Közgyűlésben végzett munkájának befejezése után a diplomáciai pályát választotta. Jelenleg az Európai Bizottság Magyarországi Képviseletének vezetője, nemzetközi szinten is számos szakmai sikert és elismerést tudhat magáénak. Kispest egyik új díszpolgárával kerületi kötődéseiről, az önkormányzati rendszer kialakulásáról és Magyarország uniós tagságát érintő témákról beszélgettünk.