Sok szempontból egyedülálló, szerteágazó nyomozásának részleteit és eredményeit, egy 1974-es erdélyi ufóeset sikeres rekonstruálásának történetét osztja meg az olvasókkal Perlaki Zsuzsanna Éva „A jel” című dokumentumregényében. A Meridián Csoport újonnan induló sorozata, a Meridián-könyvek első kötetét július 24-én mutattuk be a FSZEK kispesti könyvtárában.

FOTÓK: ERDŐS LÁSZLÓ

A közvéleményt megosztó témák között évtizedek óta kiemelt helyet foglal el az intelligens földönkívüli civilizációk múltbéli és jelenlegi földi tevékenységének kérdése. Az ismert magyar kutatók többsége azonban mindent elkövet annak érdekében, hogy – áltudományos szemlélettel, módszerekkel – szándékosan félrevezesse az ufótéma iránt érdeklődőket, ezáltal teljes mértékig lejáratta a nagyközönség előtt az ufókutatást. A Meridián Csoport alapítóiként nyíltan felvettük a harcot ezen kutatók ellen: elhatároztuk, hogy elválasztjuk az „ocsút a búzától” – és a kényelmes hazugság helyett a kényelmetlen igazságot választjuk.

Perlaki Zsuzsanna Éva széles érdeklődésű személyiségként szeretné minél jobban megismerni a világot. Érdeklik a megmagyarázatlan jelenségek, legyen szó földönkívüliekről, szellemekről vagy parajelenségekről. Saját tapasztalatokkal is rendelkezik, ezért egyfajta szűrőn keresztül figyeli az ilyen témákban megjelenő publikációkat, cikkeket, tanulmányokat, bejegyzéseket, hozzászólásokat, személyeket. Ennek hatására indította el 2014-ben a Gondolatok az égbolt alól blogot, ahol az írásait olvashatják többek között olyan rejtélyes ufóesetekről, amelyeket a mai napig nem tudnak megcáfolni. 2015-ben közösen alapítottuk meg az ufójelenségekkel és alternatív tudományelméletekkel foglalkozó Meridián Csoportot és az égisze alá tartozó Magyar Ufókutatási Klub Facebook-csoportot.

Zsuzsa első könyvében egy 1974-es erdélyi ufóeset sikeres rekonstruálásának történetét osztja meg az olvasókkal. Negyvennégy évvel ezelőtt, egy idegen űrhajó utasainak köszönhetően 86 darab aranylemez került Izsáky László birtokába. Az erdélyi kutatónak a Keleti-Kárpátokban, a Gutin hegységben található Kakastaréj közelében, a társaival együtt felrajzolt ufólehívójel segítségével sikerült kapcsolatba lépnie egy földönkívüli civilizáció képviselőivel, s később meg is fejtette a tőlük kapott aranylemezek üzenetét.

Az azóta eltelt több mint négy évtizedben számtalan próbálkozás történt arra, hogy – Izsáky László bőröndnyi hagyatékára alapozva – hasonló lehívójelek segítségével reprodukálják a kapcsolatfelvételt, ám senki nem járt sikerrel. Nem véletlenül: az Izsáky-hagyaték részei egészen idáig olyanok kezében kallódtak, akik valójában semmit sem tudtak kezdeni az anyagokkal.

Zsuzsa az elmúlt négy évben alaposan beleásta magát az eset tanulmányozásába. A rendelkezésére álló dokumentációból kiindulva, annak rendszerezése közben megpróbált minél teljesebb képet kapni az 1974-es ufólehívás hátteréről. Több írása is megjelent a témában, illetve az ország több pontján tartott előadásokat Izsáky Lászlóról, rejtélyes bőröndjének tartalmáról és az erdélyi aranylemezekről. Kezdettől fogva tisztában volt azzal, hogy az eset teljes körű feldolgozását kizárólag úgy valósíthatja meg, ha a korabeli események hitelességét erős szkepticizmussal vizsgálja. Ennek érdekében több expedíciót is szervezett a Kakastaréjhoz, s a megfelelő helyen és időben kezébe vette az irányítást: 2016. június 7-én, pontosan 42 évvel az Izsáky László által leírt események után, társaival rekonstruálta az eredeti ufólehívójelet, és elküldte az üzenetet a kozmoszba. A kísérlet sikerrel járt. A kapcsolatfelvétel sikerült.

E nem mindennapi vállalkozás részleteiről, a több éven át tartó izgalmas nyomozás eredményeiről és tanulságairól, a kapcsolatfelvétel módjáról és hátteréről szól „A jel” című dokumentumregény, amely regényes formában nyújt betekintést az események kulisszái mögé. Kíméletlen őszinteséggel rántja le a leplet az ármánykodásokkal és hazugságokkal telített ufós közösségről, rámutat az eset feldolgozása közben talált ellentmondásokra és összefüggésekre, s valós alternatívával szolgál a földönkívüli civilizációkkal történő kapcsolatfelvételre.

A FSZEK kispesti könyvtárában tartott könyvbemutatón a Meridián-könyvek sorozatának felelős kiadójaként, szerkesztőjeként köszöntöttem az érdeklődőket. Örömmel üdvözöltem a hazai kutatók exkluzív társaságát, és külön köszönetet mondtam a nemzetközi ufókutatók részvételéért, akik többek között „az ezer tó országából” érkeztek, és a kezdetek óta figyelemmel kísérik az erdélyi Izsáky László és az aranylemezek, illetve a kozmikus kapcsolatfelvétel módjának valóságtartalmára irányuló kutatásokat. Röviden bemutattam az 1974-es intersztelláris kapcsolatfelvétel körülményeit, ízelítőt nyújtottam Izsáky László hagyatékából, valamint közösen elvégzett könyvtári és helyszíni kutatómunkánkból.

Ezután néhány kérdést tettem fel Zsuzsának, egyebek mellett szóba kerültek azok a nehézségek is, amelyekkel szembe kellett néznie a nyomozás során. Nemcsak az okozott komplikációt, hogy több mint 40 év távlatából kellett vizsgálnia az esetet, hanem az itthoni ufókutatók is megpróbáltatások elé állították azzal, hogy miközben munkájának részleteit az olvasói elé tárta, szembe kellett néznie megfélemlítésekkel, fenyegetésekkel és az ellene irányuló, rosszindulatú dezinformációk terjesztésével, melyekkel ezen csőlátású kutatók saját tehetetlenségüket, ármánykodásaikat, hozzá nem értésüket igyekeztek leplezni.

Kérdéseket tettem fel meghívott vendégünknek, Eőry Szabó Ferencnek is, aki szintén érdemben foglalkozott az erdélyi esettel és Izsáky László hagyatékának feldolgozásával, amelyet 2016-ban könyv formájában osztott meg az érdeklődőkkel: az „Izsáky László: Más lakott világok – A teremtés hat napja” című kötetet Eőri Szabó Ferenccel közösen szerkesztette. Megkértem arra is, hogy mint „A jel” című könyv első olvasója értékelje a dokumentumregényt. Eőry Szabó Ferenc kiemelte, hogy a témában eddig megjelent három könyv: 2006-ban Kisteleki Géza „Az aranylemezek üzenete” című kötetében az erdélyi aranylemezek megfejtéseit és más hasonlóan titokzatos aranylemezekkel való párhuzamát mutatja be, 2016-ban az általuk szerkesztett „Más lakott világok – A teremtés hat napja” Izsáky László elméleteit és regényét tartalmazza, 2018-ban Perlaki Zsuzsanna Éva „A jel” című izgalmas dokumentumregénye pedig az erdélyi eset hitelességét vizsgálja, illetve az ufólehívójel rekonstruálásával annak működését mutatja be, s a három könyv együtt tökéletesen kiegészíti egymást.

„Mindenkinek köszönöm, aki megtisztelt azzal, hogy az első könyvem bemutatóján részt vett! Külön köszönet az Izsáky-kutatók részvételének és a nemzetközi ufókutatók jelenlétének! Számomra nagyon megtisztelő az irántam kimutatott figyelmük, támogatásuk és barátságuk! – hangsúlyozta Zsuzsa. – Azoknak üzenem, akiket érdekel a téma, de még nem döntötték el, hogy elolvassák-e A jel című könyvemet; hogy ha valóban tisztább képet szeretnétek kapni az 1974-es erdélyi esettel kapcsolatban, és tudni szeretnétek olyan fontos részletekről, amelyek eddig soha nem láttak napvilágot még ufós körökben sem; melyek azok a részletek, amelyek miatt tiltólistára került a kilencvenes években Izsáky László, majd 2015-től már jómagam is; ha érdekel, működik-e a lehívójel, és milyen egy intersztelláris kapcsolatfelvétel; s nemcsak a kényelmes hazugságokra vagytok kíváncsiak, hanem a kényelmetlen igazságra is, akkor feltétlenül olvassátok el a könyvemet!”

A jel című dokumentumregény megrendelhető a meridiancsoport@gmail.com e-mail-címre küldött üzenetben, könyvesboltokban nem kapható!