A „helyszínen váltott vonaljegy” nevére vonatkozó észrevételemet a BKK Zrt. „köszönettel vette”, az értelmetlen kifejezést a „minél rövidebb megnevezés alkalmazásával” indokolják. „Helyszín nélkül” továbbra sem lehet jegyet venni, a „helyszínen” viszont csak száz forintos felárral.

ILLUSZTRÁCIÓ FORRÁSA: WIKIPEDIA

Tisztelt Budapesti Közlekedési Központ!

Február 27-én 18 óra 05 perckor a XI. kerületi Nagyszeben téri buszmegállóban található, D35-ös számú BKK-automatából szerettem volna vonaljegyet venni. A „lehetséges fizetési módok” közül sem az érmével, sem a bankjeggyel történő fizetést nem lehetett választani, bankkártya pedig nem volt nálam. Így kénytelen voltam a 8E busz sofőrjétől jegyet váltani, 100 forinttal drágábban, mintha automata adta volna. Szeretném Önöktől megtudni, hogy a sofőrtől akkor sem lehet 350 forintos jegyet venni, ha üzemképtelen vagy csak részlegesen működőképes az adott megállóban található automata, és ezt – például az automatát és a képernyőjén megjelenő feliratot mutató, tehát a helyet és az időt egyértelműen azonosító fotóval – igazolni tudom? Hasonló esetekben mindig számítanom kell a 100 forintos „felárra”?

Továbbá szeretném felhívni a figyelmüket a jegyen olvasható kifejezésre: „Helyszínen váltott vonaljegy”. Mivel nincs olyan jegy, amelynél ne lenne a váltásnak helyszíne, mint ahogyan időpont nélkül sem lehet jegyet venni, a kifejezés – általánossága miatt – értelmetlen. Talán szerencsésebb lenne a „Járművön váltott vonaljegy” vagy „Sofőrnél váltott vonaljegy” kifejezést használni (e kettő sem ugyanazt jelenti), mert gondolom, a „Helyszín nélkül váltott vonaljegy” kategória bevezetését ebben a téridő-kontinuumban nem tervezik.

Várom válaszukat, tisztelettel és köszönettel:

Prusinszki István

Tisztelt Prusinszki István!

Tájékoztatjuk, hogy a BKK Zrt. operatív ügyfélszolgálati feladatait 2017. május 1-jétől a BKK Zrt. nevében és megbízásából, közreműködőként a BKK Zrt. kizárólagos tulajdonában álló BKÜ Budapesti Közlekedési Ügyfélkapcsolatok Zártkörűen Működő Részvénytársaság (továbbiakban: BKÜ Zrt.) végzi a közöttük létrejött közszolgáltatási keretszerződés alapján.

A BKK Zrt.-hez 2019. március 1-jén érkezett elektronikus levelére hivatkozva az alábbi választ adjuk.

A helyszínen váltott vonaljegy árával kapcsolatos tájékoztatáshoz először is engedje meg, hogy röviden utaljunk a vonatkozó jogi háttérre. Mivel a tömegközlekedés szabályozott árakkal működik, ezért a viteldíjak és azok alkalmazási feltételeinek megállapítása nem a BKK Zrt. feladata. A díjmegállapítás Budapesten a személyszállítási szolgáltatásokról szóló 2012. évi XLI. törvény 4. § (4) d) pontja és 31. § (2) bekezdése alapján Budapest Főváros Önkormányzatának a hatásköre. A BKK Zrt. csak javaslatokkal élhet a tarifarendszert érintő kérdésekben, az egyes jegyek és bérletek típusait, valamint árát illetően döntést a Közgyűlés hoz.

A budapesti tömegközlekedésben elővételi rendszer működik, ahogyan helyi közlekedés tekintetében a világ számos más országában is. A 450 forintos vonaljegy használata nem kötelező, csupán egy lehetőség arra, hogy akinek nincs előreváltott jegye vagy bérlete, annak ne kelljen gyalogosan felkeresnie valamely értékesítési pontot, hanem azonnal megkezdhesse az utazást. Ebből a szempontból a helyszínen váltott vonaljegy – bár érvényessége az előre váltott vonaljegyével azonos – többletet kínál. A helyszínen váltott vonaljegy, illetve azon körülmény, hogy valamennyi autóbuszon kapható, a jegyváltási lehetőségek számának növelését hivatott szolgálni.

A járművezetőnél váltott jegy ára éppen a helyszínen történő jegyváltás lehetősége miatt magasabb, ez szerte a világon így működik a helyi közlekedésben. A magasabb ár többek között azt hivatott szolgálni, hogy az utasokat az elővételre ösztönözze. A jegyárusítás, -ellenőrzés a járművezető figyelmét elvonja az elsődleges feladatairól, és menetidő-növekedést okoz (továbbá a járművezetőnél lévő jelentős készpénz biztonsági kockázatokat is jelentene). Az árdifferencia egyrészt az elővételt támogatja, másrészt a pénztári kiszolgálásnál lényegesen kevésbé hatékony értékesítési csatorna fajlagos többletköltségeit fedezi.

A fentiekre tekintettel a járművezetőtől csak a drágább vonaljegy váltható.

A jegy nevére vonatkozó észrevételét a BKK Zrt. köszönettel vette, álláspontjuk szerint is a jegyváltásnak minden esetben van helyszíne. A jegy neveként korábban „vonaljegy” volt feltüntetve zárójeles kiegészítéssel, például „járművezetőnél való árusításra” vagy „járművezetőnél váltott”. 2008-ban módosult a jegy nevében lévő megjegyzés arra, hogy „helyszínen váltott” (későbbi grafikai változásoknál a zárójel is elmaradt). A jegy megnevezése azért változott, mert idővel már nemcsak a járművezetők árusították, hanem a járművön szolgálatot teljesítő vagy beléptetéses ellenőrzést végző biztonsági őrök is. A helyszínen váltott vonaljegy lényegi eleme, hogy nem valamely elővételi pénztárban vagy automatánál, egyéb jegyváltási lehetőség igénybe vételével vásárolják meg, hanem az utazás megkezdésének helyén és idejében, ez továbbra is változatlan. Ebben az értelemben, illetve a minél rövidebb megnevezés alkalmazásának igényével lett bevezetve a „helyszínen váltott vonaljegy” megnevezés.

Megértését köszönjük.

Budapest, 2019. március 29.

Tisztelettel a BKK Zrt. megbízásából: BKÜ Zrt.